Onorúgame Nila Ra'íchali Napu Ruwime Ju Alué 'We 'Ya Osirúgame Napu Antiguo Testamento Anilime

Resumen del Antiguo Testamento en el idioma ralámuli de la Tarahumara Baja del municipio de Guazapares, Chihuahua, México

Las ilustraciones de las páginas 3, 6, 10, 12, 19, 22, 30, 32, 37, 43, 46, 50, 52, 57, 71, 73, 138, 143, 145, 148, 155, 158, 193, 210, 232, 241, 262, 278, 339, 341, 345, 347, 351, 372, 379, 392, 405 y 442 son propiedad de ©1978 David C. Cook Publishing Co., y son usadas con el permiso correspondiente. Las ilustraciones de las páginas 77 y 82, realizadas por Louise Bass, son propiedad de ©The British & Foreign Bible Society, 1994. La ilustración de la página 426, por Alice Paschal, es usada con el permiso correspondiente. Las mapas son propiedad de ©2000 por Holman Bible Publishers. Todos los derechos reservados. Usados con permiso.

Primera edición Resumen del Antiguo Testamento Tarahumara Baja tac 11-151 1M ©2012 Liga Bíblica Internacional

Introducción Para obtener el máximo provecho de esta traducción, hay que entender cómo fue hecha. Se usaron varias versiones del Nuevo Testamento y comentarios para llegar a una traducción fiel al original que fuera lo más clara y entendible posible. Cuando no se encontró una sola palabra en ralámuli que dijera exactamente lo que dice el original, se tradujo el significado usando más palabras. También se añadió información y algunas notas para hacer más entendible el pasaje. Por esa razón esta traducción es más extensa que las versiones en español y a veces parece muy diferente, pero esperamos que lo que se hizo esté dentro del marco aceptado por los comentaristas y consultores de Biblia que revisaron esta traducción. Hubiera sido más fácil hacer la traducción de una forma más literal, pero hubiera sido menos entendible para la gente y se hubieran introducido muchas formas no usadas en el idioma ralámuli quedando fuera de sus reglas gramaticales. Hay varios conceptos en el original que fue difícil traducir en ralámuli. A continuación se encuentran algunos de ellos: 1. Divisiones políticas como: nación, territorio, estado, etc. No se quiso usar palabras tomadas del español, pero de todos modos en algunos casos fue necesario utilizarlas para que hubiera un mejor entendimiento del contenido. 2. Figuras y parábolas. Se usan poco en ralámuli, pero en la Biblia hay muchas. Algunas veces sólo se tradujo el significado de la figura o parábola, en otras se tradujo tal y como está en el original y en varias partes se hizo una combinación de los dos. 3. Palabras como: pecado, oración, amor, iglesia, bautismo, etc. Son palabras en español de las cuales no fue posible encontrar una traducción en ralámuli que correspondiera exactamente al significado del original, aunque era parecido. Algunas veces no fue posible precisar el significado exacto. Por ejemplo, hay una palabra en ralámuli para bautizar, pero no significa exactamente lo que significa el original. Por esa razón, algunas veces se introdujo la palabra nativa del ralámuli con una breve explicación.

iii

Aclaraciones a cerca del idioma Si usted sabe leer en español y quiere leer en ralámuli de la Baja Tarahumara con fluidez y compresión, tendrá que saber cómo se pronuncian los sonidos representados por las letras l y r. La l se pronuncia con la punta de la lengua hacia atrás y la r también se pronuncia con la punta de la lengua hacia atrás, pero soltándola hacia el frente. Hay un signo en el alfabeto del tarahumara que representa un sonido que no existe en el español. Este signo es el saltillo (ꞌ) que indica una pequeña pausa en la pronunciación de la palabra, tal como sucede en la palabra seꞌwá mosca. Note la diferencia entre dicha palabra y la palabra sewá flor. Cuando hay dos sílabas seguidas no acentuadas, la vocal de la sílaba que está más cercana a la sílaba acentuada se pronuncia más corta y en ocasiones apenas se oye. Por ejemplo: alekeri por eso, el acento cae en ke, la primera vocal casi no se oye y algunos ralámuli quieren escribir la palabra sin la vocal, como alkeri. Cuando hay dos sílabas acentuadas juntas, usualmente se pronuncia la vocal de la primera sílaba como si fuera doble. También cuando la última sílaba de una palabra es –chi y va en seguida de una sílaba acentuada, la vocal de la sílaba acentuada se pronuncia como si fuera doble. Hay muchas diferencias dialectales entre los hablantes del ralámuli de la Baja Tarahumara. Al final de esta obra se incluye una lista de algunas de ellas.

iv

Índice Jena ruwimela napu aní jena líbrochi 1. Onorúgame newale gawí ꞌlige rewagátiri abiena napu ekí tábiri eteru jipe (Génesis 1:1–2:4) ....... 1 2. Onorúgame newale bajchá bejtégame rió ꞌlige alué bajchá bejtégame mukí (Génesis 2:5-25).........2 3. ꞌYa bajchá bejtégame rió ꞌlige alué bajchá bejtégame mukí tabilé eꞌwale napu nulale Onorúgame (Génesis 3).........4 4. Arani ꞌlige Eba ꞌkúchigame nile

(Génesis 4–5) ....... 6

5. Onorúgame ꞌma gajúnale gawí uꞌkite

(Génesis 6–9).........7

6. Onorúgame weꞌká seꞌwinati raꞌíchali ꞌyale alué ralámuli (Génesis 11:1-9).......10 7. Onorúgame owile Abrani napurigá nejkúromala (Génesis 11:10–12:20).......11 8. Abrani ꞌlige Loti ꞌma rojale

(Génesis 13).......13

9. Abrani guꞌírale alué boꞌné richilala Loti

(Génesis 14).......13

10. Onorúgame ꞌyámoríle bilé towí alué Abrani

(Génesis 15).......15

11. Ochérale Ismaeli Abrani inolá

(Génesis 16) ..... 16

12. Onorúgame ꞌyale bilé nóchili alué Abrani (Génesis 17:1–18:15) ..... 16 13. Onorúgame suwábale ralámuli Soroma ꞌlige Gomora ejperégame (Génesis 18:1–19:38) ..... 18 14. Ochérale Isaki anilime Abraámi inolá

(Génesis 21) ..... 21

15. Onorúgame machinale pala ꞌla sébali olame ka alué Abraámi (Génesis 22) ..... 21 16. ꞌMa weꞌkale Sara ꞌlige Isaki rewale Rebeka anilime mukí (Génesis 23–24) ..... 23 17. ꞌMa Mukule Abraámi

(Génesis 25:1-18) ..... 25 v

18. Akobo ꞌyégile alué Esaú

(Génesis 25:19–28:22) ..... 25

19. Akobo rewale Lea ꞌlige Rakeli anilime umugí (Génesis 29–33, 35–36) ..... 28 20. José oꞌtóliru alé Ejipto

(Génesis 37, 39–41) ..... 32

21. José ku napuíle boꞌné rijimala ꞌyuga

(Génesis 42–45) ..... 35

22. Akobo rijimala si simíbale alé Ejipto

(Génesis 46–50) ..... 38

23. Alué ralámuli Ejipto ejperégame ꞌwe resí olale alué ralámuli israelita

(Éxodo 1) ..... 41

24. Alué Moisesi guꞌírinile alué ralámuli israelita (Éxodo 2:1-22) ..... 42 25. Onorúgame Moisesi owile napurigá simela alué ralámuli israelita guꞌíromia (Éxodo 2:23–4:31) ..... 44 26. Alué baraoni Ejipto nulame tabilé najkile napurigá simámala uché bilénami alué ralámuli israelita (Éxodo 5–10) ..... 48 27. Alué waꞌlula baraoni nulale napurigá buyásimala alué ralámuli israelita alé Ejipto (Éxodo 11:1–13:16) ..... 51 28. Onorúgame guꞌírele ralámuli israelita napurigá bajunímala Baꞌwí Sejtákame rewégichi waꞌlú baꞌwí ilígichi (Éxodo 13:17–15:21) ..... 53 29. Jena ruwimela ꞌma simíbaligo alué israelita ralámuli alé rabó Sinaí rewégichi alé Baꞌwí Sejtákame rewégichi yéniga waꞌlú baꞌwí manígichi (Éxodo 15:22–17:16) ..... 56 30. Onorúgame raꞌíchale alué ralámuli israelita ꞌyuga alé gawichí Sinaí anilichi ꞌlige ꞌyale makué nulalí rejcholi (Éxodo 19:1–20:20) ..... 59 31. Onorúgame ꞌya bilé nulalí churigá oliame ka bilé ralámuli chigosa ꞌlige churigá nochárilime ka ralámuli ralirúgame (Éxodo 20:21–23:33) ..... 61 32. Moisesi elá werógile alué weꞌká ralámuli israelita alé amóbami (Éxodo 24) ..... 64

vi

33. Onorúgame nulele Moisesi napurigá alué ralámuli israelita nulémala newíniliga alué bilé reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame (Éxodo 25:1–31:11, Levítico 24:1-9) ..... 65 34. Alué israelita ralámuli ꞌma pe bilé besero newale ꞌórote iwérali tánimia (Éxodo 31:18–34:35) ..... 68 35. Jena ruwimela alué israelita ralámuli newamio alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame Onorúgame galila tabernákulo anilime yolí raꞌíchaga (Éxodo 35–40) ..... 70 36. Onorúgame ruyele alué Moisesi alieti goꞌame kógimili ka alué ralámuli israelita Onorúgame (Levítico 1–7; 17; Números 5; 15:1-31; 28:1-15) ..... 73 37. Balé chojkile nocha alué weꞌká nóchili napu Onorúgame nulele (Levítico 8–9) ..... 78 38. Onorúgame nulele ꞌwe ꞌla sébali olániliga alué balé (Levítico 21–22) ..... 80 39. Oká Aroni ꞌkúchila ejtemali balé tabilé sébali olale Onorúgame nulalila ꞌlige ꞌma suwile (Levítico 10:1-7) ..... 80 40. Onorúgame tase elile ralámuli israelita napurigá goꞌmela jaré ajágame (Levítico 11) ..... 81 41. Onorúgame ruyele alué Moisesi churigá ku ꞌla biꞌwígame alawégame gayéname níliga bilé ralámuli chátiri alawégame gainasa (Levítico 12–15, Números 19) ..... 82 42. Onorúgame ꞌyale chejaré weꞌká raꞌíchali najteme alué Moisesi napu najkile Onorúgame napurigá eꞌwámala alué israelita ralámuli (Levítico 18–20) ..... 85 43. Onorúgame ruyele alué Moisesi churigá oꞌinámalalué omali napu alué israelita newámili nile (Levítico 16, 23, Número 28:16–29:40) ..... 87 44. Bilé rió gawélile Onorúgame iꞌkirú anigá (Levítico 24:10-23) ..... 92 45. Onorúgame nulele alué Moisesi chekí bamí echisá tabilé echimeli níliga echiachi gawichí (Levítico 25) ..... 92 46. Alué Moisesi ruyele alué ralámuli israelita alué balé guꞌírinilisaká ꞌla ko guꞌírilia (Levítico 27) ..... 93 vii

47. Jena ruwimela Onorúgame nuléligo alué Moisesi napurigá apélichi uchuchámala alué weꞌká ralámuli rewalá ꞌlige napurigá ruyémala aꞌpili alué makué oká chojkégame ralámuli israelita napu ejperega mochime nile peꞌwera (Números 1–2) ..... 94 48. Jena ruwimela Onorúgame nóchali ꞌyáligo alué ralámuli Lebí rijimala chojkégame napurigá guꞌíromala alué balé (Números 3–4; 7–8) ..... 95 49. Jena ruwimela Onorúgame ruyéligo Moisesi ꞌla sébali nochámili ko alué nasareo ralámuli napurigá nochánele aꞌboi (Números 6; 30) ..... 97 50. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ꞌma simíbaligo alé Sinaí mochiga (Números 9:15–10:36) ..... 98 51. Jena ruwimela alué ralámuli israelita osá resí aníligo (Números 11) ..... 99 52. Jena ruwimela alué María ꞌlige alué Aroni nakuélaligo alué Moisesi ꞌyuga (Números 12) ... 100 53. Jena ruwimela alué ralámuli israelita júlaligo makué oká rió eꞌnéniliga alé Kanani anilichi gawí boꞌígichi (Números 13–14) ... 101 54. Jena ruwimela alué bakiá rió Koré, Ratani ꞌlige alué Abirami tase ꞌla nóchaligo Onorúgame ꞌyuga (Números 16–17) ... 102 55. Jena ruwimela Moisesi ꞌlige Aroni tase ꞌla sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga (Números 20:1-13, 22-29) ... 104 56. Jena ruwimela alué ralámuli israelita cha aníligo ꞌlige Onorúgameka weꞌká sinowí náboligo alemi napurigá iꞌkímala alué ralámuli (Números 20:14-21; 21:4-9) ... 105 57. Jena ruwimela alué ralámuli israelita okaná neyúraligo nakoga (Números 21:21-35) ... 106 58. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Moabi rewégichi nóchame Balaki rewégame tániligo nejkúroli napurigá Balami sukumúmala alué ralámuli israelita (Números 22–25; 31) ... 107

viii

59. Jena ruwimela Moisesi uché apélichi uchúchaligo weꞌká ralámuli rewalá (Números 26) ... 111 60. Jena ruwimela okaná chojkégame ralámuli miná nasipa tániligo Moisesi gawí napurigá nejímala alé bakochi Jorani naꞌomi neraga napu maꞌchíname ju rayénali (Números 32) ... 112 61. Jena ruwimela Onorúgame nuléligo ralámuli israelita napurigá rojanámala gawí alué Kanani rewégame (Números 27:1-11, 34–36) ... 113 62. Jena ruwimela Moisesi ꞌwe aꞌlá rejcholi ꞌyáligo alué ralámuli napu oꞌchérale alé jami eꞌyénaga (Deuteronomio 1–11) ... 114 63. Jena ruwimela Moisésika uchéchigo siné ꞌla ruyéligo alué rejcholi Onorúgame nila alué ralámuli israelita (Deuteronomio 12–26) ... 118 64. Jena ruwimela Moisesi ꞌyáligo rejcholi alué ralámuli israelita ꞌma guwichí (Deuteronomio 27–30) ... 120 65. Jena ruwimela Moisesi ꞌma mukúligo ꞌlige alué Josué anilime gayénaligo waꞌlula ralámuli israelita nuleme (Números 27:12-23; Deuteronomio 31–34) ... 121 66. Jena ruwimela alué ralámuli israelita simáriligo alé Jorani anilime waꞌlú bakochi (Josué 1–5) ... 122 67. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ꞌma uméraligo najkoga Jerikó anilichi ejperégame ralámuli sayega (Josué 6) ... 125 68. Jena ruwimela alué israelita ralámuli neyúraniligo alué Aí mochígame ralámuli ꞌyuga nakoga (Josué 7–8) ... 126 69. Jena ruwimela alué ralámuli alé Gabaoni anilichi mochígame ꞌyégiligo alué israelita ralámuli (Josué 9) ... 127 70. Jena ruwimela alué israelita ralámuli weꞌkaná riógichi uméraligo nakoga (Josué 10–12) ... 128 71.

Jena ruwimela Josué rojánaligo alué gawí alué makué oká chojkégame ralámuli israelita (Josué 13–22) ... 130

ix

72. Jena ruwimela alué Josué ꞌma pe jípecho ꞌyáligo rejcholi alué israelita ralámuli (Josué 23–24) ... 131 73. Jena ruwimela alué israelita ralámuli ꞌma tabilé eꞌwáligo napu nulale Onorúgame (Jueces 1:1–3:6) ... 133 74. Jena ruwimela Onorúgame mochíligo eꞌwélela jues anelime raꞌíchali gajteme napurigá guꞌíromala alué weꞌká ralámuli israelita (Jueces 3:7–5:31) ... 134 75. Jena ruwimela Gereoni anilime rió guꞌíroligo alué ralámuli israelita napurigá tabilé resí olawa alué marianita anilime ralámulite (Jueces 6:1–8:29) ... 137 76. Jena ruwimela Onorúgame mochíligo uché jaré eꞌwélala raꞌíchali gateme napurigá guꞌíromala alué ralámuli israelita (Jueces 8:30–12:15) ... 140 77. Jena ruwimela Sansoni anilime rió guꞌíroligo alué ralámuli israelita napurigá tabilé resí olawa alué bilisteo ralámulite (Jueces 13–16) ... 142 78. Onorúgame guꞌírole oká umugí

(Rut 1–4) ... 146

79. Jena ruwimela Samueli gayénaligo Onorúgame raꞌichálila ꞌyame ralámuli (1 Samuel 1–3) ... 157 80. Jena ruwimela alué weꞌká sontalo bilisteo ꞌma uméroligo nakoga alué israelita sontalo sayega (1 Samuel 4–7) ... 160 81. Jena ruwimela Onorúgame ajcháligo waꞌlula selígame alué Sauli anilime alé Israeli nulame (1 Samuel 8:1–13:2) ... 162 82. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli tase ꞌla sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga ꞌlige Onorúgameka ruyéligo tase waꞌlula nimio alué rió (1 Samuel 13:3–15:35) ... 166 83. Jena ruwimela Onorúgame uché bilé selígame ajcháligo Rabí rewégame (1 Samuel 16:1-13) ... 169 84. Jena ruwimela Rabí alué arpa rabisíligo ꞌlige wikáraligo alué Sauli (1 Samuel 16:14-23) ... 170 85. Jena ruwimela Rabí meꞌáligo bilé waꞌlú sontalo reꞌpá ilígame Goliati rewégame (1 Samuel 17:1–18:5) ... 171 86. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli nakuélaligo alué Rabí ꞌyuga ꞌlige meꞌlináleligo (1 Samuel 18:6–20:42) ... 173 x

87. Jena ruwimela Rabí ꞌmásaligo alué Sauli majaga ꞌlige alué ralámulika alué Rabí gompaniérola gayénaligo (1 Samuel 21–23) ... 175 88. Jena ruwimela alué Rabí osá tabilé meꞌáligo alué Sauli (1 Samuel 24–27) ... 178 89. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli ꞌlige alué ꞌkúchila si ꞌma suwíligo alé nakólichi (1 Samuel 28–31; 1 Crónicas 10) ... 181 90. Jena ruwimela Rabí waꞌlula selígame rey ajchálirigo alé Israeli anilichi gawichí nulame (2 Samuel 1–6; 8-10; 1 Crónicas 11–16; 18–20; 26:29–27:34) ... 184 91. Jena ruwimela Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírimoríligo alué Rabí napurigá ꞌwe ꞌla machirume nímala (2 Samuél 7; 1 Crónicas 17) ... 188 92. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌwe resí ꞌsíligo, ꞌlige Onorúgameká ꞌla eꞌkáligo alué Rabí (2 Samuel 11–12) ... 190 93. Jena ruwimela alué Absaloni anilime reꞌmalí alué boꞌné oꞌnola sairáligo alué waꞌlula selígame rey Rabí (2 Samuel 11:3; 13–15; 23:34) ... 193 94. Jena ruwimela Onorúgameka resiti raweli rekíligo alué Absaloni napurigá tabilé ꞌla maꞌchínamala alué Absaloni naꞌtálila alué waꞌlula selígame rey Rabí meꞌlinálichi (2 Samuel 16–20) ... 196 95. Jena ruwimela alué waꞌlula Rabí ꞌma napabúligo eꞌkarúgame tábiri alué waꞌlú reꞌobá newamia Onorúgame galila (2 Samuel 24; 1 Crónicas 21:1–26:28; 28:1–29:22a) ... 200 96. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame rey Rabí weꞌká wiká osáligo Onorúgame nila wiká (2 Samuel 22–23; 1 Crónicas 16; Salmos 18; 96; 105:1-15) ... 204 97. Jena ruwimela Salomoni, alué Rabí inolá, waꞌlúla selígame rey asíbaligo alé Israeli anilime gawichí nulame (1 Reyes 1:1–2:12; 1 Crónicas 29:22b-30) ... 206

xi

98. Jena ruwimela Salomoni waꞌlula selígame rey asíbaligo alé Israeli anilime gawí boꞌígichi nulame (1 Reyes 2:13–4:34; 2 Crónicas 1) ... 208 99. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Salomoni bilé waꞌlú reꞌobá newáligo Onorúgame galila (1 Reyes 5–7; 2 Crónicas 2:1–5:1) ... 211 100. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Salomoni napabúligo weꞌká ralámuli raꞌíchali ꞌyamia, ꞌma ꞌyamio Onorúgame alué waꞌlú reꞌobá (1 Reyes 8:1–9:9; 2 Crónicas 5:2–7:22) ... 213 101. Jena ruwimela ꞌwe benégame gayénaligo nejkoga alué waꞌlula Salomoni (1 Reyes 9:10–10:29; 2 Crónicas 8:1–9:29) ... 215 102. Jena ruwimela Salomoni ꞌma ꞌwe oꞌchérame ka tabilé sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga (1 Reyes 11; 2 Crónicas 9:30-31) ... 217 103. Jena ruwimela Israeli okaná rojáligo (1 Reyes 12:1-24; 2 Crónicas 10:1–11:4) ... 219 104. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Jeroboami alué makuémana chojkégame ralámuli nuleme níligo (1 Reyes 12:25–14:20) ... 220 105. Jena ruwimela eꞌwélala nulame mochíbaligo Narabi, Basá, Ela, Simri, ꞌlige Omri alé Israeli rewégichi nulame (1 Reyes 15:25–16:28) ... 223 106. Jena ruwimela eꞌwélala selígame níligo bakiá rió alé Jurá rewégachi (1 Reyes 14:21–15:24; 2 Crónicas 11:5–16:14) ... 224 107. Jena ruwimela Elíasi ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyéligo alué Akabi ꞌwe ená ꞌsime ko (1 Reyes 16:29–19:21) ... 227 108. Jena ruwimela alué selígame rey Akabi ꞌwe enátiri nóchali nóchaligo, ꞌlige Elíasika anéligo Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyamio (1 Reyes 20–21) ... 233 109. Jena ruwimela Josapati waꞌlula asíbaligo alé Jurá nulame (1 Reyes 22:1-50; 2 Crónicas 17:1–21:1a) ... 230

xii

110. Jena ruwimela regá nuláligo alué waꞌlula selígame rey Akabi ꞌkúchila alé Israeli rewégachi, ꞌlige alué Eliseo chaꞌpíligo alué Elíasi nochálila (1 Reyes 22:51-53; 2 Reyes 1–3) ... 239 111. Jena ruwimela alué Eliseo rewégame rió Onorúgame rejchólila benírame ralámuli ꞌwe ꞌla guꞌíroligo weꞌká ralámuli Onorúgame aꞌwalílate (2 Reyes 4–5) ... 243 112. Jena ruwimela Onorúgame tabilé elíligo napurigá meꞌliboa alué ralámuli Israeli mochígame alué Siria mochígame ralámulite (2 Reyes 6:8–8:15) ... 246 113. Jena ruwimela waꞌlula selígame níligo alué Jorami alé Jurá rewégachi nulame (2 Reyes 8:16-24; 2 Crónicas 21:1b–22:1) ... 249 114. Jena ruwimela Jeú ꞌma suwábaga meꞌáligo alué selígame rey Akabi ꞌkúchila ꞌlige upila (2 Reyes 8:25–10:36; 2 Crónicas 22:2-9) ... 250 115. Jena ruwimela alué waꞌlula mukí Atalía ꞌlige waꞌlula Joasi churigá nóchaligo (2 Reyes 11–12; 2 Crónicas 22:10–24:27) ... 253 116. Jena ruwimela alué rió Onorúgame oyérame Joeli anilime ruyéligo weꞌká raꞌíchali alué Jurá anilichi ejperégame ralámuli (Joel 1–3) ... 256 117. Jena ruwimela churigá nóchaligo alué eꞌwélela rey ka alué Joakasi ꞌlige Joasi ꞌlige chebilé Jeroboami alé Israeli eꞌwélala ꞌlige Amasíasi napu nile waꞌlula alé Jurá (2 Reyes 13:1–14:24; 2 Crónicas 25) ... 257 118. Jena ruwimela alué Jonasi raꞌíchaligo ꞌyuga alué waꞌlula selígame rey alé Israeli ajtígame ꞌlige pe aꞌkinana Onorúgame náboligo bilé raꞌíchali alué ralámuli Nínibe ejperégame (Jonás 1–4; 2 Reyes 14:25) ... 260 119. Jena ruwimela bilé rió Onorúgame oyérame Amosi anilime rejcholi ruyéligo alé Israeli mochígame ralámuli (Amós 1–9) ... 263 120. Jena ruwimela alarigá nóchaligo alué waꞌlula Usíasi alé Jurá asagá (2 Reyes 15:1-7; 2 Crónicas 26) ... 266

xiii

121. Jena ruwimela alarigá tétiligo rejcholi alué Oséasi (Oseas 1–14) ... 267 122. Jena ruwimela alué Isaíasi anilime rió chojkíligo Onorúgame nila raꞌíchali ruyea alué ralámuli Jurá anilichi ejperégame (Isaías 1–6) ... 272 123. Jena ruwimela waꞌlula selígame rey níligo alué Jotami ꞌlige Akasi alé Jurá rewégachi (2 Reyes 15:32–16:20; 2 Crónicas 27–28; Isaías 7:1–9:7) ... 274 124. Jena ruwimela Isaíasi beníriligo Onorúgame nila raꞌíchali alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌlige Israeli ejperégame (Isaías 9:8–12:6) ... 277 125. Jena ruwimela alué Mikéasi rewégame rió beníriligo ralámuli Onorúgame nila rejcholi (Miqueas 1–7) ... 279 126. Jena ruwimela alué Asiria ejperégame ralámuli ꞌma meꞌáligo alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌlige ꞌma galítiri gajúnaligo (2 Reyes 14:26-29; 15:8-31; 17) ... 282 127. Jena ruwimela alué Esekíasi ꞌwe aꞌlá selígame rió níligo alé Jurá anilichi (2 Reyes 18–20; 2 Crónicas 29–32; Isaías 36–39) ... 285 128. Jena ruwimela Manasesi anilime rió waꞌlula simíraligo ꞌlige abé aꞌkinana Amoni ꞌlige Osíasi anilime simáraligo eꞌwélala (2 Reyes 21:1–23:30, 2 Crónicas 33–35, Jeremías 1–6) ... 284 129. Jena ruwimela alué rió Naumi rewégame napu Onorúgame raꞌichálila ruwime nile, alué rió rejcholi ruyéligo ralámuli Nínibe riógame (Nahúm 1–3) ... 294 130. Jena ruwimela alué rió Soponíasi rewégame Onorúgame nila nawésali rejcholi beníraligo ralámuli Jurá ejperégame (Sofonías 1–3) ... 295 131. Jena ruwimela alué rió Abakuk rewégame nawésili rejcholi ruyéligo alué Jurá ejperégame ralámuli (Habacuc 1–3) ... 296

xiv

132. Jena ruwimela churigá ikíligoalué waꞌlula Joakasi anilime ꞌlige alué Joasimi (2 Reyes 23:31–24:7; 2 Crónicas 36:1-8; Jeremías 22:11-12; 25–26; 31; 36) ... 298 133. Jena ruwimela alué ralámuli Kalreo ꞌma oꞌtóligo alé Babilonia anilichi weꞌká ralámuli Jurá ejperégame (Daniel 1–3) ... 301 134. Jena ruwimela alué rió Joakini waꞌlula rey níligo alé Jurá nulame (2 Reyes 24:8-17; 2 Crónicas 36:9-10; Jeremías 22:24-30; 29:1-4) ... 304 135. Jena ruwimela alué Esekieli ꞌwe ꞌla tétiame níligo rejcholi alué ralamuli Jurá ejperégame napu Babilonia oꞌtóliru (Ezequiel 1–24) ... 305 136. Jena ruwimela Nabukoronosori, alé Kalrea rewégichi waꞌlula selígame rey ꞌma gajúnaligo galí alé Rusaleni jágame (2 Reyes 24:18–25:21; 2 Crónicas 36:11-20a; Jeremías 21; 24; 27:12–28:17; 32–35; 37–39; Ezequiel 17:11-18) ... 307 137. Jena ruwimela ye wikaka ruwime ko churigá ikíliga Rusaleni (Lamentaciones 1–5) ... 309 138. Jena ruwimela alué Abríasi ꞌlige alué Esekieli ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyéligo ꞌwe cha ikimeo alué Eromi ejperégame ralámuli (Ezequiel 25; Abdías 1) ... 311 139. Jena ruwimela ralámuli napu ejtebile alé Jurá ꞌma simíbaligo Ejipto ejperélimia (2 Reyes 25:22-26; Jeremías 40–44; Ezequiel 29–32) ... 312 140. Jena ruwimela alué Esekieli uchéchigo rejcholi ꞌyáligo alué ralámuli napu Jurá ejperégame nile (Ezequiel 33–34; 36–48) ... 313 141. Jena ruwimela alué Nabucoronosori ꞌma loꞌíraligo (2 Reyes 25:27-30; Daniel 4) ... 316 142. Jena ruwimela alué weꞌká ralámuli Meria ejperégame ꞌlige Persia rewégichi ejperégame resí oláligo alué ralámuli Kalrea rewégichi ejperégame (Daniel 5; 7–8) ... 317 143. Jena ruwimela Onorúgame gite tabilé goꞌléliru mawiyate alué Ranieli (Daniel 6) ... 320 xv

144. Jena ruwimela Onorúgame eláligo napurigá alué Ranieli remúmala napuꞌlige waꞌlula kachi alué Ararío ꞌlige alué Siro anilime (Daniel 9–12) ... 321 145. Jena ruwimela alué Isaíasi osilí náboligo alué ralámuli israelita ku alé Jurá sébame (Isaías 40–66) ... 324 146. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Siro lisensia ꞌyáligo napurigá ku alé Rusaleni simámala alué Jurá ejperégame ralámuli napu mochile alé Babilonia (2 Cronicas 36:20b-23, Esdras 1–2) ... 328 147. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ku gatéligo alué waꞌlú reꞌobá alé Rusaleni (Esdras 3–6; Hageo 1–2) ... 330 148. Jena ruwimela Sakaríasi rewégame rió nawésali ruyéligo alué weꞌká ralámuli napu ku sébale alé Rusaleni (Zacarías 1–14) ... 333 149. Alué Esteri anilime mukí ꞌwe eꞌwérali olale napurigá tabilé meꞌliboa alué ralámuli jurío (Ester 1–10) ... 334 150. Jena ruwimela alué waꞌlula balé Esra anilime ku alé Rusaleni nawáligo (Esdras 7–10) ... 358 151. Jena ruwimela Neemíasi anilime rió ꞌwe oiláriligo alué weꞌká ralámuli israelita napurigá ku gatewa alué waꞌlú tegoli napu boꞌile alé Rusaleni anilichi weꞌká riógichi noligá (Nehemías 1–7) ... 360 152. Jena ruwimela alué Esra ꞌlige alué Neemíasi ꞌwe aꞌlá rejcholi ruyéligo alué suwábaga ralámuli napurigá ꞌla sébali eꞌwámala napu najkí Onorúgame (Nehemías 8–13) ... 364 153. Jena ruwimela alué Malakíasi rewégame nawésili ruyéligo alué ralámuli israelita (Malaquías 1–4) ... 367 154. Jena ruwimela bilé rió ꞌwe aꞌlá sébali olame ꞌwe resí ikíligo (Job 1:1–2:10) ... 369 155. Jena ruwimela bakiá rió Jobi amígola alué Jobi ꞌyuga raꞌíchaligo (Job 2:11–14:21) ... 371 156. Jena ruwimela alué Jobi amígola uchéchigo neꞌóchaligo alué Jobi (Job 15–21) ... 374

xvi

157. Jena ruwimela alué Jobi amígola ralámuli uchéchigo ꞌwe anéligo alué Jobi (Job 22–31) ... 375 158. Jena ruwimela uché bilé rió neꞌóchaligo alué Jobi (Job 32–37) ... 377 159. Jena ruwimela Onorúgame nejéligo alué Jobi (Job 38–42) ... 378 160. Proverbios (1:1-19; 3:5-19; 6:20-35; 9:8; 10:1-5, 10:9; 12:1, 12:20; 13:7, 13:20, 13:24; 14:15, 14:29; 15:1, 15:3, 15:16-17, 15:32; 16:1-2, 16:6, 16:18; 17:15, 17:17, 17:28; 18:2; 19:8; 20:1, 20:3, 20:11, 20:22; 22:2, 22:6; 24:29; 25:6, 25:16, 25:17, 25:21-22, 25:24-25; 26:9, 26:20; 27:1-2, 27:23, 27:26, 27:27; 28:9, 28:26; 29:25; 30:5; 31:8, 31:10-31)

... 380

161. Salmos (1-23, 34, 37, 40, 46, 51, 73, 89, 91, 95, 103, 110, 118, 119, 121, 135, 137, 139, 146)

... 392

162. Jena machiboa napu chukime nile abé aꞌkinana napuꞌlige suwénasa osá alué Antiguo Testamento napusí ochérale Esukristo napu nile naó siento bamí (El Periodo Intertestamentario) ... 474 Índice del Antiguo Testamento en el Nuevo Testamento

... 488

Jena ruwimela jaré ralámuli peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame ko jena iwérachi (Cambios dialectales de la Baja Tarahumara) .. 502

xvii

xviii

Génesis Alué libro Génesi anilime bajchá chujkú alé Bíbliachi. Alué Génesi aniáká regá aniame kéré “ꞌya bajchibé rawé”, ꞌlige alué líbroka ꞌla semáriga ruwime ju churigá newale Onorúgame alué ye gawí, ꞌlige aminami churigá nóchale Onorúgame jaré ꞌya bajchibé mochígame ralámuli ꞌyuga. Ya ꞌma oká mili bamí ju napuꞌlige jaré ralámuli osale ye libro. Ye napu jena chujkú osiruga raꞌíchame ju pe uꞌkabi raꞌíchalite napurigá raꞌíchame ju alué Génesi anilime libro. Napurigá ꞌla suwéniga machiboa churigá ka alué libro, leériwa bilena Bíbliachi. 1. Onorúgame newale gawí ꞌlige rewagátiri abiena napu ekí tábiri eteru jipe (basado en Génesis 1:1–2:4)

ꞌWe ꞌya pe kulí siné tabilé ꞌwesi iꞌtele tábiri jena, tabilé gawí. Tabilé iꞌtele rabó, tabilé bakó, tabilé eꞌwele baꞌwí, tabilé rojá, tabilé gajsalá, tabilé ajágame, nibilé ralámulitiri. Tabilé iꞌtélechigó rewagá, tabilé iꞌtele rayénali, ꞌlige nibilé soꞌpilítiri, pe Onorúgameka ꞌla asale. ꞌLige alué boꞌné Onorúgame ꞌnátale gawí newamia ꞌlige rewagátiri. Napuꞌlige Onorúgame gayénasa ye gawí, ꞌya siné, ꞌwe chóniga ilile, ꞌlige tabilé tábiri nerule. ꞌYa siné jena wijchimoba baꞌwí bochí ilile jena bochígimi. ꞌLige Onorúgame Alawala alemi baꞌwichimi amóbami eyénale. ꞌLígeko Onorúgameka ꞌnátale: “Nerusa ꞌla kéréko bilé raꞌósali, ꞌlige yati nerule raꞌósali.” Alarigá newale alué chónali ꞌlige raꞌósali, pe ꞌnátaga ꞌla ꞌyati gayénale newá. ꞌLige ꞌnátale melénala rawé uché rajpé: “ꞌLa kéréko pe nasípasi alué baꞌwí reꞌpami nolíchimi eyenasa gayénaga nolí.” ꞌLige ꞌma bakiá rawé kachi wanápale alué weꞌé alé baꞌwichí, ꞌlige ꞌnátale: “Oꞌchérasa ꞌla kéréko rojá alé weꞌechi ꞌlige gasalátiri.” ꞌLige ꞌnátalechigó: “Alué rojá rakeme nisa ꞌla kereko ꞌlige alué gajsalátirichigó napurigá aminabi weꞌká rojá oꞌchéramala ꞌlige gasalátiri.” ꞌLige machile ꞌwe ꞌla ko suwábaga napu newale. ꞌLige ꞌma naó rawé kachi rayénali newale Onorúgame, ꞌlige mechátiri ꞌlige soꞌpilítiri, ꞌlige ꞌpa amoba rewagachi mochile napurigá ꞌla machiboa rukó ko, ꞌlige napuriga ꞌla machiboa rawé ka, ꞌlige napurigá ꞌla machiboa aliéniko guwesa, bamunú, balá, romó, ꞌlige aliéniko seba uché bilé bamí. ꞌLige machile ꞌwe ꞌla ko suwábaga napu newale. 1

ꞌLige ꞌma malige rawé kachi Onorúgame newale suwábaga ajágame napu nerú baꞌwichí, ꞌlige abiénachigó suwábaga chulugí. ꞌLige ꞌnátale ꞌwe ꞌla ko suwábaga napu newale. ꞌLige anele alué ajágame baꞌwichí ejperégame ꞌlige chulugítiri: —Weꞌká oꞌchérawaká ꞌemi ꞌlige bochígimi gawichí ejperélawaká. ꞌLige ꞌma ujsani rawé kachi Onorúgame newale suwábaga ajágame napu ejperé jena wijchimoba. Newale alué ajágame wijchimi oyame, sinowí, ochá, ꞌlige alué ajágame ꞌwe jobátigame jami eꞌyéname, ꞌlige alué ajágame galírale bukurúgamechigó alué napu chiꞌime ju napuꞌlige uꞌkuchí ka. Pe aba aꞌlige rawé Onorúgame newálechigó ralámuli ꞌlige ꞌyale nóchili napurigá suwábaga ajágame repúmala ꞌlige gawítirichigó. Newale bilé rió ꞌlige bilé mukí. Alué ralámulika napu Onorúgame newale ꞌwe aꞌlá ꞌnátame nile Onorúgame ꞌyuga, tase napurigá alué ajágame. Onorúgameka anele alué oká ralámuli: —Napuíka okópua ꞌlige weꞌká ꞌkúchiga mochíwaká, ꞌlige alué ꞌkuchi juláwaká bochígimi gawichí napurigá alemi ejperega mochímala. Unéwaka alué gasalá abiena rojá rakala goꞌame neraga. Onorúgameka machile ꞌwe ꞌla ko suwábaga napu newale. ꞌMa ujsani rawé alí, Onorúgame ꞌma suwénale gawí newá, rewagá, ꞌlige suwábaga tábiri napu nerú jena wijchimoba. Napuꞌlige ꞌma gichao rawé kachi, Onorúgameka resíbale ꞌlige anile: —Senibí gichao rawé kachi najteme rawé nímala ralámuli níriga, alekeri senibí aꞌlige rawé resíbopua. 2. Onorúgame newale bajchá bejtégame rió ꞌlige alué bajchá bejtégame mukí (basado en Génesis 2:5-25)

Napuꞌlige Onorúgame newale ꞌya kulí bilé rió pe weꞌete newale, ajkabola buchegá ajágame newale. ꞌLige bilena jami weꞌká rojá jáwale, weꞌká gasalá, weꞌká sewá ꞌlige eꞌkarúgame tábiri napurigá ꞌwe semáriga ilimela, ꞌlige bilé rewá ajchele Ereni anilime, alé napu rojá nerule weꞌká, napurigá alé bejtélamala alué rió. ꞌLige abiena ꞌyálechigó nóchali napurigá echagá goꞌmela ꞌlige napurigá repúmala suwábaga alué jawárigame ꞌlige rojá. ꞌLige anele ꞌla ko napurigá goꞌpoa alué suwábaga rojá rakala, ꞌlige ruyele pe biꞌlepi rojá rakala tase ꞌla ko goꞌá. Alué rojaka napu tabilé ꞌla nile goꞌá rakala tase ꞌla nile, alekeri tabilé goꞌnúlaga ajchale alué rió alué rojá rakala. Alué rojá rakala goꞌsáká alué rió machimérá alué ko semati ꞌnátili ꞌlige alué resítiri ꞌnátali. Onorúgame anele alué rió alué rojá rakala goꞌsáká aꞌlíko mukumérá alué rió. 2

ꞌLige ꞌnátale Onorúgame alué rió najkió bilé gompaniérola napurigá si asimela ꞌlige napurigá guꞌíromala. ꞌLige alé alué rió ajtígichi aꞌpale suwábaga ajágame napurigá rewá aꞌchémala iꞌpílipi ajágame, nobi tabiléchigo ꞌwesi ajágame ꞌla nejkúrili níleko alué rió níriga. Alekeri Onorúgame gojchírile alué rió, ꞌlige maꞌchí pale bilé alué rió aꞌchigálila, ꞌlige bilé mukí newale. Napuꞌlige busisá alué rió, Onorúgameka alué mukí ꞌyale. Alué rioka ꞌwe raꞌsálále alué mukí rewisá, ꞌlige anile: —¡Mueka pe rió saꞌpálate newárigame júkuru! ꞌLige jípeko mukí rewégame nímala mué. Aꞌlígesí akiná bilé rió newisa ꞌma waname ju boꞌné eyela ꞌyuga ꞌlige oꞌnola napuꞌlige bilé mukí rewisá, ꞌlige okánika napuíka mochiga pe biꞌlépiriga ꞌnátame nile napurigá pe biꞌlepi ralámuli. ꞌYa aꞌliko alué rió ꞌlige alué mukí pe ꞌyeri oyame nile ꞌlige tabilé chijúname nile.

3

3. ꞌYa bajchá bejtégame rió ꞌlige alué bajchá bejtégame mukí tabilé eꞌwale napu nulale Onorúgame (basado en Génesis 3)

Alué ꞌya bajchá newárigame rió ꞌlige mukí, ejperégame nile alé napu weꞌká rojá jale ꞌlige eꞌkarúgame tábiri jáwale Onorúgame. Alé sinowichi bajkile remónisi alawala, alekeri ꞌwe ꞌyégaga raꞌíchale alué sinowí. ꞌLige siné rawé alé aꞌbemi simile napu eyénale alué mukí ꞌlige rukele: —¿Tabiléchalaká najkí Onorúgame napurigá goꞌpoa alué rojá rakala, alué weꞌká rojá napu echale Onorúgame? ꞌLige alué mukika nejele: —Ramueka nígame niru lisensia napurigá goꞌpoa suwábaga rojá rakala, pe biꞌlepi rojá rakala tabilé goꞌnúlirigame niru ramué. Onorúgameka aní, ramué alué rojá rakala goꞌsáká ꞌma suwibórá ramué, ꞌlige pe chébisa abiena suwibóráchigó ramué. ꞌLige alué sinowika pe ꞌyégiga regá anele: —Tabilé suwimela ꞌemi alué rojá rakala goꞌsá, abiena machimela ꞌemi alué ko chati ꞌnátili ꞌlige alué ko semati ꞌnátili. Alésíko ꞌemi aꞌchigóriga nímala napurigá Onorúgame. Alué mukika yati eꞌwale napurigá anile alué sinowí ꞌlige enale alemi aꞌbemi rojá ilígichi. Etele ꞌwe ꞌla semáriga uchuko alué rojá rakala, ꞌlige mayele ꞌwe raꞌígame ko, aminami korule alué ꞌnátali aꞌchigóriga naꞌtálime napurigá Onorúgame. Alésíko chaꞌpisá bilé alué rojá rakala, goꞌale. ꞌLige chebilé repunasa oꞌtóale alué mukí alué gunala kógimia, ꞌliko alué riólaka goꞌálechigó alué rojá rakala. Napuꞌlige alué rojá rakala goꞌsá aꞌlige pe yati machile ꞌyeri ka alué ralámuli. Napuꞌlige machisá tabilé oꞌpáchiga mochiga, yati rejpúnale alué chuná anilime rojá sawala, oꞌpacha newamia alekete. ꞌMa alí rapogachi rayénili bokuíchi, alué mukí ꞌlige alué rió akele Onorúgame raꞌíchachi alé rojáraleka Ereni anilichi. Alué ralámuli ꞌwe majá mochile, tabilé nakile napurigá Onorúgame etémala, ꞌlige yati chíbale. Onorúgameka sináchale alué rió, anele: —¿Koche ajtí mué? ꞌLige alué rioka nejele: —Aké ne raꞌíchachi mué, ꞌlige ꞌwe majá ne mué cha ꞌyeri ajtigame ne, alekeri chiba ke ne. Aꞌliko Onorúgameka anele:

4

—Aka peka ꞌwesi ralámuli ruyépache mué ꞌyeri ajtigó. ¿Goꞌapa mué alué rojá rakala, napu ne tabilé goꞌnúlige? Goꞌáligereko mué, tase goꞌsáká mué, aꞌliko pecha machimélikéko mué ꞌyériká. ꞌLiko anile alué rió: —Alué mukí napu mué nejí, alué ꞌsietu alué rojá rakala kogia neꞌchí, ꞌlige neka yati goꞌáturu. Aꞌliko Onorúgameka rukele alué mukí tachiri chuꞌsíliga, ꞌlige alué mukika nejele: —Alué sinowí ꞌsimí neꞌchí ꞌyegia ꞌlige alekeri goꞌá ne alué rojá rakala. Aꞌliko Onorúgame bilé gastigo ꞌyale alué sinowí, abiena alué mukí, ꞌlige alué rió. Onorúgameka anele alué sinowí: —Jípesíko wijchí boꞌigá einámala mué, ꞌlige suwábaga sinowí alué mukí ꞌkúchila iꞌkímala ranígilachi, ꞌlige alué mukí ꞌkúchilaka yati meꞌlimela moꞌola rajsániga. ꞌLige anéliru alué mukika: —Napuꞌlige ochérachi bilé uꞌtátiri ꞌwe oꞌkómala mué, abiena ꞌwe aꞌlá sébili eꞌwámili júkuru mué napurigá nulá mué gunala. ꞌLige alué rioka anéliru: —Cha ꞌsile mué eꞌwía alué mukí, alekeri goꞌlékuru mué alué rojá rakala, jípesíka asíriga aꞌwágame nochámala mué napurigá ꞌla nígame nímala mué goꞌame, alé asarachi asíriga weꞌkáchigo nerúlimili kame gasalá wejchégame. ꞌLige anélechigó: —Mué saꞌpala pe weꞌete newárigame ju, alekeri oꞌchéramala mué, ꞌlige mukumela mué, ꞌlige ku weꞌé ganámala mué. Aꞌliko alué rioka napu Arani anilime nile, bilé rewá ꞌyale alué mukí, Eba anilime rewá ajchele. Arani aniáká pe weꞌé aniame ju, ꞌlige Eba aniáká ajalí aniame ju. Aluéchigo nímili níligame eyela suwábaga ralámuli napu ekí oꞌchéramili nile abé aꞌkinana jena wijchimoba. Onorúgameka newale oꞌpacha napurigá Arani ꞌlige Eba oꞌpachátamala, alué oꞌpáchaka ajágame wiꞌchílate newárigame nile. ꞌLige Onorúgame buyánale alué okánika alé Ereni anilichi rojárale, tabiléchigo najkíligame napurigá goꞌmela alué uché bilé rojá rakala napu ilile alé ꞌwe rakega. Arani ꞌlige Eba goꞌsá alué rojá rakala nabí ejperélimili nile alé Ereni, tabilé siné suwigá. Alué rojaka abiena alé jale alé rojárale chejaré rojá ꞌyuga. ꞌLige boꞌné Onorúgame náole rewagáchika jaré boꞌné guꞌírome, kerubini anilime, napurigá repúmala alé yochi alé rojárale napurigá alué rió ꞌlige alué mukí ꞌma tabilé ku sebámala chéchigo goꞌmea alué rojá rakala ajalí rewégame. 5

4. Arani ꞌlige Eba ꞌkúchigame nile (basado en Génesis 4–5)

Alué Arani Eba upila nile, ꞌlige Ébaka ꞌma rojparale alué Arani ꞌyuga asagá. ꞌLige ꞌma ochérale alué Eba ranala, ꞌlige alué towí Kaíni anilime rewá ajchele. ꞌLige abé aꞌkinana chéchigo rojparale Eba ꞌlige chéchigo bilé uꞌtátiri towí ochérale, ꞌlige alué towika Abeli anilime rewá ajchele. Napuꞌlige Kaíni waꞌlú ochérasa echame rió gayénale, ꞌlige alué Abeli anilime ka boꞌá bujkurale. Siné rawé alué oká rió ꞌnátale bilé yawiyame newálime, Onorúgame ꞌyamia goꞌame. Kaínika weꞌká eꞌkarúgame goꞌame aꞌpale napu echale Onorúgame ꞌyamia, ꞌlige Abélika jaré boꞌá meꞌale, ꞌlige okaka napuíka Onorúgame ꞌyale. Onorúgameka ꞌwe galele alué Abeli nila goꞌame, ꞌlige tabilé galele alué Kaíni nila goꞌame. Aꞌliko Kaínika ꞌwe ayole. ꞌLige Onorúgameka ruyele alué Kaíni napurigá tabilé ayómala, anele: —ꞌLa semati nóchili nochásaká mué, aꞌliko ꞌwe ꞌla ganíliga asimela ne mué ꞌyúgachigó. ꞌLige anélechigó: —Tabilé ꞌla semátiri nóchali nochásaká mué, aꞌliko senibí chátiri nóchame nímala mué. Kaínika tabilé eꞌwale napu anile Onorúgame. Siné rawé, Kaíni anele alué Abeli: —Nabá eꞌyénowa ꞌmimi wasachi. Napuꞌlige ꞌma alemi nibásaká, Kaínika alué boꞌné bonila meꞌale. Onorúgameka tabilé galele Kaíni alarigá ꞌsisa, ꞌlige rukele: —¿Koche ajtí mué bonila? Kaínika ꞌyégiga nejele: —Neka tase machí, neka pecha repuka eyenia —anile. 6

ꞌLige Onorúgameka anele: —ꞌWe ꞌcha ꞌsile mué. Neka ꞌwe ꞌla machí mué boꞌné bonila meꞌáligo. Alekeri jípesíko ꞌwe resí níliga einámala mué. Napuꞌlige echisá mué goꞌame tase weꞌká rakélimala mué, ꞌlige mejkami simela mué. Kaínika ruyele Onorúgame tabilé anachamia, ꞌlige ꞌwe majaga einamia napurigá meꞌliboa apiépiri riote bilénami najtepasa. Aꞌliko Onorúgame bawérale alué rió napurigá tabilé ꞌwesi meꞌlimela alué rió Kaíni. Aꞌliko alué Kaínika simile mejkami bejteramia. ꞌLige bilé towí inógame nile alué Kaíni, ꞌlige Enoko anilime rewá ajchele. Abé aꞌkinana weꞌká riógichi gayénale alé napu bejtele alué Kaíni, napugiti weꞌká oꞌchériligame Kaíni ꞌkúchila. ꞌLige abé aꞌkinana ochérale Enoko inolá, arigá weꞌká bamigá weꞌká oꞌchérale Kaíni rijimala. Jaré alué Kaíni rijimala boꞌelo nile, jaré rabilelo, ꞌlige jaré jiero meꞌchome nile. Arani ꞌlige Eba ꞌwe seweka mochile napuꞌlige Abeli mukusá. ꞌLige abé aꞌkinana chéchigo bilé ochérale alué Arani ꞌlige Eba ranala, alué towika Seti anilime rewá ajchele. Napuꞌlige Seti ꞌma waꞌlú ochérasa, rewale bilé mukí ꞌlige bilé alué inolá ochérale napu Enosi anilime rewá ajchele. Enosi ꞌkúchila suwábaga ꞌwe ꞌla Onorúgame oyérame nile. Alué ralámuli chojkile bajchá Onorúgame ꞌyuga raꞌicha. Bilé alué Enosi umúlila Enoko anilime nile. Alué Enoko anilímeka senibí ꞌla eꞌwame nile napu nulale Onorúgame, ꞌlige Onorúgame tabilé aꞌrele napurigá oꞌchériga mukumela, Onorúgame boꞌné oꞌtole alé ꞌpa rewagachi. Alué Enoko bilé inógame nile Metusaleni anilime rió alué napu gí makué siento miná usánisa makué miná gi makué bamí bamisá mukule. Bilé alué Metusaleni ochila Noé anilime nile. 5. Onorúgame ꞌma gajúnale gawí uꞌkite (basado en Génesis 6–9)

ꞌYa aꞌlige Onorúgame etele ꞌwe cha noká mochigo ralámuli jena wijchimoba, ꞌlige aminabi cha nokinalio. Alekeri Onorúgameka uché bilé ꞌnátili ꞌnátele alué ralámuli ꞌyuga, ꞌlige ꞌma suwábamoríle ꞌma reꞌwániga Onorúgame tase oyérame ralámuli, pe Onorúgame oyérame ka tase che ikimérá, abiena ejtebímará pe uꞌkabi alué ajágamechigó. Alué Noé abiena upila ꞌkúchila suwábaga ꞌwe aꞌlá oyérame nile Onorúgame. Alué ralámuli ꞌwe ꞌla eꞌwame nile Onorúgame ꞌyuga. Noé bakiá ꞌkúchigame nile, bilé Semi anilime nile, ꞌlige bilé Kami, ꞌlige bilé Japet. Siné rawé anele Onorúgame alué Noé: —ꞌWe ꞌla maꞌchígame etiá ne suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌwe cha noká mochigo, alekeri ꞌma suwábama olá ne. 7

Neka alekeri najkí napurigá newámala mué bilé barko igute, ꞌlige bilé cholome ujchewa amoba. Waꞌlú newáwaká pe bilé ꞌyógame, ꞌlige amoba ꞌwe ꞌla naꞌógame oꞌpóligame. Pe ꞌwe waꞌlú uꞌkí julama olá ne, napurigá suwábaga ralámuli suwimela abiena alué ajágame. ’Bajchá ꞌwe ꞌla gatema olá ne mué ꞌyuga. Mué ꞌlige mué ꞌkúchila, abiena mué moꞌlila, abiena mué upila ꞌma suwábagaká moꞌimela alé bárkochi, ꞌlige moꞌámala mué jaré ajágamechigó alé bárkochi, alué ajágame naó ronégame, alué ajágame wijchí biꞌtigá eꞌyéname, ꞌlige chulugítiri iꞌniga oyame. Naꞌloga moꞌáwaká alué ajágame eꞌkarúgame seꞌwinátiri, ꞌlige gichao uꞌmugila ꞌlige gichao oꞌwila alué napu neꞌchí ꞌyálime ju, ꞌlige bilé mukila ꞌlige bilé owila ꞌyúrigachigó alué chejaré ajágame. ꞌLige moꞌáwachigó goꞌame ꞌemi goꞌyame ꞌlige alué ajágame goꞌyame. ꞌWe ꞌla ꞌyériga mochímala ꞌemi alé pachá bárkochi ꞌlige tabilé suwimela ꞌemi siꞌlika alué uꞌkite. Noeka ꞌyati eꞌwale suwábaga napu nulele Onorúgame, ꞌlige weꞌká bamí nokale alué barko newá, bilé siento miná bilé liá bamí nokale newá barko. Napuꞌlige suwénasa alué barko newá, Onorúgameka nulele napurigá alué Noé bajkimela alé bárkochi alué upila si, ꞌlige ꞌkúchila ꞌlige moꞌlila ꞌyuga, ꞌlige suwábaga alué ajágame napu Onorúgame nulálige moꞌániliga. Noé ꞌlige boꞌné upila, ꞌlige bakiánika ꞌkúchila abiena moꞌile, ꞌlige abiena alué bakiá moꞌlílachigó. Suwábaga alué moꞌisá abiena moꞌale alué ajágamechigó. Pe nujubapi Onorúgame ꞌyérale alé yochi. Alué Noé ujsani siento bamígame nile. Aꞌlige Onorúgame náole waꞌlú uꞌkí, aꞌwágame uꞌkiá ilile naosa makué rawé rukomi. Aminami weꞌéraleka maꞌchínale baꞌwí. Waꞌlú baꞌwí maníbale jena wijchimoba ꞌma naꞌpuliga suwábaga weꞌé wakígame jena wijchimoba, ꞌlige alué barko arigá alé baꞌwichí amoba chujkíbale bojchuka. Arigá ꞌma naꞌpolile suwábaga eꞌwele rabó. Suwábaga ralámuli napu mochile jena wijchimoba ꞌma suwile, ꞌlige ꞌma suwile alué ajágame naó ronégame, ꞌlige alué wijchí biꞌtigá eꞌyéname, ꞌlige alué chulugítirichigó. Pe alué Noé, Noé upila, ꞌlige alue Noé ꞌkúchila, Noé moꞌlila, ꞌlige suwábaga alué ajágame napu mochile alé pachágana bárkochi tabilé suwile. ꞌLige aꞌkinana weꞌkabé mechá kachi, alué boꞌné Onorúgame wakibárele alué baꞌwí waꞌlú napu maníbale jena wijchimoba. Alué bárkoka bilena reꞌpá rabó asíbale alué baꞌwí wakichechi, ꞌlige alué baꞌwika basúligame goꞌnágana. Noeka iꞌpule alué barko bentánala, ꞌlige maꞌchí pale bilé golachi machináliga pala ꞌma basúliga alué baꞌwí, alué goláchika tabilé ku sébale. Bilé tarali kachi aꞌkinana, bilé baloma maꞌchí pale, alué 8

balómaka ku roꞌile ꞌwéchigo waꞌlú maníligame bijí baꞌwí jena wijchimoba. Uchéchigo bilé tarali kachi aꞌkinana chéchigo maꞌchí pale alué baloma, ꞌlige alué balómaka ku nawale bilé rojá sawala uꞌchuga alué rojá olibo anilime sawala. Bilé tarali abé aꞌkinana uchéchigo maꞌchí pale alué Noé chulugí baloma, aꞌliko ꞌma baisá neraga nile alué baloma maꞌchí pásiga alé pachaka bárkochi, aꞌliko alué baloma ꞌma tabilé ku nawale. Alarigá machile Noé ꞌma wakigá iligó baꞌwí jena wijchimoba. Aꞌliko Noé iꞌpule maꞌchimi eꞌnemia, abiena bijí rejpile alé bárkochi weꞌkabé tarali. Napuꞌlige Noé ꞌma bilé bamisá alé bárkochi asagá, aꞌliko Onorúgame nulele alué Noé napurigá maꞌchínamala alué Noé abiena suwábaga alué boꞌné rijimala ꞌyuga, ꞌlige alué ajágame ꞌmáchigó. Onorúgameka anele alué ralámuli napurigá weꞌká ꞌkúchiga mochímala napurigá uchéchigo bochímala ralámuli jena wijchimoba bochígimi. Noé ꞌlige alué ꞌkúchila buyale, ꞌlige Noeka newale bilé tegoli pachókili napurigá bilé mesa, aleka iwérili tánilime nile Onorúgame alé jaga. Aꞌlige Noé chaꞌpile jaré alué gichao ajágame, alué napu boꞌné Onorúgame ꞌyálime nile, ꞌlige jaré chulugí, ꞌlige meꞌale Onorúgame ꞌyamia ꞌlige eꞌkósile alué ajágame saꞌpala alé mésachi tególichi ajchagá. Onorúgameka ꞌwe galele alué Noé nila goꞌame, ꞌlige anele Onorúgame: —Mué Noé, jípesíko tase siné meꞌlimé olá ne alué weꞌká ralámuli waꞌlú uꞌkite rekó ꞌwe cha nokame kachi. Onorúgameka anélechigó alué Noé: —Jípesíko ꞌwe majalégame nímala alué ajágame alué ralámuli ꞌyuga. Aꞌlígesíko alué ralámuli ꞌla lisensia nígame nímala napurigá goꞌmela alué ajágame meꞌagá, nobi tabiléchigo goꞌmeli nílekó alué ajágame elalá. ꞌLige abiena anílechigó Onorúgame, napuꞌlige bilé rió chebilé rió meꞌlisá, aꞌlige aꞌchigóriga meꞌlibórá alué rió, alueka pe alué gastigo neraga nímará. Bilé ajágame bilé ralámuli meꞌlisá, alueka abiena meꞌliboli nílechigó gastigáriga. ꞌLige anélechigó Onorúgame alué Noé tabilé siné meꞌlimeo alué ralámuli ꞌlige alué ajágame waꞌlú uꞌkite. ꞌLige Onorúgame rekale alé reꞌpá rewagachi bilé benolá, alueka pe ruyame nile ꞌla bijchiá ko napu anile Onorúgame.

9

6. Onorúgame weꞌká seꞌwinati raꞌíchali ꞌyale alué ralámuli (basado en Génesis 11:1-9)

ꞌYa aꞌlige rawé suwábaga ralámuli pe biꞌlepi raꞌíchali raꞌíchame nile jena wijchimoba. Napuꞌlige ꞌma weꞌká oꞌchérasa ralámuli, alé bilena Sinari anilichi mochíbale ejperega, ꞌlige alué ralámulika bilé galí newale reꞌpá ilígame, rewagachi chébaga elánele alué waꞌlú galí. Alarigá ꞌla najteme ralámuli nira mayele aꞌbóikó, alarigá ꞌla ꞌwe aꞌlá nirámará alué uché jaré ralámuli, ꞌlige aminami tase raꞌlaga mochíniliga nokale ichúromi jena wijchimoba.

Onorúgameka tabilé galele alué ralámuli alarigá nóchachi, aꞌliko ꞌyale bilé raꞌíchali seꞌwinátiri napu ekiana chojkégame nile alué ralámuli, aꞌliko ꞌma tabilé námole alué ralámuli aꞌnagupi raꞌíchaga. Alarigá olale Onorúgame alué ralámuli napurigá raꞌlámala bochígimi jena wijchimoba. Babeli anilichi nile alé napu mochile newá alué waꞌlú galí. Alué Babeli aniáká raꞌíchali naꞌluala aniame ju. 10

7. Onorúgame owile Abrani napurigá nejkúromala (basado en Génesis 11:10–12:20)

Bilé alué Semi rijimala Taré anilime nile alué napu abé aꞌkinana oꞌchérigame nile. Semi anilime ka Noé inolá nile. Alué Taré anilímeká bakiá ejtemali ꞌkúchigame nile: Abrani anilime bilé, ꞌlige bilé Nakori anilime, ꞌlige chebilé Harani anilime. Alué bakiánika alé Ur anilichi riógichi ejperégame nile. Bilé alué Harani inolá Loti rewégame nile. ꞌLige abé aꞌkinana alué rió Arani mukule alé Ur anilichi. Aꞌliko Taré oꞌtole alué Abrani ꞌlige alué Loti, simíbale alé Ur anilichi mochige alé Kanani anilichi sebánilia ꞌyénale. ꞌLige pe Harani anilichi weꞌká riógichi mochíbale alué ralámuli, ꞌlige alé weꞌká rawé mochile, alé mukule Taré. Abránika ꞌyúgame nile bilé mukí Sarai anilime weꞌká bamí, alué mukika tabilé ꞌkúchigame nile weꞌká bamí ꞌyuga asagá alué rió. Napuꞌlige alé Harani mochígichi alué ralámuli, Onorúgameka anele alué Abrani: —Pe alé aꞌresa simiboa mué rijimala, ꞌlige alué mué nila gawí, ꞌlige simiboa mué alé ꞌmi napu ne nejima alué bilé gawí napurigá alé bejterámala mué, ꞌlige alé weꞌká oꞌchéramala mué ꞌkúchila ꞌlige rijimala, ꞌlige ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroma ne mué alé bejtégichi napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélama mué alé. Abiena ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroma ne alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla galeme ju mué, ꞌlige alué ralámuli tase ꞌla nirame ꞌemí, alueka ꞌwe resiti raweli ꞌyama ne. Alué mué rijimala weꞌká ralámuli nujubá oꞌchérigame ne ꞌwe aꞌlá guꞌíromala napurigá alué ralámuli giti waꞌlú nejkúroli nímala nujubapi suwábaga ralámuli níriga napu ejperélamala jena wijchimoba. ꞌLige Abrani yati eꞌwale napurigá anele Onorúgame, ꞌliko uchéchigo siné simíbale alé Harani mochige. ꞌYa aꞌlige Abrani gicháosa makué na malige bamígame nile. Oꞌtole alué boꞌné upila Sarai, ꞌlige boꞌné rechilala alué Arani inolá Loti anilime, ꞌlige alué boꞌné ꞌyuga nóchame, ꞌlige oꞌtólechigó alué suwábaga tábiri boꞌné nila. Alé Harani anilichi simiba alé Kanani anilichi waꞌlú gawí nerúgichi simíbale. Napuꞌlige sebasa alé Kanani anilichi rewale alé alué ralámuli alé ejperégame alé mochígichi. Alueka suwábaga Kami rijimala nile, alué Kami anilime ka Noé inolá nile. Abrani sébale bilena Sikemi anilichi weꞌká riógichi, alé sebasa alué Abrani iwérili tánele Onorúgame. ꞌLige Onorúgame anele alué Abrani: 11

—Ye gawí ꞌyámolá ne mué ꞌlige mué ꞌkúchila ꞌlige mué apalóchila ꞌlige mué umúlilachigó.

Alé Abrani newale bilé mesa tegoli newárigame alé iwérili tánilime Onorúgame, ꞌlige uchéchigo siné simile alé aminami Beteli anilichi riógichi, ꞌlige alé chéchigo bilé mesa tegoli newale alé iwérili tánilime Onorúgame. ꞌLige pe aꞌkinana Abrani simile uchéchigo, aꞌliko sébale bilena Negebi anilime gawí boꞌígichi. Aꞌlige bamí ꞌwe gurúgichi nile goꞌame, ꞌlige simile alé Ejipto anilime waꞌlú gawí boꞌígichi. ꞌLige ku sébale alé Negebi, aꞌliko ꞌma ku uchéchigo nerúgichi nile alué goꞌame, aꞌliko ꞌma bejteramia nawale alé. 12

8. Abrani ꞌlige Loti ꞌma rojale (basado en Génesis 13)

Abrani ꞌwe nígame nile enomí ꞌlige weꞌká bujkégame nile ajágame, ꞌlige alué Loti abiénachigó. Okánika ꞌwe nígame nile enomí órote newárigame, ꞌlige plátate newárigame. Napuꞌlige ku roꞌisa alé Beteli anilichi aꞌbemi napu newálige Abrani bilé mesa tegoli napu jaga tánilime nile iwérili Onorúgame, alué Abrani ꞌyuga nóchime weꞌká rió, ꞌlige Loti ꞌyuga nóchame ꞌma nakósale, ꞌmáchigo tabilé nachuga nokáligame gawí weꞌká ajágame uchuchala alué oká rió bujkula. Aꞌlige alué Abránika anele alué richilala Loti anilime: —Tase ꞌla ju naꞌáwaka járilia, ramueka pe aꞌbé rijimala nírigame. Ramueka waꞌlú gawí nerúgichi mochiru, abé ꞌla jule nalina iꞌwana ejperéliriga, ꞌlige ramué ꞌla waná chaꞌpisá mochiwa alué gawí. Mué boꞌné chaꞌpibógrú gawí napu mué boꞌné ꞌla galé. ꞌLige alué Loti machime nile alué bakó Jorani anilime, abiena machile aꞌbemi epó nerugo baꞌwí manígichi ꞌlige ꞌwe ꞌla ko napurigá echiboa goꞌame, aꞌliko chaꞌpile alué gawí ꞌlige alé bejterale, ꞌlige alé newale jaré galí alé aꞌbé Soroma anilichi riógichi. Alué galí ulumí pe gemate newárigame nile amoba, ꞌlige pe gujsí jáwaga oꞌtónigame. Alué ralámuli Soroma anilichi ejperégame ꞌwe cha nokame nile, ꞌlige tabilé nirame nile Onorúgame. Abránika aba alé Kanani anilichi rejpile seꞌwí tabilé alé napu Loti bejterale. Napuꞌlige ꞌma iꞌwana eꞌyénachi Abrani ꞌlige Loti, Onorúgame anele alué Abrani: —ꞌNéguru chiena raꞌsárékuru gawí jena. Alué suwábaga ye gawí mué inolá ꞌlige mué rijimala ꞌyámolá ne alué aꞌkinana ejperégame. Mueka weꞌká rijimégame nímala, tabilé ꞌwesi umubámala tetia suwábaga alué ralámuli napugiti ꞌwe weꞌká nímala. Tabilé tase majaga eináwaká mué jemi, ꞌma mué nila nímala suwábaga ye gawí. ꞌLige pe abé aꞌkinana Abránika simile alé Ebroni anilichi riógichi, ꞌlige bilé mesa newale alé tegoli newárigame alué napu alé tánilime nile iwérili Onorúgame. 9. Abrani guꞌírale alué boꞌné richilala Loti (basado en Génesis 14)

Sinéchigo rawé, malige eꞌwélala selígame napuíle, bilé alué waꞌlula, Soroma anilichi bejtégame nile, ꞌlige chebilé Gomora anilichi bejtégame nile. Alué malige eꞌwélalaka nakósile Kerolaome sayega 13

alué napu nile waꞌlula alé Elami anilime gawí boꞌígichi ajtígame. Alué Kerolaome abiena bakiá gompaniérogame nílechigó. Kerolaome ꞌlige alué gompaniérola neyúrale nakoga alé. ꞌLige ꞌma oꞌtole suwábaga ajágame alué Gomora ꞌlige Soroma ejperégame ralámuli bujkula, ꞌlige oꞌtólechigó suwábaga tábiri alué ralámuli nila. Loti abiena oꞌtóleruchigó ꞌma suwábaga tábiri alué ralámuli nila. Loti abiena oꞌtóleruchigó ꞌma suwábaga alué rijimala ꞌyúriga ꞌlige ꞌma suwábaga alué bujkula ajágame ꞌyúriga. Loti alé Soroma bejtégame níle. Bilé rió neyúsale napuꞌlige oꞌtowá, ꞌlige alué rioka simile ruyemia alué Abrani alarigá ikíliga alé Soroma anilichi. ꞌLige Abránika yati napabule alué boꞌné ꞌyuga nóchame weꞌká rió ꞌlige yati simíbale alué Kerolaome ꞌlige alué boꞌné gampaniérola ꞌyuga najátamia. Napuꞌlige nápasa, yati nakósile, ꞌlige neyúrole alué Abrani gompaniérola. Alarigá guꞌírale Abrani weꞌká ralámuli, ꞌlige ku bujele alué weꞌká ajágame napu chigólige alué ralámuli Soroma mochígame. Abrani abiena guꞌíralechigó alué Loti anilime, ꞌlige Loti rijimala, ꞌlige ku bujele suwábaga alué Loti bujkula ajágame. Aminami weꞌká eꞌkarúgame tábiri alué Kerolaome nila Abrani niga rejpile, abiena Kerolaome gompaniérola nila tábiri ꞌyúriga. ꞌLige ꞌma ku simíbale ku bejtélachi. Aꞌlige bejtele bilé rió Melkísare rewégame, alué rewaka waꞌlula gustisia olame aniame ju. Alué rioka waꞌlula nile alé Salem anilichi riógichi. Salem aniáká raꞌsálalí tabilé siné nakoga aniame nile. Alué rioka nile Onorúgame ꞌyuga nóchame. Napuꞌlige Abrani ku sébachi napuꞌlige nejkoga einasa, Melkísare simile Abrani najtepamia, ꞌuba sugí tabilé aꞌwágame oꞌká enale ꞌlige baní ꞌyúriga, ꞌlige anele: —ꞌWe ꞌla guꞌírilia mué Onorúgamete, Onorúgame napu newale gawí ꞌlige rewagátiri. Neka waꞌlú cheliera ꞌya Onorúgame, alueka ꞌwéchigo ꞌla nejkúriligame napurigá mué ꞌla neyúramala alué saíla ꞌyuga nejkoga. Aꞌlige Abránika ꞌyale alué Melkísare pe uꞌkabi tábiri napu bujele alué Kerolaome ꞌlige alué gompaniérola. Alué waꞌlula Soroma anilichi nulame ꞌwe raꞌsálagá rejpile ꞌla guꞌírisiga Abránite, ꞌlige anele alué Abrani: —Neka pe nakí alué ralámuli napu nile ne gompaniérola ku ꞌyálime, tabilé chéré rekó jaré mué niga rejpige alué jaré tábiri ramué nila, ꞌlige napu bujele mué alué waꞌlula Kerolaome ꞌlige alué gompaniérola. ꞌLige Abránika anile: —Neka tabilé ꞌwesi tábiri niga rejpima, napurigá ta animela ralámuli nígame gayénigo ne ꞌemi gobláliga. Pe alué goꞌame guꞌlinasa 14

ꞌla nímaleke mué alué napu ne gompaniérola ralámuli goꞌale. ꞌLige alué ejtemali Amoreo chiliwewa tábiri napugiti ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrogamechigó alué ejtemali. 10. Onorúgame ꞌyámoríle bilé towí alué Abrani (basado en Génesis 15)

Siné rawé Onorúgame anele alué Abrani: —Neka ꞌwe semati raweli rekima mué. Abránika nejele: —Pecha ꞌla nímalakó, neka pecha ꞌkúchigame kame, ꞌlige mué nejísaká bilé tábiri, napuꞌlige ne mukusá, pe bilé ne ꞌyuga nóchame niga rejpímalaké alué tábiri. Onorúgame anele: —Tabilé alarigá nímala. Mueka bilé inógame nímala ꞌla mué boꞌné inolá, ꞌlige weꞌká ꞌkúchigame nímala mué inolá. ꞌLige weꞌká oꞌchérama mué ochila, ꞌlige mué umúlila napu ekí alué soꞌpilí. Abránika ꞌla bijchígile napu anile Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe raꞌsálále ꞌliko. Abránika ꞌwe ꞌla nirame nile Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe ꞌla sébili kóríle alué Abrani olagá. ꞌLige anele aminami: —Tabilé siné weꞌkuawa ne ko Onorúgame, ꞌlige ne ꞌsiko mué maꞌchí pa alé Ur ajtígichi mué, ꞌlige tabilé weꞌkuáwachigó jena aꞌpagó ne mué ꞌyamia ye gawí. ꞌLige Abránika rukele Onorúgame churigá ꞌla bijchiga anió nejimia alué boꞌné gawí Onorúgame. ꞌLige Onorúgameka nulele Abrani napurigá aꞌpama jaré ajágame alé napurigá meꞌlimela chiliwema Onorúgame. Abrani yati eꞌwale napurigá nulale Onorúgame. ꞌLige Abrani etele Onorúgame napurigá remume neraga. ꞌLige anele Onorúgame alué Abrani: —Weꞌká bamí aꞌkinana kachi ꞌlige sebámará alué ralámuli alé bilena gawichí, ꞌlige alé sebasa alué ralámuli sineko ꞌwe aꞌlá galéwará, ꞌlige alué ralámuli alé ejperégame aꞌkinana weꞌká bamí kachi ꞌwe resí olámará, weꞌká bamí naó siento bamí resí oláwará alué ralámuli. ꞌLiko Onorúgameka waꞌlú gastigo ꞌyámoríle alue ralámuli ꞌwe resí olame alué ralámuli Abrani rijimala. Onorúgameka ꞌma buyanámoríle alué ralámuli resí oliame alé alué ralámuli Abrani rijimala. ꞌLige alué ralámuli ꞌwe nígame buyámará alé, ꞌlige abé aꞌkinana alé Kanani sebasa Onorúgame ꞌma waꞌlú gastigo ꞌyámoríle alué ralámuli Amoreo rewégame, alué gawika alué Abrani rijimala niga ejtebímará. Regá anele Onorúgame alué Abrani. 15

11. Ochérale Ismaeli Abrani inolá (basado en Génesis 16)

Saraí, Abrani ꞌyula mukí, tabilé siné ꞌkúchigame nile. Alué Saraíka anele Abrani: —Alué mukí goꞌame newame ꞌyuga gojchibógó, alué Agari anilime napurigá bilé inógame nímala mué. Abrani alarigá ꞌsile, aꞌliko Agari ꞌma rojparale. Aꞌlígesí Saraí tabilé ꞌla ganíliga eteme nile alué Agari, ꞌlige Saraíka ꞌwe resí olagá nochárime nile alué Agari, arigá simile alué Agari alé galírale. Aꞌliko Onorúgame júlale bilé boꞌné Onorúgame guꞌírome santo ángeli rewégame pa rewagáchika napurigá Agari guꞌíroma. Alué santo ánjeli rewale alué Agari alé aꞌbemi baꞌwí túlachi ilígame, ꞌlige alué santo ánjelika nulele napurigá simela ku alé napu asale Saraí. ꞌLige alué santo ánjeli abiena anélechigó bilé towí ranégame nímio alué Agari, ꞌlige Ismaeli anilime nímio. Agárika simile ku alé napu Saraí bejtégame nile, ꞌlige ꞌma ochérale alué Ismaeli. Aꞌlígerikáchi Abrani ꞌma osá naosa makué na usani bamígame nile. 12. Onorúgame ꞌyale bilé nóchili alué Abrani (basado en Génesis 17:1–18:15)

Napuꞌlige Abrani ꞌma gi makuesa miná gi makué bamígame kachi, Onorúgame uchéchigo raꞌíchale alué Abrani ꞌyuga. Regá anele: —Nabí ꞌla sébali olawa ꞌemi napurigá nulá ne, tase chátiri nóchaga ilírowaká, ꞌlige ne bilé raꞌíchali gatema mué ꞌyuga. Neka nochama ye: Alué weꞌká rijimala ꞌyama ne mué, ꞌlige nakulima olá ne mué rewalá. Abrani aniáká “oꞌnó ꞌwe najteme” aniame ju, ꞌlige Abraámi anilime nímala mué. Abraámika “weꞌká ralámuli oꞌnola” aniame ju. Ne ꞌwe aꞌlá repuma mué rijimala iꞌlibeko oꞌchérigame, abiena ꞌyama ne alué Kanani anilime gawí napurigá alué niga ejperélamala senibí rawé. ’ꞌEmi ꞌla sébili olámili júkuru alué nóchili abiena mué rijimálachigó suwábaga alué nóchili napu ꞌemi niga rejpima. Rejpunáwaká alué mué ꞌkúchila isílala peꞌtá guwala wiꞌchila, ꞌlige alué mué rijimala pe kulí bilé tarali mochígame ochérisa, ꞌlige alué ralámuli napu ekí ralá mué nochárimia abiénachigó. ’ꞌLige nakulima olá néchigó alué mué upila rewalá Saraí. Saraí aniáká pe “gawélili” aniame ju, ꞌlige Sara anilime rewá ajchémolá ne, alueka “waꞌlula chiꞌmame mukí” aniame ju. ꞌLige ꞌla semáriga 16

guꞌíramolá ne alué mukí. Alué mukika bilé towí ranégame nímala mué inolá ꞌlige weꞌká ralámuli oꞌchéramala alué mué upila ꞌyula rijimala, ꞌlige weꞌká alué ralámuli selígame nímala. Napuꞌlige Abraámi akisá alanichi Onorúgame, pe achile, tabilé bijchígile, tase siné ꞌkúchigame mayele aliena oꞌchérame rió bilé siento bamígame, abiena alué mukí gi makuesa makué bamígame ꞌkúchigame nímiochigó. ꞌLige anele Abraámi Onorúgame: —Jena ajtíkeꞌe ꞌye Ismaeli, yáwago iwérili napurigá alué rió weꞌká ꞌkúchigame nímala, ꞌlige alué ꞌkúchila weꞌká oꞌchérasa ꞌlige weꞌká ne rijimala nímala, napurigá aní mué. ꞌLige Onorúgameka nejele: —Neka abiena ꞌwe aꞌlá semáriga repuma kaka Ismaélika ꞌlige weꞌká ꞌkúchigame nímala alué rió, nobi abiena uché bilé nóchili ꞌyámolá ne. Abiena alué ꞌye raꞌíchali napu ne ruwí ꞌemi ologá, ꞌla bijchiga aní ne, ꞌla ꞌyámolá ne mué Abraámi ꞌlige Sara uꞌtá towí. Bilé bamí kachi ochérama alué towí, ꞌlige mueka Isaki anilime rewá ajchémala alué towí, ꞌlige alué rió waꞌlú ochérasa aꞌchigóriga gatema ne alué nóchili napurigá newale ne mué ꞌyuga, abiénachigó alué weꞌká ralámuli Isaki rijimala. ꞌLige Onorúgameka alanisá, yati simile uchéchigo bilénami. Abraámika napurigá nulele Onorúgame yati eꞌwale, ꞌlige rijpúnale alué isílala peꞌtá wiꞌchila guwala suwábaga rió napu ejperégame nile alué boꞌné bejtélachi, alué boꞌné inolá Ismaeli, alué suwábaga boꞌné piónila napu oꞌchérale boꞌné bejtélachi, ꞌlige suwábaga alué nóchame ꞌlige ꞌma boꞌné síchigó. ꞌLige abé aꞌkinana Onorúgame uchéchigo maꞌchiná ilíbale. Napuꞌlige Abraámi alé galí ꞌyólachi ajtígichi, alué galí gemate newárigame amoba, etele bakiá rió. Napuꞌlige etesa, yati simile najtepamia. Najtepasa ꞌlige bayérole galírale. Alé galírale sebasa ꞌlige goꞌame kógile. Alué bakiá rió ꞌla goꞌnáliríle goꞌame, ꞌliko Abraámika nulele Sara napurigá newámala baní, ꞌlige bilé alué goꞌame newame nulele napurigá wajsémala peꞌtá saꞌpá. Napuꞌlige goꞌyá mochiga, alué ralámulika rukele kochiena ajtigó Sara, ꞌlige Abraámika ruwile alé pachá ajtigó galírale. Aꞌliko alué bilé rió napu goꞌyá mochile napu boꞌné Onorúgame nile, napurigá bilé rió neraga ajtile, alueka anile chebilé bamí kachi chéchigo nawamia alé Abraámi galílachi, aꞌliko ꞌma ochéramará alué Abraámi inolá ꞌlige alué Sara. Sáraka achile akisá alanichi Onorúgame, alué Sáraka mayéligame tase ꞌkúchigame nimio, napugiti ꞌma ꞌwe oꞌchérame koríligame. ꞌLige Onorúgame anele alué Abraámi, tase achimérá Sara, Onorúgameka 17

tabilé nóchili olame karame eꞌkarúgame tábiri nóchili newá, Onorúgameka ꞌláchigo sébili olame níligame napurigá aní boꞌné. ꞌLige uchéchigo siné anile, bilé bamí kachi uchéchigo siné nawamia alé, aꞌliko ꞌma ochéramará Abraámi inolá ꞌlige Sara. Alué Sáraka tase achigóríle ꞌwéchigo majáligame, ꞌlige Onorúgameka anele: —Achichi ne mué. 13. Onorúgame suwábale ralámuli Soroma ꞌlige Gomora ejperégame (basado en Génesis 18:1–19:38)

Alué bakiá rió napu sébale alé Abraámi bejtélachi peꞌwera mochisa alé, uchéchigo siné simíbale alemi Soroma, ꞌlige Abraámi si enale pe uꞌtélamana boichimi simíbachi alué rió. ꞌLige bilé alué rió napu nile boꞌné Onorúgame ꞌnátale: “Ye Abraámi rewégame rió tase ꞌyégisiga ꞌla kereko napugiti weꞌká ralámuli oꞌchérama ꞌye Abraámi ꞌkúchila umúlila ególila, alué weꞌká ralámuli oꞌchérasa ꞌwe aꞌlá oyérame nímala neꞌchí, abiena ꞌla ꞌwe aꞌwágame najteme nímala alué ralámuli alé napu ejperélamala. Weꞌká ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌwe aꞌlá semati waꞌlú nejkúroli narema alué ralámuli gite. Neka alué Abraámi wanapa napurigá alué rió ꞌkúchila ꞌwe aꞌlá semáriga benírima napurigá nakí ne, abiena napurigá benírima churigá nawesawa neꞌchí iwérili tania, abiena beniria alué nulalí napu ne nakí.” ꞌLige Onorúgameka anele alué Abraámi bajchabé taꞌchó meꞌá ralámuli Soroma ꞌlige Gomora ejperégame, eꞌnémoríle pala ꞌla bijchiá cha nokame ko napurigá akélige boꞌné. Alué chejaré oká rió Onorúgame ꞌyuga nóchame simíbale, alué napu santo ánjeli anilime ꞌpa rewagáchika sígame, simíbale alémí Soroma. ꞌLige Onorúgame rejpile alé Abraámi ꞌyuga, ꞌlige Abraámi rukele Onorúgame: —Malígisa makué ralámuli ꞌla mué Onorúgame oyérame ejperélasa alé Soroma, ¿abiena meꞌlimé olá mué suwábaga ralámuli? Pecha ꞌla kereko alué aꞌká ralámuli meꞌliá alué tabilé ꞌla aꞌká ralámuli ꞌyúriga. Mué ju suwábaga ralámuli gastigárome, ꞌlige mueka olame ju napurigá boꞌné mué ꞌla nirá. Onorúgameka tabilé meꞌliméríle alué ralámuli Soroma mochígame malígesa makué ralámuli ꞌwe aꞌlá Onorúgame oyérame nísaká alé ejperégame. ꞌLige alué Abraámika tase majaga rukele uché rajpé Onorúgame pala meꞌlimeo alué suwábaga ralámuli Soroma ejperégame naosa makué na malige aꞌká ralámuli mochisa alé, ꞌlige Onorúgameka tabilé meꞌliméríle. Abraámika abiena rukele pala meꞌlimeo suwábaga ralámuli Soroma ejperégame naosa makué ralámuli mochisa, baisá 18

makué, bilé liá, makué ralámuli mochisa Onorúgame oyérame, Onorúgameka tabilé meꞌliméríle. Alanisá Onorúgame yati simile ꞌminami ꞌlige Abraámika ku simile galírale. Alué oká Onorúgame ꞌyuga nóchame ka sébale alé Soroma alí chónachi ꞌlige rewale Loti alé tegoli waꞌlú ꞌyólachi ajtígichi alué tególika boꞌígame níle alé weꞌká riógichi noligá. Napuꞌlige alué Loti etesa, simile najtepamia, ꞌlige napuísa bayérole boꞌné bejtélachi napurigá alé cheꞌlabama. Alué oká Onorúgame ꞌyuga nóchame yati simíbale Loti ꞌyuga.

Napuꞌlige ꞌma suwénisa goꞌame goꞌyá alé galírale, taꞌchó okoa, suwábaga rió naꞌwí Soroma ejperégame napuíle alé ꞌlige noligá jábale alé Loti galílachi. ꞌLige alué rioka naꞌwika anele alué Loti napurigá buinámala alué oká rió sígame alé napurigá suwábaga naꞌwí ꞌyuga okoma. Lótika ꞌwe ilile nemía napurigá tase alarigá nokimela alué naꞌwí alué oká rió ꞌyuga. Alué Lótika iligá nulele napurigá boꞌné malala ꞌnalina oꞌtomela alué rió, tase alué oká rió. Nobi alué naꞌwika tabiléchigo eꞌwáleko, ꞌlige ꞌwe ayole alué Loti ꞌyuga. ꞌMa gajponámili nile alué ꞌyera Onorúgame ꞌyuga nóchame ta guꞌírasaká alué Loti. Onorúgame ꞌyuga nóchame pachá bajchale alué Loti, ꞌlige ꞌyérale yochi, ꞌlige alué ralámulika tabilé maꞌchílime newale alué naꞌwí, alésíko tase machile alemi ko yochi. 19

ꞌLige Onorúgame ꞌyuga nóchame nulele alué Loti napurigá simela uché bilénami seꞌwí suwábaga alué rijimala ꞌyuga, Onorúgame ꞌyuga nóchame taꞌchó meꞌachi suwábaga ralámuli Soroma mochígame. Lótika yati simile pe aba aꞌlige rukó raꞌichamia alué oká rió ꞌyuga napu Loti malala ꞌyuga mochímili nile, alué oká rió napu Loti moꞌnela nímili nile tabilé bijchígile Onorúgame suwábaga ralámuli Soroma ejperégame meꞌlimeo, ꞌlige tabilé simámoríle Loti ꞌyuga. ꞌLige ꞌma cheꞌlachi, Onorúgame ꞌyuga nóchame nulele alué Loti napurigá ꞌwe jigama buyasia alé Soroma alué ꞌyula ꞌlige okánika aꞌmalala ꞌyuga. ꞌLige alué ralámuli tabilé jigárá, ꞌliko Onorúgame ꞌyuga nóchame sekachí chaꞌpigá oꞌtole alué Loti abiena alué upila ꞌlige aꞌmalala. ꞌLige Onorúgame ꞌyuga nóchameka anele alué ralámuli napurigá iwégame júmama mejkami rabó tabilé eꞌnénasiga ku guwana. Onorúgameka ꞌmáchigo suwábaga ralámuli meꞌliméríligame ralámuli alé Soroma ejperégame, ꞌlige ꞌma gajunámorílechigó suwábaga galí. Loti ꞌwe majale, ꞌlige boꞌné lisensia tale napurigá simela alé bilena riógichi Soar anilichi aba alé aꞌbemi. ꞌLige Onorúgame ꞌyuga nóchameka ꞌla lisensia ꞌyale, ꞌlige ꞌwe sajpuka bayérole. ꞌLige Loti yati simile suwábaga alué ralámuli ꞌyuga alé Soar, ꞌlige alué upílaka guwana eꞌnale alemi júmaka ꞌlige oná gayénale, ꞌlige alé rejpile oꞌweti iligá. Loti sébale alué okánika malala ꞌyuga alé Soar ꞌma cheꞌlachi, aꞌlige Onorúgame eꞌkósile alé Soroma anilichi, ꞌlige Gomora anilichi ꞌlige bochígimi riógichi, pe alé Soar anilíchika tabilé eꞌkósile. Suwábaga ralámuli alé ejperégame suwile ꞌlige suwábaga echirúgame reꞌwániga rajale. Onorúgameka guꞌírole Loti napurigá tabilé mukumela, alueka Abraámi richilala níligame, ꞌlige Onorúgame nabí ꞌla naꞌtemale alué Abraámi. Melénala rawé beꞌá beꞌlí eꞌnele Abraámi alemi napu rajale alé reꞌpabemi rabomi simigá, ꞌlige etele bijí moloá iligó alemi napu rajale. Abé aꞌkinana, simile Loti bejteramia alé bilena resochí. ꞌLige alué Loti aꞌmalálaka weꞌká ꞌnata mochile, ꞌma tabilé newita mayele chejaré rió ꞌyuga ꞌlige ꞌma tabilé oꞌchérira mayele alué Loti apalóchila. Alekeri bilé rawé waꞌlú ꞌyale bajílime rekútime alué aꞌboi oꞌnola Loti, ꞌlige okánika umugí oꞌnola ꞌyuga okole. ꞌLige ꞌma rojparale okánika alué iꞌwé. Alué waꞌlula goꞌchirúgame ranele bilé towí Moabi anilime. Alué rió waꞌlú ochérasa weꞌká oꞌchérale ꞌkúchila moabita anilime. Alué abé uꞌtabela mukika ranele bilé towíchigó, Benamí anilime. Alué rió waꞌlú ochérasa weꞌká oꞌchéralechigó ꞌkúchila amonita anilime.

20

14. Ochérale Isaki anilime Abraámi inolá (basado en Génesis 21)

Onorúgameka sébali olale napurigá anélige alué Sara, ꞌlige Sara rojparasa ranele bilé towí Isaki anilime. Napuꞌlige osánó rawé kachi Isaki ochérisa Abraámika ꞌla sébali olale napu nulale Onorúgame, ꞌlige rejpúnale alué Isaki isílala peꞌtá guwala wiꞌchila. Aꞌlige Abraámika ꞌma bilé siento bamígame nile, alué Abraámi ꞌlige boꞌné upila Sara ꞌwe raꞌsálagá mochile alué uꞌtátiri ochérasa. Napuꞌlige Isaki ꞌma aꞌresa chiꞌyá, Abraámika waꞌlú yawí newile. Napuꞌlige alué yawiyame olílichi alué uꞌtátiri, Sáraka etele Ismaeli ꞌwe gawelia ajtigó alué boꞌné bonila napu nile nasípasi bonila uché bilé oꞌnógame towí. ꞌLige alué Sáraka ꞌwe ayole Ismaeli ꞌyuga, ꞌlige anele alué boꞌné ꞌyula Abraámi napurigá mabúmala alué Ismaeli, ꞌlige alué eyela Agari ꞌyúriga, alué napu Abraámi rememe nile. Alué Sáraka tabilé najkigá anile napurigá Ismaeli nachuámalachigó weꞌká eꞌkarúgame napu Isaki nachuámili nile nujubapi. Abraámika tase ꞌla nirale alarigá napu anile Sara, alueka abiena ꞌwéchigo ꞌla galéligame alué Ismaeli. ꞌLige Onorúgameka nulele alué Abraámi napurigá mabúmala alué Ismaeli, alué Agari, ꞌlige alué Ismaeli weꞌká ꞌkúchigame nímarámechigó pe nujubapi, ꞌlige alué Isaki abiénachigó weꞌká ꞌkúchigame nímará aꞌkinana rawé. Aꞌliko Abraámi ꞌma júlale alué Ismaeli ꞌlige alué Agari, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repule alué Ismaeli ꞌlige alué Agari ꞌyúrigachigó. 15. Onorúgame machinale pala ꞌla sébali olame ka alué Abraámi (basado en Génesis 22)

Siné rawé, napuꞌlige Isaki ꞌma waꞌlú kachi, Onorúgame machinálile alué Abraámi pala ꞌla bijchiá bijchiga napurigá anile alué boꞌné Onorúgame. Onorúgameka nulele napurigá Abraámi oꞌtomela boꞌné inolá Isaki bilena rabó Moría anilichi Onorúgame ꞌyamia, aꞌchigóriga chiliwema alué towí napurigá chiliwélime nile bilé ajágame meꞌagá. Abraámika ꞌla sébali olánele napurigá nuléleru Onorúgamete ꞌlige simíbale, ꞌma bakiá rawé kachi sébale alé Moría anilichi. Napuꞌlige amulí seba alé Moría anilichi, Isaki anele boꞌné oꞌnola: —ꞌLa suwábaga sébali oꞌká ená mué napurigá chiliwémala Onorúgame, pe ajágamecho rokáré. 21

ꞌLige Abraámika ruwile Onorúgame nejmio alué ajágame ka. Napuꞌlige sebasa alé rabó, Abraámika newale bilé tegoli mesa alé ꞌyálime goꞌame Onorúgame, ꞌlige igú napabusa alé amoba roꞌale naꞌyamia. ꞌLige pe nujubapi bulele alué Isaki sekala ꞌlige ronola, ꞌlige alé iguchi amoba rekale, ꞌlige bilé rejpigá ꞌwile alué Isaki meꞌlimea. Aꞌlige Onorúgameka anele:

—Abraámi, Abraámi. ꞌLige Abraámika nejele: —Ja, ¿tachiri ju? ꞌLige Onorúgameka anele: —Tase meꞌliboa mué inolá. ꞌMa ꞌla sébali machipa ne ꞌwe ꞌla bijchiá ꞌla eꞌwánilio mué napu nulá ne, mueka ꞌyati meꞌlinálime neꞌchí ꞌyamia mué boꞌné inolá. Abraámika naꞌpabérimi eꞌnéniga, ꞌlige etele bilé boꞌá bilena wejchachi chujkúgame chaꞌigá. ꞌLiko Abraámika chaꞌpile alué boꞌá, ꞌlige meꞌale Onorúgame chiliwemia. 22

ꞌLige Onorúgameka uchéchigo siné raꞌíchale, ꞌlige anele: —Mueka meꞌlinali mué boꞌné inolá, ꞌla sébali olániliga napu nulá ne, jípesíko ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíroma ne mué. Weꞌká oꞌchérama mué ꞌkúchila ꞌlige mué rijimala napu ekí soꞌpilí o napu ekí saté bakochi ajtígame. ꞌLige alué ralámuli mué rijimala aꞌkinana oꞌchérigame senibí neyúrame nímala saíla ꞌyuga nakoga. ꞌLige mué rijimala gite aꞌkinana oꞌchérigame ralámuli jena wijchimoba mochígame narema alué semati raweli biꞌígame. Suwábaga ye nóchili ꞌla sébali olama ne mueka ꞌla sébali olame kame napurigá nulá ne. Pe abé aꞌkinana, Abraámi simile alé Berseba anilichi bejteramia. 16. ꞌMa weꞌkale Sara ꞌlige Isaki rewale Rebeka anilime mukí (basado en Génesis 23–24)

ꞌLige abé aꞌkinana Abraámi ꞌlige suwábaga alué rijimala simíbale Ebroni anilichi bejteramia, ꞌlige alé weꞌkale Sara. Bilé siento miná osá makué miná gichao bamígame nile napuꞌlige weꞌkale, ꞌlige Abraámika ꞌwe chalagá waꞌlú omáwale. Abraámika simile gawí ꞌyasia alué mukí tomia, ꞌlige simile alué eteo anilime ralámuli eꞌnemia napu ejperégame nile alé Ebroni anilichi. ꞌLige bilé rió resó ráléle Eproni anilime, naó siento eꞌchirúlame plata nejile alué resó ralagá. Alué resó Makpela rewégame nile. ꞌMa aꞌkinana Sara weꞌkasa, Abraámi bilé moꞌlí najkile napurigá Isaki ꞌyuga asimela, nobi tabiléchigo najkíleko napurigá Isaki bilé mukí kananea rewimela, aꞌliko nulele bilé boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá simela alué rijimala ejperélachi alé Harani anilichi bilé mukí ꞌyálimia Isaki napurigá ꞌyuga asimela. Pe iligá ꞌwe aꞌlá anigá juláleru alué rió napurigá alué rió ruyema alué mukí rijimala tase lisensia ꞌyámoríle Abraámi napurigá bejterama alé alué muki bejtélachi, alué mukika simérá Isaki bejtélachi ꞌma alué rió rewisáká. Alué Abraámi ꞌyuga nóchame ka yati makué kameyo chaꞌpile, ꞌlige murule alué eꞌkarúgame tábiri alué mukí kógilime. ꞌLige simile alé Harani anilichi Nakor bejtélachi, alué Nakor Abraámi bonila. ꞌMa alí sébale alé bilena rekolichi baꞌwí túlichi alé aꞌmulipi Abraámi rijimala ejperélachi Harani anilichi. Alué kaméyoka balámaka ꞌyénale, ꞌlige alué Abraámi ꞌyuga nóchame wijchí chojkómaka roꞌale alué kameyo. Aꞌlígerikáchi suwábaga iꞌwé alé Harani ejperégame ꞌma chojkile baꞌwí tua, aꞌliko alué Abraámi ꞌyuga nóchame yati raꞌíchale Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige anele: —Mué Onorúgame júkuru alué napu eꞌkali tánime ju alué rió Abraámi rewégame alué neꞌchí nuleme. Neka mué tániba napurigá 23

neꞌchí guꞌíramala mué napurigá ꞌla semáriga maꞌchínama alué napu Abraámi nulé neꞌchí. Neka ꞌma seba jena aꞌbé baꞌwí ꞌtúlichi, ꞌlige alué umugí yaꞌmá síguru baꞌwí ꞌtumia jena pe rekó nejkúrogo mué Onorúgame, napurigá ꞌla sébili maꞌchínama alué ꞌye nóchili alué mukí napu baꞌwí ꞌyama alué kameyo napuꞌlige ne tánichi peꞌtá baꞌwí bajíliame, alué nímala alué Isaki ꞌyula. Alarigá ꞌla machimé ne ꞌla bijchiá ꞌla guꞌirio mué alué rió napu ju neꞌchí nuleme. Napuꞌlige bijí eꞌkali ta ilígichi, etele bilé mukí ꞌwe chiꞌmame baꞌwí ꞌtumia enágichi. ꞌLige alué mukí ꞌma bochiasa baꞌwí alé sikolichi, alué Abraámi ꞌyuga nóchame yati aꞌbemi simile, ꞌlige peꞌtá baꞌwí tánele bajíliame. Alué mukika yati nejile baꞌwí, ꞌlige alué kameyo abiena ꞌyálechigó baꞌwí. Napuꞌlige alué kameyo ꞌma bosasa baꞌwí bajía, alué Abraámi ꞌyuga nóchameka buyánale alué tábiri napu oꞌká enale alué mukí kógilime, ꞌlige ꞌyale alué mukí, ꞌlige rukele chiérika alué mukí oꞌnola abiena rukele pala ꞌla lisensia nejimio alué mukí tátala napurigá alé galírale cheꞌlebawa. Alué mukika Betuel malala kóríle, Betuel Nakor inolá. ꞌLige alué mukí ruwile bejtélachi ꞌla nerugo goꞌame alué kameyo goꞌyame, ꞌlige abiena ruwílechigó ꞌla ko gojchiá alé galírale. ꞌLige alué rioka oká jiero ꞌwe najteme ujchele alué mukí sekálachi, ꞌlige ujchele bilé weꞌlá alué mukí ajkabólachi. ꞌLige waꞌlú cheliera ꞌyale Onorúgame, ꞌwe semáriga nejkúrogoriká Onorúgame napurigá alué rió ꞌla sebámala alué Abraámi rijimala ejperélachi, ꞌlige ꞌla sébali guꞌíriligame alué rió ꞌyuga nóchame. Alué mukika Rebeka anilime nile, ꞌlige yati ꞌmale boꞌné bejtélachi, ꞌlige ruyele alué boꞌné rijimala chukíligo alé baꞌwí túlichi. Labani, alué mukí baꞌchila, yati maꞌchínale alué Abraámi ꞌyuga nóchame najtepamia, alé galírale oꞌtole najtepasa, ꞌlige alemi ꞌla sébali ꞌyale napurigá gojchimela. ꞌLige peꞌtá nujubapi goꞌame goꞌnúlale, ꞌlige alué rió Abraámi ꞌyuga nóchame tase ꞌcho goꞌméríle goꞌame napusí ꞌma ruwisá alieti nóchaga eyena alemi ꞌlige kulí goꞌméríle goꞌame. Alésíko ꞌla sébali maꞌchígame ruwile Abraámi ꞌyuga nóchame, alieti nóchaga eyena, julárigoríle mukí ꞌyániliga napurigá Abraámi inolá Isaki ꞌyuga asimela alué mukí. ꞌLige ruyélechigó ꞌwe ꞌla semáriga tániga Onorúgame nejkúroli ꞌlige churigáriga nawagó alué mukí alé baꞌwí ꞌtúlachi, ꞌlige churigá ꞌla yati nejíligo baꞌwí napurigá alué rió bajima baꞌwí, ꞌlige alué kameyo. ꞌLige rukele alué boꞌné rió Abraámi ꞌyuga nóchame alué mukí oꞌnola pala ꞌla elimio napurigá alué mukí simela alué rió ꞌyuga alué Isaki ꞌyuga newimia. 24

ꞌLiko Betuel alué mukí oꞌnola ꞌlige Labani alué mukí baꞌchila yati machile Onorúgame ꞌsíligo alué ꞌnátali newá, aꞌliko alué okánika ꞌla nirale alué ꞌnátili ꞌlige ꞌla aꞌrémoríle napurigá simela Rebeka alué Isaki ꞌyuga asimea. Alué rioka yati boꞌtánale ꞌliko alué eꞌkarúganti tábiri kógilime ꞌwe najteme, ꞌlige kógile alué mukí rijimala alé galírale mochígame. ꞌLige ꞌma goꞌsá goꞌame abiena ꞌma raꞌichasa ꞌlige a okole. Melénala beꞌá, Abraámi ꞌyuga nóchame rukele alué mukí rijimala pala ꞌla nítika alué Rebeka yati si simiá alué Isaki bejtélachi. ꞌLige alué mukí rijimálaka najkile napurigá abé weꞌkabé rawé asimela alé, nobi alué rioka ꞌwéchigo siminalia asáleko, ꞌlige Rebeka yati ꞌla simérílechigó, ꞌliko yati simíbale aꞌlige beꞌá alé Isaki bejtélachi. Napuꞌlige sebasa alué mukí Isaki bejtélachi, Isaki yati ꞌyuga asíbale alué mukí, ꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga naꞌtemaka repule. 17. ꞌMa Mukule Abraámi (basado en Génesis 25:1-18)

ꞌMa abé aꞌkinana alué Abraámi upila Sara weꞌkaso, Abraámi chéchigo bilé mukí rewale, ꞌlige usani rió ranele. ꞌLige alué Isaki abé weꞌká tábiri nachule alué oꞌnola nila, aminami oꞌnola neraga asíbale oꞌnola mukusá. Abraámi mukule bilé siento na gicháosa makué náchigo malige bamigá, ꞌlige alué ꞌkúchila Isaki ꞌlige Ismaeli okaka tole alué Abraámi alé aꞌbé Sara boꞌígichi alé resochí Makpela rewégichi. Aꞌlige Ismaélika ꞌma weꞌká ꞌkúchigame nile ꞌlige bilena bejtégame nile alé Kanani anilichi naꞌomi níraga rayénali maꞌchínachi. Onorúgameka abiena ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírole Isaki. 18. Akobo ꞌyégile alué Esaú (basado en Génesis 25:19–28:22)

Alué mukí Rebeka Isaki upila, tabilé ꞌkúchiga asale bilé liá bamí, alekeri Isaki tánele Onorúgame napurigá alué mukí Rebeka ꞌla ꞌkúchigame nímala. Onorúgameka eꞌwale napurigá anile Isaki, ꞌliko alué mukí Rebeka ꞌma rojparale. Rebeka ꞌma waꞌlú rojpégame ka ꞌwe ená nílele, ꞌwéchigo aꞌwágame nokáligame oká ꞌkuchi rojpachí, ꞌlige Rebeka rukele Onorúgame chonigá alajká, ꞌlige Onorúgameka yati ruyele oká gawalá ꞌkúchigame nimio alué mukí. Abiena ruyele, alué bilé gawalá ꞌkúchila wanáchigo chojkégame ralámuli nímará, ꞌlige alué uché bilé gawalá ꞌkúchilaka wanáchigo chojkégame nímará, ꞌlige 25

abiena ruyélechigó abé rejcharúgame nimio alué abé uꞌtabela abé waꞌlú aꞌwalí nígame. Alarigá ikile napurigá ruwile Onorúgame, oká gawalá ranele alué Rebeka. Alué bajchá oꞌchérigame tátiri sejtáname saꞌpégame ochérale, ꞌlige ꞌwe boꞌégame, ꞌlige Esaú anilime rewá ajchéleru. Alué chebilélaka pe ꞌyati ochéralechigó, ꞌlige Esaú ronólachi chaꞌpigá enale, ꞌlige alueka Akobo anilime rewá ajchéliru. Napuꞌlige eꞌwele oꞌchérasa alué ꞌkuchi, Esauka ꞌwe ꞌla benégame rió nile iꞌmuga ajágame, ꞌlige Akóboka pe galírale asagá ganílime nile. Isaki ꞌwe galele alué Esaú, ꞌlige ꞌwe goꞌyame níligame saꞌpá Esaú serúlila. ꞌLige alué eyélaka Rebeka ꞌwe galeme nile alué Akobo. Siné rawé Akobo rejpile alé galírale newamia nóchili napu nóchame nile boꞌné senibí, ꞌlige peꞌtá eꞌpasuni newale. Napuꞌlige Esaú ku seba mejkami einasa iꞌmuga, ꞌlige ꞌwe resibaka sébale ku galírale, ꞌlige alué Esaú peꞌtá eꞌpasuni tánale alué Akobo goꞌmea, ꞌlige Akóboka ꞌla nejímoríle alué eꞌpasuni Esaú ꞌla nirásaká napurigá waꞌlula baꞌchirúgame nímala alué Akobo. Esauka tabilé chelagá ꞌyati ꞌla nirale Akobo baꞌchirúgame nímala rekó ꞌwe najteme kachi waꞌlula baꞌchirúgame níriga bilena galírale. ꞌLige anele: —ꞌLa ju, mué nímala waꞌlula baꞌchirúgame, rekó mué nujubá oꞌchérigame ke. ꞌLige Akóboka ꞌyale peꞌtá eꞌpasuni abiena baní ꞌyúriga. Aꞌlige bamí ꞌwe gurule alué goꞌame alé Kanani, ꞌlige Onorúgameka maꞌchiná ilíbale alé Isaki ajtígichi aꞌbé, ꞌlige ruyele napurigá tase simela alé Ejipto anilichi. Regá anele: —Mué ꞌyuga simé olá ne, ꞌlige ꞌwe ꞌla nejkúromolá ne. ꞌLa sébili olámolá ne napurigá ané ne alué Abrani mué oꞌnola, ꞌlige suwábaga alué ye Kanani nerúgame weꞌé ꞌyámolá ne mué rijimala aꞌkinana oꞌchérigame. Weꞌká oꞌchérama mué rijimala napu ekí soꞌpilí. Suwábaga ꞌla sébili olámolá ne napurigá aní ne, alué Abránika ꞌwéchigo ꞌla sébili olame rió níligame. Onorúgame ꞌwe ꞌla sébali guꞌírole alué Isaki. Isaki weꞌká bujkégame gayénale ajágame ꞌlige weꞌká nile alué rió nóchame alué Isaki ꞌyuga. Napuꞌlige Esaú oká liá bamisá oká umugí rewale, alué umugí ꞌmi mochígame eꞌsena ralámuli. Isaki ꞌlige Rebeka tabilé galegá etele, alué umugí Etea ejperégame, tase ꞌla galele uché jaré eꞌsena umugí rewisao alué towí. ꞌMa weꞌká bamí kachi aꞌkinana, Isaki ꞌma ꞌwe oꞌchérame nile, ꞌlige ꞌma tase maꞌchíliame gayénale, ꞌlige peꞌwé mukumea mayele, ꞌliko bilé nawésali ꞌyánele alué boꞌné inolá abé waꞌlula, alarigá nokame nile alué aꞌboi. Bayele alué inolá waꞌlula Esaú ꞌlige nulele napurigá 26

simela bilé ajágame iꞌmumia napurigá aꞌpámala ꞌlige napurigá gisáriga ꞌyámala napurigá goꞌmela, ꞌlige alué Isaki aꞌlige ꞌyámoríle bilé rejcholi ꞌlige bilé nóchili napurigá abé najteme nímala alué Esaú, alué Esauka baꞌchirúgame níligame. Rebeka akele suwábaga alué raꞌíchali, ꞌlige napu alué Esaú maꞌchínasa iꞌmumia yati bayele alué Akobo ꞌlige nulele napurigá nolámala oká chibá ranala. ꞌLige Akóboka yati ꞌnólale alué oká chibá, ꞌlige Rebeka Akobo eyela, gisárale alué chibá saꞌpala napurigá iyágame nile alué Isaki. ꞌLige alué Rebeka oꞌpachátale alué Akobo Esaú oꞌpáchala, ꞌlige alué chibá wiꞌchila ujchele sekálachi, ꞌlige gujtámachi abiena ujchele alué wiꞌchí boꞌégame napurigá ꞌla boꞌégame kárélamala napuyeri nile alué rijimala. ꞌLige ꞌyale alué goꞌame napu newálige boꞌné Rebeka, ꞌlige júlale oꞌtóriga alué goꞌame napurigá alué boꞌné Akobo oꞌnola ꞌyámala. Alarigá alué oꞌnola alué Akobo ꞌlina ꞌyámala alué rejcholi ꞌlige bilé nóchali ꞌwe najteme alué Esaú kologá, tase alué Esaú. ꞌLiko Akobo simile napu alué oꞌnola ajtile alué Esaú oꞌpáchala oꞌpáchiga napurigá ꞌla Esaú mayémala oꞌnola. Isaki mayele ꞌla Esaú ko alué pe Akobo kachi, alué chibá boꞌala ujchágame níligame, alekeri ꞌla Esaú káréle abiena Esaú oꞌpáchala oꞌpáchigame níligame, aba taꞌmé alué Esaú mayele ꞌabe napugiti raꞌíchalika seꞌwinati raꞌícharáme. ꞌLige Isaki tánale Onorúgame napurigá ꞌwe aꞌlá semáriga rakérima alué boꞌné inolá weꞌká goꞌame, ꞌlige napurigá waꞌlula selígame nímala nuleme weꞌká ralámuli. ꞌLige tánalechigó napurigá alué Isaki boꞌné inolá nuleme nímala suwábaga alué rijimala, ꞌlige tánalechigó Onorúgame napurigá ꞌla guꞌíroma suwábaga ralámuli napu ꞌla guꞌírome ju alué Isaki inolá Akobo, ꞌlige alué ralámuli tabilé ꞌla galeme alué Akobo Isaki inolá, alué ralámulika ꞌwe resiti raweli rekímará Onorúgame boꞌné. Napuꞌlige Isaki suwénachi rejcholi ꞌya alué Akobo ꞌlige nawale alué Esaú alué saꞌpá oꞌká iꞌmusa, ꞌlige tánale oꞌnola Isaki napurigá ꞌyama alué rejcholi, ꞌlige alué bilé nóchali ꞌwe najteme ꞌyama alué Esaú. Aꞌlige Isaki napuꞌlige machisá alué Akobo ꞌlina ꞌyáligo rejcholi nóchili najteme, ꞌliko ꞌwe chalagá rejpile, ꞌlige ꞌma tabilé chérésa nílele. ꞌLige alué Esaú abiena nakílechigó napurigá ꞌyawa alué nóchili ꞌwe najteme abiena rejcholi, alekeri tánele alué oꞌnola. Aꞌliko alué Isaki boꞌné inolá Esaú ruyele ꞌwe mejká bejtégame nímará napu tase ꞌla weꞌé nerúgichi goꞌame echiá, ꞌlige bilé rió ꞌwe nejkoga oyame nímará. ꞌLige abiena ruyélechigó alué Akobo nimio alué Esaú nuleme, abiena ruyele bilé rawé ku guwana sayega nejkomio alué rió Esaú alué Akobo ꞌyuga boꞌné rijimala. 27

Esaú asíriga ayole Akobo ꞌyuga ꞌmáchigo nejpósigaráme alué rejcholi abiena alué nóchili ꞌwe najteme, ꞌlige alué nóchali alué Akobo napu Esaú nachuámili nílige sinékó, ꞌlige chojkile ꞌnata churigá ꞌla nimio meꞌliá alué Akobo napuꞌlige oꞌnola mukusá alué aꞌboi oꞌnola. Rebeka machile alarigá ꞌnata ajtigó alué Esaú, ꞌlige ꞌnátale abé ꞌla ko napurigá Akobo simela chebilénami mejká bejteramia. ꞌLige nulele napurigá simela alué Akobo alué ukula bejtélachi, Labani rewégame, alué bejtélachi asimérá bejtega napusí ꞌma geꞌela alué Esaú. ꞌLige peꞌtá nujubapi Rebeka simile alé napu asale Isaki ꞌlige ruyele tabilé najkió napurigá Akobo rewimela bilé mukí Etea. ꞌLiko Isaki bayele alué Akobo ꞌlige alé sebaso alué Akobo, nulele napurigá simela alué Rebeka rijimala mochígichi bilé mukí ꞌyamia. Akóboka yati eꞌwale. Boichimi enagá, bilé rukó gojchigá boꞌigá, remule bilé mulá ꞌmola alé ꞌpa rewagachi chega ilígame, ꞌlige aleri jímiorá ꞌlige jaré eꞌtigírá Onorúgame ꞌyuga nóchame. Abiena Onorúgame alé iligárá, ꞌlige aniárá Onorúgame: —Ne ju Onorúgame alué Abraámi ꞌlige Isaki guꞌírome. Mué ꞌkúchila ꞌlige rijimala iꞌlibeko oꞌchérigame ꞌyámolá ne alué gawí Kanani rewégame, ꞌlige weꞌká ralámuli rijimégame nímala mué. ꞌLige suwábaga alué ꞌwe aꞌlá sébali repúmolá ne abiena mué, ꞌlige mué bejtélachi ku aꞌpámolá ne mué ꞌla tabilé che ikíriga. Napuꞌlige Akobo ku busisá machile alé nawáligo Onorúgame, alekeri Beteli anilime rewá ajchele alé jami boichimi napu remule alué rió. Beteli aniáká Onorúgame Galila aniame ju. ꞌLiko Akobo anele Onorúgame: —Mué ꞌwe ꞌla repúsaká neꞌchí, ꞌlige ꞌla ku galílachi aꞌpasa mué neꞌchí tabilé cha ikíriga, aꞌliko neka ꞌwe ꞌla eꞌkali tánima mué, ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame tábiri napu ne nila ju muéchigo abiena nachuámala. 19. Akobo rewale Lea ꞌlige Rakeli anilime umugí (basado en Génesis 29–33, 35–36)

Akobo sébale alué ukula bejtélachi Labani anilime, alué Labani galílaka alé Harani anilichi riógichi ilile, ꞌlige alé asale bilé mechá nocha. Labani oká iꞌwé malégame nile, bilé Lea anilime ꞌlige bilé Rakeli anilime. Léaka waꞌlula goꞌchirúgame nile pe tase ꞌme chiꞌmame nile alueka, ꞌlige Rakéliká abé uꞌtala nile ꞌlige abé chiꞌmame nile alueka. ꞌLige aꞌkinana bilé mechá simérasa, Labánika najtétimoríle nochárigichi, ꞌlige rukele tachiri najkió napurigá najtétiwa. Akóboka gichao bamí nochámoríle alué Labani ꞌyuga ꞌla nejísaká malala alué 28

Rakeli rewégame napurigá alué ꞌyuga asimela. Labani ꞌla nirale, ꞌliko Akóboka gichao bamí nóchale alé. Aꞌliko Labani bilé waꞌlú yawiyame newile alué Akobo newichi, ꞌlige Akóboka ꞌyégiliru. Aꞌlige rukó pe Lea ꞌnalina ꞌyáliru tase Rakeli napu nakile alué rió, ꞌlige Akobo tabilé machile seꞌnú mukí ꞌyárigo, ꞌma melénala beꞌá kulí machile pe Lea ꞌnalina níligo alué mukí, ꞌmáchigo ꞌyuga gojchíleko alué rioka aꞌlige rukó. ꞌLige melénala beꞌá rukele chonigá seꞌnú mukí nejíligo alué Labani, ꞌlige Labánika anile tabilé ꞌla ko Rakeli bajchá newía taꞌchó newichi Lea alué waꞌlula goꞌchirúgame. ꞌLiko Labani ꞌla ꞌyámoríle napurigá ꞌyuga asimela alué Rakeli chéchigo gichao bamí nochásaká alué Akobo alué Rakeli meka. Akóboka okánika ꞌyuga asíbale alué umugí najarémala. ꞌLige oꞌnólaka ꞌyale aꞌpílipi alué boꞌné malala oká umugí goꞌame newime. Alué Lea reméimeka Silpa anilime nile, ꞌlige Rakeli reméimeka Bila anilime nile. Akóboka alué Rakeli ꞌnalina abé najkile meꞌtagá alué Lea. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe naꞌtemale alué Lea, ꞌlige naó ꞌkuchi ꞌyale. Alué bajchá oꞌchérigame Rubeni anilime nile, ꞌlige Rubeni bonílaka Simioni anilime nile, ꞌlige Simioni bonílaka Lebí anilime nile, ꞌlige Lebí bonílaka Jurá anilime nile. Rakélika tabilé ꞌwesi ꞌkúchigame nile, ꞌliko ꞌwe nakuélile alué Lea, ꞌlige nulele Akobo napurigá Bila ꞌyuga gojchimela alué napu nile Rakeli reméime. Akóboka eꞌwale ꞌyuga gojchile, ꞌlige Bila ꞌma rojparale, ꞌlige bilé towí ranele. ꞌLige Rakélika Rani anilime rewá ajchele. Bila chebilé towí ranele, ꞌlige Rakélika Neptalí anilime rewá ajchele. Alué Jurate ꞌma naó ꞌkúchigame nile alué Lea, ꞌlige ꞌma abisí tase ꞌkúchigame nile Lea weꞌká bamí, ꞌliko nulele napurigá Akobo Silpa ꞌyuga gojchimela, alué napu nile Lea reméime. Sílpaka rojparale ꞌlige bilé towí ranele, ꞌlige Gari anilime rewá ajchéleru, ꞌlige aꞌkinana chebilé towí ranele, alueka Aseri anilime rewá ajchéleru, ꞌlige abé aꞌkinana Lea chéchigo oká rió ranele, bilé Isakari anilime nile, ꞌlige chéchigo bilélaka Sabuloni, ꞌlige ranélechigó bilé iwé, Rina anilime. ꞌLige abé guwachí suwábaga oꞌchérasa, Onorúgame ꞌla eꞌwele alué Rakeli tachi eꞌkali, ꞌlige Rakeli rojparale, ꞌlige bilé towí ranele José anilime. Napuꞌlige José ochérasa aꞌkinana Akóboka ku bejtélachi siminálile, ꞌwe ꞌla semáriga raꞌíchale Labani ꞌyuga tachiri oꞌká rejpimio alué Akobo nochárigichi, ꞌlige ꞌla sébali raꞌíchale okaka, nobi Labánika abiénachigo ꞌyégiga raꞌíchaleko. Onorúgameka ꞌwéchigo ꞌla semáriga guꞌíraleko alué Akobo, ꞌlige Akobo weꞌká ajágame bujkégame gayénale meꞌtagá Labani. ꞌLige siné rawé Onorúgame nulele alué 29

Akobo napurigá ꞌwe ꞌyati simela alué ku boꞌné gawílachi. Aꞌlige anele alué boꞌné rijimala napurigá napuímala alé bilena jami napu Akobo ajágame repume nile. Napuꞌlige ꞌma suwábaga napuísa yati simíbale kameyo asigá, ꞌlige alué Labánika tabilé ruyesa. Napuꞌlige simiba, Rakélika chigole alué uꞌkuchí mono napu Labani eꞌkali tánime nile, ꞌlige Akóboka tabilé sayele alaꞌsichi Rakeli. Napuꞌlige machisá Labani alué Akobo simíligo yati machílechigó tabilé asemi iꞌtigó alué uꞌkuchí mono alé galírale, ꞌlige ꞌwe ayole, ꞌlige yati simile najátasia alué Akobo. Nápale alemi boichimi, tabiléchigo rewáleko napugiti alué mukí Rakeli muteka asáligame pabé mono raꞌkórigame. ꞌLiko Labani ꞌlige Akobo si ꞌwe aꞌlá gatele raꞌíchali napurigá tase naꞌáwaka ejperélamala tabilé nakoga. ꞌLiko Labánika ku boꞌné bejtélachi simile, ꞌlige alué Akóboka uchéchigo siné simile alé Kanani anilichi napu simiba ꞌyénilige. Akóboka abiena ꞌwe majásiga enale alué Esaú, ꞌlige amulí seba alé Kanani, rojánale alué ajágame, ꞌlige alué nóchame ꞌyúrigachigó okaná chojkégame neraga, ꞌlige tánale Onorúgame napurigá guꞌíroma. ꞌLige weꞌká chibá wanápale, ꞌlige boꞌá, ꞌlige kameyo, ꞌlige akasí, ꞌlige bulito alué boꞌné bujkula, alué Esaú kógimia, ꞌlige bajchá júlale. Alué Akóboka ꞌla tabilé ayórá mayele alué Esaú alakí tábiri kógisiká. Aꞌlige rukó Akobo júlale alué boꞌné ujubila bajchá okánika, ꞌlige ꞌkúchila ꞌyúriga, ꞌlige boꞌneka guwana rejpile. ꞌLige rukó bilé rió nawile alé Akobo jami ajtígichi, ꞌlige nejkósile alué rió Akobo ꞌyuga, tabilé umérale alué rió Akobo, pe alué gasila oꞌpole. ꞌMa biꞌíbichi alué rió nejkome tánele alué Akobo napurigá lisensia nejímala simiachi, ꞌlige Akóboka tabilé aꞌrele napurigá simela, alué rió ꞌla nejísaká bilé rejcholi aꞌliko Akobo ꞌla aꞌrémoríle. ꞌLiko alué rioka ruyele alué Akobo nakulimia 30

alué rewalá ꞌlige Israeli anilime rewá ajchémoríle. Israeli aniáká Onorúgame ꞌyuga nejkólime ꞌlige rió ꞌyuga nejkólime ꞌlige neyuro, aniame ju. ꞌLige Akóboka rukele alué rió chonilime ka, ꞌlige alué rioka tabilé ruwile alanilime ka. ꞌLige alué rioka abiena ꞌla ꞌyale alué rejcholi alué Akobo. Aꞌliko Akobo yati machile pe Onorúgame ꞌyuga nejkóliga, pe Onorúgame nawáligo alemi napu asale alué rió Akobo ralámuli neraga. Akóboka ilísele, ꞌlige uchéchigo siné simile. ꞌLige etele alué Esaú alé oꞌweka enegó naó siento rió ꞌyuga ꞌlige ꞌwe ꞌmale najtepamia. Okánika ꞌwe raꞌsálále, ꞌlige gomoruka jábale repará. ꞌLige alué rió Akóboka yati ruyele alueka upila, ꞌlige alueka aꞌboi ꞌkúchila. ꞌLige alué weꞌká ajágame napu ꞌmeka enálige wanápaga, alué Esaú kógilime, yati kógile. ꞌLige alué Esauka sineko tase najkile alué bujkú kógilia, ꞌlige arigá weꞌsá anilía narele. Napuꞌlige chéchigo rojá alué Akobo Esaú si, ꞌma ꞌla gatélige bilé raꞌíchali, ꞌlige ꞌma tabilé uchéchigo nakómoríle. ꞌLige alué Akobo simile alé bilena Sukot rewégichi. ꞌLige alé sebasa ralale bilé wasá alé aꞌbemi riógichi Sikemi anilichi. ꞌLige bilé siento boꞌá nejile alué weꞌé ralagá. Abé aꞌkinana Onorúgame júlale alué rió Akobo napurigá simela bejteramia bilena riógichi Beteli rewégichi, ꞌlige napurigá newámala alué bilé uꞌtá mesa tegoli, alué mesa napu jaga tánilime nile eꞌkali Onorúgame. ꞌLige bijí taꞌchó simiba alé galírale alué Akobo, nulale napurigá gajsinawa suwábaga mono napu nerule alé galírale. ꞌLige alué ralámulika alué Akobo ꞌyale alué mono, ꞌlige Akóboka weꞌérale tole alué mono. ꞌLige pe yati simíbale alé Beteli anilichi alé napu remule alué Akobo Onorúgame ꞌyuga raꞌicha napuꞌlige Akobo ꞌmásiga enagá Esaú bejtélachika, ꞌlige alé newale bilé uꞌtá mesa tegoli napu iwérili tánime nile Onorúgame. Napuꞌlige simiba ꞌyénigichi alé Beteli mochisa ꞌma ranele alué Rakeli boichimi, waꞌlú rojpégame níligame. ꞌLige alué mukí Rakeli ꞌma weꞌkale alué uꞌtátiri ochérasa. ꞌLige Akóboka tole alué mukí alé boichí chajkena. Alué uꞌtá towí rewá ajchele Benjamini anilime. Abé aꞌkinana simile Akobo ku alé Ebroni anilichi alé napu bejtégame nile alué oꞌnola. Pe abé aꞌkinana Isaki mukule, ꞌlige Akobo Esaú si okaka tole. Esauka simile bejteramia bilena gawichí ꞌwe rabótigichi Seir rewégichi, tabiléchigo nachúligame aleka chaꞌwechi níligame alé Kanani napurigá Akobo ꞌlige Esaú bujkula akasí uchúmala, cha weꞌká níligame alué ajágame. Abiena alué ralámuli Esaú ꞌkúchila rijimala weꞌká oꞌchéralechigó. 31

20. José oꞌtóliru alé Ejipto (basado en Génesis 37, 39–41)

Alué Akobo bejterale alé Kanani rewégichi, ꞌlige weꞌká ꞌkúchigame nile makué oká, ꞌlige alué Akóboka pe biꞌlepi towí ꞌla galele pe alué Osecho, alekeri alué José rijimálaka tabilé siné galele. Joseka weꞌsá remule waꞌlula ꞌwe najteme gayena, ꞌlige alekeri gite alué rijimálaka abéchigo iwégame ayole alué José ꞌyuga. Siné rawé Akobo júlale alué José alé bilena napu mochile alué José rijimala nesea alué ajágame. Alué Joseka julárigame nile eꞌnéniliga chiena ꞌla enagá alué nóchili. Napuꞌlige José alé aꞌbemi enágichi, alué rijimálaka etele, ꞌlige anile: —Alé ꞌnaka enapa alué rió waꞌlula korí boꞌnepi. ꞌMa meꞌlisuga ꞌla kereko alué rioka ꞌlige bilena waꞌlú rejkolichi pápua. ꞌLige oꞌnoka ruyewa ꞌma koko jami oyame meꞌáligo. ꞌLige Rubénika alué José baꞌchila tabilé najkile napurigá meꞌliboa alué José. ꞌLiko tabilé meꞌlíleru, pe alué oꞌpáchala bujesa bilena rejkolichi pale. ꞌLige peꞌtá nujubapi alemi ꞌyénale jaré ralámuli alué napu eꞌwele galí nígame nile tábiri ralinélime, alueka Ejipto simiba ꞌyénale. Alué Jurá etesa alemi ꞌyénigichi alué rió, raligínele alué José alué ralámuli alemi ꞌyénigame napurigá oꞌtomela aꞌboi ejperélachi nochárimia napurigá bujkú neraga. ꞌLige alué rijimálaka regá anele: —Tabilé tábiri mépua ramué rekó alué rió José meꞌlisuga, abé ꞌla kereko alué jemi ꞌyénigame ralámuli raligísiga. ꞌLige alué chejaré alué rijimálaka ꞌwe 32

ꞌla kóríle alué ꞌnátali. ꞌLige ralinele bilé liá enomí plata nakuliga. ꞌLige alué Rubénika tase asale alé napuꞌlige alué José ralinélichi, pe nujubapi sébale, ꞌlige simile alué José ꞌyamia alé rejkolichi, ꞌlige tabilé rewale. Rubénika ꞌwe sewele tabilé rewisá alué José alemi rekolichi. ꞌLige alué José rijimala chibá elalá ujchele alué José oꞌpáchala. ꞌLige simíbale alué oꞌpacha oꞌká alué oꞌnola ꞌyégimia. ꞌLige sébale alé oꞌnola ajtígichi ꞌlige etérile alué oꞌpacha elégame, ꞌliko oꞌnólaka mayele ajágame meꞌáligo alué José napugiti elégame karame alué oꞌpacha. ꞌLige ꞌla bijchiá mukúligo mayele alué José, ꞌlige ꞌwe chalagá omáwale. ꞌLiko suwábaga alué Akobo ꞌkúchila ꞌwe jale semá anea ku raꞌsálária alué Akobo, Akóboka abiena ꞌwéchigo chalagá rejpílekó. Alué ralámuli José ralágame alé Ejipto sebasa, bilé rió Potipar anilime raligile, alué rioka bilé sontalo nile waꞌlula repume alué waꞌlula selígame. Rekó ralinérigame kachi alué José, Onorúgameka abiena ꞌwe ꞌla repule, ꞌlige aminami ꞌwe ꞌla guꞌírale nochálichi napurigá ꞌla semáriga nochámala alué José. ꞌLige alué rió Potipar machile siné rawé Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌirio alué José, ꞌliko Potiparka waꞌlula nulame newale alé galírale alué José, nuleme nile alué weꞌká rió nóchame alé galírale, alué Potipar ꞌyuga nóchame. Onorúgameka abiena ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírole alué José, ꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga maꞌchínale nóchili alé Potipar bejtélachi. Sinéchigo rawé Potipar upila ꞌwe galegá etele alué José, ꞌlige owile si gojchiachi. ꞌLige Joseka anile: —Tase ꞌla jule alarigaka, aka waꞌlú gastigo karáché alarigá nokiá. Neka tase ꞌla nirá alué nóchili, ꞌlige ne we chati nochámala Onorúgame ꞌyuga, abiena alué mué gunala ꞌyuga. Alué mukika abiena abichilubi owile napurigá alué mukí ꞌyuga naꞌpema alué José. ꞌLige bilé rawé napuꞌlige pe okábika mochile galírale alué mukí José si, alué mukika chaꞌpile alué José oꞌpáchala, ꞌlige ꞌwe bayérole napurigá naꞌpema. ꞌLige alué Joseka tabilé ꞌnátale alué mukí ꞌyuga naꞌpemia. ꞌLige alué Joseka chaꞌpiá neyúsiga ꞌmásile alué oꞌpacha aꞌresa, ꞌlige alué oꞌpáchaka alué mukí oꞌká rejpile. ꞌLige alué mukí Potipar upila ꞌwe ayole alué José ꞌyuga, ꞌlige ꞌyégiga ruyele alué chejaré Potipar ꞌyuga nóchame, ꞌlige ruwile alué mukí chaꞌpinalio alué José. Napuꞌlige Potipar ku sebasa ku alé galírale abiena ꞌyégiga ruyélechigó. ꞌLige Potipar yati bijchígile alanichi alué mukí boꞌné upila, ꞌlige Potipar ꞌwe ayole José ꞌyuga, ꞌlige nulale napurigá bajchawa galírale. Onorúgameka abichilubi ꞌwe guꞌírole alué José rekó alé galírale ajtígichi bajcháriga. Joseka ꞌwe ꞌla semáriga nóchale alé galírale 33

asagá, arigá alué waꞌlula alé galírale nóchame ꞌyale bilé nóchili napurigá nulame nímala nuleme alué galírale moꞌáriga mochígame. Sinéchigo rawé alué waꞌlula selígame Ejipto nulame ayole oká rió ꞌyuga, alué napu nile boꞌné waꞌlula ꞌyuga nóchame. ꞌLige nulele napurigá moꞌawa galírale alé napu moꞌlime nile ralámuli, alué Joseka alé nulame nile. Bilé rió alué waꞌlula selígame ꞌyuga nóchame alué baní newame, ꞌlige bilé ꞌuba baꞌwila roꞌgá kónime. Sinéchigo rukó remule alué oká rió napuꞌlige galírale mochiga moꞌáriga, ꞌlige okánika tabilé machile chonigá alieti remua, ꞌlige Onorúgameka guꞌírale José napurigá ꞌla machimela chonigá remua alieti alué ralámuli, ꞌlige anele alué napu nile ꞌuba baꞌwila roꞌame: —Mueka ya ꞌma maꞌchí pápoli ju jena galírale, ꞌlige ku simela mué nochamia napu aꞌrélige mué alué nóchili galírale. ꞌLige alué baní newámeká regá anele: —Alué waꞌlula selígame nulámala napurigá meꞌliboa mué jena. ꞌLige suwábaga ꞌla bijchiá nile, maꞌchínale alué ꞌuba baꞌwila básochi roꞌame, ꞌlige alué Joseka bilé raꞌíchali oꞌtórile alué rió ꞌuba baꞌwila roꞌame napurigá ruyémala alué waꞌlula selígame. Alué raꞌíchalika regá ruwime nile: —Neka tase chojkila ke napurigá jena galírale bajcháriga asimela —anime nile. Alué Joseka alarigá anile napugiti nejkúrogoríligame, alekeri nakigá anile guꞌírilime ku guwana. ꞌLige alué rió ꞌuba baꞌwila roꞌámeka oká bamí tase nélegá asale alué José, alé ajtigó bajcháriga galírale, arigá alué waꞌlula selígame remule sinéchigo rukó gichao akasí aꞌsabégame ꞌlige gichao akasí eꞌchétiri, alué eꞌchétiri akasí goꞌyárá aꞌbopi alué akasí aꞌsabégame. ꞌLige gichao riꞌligó ꞌwe resiti mulégame ꞌlige gichao riꞌligó ꞌwe aꞌlá aꞌká mulégame goꞌyárá aꞌbopi. ꞌLige melénala beꞌá alué waꞌlula selígame alieti remusa, bayele suwábaga alué ralámuli napu sayeme nile machime alieti ruwime ka alué remugí napurigá rumela tachiri ka alué alieti remugí, ꞌlige tase ꞌwesi ralámuli machile tachiri ruwime ka alué remugí. Aꞌliko napu nile ꞌuba baꞌwila roꞌame rió, alueka yati nelale José ꞌla machime ko alieti ruwime ko alué remugí. ꞌLige ruyele alué waꞌlula selígame ꞌwe ꞌla sayeme ko alué José. ꞌLige alué selígameka nulale napurigá bayewa alué José. Napuꞌlige José sebasa alé napu asale alué selígame, alué selígameka yati ruyele tachiri remú ko, ꞌlige Joseka anele: —Alué oká remugí pe aba alué biꞌlepi tábiri ruwime ju. Onorúgamete ruyelía mué alarigá ikimeo iꞌlibékomi. Alué gichao akasí aꞌsabégame, ꞌlige alué gichao riꞌligó ꞌwe aꞌlá semátiri mulégame, 34

alueka ruwime ju gichao bamí ꞌwe aꞌlá rakemio goꞌame. ꞌLige alué gichao akasí eꞌchétiri, alueka ruwime ju gichao bamí ꞌwe gurúlima goꞌame jemi gawichí. ꞌLige alué gichao riꞌligó ꞌwe resítiri mulégame, alueka ruwime ju gichao bamí pe eꞌlowichi nerumio jena wijchimoba, ꞌlige tabilé rakemio goꞌame. Bajchako gichao bamí ꞌwe aꞌlá nerúlamala goꞌame ꞌlige kúchigo gichao bamí tabilé nerúlamala goꞌame ꞌlige ꞌwe nerúlamala eꞌlowichi. ꞌLige mueka ꞌma osá remule remugí, alué remugika ꞌwe aꞌlá bijchiá nímala tabilé ꞌyégili ju. Jípiko pe rokárékuru napurigá mué ꞌyamia bilé waꞌlula selígame ꞌwe aꞌlá sébili olame, napurigá alué selígame chojkiama napabua goꞌame jipe ꞌla bijí rakechi goꞌame, nejpomela alué selígame, napuꞌlige maligi gostali ꞌwisa bilé rió, nejima bilé gostali. Alueka gatewa bilena galírale. Alué goꞌame ka ꞌwe ꞌla gatega ajchawa bilena galírale napurigá goꞌmela ralámuli Ejipto mochígame abé iꞌlibeko napuꞌlige ꞌwe gurúgichi goꞌame. Alué waꞌlula selígameka ꞌwe ꞌla nirale alué raꞌíchali alarigá, ꞌlige waꞌlula ajchale alué José. Alésíko José peꞌtá uꞌtubela gayénale alué waꞌlula selígame ꞌyuga alé Ejipto. ꞌLige aminami alué waꞌlula selígame ꞌyale bilé mukí napurigá ꞌyuga asimela alué José, ꞌlige aminami ꞌwe ꞌla repule. Aꞌlige bamí José baisá makué bamígame nile. ꞌLige alué Joseka chojkile nocha napurigá ꞌnátale, tébile alué riꞌligó ejtebígame, asíriga weꞌká riꞌligó napabule tabilé umubárume tetia. Gichao bamí napuíka mochiga oká ꞌkúchigame nile alué José ꞌlige upila. Joseka Manasesi anilime rewá ꞌyale alué bajchá oꞌchérigame towí, ꞌlige alué abé nujubá oꞌchérigame ka Epraíni anilime rewá ꞌyale. ꞌLige gichao bamí aꞌkinana ꞌma tase rakele goꞌame, ꞌlige alé aꞌbemi ꞌma tabilé rakele goꞌame, ꞌlige ꞌwe nerule eꞌlowichi. Alé Ejíptoka ꞌwéchigo ꞌla nerúlekó goꞌame. ꞌLige weꞌká ralámuli echúromi ejperégame ꞌsile alé Ejipto riligó ralimea. 21. José ku napuíle boꞌné rijimala ꞌyuga (basado en Génesis 42–45)

Aꞌlige bamí, Akobo bijí alé Kanani bejtégame nile suwábaga alué ꞌkúchila ꞌyuga, alué napu nile José rijimala. Napuꞌlige ꞌma ꞌwe gurúgichi goꞌame alé Kanani, Akóboka júlale makué boꞌné ꞌkúchila goꞌame ralíniliga alé Ejipto, ꞌlige alué bilé José bonila Benjamini rewégame, alueka galírale asale. Alé Ejipto sebasa ralele riꞌligó alué José. Alué ralámulika tabilé machile alué aꞌboi bonila ka alué José, alué Joseka ꞌla machile alué boꞌné baꞌchila ka alué ralámuli, ꞌlige aꞌwágame ayoga raꞌíchale alué 35

ralámuli ꞌyuga. ꞌLige eꞌchéwale pe eꞌnéniga eꞌyenio alué ralámuli chiena aꞌwálite ka nakoga. ꞌLige alué ralámulika ruwile tase alieti nóchaga eꞌyenio. Joseka abiena ꞌwe rukele chieri ka oꞌnola, ꞌlige José tabilé bijchígiríle napu anile alué ralámuli. Napuꞌlige si nawá alué ralámuli bonila abé uꞌtala Benjamini, aꞌliko ꞌla bijchígimoríle chieri ka alué ralámuli. Alué Simioni anilime, alué José baꞌchila napu si enale alué najarémala nile, alué Joseka ꞌma galírale bajchale. Alué uché jareka ku júlale. ꞌLige ꞌyale alué riꞌligó napu najkile alué ralámuli, ꞌlige alué enomí napu riꞌligó raliame nile, alueka alé riꞌligochi ajchale alé pachágana gostálichi. ꞌLige pe yati alué ralámuli ku ꞌmi Kanani simíbale. Napuꞌlige ꞌma suwasa alué riꞌligó, Akóboka uchéchigo julánilia asale alué ralámuli riꞌligó ralíniliga alé Ejipto, ꞌlige tabilé julánile alué Benjamínika, ꞌma biꞌlepi karame alué Rakeli ranala pe Benjamínicho. Alué chejarela Akobo ꞌkúchila rioka ꞌwe anile bayeria alué Benjamini napurigá si simela riꞌligó ralimea. Alué Benjamini baꞌchílaka aminabi ꞌwe jale bayeria napugiti José abalarigá aniáráme napurigá alué rió si nawámaráme uché sineko alué riꞌligó ralimea alé. Arigá anile alué rijimala Jurá alué boꞌné repumia Benjamini si simisáká, ꞌliko Akobo ꞌla elile alué Benjamini napurigá si simela. Alésíko Akobo oꞌtóriga júlale alué enomí riꞌligó ꞌyabé nolárigame najtétilime, abiena oꞌtóriga júlale alué enomí riꞌligó raliame, ꞌlige uché jaré tábiri oꞌtóriga júlale alué rió ꞌwe aꞌwágame raꞌíchame kógilime. Akóboka tase machile José ko alué riꞌligó ralineme. Aꞌliko suwábaga alué Akobo ꞌkúchila simíbale alé ꞌmi Ejipto. Napuꞌlige José etesa alemi ꞌyénigo alué ralámuli, Joseka nulele alué mukí goꞌame newame napurigá ꞌyati newama goꞌame. Maꞌchí pale Simioni, ꞌlige alé mochile suwábaga noligá mésachi, alué waꞌlula baꞌchirúgame bajchá ajchale, ꞌlige alué abé nujubá oꞌchérigame ka, alueka abé guwana mochile. Alarigá ꞌwe aꞌlá semáriga súliga mochile. ꞌLige alué ralámuli José rijimala ꞌnátale chonigá ꞌla machió alué rió José, alueka alué waꞌlula bajchá oꞌchérigame ꞌlige alué ko abé uꞌtala. Napuꞌlige ꞌma oꞌpasasa, alué Joseka nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá chéchigo siné mochiámala alué enomí alé gostálichi alué ralámuli nílachi napu najtétilime níligechigó alué riꞌligó. ꞌLige nulélechigó napurigá alé Benjamini nila gostálichi rekámala alué baso napu José roꞌgá bajime nile ꞌwe najteme, ꞌlige alué nulérigame alarigá ꞌsile. ꞌLige alué ralámuli José rijimala yati simíbale, ꞌlige alué Joseka yati júlale alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá alué ralámuli najátamala, ꞌlige napurigá eꞌchewámala alué José nila baso 36

ꞌwe najteme chigóligo alué rió. ꞌLige alué José rijimálaka ꞌwe ꞌla sébali machigá ꞌyénale tase asé chigoa alué baso. ꞌLige alésíko ꞌnátale alué ralámuli: —Jípeko alué napu pabega ená alué baso, alué José ꞌyuga nóchame nímala —anile. Alué José ꞌyuga nóchame náposa alemi boichimi alué ralámuli, yati ꞌyale alué baso alé pabechi, alué baso Benjamini nila gostálichi rewale. ꞌLige alué José rijimala ralámulika ꞌwe chalagá rejpile, tabiléchigo

najkíligame Akobo bajchabé rawé napurigá si simela Benjamini alé Ejipto riꞌligó ralimea. Aꞌliko suwábaga oꞌmaka ku roꞌile, ku alué José bejtélachi simíbale. Joseka neꞌóchale alué boꞌné rijimala ralámuli, ꞌlige aminami anele alué Benjamini alué José ꞌyuga nóchame nimio. ꞌLige alué uché jarela Benjamini rijimala ku ejperélachi júlale. Aꞌliko Jurá anele alué José: —Pe rekó elíwagó alué rió Benjamini kumi simichi —anele. ꞌLige aminami ruyele alarigá ka alué rió Benjamini alué oꞌnola ꞌyuga. Ruyele chonigá tania lisensia napurigá aꞌrémala kumi simichi Benjamini, ꞌlige alué Jurá ꞌnalina rejpímoríle alué Benjamini neraga napurigá tabilé che lámala alué oꞌnola Akobo. Napuꞌlige José akisá alanichi Jurá, Joseka weꞌká ꞌnátale. Alué Joseka alué boꞌné ꞌyuga nóchame ꞌminami maꞌchí júlale, ꞌlige alué 37

ralámuli ꞌminami simasa, ꞌliko ruyele alué boꞌné José rijimala najarémala ka alué ralámuli, ꞌlige anele: —Rekó neꞌchí ralinege ꞌemi napurigá bilé bujkú, Onorúgameka ꞌwe ꞌla guꞌiro neꞌchí, ꞌlige aminami nulé neꞌchí napurigá ne gatema alué goꞌame napurigá goꞌpoa napuꞌlige gurúgichi, napurigá ju jipe. ꞌWe ꞌla sébili ruyele churigáriga nejkúriliga Onorúgame napurigá waꞌlula gayenámala alé Ejipto. ꞌLige abiena anélechigó alué ralámuli: —Ku galírale simáwaka ꞌemi, ꞌlige anéwaka Akobo ramué oꞌnola napurigá jeka Ejipto simela suwábaga alué rijimala ꞌyuga ꞌlige ꞌma ꞌmékachigó suwábaga alué ajágame boꞌné bujkula napurigá ꞌla repúmala ne suwábaga napurigá tabilé jelía mochímala alué maligi bamí napuꞌlige tabilé iꞌtégichi goꞌame. Alué waꞌlula selígame alé Ejipto nulame ꞌwe raꞌsálále alué José rijimala sebasa alé Ejipto, ꞌlige aminami ꞌla elale napurigá suwábaga alué José rijimala alé Ejipto ejperélimala. ꞌLige weꞌká kareta tanémoríle alué selígame napurigá alé mochiga eꞌinámala. Alué José rijimala yati ku Kanani simíbale, ꞌlige yati ruyele alué oꞌnola José ajagá ajtigó, ꞌlige waꞌlula selígame ko alé Ejipto. 22. Akobo rijimala si simíbale alé Ejipto (basado en Génesis 46–50)

Alué Akobo ꞌlige ꞌkúchila si simiba alé Ejipto bejteramia. Alemi boichimi ꞌyéniga meꞌale jaré ajágame Onorúgame chiliwemia iwérili tániga. Alemi boichimi ꞌyénigichi alué weꞌká ralámuli raꞌíchale Onorúgame alué Akobo ꞌyuga, ꞌlige anele: —Tase majaga enawa alé Ejipto simiá, ne ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroma ꞌemi abiena mué alé Ejipto ajtígichi. Weꞌká oꞌchéramala mué rijimala alé, ꞌlige ku Kanani simama suwábaga alué ralámuli aꞌkinana weꞌká bamí kachi. ꞌLiko alue José rijimala abichilubi ꞌwe simíbale alé Ejipto simiba. Alué Akobo ꞌkúchila ꞌlige apalóchila ꞌlige umúlila ꞌma boꞌné Akobo ꞌyúriga tétilia usánisa makué miná gichao israelita sébale alé Ejipto suwábaga tétilia alué riocho, pe umugicho tabilé tétilia. José ꞌlige chéchigó oká alué ꞌkúchila ꞌma alé Ejipto mochile, ꞌliko gicháosa makué rió nile napu ꞌsile alé Ejipto. Alué waꞌlula selígame ꞌyale lisensia napurigá alé bilena Gosén anilichi bejterámala alué ralámuli sígame, alé napu ꞌwe ꞌla nile akasí uchuchalia. ꞌLiko alué ralámulika simíbale alé bejteramia. ꞌLige Joseka ꞌwe ꞌla guꞌírole alué ralámuli alé mochígichi. Alé Gosén anilichi mochiga weꞌká oꞌchérale Akobo rijimala ochila, apalóchila ꞌlige umúlila. 38

Akóboka bilé siento miná baisá makué bamígame nile napuꞌlige alé Ejipto simiá, ꞌlige uché makué gichao bamile alé Ejipto asigá. ꞌLige pe aꞌkinana machile pe yati mukumeo, ꞌlige bayele alué inolá José ꞌlige anele napurigá tabilé alé Ejipto tópua napuꞌlige mukusá. ꞌWe ꞌla anele napurigá tópua alé resochí Makpela anilichi napu biꞌtile tótiga alué rijimala. ꞌLiko José alarigá olámoríle. ꞌLige José oꞌtole alué boꞌné ꞌkúchila napu nile Manasesi anilime, ꞌlige Epraíni alé napu ajtile Akobo. ꞌLige Akobo anele alué José: —Onorúgame weꞌká nejímariéturu ꞌkuchi, apalochi, ꞌlige weꞌká rijimá, ꞌlige alué gawí Kanani anilime. ꞌLige anélechigó: —ꞌWe galé ne alué Epraíni ꞌlige alué Manesesi napurigá ne boꞌné ꞌkúchila neraga. ꞌLige alekeri gawí ꞌyámoríle napurigá alué uché jaré alué Akobo ꞌkúchila, ꞌla sébili rojánaga aꞌchigó echelú. ꞌLige Akobo alué Manasesi, ꞌlige Epraíni moꞌólachi nochale, ꞌlige bilé rejcholi ꞌyale, ꞌlige bilé nóchili, alué ralámulika abarigá nokame nile. Joseka alué Manasesi elale alé wajtonaka napu boꞌile alué Akobo. ꞌLige alué Epraínika bonirúgame oꞌiná elale. Nobi Akóboka wajtoná sekate nocháleko moꞌola alué Epraíni alué bonirúgame, Akóboka ꞌma machílige alué Epraíni waꞌlula nimio abé najteme aꞌkinana rawé meꞌtagá alué Manasesi. Alué Akóboka Onorúgame iwérili tánele napurigá Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíromala alué oká rió. ꞌLige alué Akobo uché rajpé abé waꞌlú aꞌwalí ꞌyale alué Epraíni napurigá alué nímala abé aꞌwágame nulame. ꞌLige Akobo bayele suwábaga alué ꞌkúchila napurigá mochíbamala alé aꞌbé napu boꞌile alué Akobo, ꞌlige aꞌpílipi ruyele alakimeo aꞌkinana. Alué waꞌlula Rubeni napu nile baꞌchirúgame, anéliru: —Mué júkuru kaka waꞌlula baꞌchirúgame, iligá tase nachuámala mué alué weꞌká tábiri, napugiti mueka ꞌyuga gojchíligame ne ꞌyuga nóchame mukí napu ju ne peꞌtá upílati. Alué Simioni, ꞌlige alué Lebí, anéliru: —ꞌLige ꞌemi rioka tase weꞌká nachuámachigó, napugiti ꞌya bachá rawé ꞌwe resí olale ꞌemi weꞌká ralámuli meꞌá peka chojkila kachi. Alué Juraka anéliru: —Mueka nuleme nímala alué mué boꞌné rijimala. Alué Sabulónika anéliru: —Mueka bejtélamala alé aꞌbé waꞌlú baꞌwí ilígichi. Alué Isakárika anéliru: —ꞌLige mueka tase ganílimala echúromi eyénaga, abiena ꞌwe iwégame nóchame nímala mué. 39

Alué Ránika anéliru: —Alué mué ꞌkúchila ꞌlige alué mué ochila abiena mué apalóchila, alueka weꞌká napuíka ejperélamala, pe iligá alué ralámulika tase najtékame neraga etélime nímala. Alué Gárika anéliru: —Alué mué saíla ꞌwe cha olámala mué, ꞌma chigómala mué nila weꞌká tábiri, ꞌlige mueka najátaga ku bujémala alué tábiri chigósiga. Alué Asérika anéliru: —Mueka ꞌwe aꞌlá benégame nímala alué goꞌame newagá, alekeri ꞌwe aꞌlá goꞌame goꞌyame nímala mué. Alué Neptalika anéliru: —Mueka napurigá chomalí alieri nímala jami roꞌírale oyame. Alué Joseka anéliru: —Mueka napurigá bilé rojá weꞌká rakeme alarigá nímala. ꞌLige Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromala mué. ꞌLige abé guwachika alué abé uꞌtala Benjamini anéliru: —ꞌLige mué rioka pe resí ꞌsika ilírome rió nímala nejkoga. ꞌLige ꞌma suwénasa alué rejcholi ꞌya, ꞌlige bilé nóchili ꞌyale aꞌpílipi alué makué oká rió alué boꞌné Akobo ꞌkúchila, ꞌlige chéchigo siné ruyele alué suwábaga napurigá boꞌné najkiá tólime alé ꞌmi Kanani anilichi alué Akobo mukusá, alé Makpela anilichi resochí napu biꞌtile tótiga alué boꞌné rijimala. Pe abé aꞌkinana mukule alué Akobo. ꞌLiko Joseka yati nulele alué ꞌyuga nóchame napurigá ujchémala bilé tábiri napurigá tase ꞌwe bikamela alué Akobo saꞌpala. ꞌLige suwábaga ralámuli alé Ejipto mochígame omáwale, ꞌlige ꞌwe sewele Akobo mukusá. ꞌLige alué Joseka tale lisensia napurigá simela alué oꞌnola tomia alé Kanani, ꞌlige alué waꞌlula selígame ꞌyale lisensia, ꞌlige simíbale alué José ꞌlige rijimálatiri alué oꞌnola tópua alé resochí Makpela anilichi. ꞌMa tosa, alué José ꞌlige rijimala ku alé Ejipto simíbale. ꞌLige alésíko alué José rijimala ꞌwe majale alué José. Alué ralámulika mayele alué Akobo mukusao José ꞌwe ayomio ꞌlige meꞌlimeo mayele alué ralámuli. ꞌLige Joseka anele boꞌné rijimala: —Tabilé majawa ꞌemi rijimá, rekó ꞌemi ralinege neꞌchí, nobi Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroko neꞌchí, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá ꞌnátale alué ralámuli guꞌíriga napurigá tabilé suwimela jeloka napuꞌlige tabilé iꞌtégichi goꞌame. Alué ralámuli José rijimala machile ꞌla bijchiá tabilé ayoa ajtigó José, aꞌliko ꞌma tabilé majale alué José rijimala. Joseka mukule bilé siento miná makué bamigá. Bajchabé napuꞌlige taꞌchó mukiá alué José ꞌla maꞌchígame ruyele weꞌká raꞌíchali alarigá ꞌsimio Onorúgame alué ralámuli ꞌyuga alué suwábaga boꞌné 40

rijimala. Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúramará alué ꞌsímará oꞌtoa ku alé Kanani aꞌkinana rawé. Nulele napurigá ku Kanani oꞌtoboa alué José rekó pe oꞌchílacho ke napuꞌlige ku simiba, napurigá alé Kanani tópua. ꞌLige alué ralámuli José rijimala alarigá olámoríle.

Éxodo Ye raꞌíchali napu ju Onorúgame raꞌichálila uchúkame yolí raꞌíchaga Biblia anilime weꞌká libro uchúkame kéré, napu ju Génesi, Éksoro, Lebítiko, Número, ꞌlige weꞌká uché jaré libro napu leéramala ꞌemi Éksoro anilime ju. Éksoro aniáká “La Salida” aniame kéré yolí raꞌíchaga, alekeri Éksoro anilime ju ye libro napugiti ruyame kame churigá ꞌma simíbaligo alué israelita ralámuli alé Ejipto mochiga. Abiena ruyame ju ye libro churigá nulale Onorúgame napurigá ꞌla sébali olámala alué ralámuli israelita napurigá ꞌwe ꞌla oyériga ejperélamala Onorúgame. 23. Alué ralámuli Ejipto ejperégame ꞌwe resí olale alué ralámuli israelita (basado en Éxodo 1)

ꞌWe ꞌya sébale José alé Ejipto ꞌlige bejterale alé Ejipto. Alé Ejipto alué José waꞌlula baraoni ꞌyuga nóchame nile. Alué José ꞌlige baꞌchila ꞌlige bonila abiena sébale alemi Ejipto rewégichi ꞌlige abiena alé bejterálechigó. Napuꞌlige alué José, ꞌlige alué baꞌchila ꞌlige bonila ꞌma suwisá weꞌká ejtebile alué rijimala aꞌkinana oꞌchérigame napu nile rijimala, ꞌma weꞌká nile. ꞌLige aꞌkinana ꞌma aminacho weꞌká oꞌchérile alué José rijimala weꞌká bamí mochiga alé Ejipto. Suwábaga alué ralámuli nile alué israelita anilime, ꞌlige pe nóchame nile alé Ejipto. Naó siento bamí aꞌkinana, sebasa alué José alé Ejipto, bilé alué waꞌlula baraoni napu tabilé peꞌtá machime nile chieri níliga alue José tabilé ꞌla nirale aminacho weꞌká oꞌchérachi alué israelita ralámuli alemi Ejipto mochiga napu nile José rijimala pe sígame alemi. Alué baraónika lale siné rawé naꞌáwamio alué israelita ralámuli alué ejipsio ralámuli ꞌyuga ꞌlige ꞌma nakomio ꞌlige neyúrimio alué israelita ralámuli napugiti cha weꞌká níligame alué ralámuli israelita. Alekerí alué waꞌlula baraoni ꞌwe aꞌwágame nochárile resí oligá, napurigá nochárime nile ralámuli ralirúgame tabilé najtétiga, alué waꞌlula baraoni nila nóchali nóchame nile. Alésíko alué ralámuli 41

israelita tabilé meka enomí. Abiena alué waꞌlula baraoni weꞌkaná chojkégame rojánale alué ralámuli israelita. ꞌLige ꞌyale alué nóchili napu ekiana chojkégame nile alué ralámuli, alé napu ekiana chojkégame nile ralámuli israelita bilé ralámuli ejipsio ajchale waꞌlula nulame. Alué baraoni nulale newániliga okaná chokégame weꞌká rekoa pe goꞌámecho gatéliame. ꞌLige alué ralámuli israelita rekó alarigá nochárilichi resí oligá, Onorúgameka abiena ꞌla semáriga repule. Alué ralámuli israelítaka abiena weꞌká ꞌkúchiga mochírale aminabi rekó ꞌwe resí oliae. ꞌLige alué ejipsio ralámuli ka abéchigo ayole, ꞌlige abéchigo resí olale alué israelita ralámuli tabilé siné anaga, arigá alué baraoni nulele alué umugí napu repume nile napuꞌlige uꞌkuchítiri oꞌchérachi, suwábaga uꞌkuchítiri oꞌchérachi meꞌlíniliga pe riocho. ꞌLige alué umugí nejkúromeká uꞌkuchítiri oꞌchérachi pe tase eꞌwile alué baraoni, pe Onorúgame ꞌlina ꞌla eꞌwile. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe raꞌsálále alué umugí ꞌyuga tabilé meꞌlisá alué uꞌkuchítiri pe riocho pe kulí oꞌchérisiame. ꞌLige ꞌwe semáriga guꞌírole alué umugí napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala. Aꞌliko alué waꞌlula baraoni nulele alué ralámuli ejipsio napurigá ꞌlúmala suwábaga alué uꞌkuchítiri israelita ꞌkúchila, pe riocho, alé a baꞌwichí bakochi Nilo anilichi napuꞌlige pe kulí oꞌchérisa. 24. Alué Moisesi guꞌírinile alué ralámuli israelita (basado en Éxodo 2:1-22)

ꞌYa aꞌlige bilé mukí israelita ranele bilé uꞌtá towí. Alué riólaka pe Lebí rijimala nile abé ꞌya bejtégame. Alué Lebika Akobo inolá nile. ꞌLige alué uꞌtá towí ꞌwe semati nile. Alué eyélaka tase najkile napurigá alé bakochi Nilo anilichi pápua alué uꞌtá towí. Aꞌliko alué eyélaka nasole alué uꞌtátiri towí alé boꞌné galílachi bakiá mechá. Arigá machile tabilé ꞌla ko nasoka asiruga alué uꞌtátiri towí napugiti pe aꞌkinana yati machimeli níligame alué ralámuli ejipsio alemi boꞌigó nasótiga alué uꞌtátiri towí. Aꞌliko newale moꞌyérigame baká siꞌpanárigame napuyeri bilé uꞌtá ganawá, cholé ꞌwe cholome ujchele bochígimi amoba napurigá tabilé bajkimela baꞌwí pachágana ꞌlige alé pachágana rekale alué uꞌtátiri towí, ꞌlige alé pachágana rekasa alué uꞌtátiri, rekale alué moꞌyérigame ganawá alé baꞌichí suweke bakochi Nilo anilichi, alemi roꞌírale. ꞌLige a Ejipto anilime gawika ꞌwe reꞌná ju, ꞌlige alué bakó Nilo anilime ka tabilé reꞌletu gomichi boꞌí, napugiti cha reꞌná kame alemi.

42

alué towí goꞌchila ka aleka mejkabeka rejpile machináliga chukirá alué ganawá alué uꞌtátiri boꞌígame. ꞌLige pe abé iꞌlibeko bilé mukí alué baraoni Ejipto waꞌlula alué malala alemi bakochi enale uꞌbamia, ꞌlige etele alemi baꞌichí roꞌírale boꞌígame alué uꞌtá ganawá moꞌyérigame. ꞌLige alué mukika nulele bilé alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá maꞌchí pámala alué ganawá moꞌyérigame. ꞌLige maꞌchí pasa iꞌpuga eꞌnele pachágana, ꞌlige etele alué uꞌtátiri alé boꞌígame. Alué uꞌtátirika ꞌwe nalá boꞌile, ꞌlige alué baraoni malálaka ꞌwe naꞌtemaka etele alué uꞌtá towí. Aꞌlígerikáchi alué uꞌtátiri towí goꞌchila alemi aꞌbemi ilíbale, ꞌlige anele: —Ne ꞌla owímala bilé mukí napurigá ye uꞌtáriri towí neséromala, mué ꞌla najkisáká alarigá. Aꞌliko alué baraoni malala yati ꞌla nirale. Alué mukí uꞌtátiri towí goꞌchila yati ꞌmale, ꞌlige bayele alué boꞌné eyela, ꞌlige alué mukí baraoni malálaka najtétele alué towí eyela napurigá repúmala alué towí. Napuꞌlige alué towí waꞌlubé ochérasa, alué towí eyélaka oꞌtole napu ajtile alué mukí baraoni malala. ꞌLiko alué baraoni malálaka bujkurule alué towí, ꞌlige nesérole napurigá ꞌla boꞌné ranala neraga, ꞌlige Moisesi anilime rewá ajchele. Moisesi aniáká “baꞌichí boꞌígame maꞌchí pátigame” aniame kéré. Alué towí Moisésika ꞌma waꞌlú rió ochérasa, siné rawé simile peꞌwera enamia ꞌminami, alemi etele aꞌwágame nochárilichi alué israelita ralámuli, ꞌlige naꞌtemale aliena aꞌwágame nochárilichi alué ralámuli napugiti alué Moisesi abiena israelita níligame. ꞌLige peꞌtá abé nujubapi etele bilé rió israelita ꞌwe wejpisókichi alué bilé rió ejípsiote, ꞌlige ꞌwe ayole Moisesi. ꞌWe ꞌla eꞌnele pala ꞌwesi eꞌnegá jaga, ꞌlige meꞌale alué rió ejipsio, ꞌlige meꞌlisá tole alé satebó napurigá tabilé ꞌwesi rewimela alué rió meꞌlirúgame. Melénala rawé uchéchigo siné simile enamia, aꞌliko etele oká rió israelita nakoa uchúkichi. Alemi aꞌbemi 43

simigá neꞌóchale alué bilé rió napu chojkila nile, ꞌlige alué rioka ayole Moisesi ꞌyuga napuꞌlige neꞌochásiga, ꞌlige anele: —Mueka pecha waꞌlula juko napurigá neꞌchí neꞌochámala. ꞌLige pe aba alué ayome rió rukele: —¿Meꞌlimé olá mué neꞌchíchigó napurigá meꞌá mué alué rió ejipsio rapako? Moisésika ꞌwe majale napuꞌlige lanichi alué rió israelita, ꞌma suwábaga ralámuli machió lale. Napuꞌlige alué baraoni machisá alaꞌsíligo Moisesi, yati nulale napurigá meꞌliboa alué Moisesi, nobi Moisésika yati ꞌmásale ko alé Ejipto asigá, alé Mariani rewégachi simile chíbimia, ꞌlige tabilé chaꞌpíleru. ꞌLige bilé balé galílachi bejterale alé. ꞌLige bilé alué balé malala ꞌyuga newile aꞌkinana. Alué mukika Sépora anilime nile, ꞌlige alué mukí bilé towí ranele alué Moisesi ꞌyuga asagá, alué towika Gersoni anilime rewá ajchéliru. 25. Onorúgame Moisesi owile napurigá simela alué ralámuli israelita guꞌíromia (basado en Éxodo 2:23–4:31)

ꞌMa weꞌká bamí kachi aꞌkinana, napuꞌlige alué rió baraoni waꞌlula alé Ejipto anilichi nulame ꞌma mukusao, aꞌlige napu uché bilé baraoni asibasa, aꞌlígesíko Onorúgame ꞌla sébali guꞌírinile alué ralámuli israelita Onorúgame oyérame. Onorúgameka weꞌsá eteme nile napuꞌlige alué ralámuli israelita resí oliachi, ꞌliko Onorúgameka yati eꞌwale napuꞌlige alué ralámuli iwérali tachi. ꞌLige arigá ꞌnátale Onorúgame Moisesi julamia napurigá ruyémala alué ralámuli israelita napurigá ꞌma buyámala alé Ejipto mochiga. Siné rawé Moisesi napuꞌlige eyena jami mejká boꞌá nesegá alué boꞌné bujkula, sébale bilena waꞌlú rabó Horebi anilichi napu abiena Sinaí anilime nile, ꞌlige etele seꞌwena ilígame bilé uꞌtá rojá reꞌlé ilígame napuyeri iꞌwí, ꞌlige tabiléchigo rajíname kéréleko alué uꞌtá rojá. ꞌLige aꞌbemi simile machináliga pala ꞌla bijchiá rajá iligá. ꞌLige Onorúgameka anele alué Moisesi: —¡Mué Moisesi! ꞌLige Moisésika yati anile: —¡Tachíribá! ꞌLige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá bujumela aká, napugiti Onorúgame alé ajtíligame aꞌlígerikáchi alemi ilígachi alué Moisesi. ꞌLige Moisésika yati eꞌwale, bujale aká, ꞌlige Onorúgameka anele: 44

—Ne ju Onorúgame napu guꞌírile alué ꞌya mochígame ralámuli Abraámi, Isaki, ꞌlige Akobo. Eté ne aliena resí oliachi alué ralámuli israelita alé Ejipto mochígame, ꞌlige neka najkí napurigá tabilé aminabi jelímala. Alekeri chebilena gawichí mochiama olá ne, alé Kanani anilichi oꞌtomé olá ne, aleka ꞌwe aꞌlá weꞌlé boꞌí weꞌé, aleka ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala alué ralámuli israelita. ’Mué Moisesi, neka najkí napurigá mué simela alé Ejipto napu ajtí alué waꞌlula baraoni Ejipto rewégachi nulame napurigá raꞌichámala mué alué baraoni ꞌyuga. ꞌLige mué nímala oꞌtome alué ralámuli israelita alé Kanani simiba ꞌyénigichi alé Ejipto yéniga. ꞌLige Moisésika nejele: —Neka taꞌmé ꞌwe ikisá nili alué ralámuli israelita bayeria. ꞌLige Onorúgameka anele: —ꞌWéchigo aꞌlá semáriga guꞌíromalágó ne mué napurigá ꞌwe aꞌlá ganámala alué nóchili nocha. Moisésika rukele: —Alué ralámuli israelita rukesa neꞌchí chiérite julárigame ka ne, ꞌliko ¿chonewa? ꞌLige Onorúgameka anele: —Regá anéwaguru: “Onorúgame napu aꞌwalí ꞌyale alué Abraámi, Isaki ꞌlige Akobo, alué jula neꞌchí”, anewa. ꞌLige ruyewa Jeobá anilime ko ne. (Jeobá aniáká Senibí Ne Ju aniame kéré.) —Bajchá ꞌla raꞌichawa suwábaga alué eꞌsélikame israelita ꞌyuga, ꞌlige alué eꞌsélikame bayérowa napurigá simámala alué baraoni alé Ejipto nulame ꞌyuga raꞌichamia. ꞌLige ruyéwaka ne Onorúgame nulao napurigá simámala mejkami jami ajágame meꞌlimea neꞌchí ꞌyamia, napu bakiá rawé kachi sebárume ju. Alué waꞌlula baraoni Ejipto nulame tabilé elámala napurigá simámala ꞌemi alé mejká jami. ꞌLige ne Onorúgame ꞌwe eꞌkarúriga resí olámala alué ralámuli ejipsio. Napuꞌlige ꞌwe resí ikiá alué ralámuli ꞌliko alué baraoni elámala ꞌemi simíbachi alé mejká jami. ꞌLige Moisésika anile: —Alué israelita ralámuli eꞌsélikame tase bijchígamala napuꞌlige ne alanichi. ꞌLige Onorúgameka nulele napurigá wijchí pámala alué gujsí napu oꞌká eyéname nile alué Moisesi napuꞌlige eyénea boꞌéliga. ꞌLiko Moisésika wijchí pale alué gujsí, ꞌlige alué gujsí yati sinowí gayénale. ꞌLige Onorúgame anele: —Chaꞌpí alué sinowí wajsila. ꞌLiko Moisésika alué sinowí chaꞌpile wajsílachi, ꞌlige alué sinowí ku ꞌla gujsí gayénale. ꞌLige Onorúgame abiena anélechigó: 45

—Jípeko alé pachari bajchá mué sekala mué oꞌpáchalachi, ꞌlige ku maꞌchí pápua. ꞌLiko Moisésika yati alaꞌsile, ꞌlige alué sekala ꞌwe wejchénigame maꞌchí pale ꞌwe nayume. Napuꞌlige Moisesi chéchigo oꞌpáchalachi pachari bajchasa sekala, aꞌliko ꞌma ku ꞌla saꞌwígame maꞌchí pale. ꞌLige Onorúgameka anele: —Napuꞌlige alarigá ꞌsichi mué, alué israelita eꞌsélikame ralámuli alieti etega ꞌwe ꞌla bijchígamala ne ꞌsíligo mué júlá. Tabilé bijchígasaká alué eꞌsélikame, aꞌliko peꞌtá baꞌwí túpua mué alé Nilo anilichi bakochi ename, ꞌlige alé wijchimi werópua, ꞌlige alué baꞌwí elá ganámala. Nobi Moisésika abiena ꞌwéchigo majale ko alaꞌsika napu nulale Onorúgame, ꞌlige anile: —Tabilé siné ꞌla gayéname ju ne raꞌicha weꞌká ralámuli mochígichi nasípami iligá. ꞌLige Onorúgameka anele: 46

—ꞌLa naꞌtawa, ne júkuru Onorúgame alué napu ꞌsile mué chuꞌala newá. ꞌWe yati simigá ꞌlige yati eꞌwawa napu ne nulá. Ne nejkúramala napurigá mué ꞌwe ꞌla ganámala ꞌla suériga raꞌicha tabilé majaga alé nasípami weꞌká riógichi iligá. Moisésika bijíchigo tabilé simináleríle ko, ꞌlige Moisésika anele Onorúgame napurigá chebilé rió julámala. Aꞌliko Onorúgameka ayole alanichi Moisesi, ꞌlige anele: —Mué baꞌchila Aroni ꞌla nejkúramala. Neka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyémala mué ꞌlige mueka alué Aroni maꞌchígame ruyémala suwábaga napu ruwimela ne, ꞌlige Arónika uchéchigo jaré ralámuli ruyémala. Mué najtepámala alué Aroni alemi boichimi enágichi mué ku alé Ejipto simiá. Aꞌliko alé Sinaí rewégachi yéniga, Moisésika simile napu asale alué boꞌné siꞌlá ꞌlige lisensia tánale, ꞌlige ruyele alué rijimala eꞌnemia simea alé Ejipto anilichi. Jetro rewégame nile Moisesi siꞌlá, alueka yati ꞌla elile, ꞌliko Moisésika alué ꞌyula ꞌyuga simile ꞌlige ꞌma ꞌkúchila ꞌyúgachigó alé Ejipto anilichi. ꞌLige boichimi Onorúgame meꞌlinálile Moisesi, tabilé siné sikiréligame alué inolá isílala peꞌtá wiꞌchila napurigá nulélige Onorúgame. Nobi aꞌliko alué boꞌné ꞌyúlaka yati sikirele ko. Aꞌliko Onorúgame yati ꞌla aꞌrele napurigá uchéchigo aminabi simámala boichimi. (Alaregá nokame nile alué ralámuli israelita sikireka pame peꞌtá isílala wiꞌchila uꞌkuchí ejtemali. Alué ralámuli israelita jipe ejperégame bijí alarigá nokame ju. Alaregá nulele Onorúgame alué ꞌwe ꞌya ejperégame ralámuli napuꞌlige bejtégachi Abraámi. Napuꞌlige sikirea peꞌtá isílala wiꞌchila ruigá nokame nile suwábaga ralámuli israelita aꞌlige ejperégame ꞌwe ꞌla neraga mochigo Onorúgame, weꞌká ralámuli israelita Abraámi rijimala oꞌchérimio nujubami, weꞌkaná gawichí ejperélimio alué Abraámi rijimala aꞌkinana nujubami oꞌchérigame, ꞌlige alué ralámuli israelita ꞌwe ꞌla neraga mochigo Onorúgame, Onorúgame nimio alué israelita ralámuli nuleme, ꞌlige Onorúgame ꞌla ꞌyamio alué gawí Kanani rewégame napu jipe Israeli anilime ju alué gawí. Eꞌnesi Génesi 17.) ꞌLige Onorúgameka alué Aroni ꞌyuga raꞌíchale napurigá simela alué Moisesi najtepamia, alué Arónika ꞌla simile alué Moisesi najtepamia ꞌlige najtépale boichimi. Alemi Moisésika ruyele alué Aroni napu anele Onorúgame, ꞌlige simíbale alé Ejipto napu mochile alué ralámuli israelita, ꞌlige alemi Ejipto sebasa napabule suwábaga alué israelita eꞌsélikame. Arónika ruyele alué eꞌsélikame israelita suwábaga raꞌíchali napu Onorúgame nulele alué Moisesi. 47

ꞌLige alué Moisesi alué eꞌsélikame israelita etériga wijchí pale alué gujsí napurigá ꞌla etémala sinowí gayénachi alué gujsí, ꞌlige kúchigo gujsí gayénachi. ꞌLige pachari oꞌpáchalachi bajchale sekala napurigá suwábaga etémala wejchágame maꞌchínigo alué sekala ꞌlige napurigá etémala ꞌla ku tabilé wejcháganti maꞌchínigo alué sekala sineko ꞌwe wejchágame maꞌchínasa. Alarigá alué eꞌsélikame israelita Ejipto mochígame ꞌla bijchígale ꞌla bijchiá nejkúrimio Onorúgame, ꞌlige chojkóbasiga jábale alué eꞌsélikame ꞌwe ꞌla niraga Onorúgame. 26. Alué baraoni Ejipto nulame tabilé najkile napurigá simámala uché bilénami alué ralámuli israelita (basado en Éxodo 5–10)

Moisesi ꞌlige Aroni simíbale eꞌnemia alué baraoni napu nulame nile Ejipto, ꞌlige ruyele Onorúgamete julárigame ka napurigá ꞌyúrimala suwábaga alué ralámuli israelita bilénami jami Onorúgame chiliwemia ajágame. ꞌLige alué baraónika anile: —Onorúgame ꞌemi oyérame neka alueka tabilé oyeri. ꞌÉmika tabilé asemi oꞌtomela alué ralámuli israelita. ꞌÉmika pe nejkuméniliga aní napurigá alué chejaré israelita tabilé nochámala ramué ejipsio ralámuli ꞌyuga. ꞌLige alué baraónika nulele alué eꞌsélikame ejipsio napu nulame nile napu ekiana chojkégame mochile alué israelita ralámuli napurigá abé aꞌwágame nochárimala alué ralámuli israelita. ꞌLige aminami nulale napurigá ꞌma tabilé ꞌyawa gajsalá samí ajchigá newálimea ꞌliko aꞌboi ꞌyáamili nile alué gajsalá, ꞌlige rekó tabilé ꞌyalíe gajsalá alué ralámuli abiena pe abalakí samí newámili nile napu ekí newame nile ꞌyabesi. Aꞌlígesíko alué ralámuli israelita tabilé weꞌká samí newale, aluéchigo aꞌboi simíbame níligame gajsalá nolamia napu ajchigá newalime nile samí, ꞌlige alésíko alué ralámuli ejipsio uché rajpé abé resí olale alué ralámuli israelita. Aꞌliko suwábaga ralámuli israelita asíriga chárigá ayole alué Moisesi ꞌyuga, ꞌlige alué Aroni ꞌyúgachigó. Oꞌmaka ꞌwe eꞌchéwale alué okánika chojkila ko napurigá resí nilia mochímala alué ralámuli israelita. ꞌLiko Moisésika simile Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia, ꞌlige anele: —¿Muéká, chonigá loláché suwábaga ramué ralámuli israelita? Jípeko abéchigo resíriga ikiáguru ramué ralámuli. Onorúgameka nejele: 48

—Jípeko peꞌwera buwéwagó ꞌlige ꞌla machimela ꞌemi. Suwábaga napu ne aní ꞌla sébali maꞌchínamala, tase ayoga mochiwa. Alué waꞌlula baraoni nulámala napurigá buyásimala ꞌemi jena Ejipto, ꞌlige oꞌtomé olá ne ꞌemi napu Kanani anilime gawí boꞌí, ꞌlige ꞌemi ꞌyama olá ne alué gawí. ꞌLiko Moisésika simigá ruyele suwábaga eꞌsélikame israelita napu anile Onorúgame, nobi alué ralámuli israelita eꞌsélikameka ꞌmáchigo tabilé eꞌwámoríle ko. Moisesi ꞌlige Aroni simíbale ku napu ajtile alué waꞌlula baraoni Ejipto nulame, ꞌlige alué Aroni alé sebasa wijchí pale alué gujsí, ꞌlige alué gujsika sinowí gayénale, nobi alué baraónika tabiléchigo eꞌwale ko napu ruwile alué Moisesi. ꞌLige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá regá anémala alué Aroni: “Simawa ramué beꞌlí beꞌá alé Nilo rewégame bakó boꞌígachi ꞌlige alué baraoni alemi nawámala, ꞌlige mueka yati alemi ilibawa aꞌbemi baꞌwichí suweke, ꞌlige mué nila gujsite chébawa alé baꞌwichí napurigá elá ganámala.” ꞌLige Moisésika yati ꞌla alaregá nulele alué Aroni, ꞌlige melénala simíbale okánika, ꞌlige Arónika chébale alé baꞌwichí alué boꞌné gujsílate ꞌlige bochígimi nerúgame baꞌwí ꞌma elá gayénale. Alésíko ꞌma tase ꞌla nile bajilia alué baꞌwí ꞌlige suwábaga roꞌchí napu nerule alé baꞌwichí ꞌma reꞌwániga suwile. Abarigáchigo tabilé eláleko alué baraoni napurigá alué Moisesi ꞌlige alué Aroni alué ralámuli israelita ꞌyúrimala Onorúgame chiliwemia goꞌame alé jami mejká. ꞌLiko Onorúgameka weꞌká remó oꞌchéririle alemi bakochi ꞌlige ꞌmélele alemi weꞌkaná riógichi alé Ejipto, ꞌlige pe abé aꞌkinana Onorúgame alué Aroni nulele napurigá wejpimela alué weꞌé biwígame pe alemi panápuri wijchimi ajtígame weꞌé napurigá weꞌká wajó ganámala alué weꞌé biwígame, ꞌlige pe abé aꞌkinana weꞌká seꞌwalí ꞌlige nepalí náole napurigá resí nílamala alué ralámuli ejipsio. ꞌLige alué weꞌká remó ꞌlige alué weꞌká wajó ꞌlige alué weꞌká seꞌwalí ꞌlige weꞌká nepalí tabilé sébale alé napu alué israelita ejperele. ꞌLige abé nujubami bilé nayulí náole ꞌwe aꞌwágame suwábaga alué ajágame alemi jami eꞌyéname alué ejipsio ralámuli bujkula naulila napurigá reꞌwániga suwimela alué gawé, alué bulito, alué kameyo anilime yolí raꞌíchaga, alué akasí, ꞌlige alué boꞌá. ꞌLige alué ralámuli israelita bujkúlaka tabilé suwile. ꞌLige abé nujubami Onorúgame náole bilé nawilí ꞌwe aꞌwágame wejchagoni, ꞌlige alué nayulí ujchábale alué ralámuli ejipsio. ꞌLige náolechigó bilé uꞌkí pe rejsísicho, ꞌlige weꞌlé echirúgame ꞌma 49

meꞌchole, nobi tabiléchigo uꞌkúleko rejsisi alué ralámuli israelita ejperélachika. Abé nujubami náolechigó weꞌká ojchí napurigá goꞌmela suwábaga alué echirúgame napu rejpile rejsísite meꞌchórigame. ꞌLige abé nujubaka náole chónali alé bochígimi Ejipto, pe alé napu alué ralámuli israelita ejperele tabilé chóniga ilíbale. Bakiá rawé ꞌlige bakiá rukó neraga ꞌwe chóniga ilíbale. Suwábaga gí makué nile alué chátiri gastigo napu náole Onorúgame alemi. Napuꞌlige resí ikiá alué ralámuli ejipsio, ꞌliko alué baraoni ꞌla elime nile simíbachi alué ralámuli israelita, ꞌlige ꞌma ku taché ikiáká kúchigo tase elime nile simíbachi alué ralámuli israelita. 50

27. Alué waꞌlula baraoni nulale napurigá buyásimala alué ralámuli israelita alé Ejipto (basado en Éxodo 11:1–13:16)

Napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey alé Ejipto bijí tabilé aꞌrénalichi napurigá alué ralámuli israelita buyásimala alé Ejipto, aꞌliko Onorúgame ꞌnátale uchéchigo siné resí olamia alué ralámuli, lale: “ꞌMa meꞌlimé ne suwábaga alué bajchá oꞌchérigame ejtemali alué ralámuli alé Ejipto mochígame ꞌkúchila napu ju ejipsio ralámuli ꞌkúchila, abiena alué bajchá oꞌchérigame alué ejipsio ralámuli bujkula. ꞌLige alué ralámuli israelita tabilé che ikimela”, regá ꞌnátale. Onorúgame ꞌwe ꞌla ruyele alué Moisesi ꞌlige alué Aroni churigá ꞌla tabilé suwimeo alué ralámuli israelita bajchá oꞌchérigame ꞌlige alué bujkula ajágame bajchá oꞌchérigame. ꞌLige nulele napurigá nulémala alué israelita ralámuli napurigá wanápamala bilé chibá o bilé boꞌá kómá, makué rawé enágichi alué mechá, alué ajágame bilé bamígame ꞌwe aꞌlala tase nayume. Nulele napurigá nulémala alué israelita ralámuli napurigá repuka mochímala napusí seba makué naó enágichi alué mechá. Nulele napurigá alarigá nulémala napu ekiana riógame nile alué ralámuli israelita. ꞌLige okaná galírale pe uꞌkabi riógame nísaká, aꞌliko alé okaná riógame napuíka meꞌlimeli nile alué ajágame. Makué naó enágichi alué mechá aꞌlige meꞌliboli nile alué bilé ajágame pe rayénali bokuíchi, ꞌlige alué elalá ka alé yochi iguchi ujchémili nile peꞌtá. Ralámuli alé galírale ejperégame ka, alé galírale mochímili nile aꞌlige rukó tabilé buyásiga rukó cheꞌlébaga, ꞌma cheꞌlisá kulí buyámili nile. Alué saꞌpálaka awega goꞌmeli nile alué aꞌboi ralámuli, ꞌlige gilibá chijpúgame ꞌyúriga ꞌlige baní tabilé kawali ajchigá newárigame ꞌyúriga. ꞌLige tase ꞌwesi oꞌchí gajponámili nile alué ajágame oꞌchilá. ꞌLige saꞌpá rasírisaká alueka eꞌkósimili nile. Napuꞌlige alué saꞌpá goꞌyá, ꞌla akega goꞌmeli nile, napurigá ꞌla yati simawa bilénami mejká. Alarigá nulele Onorúgame alué Moisesi ꞌlige Aroni. Moisésika ruyele ye raꞌíchali alué eꞌsélikame israelita, ꞌlige suwábaga ralámuli israelita yati ꞌla alarigá nokale napurigá nulale Onorúgame.

51

ꞌLige Onorúgame alué suwábaga alué bajchá oꞌchérigame rió ralámuli ejipsio ꞌkúchila ꞌma meꞌale, ꞌlige alué bajchá oꞌchérigame ajágamechigó. ꞌLige alué ralámuli israelita galila napu ꞌla ujchérigame nile elá, aleka tabilé ꞌwesi suwile.* Alémiká Onorúgame pe amóbami simírole tabilé ꞌwesi a meꞌagá. Nasipa rukó suwile alué ejipsio ralámuli ꞌkúchila ejtemali bajchá oꞌchérigame, ꞌma alué waꞌlula baraoni Ejipto nulame inolá ꞌyúriga mukule bajchá oꞌchérigame, ꞌlige alué bujkú bajchá oꞌchérigame abiénachigó. Pe aba aꞌlige rukó alué waꞌlula selígame anele alué Moisesi ꞌlige Aroni: —Simíbaga, ꞌma tabilé ku siboa jeka, ꞌma ꞌyúriwa suwábaga alué ralámuli israelita. Aꞌliko alué ralámuli israelita ꞌwe jigale yati raꞌkole alué riꞌligó parsi tabilé ꞌcho ajchérigame kawali, ꞌlige ꞌma raꞌkole suwábaga tábiri napu ekí nígame nile. Abiena ꞌma tánalechigó alué ralámuli ejipsio alué suwábaga weꞌká tábiri ꞌwe najteme napurigá weꞌlá ꞌlige golosali, ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame tábiri ꞌórote newárigame, ꞌlige oꞌpáchachigó, ꞌlige alué ejipsio ralámulika yati ꞌyale. ꞌLige alué ralámuli israelita pe aba aꞌlige rukó simíbale alé Ejipto mochiga ꞌlige simíbale alemi weꞌká riógachi Sukot anilichi. Amulí ujsani siento mili nile alué rió israelita, alué umugika tase tétiga, abiena alué kuchítiri tase tétiga, ꞌlige ꞌma suwábaga ꞌmétele a Alué jureo ralámulika bijí alanokame ju aleké rukó waꞌlú omégachi ꞌnátaga tabilé ꞌwesi

suwíligo alé napu ujchérigame nile elá yochi, pe amóbami simíriligo tabilé ꞌwesi meꞌagá. Páskua aneme ju alué omali.

52

akasí ꞌlige chibá ꞌlige boꞌá. Alué ralámuli israelita naó siento miná baisá makué bamí mochile alé Ejipto anilichi. Onorúgameka nulele napurigá ꞌla senibí bamí omawámala Páskua omégachi, alué rukó ꞌnátaga ꞌwe aꞌlá semati ꞌwe najteme ko alué omali aleké rukó. ꞌLige bilé boꞌá ranala meꞌlimeli nile o bilé chibá kómá napurigá nokálige aꞌlige rukó napuꞌlige simiba alé Ejipto mochiga. ꞌLige alué kawali ꞌma suwábaga maꞌchí pápoli nile alé galírale aleké rukó. ꞌLige alué baní napu goꞌyame nile alué ralámuli, aleké tarali tabilé roꞌigá newámili nile alué kawali, ꞌlige bilé tarali goꞌmeli nile baní alarigá newárigame. Alarigá nulele suwábaga ralámuli napurigá omuámala ꞌnátaga aleké rukó ꞌwe jigaga simíbaligó alé Ejipto mochiga. Onorúgame ꞌla nulele alué ralámuli israelita napurigá omuámala senibí bamí aꞌlige rawé, ꞌlige Onorúgame abiena nulélechigó napurigá ꞌla ruyémala aꞌboi ꞌkúchila tachiri ꞌnátaga oliá alué omali. ꞌLige Onorúgame abiena nulélechigó alué ralámuli israelita napurigá ꞌla wanápamala alué bujkú bajchá oꞌchérigame ꞌlige alué bajchá oꞌchérigame alué israelita ꞌkúchila rió. Alué rió bajchá oꞌchérigame ka balé nímili nile, ꞌlige alué ajágameka Onorúgame ꞌyáwili nile, napugiti Onorúgame tabilé meꞌáligame alué bajchá oꞌchérigame ejtemali israelita ralámuli ꞌkúchila aꞌlige rukó alé Ejipto. ꞌLige nulélechigó napurigá meꞌlimela alué bajchá oꞌchérigame ajágame oꞌwila alué wanáparigame Onorúgame ꞌyálime. Abiena meꞌlimeli nile ꞌyamia Onorúgame bilé chibá o bilé boꞌá ma Onorúgame najtétiga tabilé meꞌáligame Onorúgame aꞌlige rukó alué ralámuli israelita ꞌkúchila bajchá oꞌchérigame. Onorúgame ꞌwe ꞌla ruyele alué ralámuli israelita napurigá ꞌla ruyémala alué ralámuli ꞌkúchila, napurigá alué ralámuli ꞌkúchila tabilé weꞌkuámala alué ꞌnátali Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíriligo alué ralámuli israelita. 28. Onorúgame guꞌírele ralámuli israelita napurigá bajunímala Baꞌwí Sejtákame rewégichi waꞌlú baꞌwí ilígichi (basado en Éxodo 13:17–15:21)

Ejipto yéniga boꞌile bilé bowé siꞌnemi Kanani simiame napu simírome nile alemi napu ejperele alué ralámuli bilisteo napu nile alué ralámuli israelita saíla. Alekeri Onorúgameka tase oꞌtole alemi mayega alué ralámuli bilisteo nakomio ꞌyuga alué israelita alemi ꞌyénigichi, ꞌlige ꞌwe cha lamio alué israelita ralámuli, pe uché bilena mejká chajkena simérole alué ralámuli israelita. 53

Napuꞌlige ꞌma simiba alé Sukot anilichi mochiga, Onorúgame oꞌtole bilé nolite alué ralámuli israelita. Alué nolika gajpíligame nile oꞌweti ilígame, ꞌlige bajchabemi enale alué nolí napu ꞌyénale alué ralámuli bowesia rawé. ꞌLige rukoka ꞌwe rajisia ename nile alué nolí weꞌlé túbaga, ꞌlige ꞌwe ꞌla maꞌchigá ilime nile boichimi napurigá ꞌla maꞌchílimala alué ralámuli israelita bowesia ꞌyéniga. Alué ralámuli israelita José rijimala nile, alué napu abé ꞌya bejtégame nile, naó siento na baisá makué bamí abé ꞌya, ꞌlige oꞌká ꞌyénale José oꞌchilá, alé Kanani anilichi oꞌtomea. Alué José alarigá nuláligame napuꞌlige taꞌchó mukiá. Alekeri oꞌká ꞌyénale, alé Kanani anilichi tomia alué oꞌchí José oꞌchilá. Alé Sukot mochiga simasa alué ralámuli israelita weꞌká riógichi sébale Etami anilichi, Onorúgameka nulele napurigá simámala alué waꞌlú baꞌwí ilígichi Baꞌwí Sejtákame anilichi suwékimi mochíbamia bejtébaga pe uꞌkabi rawé. Onorúgameka najkigá ꞌsile napurigá alué waꞌlula baraoni Ejipto nulame mayémala alué ralámuli israelita weꞌkaga eꞌyenio alemi, ꞌlige napurigá simámala alué aꞌboi ejipsio alué ralámuli israelita najátamia. ꞌLige alué ralámuli israelita simíbale alé waꞌlú baꞌwí ilígichi suweke bejtébamia. ꞌLige alué baraoni Ejipto nulame ꞌlige alué uché jaré eꞌwélala lale: “Tabilé ꞌla ꞌnátame niru ramué, ꞌma aꞌrérukuru ramué alué ralámuli napurigá simámala.” Aꞌliko napabule weꞌká sontalo, alué sontáloka karétachi jaga simíbale alué ralámuli israelita najátisia alué uꞌkuchí kareta napu oꞌtoame nile nakólichi, aba alué waꞌlula baraoni ꞌyuga simíbale, ꞌlige alué waꞌlula baraónika bajchá ꞌmale alué boꞌné karétalachi iligá. ꞌLige alé Baꞌwí Sejtákame anilime ilígichi suweke mochígame rewale napurigá ꞌnátaga ꞌyénilige alué ejipsio ralámuli. Alué ralámuli israelítaka ꞌwe majale napuꞌlige etesa alué ralámuli ejipsio alé ꞌnaka mejkaka ꞌyénigichi, ꞌlige yati tánele Onorúgame iwérili napurigá nejkúramala. ꞌLige ꞌwe ayole alué Moisesi ꞌyuga alué ralámuli israelita, ꞌlige anile: —Mué chojkila ju, ¿chonigá bayérokó mué ramué jeka? Peka cherigá nímekuru abajá Ejipto mochíriká. ꞌLige alué Moisésika anile: —Tase majawa ꞌemi ralámuli, aka ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga mochísibá, ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúramala Onorúgame jipe. Peꞌwé suwimela alué sontalo ejipsio, ꞌlige ꞌma tabilé siné etémala ꞌemi. ꞌLige pe abé nujubapi nulele Onorúgame alué Moisesi napurigá Moisesi nulémala alué ralámuli israelita napurigá jigámala uché simamia, ꞌlige nulele oꞌweti oꞌwinániliga alué Moisesi alué gujsí alé baꞌwichimi suweke iligá napu oꞌká enale. Aꞌlige Onorúgame 54

chebilénaka elale alué nolí napu ename nile bajchabemi alué ralámuli israelita ꞌyénigichi, ꞌlige alué ralámuli ejípsioka ꞌma tabilé etele alué israelita ralámuli napugiti alué nolí alé nasipa ilíbaligame. ꞌLiko alué Moisesi oꞌweti oꞌwínale alué gujsí napu oꞌká enale alé baꞌwichí suweke iligá napurigá nulélige Onorúgame. ꞌLige yati ꞌwe aꞌwágame ekénele alemi baꞌwichimi, ꞌlige okaná neraga rojale alué baꞌwí alué ekate, alarigá bilé bowé gayénale alemi baꞌwichí nasípami. ꞌLige abichilubi cheꞌlébali ekale. Alué ralámuli israelítaka bajonile alé wakígichi baꞌwichí nasípami alué bowé boꞌibasa alé nasipa. Napuꞌlige alué ralámuli ejipsio etesa alué bowé nasípami baꞌwichí boꞌígame, abichilubi simíbale alué ralámuli israelita najátisia. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe resí olale alué ejipsio ralámuli pe kulí alé nasipa ꞌyénigichi, alué kareta chijkala ꞌma buyale, ꞌlige pe alésí ꞌma tabilé aminabi gayénale alué israelita ralámuli najata. Napuꞌlige suwábaga ralámuli israelita ꞌma simárasa alé wakígichi baꞌwichimi nasipa, Onorúgameka nulele Moisesi napurigá uchéchigo oꞌweti oꞌwinámala alué gujsí napu oꞌká enale alé waꞌlú baꞌwichí suweke iligá. ꞌLige Moisésika alarigá olale, ꞌlige alué baꞌwika ku napuíle pe kulí nasipa ꞌyénigichi alué ralámuli ejipsio, ꞌlige alué ralámuli ejípsioka ꞌma naꞌpolile alué baꞌwite, ꞌlige ꞌma siꞌlile. Suwábaga ralámuli israelita ꞌma neyúsele alé naꞌlebo ꞌnálige bajuniga, ꞌma tabilé meꞌlíleru alué ralámuli ejípsiote. Alarigá guꞌírale Onorúgame alué ralámuli israelita bowesia ꞌyénigichi. Napuꞌlige alué ralámuli machisá aliena ꞌla semáriga nejkúriligo Onorúgame, ꞌliko ꞌwe raꞌsálále Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige ꞌla bijchígile Onorúgame raꞌichálila, ꞌlige Moisesi raꞌichálilachigó. ꞌLige bilé wiká newale alué ralámuli israelita Onorúgame wikárilime, ꞌlige alué wikaka ruwime nile napurigá ikíligo alué ralámuli israelita. Alué wikaka regá anime nile: Waꞌlú cheliera ꞌyalía ramué Onorúgame. ꞌWe semáriga nejkúrigampá. ꞌMa siꞌlírale alué ralámuli ejipsio napu ramué saíla nile alé Baꞌwí Sejtákame rewégichi. Tase iꞌté chebilé Onorúgame. Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga nejkuro napurigá sebawa ramué alé Kanani.

55

29. Jena ruwimela ꞌma simíbaligo alué israelita ralámuli alé rabó Sinaí rewégichi alé Baꞌwí Sejtákame rewégichi yéniga waꞌlú baꞌwí manígichi (basado en Éxodo 15:22–17:16)

Moisesi uchéchigo siné bayérole alué ralámuli israelita alé Sejtákame Baꞌwí anilichi mochígichi, ꞌlige simíbale jami ꞌwe wakígachi tabilé peꞌtá baꞌwégichi, ꞌlige tabilé rojégachi ꞌlige aminami nibilé peꞌtá gajsalégachi. ꞌLige alemi eꞌyénale bakiá rawé. Arigá sébale bilena Mara anilichi alé napu bilena rejkolichi ilile baꞌwí, nobi alué baꞌwika ꞌwéchigo chijpúgame nílikó. (Mara aniáká chijpúgame aniame ju.) ꞌLige suwábaga alué ralámuli israelita ꞌwe ayole Moisesi ꞌyuga, ꞌliko Moisésika rukele Onorúgame tachiri chuꞌsimio Moisesi. ꞌLige Onorúgameka ruyele alé boꞌigó bilé chalawá napurigá alué chalawá alé baꞌwichí pasa ꞌla ku raꞌígame ganámala alué baꞌwí bajilia. ꞌLiko Moisésika yati alé baꞌwichí pale alué chalawá, ku ꞌwe aꞌlá raꞌígame gayénale alué baꞌwí. Alé Mara mochígichi alué israelita, Onorúgameka rejcholi ꞌyale napurigá alué ralámuli ꞌla nabí ꞌla eꞌwámala, aꞌliko Onorúgame ꞌla guꞌírimoríle napurigá tabilé ujchábamala nayulí napu ujchábale alué ejipsio ralámuli. ꞌLige simíbale, sébale uchéchigo bilénami Elimi anilichi. Alé Elimi anilichi makué oká bajisoli nerule, alé sébale alué ralámuli resíbimia. Alé Elimi anilichi mochiga uchéchigo simíbale, ꞌlige alué ralámulika uchéchigo ꞌwe ayole alué Moisesi ꞌyuga, ꞌlige anile: —Abé ꞌla nílige alé Ejipto ejtebilia, aleka ꞌwe ꞌla neruge goꞌame, jémika pe suwisá ju jeloka, pe jami kame tabilé tábiri nerúgachi, tabilé rojégichi, ꞌlige tabile gajsalégichi. ꞌLige Moisésika anile: —ꞌÉmika pe Onorúgame neꞌocha napuꞌlige neꞌchí neꞌocha. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga nejímala goꞌame napu rokáré. ꞌLige Onorúgameka júlale weꞌká recholí aꞌlige alí, alué recholika alemi amóbami júmale iꞌniga napu mochile alué ralámuli, ꞌlige alué recholí alemi aꞌbemi mochíbale, ꞌlige alué ralámulika yati chaꞌpile meꞌagá goꞌmea. Melénala beꞌá napuꞌlige ꞌma wakisá baꞌwichili, alué ralámuli israelita etele alé wijchimi rojsánaga ilígame, napuyeri rejulili, ajkabóligame napuyeri silantro rakala. ꞌLige Moisésika ruyele alué ralámuli alué ko goꞌame napu Onorúgame náole napurigá goꞌpoa. ꞌLa ruyélechigó napurigá senibí 56

beꞌá napabúmala oká litro neraga bilé ralámuli goꞌyame, pe alakipi ꞌyale bilé ralámuli goꞌyáame. ꞌLige ꞌla ruyélechigó napurigá tabilé nutémala melénala goꞌmea, nutésaká ꞌma choꞌkólimio ꞌlige ꞌma nowiyamio. ꞌLige alué ralámulika yati simíbale alué rojsákame goꞌame napabumia napuyeri silantro rakala, ꞌlige napabusa tétale alué goꞌame, ꞌlige ꞌla oká litro buyale, rekó jaré abé weꞌká napabuge abiena pe oká litro gayénale. Nobi jaré ralámuli tabiléchigo eꞌwáleko napurigá nulale alué Moisesi, ꞌlige nutele peꞌtá melénala goꞌmea, ꞌlige napurigá anélige Onorúgame alarigá ikile, ꞌma choꞌkóligame cheꞌlale alué goꞌame ꞌlige ꞌma nowígame, ꞌlige ꞌwe cha júkame. ꞌLige aminami ꞌwe ꞌla ruyélechigó napurigá tabilé napabúmala rawé resíbilichi, resíbilichi rawé rapakónala aꞌliko ꞌla nile naó litro 57

napabulia bilé ralámuli goꞌyáame melénala, ꞌliko ꞌla tabilé che ikimeli nile alué goꞌame. ꞌLige jaréchigo tabilé naó litro napabule resíbilichi rawé rapakónala, ꞌlige alueka simíbale napabumia alué goꞌame napuꞌlige resíbilichi rawé nile, nobi tabiléchigo rewale ko, napugiti Onorúgame boꞌné najkíligame napurigá resíbamala alué ralámuli aꞌlige rawé. Aꞌliko ꞌla bijchígile alué ralámuli napu anélige Onorúgame alué Moisesi alaregá ikime ko alué goꞌame rojsákame. ꞌLige alué ralámulika maná rewale alué goꞌame rojsákame. Alué maná napurigá melalo ajkame nile. ꞌLige atónili ꞌla gayéname nile newalía ꞌlige remétiri. (Maná aniáká, ¿tachiri ju alué?, aniame kéré.) Onorúgameka nulele Moisesi napurigá boichiámala alué maná bilena uꞌtá sikolichi oká litro chewame, ꞌlige napurigá gatémala alué goꞌame napurigá alué israelita ralámuli rijimala weꞌká bamí aꞌkinana oꞌchérigame ꞌla machimela chuyeti níliga alué goꞌame alué aꞌkinana oꞌchérigame napu nile rijimala. ꞌLige alarigá ꞌsile alué Moisesi. Alué ralámuli israelita nabí rawé napabule alué maná, pe resíbilichi rawé aꞌlígecho tabilé napabule, ꞌlige alué goꞌame goꞌmeli nile napusí seba alé Kanani anilime gawí boꞌígichi. Oká liá bamí goꞌmeli nile alué goꞌame maná anilime. Abichilubi ꞌyénale simibia ꞌlige sébale alué israelita bilena Repirim anilichi, ꞌlige alé bejtébale. ꞌLige alemi ꞌyéniga alué ralámuli tabilé oꞌká ꞌyénale bajílime baꞌwí, ꞌlige aminami tabilé nerule alemi, ꞌlige uchéchigo siné resí anile, ꞌlige anile: —ꞌMa suwibóleké ramué jemi balámoká. ꞌLige Moisésika anile: —Tabiléchala che aniboa napugiti pe Onorúgame resí aneme kame ꞌemi alanigá. Aꞌliko Moisésika rukele Onorúgame: —¿Tachiri chuꞌsípua jípeko? ꞌLige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá simela alé bilena Horebi rewégachi napu abiena Sinaí rewégachi nile napu asiméríle Onorúgame, ꞌlige napurigá alué gujsite wejpimela alé bilena rejpólichi alé Horebi rewégachi, alué gujsí napu oꞌká enale. (Alué gujsí napu wejpale alé rejpólachi pe aba alué nile napu chébile alué Nilo anilichi bakochi ename baꞌwí.) Alarigá ꞌsile Moisesi, wejpale alé rejpólachi, etériga suwábaga alué eꞌsélikame ralámuli israelita, ꞌlige yati maꞌchínale baꞌwí alé rejpólachi wejpisuga. Alésíko ꞌma ꞌla nerule alué baꞌwí napurigá bajímala alué ralámuli. Napuꞌlige alué ralámuli amalesita machisá alué ralámuli israelita alemi eꞌyenio, ꞌlige yati simíbale nakomia alué israelita ꞌyuga. Alué 58

ralámuli amalesítaka nile alué Esaú rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame. Esauka alué Akobo baꞌchila nile. ꞌWe ꞌya ejperégame nile alué oká rió, abé ꞌya, taꞌchó oꞌchérachi alué ralámuli israelita napu alué Moisesi ꞌyuga ꞌyénale. Alué Moisésika júlale Josué weꞌká sontalo ꞌyúriga napurigá nemímala. ꞌLige alué Moisésika simile alé bilena reꞌpá rabó oká rió ꞌyuga. Napuꞌlige alué Moisesi alé rabó iligá, oꞌweti sekega ilime nile, aꞌliko neyúrome nile alué ralámuli israelita nakoga. Napuꞌlige alué Moisesi oꞌwékana sekega asibasa, ꞌliko neyúrome nile alué sairúgame. ꞌLige alué Moisesi ꞌma resibale oꞌweti sekega iligé, ꞌliko alué oká rió napu si simíbale Moisesi ꞌyuga alé rabó, guꞌírole Moisesi sekala oꞌwina oꞌweti, ꞌlige alé mochile alué oká rió Moisesi sekala oꞌwínaga alísí. Alarigá ꞌla neyúrile alué ralámuli israelita nakoga alé alué sairúgame ꞌyuga. Onorúgame ꞌwe ayoga asale alué ralámuli amalesita ꞌyuga. Alekeri Onorúgame anele alué Moisesi napurigá nulémala alué Josué napurigá ꞌma reꞌwániga suwábamala alué ralámuli israelita alué amalesita. 30. Onorúgame raꞌíchale alué ralámuli israelita ꞌyuga alé gawichí Sinaí anilichi ꞌlige ꞌyale makué nulalí rejcholi (basado en Éxodo 19:1–20:20)

Alué ralámuli israelita simíbale, ꞌlige sébale alé aꞌbé reꞌlege Sinaí* anilichi, ꞌlige alé bejtébale. ꞌLige alué Moisésika simile alé Sinaí anilichi reꞌpá rabomi ꞌlige Onorúgameka anele alé: —Ku ꞌle simigá ruyewa alué weꞌká ralámuli israelita ꞌla semáriga guꞌíriliga ne alué ralámuli napuꞌlige waꞌlú nayulí ꞌyale ne alué ralámuli ejipsio ꞌemi saíla, ꞌlige ruyéwakachigó jena Sinaí anilichi aꞌpagó ne alué ralámuli israelita ruyemia alué ralámuli ꞌla eꞌwásaká, ꞌlige ꞌla sébali olásaká alué ne nochálila, aꞌliko ꞌla ne gompaniérola wanáparigame nimio alué ralámuli. Neka suwábaga ralámuli nuleme ju jena wijchimoba, nobi alué israelítaka abéchigo ꞌla wanáparigame nímalagó napurigá alué ralámuli israelita nokimela alué chejaré ralámuli beniria ne nila rejcholi. Moisésika ku reꞌkínale alé napu mochile alué ralámuli israelita alé Sinaí rewégichi, ꞌlige yati ruyele napu Onorúgame anele, ꞌlige alué ralámulika ꞌla sébali olámoríle napu Onorúgame nulale. ꞌLige Moisésika uchéchigo siné simile alé reꞌpá rabomi ꞌlige ruyele Onorúgame ꞌla sébali eꞌwámorió alué ralámuli israelita. ꞌLige Onorúgameka anile: —ꞌLa ju. Jípeko najkí ne napurigá jena rabó reꞌlege bowériga elawa ꞌlige alué ralámuli tabilé eꞌyénamala abé reꞌpabékiri napu bowéririga 59

ilí ꞌlige aminami tabilé simámala jékiri jena rabó. Bilé ralámuli tase eꞌwasa, ꞌliko oꞌmaka bajsibuga meꞌliboli nímala. —Nulewa suwábaga ralámuli napurigá ichómala aꞌboi oꞌpáchala, ꞌlige abiena nulewa suwábaga rió napurigá tabilé ꞌyuga okómala aꞌboi ꞌyula umugí jipe rukó si. Bakiá rawé kachi reꞌkínamolá ne jena abé reꞌpá rabó —anile Onorúgame. Moisésika ruyele alué ralámuli israelita napurigá anile Onorúgame, ꞌlige bakiá rawé kachi waꞌlú nótale alé reꞌpá rabó, chóniga ilíbaga, ꞌwe neꞌwile, ꞌwe aꞌwágame reꞌole ꞌlige waꞌlú molole. ꞌLige maꞌchí anile ꞌwe eꞌwele gusume napurigá trompeta, ꞌlige ralámuli ꞌwe majale alieti akisá. Aꞌliko Moisésika nulele alué ralámuli napurigá napuímala alé aꞌbé rabori reꞌlege, ꞌlige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá ꞌmoinámala alé reꞌpá rabó. ꞌLige Onorúgameka alé reꞌpá rabó nulele napurigá alué Moisesi ku reꞌkínamala napurigá ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyémala napurigá tase eꞌyénamala abé reꞌpabérimi napu bowéririga ilile. ꞌLige Moisésika reꞌkínale. ꞌLige Onorúgameka ye rejcholi ꞌyale alué ralámuli alé reꞌpá rabó iligá, regá anele: —Ne ju Onorúgame. Ne ꞌsmíkuru ꞌemi guꞌiria napurigá buyámala ꞌemi alé Ejipto mochiga ꞌwe resíriga nocha ꞌwe jeliga. ’ꞌLige ꞌemi ralámuli tase tániwa iwérali uché jaré eꞌkarúgame tábiri, pe neꞌchicho napugiti pe necho kame Onorúgame. ’ꞌLige aminami tase newawa mono iwérali tániga, neka tase najkí alarigá, neka ꞌwe nejkuélame ju mono ꞌyuga. ’ꞌWe ꞌla nirawa neꞌchí. ’ꞌLige ꞌwe aꞌlá resíbupua aꞌlige rawé resíbulichi nabí tarali. Pe a usani rawé nochawa, ꞌlige bilé rawé resíbopua, aminami tabilé nocháriwachigó mué piónila, ꞌlige alué goꞌame newame tabilé newámalachigó goꞌame, aminami tase nocháriwachigó alué ajágame. ꞌLige tabilé weꞌkábaga nokísiwa ujsani rawé kachi ꞌma gayéniligo ne ye gawí newá ꞌwe ꞌya chojkiná rawé, ꞌlige rewagátiri, ꞌlige resíboligo ne. Aꞌlígesí akiná, napuꞌlige sebasa alué resíbulichi rawé tase aꞌchigóriga ju napurigá uché jaré rawé. ’Abiena ꞌwe aꞌlá niraga járome niwa ꞌemi aꞌboi oꞌnola ꞌlige ꞌemi eꞌyela, alarigá nokisáká ꞌemi aꞌliko weꞌká raweli ꞌyámolá ne ꞌemi napuꞌlige ꞌemi ꞌma mochígichi alemi gawichí napu ne ꞌemi ꞌyámala. ’Tabilé ꞌwesi ralámuli meꞌagá járome niwa. a ꞌYa aꞌliko sawalachi resíbame nile ralámuli nocha, jípeko resíbilime ju romíkichi. Alué ralámuli israelítaka seꞌwináriga tétime nile raweli. Rayénali bokuísa chojkime nile bilé rawé.

60

’ꞌLige abiena alué ꞌma gunégame umugí tabilé chejaré rió ꞌyuga okómili ju, ꞌlige alué rió aꞌchigóriga. ’ꞌLige tabilé siné chigoga járowa. ’Tase ꞌyégiwa ralámuli. ’Tabilé weꞌká ꞌnata mochiwa, tase ꞌnata mochiwa churigá bujeti ka umugí chejaré rió, tase naꞌtawa bilé galí bujilime bilé ralámuli, tase ꞌnata mochiwa bujilinti uché jaré ralámuli alué nóchame goꞌame newame, aminami tase alué ajágame, tase naꞌtawa bujilinti apiépiri tabiri napu nila ju uché bilé ralámuli. Alué ye rejcholi ruyele Onorúgame alué ralámuli israelita. Alué ralámuli israelita majale napuꞌlige Onorúgame raꞌíchachi, ꞌlige alué ralámuli anele alué Moisesi napurigá aꞌlígesí aꞌkinana alué Moisesi nímala ruyame suwábaga napu Onorúgame najkí. Suwirá mayele majaga alué ralámuli uché akisáká Onorúgame raꞌíchachi. ꞌLige Moisésika ruyele napurigá tase majámala alué ralámuli, Onorúgameka najkile ꞌnalina napurigá alué ralámuli majámala cha nokogá. 31. Onorúgame ꞌya bilé nulalí churigá oliame ka bilé ralámuli chigosa ꞌlige churigá nochárilime ka ralámuli ralirúgame (basado en Éxodo 20:21–23:33)

Alué Moisésika uchéchigo siné simile alé reꞌpá rabó alé Sinaí anilichi, alé napu asale Onorúgame bemolírale. Napuꞌlige Moisesi alé sebasa, Onorúgame yati raꞌíchale Moisesi ꞌyuga regá: —Ruyewa suwábaga alué ralámuli israelita napu ruimela ne jipe jena. Ruyewa ꞌwe ꞌla machigá mochigo alué ralámuli ꞌyuga raꞌíchaligo ne jena rabó asagá nolírale. Tase eꞌkali tániwa ꞌlige aminami tase iwérali tániwa alué mono ꞌórote ꞌlige plátate newárigame, tase newiwa bilé yawiyame iwérali tánaga. ’Napuꞌlige iwérili tánilisiká neꞌchí, aꞌliko newámala ꞌemi wejsogate o rejtete kómá ꞌla suériga napu nímala amoba ajchagá eꞌkósilime alué ajágame saꞌpala neꞌchí ꞌyamia. Tase iꞌtégame nímala teka ꞌmólime. Onorúgame ruyele ꞌwe ꞌla maꞌchígame churigá nochárimili níliga bilé ralámuli nóchame ralirúgame, alué napu tabilé najtétiga nochárilime nile, ꞌlige churigá gatémili níliga bilé raꞌíchali napuꞌlige bilé rió tábiri najsabusa chebilé rió nila o bilé ralámuli ꞌyuga seꞌwiná ꞌsisa ma. Regá anile Onorúgame: —ꞌEmi ralisá bilé ralámuli israelita alemi ꞌemi ejperélachi aꞌmulipi ajtígame nochárimia tabilé najtétiga, pe usani bamí nochárimala ꞌemi, 61

ꞌlige ꞌma aꞌrémili júkuru ꞌemi napurigá ku bejtélachi simela. ꞌLige ꞌemi bilé mukí ꞌyasa alué rió ralirúgame alé napu ajtí nocha, napuꞌlige kumi simiá alué rió, tabilé oꞌtomeli ju alué mukí nibilé ꞌkúchilatiri, abajá aꞌresa simeli ju. ’Alué rió tabilé najtétiga nochárilime ꞌwe najkisáká alué mukí napu ꞌyáaliru ꞌlige ꞌkúchila, ꞌlige alué waꞌlula nóchili nígame ꞌyúriga abiena ꞌwe galésachigó, ꞌlige alé rejpínilisa alué rió tabilé najtétiga nochárilime, ꞌla asimeli ju alué rió alé nocha senibí bamí. Aꞌliko alué waꞌlula alué rió nóchame najkala ewarámili ju, aꞌliko alué rió alé asimela nocha senibí. ’Bilé rió mukí ralisá nochárimia tabilé najtétiga, ꞌlige alué mukí ꞌyuga gojchisá napurigá boꞌné upila, ꞌliko napurigá boꞌné upila alarigá nesérimili ju, ꞌma tabilé aꞌwágame nochárimala. ꞌLige tabilé chérélamala rekó uché bilé mukí rewae, pe iligá ꞌla ꞌyámili ju goꞌame ꞌlige oꞌpáchatiri alué bajchá rewágame. ’ꞌLige alué rió bilé mukí ralirúgame nóchame tabilé najtétiga nochárilime ꞌyasa alué boꞌné inolá, alueka ꞌla napurigá moꞌlila neraga etémili nímala, tase pe napurigá apiépiri mukí ralirúgame. ꞌLige aminami tabilé lisensia nímala napurigá meꞌliboa bilé rió ralirúgame. Alué rió nóchili nígame resí olasa alué rió nóchame tabilé meka, choꞌnagá busila najsibusa, bilé ramalá gajponasa ma, aꞌliko alué waꞌlula pe aꞌrémili júkuru alué rió tabilé meka nóchame napurigá ꞌminami simela nochamia. ’Bilé rió meꞌlisá uché bilé rió ayóniga, alué rioka meꞌliboli nímala, alué alé bilena riógachi nulame nulámala meꞌlínaliga rekó ꞌwe taga chujkíriga anichi eꞌkali alé napu ajágame ꞌyárime nímala neꞌchí. Bilé rió meꞌlisá uché bilé rió tabilé ayóniga, ꞌliko alué meꞌágame miná uché bilena waná ajchilime nímala, alaregá nulámala alué alé riógachi a nulame napurigá taꞌwesi che olámala alué uché jaré napu ju ayónime. ’Abiena meꞌliboli ju alué ralámuli napu ꞌwe resí olá boꞌné oꞌnola, abiena pe neꞌochasa ma. ꞌLige bilé rió, ralámuli nasoka ajchame napurigá enomí ꞌyásiga ku suꞌpanámala, alueka pe yati chaꞌpisá meꞌliboli júchigó, alué nulame nulámala meꞌlínaliga. ’ꞌLige bilé rió chigosa alué bilé roló, meꞌagá goꞌsá, abiena ralinesa ꞌma ꞌminami, ꞌliko ku guꞌlínimili ju maligi roló bilé chigosa. ꞌLige bilé boꞌá chigosa naó boꞌá guꞌlinámala. ’Bilé rió akasí chigosa ꞌlige bijí ujchagá asisá alé bejtélachi ꞌlige alé rewisá bujkégame, ꞌliko pe uché bilé akasí ꞌyúriga nejímala. ꞌLige a Aleka mochiálime nile suwábaga alué ralámuli napu tabilé ayóniga meꞌale chebilé.

62

bilé boꞌá chigosa ꞌlige bijí ujchagá asisá alé bejtélachi, alé rewisá bujkégame, ꞌliko pe uché bilé boꞌá ꞌyúriga nejímala. ’Bilé rió bajchá ꞌma ꞌwisa alué riꞌligó boꞌné gawílachi ꞌlige eꞌkosa alé boꞌné gawílachi napu ꞌma ꞌwile, ꞌlige alué naꞌí sebasa uché bilena echégichi uché bilé rió nila, ꞌlige rajisá weꞌlé echerúgame, alué rió eꞌkókame najtétimili ju boꞌné ꞌwígame goꞌámete, napugiti alué rió chojkila nímime eꞌkoka alemi —anile Onorúgame. Abiena regá anile Onorúgame: —Bilé rió resí olasa alué uché bilé rió, alueka najtétimili júkuru. Bilé rió meꞌlisá uché bilé rió, alueka yati meꞌliboli nímalachigó. Bilé rió ꞌwe jechasa uché bilé rió, alué rioka aꞌchigóriga jechálime nímalachigó. Onorúgameka ye rejcholi ꞌyale: —ꞌWe ꞌla sébali niraga nokísiwa oꞌmaka aꞌnigupi tase naꞌáwaka. ꞌLige ye raꞌíchali ꞌyálechigó Onorúgame alué Moisesi churigá nirálime ka Onorúgame: —Pe neꞌchicho ꞌwe aꞌlá nirámili ju ꞌemi. Pe neꞌchicho tánimili ju iwérali. Alué ralámuli israelita napu ajágame meꞌlime ju pe eꞌkarúgame tábiri newárigame iwérali tániga, alarigá ꞌsime ka seꞌwiná ꞌsime nímala. Meꞌliboli júchigó alué ralámuli israelita napu sukurúgame ju. ’Suwábaga ralámuli resíbimili ju alué rawé resíbilichi, ꞌlige tabilé asarámili ju alé wasachi napu resíboka boꞌí wasá aꞌlige bamí. Baisá newámili ju yawiyame bilé bamí, alué napu suwábaga ralámuli neꞌchí tániga nokame ju iwérali. ’ꞌWe aꞌlá semáriga galegá etémili ju ꞌemi alué ralámuli mejkaka sígame tabilé israelita, ꞌemi abiena pe sígame níligamechigó alé Ejipto mochiga, ꞌlige ꞌwe resí oláliru ꞌemi alé. ’Tase rasígame goblálowa enomí tanesa bilé rió israelita tabilé enomígame. Tase resí olawa alué bilé mukí gunámakame, ꞌlige alué bilé baꞌlagéchili. ’Tase gawéliwa neꞌchí, aminami tase gawéliwa alué napu ju waꞌlula alé napu ꞌemi mochí ejperega. Tase goꞌpoa ꞌemi alué ajágame saꞌpala napu rewá ꞌemi mukigá boꞌígame alé jami. ꞌLige alué ralámuli ꞌwe nígame ꞌlige alué ꞌwe resítiri pe abisibi ꞌwe aꞌlá neraga etewa suwábaga. ꞌLige Onorúgame anile: —Bilé ne ꞌyuga nóchame santo ánjeli julámala ne ꞌpa rewagáchika napurigá ꞌemi repúmala, abiena napurigá oꞌtomela alé napu boꞌí gawí Kanani rewégame, alué gawí napu ne ꞌyámoríe ꞌemi ꞌya bajchá rawé napuꞌlige ꞌemi bijí alé Ejipto mochígichi. ꞌEmi ꞌla sébili olásaká 63

napurigá nulá ne aꞌliko ꞌla semáriga nejkúramala ne napurigá ꞌla neyúramala ꞌemi nakoga alé Kanani anilichi mochígame sayega. Pe kilimi buyánamala ne alué ꞌemi saíla ralámuli, ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíromolá ne ꞌemi alué ralámuli ꞌemi saíla meꞌliachi, ꞌlige suwábaga alué gawí Kanani ꞌemi nila nímala. ’Alué ralámuli regá anichi: “Napuíka nochawa jípesíko ramué ꞌemi ꞌyuga”, ꞌlige ꞌémika tase ꞌyuga nochawa. Aminami tase iwérali tániwa mono napu nígame ju alué ralámuli. Alueka tabilé Onorúgame ju. Pe neꞌchicho ꞌla iwérili tániwa. ꞌMa gajunawa alé napu mono tánime ju a iwérili alué ralámuli Kanani ejperégame. Suwábaga alué ralámuli ꞌma meꞌliboa pe mono oyérame tase ꞌla neꞌchí. Pe arigá aꞌrésika alué ralámuli, aꞌliko raꞌíchali ꞌyégili ruyémala ꞌemi, ꞌlige alué neyúrasaká aꞌliko ꞌemi pe alué mono oyérame nímala tase neꞌchí. Ye rejcholi ꞌyale Onorúgame alué Moisesi alé Sinaí anilichi reꞌpá rabó. 32. Moisesi elá werógile alué weꞌká ralámuli israelita alé amóbami (basado en Éxodo 24)

ꞌLige Moisésika ku reꞌkínasa yati ruyele alué ralámuli israelita napurigá anele Onorúgame alé rabó Sinaí anilichi. ꞌLige suwábaga alué ralámuli ꞌla nirale, oꞌmaka ꞌla nejele, ꞌla eꞌwámoríle alué nulalí rejcholi Onorúgame nila, ꞌlige Moisésika osale suwábaga napu anéleru Onorúgamete. ꞌLige uché melénala, Moisesi ꞌwe ꞌla suériga newale alué napu amoba ajchigá eꞌkósiwili nile ajágame saꞌpala Onorúgame ꞌyamia alé rabó reꞌlege. ꞌLige nulele suwábaga ejtemali napurigá meꞌlimela jaré oꞌtoló, ꞌlige napurigá alué oꞌtoló saꞌpala ꞌyámala Onorúgame. ꞌLige alué ejtemálika yati ꞌla sébali olale. ꞌLige nasípasi alué roló elalá werole alé amoba napu aꞌbé jaga iwérili tánimili nile Onorúgame. ꞌLige alué elá rasírigame ka eꞌwele bejtólichi roꞌale. ꞌLige pe nujubapi leérale alué osilí eꞌwele raꞌíchaga napu osálige rapakónala, alué raꞌíchalika ruwime nile ꞌla eꞌwamio alué ralámuli israelita napu nulale Onorúgame, ꞌla oyériga mochigo alué ralámuli Onorúgame. ꞌLige alué ralámuli uchéchigo anile ꞌla ikigá mochiga, ꞌlige ꞌla sébili olamio alué suwábaga ralámuli. a Alué ralámuli Kanani ejperégame nígame nile napu kógime nile ajágame iwérali tániga alué mono aꞌboi nila napu yolí raꞌíchagaká “altar” aniame ju, ꞌlige alué israelita ralámuli nígame nílechigó napu Onorúgame ꞌyame nile ajágame abiena napu yolí raꞌíchagaká “altar” aniame júchigó.

64

ꞌLige Moisésika bachímale alué elá eꞌwele bejtólichi manígame alué ralámuli mochígichi amóbami, ꞌlige anele: —Ye elaka ruwime júkuru ꞌemi ralámuli ꞌma gatéliga Onorúgame ꞌyuga, ꞌla oyérimio Onorúgame. ꞌLige pe nujubapi Moisesi oꞌtole alué boꞌné baꞌchila Aroni anilime, ꞌlige alué Aroni ꞌkúchila napu nile Narabi ꞌlige Abiú, abiena gicháosa makué rió eꞌwélela, oꞌtole alé rabó reꞌleri. Onorúgame nulele alué Moisesi napurigá aleri oꞌtomela, ꞌlige abiena ruyele napurigá tabilé elímala napurigá simámala aleri chejaré ralámuli alé rabori. ꞌLige Onorúgame maꞌchiná ilíbale alé peꞌwera, ꞌlige pe yati ku tané ikile, ꞌlige ꞌoni ejtebisa alué ralámuli, oꞌmaka goꞌale peꞌtá saꞌpá napu Onorúgame ꞌyárigame nile. ꞌLige Onorúgame nulele alué Moisesi napurigá pe biꞌneli simela alé reꞌpá rabó, ꞌlige alé ꞌyámoríle alué oká rejté ijchibérame napu osirúgame nile alué makué nulalí rejcholi. Moisésika simile alé abé reꞌpaberi rabó, ꞌlige Onorúgameka raꞌíchale alé reꞌpá nolíraleka, ꞌlige Moisésika bokuíle alé rabó nolite, ꞌlige alé asale Moisesi naosa makué rawé. Moisésika aꞌrele alué Aroni ꞌlige chebilé rió ꞌyúriga napu Ur anilime nile ralámuli israelita repútiga. 33. Onorúgame nulele Moisesi napurigá alué ralámuli israelita nulémala newíniliga alué bilé reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame (basado en Éxodo 25:1–31:11; Levítico 24:1-9)

Napuꞌlige Moisesi alé rabó Sinaí ajtígichi, Onorúgameka nulele napurigá alué Moisesi nulémala alué ralámuli israelita newániliga Onorúgame galila reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame. Regá anele: —Nulewa ralámuli israelita napabúniliga suwábaga tábiri newalime alué ne nila galí reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame. ꞌLa alarigá newawa napurigá nulámala ne newániliga. ’ꞌLige alé raꞌpachí bilé liá na malige metro raꞌlágame nímala, ꞌlige malígesa makué metro nímala weꞌlí, ꞌlige ꞌyógame nímala napu maꞌchíname ju rayénili. ’ꞌLige noligá alé raꞌpichí suweke uchúkame nímala chiní rojsákame ꞌwe wajtákame, lino anilime chiní. ꞌLige alué oꞌtona napu chega uchúmala alué chiní ꞌyétigame lino anilime, alué oꞌtónaka pe amoba jawárigame nímala napurigá ta nóchili nímala oꞌpolia uché bilena oꞌtowá. ’Alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame malige metro raꞌlágame nímala, ꞌlige makué malige metro weꞌlímana. ꞌLige noligá jágame nímala weꞌká 65

marko napuyeri alué marko galí ꞌyógala maligi metro iꞌweli oꞌwétiri. ꞌLige aꞌpili alué marko techónigame nímala chijtochi, alué techónalaka plata newárigame nímala, ꞌlige taꞌmé ꞌwe aꞌbé chega jágame nímala alué marko. ’ꞌLige kuchí goꞌlé roꞌérigame nímala noligá napu uchú jiero ijchirúligamechi pachatu napurigá ꞌla aꞌwagá jámala alué marko. ’Alé reꞌobachi amoba naó tábiri oꞌpóligame nímala alué reꞌobá. Alué chiní weꞌlí newárigame lino rewégame ꞌwe najteme, bajchá chujkumela alé pachárale. Alueka bawégame nímala oká kerubini. Weꞌká eꞌkarúriga yogárigame ꞌilo suka bawéririgame nímala. Abé amóbaká ujchewa alué gemá waꞌlú newárigame chibá boꞌálate. Abé amóbaká ujchewa boꞌá wiꞌchila sejtákame yogárigame weꞌká napasuka weꞌlí newasa. Abé amóbaká ujchewa ajágame baꞌwichí oyame wiꞌchila waketa newárigame napasuka weꞌlí. Alarigá naó tábiri oꞌpóligame nímala alué reꞌobá. Alué chiní ꞌlino rewégame ꞌlige alué gemá chibá boꞌálate newárigame, alué oká wiꞌchí si rasiga uchúmala ꞌlige márkochi reꞌlege chojkirá bulérigame nímala. ’Alé pachaka okaná rojanárigame nímala bilé waꞌlú chinite. Alué chinika pe aba alué chiní nímala napuyeri alué reꞌpá pachari amoba, alué chiní ꞌwe najteme lino rewégame ꞌwe semati. ’ꞌLige alé abé pachámana ka nímala napu ne Onorúgame reꞌkínamala napu tase pe apiépiri ralámuli moꞌime nímala. ꞌLige alé rekawa alué gajoni rabilétate newárigame, ꞌlige alé bochígimi amoba ꞌoro ujchérigame nímala alué gajoni. ꞌLige alé pachágana moꞌawa alué rejté ijchibérigame napu nímala alué makué raꞌíchali nulalí ꞌwe najteme uchúkame. Alué gajoni oꞌpólala ꞌórote newárigame nímala, ꞌlige oká kerubini jawawa aꞌnagupi rawega maꞌsala chériga, alué kerubínika ꞌórote newárigame nímala. ꞌLige alé gajónichi amoba iligá raꞌichámala ne alué ralámuli israelita ꞌyuga, alé ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyémala ne chonokimeli ka alué ralámuli. ’ꞌLige pe alé pachámana ka, tase abé pachámana aleka bakiá tábiri jawámala ꞌemi bilé mesa baní mochiala, alué mésaka rabilétate newárigame nímala ꞌlige bochígimi amoba ꞌórote ujchérigame nímala ꞌma ronola ꞌyúriga. ꞌLige ꞌórote newawa bilé alué rajalí jawálime gichao atawégame. ꞌLige newámala ꞌemi bilé gajoni ajkaná chujkúgame naó chijtógame ꞌoro ujchérigame bochígami amoba, ꞌlige alé amoba naogana chijtochi gujsí ujchubégame jágame nímala, ꞌlige alé gajónichi amoba ajchagá eꞌkósilime nímala oꞌkuí. ’ꞌLige usani baní mochiawa okaná súliga alé mésachi aꞌnigú suweti resíbulichi rawé. ꞌLige alué baní wanápurigame nímala neꞌchí ꞌyálime. Alué baleka oꞌkuí molémala alé amóbami napu mochí alué makué 66

oká baní alé mésachi mochiárigame senibí rawé resíbulichi. ꞌLige alué baleka goꞌmela alué baní melénala rawé, nobi tabiléchigo ꞌwesi lisensia nígame nímalagó uché jaré ralámulika napurigá alué baní goꞌmela. ’Alué balé ꞌwe ꞌla repúmala napurigá tabilé choꞌimela alué gichao rajalí, rajabi jámala rawé ꞌlige rukomi. ’Alé maꞌchí raꞌpichí oká tábiri jawámala ꞌemi. Ujchámala ꞌemi bilé gajoni ajkaná chujkúgame naogana chijtochi ujchubégame gujsí jágame. Alué gajónika rabilétate newárigame nímala, ꞌlige bronse anilime ujchérigame bochígimi amoba, napu neꞌchí ꞌyálime nímala ajágame saꞌpala. ꞌLige brónsete newámalachigó ꞌemi bilé baꞌwí roꞌala napuyeri bejtoli, ꞌlige elámala ꞌémichigó alué baꞌwí roꞌala alé raꞌpichí, alué baꞌwí napu nímala pee suériga panígilime peꞌtá saꞌnabáchaga sekala. ’Suwábaga alué tábiri ꞌla suwériga newárigame nímala ꞌla yati suꞌpanáliame napurigá tabilé nóchili nímala suꞌpanalia uché bilena oꞌtowá. Abiena jaré tábiri jiero ijchirúligame uchúkame nímala napurigá ꞌla alé bajchawa alué uꞌtá goꞌlé majtórilime chebilena oꞌtoa. ’ꞌLige alué uché jaré tábiri napu ekí rokárélamala alé pachá reꞌobachi wiꞌchí oꞌpóligame, alué ꞌma newáwachigó napu ju waꞌlú baso mésachi elilime ꞌlige jaré bejtoli, ꞌlige ꞌórote newárigame nímala alueka. ꞌLige kuchí pálatiri newawa alé raꞌpichí unilime, ꞌlige weꞌlí guchala sujtégame newawa, abiena newawa bilé gajoni brónsete newárigame napurigá eꞌkósiwa alué saꞌpá alé gajónichi napu ilimela alé raꞌpichí —anele. ꞌLige pe nujubapi Onorúgame ꞌwe aꞌlá ruyele alué Moisesi churigá naꞌlowámili ko alué oꞌkuí molélime eꞌkarúgame tábiri ꞌyúriga ꞌwe semá júkame napu unéwili nile alé pachá wiꞌchí oꞌpóligame reꞌobachi Onorúgame galila. Tabilé ꞌwesi lisensia nígame nimio napurigá naꞌlowámala aꞌchigóriga alué oꞌkuí eꞌkarúgame tábiri ꞌyúriga pe aꞌboi unemia. ꞌLige anélechigó Onorúgame alué Moisesi, alué Aroni nimio alué waꞌlula balé, ꞌlige ꞌkúchila ꞌlige alué Aroni rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame abiena balé nímiochigó, alé wiꞌchí oꞌpóligame reꞌobachi Onorúgame galílachi nóchame. ꞌLige abiena ruyélechigó alieti unemio alué balé alé pachá reꞌobachi. Anele ꞌla alué oꞌpacha napu alué balé oꞌpáchiga nóchame nímili nile alé pachá wiꞌchí oꞌpóligame reꞌobachi, alué oꞌpáchaka ꞌwe semátiri chinite newárigame nimio alué chiní lino anilime. ꞌLige alué Aroni, napuꞌlige waꞌlula balé ka, alueka seꞌwinati goꞌyachi uneme nimio, tase napuyeri uché jaré, ꞌlige bilé oꞌpacha weꞌlí 67

siyókame ronólachi si chujkúgame, ꞌlige bilé chaleko tabilé sekégame, ꞌlige bilé rejté chijpérame ajtígame bilena majtogálachi ꞌlige chebilé rejté ajtígame chebilena majtogálachi, ꞌlige alé aꞌpílipi rejtechi uchúkame nimio rewalá alué makué okaná chojkégame ralámuli israelita. Ujsani rewá uchúkame aꞌpílipi rejtechi, ꞌlige sulachí bilé uꞌtá chiní ujchágame nimio alé mochígame makué oká rejté ꞌwe najteme ꞌwe semátiri. Alué aꞌpílipi rejté bilena chojkégame ralámuli israelita ruwime. ꞌLige Onorúgame nulélechigó Moisesi napurigá newámala bilé baꞌwí ꞌwe semá júkame gulúgame, napu unéwili nile alé pachá wiꞌchí oꞌpóligame reꞌobachi Onorúgame galílachi napuꞌlige alué balé chojkía nocha alé. ꞌLige ruyele tabilé ꞌwesi lisensia nígame nimio uché bilé rió napurigá newámala alué alieri baꞌwí semá júkame pe boꞌné unemia. Onorúgame ꞌwe aꞌlá ruyele alué Moisesi napurigá meꞌlimela ajágame Onorúgame ꞌyamia napuꞌlige alué Aroni ꞌlige alué ꞌkúchila si pe kulí chojkía nocha. Onorúgame abiena ꞌwe aꞌlá ruyele Moisesi oká rió mochigo ꞌwe ꞌla jebénigame eꞌkarúgame newagá alué weꞌká eꞌkarúgame alé pachá reꞌobachi unilime. Bilé rió Besaleli anilime ꞌlige alueka waꞌlula nulame nimio weꞌká eꞌkarúgame newalichi, ꞌlige uché bilé rió Aoliabi anilime, alueka pe nejkúrome nimio. 34. Alué israelita ralámuli ꞌma pe bilé besero newale ꞌórote iwérali tánimia (basado en Éxodo 31:18–34:35)

ꞌLige alué israelita ralámuli alé aꞌbé reꞌlege Sinaí anilichi, najsínale buigá mochiga. ꞌWe najsina mochile buigá, ꞌma tabilé ku reꞌkínara mayele alué Moisesi, ꞌlige alué ralámuli nulele alué Aroni napurigá newámala jaré tábiri iwérali tánilime napurigá nejkúramala sebálichi alé Kanani anilichi. ꞌLige Arónika tánale suwábaga umugí alué weꞌlá ꞌórote newárigame. Alué umugí yati nejile suwábaga weꞌlá ꞌlige Arónika aꞌyébale alué weꞌlá ꞌoro, ꞌlige aꞌyébasa newale uꞌtá besero, alésíko alué besero iwérali tánile ꞌwe ꞌla neraga peka ꞌla Onorúgame kachi. ꞌLige alué Arónika ruyele alué ralámuli pe ꞌyégiga, alué besero gite ꞌla buyáligo alué ralámuli israelita alé Ejipto anilichi mochiga. ꞌLige nulele napurigá uché melénala waꞌlú yawiyame newímala alué besero napu ꞌwe ꞌla niraga etele, napu iwérali tánile. Alarigá olale, waꞌlú yawiyame newile, ꞌlige meꞌale jaré ajágame alué ꞌórote newárigame besero kógilime. 68

Onorúgameka etele alarigá nokachi alué ralámuli israelita, ꞌlige Onorúgame yati nulele alué Moisesi napurigá yati ku reꞌkínamala, ꞌma seꞌwiná noká mochíligame alué ralámuli israelita, ꞌma aꞌrea alué nulalí rejcholi Onorúgame nejílala. Onorúgameka ꞌwe ayole alué ralámuli ꞌyuga, ꞌlige anele alué Moisesi ꞌma suwábaga meꞌlimeo alué ralámuli israelita. Ruyele alésíko pe alué Moisesi ꞌlige ꞌkúchilacho si ejtebimio ajagá, ꞌlige alué ꞌkúchila gite weꞌká gainamio uchéchigo alué israelita ralámuli weꞌká bamí aꞌkinana. ꞌLige Moisésika anele: —Tase meꞌliboa, pe aꞌrewa. Ruyele napurigá anílige Onorúgame ꞌwe ꞌya chojkiná rawé, weꞌká oꞌchéririmio alué Abraámi, ꞌlige alué Isaki ꞌlige alué Akobo rijimala napu nímili nile rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame (descendiente). ꞌLige abiena ruyélechigó meꞌlisáká alué ralámuli ꞌliko alué ralámuli ejipsio animeo Onorúgame alekeri giti buyániligo alé Ejipto resí olamia alué ralámuli israelita. ꞌLige Onorúgameka naꞌtemale alanichi Moisesi, ꞌlige tabilé che olale alué ralámuli israelita. ꞌLige Moisésika reꞌkínale alé rabókana alué oká rejté oꞌká alué rejté ijchibérigame napu uchule Onorúgame osilila alué nulalí rejcholi Onorúgame nila. Napuꞌlige ꞌma reꞌkínasa alé rabó, etele alué besero ꞌórote newárigame, etele alué israelita ralámuli, yawea uchúkichi alué besero ꞌórote newárigame iwérali tániga, ꞌliko Moisesi ꞌwe ayole alué ralámuli ꞌyuga. ꞌLige ꞌma wijchí ꞌlule alué okánika rejté ijchibérigame napu oꞌká enale, ꞌlige aꞌtabé mojale alué rejté. ꞌLige chaꞌpile alué besero, ꞌma gajsínalechigó wijchí paka, ꞌlige ꞌwe aꞌwágame neꞌóchale alué Aroni. Alué Arónika yati nemile regá anigá: —Neka tase chojkila káwé, neka alarigá olákeꞌé napugiti alué ralámuli alarigá nulame, alekeri alué weꞌká umugí tani ne weꞌlá, ꞌlige alué weꞌlá naꞌichí ꞌlu ne, ꞌlige alé boꞌné gayena alué besero —alarigá anile pe ꞌyégiga. Moisésika etesa alué weꞌká ralámuli tabilé eꞌwao alué Onorúgame nulalila rejcholi, ꞌliko anele: —Suwábaga ꞌemi ralámuli napu ekí oyérinilime Onorúgame, jeka napu ne ilí jábawa waná, alarigá ꞌla machimé ne chieri ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame oyérame ka. ꞌLige alué weꞌká ralámuli israelita napu nile Lebí rijimala, alué Moisesi ꞌyuga jábale. Alésíko alué ralámuli Lebí rijimala yati meꞌale alué ꞌma tabilé oyérinilime Onorúgame napu mochile alemi bejtébaga, amulí bakiá mili ralámuli meꞌlíliru alemi. ꞌLige pe abé nujubapi Moisésika Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale, ꞌlige anele napurigá Onorúgame ku ꞌla eꞌkámala alué ralámuli israelita 69

napu tabilé meꞌlíliru. ꞌLige Onorúgame ꞌla eꞌkale, pe iligá ꞌma tabilé ꞌyuga enámoríle alemi boichimi. ꞌLige Moisésika anele Onorúgame napurigá tabilé aꞌrémala alué ralámuli. ꞌLiko Onorúgameka ꞌla ꞌyuga enámoríle kúchigo. ꞌLige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá newámala uchéchigo oká rejté ijchibérigame, ꞌlige napurigá simela uchéchigo alé reꞌpá rabó alé Sinaí anilichi, ꞌlige alé rabó Onorúgame uchéchigo osiméríle aleké oká rejtechi alué makué nulalí rejcholi. Napuꞌlige Moisesi moinasa alé reꞌpá rabó alé Sinaí anilichi, Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá alué ralámuli israelita tase oyéramala alué Kanani ejperégame, ꞌlige napurigá tase iwérali tánimala alué eꞌkarúgame tábiri alué napu tánime nile iwérali alué Kanani mochígame. Alué Moisesi uchéchigo siné oká liá rawé asale alé reꞌpá rabó Sinaí, ꞌlige osale alué makué nulalí rejcholi Onorúgame nila. ꞌLige ꞌma sébali olasa, ku reꞌkínasa alé raboka, bochígimi alué banalá, ꞌlige gowala, ꞌlige ajkabó, ꞌwe rapame gayénale Onorúgame ꞌyuga raꞌichasa, ꞌlige alué boꞌneka tabilé machile rapame ko. Napuꞌlige uché jaré ralámuli etesa alué Moisesi ꞌwe rapame, ꞌwe majale ꞌlige tabilé nawile aꞌbemi. Arigá aꞌbemi jábale alué ralámuli, ꞌlige Moisésika ruyele suwábaga napu Onorúgame nulale ꞌpa rabó. Aꞌliko Moisesi bilé chiní rojsákame moꞌkole napurigá tabilé majámala ralámuli, ꞌlige senibí napuꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia bujame nile alué chiní, ꞌlige kúchigo moꞌkome nile. 35. Jena ruwimela alué israelita ralámuli newamio alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame Onorúgame galila tabernákulo anilime yolí raꞌíchaga (basado en Éxodo 35–40)

Moisesi napabule suwábaga alué ralámuli israelita, ꞌlige ruyele churigá najkió Onorúgame alué reꞌobá newalime. ꞌLige tánale alué rabileta ꞌlige alué chiní lino anilime alué reꞌobá newalime. Abiena tánale gemá, ꞌlige alué ajágame baꞌwichí oyame wiꞌchila, ꞌlige boꞌá wiꞌchila, ꞌlige ꞌoro ꞌlige plata, ꞌlige suwábaga tábiri alué reꞌobá newalime. Jaré ralámuli jebénigame tábiri newagá abiena nulele napurigá nejkúramala newá alué tábiri alé pachá reꞌobachi unelime. ꞌLige nulele alué ralámuli napu nile jebénigame galí newagá napurigá nejkúromala nejkúrinilisaká. Abiena ruyélechigó Besaleli ꞌlige Aoliabi, alué oká rió nimio ꞌwe ꞌla jebénigame alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame 70

newagá napu nímala Onorúgame galila, ꞌlige abiena alué eꞌkarúgame tábiri newagá. Suwábaga ralámuli ꞌwe yati oyérale alué wiꞌchí oꞌpóligame reꞌobá newalichi, yati chojkile aꞌpá suwábaga napu Moisesi tánale, ꞌma rasírale, aregá Moisesi anele alué ralámuli napurigá ꞌma tabilé aminabi aꞌpámala, ꞌma ꞌla sébali kóríle. Alué ralámuli ꞌla alarigá newale alué reꞌobá Onorúgame galila napurigá nulélige Onorúgame alué Moisesi alé Sinaí anilichi reꞌpá rabó iligá. Newale alué marko rabilétate newárigame napuyeri galí yógala, abiena alué waꞌlú chiní napu chujkumeli nile alé nasipa reꞌobachi okaná rojánaga galí pachá nasipa reꞌobachi, newale tábiri napu unélime nímili nile alé pachá, abiena newale alué baꞌwí wiꞌime ꞌwe semá júkame, ꞌlige naꞌlole alué oꞌkuí eꞌkarúgame tábiri ꞌyúriga ꞌwe semá júkame alé pachá chiní reꞌobachi molélime. Abiena napabúlechigó enomí plata ꞌlige aꞌyébale ꞌlige newale alué marko rabileta techónala, alué marko napuyeri galí ꞌyógala. Abiena newálechigó alué balé oꞌpáchala. Alésíko alué Moisésika simile eꞌnemia machináliga pala cho ꞌma sébili nerugo napu nulálige newániliga Onorúgame tábiri alé chiní reꞌobachi unilime, ꞌlige suwábaga napu nulálige napabúniliga. ꞌMa suwábaga nerule. Aꞌliko Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá chojkiámala newá alué chiní reꞌobá boꞌné Onorúgame galila, ꞌlige anele napurigá alué baꞌwí ꞌwe semá júkame bachímamala alé pachá chiní reꞌobachi napuꞌlige ꞌma suwénisa napurigá machimela ralámuli pe Onorúgamecho nila ko alué chiní reꞌobá. ꞌLige nulele napurigá bilé

71

yawiyame oꞌinámala napurigá chojkiámala alué balé nocha. Alarigá olale Moisesi. Napuꞌlige alué ralámuli chojkichi reꞌobá newá alé Sinaí ꞌma bilé bamí nile Ejíptoka buyasa alué ralámuli israelita. Napuꞌlige alué ralámuli ꞌma gayénisa alué reꞌobá, alué nolika napu ename nile bajchabemi alué israelita ralámuli ꞌyénigichi, alueka alé reꞌkínale napu ilile alué reꞌobá, ꞌlige ꞌma bochígimi naꞌpólale alué reꞌobá ꞌma alué iꞌrá ꞌyúriga, alué nolí napuꞌlige ꞌma bochígimi naꞌpolia alué reꞌobá ruwime nile napurigá machiboa Onorúgame ꞌla alé reꞌkínigo. Aꞌlígesí akinana alué nolí oꞌtome nile alué ralámuli israelita. Napuꞌlige Onorúgame najkichi napurigá uchéchigo simámala alué ralámuli bowesia, reꞌpá oꞌweti oꞌwime nile, ꞌlige bajchabemi ename nile.

Levítico Alué libro napu ju Onorúgame raꞌichálila, napu ju yolí raꞌíchaga Biblia, weꞌká libro uchúkame ju, napu ju Génesi, Éksoro, Lebítiko, Número, Reuteronomio, ꞌlige uché jaré weꞌká libro. Ye libro napu chojkiámala mué leeria Lebítiko anilime ju, ꞌlige Moisesi osale ꞌwe ꞌya, ꞌma bakiá mili bamí rasígame ju jípesí. ꞌLige ye líbroka ruyame ju alué balé nokame níligo chiliwea alé reꞌobachi raꞌpichí reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame alué suwábaga tábiri chiliwélime napu aꞌpame nile alué ralámuli israelita. Yolí raꞌíchaga “tabernákulo” anilime nile alué reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame. Alué reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame newáliru napuꞌlige bijí alemi jami eꞌyénachi alué israelita ralámuli. ꞌLige aminami ruyame ju napu Onorúgame nulale churigá eꞌwálime najkíligo alué ralámuli israelita. Ye napu jena chujkú osiruga raꞌíchame ju pe uꞌkabi raꞌíchalite napurigá raꞌíchame ju alué Lebítiko anilime libro. Napurigá ꞌla suwériga machiboa churigá ka Lebítiko anilime libro, leériwa bilena Bíbliachi. Napurigá ꞌla inámapua ye libro Lebítiko rewégame, ꞌwe ꞌla leériwa alué libro Hebreo rewégame napu chujkú alé Nuebo Testaméntochi.

72

36. Onorúgame ruyele alué Moisesi alieti goꞌame kógimili ka alué ralámuli israelita Onorúgame (basado en Levítico 1–7; 17; Números 5; 15:1-31; 28:1-15) Chiliwélime suwábaga eꞌkósiga napu ruwime nile ꞌwe ꞌla sébali olame nimio alué chiliweme napu nulá Onorúgame

Onorúgame ruyele alué Moisesi nerugo malige chojkégame ajágame Onorúgame chiliwémili alué ralámuli israelita. Alué ajágame meꞌlisá tabé rijpúnaga suwábaga eꞌkósilimili nile alué ajágame saꞌpala. Alué bilena chojkégame nile bilé roló, ꞌlige uché bilena chojkégame bilé boꞌá, ꞌlige uché bilena chojkégame bilé chibá, ꞌlige uché bilena chojkégame bilé choꞌlopoki, ꞌlige uché bilena chojkégame bilé baloma. ꞌLige alué ajágame ꞌwe aꞌlá aꞌká najkime nile, tase nayume, tase gajpógame, ꞌwe ꞌla semati ꞌla sébali maꞌségame.

73

Alué bilé rió napu aꞌpá alué roló alé reꞌobachi raꞌpichí alué reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame, alué roló bajchá moꞌólachi chaꞌpigá ilimeli nile peꞌwera, ꞌlige meꞌlimeli nile, meꞌlimeli nile napurigá alawala biꞌwewa Onorúgamete. ꞌLige alué balé ka pachímamili nile alué elá gajónichi bochígimi, alué gajoni ꞌyérigame napu nile raꞌpichí rekárigame a napu eꞌkósiwili nile alué saꞌpá, ꞌlige suwábaga alué ajágame saꞌpala eꞌkósimili nile alé. ꞌLige Onorúgameka narémili nile alué ajágame chiliwérigame. Alésíko ꞌwe aꞌlá semáriga galegá etémili nile Onorúgame alué rió napugiti ꞌma ku biꞌígame nímili níligame alué rió alawala. Chiliwéliame riꞌligó rusí ꞌlige riꞌligó sakí

Alué uché bilé chiliwélime Onorúgame chiliwélime nile rusí riꞌligó rusurúgame. (Abiena ꞌwe chiliwele alué senteno napu ju napuyeri riꞌligó.) ꞌLige jarena chojkégame chiliwéwili nímili nile riꞌligó rusí newárigame aseite olibo rakala newárigame naꞌlógame, ꞌlige uché bilé Onorúgame chiliwéwili nile riꞌligó sakirúgame alué sakí wiꞌí naꞌlowárigame. ꞌLige peꞌtá alué oꞌkuí naꞌloga chiliwéwili nile alué rusí aseite olibo rakala newárigame naꞌlógame ꞌlige alué riꞌligó sakirúgame. Alué uché jaré chiliwéwili ka, alueka wajsérigame nímili nile alé bilena pachá ꞌwe ꞌyérigichi ꞌwe rajtágichi ajchagá, napuyeri alué gayeta alieri nímili nile. Jaré newáwili nile remélachi, ꞌlige jaré bejtólichi. Alué chiliwélimeka suwábaga oná ꞌlige aseite olibo rakala newárigame naꞌloga newáwili nile. ꞌLige Onorúgameka nulele alué Moisesi napurigá tase alué kawali naꞌloga newámala alué chiliwélime b alué ralámuli israelita, ꞌlige tase naꞌloga alué seꞌwalí baꞌwila. Napuꞌlige ralámuli aꞌpasa alué riꞌligó rusí chiliwélime ꞌlige eꞌkósimili nile ajchagá alé gajónichi amoba napu eꞌkósiwili nile saꞌpá Onorúgame chiliwea, abiena ꞌma suwábaga alué oꞌkuí molí eꞌkósimili nile, alué napu chiliwémili nile ꞌyúriga aꞌpámili nile alé. ꞌMa nujubá alué balé ꞌla goꞌmeli nile rejpígame chiliwérigame. ꞌLige alué boꞌné balé chiliwesa alué riꞌligó rusí, alueka ꞌma suwábaga eꞌkósimili nile, tase aꞌrigá, tase goꞌgá. Chiliwéliame nasípasi goꞌyame ajágame

Uché bilé chiliwélime, alueka nímili nile saꞌpá napu tabilé suwábaga chiliwéwili nile, alué alarigá chiliwélime ka meꞌliboli nile a Yolí raꞌíchaga “altar” aniame ju, nobi tabiléchigo alieri juko napuyeri jipe jena reꞌobachi nerúgame. b Seꞌwalí baꞌwila aniáká melalo aniame kéré. Jaré mayé tabilé ejampre baꞌwila níligo, pe iwasí rakala newárigame níligo rajkú rakala.

74

bilé roló. Roló ta iꞌtélasaká, bilé akasí meꞌliboli nile. Abiena ꞌla nímili nílechigó bilé boꞌá owila meꞌliá, ꞌlige ta iꞌtélisaká bilé boꞌá owila ꞌla nímili nile meꞌliá bilé chibá owila. Alué ralámuli napuꞌlige aꞌpá alé alué ajágame Onorúgame chiliwemia bajchá alé moꞌólachi chaꞌpisá tániga Onorúgame napurigá mukumela alué ajágame alué rió neraga resiti alawégame kóriká ku ꞌla aꞌkubámana einamia, aꞌlige meꞌlimeli nile. ꞌLige alué baleka alué ajágame elalá bachímimili nile alé gajónichi bochígimi napu eꞌkósiwili nile saꞌpá, ꞌlige maꞌchí pámili nile alué chiꞌkabúnila, abiena alué peꞌtá wemalá, abiena suwábaga alué wiꞌila, ꞌlige eꞌkósimili nile Onorúgame chiliwea alé gajónichi napu eꞌkósiwili nile alué saꞌpá. Alué ralámuli napu aꞌpágame nile alué ajágame chiliwemia alé reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame, alueka kógimili nile alué ajágame gajsila wajtoná ilígame ꞌlige sulala alué balé. ꞌLige alué saꞌpá rasírigame ka ꞌla goꞌmeli nile alué apiépiri ralámuli. Nerule baikiná chojkégame Onorúgame chiliwélime ajágame napu tabilé suwábaga saꞌpala chiliwélime nile. Bilé alué ajágame Onorúgame chiliwélime, Onorúgame cheliera ꞌyagá chiliwéwili nile. Alué ralámuli napu chiliwémili nile napabúriga aꞌpámili nile alué ajágame weꞌkaná chojkégame gayeta ꞌyúriga, seꞌwináriga newárigame, abiena alué baní, jaré alué kawali naꞌloga newárigame baní, ꞌlige jaré tase alué kawali naꞌloga newárigame baní. ꞌLige alué ajágame saꞌpala ka ꞌma goꞌmeli nile alué ralámuli pe aba aꞌlige rawé napuꞌlige meꞌlisá. ꞌLige uché bilé chiliwélime ka, alueka nile napuꞌlige bilé rió ꞌla sébili olá Onorúgame ꞌyuga, alarigá támili nile alué rió ꞌla sébali olámoriká. ꞌLige alué uché bilé chiliwélime ka pe aꞌboi ꞌnátaga aꞌpámili nile ralámuli alué ajágame alé chiliwélime. ꞌLige alué ajágame saꞌpala aꞌlige rawé ta suwisáká, melénala rawé reꞌwániga suwámili nile. ꞌLige apiépiri ralámuli goꞌnálime alué saꞌpá Onorúgame chiliwérigame, ꞌla biꞌígame alawégame nímili nile. Onorúgameka ꞌwe ꞌla ruyele alué Moisesi napurigá tase elímala alué ralámuli israelita napurigá goꞌmela alué ajágame wiꞌila, aminami tase elátiri, alué ajágame elalá. Aminami tase meꞌlimeli nile alué ralámuli pe napunápuri echúromi alué ajágame napuꞌlige saꞌpala goꞌnálisa. Onorúgameka najkile napurigá oꞌtóimala alué ajágame alué balé, ꞌlige napurigá alé reꞌobachi raꞌpichí meꞌlimela alué balé alué ajágame Onorúgame chiliwemia goꞌnálisaká saꞌpá. Napuꞌlige alué chulugí meꞌlisáká saꞌpala goꞌmea, alué elalá alé reꞌobachi raꞌpichí bachímimili nile ꞌlige oꞌpólime nile weꞌete alué elalá. 75

Chiliwéliame boꞌné resí síkoriká najtétiga

Alué uché bilena chojkégame Onorúgame chiliwémili nile napu chiliwémili nile najtétiga inílasa alué rió tabilé machigá. Alué bilé balé inílasa, oꞌtomeli nile bilé roló Onorúgame chiliwemia alé reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame, alé aꞌpasa moꞌólachi chaꞌpigá ilisá aꞌlige meꞌlimeli nile alué ajágame Onorúgame chiliwemia. ꞌLige alué pe uꞌtá elá roló elalá oꞌtomeli nile alé pachá reꞌobachi reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame. Alé napu jágame nile igú chujpégame alué uꞌtala gajónichi oꞌkuí molélime chijtogálachi, alé ujchémili nile alué elá, abiena bachímamili nile alué elá alé wijchí iꞌbemi napu chujkule ojaga alué chiní najteka alué gajoni ꞌwe najteme. Abiena bachímamili nile alué elá rasírigamete alué waꞌlú gajónichi raꞌpichí ilígame napu eꞌkósiwili nile saꞌpá. ꞌLige alué chiꞌkabuni alé eꞌkósiwili nile, abiena alué peꞌtá wemá alé eꞌkósiwili nílechigó, abiena alué aseite olibo rakala newárigamechigó alé napabúriga eꞌkósiwili nile. ꞌLige suwábaga eꞌkósiwili nile alué saꞌpá rasírigame ꞌminá mejkabé oꞌtogá tase aꞌbé alé napu bejtébaga mochímili nile alué ralámuli. Suwábaga alué ralámuli israelita inílasa, ꞌliko alué ralámuli israelita eꞌsélikame rió oꞌtomeli nile alué roló alé reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame, ꞌlige alé aꞌpasa peꞌwera chaꞌpimeli nile moꞌola alué roló, chaꞌpisá ꞌlige meꞌlimeli nile Onorúgame chiliwemia alué roló saꞌpala. ꞌLige bilé balé chiliwémili nile alué saꞌpá Onorúgame, najtétiga iníligoriká alué suwábaga ralámuli israelita, aꞌchigóriga napurigá nokame nile aꞌboi ꞌoni chiliwea ajágame inílasa alué balé. Bilé rió waꞌlula ꞌwe najteme inílasa, alueka bilé chibá owila oꞌtomeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame. Pe iligá pe bilé rió inílasaká, ꞌliko alué rió chiliwémili nile bilé chibá mukila, bilé boꞌá mukila ma. ꞌLige alué rió tase bujkélasaká boꞌá mukila, aminami tase chibá mukila, ꞌliko pe oká baloma chiliwémili nile. Alué ralámuli ta bujkélisaká baloma, ꞌliko oká choꞌlopoki chiliwémili nile. Bilé alué baloma chiliwémili nile iníligoriká. Alué uché bilena chiliwélime ka, alueka nímili nile suwábaga eꞌkósilime alué ajágame saꞌpala napu ruyame nímili nile ꞌla sébali oyéramia Onorúgame. ꞌLige alué bilé rió tase bujkégame nísaká alué ajágame, ꞌliko oꞌtomeli nile chiliwemia alué rusí riꞌligó rusurúgame, tase naꞌloga alué aseite olibo rakala newárigame, aminami tase oꞌkuí ꞌyúriga. (Alué rojá olibo waꞌlú ju napurigá masana. Rajsáname nile alué olibo rakala ꞌlige maꞌchíname nile alué aseite.) 76

Pe nujubapi napuꞌlige inílasa bilé rió, ꞌlige yati chiliwémili nile alué ajágame, ꞌlige Onorúgameka alarigá ku eꞌkame nile iníligoriká alué rió. ꞌLige alué ajágame meꞌlirúgame napu elalá alé pachá reꞌobachi wiꞌchite oꞌpóligame bachímirigame, alué saꞌpálaka ꞌma suwábaga oꞌpólime nile. ꞌLige tase bachímirigame ka alué ajágame elalá alé pachá reꞌobachi wiꞌchite oꞌpóligame, alué saꞌpálaka ꞌla goꞌmeli nile alué balé. Churigá gatélime nile bilé rió napuꞌlige chibi ikisá alué rió ku najtétame nile

ꞌLige uché bilena chiliwélime ka nile bilé ralámuli seꞌwiná sisa tase machigá, tase napurigá nulá Onorúgame, alueka chiliwémili nile bilé boꞌá owila seꞌwiná ꞌsíkoriká. ꞌLige bilé rió pe ꞌyégiga Onorúgame oyérame kórisá, ꞌlige alanigá bujesa alué bilé tábiri uché bilé ralámuli ꞌliko abiena alué boꞌá owila chiliwémili nile Onorúgame iníligoriká boꞌnepi. Abé nujubapi inílasa, o seꞌwiná ꞌsisa ma alué rió, ꞌliko alué boꞌá owila oꞌtomeli nile reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame chiliwemia Onorúgame iníligoriká, alarigá Onorúgame ku eꞌkámili 77

nile alué rió. ꞌLige alué baleka alué ajágame elalá bachímamili nile alé gajónichi amoba napu eꞌkósiwili nile saꞌpá alé reꞌobachi raꞌpichí, ꞌlige eꞌkósimili nile alué chiꞌkabúnila, abiena alué peꞌtá wemá, ꞌlige abiena alué wiꞌí. ꞌLige alué baleka ꞌla goꞌmeli nile alué saꞌpá rejpígame. ꞌLige alué rió ꞌyégiga bujégame ku guꞌlínimili nile alué napu bujele aba aꞌlige rawé napuꞌlige aꞌpá alué goꞌame Onorúgame chiliwélime. Regá nile: Maligi chibá bujesa ꞌliko ku bujkégame ujsani chibá guꞌlínimili nile, ꞌlige chibá ta bukégame nísaká alué rió, ꞌliko enomite najtétimili nile, abiena abé weꞌká napu najteme nile alué ajágame. Bilé boꞌá bilé siento najteme nisa, ꞌliko alué rió napu chigole ku nejímili nile bilé siento aminá bilé liá enomí. Nabí rawé chiliwéliame

ꞌLige Onorúgameka najkile napurigá ꞌla sébali olámala alué ralámuli israelita chiliwea alé reꞌobachi raꞌpichí, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame. Senibí rawé meꞌlimeli nile alué oká boꞌá oꞌwila bilé bamígame, suwábaga eꞌkósilime alué ajágame saꞌpala, bilé beꞌá beꞌlí, ꞌlige bilé alí rayénili bokuíchi meꞌlimeli nile alué ralámuli. Abiena a alué bajíliame ꞌuba (uꞌlisí) baꞌwila newárigame pee rekútame ꞌyúriga chiliwémili nile napabúriga alué riꞌligó alué aꞌpili boꞌá aꞌtanala ꞌyúriga. ꞌLige alué rawé resíbilichi sawalachi oká boꞌá aꞌtanala oꞌwila bilé bamígame meꞌagá Onorúgame chiliwémili nile beꞌá beꞌlí, ꞌlige uché oká alí rayénili bokuíchi. ꞌLige senibí uché bilé mechá bajkichi, bilé alué chibá owila meꞌlimeli nile chiliwea Onorúgame iníliga eꞌyénagoriká alué ralámuli, ꞌlige oká uꞌkuchí oꞌtoló ꞌyúriga, ꞌlige bilé waꞌlú boꞌá owila ꞌyúriga, ꞌlige gichao boꞌá aꞌtanala uꞌkuchí bilé bamígame, suwábaga alué aꞌpili ajágame eꞌkósimili nile. Alué chiliwélime ruyame nile abé aꞌlá sébali oyérame nimio Onorúgame alué rió. 37. Balé chojkile nocha alué weꞌká nóchili napu Onorúgame nulele (basado en Levítico 8–9)

Napuꞌlige alué rió Moisesi ajtígichi alé bilena rabó Sinaí rewégichi, Onorúgame ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyele alué Moisesi churigá chojkiámala alué balé alué nóchali nocha. Alekeri alué rió Moisesi napabule suwábaga alué ralámuli israelita alé maꞌchí iꞌrachi ꞌyólachi b maꞌchímana oꞌwemi. ꞌLige suwábaga alué ralámuli etériga, Moisesi uꞌbárile alué Aroni ꞌlige ꞌkúchila ejtemali baꞌwite eꞌwélala balé a Yolí raꞌíchaga “vino” anilime nile alué bajílime. Tabilé ronérigame nile tase napurigá sugí. b Siné kachi pe alué eꞌwélalacho napuílegeréko alé raꞌpichí.

78

mochiga. ꞌLige ꞌwe semati oꞌpachátirile alué rió Aroni, ꞌlige alué ꞌkúchila ejtemali abiena oꞌpachátirilechigó, ꞌwe semati oꞌpacha ꞌwe najteme. ꞌMa sébili oꞌpachátasa ꞌlige alué rió, Moisésika pachímale alué aseite olibo rakala newárigame ꞌwe semá júkamete alué weꞌká tábiri napu unéwili nile alé pachá reꞌobachi, reꞌobá wiꞌchite oꞌpóligame, abiena alué balé napu pe kulí moꞌime nile nochamia abiena pachímale alué aseite olibo rakala newárigamete. Alué aseiteka ꞌwe gawígame nile. Aꞌlígeko alué Aroni ꞌlige alué ꞌkúchila ejtemali si chaꞌpile bilé roló moꞌólachi ꞌlige alué Moisésika meꞌale alué roló, alarigá olasa chiliwele Onorúgame napurigá Onorúgame ku ꞌla biꞌwémala alué Aroni alawala ꞌlige alué ꞌkúchila. ꞌLige eꞌkósile alué wiꞌí alé gajónichi amoba ajchagá napu eꞌkósiwili nile saꞌpá, ꞌlige alué saꞌpá rejpígame alé, alueka eꞌkósile ꞌminá mejkabé oꞌtogá. Pe nujubapi alué Moisesi meꞌale alué bilé boꞌá owila napu suwábaga chiliwéwili nile alué ajágame saꞌpala, ꞌlige uché bilé boꞌá owila meꞌale napu wanápilige meꞌlimea aꞌlige rawé alé napuíkichi napuꞌlige ꞌma oꞌwinámilichi nile nocha alué Aroni. ꞌLige alué nujubapi meꞌlirúgame boꞌá elalá uꞌsá ujchele alé wajtoná najkálachi, abiena alé wajtoná sekala waꞌlula makúsachi, ꞌlige alué wajtoná ralá makúsala waꞌlula abiena ujchele alué elá. ꞌLige pachímale alué elá alé chojkirá napu boꞌile alué gajoni napu eꞌkósiwili nile alué saꞌpá napu ilile alé raꞌpichí. ꞌLige ꞌwile boꞌá chiꞌkabúnila, abiena peꞌtá wemalá, abiena wiꞌila, ꞌlige alué gajsila wajtoná ilígame, abiena alué baní napu newárigame nile tase kawali roꞌigá. ꞌLige alué Moisesi nulele alué Aroni ꞌlige alué ꞌkúchila ejtemali si napurigá chaꞌpigá pami owegá chiliwémala sekate Onorúgame alué chiliwéwili, ꞌlige alué Arónika ꞌlige alué ꞌkúchila ejtemali si alarigá chiliwele, ꞌlige Moisesi pe nujubapi ꞌma suwábaga eꞌkósile alué chiliwérigame alé raꞌpichí. Abiena chiliwele alué boꞌá sulala. Nujubapi meꞌlirúgame boꞌá alué Aroni ꞌlige ꞌkúchila si wajsele alué saꞌpá napu tase eꞌkósile. ꞌLige wajsesa ꞌma goꞌale alué baní ꞌyúriga. Alésíko gichao rawé mochile alué Aroni ꞌlige ꞌkúchila alé raꞌpichí, napurigá nulele Moisesi. Tabilé ꞌla sébali olásaká alué Aroni ꞌlige ꞌkúchila ꞌliko ꞌma suwimeli nile. ꞌLige ꞌma osá no rawé kachi, Onorúgame chiliwele alé raꞌpichí alué Aroni bilé uꞌtá roló ꞌlige bilé boꞌá, napurigá biꞌwewa boꞌné alawala Onorúgamete. Abiénachigó chiliwele Onorúgame eꞌkarúgame ajágame tániga napurigá biꞌwémala alué weꞌká ralámuli alawala. ꞌLige alué ralámuli israelita ꞌla alarigá olale napurigá nulele Onorúgame alué Moisesi. Alekeri Onorúgame alé ꞌpa nolíraleka pale 79

alué bilé naꞌí waꞌlú alé gajónichi amoba napu ilile raꞌpichí iꞌrachi pachá napu mochile Onorúgame chiliwérigame tábiri napurigá ꞌma suwábaga rajimela najpisó asíbiga alué taꞌmé ꞌla rajágame alué napu mochile alé. Alué alieti etesa alué ralámuli ꞌlige ꞌla machile Onorúgame ꞌwe aꞌlá waꞌlú aꞌwalí nígame ko. 38. Onorúgame nulele ꞌwe ꞌla sébali olániliga alué balé (basado en Lebítico 21–22)

Bilé baleka tabilé simeli nile tomia bilé mukúgame boꞌné rijimala, pe oꞌnólacho tólichika ꞌla simeli nile, ꞌlige pe ꞌkúchilacho tólichi, ꞌlige pe baꞌchílacho tólichi, ꞌlige pe waíla taꞌchó gunégame tólichi napugiti alué baleka ꞌwe najteme nóchali nochámili níligame, pe Onorúgamecho ꞌyuga nochámili. Nochásaká bilé mukúgame, aꞌlígeko resiti alawégame rejpímili nile Onorúgame ꞌyuga. Alésíko ꞌma tabilé cherigá nochámili nile napurigá balé neraga. ꞌLa newímili nile, newínilisaká bilé mukí iwé ꞌyuga, abiena bilé mukí gunámakame ꞌyuga. Alué balé abé waꞌlula ajchárigame ka alué uché jarela uꞌkuchípala balé nuleme, alueka abé najteme nóchali nígame nímili nile, tase napurigá alué uꞌkuchípala balé, alueka abé ꞌla sébali olámili nile. ꞌWe rejsulírigame nile Moisésite napurigá tase aꞌbé eꞌnenámala alué boꞌné oꞌnola mukusá, aminami tase nejkúromili nile toa alué boꞌné rijimala ꞌlige oꞌnola. Aminami tase elílime nile Moisésite mukí gunámakame rewachi, pe bilé mukí iwé ꞌyuga ka ꞌla newímili nile. Aminami tase elíwili nile bilé ralámuli balé gayénachi taꞌmé aꞌlá sébili nisa ronola, sekala, busila, najkala. Onorúgame ꞌla elile pe alué balé ꞌla biꞌwígame alawégame napurigá goꞌmela alué goꞌame ꞌlige saꞌpá napu aꞌpámili nile alé alué israelita ralámuli Onorúgame chiliwemia. Ejperélisa ralámuli alé alué balé galílachi, alué abiena ꞌla goꞌmeli nílechigó alué goꞌame. Aminami Onorúgame ꞌla maꞌchígame ruyele alué balé napurigá tabilé narémala alué ajágame Onorúgame chiliwélime taꞌmé aꞌlátiri nísaká, cheꞌtí, nayunti, gajpóginti nisa ma. 39. Oká Aroni ꞌkúchila ejtemali balé tabilé sébali olale Onorúgame nulalila ꞌlige ꞌma suwile (basado en Lebítico 10:1-7)

Alué oká ejtemali abé eꞌwélala alué Aroni ꞌkúchila bilé Narabi rewégame ꞌlige bilé Abiú, bilé rawé tase ꞌla sébili olale napu nulale 80

Onorúgame. Tabilé ꞌla sébali olale napuꞌlige molele alué oꞌkuí Onorúgame chiliwemia alé uꞌtá gajónichi napu ajchigá moléwili nile alué oꞌkuí alué waꞌlú chiní chujkúgichi iꞌbemi ilígame alé pachá alué a sawí alé raꞌpichí aminá abé maꞌchí reꞌobachi. Onorúgame tabilé galele tase ꞌla alarigá oláligame napurigá nulálige alué boꞌné Onorúgame, ꞌlige waꞌlú naꞌí pásile ꞌlige ꞌma rajagá suwile alué oká ejtemali alé pachá reꞌobachi. ꞌLige alué Moisésika anile: —Onorúgameka ꞌla sébili oliame najkí napurigá boꞌné nulá. ꞌLige alué Moisesi nulele napurigá bayewa alué Aroni rijimala, napurigá alué ralámuli buinámala alué suwígame ꞌminami maꞌchí mejká alé tabilé riógachi. Alué Aroni ꞌlige alué chejaré oká aba alué Aroni ꞌkúchila napu ejtebile, alué Eleasari uché bilé Itamari, alueka tabilé elíliru napurigá aꞌmibemi simámala alé reꞌobachi wiꞌchí oꞌpóligame napurigá nejkúromala repúkichi alué rijimala suwígame, napugiti alué ralámulika pe kulí pachímarigame níligame alué ꞌwe semá júkame aseite Olibo rakala newárigame. Alué aseite napu ruwime nile napurigá nochámala Onorúgame ꞌyuga alé reꞌobachi wiꞌchí oꞌpóligame. Alésíko alué Aroni ꞌlige alué oká inolá si ꞌla eꞌwile alué Moisesi napurigá nulale. 40. Onorúgame tase elile ralámuli israelita napurigá goꞌmela jaré ajágame (basado en Lebítico 11)

Onorúgame nulele Moisesi ꞌlige Aroni napurigá alué oká rió anémala alué ralámuli israelita ꞌla ko napurigá goꞌmela alué jaré ajágame saꞌpala, ꞌlige chejaré ajágame saꞌpala ka tabilé. Alué jaré ajágame napu jena wijchimoba eꞌyéname nile, napu ꞌla goꞌmeli nile saꞌpala, alueka nile: alué ajágame napu ꞌla biwigá goꞌyame ju goꞌame rojpachí ajtígame napu raꞌpágame sujtégame ju, alué akasí, boꞌá, chibá, abiena chomalí, alué alakí ajágame ꞌla goꞌmeli nile. Chejaré b ajágame saꞌpala ka tase goꞌmeli nile: alué gowí, baꞌluísi, kameyo, alué alakí ajágame tase goꞌmeli nile. Aminami tabilé peꞌtá nochámili nile suwisá alué ajágame napuꞌlige jami biꞌtígichi suwigá. Alué ralámuli israelita ꞌwe gichímili nile alué ajágame suwígame, alué napu tase goꞌmeli nile. Nochasa suwigá biꞌtígichi jami, ꞌliko ꞌma tabilé ꞌla biꞌwígame alawégame ganámili nile. a Siné kachi alué oká rió nólale alué sawí alé raꞌpichí aminá abé maꞌchí naꞌyárigame. Onorúgame tabilé najkile napurigá alué sawite molewa. b Siné kachi alué gowí gusigi níligeréko.

81

ꞌLa goꞌmeli nile alué roꞌchí kuchí maꞌségame gajóligame wiꞌchégame, nobi tabiléchigó goꞌmeli nile ko uché jaré ajágameká alé baꞌwichí oyame. Abiena ꞌla goꞌmeli nile apiépiri chulugí saꞌpala. Tase goꞌmeli nile alué gusá saꞌpala, ꞌlige alué wilú, ꞌlige golachi, ꞌlige utugulu, ꞌlige kabósali, ꞌlige sopichí, ꞌlige aꞌwé, ꞌlige rawía, ꞌlige wachó. ꞌLa goꞌmeli nile ojchí, ꞌlige alué uché jaré ajágameká, alué uꞌkuchí ajágame iꞌnime, tase goꞌmeli nile. Tabilé goꞌmeli nile alué ochá, aminami alué reposi, ꞌlige chijkuli, ꞌlige remó. ꞌLige alué uꞌkuchí ajágame tase goꞌame suwígame rujsusa alé galírale bilena tábirichi alé goꞌame newalichi, ꞌliko alué tábiri ꞌma tabilé unéwili nile goꞌame newá. Alué weꞌká tábiri napu ꞌma tabilé unéwili nile alué goꞌame newá jiero newárigame napu unilime nile alé galírale, alueka ꞌwe aꞌlá pagosa uché unéwili nile alué tábiri. ꞌLige alué uché jaré tábiri napu nile bejtoli, sikolí wejcholite newárigame, alueka ꞌma reꞌwániga gajsinámili nile alué ralámuli israelita. 41. Onorúgame ruyele alué Moisesi churigá ku ꞌla biꞌwígame alawégame gayéname níliga bilé ralámuli chátiri alawégame gainasa (basado en Lebítico 12–15; Números 19) Bilé mukí ranélasa, chati alawégame gayéname nile

Onorúgame ruyele alué Moisesi napurigá ruyémala alué ralámuli israelita alieti chiliwémili ko Onorúgame bilé mukí napuꞌlige ranélasa. 82

Napu ekisá ranélasa alué bilé mukí bilé towí, oká liá rawé chati a alawega eyéname nile alué mukí. ꞌLige ꞌma sebárisa naosa makué rawé alué mukí ranélasa, ꞌlige alué mukí bilé boꞌá oꞌtomeli nile alé iꞌrachi yochi maꞌchige alé reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame ilígichi maꞌchige napurigá alué balé chiliwémala Onorúgame alué boꞌá saꞌpala ꞌlige bilé baloma ꞌyúriga. Ta iꞌtélasaká baloma ꞌliko choꞌlopoki oꞌtomeli nile. Alué balé chiliwémili nile chátiri alawégame rejpígariká alué mukí ranélasa. Alésíko alué mukí ku ꞌwe aꞌlá biꞌwígame alawégame ganámili nile. ꞌLige alué mukí ranélasaká bilé tewé, ꞌliko osá naosa makué rawé buwémili nile napurigá oꞌtomela alué chiliwélime ajágame napurigá alué balé chiliwémala Onorúgame napurigá ku biꞌwígame alawégame ganámala alué mukí. Abiena ꞌwe ꞌla uꞌbámili nile ꞌlige ꞌwe ꞌla wichómili alué siꞌpúchala. Bilé ralámuli wiꞌchila nayúnasa, chati alawégame gayéname nile

Onorúgame anele alué Moisesi ꞌlige alué Aroni napurigá bilé balé nulémala ꞌwe ꞌla eꞌnéniliga chiena resiti ka alué nayume napuꞌlige nayúnasa wiꞌchílachi. ꞌLige ꞌwe resiti nísaká alué nayume ꞌliko ruyémili nile alué balé, ꞌma resiti alawégame ko. ꞌLiko ꞌmi mejká simeli nile alué rió nayume bejtébamia alé napu bejtébaga mochile alué ralámuli nayume, ꞌlige tase ꞌwesi ralámuli aꞌbé nawímili nile alué rió nayume. Alué nayume ku abé ꞌla saꞌwiyárélasaká, ꞌliko bilé balé simeli nile eꞌnemia, ꞌlige alué balé ruimeli nile pala ꞌla bijchiá ꞌma ꞌla abé ꞌla saꞌwiyá alué rió. ꞌMa abé ꞌla saꞌwígame nísaká alué rió nayume ꞌliko regá nile: Alué rió nayume oká chulugí ꞌyámili nile alué balé abiena alué waꞌlú bejtoli ꞌyúriga baꞌwí bajichi maꞌchínagame roꞌagá, ꞌlige alué balé bilé alué chulugí meꞌlimeli nile alé waꞌlú bejtólichi owegá napurigá alé bejtólichi pachúmala alué chulugí elalá. ꞌLige alué balé pachímamili nile bochígimi alué riochi amóbami alué chulugí elalá gicháosa. ꞌLige alué chulugí napu tabilé meꞌale, alueka alé elachi pagesa aꞌrémili nile napurigá ꞌmimi iꞌní kibámala. ꞌLige alué rió napu nayume nile, ꞌwe aꞌlá biꞌwigá wichómili nile alué oꞌpacha, abiena ꞌma sijkimeli nile boꞌnepi gupala chojkichí ajchagá (Yolí raꞌíchaga “rapar” aniame ju.), abiena ꞌwe aꞌlá uꞌbámili nile bochígimi. Pe aꞌkinana gichao rawé kachi uché ꞌwe aꞌlá biꞌwigá wichómili nile alué oꞌpacha, alué napu nayume nílige abiena uchéchigo sijkimeli nile bonepi gupala chojkichí ajchagá, abiena ꞌwe aꞌlá uꞌbámili nile a Alué uꞌtátiri towí simaloni rejpúnimili nile alué isílala peꞌtá guwala wiꞌchila, osá naó rawé kachi ochérasa alué towí. Alueka ruwime nile Onorúgame nila nímili níliga alué uꞌtátiri.

83

bochígimi. ꞌLige melénalaka alué rió aꞌpímili nile alué balé alé iꞌrachi yochi maꞌchige napurigá alué balé Onorúgame chiliwémala alé raꞌpichí: oká boꞌá oꞌwila, ꞌlige bilé boꞌá mukila. ꞌLige alué rió ꞌwe resiti nísaká, tase weꞌká bujkégame boꞌá, ꞌliko bilé boꞌá owila aꞌpámili nile, oká baloma ꞌyúriga. Baloma tase bujkélasaká, oká choꞌlopoki ꞌyúriga aꞌpámili nile alué boꞌá Onorúgame chiliwemia, abiena alué riꞌligó rusí Onorúgame chiliwémili nile ꞌlige abiena peꞌtá aseite Olibo rakala newárigame. Alué boꞌá ꞌlige alué balómaka nile chiliwélime ku saꞌwigáriká boꞌné alué nayume. ꞌLige alésíko alué balé peꞌtá alué ajágame elalá ujchémili nile alué ralámuli najkálachi wajtoná, napuꞌlige ꞌma meꞌlisá alué ajágame napu chiliweme nile saꞌwigóriká alué rió nayume, ꞌlige abiena ujchémili nile alué ajágame elalá alué waꞌlú makúsachi sekachí ilígame wajtoná, abiena alué waꞌlú makúsachi ralachí ilígame wajtoná. ꞌLige pe nujubapi pachímamili nile aseite Olibo rakala newárigame alé waꞌlú gajónichi amoba raꞌpichí ilígame napu ajchagá eꞌkósiwili nile saꞌpá, ꞌlige abiena ujchémili nile alué aseite napu nayume nílige alué ralámuli alé saꞌpachí baikiná napu ujchélige bajchabepi alué elá. ꞌLige alarigá ku ꞌwe aꞌlá biꞌwígame alawégame ganámili nile alué rió. Bilé rió wejchagoni nayulí ujchábasa, chati alawégame gayéname nile

Bile rió wejchagoni nayulí ujchábasa ꞌwe bejsome, tabilé bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí ꞌwe resiti alawégame níligame, napusí saꞌwisá kulí bajkimeli nile alé raꞌpichí, ꞌlige alué rió nochasa apiépiri tábiri tabilé ꞌwesi unémili nile alué tábiri. ꞌLige uché bilé ralámuli nochasa alué tábiri napu nochale bajchabepi alué rió wejchagónigame, alueka aleké rawé rukuchega tabilé bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame. Alué rió napu tabilé bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí, wichómili nile alué oꞌpáchala ꞌlige ꞌwe aꞌlá uꞌbámili nile, aꞌlige napuꞌlige ꞌma bokuísa rayénali ku ꞌla bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí. ꞌMa ꞌla biꞌígame alawégame nile. ꞌLige alué rió wejchagónigame saꞌwisá alué wejchate nayua, ꞌliko alué balé oꞌtomeli nile oká baloma oká choꞌlopoki kómá napurigá alué balé Onorúgame chiliwémala alé reꞌobachi raꞌpichí. Alésíko ꞌma ꞌla bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí, alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame. Bilé rió boꞌné upila ꞌyuga gojchisá, ꞌliko okánika chati alawégame gayéname nile

Napuꞌlige bilé rió boꞌné upila ꞌyuga gojchisá ꞌliko uꞌbámili nile, melénala tabilé bajkimeli nile alé raꞌpichí reꞌobá ilígichi napugiti ꞌma 84

tabilé biꞌwígame alawégame gayéname níligame napusí ꞌma rayénali bokuísa aꞌlige kulí ꞌla bajkimeli nile. (Alué israelita ralámulika seꞌwináriga tétime nile raweli, rayénali bokuísa chojkime nile bilé rawé.) ꞌLige bilé mukí rojpachí nayume bilé mechachí, tabilé bajkimeli nile alé iꞌrachi yochi napu yétigame nile alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame ꞌma napusí saꞌwisá kulí, aꞌliko ꞌla bajkimeli nile. Onorúgame nulele napurigá bilé rió tase gojchimela alué upila ꞌyuga napuꞌlige alué mukí rojpachí nayume kachi mechachí. Napuꞌlige bilé ralámuli nochasa bilé ralámuli mukúgame, chati alawégame gayéname nile

Napuꞌlige bilé ralámuli nochasa bilé ralámuli mukúgame, abiena alé pachami bajkisá napu boꞌí mukúgame, ꞌlige ꞌma tabilé bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí. Bilé tarali ꞌwe resiti alawégame nímili nile alué ralámuli. ꞌLige uché bilé ralámuli napu tabilé nochágame nile alué mukúgame, alueka pachímamili nile alué baꞌwí najpisó naꞌlógame alé amóbami alué rió ilígichi, osá neraga pachímamili nile bilé tarali. Alué baꞌwí najpisó naꞌloga newárigame nímili nile bilé akasí sejtákame saꞌpala eꞌkósirigame. ꞌLige alué rió gichao rawé kachi ꞌwe aꞌlá uꞌbámili nile, abiena ꞌwe aꞌlá wichómili oꞌpáchala gichao rawé kachi, alí rayénali bokuíchi ꞌla bajkimeli nile alé reꞌobachi raꞌpichí. 42. Onorúgame ꞌyale chejaré weꞌká raꞌíchali najteme alué Moisesi napu najkile Onorúgame napurigá eꞌwámala alué israelita ralámuli (basado en Lebítico 18–20)

Onorúgame ꞌyale Moisesi chejaré weꞌkaná chojkégame raꞌíchali ꞌwe najteme, napurigá alué Moisesi nulémala alué ralámuli israelita napurigá ꞌla sébili olámala napurigá boꞌné Onorúgame najkí. Onorúgameka anele alué Moisesi: —ꞌLa sébili olásaká napu ne najkí, ꞌliko ꞌla nabí neꞌchí oyérome nímala alué ralámuli. Chieri ꞌyuga ꞌla newímili nile bilé rió ꞌlige mukíchigó

Bilena chojkégame napu ꞌla sébali olámili nile alué israelita ralámuli regá nile: Tase newímili nile alué ralámuli israelita aꞌmulipi rijimala ꞌyuga. ꞌLige uché bilena chojkégame regá nile: Tase newímili nile alué riocho ka, ꞌlige alué umugí tase naꞌpémili umugicho ka. Aminami tase che nokogá járomili nile ajágame ꞌyuga. Onorúgameka ruyele alué ralámuli israelita ꞌwe cha nokame ko alué ralámuli alé Kanani ejperégame, rijimá naꞌpega eꞌyéname, alekeri bujémoríle gawí 85

alué ralámuli, ꞌlige alué ralámuli israelita ꞌyámoríle. Onorúgameka najkile napurigá ꞌwe aꞌlá sébili olámala alué ralámuli napu Onorúgame najkí, alarigá ꞌla tase resí olámorílechigó alué ralámuli israelita. Onorúgameka najkile napurigá ꞌla nirame ralámuli nímala alué ralámuli israelita

Onorúgameka anele alué ralámuli israelita napurigá ꞌla biꞌwígame alawégame nímala tase resiti alawégame tase napurigá chejaré. (Onorúgameka najkí napurigá ꞌla wanápurigame nímala Onorúgamete ꞌlige ꞌla biꞌwígame alawégame tabilé chibiyeti ꞌnátame napurigá ꞌnátame ju alué tabilé oyérame Onorúgame.) Onorúgameka najkile napurigá ꞌla nirámala alué raꞌíchali napu boꞌné ꞌyale. Abiena uchéchigo ruyele ye raꞌíchali rejcholi napurigá aꞌlá semáriga nirámala aꞌboi oꞌnola, ꞌlige abiena napurigá ꞌwe aꞌlá resíbamala rawé resíbilichi, ꞌlige aminami napurigá tase newámala alué mono napurigá Onorúgame neraga unémala, ꞌlige aminami napurigá tabilé chigómala, aminami napurigá tabilé ꞌwesi bujémala tábiri ꞌyégiga, aminami napurigá tase animela: —Neka ꞌla sébili oyérame ju Onorúgame —peka sébili olame ke. Abiena ruyele napurigá ꞌwe aꞌlá nabí alí najtétimala alué nóchame, ꞌlige abiena napurigá ꞌwe aꞌká ralámuli nímala alué najkacholo ꞌyuga, abiena alué ralámuli tase maꞌchílime ꞌyuga, ꞌlige abiena alué resítiri ralámuli ꞌyuga tabilé nígame, abiena alué na mejkaka sígame ralámuli ꞌyuga. Abiena anele napurigá tase siné naꞌáwaká mochímala alué aꞌboipi ralámuli israelita, ꞌlige aminami napurigá tabilé siné ku guwana resí olámala jaré ralámuli cha nokisá. ꞌLige aminami napurigá tase siné owímala alué rió sayeme, alué suwígame alawala ꞌyuga raꞌíchame. ꞌLige abiena napurigá ꞌla sébali tétiga ralinémala napuꞌlige tábiri ralinea abiena ꞌwe ꞌla sébali pesáriga. ꞌLige abiena apiépiri rió boꞌné inolá meꞌágame pe bilé mono kógiga ꞌma meꞌliboli nile, alarigá nulale Onorúgame. Onorúgame uchéchigo siné ꞌwe aꞌlá ruwile napurigá tase siné aꞌrémala Onorúgame nulalila, napurigá alarigá aꞌlá senibí alé Kanani mochímala ejperega alué ralámuli israelita.

86

43. Onorúgame ruyele alué Moisesi churigá oꞌinámala alué omali napu alué israelita newámili nile (basado en Levítico 16; 23; Número 28:16–29:40)

Onorúgame nulele Moisesi napurigá alué Moisesi uchéchigo siné ruyémala alué ralámuli israelita napurigá resíbamala senibí alué tarali suwíbachi, napurigá bilé rawé resíbamala ujsani rawé nochasa bilé tarali, ꞌlige napurigá napuímala alé iꞌrachi yochi ꞌnaka maꞌchímana ꞌwe ꞌla oyériga, semati raꞌíchali akimea, ꞌlige anigá ꞌla bijchiá waꞌlú aꞌwalí nígame ka Onorúgame. ꞌLige aminami nulele napurigá ꞌla sébali olámala alé reꞌobachi raꞌpichí napuꞌlige sébachi apiépiri omali. Omali napu rewégame nile Páskua ꞌlige chebilé omali napu rewégame nile Goꞌyachi Baní Tase Roꞌigá Newárigame Kawali

Alué omali napu omawámili nile alué ralámuli israelita napu pe kulí siné omawia, alueka Páskua rewégame nile, alueka omawámili nile alué ralámuli makué naó rawé enágichi senibí bamí chojkiasa napuꞌlige chojkime nile tetia bamíbali* alué ralámuli israelita ꞌya aꞌlige. (Ralámuli israelítaka seꞌwináriga tétime nile bamíbali. Alé ꞌmi alué ejperélachi ꞌwe ꞌya abrili mechá chojkime nile bamí.) Alué omálika nímili nile ꞌnátaga tabilé siné weꞌkuániliga Onorúgame buyánaligo alué ralámuli israelita alé Ejipto. Aꞌlige rawé Onorúgame nulele bilé santo ánjeli alué ejipsio galílachi napurigá meꞌlimela suwábaga alué inolá abé waꞌlula, tabiléchigo meꞌálekó alué inolá abé waꞌlula alué weꞌká ralámuli napu israelita anilime nile. Pe amoba galírale simírale napugiti alué ralámuli israelita weꞌká boꞌá meꞌáligame ꞌlige ujchele alué boꞌá elalá alé yochi reꞌpage. (Páskua aniáká pe simírale aniame kéré.) ꞌLige melénala, makué maligi rawé enágichi chojkiasa uché bilé omali omawámili nile, bilé liá na bilé enágichi si guwárime nile alué omali napu rewégame nile Goꞌyachi Baní Tase Roꞌigá Newárigame Kawali napugiti aꞌlige tarali goꞌmeli níligame alué baní tabilé roꞌigá newárigame kawali. Onorúgameka najkile napurigá tabilé weꞌkábaga nokísimala ꞌwe jigaga júmisiligo alé Ejipto mochiga, ꞌlige tabilé ikíriligo newá baní kawali roꞌigá newárigame. Napuꞌlige alué nujubá enágame omali chojkiasa, alué ralámuli senibí rawé meꞌlímili nile alué ajágame Onorúgame chiliwemia. Senibí rawé oká uꞌkuchí oꞌtoló meꞌlímili nile, bilé boꞌá waꞌlú, ꞌlige gichao kuchí boꞌá bilé bamígame Onorúgame chiliwemia, suwábaga ajágame aꞌtabé rejpúniga eꞌkósimili nile alué ajágame, ꞌlige aꞌpílipi alué 87

ajágame senteno rusí ꞌyúriga ꞌyámili nile Onorúgame. Abiena senibí rawé meꞌlimeli nile bilé chibá owila chiliwélime napurigá Onorúgame alué ralámuli alawala biꞌwémala. Omali napu rewégame nile Pe Kulí ꞌWírigame Senteno Kógilime Onorúgame

Alué tarali napu goꞌmeli nile alué baní tase alué kawali roꞌigá newárigame, resíbulichi rawé melénala, napuꞌlige ku chojkiálichi nile nocha, alué ralámuli oꞌtómili nile alué balé bilé bularúgame alué senteno bajchá ꞌwírigame napuꞌlige chojkía ꞌwía aꞌlige bamí rakégame, Onorúgame chiliwemia. Alué omali aꞌlige rawé omawálime regá rewégame nímili nile Pe Kulí ꞌWírigame Senteno ꞌYálime Onorúgame. Abiena oꞌtómili nile alué bilé boꞌá Onorúgame chiliwemia suwábaga saꞌpá, ruwime abé ꞌla sébali oyérame nimio alué ralámuli Onorúgame, ꞌlige alué pe uꞌkabi senteno bularúgame ꞌyúriga abiena alué bajíliame ꞌuba baꞌwila newárigame pee rekútame ꞌyúriga. Alué ralámuli tabilé goꞌmeli nile alué senteno pe kulí ꞌwírigame napusí ꞌma Onorúgame chiliwesa alué bilé bularúgame senteno, abiena tase newámili nile baní taꞌchó chiliwea Onorúgame alué boꞌá ꞌlige alué bajíliame ꞌuba baꞌwila newárigame pee rekútame. ꞌMa chiliwesa ꞌlige kulí goꞌmeli nile baní newagá. Pe jami ꞌyénaga bowesia tase chérigá chiliwémili nile alué goꞌame senteno, pecha chérigá echimeli níliga jami ꞌyénaga. Nobi Onorúgameka ꞌwéchigo aꞌlá ruyele ko napurigá alé Kanani sebasa ꞌla alarigá chiliwémala bilé bularúgame senteno. Omali napu rewégame nile Pentekostesi

Napuꞌlige chojkía ꞌwía alué senteno, malígisa makué rawé aꞌkinana chebilé waꞌlú omégachi rawé nímili nile, Pentekostesi rewégame. Pentekostesi aniáká “malígisa makué rawé” aniame kéréle. Aleké rawé waꞌlú omégichi aꞌliko alué ralámuli israelita alé reꞌobachi iꞌrachi yochi oꞌtomeli nile bilé bularúgame alué riꞌligó napu rakele senibí bamí, napurigá alué balé chiliwémala Onorúgame alé reꞌobachi raꞌpichí. Senteno bajchá iwame nile ꞌlige riꞌligó abé aꞌkinana iwame nile. Abiena meꞌlimeli nile alué ajágame chiliwemia Onorúgame: gichao boꞌá aꞌtanala aꞌpili bamígame, ꞌlige bilé roló waꞌlú, abiena oká boꞌá eꞌwele, suwábaga ajágame eꞌkósiga aꞌtabé rejpúniga, ruyame abé ꞌla sébali oyérame nimio alué ralámuli Onorúgame. Abiena meꞌlimeli nile bilé chibá owila, tánaga Onorúgame napurigá biꞌwémala alawala, ꞌlige oká boꞌá kuchí bilé bamígame, alué napu tabé rejpúniga chiliwéwili nílechigó. ꞌLige alué raweka resíbumili nile. 88

ꞌLige aminami nulele Onorúgame alué Moisesi napurigá nulémala alué ralámuli napurigá peꞌkabi aꞌregá ꞌwímala alé asarachi senibí bamí napuꞌlige ꞌwía alué riꞌligó, aꞌchigóriga nímili nílechigó napuꞌlige ꞌwía alué senteno napurigá alué ralámuli ꞌwe resítiri tabilé nígame tébimala alué riꞌligó ꞌlige aminami alué senteno. Omali napu rewégame nile Trompeta a

ꞌLige bilé rawé enágichi alué gichao mechá kachi bamí sebasa, waꞌlú omégichi nímili nile aleké rawé “Trompeta” rewégame. (Trompeta anilime ju yolí raꞌíchaga alué buchigá gusírilime.) ꞌLige alué rawé abiena resíbimili nile. Aꞌlige rawé suwábaga ralámuli napuímili nile alé iꞌrachi yochi maꞌchímana napu ꞌyétigame nile alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame, ꞌlige alé raꞌpichí meꞌlimeli nile jaré alué israelita ralámuli alué weꞌká ajágame Onorúgame chiliwea. Meꞌlimeli nile: bilé besero, bilé boꞌá waꞌlú, ꞌlige gichao boꞌá kuchí aꞌpili bamígame, suwábaga eꞌkósilime. Iꞌpílipi alué ajágame riꞌligó rusí ꞌyúriga chiliwémili nile. Napuꞌlige alué chiliwea chiliwémili nile ꞌwe ꞌla sébali oyérame kóriká Onorúgame alué ralámuli. ꞌLige bilé chibá owila chiliwémili nile napurigá Onorúgame biꞌwémala alué ralámuli alawala. Omali ku guwana naꞌtálime

Makué rawé enágichi gichao mechá kachi senibí bamí sebasa, waꞌlú omali omawámili nile regá rewégame: “Ku Guwana Naꞌtálime.” Alué omálika ꞌwe najteme nile, napugiti alué ralámuli israelita aleké rawé omégichi ruyémili níligame Onorúgame, aꞌrigóriká resítiri ꞌnátali ꞌlige tánimili nile eꞌkali Onorúgame cha nokogáriká aleké bilé bamí suwéniga. Alué rawé resíbumili nile. Aꞌlige rawé alué waꞌlula balé alé reꞌobachi pachá alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame, eꞌkali tánimili nile Onorúgame cha nokogáriká aleké bilé bamí. Pe aluecho rawé nímili nile senibí bamí napurigá alué waꞌlula balé bajkimela alé napu boꞌimeli nile alué gajoni ꞌwe najteme, alé abé pachá naꞌnalika napu chujkumeli nile alué chiní najtékame alé reꞌobachi pachá, alé napu maꞌchínamili nile alué boꞌné Onorúgame nolírale ka alé amoba napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme. Pe alué balé waꞌlúlacho ꞌla bajkimeli nile alé pachá aꞌlige rawé. Nobi ꞌláchigo sébali olámili nílekó napurigá nulale Onorúgame napugiti tabilé sébili olásaká alué waꞌlula balé napurigá nulá Onorúgame ꞌliko mukumeli níligame. a Jípeko yolí raꞌíchaga otubre mechá aneme niru.

89

Aꞌlige rawé alué waꞌlula balé ꞌwe aꞌlá semáriga uꞌbámili nile, ꞌlige ꞌwe aꞌlá semati oꞌpachátamili nile alué chiní ꞌwe semati lino rewégame chinite newárigame oꞌpacha. ꞌLige oꞌtomeli nile alué waꞌlula balé bilé uꞌtá roló Onorúgame chiliwemia napurigá Onorúgamete biꞌwewa boꞌné alawala ꞌlige napurigá Onorúgamete biꞌwéwachigó alawala alué uché jaré balé, ꞌlige oꞌtomeli nile bilé boꞌá owila Onorúgame chiliwemia napu ruwime nímili nile ꞌla sébali oyérame nimio Onorúgame alué waꞌlula balé ꞌlige ꞌla sébali oyérame nimio Onorúgame alué uché jarela balé. ꞌLige oꞌtomeli nile oká chibá oꞌwila alé reꞌobachi raꞌpichí, alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame, Onorúgame chiliwemia napurigá Onorúgamete biꞌwewa boꞌné alawala, ꞌlige oꞌtomeli nile bilé boꞌá owila Onorúgame chiliwemia ruwime ꞌla sébali oyérame nimio Onorúgame alué suwábaga israelita ralámuli. ꞌLige regá anigá reꞌémili nile: “¿Chieri chibá meꞌliboa?” ꞌLige wanápimili nile bilé chibá meꞌlimea Onorúgame chiliwemia, ꞌlige alué chebilela ka pe aꞌremia ꞌminami jami mejká napu mochile bejtébaga. Napuꞌlige alué waꞌlula balé bajkiá alé pachá napu boꞌime nímili nile alué gajoni najteme napu boꞌimeli nile alué waꞌlú chiní chujkúgichi abé pachámana, oꞌká bajkimeli nile alué bejtoli napu ajchigá moléwili nile alué oꞌkuí, sawí rajame ꞌyúriga, ꞌlige oká makomí oꞌkuí ꞌyúriga molemia alé gajoni boꞌígichi. ꞌLige pachímamili nile alué gajoni oꞌpólala alué elá uꞌtá roló elalate. Pe nujubá ku maꞌchí raꞌpichí maꞌchínamili nile alué chibá owila meꞌlimea chiliwélime ꞌlige kúchigo alé pachá reꞌobachi bajkimeli nile alé pachá abé najtechi alué oꞌkuí oꞌká, abiena pachímamili nile alué chibá elalá alué gajoni oꞌpólala. Abiena pachímamili nile chiní chujkúgichi iꞌbemi wijchí bochígimi alé pachá reꞌobachi. ꞌLige alésíko alué waꞌlú gajónichi pachímili nile napu boꞌile alé raꞌpichí alué roló elalate ꞌlige alué chibá elalate alé napu chiliwéwili nile saꞌpá. ꞌLige pe nujubapi chaꞌpimeli nile alué chibá ajágame moꞌólachi alué waꞌlula balé ꞌlige eꞌwele raꞌíchiga ruimeli nile suwábaga alué cha nokogáriká alué israelita ralámuli aleké bamí. Suwénasa alué waꞌlula balé raꞌicha, bilé rió ꞌminami mejká jami tabilé riógichi aꞌrémili nile alué chibá owila. Alueka ruwime nile alué cha nokogáriká alué ralámuli israelita aleké bilé bamí, ruwime nile alué chibá owílachi moꞌime ko alué chátiri ꞌnátali ꞌlige ꞌma oꞌtorúgame ko bilénami mejkami alué chátiri ꞌnátali. (Yeka ruwime nile nawamio bilé alué chátiri ꞌnátali oꞌtome weꞌká bamí kachi aꞌkinana.) ꞌLige ꞌma suwénasa alué balé waꞌlula, ꞌlige nujubapi ꞌma bujimeli nile alué oꞌpacha ꞌwe najteme ꞌwe semati lino anilime chiní newárigame, ꞌlige oꞌpachátamili nile alué oꞌpacha napu unémili nile 90

napuꞌlige eyenia repuka suwábaga tábiri alé pachá reꞌobachi. Alésíko napuꞌlige ꞌma suwena, maꞌchí raꞌpichí eꞌkósimili nile suwábaga alué ajágame saꞌpala alé waꞌlú gajónichi amoba, alué weꞌká ajágame saꞌpala napu chiliwémili nile suwábaga ajágame napu ruyame nile ꞌwe ꞌla Onorúgame oyérame ko alué ralámuli israelita. ꞌLige abiena ꞌma eꞌkósimili nile alué ajágame wiꞌila napu chiliwérigame nile napurigá biꞌwewa alawala Onorúgamete. ꞌLige bilé rió eꞌkósimili nile alué saꞌpá rasírigame Onorúgame chiliwérigame napurigá Onorúgame Alawala biꞌwémala alué suwábaga ralámuli israelita alé ꞌminami mejká oꞌtogá tase aꞌbé alé napu mochile alué ralámuli bejtébaga. Aꞌlige rawé alué ralámuli israelita abiena meꞌlimeli nílechigó bilé uꞌtá roló, ꞌlige bilé boꞌá waꞌlú, ꞌlige gichao boꞌá kuchí bilé bamígame Onorúgame chiliwélime, iꞌpílipi ajágame alué riꞌligó rusí ꞌyúriga ruigá ꞌla sébali oyérame nimio Onorúgame alué israelita ralámuli. Abiena meꞌlimeli nile bilé chibá owila, napurigá Onorúgame ꞌla biꞌwémala alué ralámuli israelita alawala. Omali napu alué ralámuli israelita ulumí newámili nile

Napuꞌlige ꞌma sebasa alé Kanani ꞌlige makué maligi rawé enágichi gichao mechá kachi, napuímili nile oꞌmaka ralámuli israelita alé reꞌobá ilígichi maꞌchímana alué reꞌobá wiꞌchí oꞌpóligame ilígichi maꞌchímana, osá naó rawé mochímili nile napuíka. Alué ralámuli newámili nile alué weꞌká ulumí ꞌlige alé bejtébaga mochímili nile bilé tarali. Alarigá nokimeli nile ꞌnátaga chuyena resí níliga ꞌyéniligo napuꞌlige bowésiga ꞌyéniga alé jámika, alé Ejíptoka simiba ꞌyéniga, alé Kanani rewégachi simiba. ꞌWe raꞌsálagá napuímili nile osá naó rawé. Cheliera ꞌyámili nile Onorúgame aleké tarali cheliera ꞌyagá semáriga nejkúrogoriká Onorúgame ꞌlige goꞌame nejígariká. Alué ralámuli israelita aꞌlige tarali senibí rawé chiliwémili nile Onorúgame ajágame meꞌagá Onorúgame ꞌyamia suwábaga alué saꞌpá napu ruwime nile abé ꞌla sébali oyérame nimio Onorúgame alué ralámuli. Abiena chiliwémili nile alué saꞌpá napurigá biꞌwewa alawala Onorúgamete. Pe kulí chojkiálichi alué omali, waꞌlú rawé nile, resíbumili nile. Abiena ꞌma osá naó rawé kachi, aꞌlige abiena resíbumili nile.

91

44. Bilé rió gawélile Onorúgame iꞌkirú anigá (basado en Lebítico 24:10-23)

Sinéchigo rawé bilé reꞌmalí napu oꞌnola alé Ejipto bejtégame nílige ꞌlige napu alué eyélaka israelita nile, nejkole alué uché bilé rió ꞌyuga, ꞌlige aminami ꞌwe gawélile Onorúgame iꞌkirú anigá. ꞌLiko Onorúgameka anele alué Moisesi: —Ye rió ꞌmi maꞌchí mejká oꞌtoboa jena napu bejtébaga mochiru ꞌemi, aminami suwábaga ralámuli ꞌyúriga alué napu ekí akele neꞌchí gawélichi alué rió iꞌkirú anigá. Alué suwábaga ralámuli napu ekí akele neꞌchí gawélichi alué rió iꞌkirú anigá, alueka moꞌochí nochámala alué rió, ꞌma nochasa moꞌola aꞌlige iwégame bajsibúmala napusí meꞌá. Alarigá olawa alué bilé rió gawélisa neꞌchí iꞌkirú anigá —anele Onorúgame alué Moisesi. 45. Onorúgame nulele alué Moisesi chekí bamí echisá tabilé echimeli níliga echiachi gawichí (basado en Lebítico 25)

Onorúgame nulale napurigá tabilé echimela nujubá aꞌkinana bamí ujsani bamí echisá napuꞌlige ꞌma alé Kanani mochiga napurigá resíbamala alué gawí aꞌlige bamí. Onorúgame nulele alué ralámuli israelita napurigá tabilé naꞌpónimala aꞌboi oꞌchérigame goꞌame, ꞌla napabúmili nile kákobá alué goꞌame alé oꞌchérigame pe iligá alué goꞌámeka yati suwámili nile tase weꞌlisi aꞌrigá, tase gatémili nile nujubami goꞌmea. Alué ralámuli tase nígame goꞌame aminami alué ꞌnaka mejkaka sígame ralámuli abiena ꞌla moꞌimeli nile alé napu oꞌchérile alué goꞌame napurigá tébimala aꞌlige bamí rakégame alé. Alué ajágame ꞌla goꞌmeli nile alué gajsalá napu yaꞌwile alé napu nile echiachi. ꞌLige aminami naosa makué na gi makué bamí echisá, aꞌkinana bamika tase echimeli nile. Bilé rió israelita gawí ralágame nisa, aleké malígesa makué bamí kachi ku ꞌyámili nile alué gawí alué rió napu bajchá nígame nílige napurigá ku boꞌné niga asibámala alué gawí alué rió napu bajchá nígame nílige, ꞌlige alué rió ku narékame alué gawí mukusá, ꞌliko ꞌkúchila niga ejtebímili nile. Yeka pe ruyame nile suwábaga gawika pe Onorúgame nila ko. Abiénachigo bilé galí ralágame nisa bilé rió israelita tabilé pachámana waꞌlú tegoli newárigame reꞌpá ilígame ilígichi, aꞌlige malígesa makué bamí kachi ku ꞌyámili nile alué galí alué rió napu 92

bajchá nígame nílige napurigá ku boꞌné niga asibámala alué galí alué rió napu bajchá nígame nílige. ꞌLige ralágame nisa galí alé pachámana ilígame waꞌlú tegoli newárigame reꞌpá ilígame ilígichi, alué galika tabilé ku ꞌyámili nile alué rió napu bajchá nígame nílige. Aleké bamika Jubileo anilime nile. “Trompeta Buchilichi” aniame kéré Jubileo aniáká. Abiénachigo bilé rió resiti nisa, tabilé nígame goꞌame simisá nóchali ꞌyasia, ꞌlige ꞌma rewisá nóchali alé asimeli nile nocha tabilé meka, pe goꞌámecho mea, tabilé chebilénami simigá. Aleké bamí Jubileo anilime sebasa, alué rió ꞌma ꞌla simeli nile uché bilénami siminálisaká, tabilé aminabi asinálisaká alé. 46. Alué Moisesi ruyele alué ralámuli israelita alué balé guꞌírinilisaká ꞌla ko guꞌírilia (basado en Lebítico 27)

Bilé rió bilé galí ꞌyánilisa alué balé aba ꞌla ꞌyámili nile napurigá unémala alué balé, ꞌlige napurigá unémala alué suwábaga napu nochámili nile alué reꞌobá repua, ꞌlige napurigá eꞌkarúgame tábiri gatega unémala alué galí. ꞌLige alué ralámuli alué galí nejígame ku najkisá alué galí, ꞌliko pe enomí nejímili nile. Bilé siento najteme nisa alué galí, bilé liá nejímili nile rasígame, o bilé wasá ꞌyánilisa ma alué ralámuli abaꞌlá ꞌyámili nile napurigá echimela alué balé, ꞌlige alué ralámuli ku najkisá alué wasá ꞌliko enomí nejímili nile napu ekí najté alué wasá ꞌlige peꞌkabi rasígame, bilé siento najteme nisa, bilé liá nejímili nile rasígame, o bilé ajágame ꞌyánilisa ma alué ralámuli abaꞌlá nile ꞌyaa bilé ajágame alué balé, o pe nochánilisa ꞌma alé reꞌobá repua abaꞌlá nochámili nile pe iligá bajchá enomí ꞌyámili nile alué balé. ꞌWe ꞌla eꞌwiwa Onorúgame

Onorúgameka anile, ꞌwe ꞌla eꞌwásaká alué ralámuli israelita napu nulá Onorúgame ꞌliko ꞌwe ꞌla semati raweli rekimio alué ralámuli israelita napurigá ꞌla ganíliga mochímala suwénaga bamí, ꞌlige aminami ꞌwe ꞌla rakemio goꞌame senibí bamí ꞌlige tabilé neyúrimio alué saíla alué israelita saega nakoga napugiti Onorúgame alé asiméríligame guꞌiria. Tabilé eꞌwásaká napu nulá Onorúgame, aꞌliko ꞌwe majaga ejperélimio, iꞌsínami noli ꞌma júmasiga animeo peka ꞌwésite meꞌlísilie. ꞌLige ꞌwe nayumio eꞌkarúgame chátiri nawilite, ꞌlige alé echiachi gawí ꞌma bewárigame ganamio, tabilé umabárime asará, ꞌlige ꞌma tabilé nerúlimio goꞌame, ꞌlige simeo weꞌká ajágame jobátigame jami 93

ejperégame ꞌlige ꞌma goꞌmeo alué ralámuli ꞌkúchila ꞌlige alué bujkula ajágame, ꞌlige ꞌwe nerúlimio eꞌlowichi, noli ꞌma meꞌagá goꞌmeo pe aꞌboi ꞌkúchila ꞌwe rasigá eꞌlowika, ꞌlige ꞌma neyúrimio alué saíla alué israelita ꞌyuga nakoga ꞌlige ꞌma oꞌtomeo uché bilénami mejkami. Rekó jami mejkami eꞌyénachi alué ralámuli alué saílate oꞌtosuga, ꞌlige tabilé nélegá eꞌyénachi Onorúgame, Onorúgameka abirigá ꞌwe ꞌla eꞌnegá asiméríle alué israelita ralámuli, ꞌlige ꞌwe ꞌla eꞌkamio, ku ꞌla biꞌwemio alawala ꞌla tásaká eꞌkali ꞌwe cha nokogóriká alué israelita ralámuli, ꞌlige ꞌwe cha nokáligorikáchigó alué abé ꞌya ejperégame ralámuli israelita. ꞌLige ꞌla eꞌkamio aminami ꞌma ku ꞌla naꞌtásaká, ꞌlige ꞌma ku ꞌla semáriga guꞌírimio napurigá guꞌírime nile ꞌya bajchá. Onorúgame suwábaga ye raꞌíchali ruwile alé rabó Sinaí anilichi napuꞌlige alué israelita alé reꞌlege mochígichi bejtébaga.

Números 47. Jena ruwimela Onorúgame nuléligo alué Moisesi napurigá apélichi uchuchámala alué weꞌká ralámuli rewalá ꞌlige napurigá ruyémala aꞌpili alué makué oká chojkégame ralámuli israelita napu ejperega mochime nile peꞌwera (basado en Números 1–2)

Bilé bamí aꞌkinana napuꞌlige júmasasa alué ralámuli israelita alé Ejipto mochiga, ꞌlige Onorúgame nulele alué Moisesi ꞌlige alué Aroni si napurigá alué okaka uchuchámala alué ralámuli israelita rewalá apélichi. ꞌLige aminami Onorúgame mochile makué oká rió napurigá eꞌwélela nímala napurigá guꞌíromala alué Moisesi ꞌlige alue Aroni. Alésíko chojkile tetia apélichi uchucha alué weꞌká ralámuli rewalá, alué ralámuli napu ꞌma bilé liá bamígame si aminá, alué ralámuli napu nile ꞌya ejperégame rijimala: Rubeni, Simioni, Jurá, Isakari, Sabuloni, Epraíni, Manasesi, Benjamini, Rani, Aseri, Gari, ꞌlige Neptalí, alué alakí ralámuli rijimala rewalá apélichi uchucháliru. Ye makué oká ralámulika ꞌma suwile ꞌwe ꞌya, pe mejká rijimálacho mochile aꞌlige rawé ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame makué oká chojkégame ralámuli israelita. ꞌLige alué Lebí rijimálaká tase tétiliru napu nílechigó uché bilena chojkégame. Suwábaga napu ekí tétiliru usani siento miná bakiá mili miná maligi siento miná malígisa makué nile pe riocho (603,550). 94

Onorúgame nulele alué Moisesi napurigá nulémala alué suwábaga makué oká chojkégame ralámuli israelita napurigá ejperébamala alé aꞌbemi noligá napu ilile alué pe uꞌtá reꞌobá wiꞌchite newárigame. Alué reꞌobaka ꞌyoga ilimeli nile napu maꞌchíname nile rayénali, aleka ejperébamili nile alué ralámuli napu Jurá chojkégame nile, Isakari chojkégame, ꞌlige Sabuloni chojkégame. ꞌLige alué baikiná chojkégame ralámuli nímili nile bajchá simámili napuꞌlige sebasa raweli uché bilena simálichi. Alemi rayénali bokuíchi eꞌnegá iliruga ka alé oꞌinami alué reꞌobá ilígachi aleka ejperébamili nile alué ralámuli napu nile alué Rubeni chojkégame, Simioni chojkégame, ꞌlige Gari chojkégame. ꞌLige alué ralámulika pe nujubapi simámili nile. Alué ralámuli napu mochímili nile ejperébaga alé napu rayénili bokuíme ju, aleka ejperébame nile alué Epraíni, Manasesi, ꞌlige alué Benjamini chojkégame. ꞌLige alué ralámulika abé nujubá simámili nile uché bilena simibálichi. Alé ꞌmimi wajtoná neraga ka napu ilime nile alué reꞌobá, aleka ejperébame nile alué Rani, Aseri, ꞌlige alué Neptalí chojkégame. ꞌLige alué ye ralámuli ka abé nujubá simíbame nile napuꞌlige simibálichi uché bilena. 48. Jena ruwimela Onorúgame nóchali ꞌyáligo alué ralámuli Lebí rijimala chojkégame napurigá guꞌíromala alué balé (basado en Números 3–4; 7–8)

Napuꞌlige alué ralámuli israelita uché bilena simasa júmisiga alé Ejipto mochige, Onorúgameka ruwile suwábaga alué ejtemali bajchá oꞌchérigame ꞌwe najteme ko Onorúgame níriga, napugiti tase meꞌáligame alué ꞌkuchi napuꞌlige suwábaga meꞌale alué weꞌká ꞌkuchi bajchá oꞌchérigame alué ralámuli Ejipto mochígame ꞌkúchila abé ꞌya. Napuꞌlige alué ralámuli israelita aꞌbé mochígichi alé rabó Sinaí, aꞌlige ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyele Onorúgame alué ralámuli tase mochiamia napu nile bajchá oꞌchérigame Lebí chojkégame ꞌnalina mochiámiríle napurigá guꞌíromala alué balé napu nile Aroni ꞌkúchila alé reꞌobachi. ꞌLige alué ralámuli Lebí chojkégame lebita rewálime nile ꞌlige Moisesi alué Lebí rijimala nile. Moisesi ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame nile. Abiena alué Aroni Lebí rijimala nile. Arónichigó ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame nile. ꞌLige Onorúgame ꞌwe aꞌlá anele alué ralámuli lebita napu tabilé balé nile napurigá guꞌíramala alué Aroni abiena alué uché jaré balé Aroni ꞌkúchila, iligá tase elile napurigá Onorúgame chiliwémala, pe alué balecho ꞌla elile napurigá chiliwémala goꞌame Onorúgame. Alué napu nile ralámuli Lebí chojkégame, alueka pe alué reꞌobá gajunasa 95

oꞌtome nile simálichi, abiena alué weꞌká tábiri napu unelime nile alé reꞌobachi oꞌtome nile, abiena alué balé guꞌírimili nile napu ekí tábiri nochálichi alé reꞌobachi. Baikiná chojkégame ralámuli lebita

Alué rió Lebí bakiá ꞌkúchigame nile, regá rewégame: Gersoni, Koati, ꞌlige Merari. Ye bakiá rió ꞌwe ꞌya ejperégame nile, ꞌlige weꞌká oꞌchérale mejká rijimala ꞌwe aꞌkinana. ꞌLige Moisesi abiena alué Aroni ꞌlige abiena alué uché jaré weꞌká balé, Koati rijimala nile. Koátika abé ꞌya bejtégame nile. Alué uché jaré ralámuli alué Koati mejká rijimala, alueka weꞌká eꞌkarúgame oꞌtome nile uché bilena simiba alé reꞌobachi unelime. Alué Gersoni ꞌwe mejká rijimala ka, alueka chiní oꞌtome nile napu ujchilime nile alé pachá reꞌobachi nasipa osámana rojágame galí, abiena alué chiní napu nogókime nile nalí suweke noligá reꞌobachi ꞌlige alué chiní napu chujkúgame nile alé reꞌobá ꞌyólachi ꞌlige alué iꞌrá ꞌyólachi, abiena alué wiꞌchí naꞌpichoka sútigame nile alé reꞌobachi amoba ujchilime. ꞌLige alué Merari mejká rijimálaka aꞌkinana oꞌchérigame, alueka weꞌká rabileta alé reꞌobachi unelime oꞌtome nile, abiena alué goꞌlé reꞌobachi oꞌwepo roꞌálime ꞌyúriga, ꞌlige suwábaga alué goꞌlé oꞌtona alé iꞌrachi jawálime ꞌlige alé iꞌrachi oꞌwepo roꞌálime. Alué makué oká rió eꞌwélala usani kareta nígame nile tábiri oꞌtowame alué oisite banasuka owame, ꞌlige makué oká oisí bujkégame nile kareta banírome tábiri muruka alé reꞌobachi unelime. Alué Moisesi narele alué ujsani kareta ꞌlige alué makué oká oisí, ꞌlige pe aba alué ujsani kareta ꞌyale naó kareta alué Merari mejká rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame osá no oisí ꞌyúriga, ꞌlige alué uché oká kareta ꞌyale alué Gersoni mejká rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame naó oisí ꞌyúriga, napugiti alué rabilétaka ꞌwe rasigá bejtégame níligame aꞌpega eyenalia. Alué Koati mejká rijimálaka aꞌkinana oꞌchérigame tase ꞌwesi kareta ꞌyáliru napurigá unémala napugiti alué tábiri napu oꞌtome nile alué ralámuli ꞌwe najteme níligame. Alué boꞌné Onorúgame alarigá nulale napurigá ꞌwe aꞌlá naꞌtemaka kilí majtoga oꞌtoboa iguchi ujchagá. ꞌLige alué Moisesi biꞌwele alué lebita ralámuli alawala napurigá ꞌla sébali oyérame nímala Onorúgame ꞌyuga. Alésíko ꞌwe aꞌlá biꞌwisá alué ralámuli alawala ꞌla Onorúgame nila nóchili nóchame nímala, alé si aminá ꞌla sébili olámili nile Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige alué ralámuli lebita oká roló meꞌale Onorúgame chiliwemia, alué bilé roló nile Onorúgame chiliwélime omarúgame saꞌpala bilé roló, alueka ruwime 96

nile ꞌwe aꞌlá oyériga nochamio Onorúgame ꞌyuga, ꞌwe aꞌlá niraga, ꞌlige bilé roló chiliweme nile najtetia resítiri nochasa. Alué ralámuli lebita ka abé aꞌbé ejperébale alé noligá napu ilile alué reꞌobá. Alué uché jaré tase lebita ka peꞌtá abé mejkabeka ejperébale napu ilile reꞌobá. Alué Moisesi, ꞌlige alué Aroni, abiena alué balé, alueka alé ꞌnákatu ejperébale napu maꞌchíname nile alué rayénali, alé aꞌbé napu nile yochi reꞌobá ulumichi. Alué Koati mejká rijimala ka ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame ejperébale alé naꞌtúgana napu rayénali bokuíme nile, ꞌlige alué Gersoni mejká rijimala ka aꞌkinana oꞌchérigame ꞌmimi oꞌinami neraga ejperébale, alué Merari mejká rijimala ka ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame ꞌmimi wajtonami neraga ejperébale alé reꞌobá ilígichi. 49. Jena ruwimela Onorúgame ruyéligo Moisesi ꞌla sébali nochámili ko alué nasareo ralámuli napurigá nochánele aꞌboi (basado en Números 6; 30)

Onorúgame ꞌwe ꞌla ruyele Moisesi tachiri nóchali tabilé nochámili níliga bilé ralámuli napu nochámili nile Onorúgame ꞌyuga rekó peꞌwera nochánile alué nóchili, abiena rekó senibí nochánilie. Alué nóchili napu tase nochámili nile napuꞌlige Onorúgame nochálila nocha bilé ralámuli, Onorúgameka ruyélekuru alué Moisesi alarigá nochámili ko bilé ralámuli Onorugame ꞌyuga nochánilime pe uꞌkabi rawé o senibí rawé. Ye nóchili nile: tase bajímili nile alué ꞌuba rakala baꞌwila pee rekútame newárigame aminami tase goꞌmeli nile alué ꞌuba rakala, aminami tase sijkimeli nile gupala, aminami tase aꞌbé nawímili nile bilé ralámuli mukúgame, rekó aꞌbé rijimala ke alué mukúgame. Alué ralámuli ꞌuba sugí bajísaká ꞌlige goꞌsá alué ꞌuba rakala ꞌlige sijkisá alué gupala ꞌlige nawisa bilé mukúgame, aꞌliko ꞌma tabilé ꞌla biꞌwígame alawégame gayéname nile Onorúgame ꞌyuga. Alué ralámulika ꞌla sébili nochámili nile Onorúgame ꞌyuga napu eki bamí nochánelebá alué boꞌné. ꞌLige siné kachi chátiri nóchali nochasa alué ralámuli, aꞌliko uchéchigo nuebo neraga chojkiámili nile aꞌliko ꞌla sébali olá Onorúgame ꞌyuga napusí suwena si. ꞌLige ꞌma suwénasa alué rió sébili olá Onorúgame ꞌyuga, aꞌliko oꞌtomeli nile alué bakiá boꞌá Onorúgame chiliwemia, oká boꞌá oꞌwila ꞌlige bilé mukila. Alué bilé boꞌá owila Onorúgame chiliweme nile omarúgame eꞌkósiga saꞌpala, alueka ruwime nile abichilubi ꞌwe ꞌla oyeria Onorúgame alué rió. ꞌLige alué boꞌá mukila Onorúgame chiliweme nile, alueka najtétiga resítiri nóchili nochasa tase machigá. ꞌLige alué uché bilé boꞌá owila, alueka Onorúgame ꞌyálime nile 97

napuꞌlige ꞌma sébili olasa Onorúgame ꞌyuga, alué baní ꞌyúriga. Bilé balé Onorúgame chiliwesa suwábaga alué ajágame saꞌpala ꞌlige alué banítiri. Aminami sijkame nile alué rió gupala chojkichí ajchigá. ꞌLige bilé mukí alarigá anisáchigó sébili olámirisá Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige alué mukí oꞌnola ta elisa napurigá alieti nochámala, ꞌlige gunégame nisa ꞌlige ta elisa alué gunala, ꞌliko Onorúgameka eꞌkame nile alué mukí. Alué oꞌnola ꞌla elisa, ꞌlige gunala ꞌla elisa, ꞌliko ꞌla sébili olame nile Onorúgame ꞌyuga alué mukí napurigá olámorílige boꞌné. 50. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ꞌma simíbaligo alé Sinaí mochiga (basado en Números 9:15–10:36)

Napuꞌlige pe kulí siné newásiga alué reꞌobá ulumí, ꞌlige alué waꞌlú nolí amoba chujkíbale tase chébaga alé reꞌobachi amoba chujkule senibí rawé, ꞌlige rukoka rajame nile alué nolí napurigá ꞌla maꞌchigá ilimela alué reꞌobá. Alésíko alué ralámuli israelita ꞌwe lá sébili machile napurigá tase simámala bowesia napuꞌlige alué nolí ta simichi ka. ꞌWe aꞌlá machile napurigá ꞌma simámala uché bilena napuꞌlige alué nolí simichi. Makué bakiá mechá miná bilé liá rawé nile napuꞌlige simasa alué ralámuli alé Ejipto mochiga. Alakí rawé enágichi aꞌliko alué nolí uchéchigo simile alé reꞌobachi. ꞌLiko alué ralámuli israelita ꞌma uché simíbale bowesia. Bajchako simíbale alué napu nile ralámuli Jurá chojkégame, abiena alué Isakari chojkégame, ꞌlige alué Sabuloni chojkégame. Pe nujubapi ka simíbale alué Lebí chojkégame napu oꞌká ꞌyénale weꞌká rabileta, abiena chiní reꞌobá newalime napurigá alué weꞌká tábiri alé pachá reꞌobachi unelime aꞌpeli ꞌlige alué tábiri jawala lige suwábaga tábiri napu jame nile alé pachá ꞌma newáriga ilime nile alué reꞌobá alé uché bilena napu ejperébamili nile alué weꞌká ralámuli. Abé nujubami simíbale alué Rubeni chojkégame, abiena alué Simioni chojkégame ꞌlige Gari chojkégame. Alésíko alué uché jaré lebita chojkégame simíbale alué napu oꞌká ꞌyénale alué weꞌká tábiri alé pachá reꞌobachi unelime ꞌlige alué tábiri jawala ꞌlige suwábaga tábiri alé pachá jame. Alésíko abé nujubá chojkile simiba alué ralámuli napu nile Epraíni chojkégame, abiena Manasesi chojkégame ꞌlige alué Benjamini chojkégame, ꞌlige abé guwachika alué Rani chojkégame, alué Aseri chojkégame, ꞌlige alué Neptalí chojkégame simíbale. Alarigá nokale alué makué okaná chojkégame ralámuli Kanani simiba ꞌyénaga. 98

51. Jena ruwimela alué ralámuli israelita osá resí aníligo (basado en Números 11) Alué ralámuli israelita ꞌwe resí anile, ꞌliko Onorúgame ayole alué ralámuli ꞌyuga ꞌlige naꞌí waꞌlú júlale

Pe abé aꞌkinana alué ralámuli israelita ꞌwe resí anile, ꞌwe nóchali kóríle alué weꞌká nóchili sébili oliá napu Onorúgame nulale. ꞌLiko Onorúgameka ayole alué ralámuli ꞌyuga ꞌlige waꞌlú naꞌí júlale alemi napu ejperega mochile alué ralámuli, ꞌlige ꞌma rajale jaré alué weꞌká uꞌkuchí galí ulumí napu ejperega mochile alué weꞌká ralámuli. ꞌLiko alarigá ikiá ka, alué ralámuli nulele alué Moisesi napurigá alué Moisesi tánimala Onorúgame napurigá ku choꞌámala naꞌí. Alué Moisésika yati eꞌwale, nulele Onorúgame napurigá ku choꞌámala naꞌí. Aꞌliko Onorúgame yati choꞌale alué naꞌí. Onorúgame nulele Moisesi napurigá mochiámala gicháosa makué rió eꞌsélikame ꞌlige Onorúgame weꞌká rejcholí ꞌyale alué ralámuli

Aꞌkinana weꞌká rawé kachi, alué ralámuli israelita ꞌma anérelekeꞌe alué maná anilime goꞌyá mochige, alué napu Onorúgame náole napurigá alué ralámuli goꞌmela, ꞌlige goꞌnálele uché jaré goꞌame napu goꞌgá ejperégame nílige ꞌya bajchá rawé alé Ejipto mochiga. Alésíko ꞌwe resí anile. ꞌLiko Onorúgameka ayóle alué ralámuli ꞌyuga. Moisesi abiena ayólekeꞌe alué ralámuli ꞌyuga. Aꞌliko Moisesi raꞌíchale Onorúgame ꞌyuga ꞌlige ruyele ꞌma tase ikiria alué ralámuli nulea, ꞌlige tánele napurigá Onorúgame nejkúramala. Onorúgameka nulele Moisesi napurigá mochiámala alué weꞌká rió eꞌsélikame gicháosa makué rió, Onorúgameka ꞌwe ꞌla rejcholi ꞌyámoríle alué eꞌsélikame napurigá ꞌwe ꞌlá machigá guꞌíromala alué Moisesi. Onorúgame saꞌpá ꞌyámoríle alué ralámuli israelita napurigá alué goꞌgá ejperélamala bilé mechá napusí anera. ꞌLige alué Moisésika tase ꞌla sébili bijchígile Onorúgame ꞌla ꞌyamio saꞌpá alué ujsani siento mili rasígame ralámuli pe riocho tétiga, ꞌlige Onorúgameka anele: —Neka napu ekí nóchili newánilisa yati ꞌla gayéname ju, aka machibóbalaꞌé. ꞌLiko alué Moisésika yati mochile alué gicháosa makué rió eꞌsélikame, ꞌliko Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírole alué rió eꞌsélikame, alarigá alué eꞌsélikame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole Moisesi. 99

Aꞌliko Onorúgame weꞌká recholí júlale alemi napu mochile alué ralámuli ejperega napurigá alué recholí meꞌgá goꞌmela alué ralámuli, ꞌlige alué recholí alemi napu mochile alué ralámuli ejperébaga reꞌlé júmale iꞌniga amóbami. Alué weꞌká ralámuli napu mochile alemi sajpuka bochí nokale alué recholí chaꞌpigá meꞌgá goꞌmea, ꞌlige wakele alué recholí saꞌpala. ꞌLige Onorúgameka ayoga asale alué ralámuli ꞌyuga cha resí aníligame, ꞌlige Onorúgame waꞌlú nayulí júlale alemi napu mochile alué ralámuli ejperébaga, alésíko alué weꞌká ralámuli ujchábale alué nayulí ꞌlige weꞌká suwile nayuka. 52. Jena ruwimela alué María ꞌlige alué Aroni nakuélaligo alué Moisesi ꞌyuga (basado en Números 12)

Pe abé aꞌkinana napuꞌlige Onorúgame weꞌká recholí julasa alemi napu mochile ejperega alué ralámuli, alué María ꞌlige alué Aroni si chojkile gawelia alué Moisesi. Alué okaka tase galele Moisesi chókame mukí rewisao, abiena ꞌnátale ꞌlige Moisesi ꞌwe gunarume ko biꞌneli neyúriga taꞌwesi anaga. Alueka tase bijchiá nile, alué Moisésika ꞌwe aꞌlá kilí rió nile tase gunarume. Onorúgame ꞌwe ꞌlá sébili machile alarigá ꞌnátachi alué María ꞌlige alué Aroni, ꞌliko nulele alué bakiá ralámuli napurigá simámala alé reꞌobachi. ꞌLige alé iwégame neꞌóchale alué María ꞌlige alué Aroni cha ená anéligame Moisesi. Onorúgameka ꞌla raꞌíchame kóríle Moisesi yuga, Moisésika ꞌwe ꞌlá rió kóríle tase napurigá alué uché jaré ralámuli, ꞌlige alué uché jareka tase siné ꞌyuga raꞌíchame kóríle. ꞌLiko chati raweli rekile, nayulí ꞌyale alué María, ꞌwe aꞌwágame nayulí nayule wiꞌchílachi, ꞌwe rojsákame gayénale napurigá tabilé elégame, alieri nile. ꞌLige alué Moisésika naꞌtemálekeꞌe alué mukí alué nayulí ujchábaga ajtígichi resí nilia, ꞌliko Moisésika Onorúgame tánelekeꞌe napurigá ku ꞌyómala alué mukí. Onorúgameka yati eꞌwale saꞌwálekeꞌe alué mukí, ꞌlige anele: —Pe iligá ꞌminá mejkabé simibógó gichao rawé napu ju tabilé riógichi cha ená anéligame mué alué Moisesi. Apiépiri ralámuli napuꞌlige ujchábasa bilé nayulí wiꞌchila rojsákame gayéname, napu lepra anilime ju yolí raꞌíchaga, ꞌminá mejkabé julálime nile tabilé riógichi.

100

53. Jena ruwimela alué ralámuli israelita júlaligo makué oká rió eꞌnéniliga alé Kanani anilichi gawí boꞌígichi (basado en Números 13–14) Alué ralámuli simíbale alé Kanani ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga eꞌyéniga eꞌyénamala alemi

Pe aꞌkinana napuꞌlige alué María ku sebasa napu ejperébaga mochile alué weꞌká ralámuli, ꞌlige alué ralámuli israelítaka simíbale alé bilena napu nile Parani anilichi. ꞌLige alé sebasa nulele Onorúgame alué Moisesi napurigá alué Moisesi ꞌyámala makué oká rió napurigá julámala alé Kanani eꞌnéniliga ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga. Aꞌpílipi alué makué oká rió chebilena chojkégame nile. Alué Moisésika ꞌyati júlale alemi Kanani alué makué oká rió eꞌnéniliga alué ralámuli alemi Kanani riógame chieti ka alué ralámuli alemi ejperégame, abiena eꞌnéniliga júlale alué gawí chieti ka pala ꞌla ka echiá. Alésíko alué makué oká rió yati simíbale ale Kanani rewégachi. Alué ralámuli napu simíbale eꞌnemia suwabagá ꞌwe aꞌlá ruwile alarigárikó alemi

ꞌLige naosa makué rawé aꞌkinana ku sébale alué ralámuli, ꞌlige ꞌma suwábaga ralámuli israelita ruyele ꞌwe aꞌlá ka echiá alé Kanani, ꞌlige pe iligá alué ralámuli alé ejperégame ꞌwe aꞌwágame ko, ꞌlige jaré ꞌwe reꞌpá jágame rió ko, aminami alé weꞌkaná weꞌká namó riógachi suweke ꞌwe enáriga ꞌyétigame ko waꞌlú tególite. Alué oká rió napu nile Josué ꞌlige Kalebi, pe alué oká riocho ꞌwe ꞌla nirale napurigá alué israelita ralámuli tase guwana rujsúmala napurigá simámala nakomia alé Kanani mochígame ralámuli sayega, machíligame ꞌwe aꞌlá nejkúrimio Onorúgame. ꞌLige alué uché jaré makué rió napu simíbale eꞌnemia Kanani, alueka tase kórúle alarigá. Alueka lale tabilé umérimio alué ralámuli alé Kanani riógame. ꞌLige alué weꞌká ralámuli israelita abé ꞌla kórúle napurigá anile alué makué rió napu simíbale eꞌnemia, alué Josué ꞌlige alué Kalebi raꞌichálilaka tase kórúle. Alésíko alué weꞌká ralámuli uchéchigo ꞌwe ayónile alué Moisesi abiena alué Aroni. Abé ꞌla kóríle ejtebísiga alé Ejipto. Alésíko chojkile uché bilé waꞌlula nulame ajchá napurigá oꞌtomela ku alé Ejipto.

101

Onorúgame ꞌwe ayole alué ralámuli israelita ꞌyuga

ꞌLiko Onorúgameka raꞌíchale Moisesi ꞌyuga, suwábaga ralámuli israelita meꞌliméoríle, pe Moisesi rijimálacho aꞌkinana oꞌchérigame guꞌíromoríle. Onorúgameka ꞌwe ayoga asale alué ralámuli israelita ꞌyuga, rekó ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírilie tase bijchígiligame nejimio Onorúgame alué gawí Kanani rewégame. ꞌLige alué Moisesi anele Onorúgame: —Alué ralámuli Ejipto mochígame machisá meꞌáligo mué alué ralámuli israelita, aꞌliko animela tase aꞌwalí nígame ko mué napurigá ꞌyámala gawí ramué ralámuli israelita nila, alué gawí Kanani nerúgame, ꞌlige alekeri ꞌma suwábaga meꞌáligo mué alué ralámuli israelita. ꞌLige Moisésika uchéchigo tánile Onorúgame napurigá uchéchigo eꞌkámala alué ralámuli israelita rekó ꞌwe resí anichi. Onorúgame elale napurigá alué ralámuli eꞌyénamala naosa makué bamí jami wakígame gawí nerúgichi

ꞌLiko Onorúgameka anele: —ꞌLa nímaleké, iligá alué ralámuli weꞌká bamí eꞌyénamala jami wakígichi ꞌwe pe baꞌégichi naosa makué bamí eꞌyénamala, ꞌlige alakí bamí kachi ꞌma suwábaga suwimela alué ralámuli napu tase bijchígile napurigá aní ne nejimio alué gawí Kanani rewégame. Pe Josué ꞌlige alué Kalébicho ꞌla tabilé suwimela, alueka ꞌla alé Kanani bejterámala. ꞌLiko alué Moisésika ruyele alué weꞌká ralámuli napurigá anile Onorúgame, ꞌliko alué ralámulika alué raꞌíchali akisá ꞌwe seweka mochíbale. ꞌLiko arigá oyérile nakólichi alué ralámuli sayega napu ejperele alé Kanani, ꞌlige Onorúgameká tase guꞌírole, alekeri tabilé mele nakoga. Alarigá ikile alué ralámuli napugiti boꞌné Onorúgame alarigá eláligame, napugiti najkíligame napurigá naosa makué bamí eꞌyénamala jami tabilé ꞌme baꞌwégichi. 54. Jena ruwimela alué bakiá rió Koré, Ratani ꞌlige alué Abirami tase ꞌla nóchaligo Onorúgame ꞌyuga (basado en Números 16–17) Koré, ꞌlige alué Ratani, ꞌlige alué Abirami chojkila newale alué Moisesi

Bilé rió Koré rewégame bilé rawé anele alué Moisesi ꞌma tase eꞌwímoríle alué Moisesi. Alué Koreka ꞌlige Moisesi Koati mejká 102

rijimala nile ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame. Alué Koátika abé ꞌya bejtégame nile, Lebí inolá nile. Alué rió Ratani ꞌlige alué Abirami ꞌwe ꞌlá nirale napurigá anile Koré, abiena alué uché jaré weꞌká ralámuli oká siento miná nasipa napu nile ꞌwe najteme, alué si ꞌla nirale. Alésíko simíbale eꞌnemia alué Moisesi abiena alué Aroni. Sebasa alé napu mochile alué rió, iwégame neꞌóchale, anele alué oká rió eꞌwélala gayéniliga aꞌboi alué israelita ralámuli nuleme. ꞌLiko alué Moisesi rukele melénala beꞌá boꞌné Onorúgame napurigá ruyémala chieri rió chaꞌpíligo Onorúgame napurigá Onorúgame ꞌyame nímala. ꞌLige Moisesi ꞌwe neꞌóchale alué Koré napugiti rekó Onorúgame ꞌla ꞌyálige nóchali napurigá oꞌtome nímala alué weꞌká eꞌkarúgame tábiri alé reꞌobá ulumí ilígichi unelime, ꞌlige alué Koré tase ganíliga rejpile rekó alué nóchili ꞌyásiga, iligá waꞌlula balé ganánilile. Moisésika nulale napurigá bayewa alué Ratani abiena alué Abirami, ꞌlige alué oká rióká tase simíbale alé napu bayéliru Moisésite, ꞌlige alué oká rioka náole bilé raꞌíchali ruigá pe ꞌyégiligo alué Moisesi napugiti ꞌwe aꞌlá gawí ꞌyámoríligame napurigá ejperélamala alué israelita ralámuli ꞌlige pe jami ꞌwe wakígichi eꞌyénoríle alué ralámuli israelita. ꞌLige aminami anile alué oká rió tabilé inigo lisensia alué Moisesi napurigá waꞌlula asibámala boꞌnepi ꞌnátaga alué weꞌká ralámuli israelita nuleme. Onorúgame resiti raweli ꞌyale alué Koré ꞌlige alué Ratani ꞌlige Abirami, ꞌlige ꞌma meꞌale alué bakiá rió

Alué Moisésika nulele alué Koré napurigá napabúmala suwábaga ralámuli melénala rawé, alué napu cha anele Moisesi, napurigá napuímala alé aꞌbé napu ju reꞌobá ꞌyólachi, ꞌlige napurigá suwábaga alué ralámuli oꞌká sebámala bejtoli oꞌkuí molela ꞌlige oꞌkuí ꞌyúriga. ꞌLiko alarigá nokale alué ralámuli. ꞌLige Onorúgameka nulele alué uché jaré ralámuli napurigá mejkabé mochímala alé napu ejperébaga mochile alué bakiá rió. ꞌLige Onorúgame elale napurigá alué gawí weꞌé oꞌtuímala alé napu mochile ejperébaga alué bakiá rió, ꞌlige alué bakiá rió alé pachágana rujsuka suwile, abiena alué ꞌkúchila ꞌlige jubila ꞌyúriga abiena ꞌma suwábaga tábiri napu nígame nile alué ralámuli. Abiena Onorúgame náole alué naꞌí alé napu uchule molea, ꞌlige alé rajale alué weꞌká ralámuli oká siento miná nasipa ralámuli. ꞌLige alarigá ꞌla machírile Onorúgame alué weꞌká ralámuli boꞌné Onorúgame chaꞌpíliga alué Aroni napurigá waꞌlula weꞌká balé nuleme nímala. ꞌLige melénala rawé alué uché jaré weꞌká ralámuli chojkile alué Moisesi sayega raꞌicha abiena alué Aroni si, alué oká rió chojkila ko 103

suwigó alué weꞌká ralámuli israelita alé. ꞌLiko Onorúgameka ayole alué weꞌká ralámuli ꞌyuga, alésíko chojkile meꞌá alué weꞌká ralámuli. ꞌLige alué Moisésika nulele alué Aroni napurigá molémala alué oꞌkuí molelime alé napu jale alué weꞌká ralámuli. ꞌLige anile siné kachi alarigá Onorúgame aꞌremio alué ralámuli meꞌá. ꞌLiko Arónika molele, ꞌlige alué ralámulika ꞌma suwílige makué naó mili ralámuli rasígame. Alué waꞌlula Aroni nila resola

ꞌLige Onorúgame nulele Moisesi napurigá nulema alué ralámuli napurigá nolama bilé resola alué iꞌpílipi chojkégame ralámuli, napurigá Moisesi alé iꞌpílipi resólachi uchuchámala rewalá alué iꞌpílipi rió napu abé najteme nile napu ekiana chojkégame ralámuli nuleme nile. Nulele Moisesi Aroni rewalá ujchániliga alé resólachi alué ralámuli napu nile alué Lebí chojkégame. ꞌLige aminami nulele napurigá alué resola alé pachá reꞌobachi jawámala alé pachá bilena galichi abé najtémechi napu boꞌime nile alué gajoni ꞌwe najteme. ꞌLige ruyele ꞌyámará alé iligá alué resola napu nila nile alué rió napu boꞌné Onorúgame chaꞌpile napurigá waꞌlula nímala weꞌká balé nuleme. ꞌLiko alué Moisesi yati ruyele alué ralámuli israelita napurigá anile Onorúgame. Alésíko alué makué oká chojkégame ralámulika chojkile bilé resola aꞌpá iꞌpílipi chojkégame alé reꞌobachi. ꞌLige alué Moisésika alé pachá reꞌobachi moꞌale alué makué oká resola. Melénala beꞌá rewale alué Moisesi Aroni rewalá resólachi chujkúgame, ꞌlige ꞌwe yaga ilile alué resola abiena ꞌwe sewagá iligó aminami ꞌwe rakega ilile. Aꞌliko maꞌchí oꞌtole alué makué oká resola napurigá etémala alué ralámuli israelita sewáligo ꞌlige rakéligo alué resola. ꞌLige Onorúgame nulele Moisesi napurigá ku alé pachá reꞌobachi elámala alué resola Aroni nila. Ye resólaka ku alé pachá reꞌobachi gatéliru napurigá alué ralámuli cha anisá ta gayénagoriká balé ꞌlige ꞌla nélagá nokísimala napurigá tabilé sayega raꞌichamio Onorúgame ꞌyuga. 55. Jena ruwimela Moisesi ꞌlige Aroni tase ꞌla sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga (basado en Números 20:1-13, 22-29)

Alué weꞌká ralámuli israelita ejperébale alé bilena Karesi* a rewégachi ꞌlige tabilé baꞌele alé. ꞌLige alué weꞌká ralámuli ayole alué Moisesi ꞌlige Aroni ꞌyuga, ꞌlige anele: a Karesi aniáká gawí najteme napu Onorúgame chaꞌpile aniame nile.

104

—Abé ꞌla nílige Onorúgame ꞌma suwábaga meꞌlisá ramué alué Koré, Ratani, ꞌlige Abirami ꞌyúriga. ꞌLige ꞌémika pe buyánalekuru ramué alé Ejipto. Resí níliga eꞌyénaliguru ꞌlige ramué jemi jami, tase baꞌwí iꞌtékuru jemi napurigá bajiwa. ꞌLiko alué Moisesi ꞌlige Aroni si, simíbale alé alué reꞌobá ꞌyólachi, ꞌlige Onorúgame anele alué Moisesi: —Chaꞌpí alué resola mué nila, ꞌlige ꞌemi okaka suwábaga napabuwa alué ralámuli. ꞌLige baꞌwí tániwaká alué waꞌlú rejté bewárigame alé ꞌmi ilígame ꞌlige maꞌchínamala baꞌwí alé rejtechi. ꞌLige alué Moisesi ꞌlige Aroni napabule alué ralámuli, ꞌlige Moisésika anele alué weꞌká ralámuli ꞌwe ayoga raꞌíchaga: —¿Neka chonigá maꞌchí pámalawé alué baꞌwí jena rejpólachi, cha neꞌome káré ꞌemi? ꞌLige alarigá anisá alué Moisesi aꞌlige wejpale resólate alé gawichókata, osá wejpale, ꞌlige alué baꞌwika yati waꞌlú maꞌchínale alé rejpólachi. ꞌWe aꞌlá nachule alué weꞌká ralámuli, abiena alué weꞌká ajágame bukú. ꞌLige Onorúgameká ayole alué Moisesi ꞌyuga abiena alué Aroni ꞌyuga pecha ꞌla sébili bijchígiliga napurigá anile Onorúgame. Boꞌné Onorúgame nulélige Moisesi napurigá alué Moisesi raꞌichámala alué rejté ꞌyuga, ꞌlige alué Moisésiká pe alué weꞌká ralámuli ꞌwe ayóniga raꞌíchile, ꞌlige ayoga wejpale alué rejté. ꞌLige alésíko Onorúgame anele Moisesi abiena alué Aroni napurigá ꞌma tabilé aminabi ꞌyúrimala alé Kanani alué weꞌká ralámuli israelita, nulele napurigá aꞌrémala alé tabilé baꞌwégichi ꞌlige alé suwimela alué oká rió. Pe aꞌkinana mukule alué Aroni. ꞌLige Aroni inolá Eliasari waꞌlula bajchá ochérigame, alué gayénale waꞌlula balé nuleme. ꞌLige Moisésika pe nujubapi mukule taꞌchó ꞌme seba alé Kanani. 56. Jena ruwimela alué ralámuli israelita cha aníligo ꞌlige Onorúgameka weꞌká sinowí náboligo alemi napurigá iꞌkímala alué ralámuli (basado en Números 20:14-21; 21:4-9)

Alué ralámuli israelítaka abichilubi eꞌyénale alé Kanani simiba, iligá uché bilé bowechi simíbale abé mejká napugiti alué Eromi ejperégame tabilé elíligame napurigá alué Eromi gawílachi simáromala. Eromi ejperégame ralámulika Esaú rijimala nile ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame. Esauka Akobo si napuíka oꞌchérigame, gawalá nile. 105

Aꞌlige alué ralámuli israelita ꞌma najsínoríle alemi eꞌyénaga, abiena ꞌma anéroríle alué maná goꞌgá. Alekeri uchéchigo ayole Onorúgame alué ralámuli ꞌyuga, alekeri weꞌká sinowí náole alemi napu mochile alué ralámuli ejperébaga napurigá alué sinowí iꞌkímala alué weꞌká ralámuli. ꞌLige weꞌká ralámuli suwile sinowite iꞌkísiga. ꞌLige alué ralámuli machisá Onorúgame weꞌká sinowí náboligó gastigo neraga resí anisá, ꞌlige simíbale alué ralámuli Moisesi eꞌnemia. Sebasa napu asale Moisesi ꞌlige nulele napurigá tánimala Onorúgame napurigá seꞌwí julámala alué weꞌká sinowí. ꞌLiko Moisésika Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale. ꞌLiko Onorúgameka nulele napurigá newámala alué bilé sinowí bronse anilime jiérote, ꞌlige napurigá alé reꞌpá iguchi ujchámala ojaga napurigá alué apiépiri ralámuli iꞌkísiga sinowite yati simámala eꞌnemia alé reꞌpá chujkúgame sinowí brónsete newárigame napurigá tabilé suwimela. Moisésika newale alué sinowí brónsete ꞌlige alué sinowí eꞌnéniga bilena reꞌpá chujkúgame ꞌla yati saꞌwime nile alué israelita iꞌkísiga sinowite, tase suwime nile. ꞌLige alué boꞌné Onorúgame ꞌyome nile alué ralámuli sinowite iꞌkírigame, ꞌlige yati saꞌwime nile. 57. Jena ruwimela alué ralámuli israelita okaná neyúraligo nakoga (basado en Números 21:21-35)

Alué ralámuli israelita náole bilé raꞌíchali alué waꞌlula selígame amoreo napu ejperele alé bakochi Jorani naꞌomi rayénali maꞌchínachi alé asiruga napurigá elámala alué waꞌlula alemi simárichi israelita alé waꞌlú gawichí alué amoreo gawila. ꞌLige alué waꞌlula selígame ka tase elile napurigá alemi simáromala alué ralámuli, aꞌliko alué ralámuli israelita yati napabule sontalo, alésíko nakósile alué amoreo sayega. ꞌLige neyúrile alué israelita, weꞌká ralámuli meꞌale, ꞌlige alé ejperébale alué ralámuli israelita. Aꞌkinana simíbale uché bilena napu Basani rewégame gawí boꞌile. ꞌLige alué waꞌlula selígame alé Basani ajtígame yati napabule alué weꞌká sontalo, ꞌlige yati nakósile alué israelita sontalo sayega. ꞌLige Onorúgame iwérili ꞌyale alué ralámuli israelita napurigá tase majámala nakoga, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromoríle alué sairúgame umérilichi napu nile alué ralámuli Basani ejperégame. Alésíko ꞌwe aꞌlá semáriga neyúrele alué israelita nakoga, weꞌká ralámuli meꞌale alé Basani ejperégame. 106

58. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Moabi rewégichi nóchame Balaki rewégame tániligo nejkúroli napurigá Balami sukumúmala alué ralámuli israelita (basado en Números 22–25; 31) Alué ralámuli israelita ejperébale alé Moabi anilichi

Abé aꞌkinana ꞌma umérasa alué ralámuli israelita alué ralámuli amoreo, abiena alué Basani ejperégame ralámuli, ꞌlige simíbale uché bilena napu nile aꞌbé Moabi anilichi ꞌlige alé ejperébale. ꞌLige alué ralámuli Moabi ejperégame ꞌwe majale alué weꞌká ralámuli israelita etesa aꞌbemi mochígachi, napugiti cha weꞌká níligame alué ralámuli israelita, aminami yaꞌmá okaná neyúriligame alué ralámuli nakoga. Alué waꞌlula rey Moabi anilime waꞌlú gawí boꞌígichi nulame bayele alué Balami

ꞌLiko alué waꞌlula selígame alé Moabi rewégichi, Balaki rewégame, júlale alué bilé rió bayéniliga sujkurúgame napu Balami rewégame nile, napurigá alué rió sujkumúmala alué weꞌká ralámuli israelita. Abiena alué ralámuli Mariani anilichi mochígame guꞌírale alué ralámuli Moabi ejperégame. ꞌLige alué Balami machisá alué rió julárigame bayéniliga alieti ꞌnátaga eꞌyénigo ꞌliko anile: —Buwewa ꞌemi chonirá Onorúgame. ꞌLige Onorúgameka nulele napurigá tase sujkumúmala alué ralámuli israelita, napugiti alué boꞌné Onorúgame ꞌwe naꞌtemáligame alué ralámuli israelita, alekeri najkile napurigá tase che olawa alué ralámuli israelita napurigá ꞌla ganíliga ejperélamala senibí. ꞌLiko alué Balámika tase siméríle. ꞌLiko alué waꞌlula selígame Balaki uché jaré rió eꞌwélela júlale uché bilé raꞌíchali oꞌtóriga abé eꞌwélela meꞌtagá alué napu júlale bajchabé, alué rioka ꞌwe anele bayeria alué Balami. Alué selígameka weꞌká tábiri najtétimoríle alué Balami ꞌla sujkumúsaká alué ralámuli israelita. ꞌLiko alué Balámika rukele uchéchigo siné Onorúgame chuꞌsímili ko, ꞌlige Onorúgame ꞌla elile simichi, ꞌlige anele napurigá ꞌla eꞌwámala napurigá animela boꞌné Onorúgame. ꞌLige Onorúgameka tase najkílige napurigá alué Balami simela alemi alué ralámuli israelita mochígichi, ꞌliko náole alué bilé santo ánjeli napu boꞌné Onorúgame ꞌyuga nóchame nile napurigá tase elímala napurigá sebámala alué rió napu simiá enálige. ꞌLige Balámika bulito mukila asigá enale bowesia, ꞌlige alué bulito mukila etele alué 107

santo ánjeli alé boichí oꞌwemi najteka ilígichi siparina oꞌká, ꞌlige Balámiká tabilé etele. ꞌLiko alué bulítoka seꞌwí chajkena simile tase boichimi, ꞌlige alué Balámika wejpale alué bulito mukila, ꞌlige alué bulítoka ku roꞌile alé boichí. ꞌLiko alué santo ánjelika ilíbale alé boichí alé nasipa napu nile okaná jágame tegoli, ꞌlige ꞌwe chega simírole alué bulito alemi bilena tegochi, ꞌlige alué Balami bilena ronola ꞌma chiꞌlale, ꞌliko alué rioka wejpale alué bulito uchéchigo siné. Alué santo ánjelika uchéchigo siné ilíbale alé boichí napu nile abé ꞌwechi napu pe ꞌla sébali simírome nile bilé rió bulito asigá. Alué bulítoka uché etesa alué santo ánjeli aꞌliko wijchí boꞌíbale. ꞌLiko alué Balámika ꞌwe rasigá ayole alué bulito ꞌyuga, ꞌliko iwégame wejpale. ꞌLige boꞌné Onorúgame elale napurigá alué bulito raꞌichámala. Alué bulito rukele tachiri najkió alué rió Balami, chonigá iwégame wejpao. ꞌLige alué rioka wejpagóríle napugiti tabilé eꞌwárá alué bulito. ꞌLige alué bulítoka uchéchigo siné raꞌíchale, uché rukele alué Balami chekisá tase eꞌwame ka alué bulito, ꞌlige alué rioka anele: “Tase siné cheꞌsime ke mué.” ꞌLiko Onorúgameka etérile alué santo ánjeli alemi ilígichi boichimi alué siparina oꞌká. ꞌLige alué santo ánjelika neꞌóchale Balami napugiti wejpáligame alué bulito, ꞌlige alué santo ánjelika nawagóríle tabilé elimia napurigá simela alué rió alemi gawichí Moabi anilichi. ꞌLiko alué Balámika ku roꞌímoríle, kumi siméríle napu bejtele. ꞌLige alué santo ánjelika ruyele ꞌla ko napurigá simela Balaki eꞌnemia, ruyele napurigá ruwimela pe napurigá nulele boꞌné Onorúgame. Aꞌliko alué Balami rewégame simile alé waꞌlula selígame Balaki eꞌnemia, aꞌlige melénala rawé simíbale okaka alé bilena reꞌpá rabó uché jaré uꞌkuchípala nulame ꞌyuga napu Balaki ꞌyuga nóchame nile. Alé rabó iliruga maꞌchígame nile alé napu mochile alué ralámuli israelita ejperébaga. ꞌLige alué Balámika nulele alué waꞌlula selígame newániliga gichao mesa tegoli alé chiliwélime saꞌpá Onorúgame, napurigá alé chiliwémala bilé roló ꞌlige bilé boꞌá iꞌpílipi mesa tególichi. ꞌLiko alué waꞌlula selígame alarigá nulale. ꞌLige alué Balámika nulele alué selígame napurigá alé buwémala, ꞌlige alué boꞌneka siméríle Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia tachiri nulara Onorúgame anile. ꞌLige alué Balami peꞌwera ꞌminami simile, ꞌlige alé Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali ruyele tachiri rumeli níliga alué rió. ꞌLige pe nujubapi ku aleka nawale, ꞌlige anele alué selígame: —Mueka júlale neꞌchí bayéniliga napurigá ne jena nawámala alué ralámuli israelita sujkumumia, ꞌlige neka tase chérigá sujkumúmala alué ralámuli israelita napugiti Onorúgame najkiame napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga mochímala alué ralámuli israelita. ꞌLige Onorúgame 108

weꞌká ralámuli oꞌchéririle ralámuli israelita, ꞌma tabilé umubáriame nile tetia. ꞌLige neka alué ralámuli israelita gompaniérola nisa nílikurúchigó. ꞌLige alué waꞌlula selígame akisá ye raꞌíchali, ꞌliko ꞌwe ayole Balami ꞌyuga. ꞌLige Balámiká ruwile napurigá rumeli níligo napurigá nulele boꞌné Onorúgame. ꞌLiko alué waꞌlula selígameka oꞌtole Balami alé miná uché bilena reꞌpá rabó, ꞌlige alué Balámika nulele napurigá newámala gichao mesa tegoli alé napu chiliwélime nile alué ajágame Onorúgame, ꞌlige alé chiliwele Balaki alué gichao roló abiena alué gichao boꞌá, ꞌliko Balámika regá anile: —Onorúgameka pecha weꞌká ꞌnátame juko tase napurigá nokame niru ramué ralámuli. Onorúgameka ruwíturu ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírimio napurigá ꞌwe ꞌla semáriga ejperélamala alué ralámuli israelita, ꞌlige sébili olámili júkuru Onorúgame. ꞌLige ye raꞌíchali Onorúgame nuléturu neꞌchí napurigá ne ꞌemi ruyémala ꞌlige neka tase uché bilé raꞌíchali seꞌnú rumeli júkuru. ꞌLige Onorúgameka tase chati ralámuli neraga etiá alué ralámuli israelita, alekeri Onorúgame ꞌwe aꞌlá senibí guꞌiro alué ralámuli. Alekeri alué ralámuli tabilé cheꞌwimela rekó aꞌpiépiri rió sujkurúgame najsibúnilichi. ꞌLige alué waꞌlula selígame tase galele ye raꞌíchali akisá, ꞌliko anele alué rió Balami anilime: —Mué rió tase sukumúnilisaká alué ralámuli israelita, ꞌliko tase aꞌká ralámuli koripoa alué israelita. Alésíko alué waꞌlula selígameka oꞌtole alué Balami alé uché bilena rabó, ꞌma baikiná rabó nile alésíko napu sébale alué rió, alé uchéchigo gichao mesa tegoli nulale newánaliga alué selígame, ꞌlige alé meꞌale bilé roló abiena bilé boꞌá iꞌpílipi mesa tególichi rekagá. Aleka alué Balami tase simile ꞌminami Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia napugiti alué rioka ꞌwe aꞌlá sébili machíligame Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírimio alué ralámuli israelita. ꞌLiko eꞌnélekeꞌe alemi napu mochile alué ralámuli israelita ejperébaga, ꞌlige Onorúgame Alawala anele alué Balami churigá animea alué selígame Balaki ꞌyuga. Regá anile alué Balami: —Onorúgame boꞌné ꞌwe aꞌlá machiri neꞌchí napurigá ne ꞌwe aꞌlá machimela alarigá ko alué ralámuli israelita ꞌlige alarigá nimio nujubami. Alué ralámulika asíriga najteme ganama pe iꞌlibeko napugiti Onorúgame boꞌné ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírame alué ralámuli israelita. Onorúgame boꞌné ꞌla semáriga guꞌíromala alué ralámuli napurigá ꞌla semáriga neyúrimala nakoga saíla ꞌyuga. ꞌLige alué ralámuli napu najkime ju napurigá resí ikimela alué israelita, alueka ꞌwe resí ikimela aꞌboi ꞌnalina. ꞌLige alué ralámulika napu najkime ju 109

napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala alué israelita, alueka ꞌwe aꞌlá raweli rewimela. Ye raꞌíchali akisá alué selígame Balaki ꞌwe ayole weꞌká ꞌnátale, alésíko kumi bejtélachi júlale alué Balami. Alué Balaki ꞌnátoríle ꞌwe enomígame newamia alué Balami aminami ꞌwe najteme, ꞌlige alésíko ꞌma tase alarigá olámoríle pecha eꞌwáligame alué rió nóchili nulelía. ꞌLige Balámika uchéchigo ruyele pe napu Onorúgame nulale. Aꞌliko alué rió yati siméríle kumi boꞌné bejtélachi, ꞌlige uché pe uꞌkabi raꞌíchali ruméríle: —Onorúgame boꞌné alarigá elá napurigá ne ꞌwe aꞌlá machimela alarigá nokimeo alué ralámuli israelita pe iꞌlibeko, aminami napurigá ne ꞌla machimela ochérimio bilé towí israelita aꞌkinana uché jaré bamí, ꞌlige alué towí waꞌlú ochérasa ꞌma umérimio nejkoga alué ralámuli Moabi ejperégame, abiena alué ralámuli Eromi ejperégame, abiena alué ralámuli amalesita, ꞌlige alué ralámuli seneo ꞌyúriga —alarigá anisá ku galírale simile alué Balami. Balami nila rejcholi

Alué rió Balami tabilé sujkumule alué ralámuli israelita, iligá nulele alué umugí alé Moabi ejperégame abiena alué Mariani ejperégame umugí napurigá uché bilé ꞌnátali tétimala alué ralámuli israelita. Alué umugika ꞌwe rejcharúgame nile, yati simíbale alué ralámuli israelita eꞌnemia napu mochile ejperébaga ralámuli israelita, ꞌlige bayérole alé napu chiliweme nile goꞌame alué tabilé Onorúgame alué ralámuli Moabi ejperégame ꞌlige Mariani ejperégame. Alué tase ꞌla Onorúgame oyérame nile, pe tábiri oyérame nile alué ralámuli, pe ralámuli newalila oyérame nile alué ralámuli napu kógime nile yawí newagá. ꞌLiko alué jaré ralámuli israelita chojkile eꞌkali tania alué tase ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame, abiena newile jaré umugí alué rió israelita ꞌyuga. ꞌLiko Onorúgameka ꞌwe ayole alieti etega alué ralámuli israelita ꞌyuga, ꞌlige nulele alué Moisesi abiena alué uché jaré eꞌwélela israelita napurigá suwábaga meꞌlimela alué ralámuli napu tase ꞌla Onorúgame oyérame nile napu pe tábiri eꞌkali tánime nile. Abiena nulele alué ralámuli napurigá nakómala alué Mariani ejperégame sayega napugiti alué nokáligame alué ralámuli israelita nulea napurigá alué aꞌboi nila tábiri goꞌame newagá kógimia yawiyame nerúgichi. ꞌLiko alué ralámuli israelítaka yati napabule alué weꞌká sontalo, alésíko nakósile alué ralámuli Mariani ejperégame sayega, ꞌlige neyúrole alué israelita nakoga. ꞌMa meꞌale alué Balami alemi nakólichi abiena weꞌká umugí ꞌma chaꞌpile, abiena weꞌká ꞌkuchi ꞌyúriga, 110

abiena alué weꞌká akasí napu bujkégame nile alué ralámuli Mariani ejperégame, uché jaré ajágame ꞌma suwábaga bujele ꞌma napu ekí tábiri nígame nile alué ralámuli Mariani ejperégame. ꞌLige weꞌká ralámuli napu chaꞌpíliru oꞌtóliru napu asale Moisesi, ꞌlige alué weꞌká tábirika alué Moisesi ꞌyale abiena alué Eleasari napu nile waꞌlula balé uꞌkuchípala balé nuleme. Alué Moisésika ꞌwéchigo ayólekó pecha naꞌpériga meꞌáliga alué umugí alé Mariani ejperégame, alué umugí ꞌnalina abé chojkila níligame napugiti alué umugí nokáligame tetia chati ꞌnátali alué ralámuli israelita napurigá oyérimala alué tase ꞌla Onorúgame nila rejcholi. Alésíko ꞌma meꞌale alué weꞌká umugí, abiena alué weꞌká ꞌkuchi, ꞌlige alué weꞌká umugí iꞌweka tase meꞌale. ꞌLige alué Moisésika ruyele ꞌwe chátiri alawégame ko alué ralámuli israelita napugiti aꞌbé jáligame alué suwígame biꞌtígichi, ꞌlige newámili nile alué bilé yawí nawésili yowame napurigá ku biꞌwimela alué napu ꞌwe chátiri alawégame nile napugiti Onorúgameka abalarigá nuléligame alué ralámuli israelita. Abiena ꞌwe aꞌlá semáriga biꞌwelime nile alué napu ekí tábiri nígame nile, jaré tábiri alé naꞌichí jawálime nile biꞌwea, ꞌlige jaré pagókime nile. ꞌLiko alué Moisesi ꞌlige alué Eleasari si chojkile alué weꞌká tábiri nachuta napu bujérigame nile alué ralámuli Mariani ejperégame, ꞌyale alué weꞌká sontalo aꞌboi gompaniérola, abiena alué lebita nachule, abiena uché jaré ralámuli israelita. 59. Jena ruwimela Moisesi uché apélichi uchúchaligo weꞌká ralámuli rewalá (basado en Números 26)

Napuꞌlige alué ralámuli israelita bijí mochígichi alé epomi Moabi anilichi aꞌmulipi alé bakochi Jorani anilichi, Onorúgameka nulele alué Moisesi abiena alué Eleasari napurigá uchéchigo apélichi uchuchámala alué weꞌká ralámuli rewalá napugiti naosa makué bamí níligame apélichi uchuchásiga alué ralámuli rewalá. Ye bamika weꞌká rió rewalá apélichi uchúchale napu nile bilé liá bamígame, ujsani siento miná bilé mili mináchigo gichao siento miná baisá makué ralámuli nile (601,730), pe riocho. ꞌLige Onorúgameka anile: “Alué ralúmuli weꞌká tétirigame ꞌla nejkúromio waná newalichi alé Kanani. ꞌLige alué bilena chojkégame ralámuli abé weꞌká nisa ꞌlige abé waꞌlú gawí nachuámili nile, ꞌlige alué abé uꞌkabi ralámuliká, alueka abé uꞌtá gawí nachuámili nile. ꞌLige ye bamika tase ꞌyúriga uchucháleru rewalá apélichi alué ralámuli 111

lebita, napugiti alué ralámuli ka tase peꞌtá nachuámili níligame gawí. Alué ralámuli lebita ka wanáchigo tétiliru, alueka nile bilé liá miná bakiá mili ralámuli. Alué ralámulika tétiliru napu nile alué towí pe bilé mechá ajtígame ochérasa, abichigó pe riocho tétiliru.” Napuꞌlige suwénasa apélichi uchucha rewalá alué Moisesi ꞌlige alué Eliasari suwábaga ralámuli suwílige napu tétirigame nile alé rabó Sinaí ꞌya, pe alué Josué, ꞌlige alué Kalebi, ꞌlige alué Moisesi, alué alakipi ejtebile napu ꞌya apélichi uchucháleru rewalá. Weꞌká ralámuli suwile alé jami ꞌwe wakígichi ꞌwe pee baꞌégichi eꞌyénaga napurigá anílige Onorúgame ꞌya bajchá rawé. Alué ralámulika suwile napugiti pecha ꞌla bijchígiliga napurigá anile Onorúgame ꞌyamio alué gawí Kanani nerúgame. 60. Jena ruwimela okaná chojkégame ralámuli miná nasipa tániligo Moisesi gawí napurigá nejímala alé bakochi Jorani naꞌomi neraga napu maꞌchíname ju rayénali (basado en Números 32)

Alué ralámuli israelita napu nile Rubeni chojkégame, ꞌlige alué Gari chojkégame, alueka weꞌká akasí bujkégame nile, ꞌlige alué ralámuli ka ꞌwe aꞌlá machigá tale alué waꞌlú gawí Kanani naꞌlebo napu neyúrilige nakoga alé ꞌwe aꞌlá ko alué akasí uchuchalia, alekeri alué ralámuli tánile alué Moisesi alué waꞌlú gawí napu nile alé Kanani naꞌlebo rayénali bokuíchi neraga. Tabilé najkióríle alué gawí napu ꞌyáwali nile alé Kanani nerúgame. ꞌLige sinékó alué Moisésika taꞌmé ꞌla nirale napurigá anile alué ralámuli gawí taa alé, mayele guwana rujsunamio alué uché jaré ralámuli, napurigá nokale alué makué rió eꞌneme naosa makué bamí abé ꞌya. ꞌLige alué weꞌká ralámuli napu nile alué Rubeni chojkégame abiena Gari chojkégame, alueka aꞌrémoríle alué aꞌboi ujubila ꞌlige ꞌkúchila weꞌkaná weꞌká galí jágichi Kanani naꞌlebo, ꞌwe aꞌlá ꞌyérigichi noligá reꞌpá ilígame tególite simamia alué uché jarela israelita guꞌírimia alué Kanani mochígame sayega nakólichi. ꞌLiko alué Moisésika ꞌla nirale alarigá, ꞌlige ruyele napurigá pe iligá ꞌwe aꞌlá sébili olámala napurigá anile alué ralámuli. Alésíko ꞌyale alué gawí alué ralámuli alé Kanani naꞌlebo boꞌígame napu nile alué Rubeni chojkégame, abiena alué Gari chojkégame, abiena alué nasípasi chojkégame ralámuli alué Manasesi ꞌyúriga.

112

61. Jena ruwimela Onorúgame nuléligo ralámuli israelita napurigá rojanámala gawí alué Kanani rewégame (basado en Números 27:1-11; 34–36)

Onorúgame ruyele alué Moisesi koche si nímili níliga alué gawí Kanani rewégame. Onorúgame ruyele alé si chaꞌpimeli níliga alué gawí ꞌla neyúrosaká nakoga alué ralámuli israelita alué Kanani mochígame sayega. Ruyele alué Moisesi napurigá ruyémala alué ralámuli israelita napurigá rojanámala alué gawí reꞌeka, gi makuémana chojkégame ka aminá nasipa chojkégame ralámuli. Alué gawika boꞌile naꞌtumi rayénali bokuíchi alé bakochi Jorani rewégachi asiruga. Alué Josué anilime rió waꞌlula nímili nile alué Moisesi mukusá. ꞌLige anele Onorúgame alué Josué ꞌlige alué Eleasari napurigá alué nokimela gawí nachuta. Onorúgameka chaꞌpile pe iꞌpílipi rió makué okámana chojkégame napurigá guꞌíromala alué Josué ꞌlige Eleasari gawí rojanálichi. Alué napu nachume ju alué iꞌwé

ꞌLige uché bilé raꞌíchali regá ruyele Onorúgame alué Moisesi: —Bilé rió tase ꞌwesi ꞌkúchigame nísaká ejtemali, pe malégame nisa, ꞌliko pe alué malala nachuámala alué gawí wasá, pe iligá alué iweka tabilé uché bilénaka chojkégame nawágame rió rewimeli ju, alarigá ꞌla tase uché bilena chojkégame ralámuli nila nímala alué gawí wasá. Alué weꞌká riógichi alué ralámuli lebita nila

Alué lebita ralámuli ka tabilé nachuámili nile gawí ꞌla waná pe iligá weꞌká galí namó jágame weꞌkaná chojkégame naosa makuémana na osánó chojkégame ꞌyáboli nile alué makué bilé chojkégame ralámulite alé Kanani napu nachule napurigá alé ejperélamala. Napu ekiná chojkégame weꞌká galí namó jágichi noligá ꞌwe aꞌlá gajsalégichi a nímili nile napurigá ajágame goꞌmela. Alué lebita ralámuli ꞌyáboli nile weꞌká galí namó jágame weꞌkaná chojkégame. Ujsani alué weꞌká galí jágichi alué lebita ralámuli ꞌyárigame, napuꞌlige ꞌma alemi rioga, alueka nímili nile napurigá bejterámala alemi riógichi seꞌwiná ikisá apiépiri ralámuli. Baikiná nímili nile alé Kanani ꞌlige baikiná nímili nile alé Kanani naꞌlebo. Napuꞌlige bilé ralámuli uché bilé ralámuli meꞌlisá tase oꞌwétiga alué a Alué weꞌká galí namó jágame weꞌkaná riógichi alé Kanani ꞌma ꞌoni jábimili nile napugiti ꞌma meꞌliboli níligame alué ralámuli alé ejperégame, ꞌlige alé Kanani nákatu napu maꞌchíname nile rayénali ꞌma ꞌoni jale ꞌma meꞌlílirigame alué ralámuli alé ejperégame.

113

ralámuli alé bilena ujsámana weꞌká riógichi bejterámili nile napurigá tabilé che olawa alué mukúgame rijimálate. ꞌLige apiépiri ralámuli ꞌla oꞌwétiga meꞌlisáká bilé ralámuli, ꞌlige bilena alé ujsámana weꞌká riógichi sebasa napurigá tabilé meꞌliboa, alué ralámuli tabilé eꞌkáwali nile abarigá meꞌliboli nile. Alué ralámuli napu bejtega asimeli nile alé weꞌká riógichi napurigá tabilé meꞌliboa, alueka senibí alé asimeli nile napusí mukú alué waꞌlula balé nuleme, aꞌlige kulí simeli nile alué rió ꞌminami uché bilena weꞌká riógichi. Ku boꞌné bejtélachi siminálisaká, abiena ꞌla simeli nile. ꞌLige bajchabé maꞌchínasaká taꞌchó mukuchi alué waꞌlula balé, aꞌliko alué mukúgame rijimala najtepasa, yati meꞌliboli nile alué rió alué mukúgame rijimálate, ꞌlige alué nejkógame meꞌágame ka tabilé chojkila nile, alekeri tabilé galírale bajchalime nile alueka.

Deuteronomio 62. Jena ruwimela Moisesi ꞌwe aꞌlá rejcholi ꞌyáligo alué ralámuli napu oꞌchérale alé jami eꞌyénaga (basado en Deuteronomio 1–11)

Oká liá bamí aꞌkinana napuꞌlige alué ralámuli israelita buyasa alé napu ejperégame nile ꞌya siné Ejipto, ꞌma ꞌla sébili mochile moꞌimea alé Kanani anilichi, alué gawí napu ꞌyámorílige Onorúgame alué ralámuli. Moisésika ꞌla sébali machigá enale tabilé sebamia alé Kanani alué uché jaré ralámuli israelita ꞌyuga, Onorúgame ꞌmáchigo ꞌla ruyéligame mukumeo alué Moisesi taꞌchó seba alé Kanani. Moisésika bajchá taꞌchó mukiá ꞌwe ꞌla ruyénele alué weꞌká raꞌíchali rejcholi napu Onorúgame ꞌyale ꞌya alé rabó Sinaí anilichi. ꞌLige weꞌká oꞌchérale israelita ralámuli alakí bamí eꞌyénachi pe jami. Moisesi ruyele churigá guꞌíriligo Onorúgame alué ralámuli israelita

Moisésika ruyele alué weꞌká ralámuli churigá aníliga Onorúgame ꞌya, Onorúgameka najkiáráe napurigá ꞌwe aꞌlá sébili sebámala alé Kanani ejperélimia alué weꞌká ralámuli oꞌnola. ꞌLige abiena ruyélechigó júliligo makué oká rió eꞌnéniliga alé Kanani anilichi, lige ruyélechigó ꞌwe majáligo alué oꞌnola abé bajchabé mochígame alé Kanani simíbaga, alekeri Onorúgame elale napurigá naosa makué bamí eꞌyénamala jami alué weꞌká ralámuli. Abiena ꞌwe aꞌlá ruyele Onorúguame tabilé ꞌyáligo lisensia napurigá simámala ejperélimia alé 114

Kanani anilichi napurigá suwimela alué weꞌká rió tabilé sebánilime alé Kanani. Pe okabi rió alué ꞌyasi mochígame taꞌchó suwílige, napu nile Josué ꞌlige Kalebi, alueka ꞌláchigo tabilé guwana rujsúligame napuꞌlige julásiga eꞌnéniliga churigáriga ejperégintiká alué ralámuli Kanani ejperégame, ꞌlige aminami alué nokálechigó iwérali ꞌya alué israelita ralámuli napurigá sebámala alé Kanani anilichi. ꞌLige ruyálechigó osá neyúriliga nakoga, ruyele alué amoreo ralámuli ꞌyuga nakoga neyúriliga ꞌlige sinéchigo alé Basani anilichi mochígame ꞌyuga nakoga neyúriligachigó. ꞌLige ruyélechigó Rubeni rijimala chojkégame ꞌlige Gari rijimala chojkégame ꞌlige pe nasípasi alué Manasesi rijimala chojkégame nila alué gawí alé Jorani anilichi bakochi bajoniga nerúgame gawí, alué gawí napu rayénali maꞌchínachi neraga boꞌile, alué gawí napu alé Basani anilichi mochígame ꞌlige alué amoreo ꞌya mochígame nílige. ꞌLige anélechigó Moisesi alué ralámuli boꞌné aníligo napurigá tabilé sebámala alué Moisesi alé Kanani anilichi alué israelita ralámuli ꞌyuga, ꞌlige ruyálechigó Moisesi alué ralámuli Josué nimio waꞌlula napuꞌlige Moisesi mukusá. Moisesi anele napurigá ꞌwe aꞌla sébali olámala napurigá aní Onorúgame

Moisésika ꞌwe aꞌla maꞌchígame ruyele alué ralámuli israelita napurigá boꞌné Onorúgame najkile napurigá alué ralámuli sebámala alé Kanani napurigá alé ejperega mochímala. ꞌLige ruyélechigó napurigá alué ralámuli israelita ꞌla semáriga benírimala rejcholi ꞌlige Onorúgame nila nulalí alué aꞌboi ꞌkuchila ꞌlige apalóchila ꞌlige ochílatiri. ꞌLige ruyele tase oyériwa alué ralámuli newalila riosi, tase iwérali tánewará alué, pe biꞌlepi Onorúgamecho, aminami tase iwérali tániwará rayénali, mechá, ꞌlige soꞌpilítiri. Moisesi ꞌwe aꞌlá ruyele alué ralámuli israelita napurigá tabilé oyériga járomala alué tábiri ralámuli newalila. Ruyélechigó ꞌwe ayomio Onorúgame rewagachi ajtígame pe alué tábiri oyérasaká alué ralámuli israelita. Resítiri raweli ꞌyámará ku buyánaga alé Kanani napurigá ku guwana naꞌtámala Onorúgame ꞌyuga. Moisesi ruyele alué makué nulalí napu Onorúgame nejílige

Abiena ruyélechigó weꞌká eꞌkarúgame tábiri ꞌwe ꞌla semátiri newáligo Onorúgame alué israelita ralámuli guꞌíriga. Pe alué ralámuli israelítacho ꞌla raꞌíchame nile Onorúgame ꞌyuga. Aminami Onorúgame 115

tabilé siné buyáname nílega abé ꞌya bajchabékó alué aliena weꞌká ralámuli napu nóchame nile napurigá ajágame. ꞌLige Moisesi ꞌla ruyélechigó alué ralámuli israelita: —Alué raꞌíchali napu gatele Onorúgame ꞌemi oꞌnola ꞌyuga ꞌya ejperégame alué napu jipe ꞌma tabilé iꞌté, alué raꞌíchali bijí najtérá ꞌemi ꞌyuga. Alué raꞌíchalika senibí najtémala ralámuli israelita ꞌyuga. ꞌLige aminami Moisesi uché ruyele alué israelita alué makué nulalí nóchali napu Onorúgame nejílige alé Sinaí anilichi rabó. ꞌLige aminami ruyele alué uché jaré nulalí napu Onorúgame nejíligechigó, ꞌlige ruyélechigó alakisá seꞌwiná nokáligo alué ꞌya mochígame, alakisá gawéliliga alué ralámuli israelita Onorúgame ꞌyuga napusí buyásisa alé Ejíptoka. ꞌLige ꞌwe aꞌla rejcholi ꞌyálechigó napurigá tabilé siné resí nokigá járamala Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige napurigá tabilé seꞌwiná nokigá járamala pe machináliga chuꞌsita Onorúgame. Onorúgame ꞌyale ꞌwe eꞌlowítame raweli alué ralámuli israelita

ꞌWe ꞌla ruyélechigó Onorúgame nejíligó alué oká liá bamí ꞌyabé bajchabé pe machináliga pala ꞌla sébali olárá alué ralámuli Onorúgame ꞌyuga napurigá najkile boꞌné Onorúgame. Ruyele Onorúgame nejíligo iꞌsínimi ꞌwe eꞌlowítume raweli, ꞌlige pe yati nejíligo alué goꞌame napu maná rewégame nile napurigá ꞌla machimela alué ralámuli tase pe goꞌame goꞌgacho ejperélimili ko, abiena ꞌwe ꞌla sébali oyéraga ejperéliwará Onorúgame nila rejcholi. Alué ralámuli israelita ꞌwe aꞌla nirámili ju Onorúgame

Aminami, alué boꞌné Moisesi anélechigó: —ꞌWe ꞌla gepusi suwábaga ꞌemi ralámuli israelita. ꞌWe aꞌlá ꞌnátaga gepusi ye raꞌíchali. Onorúgameka júkuru waꞌlula ramué oꞌnola, ꞌlige tasiné mukume ju, aminami tasiné oꞌchérame. Aluecho ju biꞌlepi waꞌlula Onorúgame. Alekeri ꞌwe aꞌla sébali nirálime júkuru. Tabilé weꞌkuátékuru alué nulalí napu Onorúgame nejí. Senibí ꞌnata mochiwa Onorúgame nila rejcholi raꞌíchali najteme. ꞌWe aꞌla semáriga ruyewa Onorúgame nila rejcholi alué ramué ꞌkúchila senibí rawé rekó panápuri ejperege. Abiena ujchátékuru alé apélichi osilí ye raꞌíchali najteme ꞌlige moꞌawa alé kuchí gajónichi pachágana, ꞌlige buligá eꞌyénawa alé sekachipo abiena alé gorabo. Aminami osiboa alé rabilétachi yochi jágame Onorúgame nila rejcholi. Churigá nokimela alué ralámuli alé Kanani

Alué Moisesi abiena ruyélechigó alué ralámuli napurigá suwábaga ralámuli alué Kanani mochígame meꞌlimela alé sebasa, napugiti alué 116

ralámulika ꞌwe chati nóchame níligame. Alué ralámuli israelítaka tase lisensia ꞌyáliru Onorúgamete napurigá gatema bilé raꞌíchali nóchali alué uché jaré ralámuli ꞌyuga, ꞌlige tabilé nígame nílechigó lisensia napurigá newímala alé Kanani ejperégame ꞌyuga. Alué ralámuli israelita alué Kanani mochígame ralámuli ꞌyuga newísaká, aꞌliko alué israelita aꞌchigóriga nokame gayenámará ꞌsíchigó, napugiti alarigá najkiméráme alué ralámuli Kanani ejperégame, alueka pe tabilé Onorúgame eꞌkali tánime nile. ꞌLige anélechigó napurigá gajunámala suwábaga alué mesa tegoli napu jáwaga tánime nile alué tabilé ꞌla Onorúgame, ꞌlige napurigá gajsinámala suwábaga tábiri napu uneme nílige alué ꞌyawiyame newá alué alé Kanani ejperégame ralámuli. Alarigá nulale napurigá alué aꞌboi israelita ralámuli tabilé aꞌchigóriga ꞌla nokimela napurigá alué Kanani mochígame ralámuli, iligá ꞌwe aꞌlá waꞌlula Onorúgame rewagachi ajtígame oyérame nímala. Moisesi abiena ruyele alué ralámuli israelita Onorúgame tase chaꞌpíligó alué ralámuli napurigá ꞌwe aꞌlá semáriga nóchiligó, anele Onorúgameka chaꞌpíligó alué ralámuli Onorúgameka ꞌwe ꞌla naꞌtemame níligame ꞌlige ꞌla sébali olamio napurigá olámoríle Onorúgame alué israelita ralámuli ꞌyuga alué ꞌya bajchá rawé mochígame napu nile Abraámi, Isaki ꞌlige Akobo. ꞌLa maꞌchígame ruyele napurigá tabilé aꞌrémala alué israelita ralámuli Onorúgame oyeria napuꞌlige ꞌma ꞌwe nígame ganasa eꞌkarúgame tábiri alé Kanani mochiga. Abiena ruyele Onorúgame guꞌirio alué israelita ralámuli, ꞌla nejío alué Kanani nerúgame gawí napugiti alué ralámuli alé ejperégame cha chátiri karame, alekeri suwimela. Alué israelita ralámulika guꞌírileru Onorúgamete rekó tabilé waꞌlú semátiri nóchachi. Ruyélechigó alakisá resí nokáligo alué israelita ralámuli Onorúgame ꞌyuga napuꞌlige jami eꞌyénele tabilé riógichi. Aminami anele: —Alué waꞌlula Onorúgame nulá napurigá ꞌla sébali olawa alué pe uꞌkabi nulalí. Onorúgameka najkí napurigá ꞌwe aꞌlá nirawa, najkí napurigá ꞌwe aꞌlá sébali olawa alué rejcholi napu boꞌné jireti, najkí napurigá ꞌla semáriga galewa Onorúgame, najkí napurigá ꞌla sébali olawa napurigá najkí boꞌné, ꞌlige najkíchigó napurigá ꞌla eꞌwawa napu aní Onorúgame nila nulalí raꞌíchali najteme. Ye ꞌwe najteme rejcholi ꞌwe aꞌla júkuru ꞌemi aꞌboi níriga. ¡Aka naꞌtásibá! Onorúgame newale gawí ꞌlige rewagátiri, alué ꞌsílekuru ꞌemi chaꞌpiá ꞌlige alué ꞌya bajchá rawé mochígame napurigá Onorúgame ꞌyuga járome nímala. Aminami alué Moisesi ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruwile, anile: 117

—ꞌLa oyérasaká ꞌemi Onorúgame raꞌichálila, aꞌlígeko Onorúgame ꞌma buinámala alué ralámuli Kanani anilichi mochígame napurigá ꞌemi israelita ralámuli bejterámala alé Kanani, ꞌlige aminami ꞌla sébili uꞌkírimala uꞌkí napurigá ꞌwe aꞌla rakémala goꞌame. 63. Jena ruwimela Moisésika uchéchigo siné ꞌla ruyéligo alué rejcholi Onorúgame nila alué ralámuli israelita (basado en Deuteronomio 12–26)

Moisesi ruyele alué israelita ralámuli alué nulalí rejcholi Onorúgame nila napurigá ꞌla semáriga sébali olámala. Weꞌsá ruyele Moisesi alué nulalí rejcholi napu ruyélirige alué Moisesi alé Sinaí anilichi rabó, ꞌlige weꞌsá ruyélechigó alué nulalí rejcholi napu ruyélirige Onorúgamete abé aꞌkinana. Ruyele churigá oliame ko bilé waꞌlula ajchá napu nulame nímala, napurigá nígame nile alué uché jaré ralámuli alué napu ejperégame nile uché bilénami napu seꞌwinátiri rewégame gawí boꞌí. ꞌLige alué waꞌlula tabilé napabúmili ko weꞌká gawé, aminami tabilé rewimeli kóchigó weꞌká umugí, aminami tabilé napabúmili kóchigó weꞌká enomí. Ruyele alué Moisesi tabilé ꞌwesi alué eꞌwélala ku julámili ko alué israelita ralámuli ku Ejipto, ꞌlige alué waꞌlula ajchárigame ꞌla nígame nímala bilé apeli osilí uchúkame alué nulalí nóchali Onorúgame nila ꞌlige ꞌla senibí alé eꞌnéniga raꞌichámili ju. Abiena ruwílechigó tase ajcháwará waꞌlula selígame bilé rió naka mejkaka nawágame. Churigá nokame ka alué ralámuli Onorúgame nila rejcholi ruwime ꞌlige chonokame ko alué sayeme

Alué Moisésika abiena ruwile churigá nokame ka alué ralámuli Onorúgame nila rejcholi ruwime. Alué ralámuli Onorúgame nila rejcholi ruwime ka weꞌká raꞌíchali ruwime nile. ꞌLige jaréchigo alué alieti raꞌíchali ruwime ke, tase Onorúgame ꞌyuga járome ke anime kará, alekeri alué ralámuli buigá mochime nile pala ꞌla bijchiga raꞌíchame ka alué ralámuli, buigá mochime nile machináliga. Onorúgame waꞌlú resitiri raweli ꞌyámará alué ꞌyega járome ralámuli. Onorúgame boꞌné alarigá elámará napurigá suwimela alué ralámuli. Abiena anélechigó napurigá tabilé simámili ko bilé sayeme eꞌnemia napugiti Onorúgame tabilé galé napurigá alué ralámuli alarigá nokimela. ꞌLige anélechigó Moisesi alué israelita ralámuli Onorúgame abiena julámará uché bilé rió Onorúgame nila rejcholi ruwime napurigá 118

Moisesi, napurigá ruwimela tachiri najkió Onorúgame. Anele tabilé eꞌwásaká ralámuli napu nulá Onorúgame nila rejcholi ruwime, aꞌliko Onorúgame boꞌné gatémará alué ralámuli ꞌyuga. Uchéchigo jaré nulalí

Anélechigó bilé rió nekosa o chigosa, tabilé gastigárowali ju alué rió tabilé etésaká oká ralámuli. Abiena ruyele Moisesi alué israelita ralámuli, ojasa bilé rió chátiri nóchali nochasa, napuꞌlige mukusá, ꞌliko reꞌkibúwará yati pe abaꞌlige rawé tópuará. ꞌLige bilé rió najtepasa bilé alué chulugí rasolá alemi wijchimi ajtígame, alemi reꞌpá rojachi asisá ma, ꞌlige mochisa alué kuchí chulugí aꞌtanala, alueka oꞌtoboa bujkurúpua. ꞌLige eyela boꞌisá alé, alueka aꞌrewa napurigá ꞌminami simela. Tabilé ꞌwesi ralámuli amonita aminami tase ralámuli moabita tabilé ejperéramala alué israelita gawílachi, alué nokáligame Balami najtetia napurigá sukumúmala alué israelita ralámuli. ꞌLige bilénami boichimi bowésiga eꞌyénaga aꞌlige simárasa alemi nasipa ꞌuba echégichi tase aꞌboi nila nisa, aꞌlige ꞌla goꞌmérá rakala rejpúnaga. Pe iligá tase raꞌkóromará, pe abajá goꞌmérá tase oꞌtogá, regaka ꞌla tase chigólame kárélimala. Alarigá oláwará alué riꞌligóchigó, ꞌlige abiena aꞌchigóriga uché jaré tábiri echirúgame. Bilé rió ꞌma aꞌresa alué boꞌné upila ꞌma julasa alé galírale chati nochásaká alué mukí. Aꞌlígeko alué gunálaka newámili nile bilé apeli ruwime aꞌlige rawesi ꞌma rojaga mochimia alué ralámuli. Chátiri nochasa bilé rió inógame, ꞌlige alué inolá tase najtétimará oꞌnola niraga, pe boꞌné najtétimará alué rió. Naosa makué wejpibóará bilé rió cha ꞌsísaká tase rasigá cheꞌwáwará. Tase buléwará alué roló chuꞌala napuꞌlige nocharia riꞌligó olá. ꞌLa elíwará napurigá goꞌmela aꞌtabemi alué riꞌligó rakala eꞌlowísaká alué roló. Bilé rió mukusá ꞌlige biꞌneli rejpisa alué upila tabilé cho ꞌwesi ꞌkúchigame nisa, ꞌliko bilé alué rió mukúgame rijimala rewimeli nile alué mukí gunámakame, aꞌlige alué bajchá oꞌchérigame alué mukí ranala alué uché bile rió ꞌyuga asagá ranega, alueka napurigá alué mukúgame inolá neraga nímili nile, regá ꞌla narémili nile alué towí alué wasá napu nígame nile alué mukúgame.

119

64. Jena ruwimela Moisesi ꞌyáligo rejcholi alué ralámuli israelita ꞌma guwichí (basado en Deuteronomio 27–30)

Napuꞌlige Moisesi ꞌyale rejcholi alué ralámuli israelita ꞌma guwichí, regá anele: —ꞌWe aꞌlá sébali oyera mochiwa senibí Onorúgame nila rejcholi. Onorúgameka asíriga waꞌlú resiti raweli nejímala tabilé sébali oliá ka alué raꞌíchali rejcholi najteme. Pe aba aꞌlige rawé napuꞌlige bajonía ꞌemi alé bakochi Jorani anilichi, oꞌweti jawawa jaré ajkabílame iꞌweli rejté alé Ebal anilichi rabó, ꞌlige ꞌla reꞌwame newasa weꞌé biꞌwígame ujchegá ꞌlige osiboa alé alué nulalí rejcholi Onorúgame nila. ꞌLige newawa alué bilé mesa tegoli napu jaga tánilime nímala eꞌkali Onorúgame, ꞌlige alé meꞌliboa ajágame chiliwélime omarúgame alué ajágame saꞌpala ꞌlige jaré ajágame aꞌtabemi mojániga. Newawa bilé yawiyame ꞌwe raꞌsálagá. Moisesi uchéchigo ruwile aliena aꞌlá semáriga nejkúrimio Onorúgame alué ralámuli ꞌla eꞌwásaká napu nulá Onorúgame, ꞌlige ruwílechigó ꞌwe resítiri raweli nejimio Onorúgame tabilé eꞌwásaká alué ralámuli napu Onorúgame nulá. Aminami ruyele ꞌwe ꞌla semáriga rakemio alué goꞌame napu echá alué ralámuli alé wasachi ꞌla sébali olásaká Onorúgame nila raꞌíchali, ꞌlige ꞌla weꞌká oꞌchéramará akasí alué ralámuli bujkula, ꞌlige weꞌká oꞌchérimio alué ralámuli rijimala, ꞌlige aminami ꞌwe aꞌla semáriga neyúrame nímala alué ralámuli nakoga saíla ꞌyuga. Ruyélechigó tabilé ꞌla sébali olásaká alué ralámuli ꞌliko Onorúgame ꞌyámoríle bilé nayulí ꞌwe aꞌwágame ꞌlige tabilé iꞌtélimio baꞌwí ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame ajágame sebamia alué ralámuli ejperélachi ꞌlige tabilé iꞌtélimala goꞌame. Ruyélechigó tabilé eꞌwásaká tabilé neyúrimará napuꞌlige nakoga alué saíla ꞌyuga, ꞌlige Onorúgame elimio alué ralámuli napurigá oꞌtoboa wamí mejkami uché bilena seꞌwinátiri rewégame gawí boꞌígichi napurigá raꞌlaga mochímala, napu tabilé ganíliga mochímala. Moisésika rukele alué ralámuli pala ꞌla bijchiá ꞌla oyerio alué raꞌíchali rejcholi napu alué ralámuli oꞌnola narélige ꞌya, ꞌlige ꞌla machírile tabilé nóchiliko oyérilia Onorúgame nila raꞌíchali napu boꞌné nulá. ꞌLige alué ralámuli israelita yaꞌmá machiárá tase nóchili kame ko Onorúgame nulalila oyérilia. Abiena anele aꞌboi ralámuli chaꞌpimérá ꞌla aꞌlala nulalí rejcholi ꞌla ganíliga ejperélanasaká alué ralámuli. ꞌLige suwinálasaká alué ralámuli ꞌliko chátiri nochámará. 120

Alué Moisésika najkióríle ꞌnalina napurigá alué ralámuli ꞌla semáriga oyéramala rejcholi Onorúgame nila ꞌnalina. Uchéchigo siné ruyele tabilé sébili olásaká alué ralámuli napu Onorúgame nulá abiena pe alué tase ꞌla Onorúgame eꞌkali tánisa, aꞌliko Onorúgame resítiri raweli nejímará, napurigá suwábaga ralámuli jena gawichí ejperégame machimela ꞌwe resí ikiá mochigo alué ralámuli israelita, ꞌlige tabilé rakeo alué goꞌame alué ralámuli nila echirúgame gawí pe tabilé sébili olagá aꞌboi napu nulálige Onorúgame. ꞌLige anele Moisesi alué ralámuli, ku ꞌla Onorúgame oyérisaká alué ralámuli, Onorúgame ꞌwe aꞌla semáriga nejkúromará napurigá alué ralámuli ꞌla ganíliga ejperélamala, alué ralámuli ꞌla eꞌwásaká napu najkí Onorúgame. ꞌLígekó Onorúgame ku alé Kanani oꞌtomérá alué ralámuli israelita. 65. Jena ruwimela Moisesi ꞌma mukúligo ꞌlige alué Josué anilime gayénaligo waꞌlula ralámuli israelita nuleme (basado en Números 27:12-23; Deuteronomio 31–34)

Napuꞌlige alué Moisesi ꞌma suwénasa alué raꞌíchali ruyá, ꞌlige ruwile bilé siento miná bilé liá bamígame ka alué boꞌné Moisesi ꞌlige pe uꞌkabi rawé rokárekará mukumea alué rió. ꞌLige ruwile alué Josué nimio alué ralámuli selígame ꞌlige alué ꞌsímará oꞌtoa alué ralámuli israelita ku Kanani, ꞌlige aminami anele alué Josué ꞌlige alué ralámuli israelita napurigá ꞌwe aꞌwágame sulégame nimio tabilé majalégame. Moisésika osale suwábaga alué raꞌíchali Onorúgame nila bilena apélichi waꞌlú kabítigame ꞌlige ꞌyale alué lebita ralámuli ꞌlige alué israelita eꞌsélikame. ꞌLige nulele napurigá raꞌíchimala alué osilí resíbalichi bamí, senibí gichao bamí kachi, napurigá eꞌwele raꞌichámala napuꞌlige raꞌicha alué suwábaga ralámuli israelita, umugítiri ꞌyúriga ꞌlige uꞌkuchítiri ꞌyúriga suwábaga. Napuꞌlige Onorúgame anesa alué Moisesi ꞌma pe uꞌkabi rawé nigo mukumeo Moisesi, anele Onorúgame alué Moisesi napurigá bayémala alué Josué ꞌlige napurigá napuíka simámala alé uꞌtá ulumí reꞌobachi. ꞌLige Moisésika yati bayele alué Josué, ꞌlige Onorúgameka maꞌchiná ilíbale alé reꞌobachi bilé rojsákame nolíraleka. ꞌLige ruyele alué Josué napurigá ꞌla aꞌwágame sulégame nímala tase majalégame, Onorúgameka ꞌla senibí alué Josué ꞌyuga ilíromoríle guꞌiria alué ralámuli israelita oꞌtoachi alé Kanani anilichi. ꞌLige Onorúgame anélechigó alué Moisesi napurigá Josué moꞌola nochámala alemi bajchabemi iligá suwábaga israelita ralámuli etériga, napurigá ꞌla 121

machimela Josué nareo alué nóchali napu nígame nile alué Moisesi. ꞌLige Moisésika alarigá ꞌsile. ꞌLige Moisesi ꞌlige Josué wikarale alué ralámuli israelita ꞌyuga. Alué wikaka ruwime nile Onorúgame ꞌwe aꞌla semáriga ka, alekeri tase siné aꞌréwará oyeria. Aꞌliko alué Moisesi iwérili ꞌyale napu ekiana chojkégame nile alué weꞌká ralámuli israelita. ꞌLige simile alué Moisesi alé reꞌpá rabó Nebo anilichi ꞌlige alé iligá etele alé Kanani rewégame gawí boꞌígichi. Alé mukule alué Moisesi, ꞌlige jípesíko tabilé ꞌwesi ralámuli machí koche boꞌigó. Alué Moisesi maꞌchínale abé ꞌla semáriga nóchame napuꞌlige waꞌlula ganasa alué ralámuli israelita guꞌírame ꞌlige nuleme. Alué ralámuli israelita baisá makué rawé omáwale alué Moisesi mukusá, aꞌlige gayénale waꞌlula alué Josué, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírale alué Josué napurigá ꞌwe aꞌlá machime nímala.

Josué Alué ralámuli israelita nejpó gawí Kanani anilime ꞌlige alé bejterá 66. Jena ruwimela alué ralámuli israelita simáriligo alé Jorani anilime waꞌlú bakochi (basado en Josué 1–5)

Napuꞌlige Moisesi mukusá, aꞌkinana Onorúgame anele alué Josué napurigá bayéromala alué ralámuli israelita alé naꞌlebo ꞌnálige bakochi Jorani anilichi, ꞌlige napurigá bayéromala alé Kanani anilichi alé napu ruwílige Onorúgame alué ralámuli ꞌyamia alué gawí. ꞌLige Onorúgame abiena ruwíligechigó guꞌírimia alué ralámuli israelita napurigá ꞌla neyúramala saíla ꞌyuga nakoga alué gawí nejpogá. Alekeri Josué ꞌwe aꞌlá ruyele alué ralámuli israelita napurigá ꞌla néligá eꞌyénamala nabí Onorúgame nulalila, aminami napurigá ꞌla sébali eꞌwámala. Alarigá nokisáká, Onorúgame ꞌla semáriga guꞌíromala alué ralámuli. ꞌLige pe abé nujubapi anele Josué alué ralámuli israelita napurigá ꞌla sébili mochímala alé Jorani anilichi bakochi bajoniga. ꞌLige ꞌla maꞌchígame ruyele alué okaná chojkégame ralámuli na nasípasi chojkégame napu ꞌma narélige weꞌé Jorani anilichi bakochi alé ꞌomi 122

nerúgame napu maꞌchíname ju rayénali, abiena simamio nakomia alué Kanani mochígame ralámuli sayega. Oká rió simíbale eꞌnemia chíbaka alé Jerikó rewégachi

ꞌLige alué Josué júlale oká rió napurigá simámala eꞌnemia chiena aꞌwágame rioga, ꞌlige aminami chekí sontalo mochiga alé Kanani riógichi. ꞌLige alué oká rioka simíbale ꞌlige sébale bilena weꞌká riógichi Jerikó rewégachi, ꞌlige alemi sebasa chíbale aꞌlige rukó bilena galírale bilé mukí weꞌká rió ꞌyuga gochime bejtélachi napu Rajabi anilime nile. ꞌLige alué waꞌlula alé Jerikó nulame machile alé Rajabi galílachi mochigo alué oká rió machinálime churigáriga mochigo alué Kanani ejperégame ralámuli, ꞌlige júlale jaré sontalo napurigá chaꞌpimela alué oká rió sígame. ꞌLiko Rajábika yati nasole alué oká rió sígame, reꞌpá galimopa oꞌpóliga weꞌká chinite lino anilime napu ajtile alemi. Napuꞌlige alué sontalo sebasa alemi alué oká rió ꞌyasia, alué mukika tabilé ruyele: —ꞌMa simíbale —anele. Alarigá anésiga, alué sontalo yati simíbale najátasia. ꞌLige Rajabi yati simile alué oká rió ꞌyuga raꞌichamia ꞌlige ruyele Rajabi alué boꞌné ꞌla machió Onorúgame ꞌyamio suwábaga weꞌé Kanani alué israelita ralámuli napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírole simíbachi alé Ejipto abiena simárochi alué Waꞌlú Baꞌwí Sejtákame rewégame. ꞌLige alué mukika anele napurigá guꞌírowa alué oká riote napurigá alué mukí guꞌírale aluéchigó, anele napurigá tabilé meꞌliboa alué mukí ꞌlige alué mukí rijimala napuꞌlige nakoa alué oká rió gompaniérola alé Jerikó mochígame sayega, ꞌlige alué oká rioka ꞌla ikile. Alué Rajabi galílaka alé waꞌlú tegochi amoba ilígame nile, alué tegoli napu ilígame nile suweka noligá alé Jerikó anilichi. Alué mukika chaꞌpile bilé iwía ꞌlige alakete oꞌwiga kolígana reꞌkibule alué galí bentánalachi maꞌchí paka napu maꞌchímana bentánagame nile alué galí alé waꞌlú tególichi. ꞌLige alué mukika anele alué oká rió napurigá simámala chíbimia jami mejkami bakiá rawé neraga taꞌchó simiba alué aꞌboi ejperélachi. Alué ralámulika anele alué mukí napurigá ujchámala bulegá bilé sejtákame chiní alé bentánachi ꞌlige napurigá napabúmala suwábaga alué mukí rijimala alé galírale napurigá alué ralámuli israelita ꞌla machimela alué ko alué mukí galila ꞌlige napurigá alué israelita ralámuli tabilé meꞌlimela alé pachá mochígame ralámuli. Rajábika alarigá olámoríle, ꞌliko alué oká rioka simíbale. 123

Napuꞌlige ꞌma bakiá rawé chíbaka mochisa alué oká rió, ꞌlige simíbale ku alé napu ajtile alué Josué abiena napu mochile alué weꞌká ralámuli israelita, ꞌlige ruwile ku sigá Onorúgame nejkurio napurigá alué Kanani mochígame ralámuli ꞌwe majámala. Alué ralámuli israelita bajuní alé bakochi Jorani anilime

ꞌLiko Onorúgame nulele alué Josué napurigá julámala oká balé eꞌwélala alé bakochi suweke Jorani rewégame oꞌtóriga alué gajoni napu mochile alué oká rejté napu uchuchárime nile osilí makué nulalí raꞌíchali najteme Onorúgame nila. Alarigá ꞌsile Josué. Napuꞌlige alué balé ralala chébasa alé baꞌichí, yati rejpule alué baꞌwí enae rekó waꞌlú enae alué baꞌwí alué bakó. Alué eꞌwélala baleka alué gajoni oꞌkame alé bakochi nasipa jábale weꞌlisi, ꞌlige simíbale napusí alué ralámuli ꞌma suwábaga simárosa. Aminami alué Josué nulele alué makué oká rió napu makué okaná chojkégame guꞌírome nile alemi ꞌyénigame, napurigá aꞌpílipi rió chaꞌpimela bilé waꞌlú rejté alé nasipa bakochi mochígame alé napu jale alué eꞌwélala balé, ꞌlige napurigá namó mochiámala alé napu mochímili nile peꞌkabi rawé alué israelita ralámuli bowésiame. Alué rejté namó mochiárigame alé, alué etega ralámuli aꞌkinana oꞌchérigame machimérá ꞌla semáriga guꞌíroligo alué ralámuli simeria alué waꞌlú bakochi. Aꞌliko alué eꞌwélala balé napu oꞌká ꞌyénale alué gajoni bajonile alué bakó Jorani rewégame, alemi neraga napu bokuíme ju rayénali, ꞌlige pe kulí pe buyásisa alué balé eꞌwélala alé bakochi napu jálige, alué baꞌwí yati uché ꞌmásele. Alué uꞌkuchítiri napu oꞌchérale alemi napuꞌlige alué ralámuli oká liá bamí eꞌyénale jami, tabilé ꞌcho rejpunárigame nile peꞌtá alué isílala guwala pe osánó rawé kachi napuꞌlige oꞌchérisa napurigá Onorúgame anélige alué Abrani napurigá alarigá olámala ꞌkuchi. (Yeka aniame nile napurigá Onorúgame ꞌla sébali olá napurigá anílige alué ꞌya bejtégame Abrani ꞌyuga.) Aꞌlígeko napuꞌlige alué ralámuli bajonisa alé bakochi, Onorúgameka nulele alué Josué napurigá peꞌtá isílala rijpunámala suwábaga rió, alué ejtemali abiena alué ꞌma oꞌchérame rió ꞌyúriga. Aꞌlige rawé pe kulí bilé mechá enágichi nile uché bilé bamí sebasa, alué ralámuli israelita newale waꞌlú yawiyame Páskua anilime napuꞌlige makué naó rawé enágichi. Unele alué riꞌligó napu rakele alé Kanani napuꞌlige newamia alué baní tabilé ajchérigame kawali napu goꞌale bilé tarali kachi alué piesta Páskua anilime newasa. Aꞌliko ꞌma 124

tabilé aminabi wijchile alué goꞌame maná anilime napugiti ꞌma pecha rokáréligame napurigá goꞌmela alué israelita ralámuli. 67. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ꞌma uméraligo najkoga Jerikó anilichi ejperégame ralámuli sayega (basado en Josué 6)

Alué ralámuli napu ejperégame nile alé Jerikó anilichi ꞌwe majale alué ralámuli israelita. Suwábaga alué Jerikó mochígame ralámuli tabilé asemi buyásiga mochile maꞌchí alué waꞌlú tegochi. Alué waꞌlú tegoli noligá yétigame alé weꞌká riógichi. Onorúgame ruyele churigá ꞌla uméritika alué ralámuli Jerikó mochígame

ꞌLiko Onorúgame ꞌla sébali ruyele alué Josué churigá ꞌla umériti ka alué ralámuli Jerikó mochígame, regá anele: —Napabúwaká suwábaga alué sontalo ꞌemi nila ꞌlige suwábaga alué balé eꞌwélala napurigá majtoga iꞌnámala alué ne nila gajoni ꞌwe najteme, ꞌlige eꞌyénamala noligá alé Jerikó anilichi weꞌká riógichi siꞌnepi noléramala bilé rawé, ujsani rawé nokimela alarigá. ꞌLige tabilé ꞌwesi raꞌichámará eꞌyénaga alemi noléraga. Napuꞌlige ꞌma gichao rawé kachi, aꞌliko gicháosa simáramará siꞌnepi rawé, napuꞌlige ꞌma gicháosa simárisa, alué eꞌwélala baleka buchémala alué boꞌá aꞌwala. Napuꞌlige alué sontalo akisá alué eꞌwélala balé buchechi alué boꞌá aꞌwala, eꞌwele sinámala, ꞌlige alué tegoli alé Jerikó suweke ilígame gajúmala. ’Neka suwábaga ralámuli napu ejperégame ju alé Jerikó meꞌlimela ꞌlige ajágamechigó. ꞌLige alé ne galílachi moꞌawa suwábaga tábiri napu nerú alemi newárigame jiérote, ꞌlige eꞌkósiwaká alué suwábaga galí alé jágame. Tabilé tábiri niga rejpímala ꞌemi alué tábiri napu nerú alé Jerikó anilichi. Josueka ruyele alué suwábaga ralámuli suwábaga raꞌíchali napurigá anílige Onorúgame, ꞌlige ruyele napurigá tabilé ꞌwesi ralámuli ajagá aꞌrémala. Nulale napurigá tabilé meꞌliboa alué Rajabi ꞌlige alué rijimala ꞌyúriga, alué mukika ꞌwe ꞌla guꞌíriligame alué oká rió napu júlale Josué alué Jerikó mochígame ralámuli eꞌneme. Ralámuli israelita ꞌma umero ralámuli Jerikó ejperégame

Alué ralámuli israelítaka ꞌla alarigá nokale napurigá nulélige alué Josué. Simárile alé Jerikó anilichi noligá ujsani rawé, siꞌnepi neraga nabí rawí, ꞌlige ꞌma gichao rawé kachi gicháosa simárale aꞌlige rawé. ꞌLige alué eꞌwélala baleka yati buchale alué boꞌá aꞌwala, ꞌlige alué 125

sontáloka eꞌwele sinale, aꞌlige alué tegoli alé Jerikó ilígame ꞌma gajule. Alué sontalo israelita yati moꞌile alé Jerikó ꞌlige meꞌale suwábaga ralámuli alé mochígame ꞌlige suwábaga ajágame napu bujkégame nile alué ralámuli, pe Rajábicho tabilé meꞌlíleru ꞌlige alué Rajabi rijimálachigó. ꞌLige alué oká rió napu Josué júlale napurigá eꞌnémala alué Kanani mochígame ralámuli, alué nokale alué Rajabi oꞌtoa ꞌlige rijimala ꞌyúriga, ꞌlige oꞌtole napu mochile bejtébaga alué israelita ralámuli. ꞌLige eꞌkósale suwábaga galí ꞌlige suwábaga tábiri napu nerule alé Jerikó. 68. Jena ruwimela alué israelita ralámuli neyúraniligo alué Aí mochígame ralámuli ꞌyuga nakoga (basado en Josué 7–8) Alué Akani anilime rió tabilé ꞌla sébali olale napurigá nulálige Onorúgame

Bilé rió israelita tabilé ꞌla sébali olale napurigá nulálige Onorúgame, chigole jaré tábiri alemi Jerikó nerúgame napu Onorúgame tase alarigá nulálige. Alué rió Akani anilime nile. Alué rioka rewale bilé ꞌoro gajpílame, abiena weꞌká enomí plata, ꞌlige abiénachigó bilé chiní ꞌwe semati ꞌwe najteme, ꞌlige ꞌwe korule alué, alekeri oꞌtole alé napu bejtégame nile. ꞌLige alé pachá tole. ꞌLige uché jaré ralámuli tabilé ꞌwesi machile alaꞌsichi alué rió. Pe aꞌkinana alué sontalo israelita, simíbale nakomia alué Aí mochígame ralámuli sayega. Tabilé weꞌká sontalo simíbale napugiti tabilé weꞌká ralámuli ejperégame níligame alé Aí anilichi. Napuꞌlige oꞌwínachi nakoa alué israelita ralámuli, alué Aí mochígame ralámulika yati nemile ꞌlige neyúrale. Napuꞌlige ꞌma umérisiga ꞌlige weꞌká ralámuli israelita ꞌma guwana rujsule. ꞌLiko Josueka iwérali tánale Onorúgame. ꞌLige Onorúgameka anele alué Josué: —ꞌEmi ralámuli israelita meꞌtíleru alemi nakoga napugiti bilé ꞌemi gompaniérola tase sebali oláligame napurigá ne nuligé, chigole alué alé Jerikó nerúgame tábiri. ꞌLige melénala newale bilé reꞌegí machináliga chieri rió ka chojkila. ꞌLige Onorúgame gite machíliru alué rió Akani níliga chojkila, alué rió napu nile Jurá chojkégame ꞌyuga oyame. ꞌLige Josueka rukele tachiri ꞌwíliga alué rió, ꞌlige alué rioka ruwile suwábaga. ꞌLiko alué israelita ralámulika oꞌtole alué rió bilena mejká, tabilé aꞌbemi napu mochile alué ralámuli bejtébaga. ꞌMa reꞌwániga oꞌtole napu ekí nígame nile 126

alué rió, ꞌlige napu chigólige alué rió alué abiena ꞌma ꞌyúriga oꞌtole, ꞌlige alemi oꞌtogá meꞌlíleru alué rió rejtete basibuga. Alué ralámuli israelita umérole alué ralámuli Aí anilichi ejperégame

ꞌLige Onorúgame anele alué israelita ralámuli napurigá okaná chojkégame neraga simámala alué Aí mochígame ralámuli ꞌyuga nakomia. Bilena chojkégame sontalo júmasele majaga ꞌlige alué Aí mochígameka yati najátale alué júmisichi. Aꞌliko alué uché bilena chojkégame israelita sontalo yati buyásile alé gomichi napu chíboka mochile alé Aí anilichi riógichi aꞌbé, ꞌlige yati simíbale alé Aí anilichi ꞌlige eꞌkósile suwábaga galí alemi jágame. Napuꞌlige alué sontalo napu júmasele napurigá majágame napurigá najátiwa alué Aí mochígame ralámulite, alué sontáloka yati ku roꞌile ꞌlige nakole ꞌlige suwábaga alué Aí mochígame ralámuli meꞌale. Aꞌlígesí ꞌla ꞌyale lisensia Onorúgame napurigá ꞌla oꞌtomela alué israelita ralámuli suwábaga tábiri ꞌlige ajágame napu nerule alé Aí anilichi. Alué mesa tegoli newárime reꞌpá rabó Ebal anilichi

Abé aꞌkinana Josué newale alé Ebal anilichi rabó bilé mesa tegoli napu eꞌkali tánilime nile Onorúgame, ꞌlige alé alué israelita ralámuli meꞌale jaré ajágame Onorúgame ꞌyamia. ꞌLige Josué alemi abiena osale bilena rejtechi alué raꞌíchali najteme nulalí napu Onorúgame ꞌyale alué Moisesi ꞌwe ꞌya, ꞌlige eꞌwele raꞌíchiga ruwile napurigá akimela suwábaga alué israelita ralámuli. Alué raꞌíchali ruwime nile churigá Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrimio alué ralámuli ꞌla eꞌwásaká napurigá aní alué nulalí nóchali Onorúgame nila ꞌlige ruwime nílechigó churigá Onorúgame ꞌwe resí olamio alué israelita ralámuli tabilé ꞌla eꞌwásaká napurigá aní Onorúgame raꞌichálila. Josueka alarigá nulale alemi napugiti alué Moisesi alarigá nuláligame ꞌyabé taꞌchó mukiá. 69. Jena ruwimela alué ralámuli alé Gabaoni anilichi mochígame ꞌyégiligo alué israelita ralámuli (basado en Josué 9)

Alué ralámuli napu ejperégame nile alemi riógichi Gabaoni anilichi napu nile alé Kanani anilime gawí boꞌígichi, alué ralámulika ꞌwe majaga eteme nile alué israelita ralámuli. Alué ralámuli Gabaoni anilichi ejperégame ka ꞌla machime nile Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírome ko, machime nile weꞌkaná neyúriligo alué ralámuli israelita nakoga alemi eꞌyénaga, ꞌlige ꞌma suwábaga ꞌma meꞌao alué ralámuli 127

alemi mochígame. Alué ralámulika tabilé najkile napurigá alarigá oláwachigó, ꞌliko ꞌyégile alué ralámuli israelita alemi mochígichi. Oꞌpachátale alué ralámuli oꞌpacha oꞌchérame, ꞌlige simíbale napu alué israelita ralámuli mochile, ꞌlige alué baní muyágame oꞌká simíbale. Alemi sebasa, ꞌwe mejká mochígame kóríle, ꞌlige bilé raꞌíchali gatele Josué ꞌyuga, ꞌwe ꞌla nakúriga nokísimoríle alué Josué gompaniérola ꞌyuga. ꞌLiko alué ralámuli Josué gompaniérola tabilé chélagá yati narele alué raꞌíchali napurigá anile alué ralámuli Gabaoni anilichi ejperégame, alué israelita ralámulika tase tánele Onorúgame bilé aꞌwalí napurigá nejkúramala alué raꞌíchali gatélichi. ꞌLige alué israelita ralámuliká tabilé siné meꞌliméríle alué ralámuli Gabaoni ejperégame. Pe bakiá rawé kachi machile alué israelita ralámuli pe alé Kanani anilichi ejperégame ko alué ralámuli Gabaoni ejperégame, ꞌlige ꞌma gatélige tabilé meꞌlimeo alué ralámuli, ꞌlige alekeri tabilé chérigá meꞌale alué ralámuli. ꞌLige alésíko alué aꞌbopi piónila newale alué ralámuli Gabaoni ejperégame pe igú majtome, ꞌlige pe baꞌwítiri tume nile alué ralámuli. 70. Jena ruwimela alué israelita ralámuli weꞌkaná riógichi uméraligo nakoga (basado en Josué 10–12) Alué ralámuli israelita umérale alué rey Rusaleni anilichi nulame

Alué waꞌlula alemi Rusaleni anilichi nulame machile alué ralámuli Gabaoni anilichi mochígame gatéligo raꞌíchali napuíka eꞌyénamia alué israelita ralámuli ꞌyuga. Alué waꞌlúlaka tabilé ganílile alué raꞌíchali akisá, ꞌlige yati napabule alué uché jaré naó eꞌwélala, ꞌlige napuísa suwábaga alué sontalo ꞌlige simíbale alué Gabaoni mochígame ralámuli ꞌyuga nakomia. ꞌLiko alué ralámulika simíbale alué israelita ralámuli owimia napurigá nejkúramala nakólichi alué Rusaleni mochígame sayega, alueka ꞌmáchigo ꞌla gatéligame bilé raꞌíchali. Onorúgameka anele alué Josué alué boꞌné Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírimio alué israelita ralámuli nakólichi napurigá ꞌla neyúramala, ꞌliko Josué yati napabule alué boꞌné gompaniérola sontalo ꞌlige simíbale nakomia. Bilé rukó cheꞌlébagame ꞌyénale ꞌlige sébale alé Gabaoni. Neyúrale alué sontalo Josué gompaniérola, ꞌlige ꞌma júmasale suwábaga alué malige eꞌwélala gompaniérola sontalo napu ekí tabilé suwile, napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíriligame alué israelita ralámuli. Aminami alué sontalo 128

israelita Josué gompaniérola meꞌlísale alué uché jarela sontalo ꞌlige weꞌká meꞌale. ꞌLige Onorúgame abiena ꞌla guꞌírole alué israelita ralámuli ꞌlige náole bilé waꞌlú uꞌkí eꞌwele rejsisi naꞌpégame, ꞌlige alué rejsisi abéchigo weꞌká meꞌale alué malige eꞌwélala gompaniérola, tase napurigá alué israelita ralámuli. Aꞌlige rawé Onorúgame uché rajpé guꞌírole. Josueka tánale Onorúgame napurigá abé weꞌlí rawé newámala aꞌlige rawé. Onorúgameka yati eꞌwale napurigá abé weꞌlibesi nokimela nakoa, ꞌlige Onorúgameka ajchábale alué rayénali abé weꞌlí rawé newale. Napuꞌlige alué sontalo israelita ꞌma umérasa alué saíla, alué sontalo israelita simíbale nakomia alué malige eꞌwélala ejperélichi napu nile saíla, ꞌlige uché jarénami riógichi alué saíla ejperélachi ꞌlige neyúrale bochígimi napu nakole. Aminami meꞌale suwábaga ralámuli alemi weꞌkaná riógame ꞌlige ꞌma alué malige eꞌwélala ꞌyúriga. Alué ralámuli israelita umérale alué Asori anilichi nulame

Bilé waꞌlula alé Asori anilichi nulame yati akele alakíligo alé Gabaoni ꞌlige weꞌkaná riógichi ꞌlige yati napabule weꞌká eꞌwélala. Napabule alué suwábaga sontalo aꞌbopi gompaniérola ꞌlige jaré kareta napu unilime nile nakólichi ꞌlige weꞌká gawé, ꞌlige simíbale nakomia alué israelita ralámuli ꞌyuga. Onorúgame anele alué Josué napurigá tabilé guwana wijchimela, ꞌlige anele pe melénala neyúrimio alué Josué ꞌlige alué gompaniérola alué saíla ꞌyuga nakoga. Alésíko alué Josué yati weꞌká sontalo napabule ꞌlige simíbale nakomia. ꞌLige tabilé sanátiga sébale napu mochile alué saíla ꞌlige nakósale alemi sebasa, ꞌlige yati neyúrole nakoga alué israelita ralámuli, weꞌká ralámuli meꞌale, ꞌma eꞌkósale suwábaga alué kareta ꞌlige ꞌma rejpúnale alué gawé ronola rawala ranígilichi ilígame alué sairúgame ralámuli bujkula. ꞌLige Josué pe yati alemi nokisá nakoa, simile alué sontalo ꞌyuga alé Asori anilichi mochígame ralámuli ꞌyuga nakomia, ꞌlige neyúrale alué ralámuli ꞌyuga nakoga, suwábaga ralámuli meꞌale ꞌlige eꞌkósale suwábaga galí alemi jágame. ꞌLige pe abé aꞌkinana Josué ꞌlige alué sontalo gompaniérola simíbale uché jarénami riógichi mochígame ralámuli meꞌlimea, ꞌlige alemi sebasa meꞌale suwábaga ralámuli, ꞌlige ꞌma aꞌboi bujkega ejtebile alué akasí, ꞌlige suwábaga tábiri niga napu nígame nile alué ralámuli meꞌlirúgame. Alarigá umérale Josué alué weꞌká israelita sontalo ꞌyuga weꞌká ralámuli weꞌkaná riógichi ejperégame. ꞌLige ꞌma aꞌboi niga ejtebile alé napu weꞌkaná riógame nile. 129

71. Jena ruwimela Josué rojánaligo alué gawí alué makué oká chojkégame ralámuli israelita (basado en Josué 13–22)

Alué israelita ralámuli weꞌká bamí nokale nakoa alué Kanani mochígame ralámuli sayega. Arigá neyúrale alué israelita ralámuli. Josué nile nulame waꞌlula. Arigá aꞌkinana weꞌká bamí kachi Josué ꞌma oꞌchérale. ꞌLige Onorúgame raꞌíchale alué Josué ꞌyuga napuꞌlige taꞌchó umérachi alué weꞌká ralámuli alemi Kanani anilichi ejperégame, ꞌlige anele napurigá nachutámala alué gawí nejporúgame alué gi makué na nasípasi chojkégame ralámuli napu taꞌchó nígame nile gawí. Alué Eleasari anilime rió napu waꞌlula nuleme nile alué balé, ꞌlige alué ralámuli israelita eꞌwélala, alué nokale alué Josué guꞌira alué gawí nachuta. Napuꞌlige alué gawí nachutamia, reꞌele bilé reꞌigí napurigá nokame nile aꞌboi. Kalebi narele alué gawí Ebroni anilime

Bijí asale alué Kalebi anilime rió, alué rioka abiena eyéniligechigó alué makué bilé rió ꞌyuga abé ꞌya alé Kanani mochígame ralámuli eꞌnéniga napuꞌlige pe kulí siné simíbale. Alué Kalebi anilime ꞌwe anele napurigá simámala alué weꞌká ralámuli israelita napurigá simámala alé Kanani mochígame ꞌyuga nakomia, ꞌliko Moisésika anele naremio alué Kalebi anilime alué weꞌé napu ekiná eyénale eꞌnéniga alué Kalebi. ꞌLige alué rió Kalebi tánale alué Josué alué gawí napurigá anílige Moisesi. ꞌLige Josueka ꞌla nirale napurigá anile Kalebi, ꞌlige ꞌyale alué gawí Ebroni anilime, ꞌlige simile ale Ebroni anilichi riógichi mochígame ralámuli ꞌyuga nakomia, ꞌlige pe abiéniko umérale ꞌlige ꞌma bujele. ꞌMa nachútale alué gawí Kanani nerúgame

Alué Kalebi anilime rió alué weꞌká ralámuli Jurá gompaniérola nile. ꞌLige alué gawí napu nachule alué Kalebi aba alemi nílechigó napu boꞌile alué gawí napu nachule alué ralámuli Jurá. Alué gawí napu nachule alué Jurá alé pachá nile Kanani anilichi gawichí. Alé wajtonámika chégame nile alué weꞌká riógichi Rusaleni anilichi. Alué ralámuli Jurá gompaniérola tabilé umébale alué Rusaleni anilichi mochígame ralámuli. Abiena nachule gawi alué Epraíni chojkégame rijimala, ꞌlige alué Manasesi chojkégame rijimálachigó, ꞌlige alué okaná chojkégame 130

ralámulika tabilé waꞌlú kóríle alué weꞌé, tabilé suwábaga nachuámala mayele gawí alué ralámuli. ꞌLige Josueka anele alué ralámuli napurigá mabuwa alué rabomi ejperégame ralámuli, ꞌlige alarigá nachuámala gawí abé weꞌká ralámuli. ꞌLige alué ralámuli israelita elale alué uꞌtá reꞌobá ulumí Onorúgame galila alé weꞌká riógichi Silo anilichi napu Epraíni rewégame gawí boꞌí, ꞌlige nachútale alué weꞌé bilé reꞌgí reꞌeka. Alué Simioni gompaniérola ꞌlige alué Benjamini gompaniérola nachule gawí alé aꞌbemi boꞌígame napu boꞌile alué gawí Jurá gompaniérola nila. ꞌLige alé napuíle ralámuli alué gicháona chojkégame alué gawí nachuamia taꞌchó naꞌchutárigame napu nerule alé Kanani. ꞌLige alué Rani chojkégameka abiena nachule alé Kanani nerúgame gawí. ꞌLige alué Sabuloni, ꞌlige Isakari, ꞌlige Aseri, ꞌlige Neptalí gompaniérolaka nachule gawíchigó alé pachá Kanani anilichi. Abé aꞌkinana ꞌyáleru naosa makué na osánó chojkégame gawí weꞌká riógame alué balé ꞌlige alué lebita. Ujsani alué weꞌká riógame wanápale napurigá alé chíbopua napuꞌlige chibi ikisuga meꞌlisuga bilé rió. Alé bejterámili nile alué ralámuli napurigá tabilé meꞌliboa alué mukúgame ralámuli rijimálate. Rubeni chojkégame, ꞌlige Gari chojkégame, ꞌlige Manasesi chojkégame ꞌma ku roꞌile aboi ejperélachi

Pe nujubami ꞌma suwábaga nachutasa alué weꞌé, Josueka anele alué Rubeni chojkégame ꞌlige Gari chojkégame ꞌlige nasípasi alué Manasesi chojkégame ꞌma ꞌla ko ku simiba ejperélachi, alueka ejperégame nile napu maꞌchíname nile rayénali, alué ralámulika ꞌláchigo sébali nejkúriligame alué Kanani mochígame ralámuli ꞌyuga nakólichi. Josué ꞌwe ꞌla anele alué ralámuli napurigá ꞌla senibí ꞌla eꞌwámala alué ꞌnátali napurigá nulálige Onorúgame, napurigá ꞌla senibí ganíliga ꞌla sébili olámala. 72. Jena ruwimela alué Josué ꞌma pe jípecho ꞌyáligo rejcholi alué israelita ralámuli (basado en Josué 23–24)

ꞌMa ꞌwe oꞌchérame ka alué Josué anilime rió weꞌká ralámuli israelita eꞌwélala napabule rejcholi ꞌyamia alué weꞌká rió. ꞌLige pe aꞌkinana mukule. Regá anele: —ꞌEmi ralámuli jipe ꞌla machíguru Onorúgame ꞌwe ꞌla sébali nejkúrigo napurigá jemi nerúgame gawichí ejperéramala. Alekeri jipe ꞌemi ꞌwe aꞌlá machigá mochiwa, ꞌlige tase siné aꞌrigá mochiwa alué 131

nulalí napu nejile alué Moisesi. Alué ralámuli kananeo ꞌyuga tase napuíka járowa, alueka weꞌká riókuru alemi napu ꞌemi ejperé. ꞌEmi ralámuli tase newípua alué ralámuli ꞌyuga, tase oyériwa alué ralámuli riósila tabilé rewagachi ajtígame. ꞌEmi aꞌchigóriga nokisáká napurigá nokame ju alué ralámuli, aꞌliko Onorúgame rewagachi ajtígame ꞌma tabilé aminabi nejkúramala buinálichi alué ralámuli jena, pe abalemi aꞌrémala napurigá nejkumea mochímala ꞌemi ꞌyuga. ’Waꞌlú cheliérabá Onorúgame nabí nejkúrole napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélawa jena wijchimoba. Ramué tabilé ꞌla sébali olásaká Onorúgame ꞌyuga, uché jaré tabilé rewagachi ajtígame riosi eꞌkali tánisiga, ꞌliko Onorúgame ayómala ꞌlige ꞌma ku bujémala ye gawí napu niga mochiru ramué jipe napu Onorúgame nejile. Alué Josué abiena weꞌká raꞌíchali ruyele alué ralámuli churigá guꞌíriligó alué ralámuli Onorúgamete napuꞌlige bijí ajtígachi Abraámi ꞌya bajchá rawé. ꞌLige nujubapi Josué abiena ruyélechigó alué ralámuli napurigá tabilé iwérili tánimala alué ralámuli newalila tase Onorúgame, iligá oyérawará alué waꞌlula Onorúgame rewagachi ajtígame. ꞌLige alué Josué ku galírale júlale alué ralámuli, ku napu nígame nile gawí aꞌpílipi ralámuli. Alésíko alué israelita ꞌma tabilé Kanani anele alué gawí, ꞌma Israeli anilime rewá ujchele, ꞌmáchigo alué israelita ralámuli nila níligame. ꞌMa mukule alué Josué anilime

Pe abé aꞌkinana mukule alué Josué ꞌlige tóleru alemi napu nachule gawí alué Josué alé napu nachúlige gawí alué Epraíni chojkégame ralámuli, alué Josueka pe aba alué ralámuli gompaniérola nile. Napuꞌlige bijí ajtígichi alué Josué, alué israelita ka ꞌwe ꞌla sébili tánale iwérali Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌlige abiena abichilubi tánale iwérali napuꞌlige bijí mochígichi alué oꞌcherame ralámuli napu etele Onorúgame ꞌyachi alué gawí alué ralámuli. Aꞌlige alué israelita ralámuli tole alué Osé oꞌchilá alué napu biꞌtílige alé Ejipto, ꞌlige alé Israeli anilichi aꞌpale ꞌlige tole alé gawichí napu alué Osé rijimala nila nile.

132

Jueces 73. Jena ruwimela alué israelita ralámuli ꞌma tabilé eꞌwáligo napu nulale Onorúgame (basado en Jueces 1:1–3:6)

Alué ralámuli israelítaka etele Josué mukuchi ꞌlige alué oꞌchérame suwichi, alué napu etele Onorúgame guꞌírichi alué israelita ralámuli alué Kanani mochígame ralámuli meꞌliachi. Alakisá alué ralámuli, alué ꞌkúchilaka abiéniko ꞌma taꞌmé ꞌla sébili eꞌwale Onorúgame nila raꞌíchali najteme. Aꞌlige bamí alué israelita ralámuli tabilé ꞌcho meꞌálige suwábaga ralámuli alé Kanani ejperégame, bijí weꞌkaná nerule gawí weꞌká riógame, alué kananeo ralámuli nila gawí. ꞌLige arigá ꞌma aꞌrele alué Kanani mochígame ralámuli meꞌá, weꞌká ralámuli ejtebile alemi kananeo anilime, arigá ꞌma napuíka eꞌyéname gayénale. ꞌLige najtétale enomí alué ralámuli kananeo napurigá tajché olawa, ꞌlige alué israelita ralámuli tabilé aminabi nakómiríle alué enomí nejísaká alué kananeo ralámuli. Alésíko jaré alué ralámuli kananeo anilime alé ejtebile ejperega napu anilichi ju jipe Israeli. ꞌLige aminami alué ralámuli israelita iwérali tánile alué kananeo ralámuli riósila ꞌlige aminami alué kananeo ꞌyuga newílechigó. Onorúgame jula bilé santo ánjeli Onorúgame ꞌyuga nóchame

Aꞌlígeko Onorúgameká ayole alué israelita ralámuli ꞌyuga, alué ralámulika tabiléchigo eꞌwáligame alué napu Onorúgame nulele. Onorúgameka nulélige alué ralámuli israelita napurigá meꞌlimea alué ralámuli kananeo anilime, aminami tase elílige napurigá newímala alué kananeo ralámuli ꞌyuga, aminami tase napuíka járomala alué ralámuli ꞌyuga. Onorúgame nuléligechigó alué ralámuli israelita napurigá tabilé tánimala iwérali alué kananeo ralámuli riósila. Alué israelita ralámulika tabilé eꞌwale Onorúgame nila nulalí, alekeri Onorúgame júlale bilé santo ánjeli napurigá ruyémala tabilé guꞌírimio alué israelita ralámuli alué kananeo buyana alemi mochígame. ꞌLige anele alué ralamuli israelita alué kananeo saíla nimio. Alué ralámuli israelita tabilé eꞌwásaká napu nulale Onorúgame, aꞌliko alué ralámulika ꞌwe resí ikimérá. Alué israelítaka ꞌwe sewele alué raꞌíchali akisá, ꞌlige meꞌale jaré ajágame Onorúgame ꞌyamia eꞌkali tániga. Aleka rewáleru Bokimi. (Bokimi aniáká Nalálachi aniame ju.) 133

Alué ralámuli israelita tabilé eꞌwale napurigá nulale Onorúgame

Alué ralámuli israelita abalé ejtebile ejperega alué ralámuli kananeo ꞌyuga, alué kananeo napu ejperégame nile ꞌyasi alemi, ꞌlige alemi mochiga jaré alué israelita eꞌkali tánile alué kananeo ralámuli riósila tabilé rewagachi ajtígame, ꞌlige alué kananeo ꞌyuga newile aminami. Napurigá anélige Onorúgame alué ralámuli israelita, alarigá olale. Onorúgameka aꞌrele napurigá alué israelita ralámuli umérowa nakólichi, ꞌlige aꞌrele napurigá resí olawa alué saílate. Napuꞌlige ꞌwe resí nilia alué ralámuli eꞌkali tánile Onorúgame rewagachi ajtígame napurigá nejkúramala, ꞌlige Onorúgameka ajchale bilé waꞌlula jues anilime nóchali nígame raꞌíchali gateme. Alué ajtígachi kaꞌlá sébali olale alué ralámuli Onorúgame ꞌyuga. Napuꞌlige alué waꞌlula mukusá, uchéchigo siné chojkile iwérali tania alué riosi tabilé rewagachi ajtígame. Alarigá nokale ye ralámuli weꞌká bamí. 74. Jena ruwimela Onorúgame mochíligo eꞌwélela jues anelime raꞌíchali gajteme napurigá guꞌíromala alué weꞌká ralámuli israelita (basado en Jueces 3:7–5:31) Waꞌlula Otonieli anilime raꞌíchali gajteme

Alué ralámuli napu ejperégame nile alé Mesopotamia anilichi, alué nokale pe kulí siné umeria alué Israeli anilichi mochígame ralámuli ꞌyuga nakoga. Onorúgame alarigá elale napurigá alué israelita umérowa alué uché jaré ralámulite napugiti alué israelita ralámuli pe alué seꞌnú riosi iwérali tánime níligame tabilé rewagachi ajtígame. Alué rió alé Mesopotamia selígame, aꞌkinánaká abiena waꞌlula selígame nile alué ralámuli israelita ꞌyuga, osánó bamí nulele alué ralámuli israelita. ꞌLiko alué israelita ralámuli ꞌwe aꞌlá tánile eꞌkali Onorúgame rewagachi ajtígame. ꞌLige Onorúgameka ajchale bilé waꞌlula jues raꞌíchali gajteme, alué rió napu rewégame nile Otonieli, alué Kalebi aꞌtela, napurigá mabúmala alué ralámuli Mesopotamia ejperégame. Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírale alué rió, ꞌlige Otoniélika napabule weꞌká ralámuli napurigá nakómala alué Mesopotamia ejperégame ralámuli ꞌyuga ꞌlige neyúrale nakoga alué ralámuli ꞌyuga. ꞌLiko alué waꞌlula naosa makué bami nóchale waꞌlula ka. Waꞌlula Aori anilime raꞌíchali gajteme

Napuꞌlige alué Otonieli anilime rió mukusá, aꞌlige uchéchigo siné aꞌrele Onorúgame oyeria alué ralámuli israelita. Aꞌliko Onorúgame 134

elale napurigá alué moabita ralámuli neyúramala alué ralámuli israelita ꞌyuga nakoga, ꞌlige alué ralámuli nuleme nile alué ralámuli israelita makué osánó bamí. Alué ralámuli israelita najtétime nile enomite alué waꞌlula napurigá tajché olawa alué waꞌlula. Aꞌliko alué israelita ralámuli tánale Onorúgame, ꞌlige nulele alué Aori anilime rió napurigá guꞌíromala. Alué rió Aori rewégame napu nile alué Gera inolá oꞌiná sekate nóchame, alué rioka ajchárigame nile napurigá ronólame nímala alué enomí alé napu asale alué waꞌlula selígame. ꞌLige alué rioka alarigá ꞌnátele pe Onorúgame gite napurigá alarigá olámala alué waꞌlula moabita nuleme, alekeri alué bilé weꞌlí rejpigá aꞌnigú olame oꞌká simile alé alué enomí ronolamia. ꞌLige alué enomí ꞌma nejisa aꞌlige pe nujubapi ꞌwe aꞌlá semáriga raꞌíchiga yégiga nawile alué waꞌlula pe meꞌlináliga anile. Alemi pachami galírale napu nóchame nile alué waꞌlula alemi nawiga biꞌneli ꞌlige meꞌale taꞌwesi etériga alué rejpigate ejchega alé rojpachipo oꞌiná sekate chaꞌpigá, ꞌlige ꞌma ejchésaká ꞌyériga elale alué ꞌyera alé, ꞌlige ꞌmásele chíboka alué rió kumi. Alué rió Egloni ꞌwe saꞌpégame rió nile, alekeri alué waꞌlú rejpigá abajá reꞌlé saꞌpachí rejpile omarúgame bokuíka. Pe abé iꞌlibeko alué uché jaré rió alé galírale nóchame alué waꞌlula ꞌyuga sile alemi ku, ꞌlige etele alué ꞌyera ꞌwe aꞌlá ꞌyériga iligó, ꞌliko tase mayele alué waꞌlula resí olálirigo alemi pachami, pe mayele ꞌminami isiga eyeno, arigá weꞌlisi tané ꞌsioko alué rió waꞌlula selígame weꞌká ꞌnátale alué ralámuli alemi maꞌchimi jágame. Alésíko alué iꞌpula ꞌyasa iꞌpule alué galí, ꞌlige rewale alé pachá boꞌígame alué waꞌlula mukugá ejchériga. ꞌLige alué rió Aori ꞌwe mejká simile, sébale alé ꞌmi weꞌká riógichi Seirati rewégichi, alésíko sebale alé napu boꞌile alué gawí Epraíni rewégame. Alé sébaga buchale alué trompeta eꞌwele gusume, alarigá napabule alué weꞌká ralámuli napu nile nakómili sairúgame ꞌyuga. ꞌLige ꞌma napabusa anele: —Neꞌchí najátawa, waꞌlula Onorúgame ꞌma ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromala ramué napurigá neyúromala ramué najkoga. Alésíko alué weꞌká ralámuli simíbale nakomia alué moabita ralámuli ꞌyuga, ꞌlige sébale alé bakochi Jorani rewégichi, alé sebasa alé mochile bakochi suweke ꞌlige tase ꞌwesi aꞌrele napurigá bajonímala alué jaré ralámuli alé Moabi rewégame gawí boꞌígichi. Alésíko nakósele alué weꞌká ralámuli moabita sayega, ꞌlige neyúrole alué weꞌká ralámuli napu nile alué Aori guꞌírome, alésíko weꞌká ralámuli moabita meꞌale, makué mili ralámuli. 135

Alésíko alué israelita ralámuli osá naosa makué bamí ꞌwe ꞌla ganíliga ejperele, tabilé nakoga uché jaré ralámuli ꞌyuga. Waꞌlula Samgari anilime raꞌíchali gajteme

Uché bilé rió jues nóchame, Samgari anilime, alué rioka ujsani siento ralámuli bilisteo meꞌale bilé gujsí roló ejchélate ejchega. Waꞌlula Rébora anilime raꞌíchali gajteme

Abé aꞌkinana napuꞌlige mukusá alué Aori anilime rió uchéchigo siné seꞌwiná nokale israelita ralámuli, ku aꞌrele Onorúgame oyeria. Aꞌliko Onorúgame elale napurigá alué waꞌlula kananeo ralámuli nuleme nímala ꞌlige alué ralámuli kananeo gompaniérola neyúramala alué israelita ralámuli ꞌyuga nakoga, ꞌlige napurigá alué nímala alué waꞌlula israelita nuleme. Alué sontalo kananeo waꞌlula Sísara anilime nile. Alué rioka ꞌwe resí olale alué israelita ralámuli bilé liá bamí, ꞌlige alué israelita ralámuli resí oliáká tánale Onorúgame napurigá nejkúromala. Alué waꞌlula napu nulame nile Israeli aꞌlige bamí bilé mukí nile Rébora anilime. Onorúgameka nulele alué mukí napurigá simela ruyemia bilé rió Baraki anilime napurigá napabúmala alué weꞌká sontalo napurigá simámala nakomia alué Sísara sayega. Alué mukika simile ruyemia, ꞌlige aminami ruyélechigó Onorúgame ꞌwe ꞌla sébali nejkúrimio napurigá umérowa alué rió Sísara ꞌlige gompaniérola. Baraki anilime rioka taꞌmé olasa nílile alué napu Rébora anilime mukí nulale, ꞌliko alué rioka siméríle nejkomia alué mukí ꞌla si simisáká. Alué mukika ꞌla siméríle alué Baraki ꞌyuga, ꞌlige anélechigó Onorúgame elimio bilé mukí napurigá meꞌlimela alué Sísara anilime rió, tabilé alué Baraki ꞌsimio alué Sísara anilime meꞌá, alué rioka taꞌméchigo ꞌla sébali oláligame alué napu Onorúgame nulálige, pe majá ilíligame napuꞌlige julalia. ꞌLiko simíbale Baraki ꞌlige Rébora, ꞌlige napabule alué sontalo israelita, nakole alué kananeo sontalo ꞌyuga ꞌlige neyúrale alué Baraki ꞌlige Rébora gompaniérola, ꞌlige alué Sísaraka ꞌmásale alé nakólichi. Jaeli meꞌale alué rió Sísara anilime

Sísaraka simile chíbimia bilé rió seneo galílachi, alemi napu mochile bejtébaga alué ralámuli seneo. Alué rioka alué seneo gompaniérola nile. Alué rió alué galí nígameka tabilé asale alé galírale, pe alué upílacho asale napu Jael anilime nile, alué mukika alé pachami galírale bayérale. Alé pachá ajchagá peꞌtá rechí ꞌyale napurigá bajímala ꞌlige chíboka ajchale. Alué mukika ꞌla guꞌíranti ka 136

ꞌsile alué rió Sísara anilime, pe alué ralámuli israelita ꞌnalina guꞌíriga ꞌsile ko. Napuꞌlige alué Sísara ꞌma gojchigá boꞌígichi, alué mukika meꞌale moꞌólachi elagá gujsí chupégame martíyote meꞌchoga. Peꞌtá nujubapi nawale alué Baraki alué Sísara ꞌyasia, ꞌlige alué mukika etérile alué mukúgame alemi boꞌígame. Aꞌlige rawé alué israelita ralámuli ꞌma umérisa aꞌrele alué kananeo ralámuli ꞌyuga nakoga. ꞌLige alué Baraki ꞌlige Rébora newale bilé wiká, alué wikaka ruwime nile churigá guꞌíriliga Onorúgame alué ralámuli israelita. ꞌLige alésíko alué ralámuli israelita ꞌwe ganíliga ejperele oká liá bamí. 75. Jena ruwimela Gereoni anilime rió guꞌíroligo alué ralámuli israelita napurigá tabilé resí olawa alué marianita anilime ralámulite (basado en Jueces 6:1–8:29) Alué ralámuli marianita umérale alué ralámuli israelita

Napuꞌlige alué Rébora anilime mukí waꞌlula mukusá uchéchigo siné aꞌrele Onorúgame rewagachi ajtígame oyeria. Aꞌlígeko Onorúgame guꞌírale alué ralámuli marianita ꞌnalina napurigá neyúramala alué israelita ꞌyuga nakoga, ꞌlige napurigá bilé ralámuli marianita waꞌlula nímala alué israelita ralámuli nuleme gichao bamí. Alué marianita ralámuli ꞌlige alué amalesita ralámuli ꞌlige chejaré weꞌkaná riógichi mochígame sime nile alé israelita ejperélachi ꞌlige ꞌma najsibume nile reꞌwániga alué goꞌame. Aꞌliko alué ralámuli israelita iwérali tánile Onorúgame napurigá nejkúramala. ꞌLige Onorúgameka ruyele tabilé sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga. Anélechigó pe alué riosi tabilé rewagachi ajtígame tani mochigo eꞌkali, ꞌlige alekeri resí ikió alué ralámuli. Onorúgame bilé rió Gereoni anilime owile napurigá neyúramala nejkoga

Onorúgame náole bilé santo ánjeli ꞌpa rewagáchika napurigá ruyémala alué bilé rió Gereoni anilime napurigá simela nejkomia alué marianita sontalo ꞌyuga. Alué santo ánjeli abiena ruyele alué Gereoni napurigá gajunámala alué mesa tegoli napu newálige oꞌnola alé kógimia goꞌame alué riosi Baali anilime tabilé rewagachi ajtígame. ꞌLige anélechigó napurigá meꞌlimela bilé roló ꞌlige napurigá omarúgame ꞌyamia Onorúgame. Alué rió Gereoni anilímeka ꞌla sébali olánile kaka napurigá nulale Onorúgame, pe iligá tabilé che ikisá nílile alué boꞌné oꞌnola rijimala ꞌlige alé aꞌbemi mochígame majaga, alekeri rukó ꞌnalina siminálile alué roló meꞌlimea ꞌlige Onorúgame 137

ꞌyamia. Melénala beꞌá etele alué ralámuli alaꞌsíligo alué rió Gereoni anilime alemi. Aꞌlígeko alué ralámuli meꞌlinálile alué rió Gereoni, iligá alué Gereoni oꞌnola sulile napurigá tabilé che olámala, ꞌlige regá anele: —Alué ꞌemi riósila Baal anilime ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame nísaká, ꞌla boꞌné nemímalake. Aꞌliko tabilé che olale alué ralámuli. Gereoni weꞌká sontalo napabule

Aꞌliko alué ralámuli marianita, alué amalesita, ꞌlige uché jaré ralámuli napuíle ꞌlige napabule alué aꞌboi gompaniérola sontalo ꞌlige alé Israeli anilichi bejtébale. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌira asale alué Gereoni anilime rió, ꞌliko alué rioka abiena napabúlechigó weꞌká sontalo, ꞌlige Onorúgameka anele ꞌwe rasigá weꞌká ko alué sontalo alué Gereoni gompaniérola. ꞌLiko Gereoni ku galírale júlale alué napu majale nakoga alué napu tabilé simánile nakomia. ꞌLige rekó jaré kumi simíbige abiena weꞌká nile alué ralámuli, ꞌlige alésíko bayérale alué ralámuli bilena napu baꞌwí maꞌchina napurigá bajímala baꞌwí. Pe bakiá siento rió bajile baꞌwí sekate ꞌtuka, ꞌlige alué uché jaré ralámuliká chojkóbaka uchuka bajile alué baꞌwí alé napu baꞌwí maꞌchínale. ꞌLige Onorúgame nulele alué Gereoni napurigá julámala ku galírale alué ralámuli ejperélachi suwábaga alué sontalo napu chojkóbaka uchuka bajile baꞌwí, ꞌlige

138

anele napurigá oꞌtomela nakomia alué sontalo sekate ꞌtuka bajígame baꞌwí. Alarigá olale alué Gereoni. Gereoni umérale alué ralámuli marianita

Alué rió Gereoni aꞌlige rukó ꞌyale aꞌpílipi sontalo bilé trompeta anilime napu buchigá rabisíkime nile, ꞌlige abiena ꞌyale bilé rajame ꞌlige amoba oꞌpóliga bilé sikolite. Pe bajchabé taꞌchó nakoa, aꞌlige simile alué rió Gereoni ꞌlige bilé gompaniérola sí alé aꞌbé napu mochile alué saíla bejtébaga, kilí chíboka simíbale alué rió alemi eꞌnemia, ꞌlige alué Gereoni akele alué rió alemi mochígame raꞌíchachi. Bilé alué rió remúriará alué Gereoni ꞌma neyuro nejkoga. Alué raꞌíchali akisá alué rió ꞌliko ꞌyati ꞌmale ku alé napu mochile alué gompaniero, alésíko ꞌyati suwábaga simíbale nakomia alué saíla ꞌyuga. Alésíko sébale alé aꞌbemi napu mochile bejtébaga alué saíla. Alué Gereónika buchele alué trompeta buchigá rabisíkime ꞌlige alué uché jaré ralámuli napu ekí oꞌkame nile, alué abiena buchálechigó ꞌlige gajsínale alué sikolí napu oꞌpóliga ꞌyénale alué rajilime napurigá ꞌla maꞌchílamala, ꞌlige napurigá majámala sairúgame. ꞌLige oꞌmaka aꞌnárika sinale. Regá anile: —¡Onorúgame ꞌlige Gereoni! —anile. Alué weꞌká sontalo israelita pe abalé suwékimi jábale weꞌlisi napu mochile bejtébaga alué saíla. ꞌLige alué saíla ka napu nile marianita sontalo ꞌwe majaga pe aꞌbopi nakósile taꞌlá maꞌchíliga alue ko saíla, ꞌlige yati jásiga júmasale. ꞌLige jaré sontalo israelita napu ejtebílige alé galírale alemi sile alué sontalo marianita júmisime najátimia. ꞌLige jaréchigo alemi jale repuka napurigá ta simáromala alemi bakochi Jorani anilichi. Alarigá meꞌale weꞌká sontalo marianita ꞌlige oká eꞌwélala abiena meꞌlíleru alemi. ꞌLige alué Gereoni ꞌlige alué bakiá siento sontalo Gereoni gompaniérola bajonile alé bakochi Jorani anilichi, ꞌlige alemi chaꞌpile uché oká eꞌwélala, ꞌlige meꞌale chaꞌpisá. Bilé oꞌpacha ꞌórote newárigame

Abé aꞌkinana napuꞌlige alué Gereoni ꞌma umérisa alué weꞌká marianita ralámuli, alué israelita alué Gereoni gompaniérola waꞌlula newánele alué Gereoni. ꞌLige alué Gereóniká anile: —Pe Onorúgame ꞌnalina ju waꞌlúlaká, tase ne. ꞌLige tánale suwábaga alué weꞌlá ꞌorote newárigame napu mochile alé nasípami alué eꞌkarúgame tábiri raꞌkórigichi alué napu bujele alué ralámuli marianita. Alué ralámuli yati nejile alué weꞌká weꞌlá 139

ꞌoro, ꞌlige Gereoni aleké weꞌlate newale bilé oꞌpacha ruꞌnágame tabilé sekégame napuyeri alué oꞌpacha alué napu eꞌwélala balé uneme nile. Alésíko alué israelita ralámuli ꞌwe ganíliga ejperele oká liá bamí napusí mukule alué rió Gereoni anilime. ꞌLige abé aꞌkinana alué weꞌká ralámuli israelita chojkile iwérali tania alué oꞌpacha ꞌoro napu newale alué Gereoni anilime rió, ꞌlige ꞌma aꞌrele iwerali tania Onorúgame rewagachi ajtígame. 76. Jena ruwimela Onorúgame mochíligo uché jaré eꞌwélala raꞌíchali gateme napurigá guꞌíromala alué ralámuli israelita (basado en Jueces 8:30–12:15) Alué waꞌlula Abimeleki anilime

Alué rió Gereoni anilime gicháosa makué ꞌkúchigame nile. Bilé alué Gereoni inolá Abimeleki anilime nile. Alueka bilé alué Gereoni ꞌyuga nóchame mukí ranala nile. Napuꞌlige alué Gereoni mukusá, alué ralámuli israelítaka chojkile iwérali tania alué riosi tabilé rewagachi ajtígame. Alué Abimeleki anilime rió simile Sikemi anilichi, napu bejtégame nile alué boꞌné eyela, ꞌlige owile boꞌné rijimala napurigá nejkúromala waꞌlula ajchálichi alué boꞌné. Owile alué weꞌká rió boꞌné gompaniérola enomite najtétiga. Ye rioka ꞌwe inílame rió nile. Napabule weꞌká ralámuli ꞌlige simíbale meꞌlimea alué gicháosa makué rió napu nile pe nasípasi neraga rijimala biꞌlepi oꞌnógame, pe alué boꞌné bonila Otami anilime tabilé meꞌale napugiti chíbiligame alué rioka. ꞌLige alué Otami aꞌmibemi ilíbale ale Sikemi anilichi ꞌlige alé iligá sináchile alué ralámuli alemi ejperégame, anele: —ꞌEmi resí olale ne oꞌnola rijimala, Alueka peka chojkila kachi. ꞌEmi ꞌlige alué Abimeleki ꞌwe resí ikimela alanokisá. Pe bakiá bamí kachi, Onorúgame elale napurigá nakósamala alé Sikemi anilichi mochígame alué Abimeleki gompaniérola ꞌyuga. Alué Abimeleki ꞌlige gompaniérola neyúrale alué Sikemi mochígame ꞌyuga nakoga, ꞌlige uché bilena bilé galí waꞌlú reꞌpá ilígame ꞌma eꞌkósale ꞌma alué weꞌká ralámuli ꞌyúriga napu mochile alé pachá waꞌlú galichi. Sebasa alé uché bilena riógichi ꞌlige eꞌkósinele alué bilé galí reꞌpá ilígame alué rió Abímeleki rewégame. ꞌLige bilé mukí alé reꞌpá galimopa iligá bajsibule alué rió Abimeleki majtasúlate ꞌlige moꞌochí cheꞌwale, ꞌlige ꞌwe jeliga boꞌile amulí mukiá alué rió alemi. Alarigá boꞌigá alué rió, ꞌlige nulale napurigá ꞌwe ꞌyati meꞌlimela alué bilé rió napu nile boꞌné gompaniérola. Alué rioka alarigá anile tase 140

najkíligame napurigá weꞌká ralámuli machimela alué mukí ꞌsíligo alué rió meꞌá. ꞌLige alué bilé rió yati maꞌchí paka alué waꞌlú rejpigá. Alekete ejchega meꞌale. ꞌLa alarigá ikile napurigá anílige Otami. Alué eꞌwélala Tola rewégame ꞌlige Jaíri

Aꞌkinana napuꞌlige mukusá alué Abimeleki anilime rió, alué Tola anilime rió waꞌlula asale bilé liá miná bakiá bamí, ꞌlige mukule. Alué mukusáká, alué Jaíri anilime rió asíbale waꞌlula neraga. Alueka bilé liá miná oká bamí nóchale waꞌlula ka. Alué waꞌlula Jepté anilime

Alakí bamí kachi, napuꞌlige ꞌma suwisá alué okánika eꞌwélala alué Tola ꞌlige Jaíri, alué bilisteo ꞌlige alué amonita ralámuli arigá kilimi ꞌma umérale alué israelita ralámuli. Eꞌwélala gayénale alué bilisteo ꞌlige alué ralámuli amonita. Makué osánó bamí ꞌwe resí olale alué ralámuli israelita. Onorúgame elale napurigá alakimela alué ralamuli israelita, napugiti pe ku oyériligame alué riosi tabilé rewagachi ajtígame Onorúgame alué israelita. ꞌLige alué israelita ralámuli uché tánele iwérali Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka anele alué israelita napuꞌlige iwérali tachi: —Alué riosi napu ꞌemi ralámuli iwérali tánime ju, alué tániwaguru iwérali napurigá umérowa alué sairúgame pala ꞌla sébali olara. Aꞌlígeko alué israelita ralámuli aꞌrele alué tabilé riosi iwérali tania, ꞌliko Onorúgame rewagachi ajtígame uché guꞌírale alué ralámuli israelita. ꞌYa aꞌlige asale bilé rió Jepté anilime, alueka ꞌwe aꞌlá semáriga nóchame sontalo nile. Alué rioka tabilé galilíame nile alué rijimálate. Alué rioka seꞌnú eyégame nile, alué Jepté ꞌlige alué rijimala pe aba alué biꞌlepi oꞌnógame nile. Jepté anilime rioka pe bilé muki weꞌká rió ꞌyuga gojchime ranala níligame, alekeri tabilé galilime nile. ꞌLige alué ralámuli amonita nakole alué israelita ralámuli ꞌyuga, alué Jepté rijimala ka owile alué Jepté napurigá waꞌlula nímala alué israelita sontalo nuleme. ꞌLige neyúrasaká nejkoga aꞌliko ajchámoríle alué rió waꞌlula neraga suwábaga alué israelita ralámuli nuleme. Alué rioka yati eꞌwale alarigá anilía, ꞌlige náole bilé raꞌíchali alué waꞌlula ralámuli amonita nuleme, waꞌlula rukigá chonigá alarigá oliá alué israelita ralámuli. ꞌLige alué waꞌlula ralámuli amonita nuleme nejele alarigá olao alué israelita ralámuli, alueka pe alué gawí najkigá nokáríle alué gawí napu alué amonita nila nile ꞌya bajchabé rawé. ꞌLige alué Jepté anilime rioka nejele alué israelita tabilé nejpóligo alué amonita nila gawí. ꞌLige alué waꞌlula ralámuli amonita nuleme tabilé 141

gepúnele napu ruwile alué Jepté, aꞌlígeko Onorúgameka guꞌírale alué ralámuli israelita napurigá ꞌla uméramala alué ralámuli amonita. Alué bilena chojkégame ralámuli napu nile Epraíni rijimala ꞌwe ayoa mochile alué Jepté anilime rió ꞌyuga, Jepté tabilé owíligame nakólichi alué Epraíni gompaniérola ralámuli. Aꞌlígeko alué bilena chojkégame Manasesi rijimala napu Jepté gompaniérola nile nakósale alué Epraíni gompaniérola ꞌyuga pe aꞌboipi. Weꞌká alué Epraíni chojkégame ralámuli suwile. Alué Jepté anilime rió usani bamí waꞌlula nile alé Israeli anilichi raꞌíchali gateme. Alué eꞌwélala raꞌíchali gateme Ibsani ꞌlige Eloni ꞌlige Abroni

Abé aꞌkinana napuꞌlige alué Jepté mukusá, ꞌlige bajkile waꞌlula raꞌíchali gateme neraga alué Ibsani anilime rió, alueka gichao bamí waꞌlula nile alé Israeli anilichi. ꞌLige alué Ibsani mukusá bajkile alué Eloni anilime, alueka makué bamí waꞌlula raꞌichali gateme nile alé Israeli anilichi. ꞌLige alué Eloni mukusá alué Abroni anilime bajkile waꞌlula raꞌíchali gateme neraga, alueka osánó bamí asale waꞌlula neraga alé Israeli anilichi. 77. Jena ruwimela Sansoni anilime rió guꞌíroligo alué ralámuli israelita napurigá tabilé resí olawa alué bilisteo ralámulite (basado en Jueces 13–16)

Aꞌkinana napuꞌlige alué rió Abroni anilime mukusao, alué ralámuli israelita ꞌma uchéchigo aꞌrele Onorúgame rewagachi ajtígame oyeria. Aꞌlígeko Onorúgame guꞌírole alué ralámuli bilisteo napurigá uméramela alué ralámuli israelita ꞌyuga nakoga ꞌlige napurigá alué ralámuli bilisteo nulémala alué ralámuli israelita. Bilé santo ánjeli ruwí ochérimio alué Sansoni

ꞌYa aꞌlige asale bilé mukí alué Rani chojkégame rijimala, tabilé siné ꞌkúchigame, ꞌlige Onorúgameka júlale bilé santo ánjeli napurigá ruyémala alué mukí ꞌla ranélimio bilé towí, ꞌlige anele alué santo ánjeli Onorúgame ꞌyuga nóchame alué mukí: —Ranélamala mué bilé towí Onorúgame gite. Tase bajímala mué alué rekútume. Alué mué ranala ka ꞌwe aꞌlá sébali oyérame nímala Onorúgame nila nóchali waꞌlú ochérasa, pe aluecho ꞌyuga nóchame nímala senibí napusí mukú. Tabilé siné rijpunáwaká gupala. ꞌLige alué towika alué bilisteo ꞌyuga nejkómala. Napuꞌlige alué santo ánjeli simisá, alué mukika ruyele alué boꞌné gunala alarigá anésiga alué santo ánjelite. ꞌLige Onorúgame uchéchigo 142

júlale alué santo ánjeli napurigá simela raꞌichamia alué mukí ꞌyuga ꞌlige alué mukí gunala ꞌyúgachigó, napurigá alué mukí gunala ꞌla bijchígamala alué raꞌíchali. Sansoni waꞌlú ochérale ꞌlige waꞌlula raꞌíchali gateme gayénale

Napurigá anílige alué santo ánjeli ꞌla bijchiá nile, pe abé aꞌkinana ochérale alué towí, ꞌlige alué mukika Sansoni anilime rewá ajchele alué towí. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué rió Sansoni anilime, ꞌlige alué Sansoni ꞌwe aꞌwágame rió ochérale. Alué rió waꞌlú ochérasa, weꞌká ralámuli bilisteo meꞌale. Bilé rawé ayole alué Sansoni alué weꞌká ralámuli bilisteo ꞌyuga napugiti alué upila oꞌnola uché bilé rió ꞌyáligame, ꞌliko simile alué rió iꞌmumia alué weꞌká geyochi, bakiá siento geyochi, ꞌlige oká geyochi naꞌpachótiga wajsila bulele alué chojpé rajame, ꞌlige mabule alemi epomi alué riꞌligó weꞌlé echégichi. Alué riꞌligoka ꞌma wakigá boꞌile, alekeri ꞌma rajale alué riꞌligó alué ralámuli bilisteo echila. ꞌLige alué ralámuli bilisteo ꞌma eꞌkósale alué mukí Sansoni upila ꞌlige alué mukí oꞌnola. ꞌLige chaꞌpinálile ralámuli bilisteo alué rió Sansoni, ꞌlige alué rioka ꞌwe ilile nemía nejkoa ꞌlige chaꞌpile alué bulito chalola oꞌchí, ꞌlige alekete wejpisoka bilé mili ralámuli meꞌale.

143

Alué rió Sansoni anilime bilé liá bamí waꞌlula nile alué israelita raꞌíchali gateme. Sansoni ꞌlige Ralila

ꞌLige alué ralámuli bilisteo ꞌwe meꞌlinálile alué Sansoni anilime rió. Alué rió Sansoni bilé mukí raꞌíchame nile napu Ralila rewégame nile. Alué mukí bilisteo rewégame ralámuli nile. ꞌLige alué ralámuli bilistéoka nulele alué mukí napurigá rukémala chonigá aliena aꞌwágame ko alué rió Sansoni anilime. Alué ralámuli weꞌká enomí najtétimoríle alué mukí ꞌla sébali olásaká napurigá nulálige alué aꞌboi ralámuli. Aꞌliko alué mukika rukele alue rio tachiri gite aliena aꞌwágame ka. ꞌLige alué Sansoni anilime rioka ꞌyégile, regá anele: —Neka bulésiká gichao akawíate tabilé ꞌcho wakígame, aꞌliko ꞌma ku tase aꞌwágame ganámala ne. ꞌLige alué mukika yati nulele alué bilisteo ralámuli napurigá ꞌyámala gichao wiꞌchí akawía napurigá buléniliga alué Sansoni anilime rió, ꞌlige bulele, ꞌlige alué ralámuli bilistéoka alemi mochile chíbaka pachami alé galírale. ꞌLige alué mukika ruyele alué Sansoni anilime rió alemi aꞌbemi mochigo alué ralámuli bilisteo ꞌlige alué ralámulite chaꞌpiboli ko. Alué Sansoni anilime rioka pe yati rijpúnale alué gichao wiꞌchí akawía napu bulériga asale. ꞌLige alué Ralila anilime mukí uchéchigo rukele machináliga tachiri gite aliena aꞌwágame ko alué rió Sansoni anilime. ꞌLige anele: —Tabilé ꞌla bijchiá ruwile mué ꞌyabé, jipe ꞌla bijchiá ruwírigo chonigá aliena aꞌwágame ka mué. ꞌLige alué Sansoni anilime rioka uchéchigo ꞌyégile, regá anele: —Mué neꞌchí bulésaká tabilé unérigame iwíate wiꞌchite newárigame, aꞌlígeko tabilé suꞌpámala ne, napurigá pe bilé rió tabilé aꞌwágame nímala ne. ꞌLige alué mukika yati bulele alué wiꞌchí iwíate, ꞌlige alué ralámuli bilistéoka alemi mochile pachami chíbaka alé galírale. ꞌLige alué mukí uchéchigo siné ruyele alé aꞌbemi mochigo alué weꞌká ralámuli bilisteo, ꞌlige aluete chaꞌpiboli ko alué rió Sansoni. ꞌLige alué Sansónika pe yati repúnale alué iwía napu bulériga asale. ꞌLige alué mukika uchéchigo siné rukele, ꞌlige alué rioka ꞌyégile, regá anele: —Mué neꞌchí gupala gemá ꞌyúriga moꞌyesa tabilé rejpúniga ꞌwe rajchíniga aꞌliko tabilé aꞌwágame ganámala ne. ꞌLige alué mukika alarigá olale alué rió. Napuꞌlige ruyésiga alué rió Sansoni anilime chaꞌpibólikó alué ralámulite bilisteo ꞌyati ilísale alué rió ꞌlige ꞌma banagá kíbale alué gemá. 144

Alué mukika aminabi rukele, ꞌlige anele: —Mueka tabilé najkí neꞌchí, alekeri tabilé ꞌla bijchiá ruwí mué napu ne ruké. Mué ꞌla bijchiá ꞌla najkisáká neꞌchí, ꞌla yati ruméleke mué napu ne ruké. Alué mukika aminabi rukele, arigá ꞌma najsínale alué rió alieti rukilía, ꞌliko ruwile, anile: —Ne rioka aꞌwágame júkuru napugiti Onorúgame rewagachi ajtígame alarigá ꞌnátaligame, ꞌlige neka Onorúgame nila nóchali nóchame júkuru. Ne gupala tabilé siné rijpunárigame ju, nibilé ne eyela rejpúnale napuꞌlige uꞌtá kachi ne. Ne gupala rijpunásiká tabilé aꞌwágame ganámala ne, pe napurigá apiépiri rió tabilé aꞌwágame. Aꞌliko alué mukika, júlale alué ralámuli bilisteo bayéniliga, ꞌlige alué Sansoni anilime ꞌma gojchile. Alué mukika owile bilé rió bilisteo napurigá ꞌma sijkimela alué Sansoni anilime rió gupala. Aꞌlige alué mukika aꞌwágame anele alué bilisteo ralámulite chaꞌpibólikó Sansoni. Aꞌlige alué Sansoni anilime rió yati asísale alemi gojchigá boꞌigé, tase machigá asísale Onorúgame ꞌma tabilé guꞌirio alué rió. Alésíko ꞌma chaꞌpíliru alué rió alué bilisteo ralámulite, ꞌma maꞌchí páliru alué rió busila, ꞌlige oꞌtóleru alé bilisteo ejperélachi. Alé galírale bajchasa karénate buligá aꞌrele ꞌlige rusírime nile alemi goꞌame newamia. ꞌMa mukule alué Sansoni anilime rió

Weꞌká rawé asagá galírale bajcháriga, alué rió uchéchigo iꞌweli oꞌchérale alué gupala. ꞌLige siné rawé alué weꞌká ralámuli bilisteo ꞌwe nokale yawiyame olá iwérali tániga alué riosi tabilé rewagachi ajtígame, ꞌlige nulale napurigá aꞌpawa alemi alué rió Sansoni anilime pe gawélimia alemi iligá. ꞌLige bilé reꞌmalí simile nolamia. Napuꞌlige ꞌma buyásisa alé galírale, alué Sansoni anele alué reꞌmalí bilisteo

145

napurigá oꞌtomela alé napu jale alué oká eꞌwele oꞌtona. Alué oꞌtónaka alé jágame nile napurigá tabilé naꞌmímala alué waꞌlú galí. ꞌLige alué rió Sansoni anilime iwérali tánile Onorúgame ꞌlige tánale napurigá uché pe siꞌnepi nejkúramala. Aꞌlige napuꞌlige ꞌma tánasa iwérali, aꞌwágame rajkibule ꞌlige ꞌma emega pale omarúgame galí. ꞌLige alué ralámuli alé pachá mochígame ꞌma meꞌtáchale alué galí gajuchi. Sansoni abiena mukúlechigó aꞌlige rawé, nobi abéchigo weꞌká ralámuli bilisteo meꞌáleko aꞌlige rawé meꞌtigá napu ekí meꞌálige ꞌyabesi rawé.

Rut 78. Onorúgame guꞌírole oká umugí (Rut 1–4)

Ye raꞌíchali napu ruwime ju churigá guꞌíroliga Onorúgame oká umugí ꞌwe ꞌya newárigame ju ꞌma bakiá mili bamí rasírigame ju jípesíko. ꞌLige ruwime júkuru churigá ejperégame níliga alué ralámuli alé Israeli rewégame gawí boꞌígichi. Alé Israeli rewégachika ꞌwe mejká ju jena yéniga. Alé bejtele alué Esukristo bilé mili bamí nujubá alué ye apeli osisuga. ꞌLige jena apélichi ruwime ju Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírome ka alué ralámuli ꞌla sébali oyérame Onorúgame nila rejcholi.

1

1

Napuꞌlige alué ralámuli israelita ꞌma alé Kanani mochígichi ejperega nejpogá alué gawí Kanani anilime, bakiá siento bamí rasígame tabilé iꞌtégame nile selígame alé Israeli, pe juescho mochile selígame neraga. Onorúgame alarigá elale. ꞌYa aꞌlige sinéchigo weꞌká bamí gurule goꞌame alé Jurá rewégame gawí boꞌígachi. Aꞌlige bamí bejtele bilé rió Elimeleki rewégame alé Beleni anilichi weꞌká riógichi napu nile alué waꞌlú gawichi Jurá boꞌígichi. (Alé Beleni abiena Eprata rewalime nile.) 2 Alué rió Elimeleki rewégame simile eꞌluíka naꞌlebo ꞌomi, alemi nóchali ꞌyasia napu boꞌile alué waꞌlú gawí Moabi rewégame. Abiena ꞌyuga simile boꞌné upila Noemí rewégame, ꞌlige alué ꞌkúchila oká ejtemali Maloni ꞌlige Kilioni. ꞌLige sébale alé Moabi rewégachi ꞌlige alé bejterale. (Elimeleki aniáká Nulame Ju Onorúgame Napu Ne Oyérame Ju” regá aniame kéré. Noemí aniáká Raꞌsáralí aniame kéré. Maloni aniáká “Nayume” aniame kéré. Kilioni aniáká ꞌWe Gawía ꞌSimí Rió aniame kéré. Beleni aniáká Galí Goꞌame 146

Gatélachi aniame kéré. Eprata aniáká Weꞌká Iwasí Rakechi aniame kéré. Alé Moabi rewégichi sineko bilé rió bejtele Moabi rewégame, ꞌlige alué waꞌlú gawí alaké rewá ajchéliru Moabi anilime, ꞌlige alé Moabi ejperele alué Moabi rijimala aꞌkinana oꞌchérigame. Alué Moábika Loti inolá nile, Abraámika Loti richilala nile.) 3 ꞌLige aꞌkinana mukule alué rió Elimeleki rewégame alé Moabi napu nile alué Noemí gunala. Alésíko biꞌneli rejpile alué mukí, pe oká ejtemali ꞌkúchila ꞌyuga rejpile. 4 ꞌLige rewale umugí alué oká ejtemali, alé Moabi ejperégame umugí. ꞌLige alué bilé Noemí moꞌlila Orpa rewégame nile, uché bilé Ruti rewégame nile. Pe makué bamí mochile alué ralámuli alé 5 ꞌlige suwile alué oká ejtemali Noemí ꞌkúchila. Alésíko biꞌneli rejpile alué mukí Noemí, pe moꞌlílacho ꞌyuga rejpile alué Noemí. (Orpa aniáká Tabilé Eꞌwánilime aniame ju. Ruti aniáká siné kachi ꞌWe Naꞌtemame Uché Jaré Ralámuli aniame ju, siné kachi Chiꞌmame aniame ju.) 6 ꞌLige bilé rawé aꞌkinana alué mukí Noemí akele Onorúgame ꞌla semáriga guꞌíroráo alué ralámuli israelita, akele ꞌla nerugo goꞌame alé Beleni. 7 Aꞌliko ꞌnátale: “Ku simea ne alé Beleni”, regá ꞌnátale alué mukí Noemí, ꞌliko simile pe alué oká moꞌlila ꞌyuga. 8 ꞌLige boichimi alué Noemí anele alué boꞌné moꞌlila: —ꞌÉmika ku ejperélachi simáwagó napu mochí ꞌemi eꞌyela. Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírosa ꞌla kékuru ꞌemi napurigá guꞌiro ꞌemi neꞌchí abiena napurigá guꞌirole ne ꞌkúchila. 9 ꞌLige Onorúgame elisa ꞌla kékuru napurigá uché jaré rió rewimela ꞌemi, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélasa ꞌla kékuru ꞌemi alé bilena galírale. ꞌLige chuꞌmigá ariosi anele Noemí alué umugí moꞌlila. ꞌLige alué moꞌlílaka ꞌwe chalale, ꞌlige ꞌwe aꞌwágame nalale. 10 ꞌLige anile alué umugí: —Ramueka si simánelia mué ꞌyuga alé mué bejtélachi. 11 ꞌLige alué mukí Noemika abichilubi ꞌwe eꞌwéreli júlale ku ejperélachi alué umugí. ꞌLige anele: —Neka ꞌma tase ꞌkúchigame ju ejtemali napurigá ꞌemi ꞌyuga newima. 12 Pe rekó anáchaga ku ejperélachi simáwagó ꞌemi. Neka ꞌma oꞌchérame mukí júkuru ꞌlige tase chérigá ꞌkúchigame nímala ne cherajpé. Rekó ne uché bilé rió rewagé, ꞌlige rojparasa ne, ꞌlige ꞌkúchisa ne, 13 weꞌká bamí nímala buwériga. Ku simáwaguru ꞌnalina. Neka ꞌwe resí níliga einámala napugiti alué boꞌné waꞌlula Onorúgame alarigá rekíligame raweli neꞌchí. 14 ꞌLige uchéchigo siné ꞌwe nalale alué umugí. ꞌLige alué mukí Órpaka chuꞌmigá ariosi anele wasila ꞌlige simile ku boꞌné bejtélachi. Pe Rúticho rejpile alé Noemí ꞌyuga. 15 Noemika regá anele: 147

—Alué mukí Kilioni upila mué chenela, ꞌma kumi kíbakuru bejtélachi boꞌné galílachi asimea suwábaga alé mochígame ꞌyuga ꞌlige iwérali tánimia alué eꞌsena tábiri tase ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame. Mué ꞌma ku simiátikékuruchigó. 16 ꞌLige Rútika regá nejele: —ꞌMa tase julawa ne ku ne bejtélachi, neka tabilé arémala mué. Neka apanápuri simí mué alemi si simela mué ꞌyuga, ꞌlige mué ꞌyuga bejterámala ne alé napu mué bejtará. Alué ralámuli mué

gompaniérola, ne gompaniérola nímalachigó, ꞌlige alué napu mué oyérame ju Onorúgame, abiena oyéramala néchigó Onorúgame, suwábaga sébili olámala ne napurigá ꞌsime ju mué. 17 ꞌLige mukumea néchigó napu mué mukú. ꞌLige najkí ne napurigá abalé tópua ne. Tabilé wanámala ne bijí ꞌla ajagá mochíriká okánika. ꞌLige ne tase sébili olásaká napu aní ne, ꞌliko Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyárale neꞌchí. 148

18 ꞌLige

alué Ruti wasila Noemí machisáká tase rejpínilio alué moꞌlila, ꞌma tabilé che anele, ꞌliko bayérole alemi napu simile boꞌné. ꞌLige sebasa alé Beleni weꞌká riógichi, alé ejperégame umugí weꞌká ꞌnátale ꞌlige weꞌká raꞌíchale. Aꞌbopi rukele alué umugí: —¿Tacha Noemí ju alué mukí? ¿Chukile che? —anile. 20 ꞌLige alué Noemika nejele akisá alarigá anigá eꞌyénachi alué umugí, regá anile: —Tase Noemí rewawa neꞌchí, pe Mara rewawa neka. (Noemí aniáká “Raꞌsáralí” aniame kéré. Mara aniáká “ꞌWe Chalagá Bejtégame” aniame kéré.) Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame resiti raweli rekíligame neꞌchí, alekeri ꞌwe seweka eyena ne. 21 Napuꞌlige ne jena simichi, we ꞌla semáriga guꞌirie Onorúgame neꞌchí. ꞌLa gunégame ke ne abiena oká ꞌkúchigame. ꞌLige jípeko pe biꞌneli nawákuru ne kuka tase gunega aminami tase ꞌkúchiga. ¿Chonigá Noemí rewáché ꞌémika neꞌchí? Onorúgame napu senibí rawé bejtégame ju, alué ꞌsimíguru resiti raweli ꞌya neꞌchí, alekeri ꞌwe seweka eyena ne. 22 Napuꞌlige sebasa alué ralámuli alé Beleni Moábika simíbaga, guwé nile ꞌwílichi alué sebara rewégame. Napuyeri riꞌligó alieri rakeme ju alué sebara. 1 ꞌLige alué Noemí gunala mejkabé rijimala bejtele alé Beleni, Bosi rewégame. Alué rioka ꞌwe nígame nile, ꞌlige ꞌwe aꞌlá nirálime nile alué rió waꞌlubela níligame alé. (Bosi aniáká “Aꞌwalí” aniame kéré.) 2 Bilé rawé alué mukí Ruti anele boꞌné wasila Noemí: —Pe rekó elíwagó ne simichi alé ꞌmi sebara echégichi sebara a tébimia aꞌrérigame, pala eꞌlílira ne tébichi. Noemika anele: —ꞌWe aꞌlá ju, simibógó. 3 ꞌLige alué Rútika simile sebara tébimia. ꞌLige alemi echégichi napu sébale sebara tébimia, alué echirúgame ka Bosi nila nile, Elimeleki rijimala. 4 Napuꞌlige alemi ꞌsichi alué Ruti sebara tebia, aꞌlige rawé sébale alué echirúgame nígame Bosi rewégame rió, alé galírale weꞌká riógichika simigá. ꞌLige sébaga repórale alué ralámuli nóchame sebara ꞌwime: —¡Riosi kuira! Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírosa ꞌla képá ꞌemi —regá repórale. ꞌLige alué nóchame ka regá nejele: —Kuira. Mué ꞌwe ꞌla guꞌírisa ꞌla képáchigó.

2

a Alué ralámuli israelita aꞌrigá ꞌwime nile ꞌlige ꞌluka napuꞌlige ꞌwia echarúgame napurigá tébimala alué tabilé nígame.

149

5

ꞌLige pe nujubapi rukele alué waꞌlula nóchame nuleme alé: —¿Chieri ju alué mukí? 6 ꞌLige alué waꞌlula nóchame nuleme ka regá anele: —Alué mukika Moabi anilichi bejtégame ju, Noemí ꞌyuga nawale. 7 Alué mukika beꞌá beꞌlí lisensia taní tébimia alué sebara aꞌrérigame ꞌwilia. ꞌA chojkiásaká peꞌwera resíbaturu jena ulumichi. 8 ꞌLige alué rió Bosi rewégame aꞌbemi nawile alué Ruti ꞌlige anele: —Kuíra tewé. ꞌLa gepú neꞌchí. Senibí jena nawawa sebara napabuwa, ꞌyuga ꞌsípua alué umugí napu neꞌchí ꞌyuga nóchame ju. Tase uché bilena simiboa, 9 alemi nujubami sípua napu noká alué ꞌwime. ꞌLige neka ꞌma resulí alué nóchame rió napurigá tajché anémala mué. Napuꞌlige balámasa mué, bajiwa alué baꞌwí waꞌlú sikolichi roꞌárigame napu ꞌtule alué nóchame rió. 10 ꞌLige alué mukí Ruti wijchí chojkóbisiga chujkíbale napurigá nokame nile alué ralámuli ꞌwe ꞌla nirá bilé waꞌlula. ꞌLige alué mukí rukele alué Bosi: —¿Chonigá mueka ꞌwe aꞌlá naꞌtemaka etiá neꞌchí? Neka pe bilé mukí júkuru naka mejkaka nawágame. 11 Bósika regá nejele: —Neka ꞌwe aꞌlá sébali machí semáriga guꞌírome ko mué boꞌné wasila abiena ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtemame ko mué wasila senibí ꞌyasi. Abiena machí ne mué aꞌréligo boꞌné oꞌnola ꞌlige eyela jeka simiá bejteramia ramué ꞌyuga uché bilé gawí boꞌígachi. Mueka sébalekuru jeka tase machime ke ramué ralámuli. 12 Jípeko Onorúgame ꞌwe aꞌlá semati raweli rekima mué. Mueka nawale jeka naréniliga Onorúgame nila nejkúroli, Onorúgame napu guꞌírome ju ralámuli jena Israeli mochígame. ꞌLige Onorúgame ꞌwe aꞌlá semati raweli ꞌyasa ꞌla kékuru mué jemi ajtígichi bejtega. 13 ꞌLige alué Rútika regá nejele: —Mueka ꞌwe aꞌlá semáriga raꞌicha neꞌchí ꞌyuga. ꞌLige mué waꞌlú iwérili ꞌya neꞌchí, rekó peka mué ꞌyuga nóchame kachi ne. Neka tabilé najteme ju mué níriga, peka napurigá alué mué ꞌyuga nóchame. 14 ꞌLige rawilí, bayele Bosi alué Ruti goꞌame goꞌpochi, anele: —Jeka simí goꞌame goꞌpoa. ꞌLige alé sebasa goꞌnúlale regá anigá: —ꞌWiboa pe uꞌtá baní ꞌlige chiꞌwániga pagewa alé ꞌuba (iꞌwilí) baꞌwila binágrechi. ꞌLige alué Ruti mukika asíbale alé aꞌbé napu mochile alué nóchame ꞌwime. ꞌLige alué Bosi abiena ꞌyale alué sebara sakirúgame, ꞌlige alué mukí ꞌwe aꞌlá bosale alué goꞌame goꞌgá ꞌlige tase suwale napugiti abisí 150

ꞌma bosáligame. 15 ꞌLige ꞌma goꞌsá uchéchigo simile sebara tébimia, ꞌlige alué Bosi regá anele alué nóchame: —ꞌLa eliwa alué mukí napurigá ꞌwímela alué sebara napu mochí alé namó mochiárigame oꞌweti jáwaga. Tase resuliwa ꞌwichi. 16 Abiena weꞌká aꞌrigá napabuwa napurigá alué mukí ꞌla ꞌyati weꞌká nerámala. 17 ꞌLige alué mukí Ruti rukachégame ꞌsile goꞌame tebia alé wasachi Bosi nila napusí chónasí. Napu tébile alué mukí weꞌká nile, ꞌlige ꞌma wejpomósiga ꞌlige ekisúsiga tétele, oká alimuli rasígame maꞌchínale. 18 ꞌLige ku simile sebara raboka alé weꞌká riógichi Beleni anilichi wasila galílachi, ꞌlige ꞌyale alué sebara alué boꞌné wasila. Pe nujubapi ꞌyale alué goꞌame napu oꞌká enale goꞌame rawilí ta suwárigame goꞌyá. 19 ꞌLige Noemika rukele: —¿Koche eyéneko mué sebara tébiga ꞌla weꞌká napabú ꞌsílekuru mué sebara? Onorúgame waꞌlú ꞌwe semati raweli ꞌyasa ꞌla ke alué sebara echágame, ꞌwe semáriga naꞌtemáligame mué. ꞌLige alué Rútika anele boꞌné wasila: —Neka napabú sebara bilena echerúgachi, alué echerúgame ka bilé rió nila ju Bosi rewégame —regá anele. 20 ꞌLige alué mukí Noemí regá anele: —Onorúgame ꞌwe semáriga guꞌírosa ꞌla kékuru alué rió napugiti ꞌwe semáriga guꞌírome alué rió ramué oká umugí. Aka ꞌla maꞌchígame néréché alué rió ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtemá ramué, abiena alué suwígame ramué uꞌkunala abé aꞌbé rijimala ju, alekeri neséromili a júkuru ramué jipe ꞌoni mochígichi. 21 ꞌLige Rútika cherajpé abichilubi ruyele, regá anile: —Alué rioka ꞌla elí neꞌchí napurigá ne alé ꞌsímala alué umugí ꞌwime ꞌyuga sebara tebia napusí suwiba alué ꞌwílime, aꞌlígesí aꞌrémará ne. 22 ꞌLige alué Noemika regá anele: —Neka ꞌwe ꞌla nirá napurigá mué tase uché bilena simela, senibí alé ꞌsípua mué alué umugí nóchame ꞌyuga sebara tebia, aleka taꞌwésite che olawa mué. 23 ꞌLige alué mukí Ruti alé nóchale sebara tebia weꞌká rawé alué ralámuli Bosi ꞌyuga nóchame ꞌyuga napusí suwile ꞌwíliame sebara ꞌlige b riꞌligó. ꞌLige asagá ꞌsile napu bejtégame nile alué wasila. a Napuꞌlige mukusá bilé rió ꞌlige tabilé ꞌcho ꞌkúchigame nisa, ꞌliko alué upila newime nile chebilé rió ꞌyuga alué rió mukúgame baꞌchila, bonila kómá, pe alué rió rijimala ꞌma. ꞌLige alué rió inolá bajchá oꞌchérigame, alué ꞌyame nile alué wasá napu nígame nile alué rió weꞌkágame. Alarigá nokame nile alué ralámuli israelita. Alarigá nulérigame nile alué ralámuli israelita Onorúgamete. b Sebáraka bajchá ꞌwíliame nile ꞌlige reꞌligoka abé nujubami.

151

3

1

Bilé rawé alué Noemí anele alué moꞌlila Ruti: —Neka bilé rió ꞌyálima mué napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala mué. 2 Alué Bosi napu ꞌyuga nocha mué, alueka abé aꞌbé rijimala júkuru napu mué gunala nile, alekeri alueka guꞌíromili júkuru ramué. Alué rió ꞌyuga newínalisaká mué abaꞌlá nímala alué rió ꞌyuga newía mué. Alué rió Bosi jipe rukó simela alé ꞌmi napu wejpamókime ju sebara, ꞌlige alué rió Bosi alé simela alué sebara eꞌkisumia. 3 Jipe kulipi regá ꞌsípua mué: ꞌWe ꞌla uꞌbawa mué, abiena ujchawa alué ꞌwe semá júkame baꞌwí, ꞌlige ꞌwe semati siꞌputawa mué, ꞌlige yati simiboa mué alé ꞌmi eꞌkisúlichi. ꞌLige ꞌla kilí chíbika asiboa alué Bosi bijí goꞌyá ajtígichiká napurigá ta etémala. 4 ꞌLige ꞌwe aꞌlá eꞌnewa koche gojchime ka alué rió, ꞌlige alé napu boꞌí alué rió alemi kilí nawiwa alé sebasa ꞌlige gemabuwa ꞌlige alé ronerage boꞌibawa, ꞌlige alué rió bujsasá boꞌné ꞌla ruimela churigá ꞌsímili ka mué. 5 Alué mukí Rútika nejele: —Neka ꞌla sébali olámala napurigá aní mué. 6 ꞌLige alué Rútika simile alé ꞌmi napu nile sebara eꞌkisúlichi sébali olamia napurigá nulélige boꞌné wasila. 7 Alué rió Bosi goꞌlé goꞌame abiena bajile rekútame ꞌlige ꞌwe raꞌsálále pee rekuka. ꞌLige péele alé aꞌbemi napu biꞌtile sebara rakala, ꞌlige alé boꞌigá gojchile. ꞌLige ꞌma gojchibasa alué Bosi alué mukí Ruti nawale alemi kilí tase ajsóchiga. ꞌLige gemabule ronola ꞌlige alé ronerage aꞌbé boꞌíbale. 8 Nasipa rukó alué rió Bosi bujsale ꞌlige rewale bilé mukí alemi boꞌígame ronarage. 9 ꞌLige regá rukele: —¿Chieri mukí ju mué? —anele. ꞌLige Rútika regá nejele: —Neka pe Ruti ju mué ꞌyuga nóchame. Gemé neꞌchí mué gemala suwélate. Mueka abé aꞌbé rijimala nílekuru napu ne gunala nile. (Alué Rútika pe anime ke anile: “Neꞌchí ꞌyuga newipo ka mué.”) 10 ꞌLige alué rió Bósika anele alué mukí: —Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírosa ꞌla ke mué. Mueka ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtemame nile alué mué boꞌné wasila ꞌyasi, ꞌlige jípeko abéchigo ꞌla semáriga naꞌtemágó mué. Alekeri newínale mué alué bilé rió ꞌyuga napu ꞌwe aꞌlá semáriga neséromala mué ꞌlige mué wasila, tase newínale mué alué apiépiri rió ꞌyúgaká pecha ꞌla semáriga nesérimili kame mué wasila napugiti pecha rijimala nímempá mué siꞌlá Elimeleki. 11 Tase chelawa mué tewé, neka ꞌla sébali olámala napurigá najkí mué. Suwábaga napu ekí jena riógichi ejperé ꞌwe aꞌlá sébali machí mué ꞌwe aꞌlá mukí ko. 12 Abiena regá anele Bosi: 152

—ꞌLa bijchiá ju, ne mué gunala ꞌla rijimala kétigó, ꞌlige uché bilé rió ajtí jena, alueka abéchigo aꞌbé rijimala nile mué gunala tase napurigá ne. 13 ꞌLige jipe rukó jena cheꞌlabawa mué. ꞌLige beꞌlí beꞌá rukimea ne alué rió napu abé aꞌbé rijijmala nile mué gunala pala ꞌla newínalia mué ꞌyuga. ꞌLa newínalisaká ꞌyuga newípoguru mué alué rió, ꞌlige alué rió ta newínalisaká mué ꞌyuga ꞌliko ne ꞌla ꞌyuga newímala mué. Onorúgame ꞌwe ꞌla machíguru jipe alanichi ne. ꞌLige jipe rukoka pe alégimi ronorágimi cheꞌlabáwogó. 14 Aꞌlige rukó alué mukí Ruti cheꞌlébale alé ronorágimi napu Bosi boꞌile, ꞌlige melénala ꞌwe beꞌá asísale taꞌchó cheꞌlachi bijí ꞌwe chónaga ilígichi napugiti alué rió boꞌné Bosi boꞌné alarigá nuléligame napugiti alué rioka tase najkíligame napurigá machimela alué uché jaré ralámuli alé cheꞌlébale alué mukí. 15 ꞌLige taꞌchó simichi alué mukí alué rió Bosi anele: —Bujá alué chiní reboso napu mué gemagá ilí ꞌlige aꞌwágame chaꞌpigá iliboa. ꞌLige alué mukí Ruti chaꞌpigá ilígichi ꞌlige alué rió Bosi alégana roꞌele alué sebara naó alimuli. ꞌLige ꞌma raꞌkosa guꞌírole rabotia napurigá alué sebara raboka simela ku Beleni, alesiko simile alué mukí wasila galílachi alué sebara raboka. 16 Napuꞌlige alué mukí Ruti ku sebasa alé galírale, ꞌlige wasílaka rukele regá: —¿Chonígobá alué Bosi? ¿Pala ꞌla newínalegobá mué ꞌyuga? ꞌLige alué mukí Rútika ruyele suwábaga napu anele alué rió Bosi. 17 ꞌLige aminami regá anele: —Ekí sebara ꞌya neꞌchí. Abiena regá ané neꞌchí: “Tabilé arigá enawa kumi mué wasila bejtélachi, pabega simiboa sebara”, ané neꞌchí. 18 ꞌLige Noemika anele: —Jípeko pe buigá asibógó churigá gatera boꞌné. Alué boꞌné Bosi gatémala suwábaga napusí gayénasa aꞌrémala. 1 Abé alí alué rió Bosi simile alé waꞌlú yochi buwemia alué boꞌné Bosi rijimala napu moꞌyame nile alé weꞌká riógichi napu alé napuíme nile ralámuli raꞌíchali gatemia. Alemi ajtígichi Bosi ꞌlige alemi enale alué rió napu nile Ruti gunala rijimala abé aꞌbé rijimala meꞌtagá alué Bosi. ꞌLige anele: —Jeka simí mué rió. Asá jena aꞌbé. Raꞌichawa peꞌwera. ꞌLige alué rió Bosi rijimálaka nawile alemi, ꞌlige alé asíbale aꞌbé. 2 ꞌLige pe nujubapi alué rió Bosi bayele makué rió alé weꞌká riógichi nulame napurigá eꞌsélikame. ꞌLige alé sebasa alué makué rió abiena

4

153

anélechigó napurigá alé aꞌbé mochímala. 3 ꞌLige Bosi anele alué rió boꞌné rijimala: —Alué mukí Noemí ku nawale alé ꞌnaka Moábika ꞌlige ralinénale alué gawí napu nígame nile alué rió weꞌkágame Elimeleki rewégame napu nílige ramué rijimala. 4 Mué machíliké pala ralinalia mué alué gawí. Ralinálisiká ralibóguru. Jipe ꞌla jena mochíkuru ye makué rió nulame, aminami mochí uché jaré rió napurigá ꞌla machigá ejtebímala. ꞌLige mué ꞌwe aꞌbé rijimala nílekuru alué rió ꞌma mukúgame Noemí gunala Elimeleki rewégame, alekeri ꞌla ikiárékuru mué alué wasá ralá. ꞌLige mué ta ralinálasaká alué wasá ꞌliko yati jipe kulipi rupoa jena asagá. ꞌLige ne ralimémpá ꞌliko alué wasá. ꞌLige ne alué wasá ralisáká, ne ꞌnalina nila nímala alué wasá. ꞌLige alué rioka regá nejele: —Ralimea ne alué wasá ꞌliko. 5 ꞌLige alué rió Bosi regá anele: —Mué alué wasá ralisáká Noemí nila ꞌliko newímili júkuru mué alué mukí Ruti ꞌyuga, alué mukí Moabi bejtégame. Napuꞌlige ꞌemi ꞌkúchisa bilé towí, ꞌlige alué towí bajchá oꞌchérigame alué nila nímala alué wasá napu mué ralale napurigá alué rió Maloni Ruti gunala inolá kárélamala alué towí, ꞌlige ꞌla taꞌwesi uché jaré bujémela alué gawí. 6 ꞌLige alué raꞌíchali akisá alué Bosi rijimala, regá nejele: a —Aꞌliko tase cherigá raliméréko ne alué wasá. ꞌLige mué ralinálasaká alué wasá, mué ralibóguru. Neka ꞌla nirá napurigá mué ralimela alué wasá, neka tase ralinale. 7 ꞌYa aꞌlige riógame ralámuli israelita regá gateme nile bilé raꞌíchali: Napuꞌlige bilé rió uché bilé rijimá ꞌya alué wasá, aminami ralinesa bilé tábiri, ꞌlige alué ralineme bujame nile bilé aká ꞌlige ꞌyame nile alué ralame. Alarigá gateme nile alué raꞌíchali napurigá ꞌla najtémala, abiena napurigá ꞌla iꞌkíiga mochima alué uché jaré ralámuli. 8 ꞌLige alué rió Bosi rijimala bujale alué aká, ꞌlige ꞌyale alué rió Bosi, ꞌlige anele: —Mué ralibóguru alué wasá. 9 ꞌLige alué rió Bosi regá anele alué makué rió nulame napurigá eꞌsélikame abiena alué uché jaré rió napu mochile alé akea: —Suwábaga ꞌemi napu mochí jena ꞌwe aꞌlá akéguru ne ralachi wasá alué Noemí nila napu nila níligechigó alué rió Elimeleki rewégame ꞌlige alué inolá Kilioni ꞌlige alué Maloni. 10 Aminami abiena ꞌwe ꞌla aké ꞌemi ralámuli ne ꞌla nirao newimia ye mukí gunámakame a Siné kachi mayelia tabilé ralárigo alué wasá tabilé nóchali olániliga wasá nachuta napu ꞌma nígame nile alué boꞌné alué rió Bosi rijimala napuꞌlige ꞌkúchisa ꞌma Ruti ꞌyuga asagá.

154

Ruti rewégame ꞌyuga alé ꞌmi Moabi bejtégame, ꞌlige ne bilé towí inógame nimio alué mukí ꞌyuga, ꞌlige alué towí aꞌkinana nachuamio alué wasá napu nila nile alué ochila Elimeleki rewégame napurigá senibí oꞌchéramala alué Elimeleki rijimala jena weꞌká riógichi Beleni anilichi aꞌkinánami. ¡ꞌLige jípesí aminá ꞌwe aꞌlá machigá járowa! 11 ꞌLige alué nulame abiena alué uché jaré ralámuli napu mochile alé nejele: —¡ꞌWe aꞌlá júkeꞌé! ¡Ramueka ꞌwe ꞌla niralia! Alué mukí napu mué bejtélachi sebámili ju, alueka nisa ꞌla kékuru napurigá nile alué ꞌya b ejperégame umugí Rakeli ꞌlige alué Lea napu nile alué rió Akobo ujubila. Weꞌká oꞌchérale alué umugí ꞌkúchila, alekeri weꞌká ralámuli israelita oꞌchérale ramué ꞌya kulí siné jena napu jipe weꞌká rióliru. Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga ꞌyasa ꞌla képá semati raweli napurigá weꞌká ꞌkúchimala ꞌemi jena weꞌká riógichi napu Beleni rewégichi ju napu abiena Eprata rewégame ju. ꞌLige ꞌwe ꞌla nirálime ralámuli b Abiena Israeli rewégame nile alué rió Akobo.

155

nisa ꞌla kékuru ꞌemi jena weꞌká riógichi. 12 Abiena ꞌwe aꞌlá semáriga weꞌká ꞌkúchiga mochisa ꞌla kékuru ꞌemi napu ekí ꞌkúchigame nile alué a Péresi alué mukí Tamari ranala. 13 Alésíko alué rió Bosi newile alué mukí Ruti ꞌyuga. ꞌLige Onorúgame rekile napurigá rojparámala. ꞌLige alué mukí Ruti aꞌkinana ranele bilé towí. 14 ꞌLige alué weꞌká umugí alé weꞌká riógichi ejperégame anele alué Noemí: —Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrome ju, alekeri ꞌla elale napurigá oꞌchéramala mué ochila napurigá nejkúromala alué rió pe nujubami waꞌlú ochérasa. ꞌLige alué towí ꞌwe aꞌlá nirálime nísa ꞌla kékuru bochígimi jena Israeli. 15 Alué towí ochérigoriká ꞌma tabilé seweka bejtélamala mué, ꞌlige repúmala mué napuꞌlige mué oꞌchérame kachi. Alué mué moꞌlila Ruti ranélekuru alué towí, alué mué moꞌlila napu ꞌwe naꞌtemá mué, ꞌlige napu ꞌwe najteme ju mué níriga meꞌtegá gichao ejtemali neraga mué ꞌkúchila —regá anile alué umugí. 16 ꞌLige alué Noemika mutule alué towí. ꞌLige ꞌwe aꞌlá semáriga repule napurigá waꞌlú ochéramala. 17 ꞌLige alué weꞌká umugí alemi ejperégame regá anile etega alué uꞌtátiri towí: —¡Alué towika napurigá Noemí inolá káré! —anile. ꞌLige ajchele rewá alué uꞌtá towí Obeli rewá. Waꞌlú ochérasa alué Obeli, inógame nile Isaí anilime. ꞌLige waꞌlú ochérisa alué Isaí, inógame nile Rabí anilime. (Obeli aniáká “Onorúgame ꞌYuga Nóchame” aniame kéré. Jaré ralámuli mayé “ꞌWe ꞌLa Niraga Raꞌíchame Onorúgame ꞌYuga” aniame ko.) 18 Jena uchú rewalá alué Bosi rijimala napu ꞌya ejperele napuꞌlige alué Bosi taꞌchó ochérachi, ꞌlige jaré aꞌkinana oꞌchérigame: Alué Péresi rewégame rió bilé towí inógame nile Eseroni rewégame. 19 ꞌLige Eseroni inógame nile Rami rewégame. ꞌLige Rami inógame nile Aminarabi rewégame. 20 ꞌLige Aminarabi inógame nile Najsoni rewégame. ꞌLige Najsoni inógame nile Salmoni rewégame. 21 ꞌLige Salmoni inógame nile Bosi rewégame. ꞌLige Bosi inógame nile Obeli rewégame. 22 ꞌLige Obeli inógame nile Isaí rewégame. ꞌLige Isaí b inógame nile Rabí rewégame. Pe jena si suwena ye raꞌíchali churigá guꞌírole Onorúgame oká umugí. a Alué Péresi oꞌnola Jurá nile. Juraka nile alué bilé alué makué oká temali napu nile alué Akobo ꞌkúchila, alué napu chojkile pe kulí siné bejterá Israeli anilichi. b Alué rió Péresi rewégameka abéchigo ꞌyabé bejtele napuꞌlige alué ralámuli israelita taꞌchó bejterachi alé Ejipto. Alué rioka Jurá inolá nile. Alué rió Rabika abé aꞌkinana bejtele alué Bosi ꞌma mukusao. Waꞌlula selígame rey nile alué Rabí alé Israeli rewégame gawí boꞌígachi. Alué Esukristo ye weꞌká ralámuli rijimala nile. Esukrístoka ꞌwe aꞌkinana ochérale.

156

1 Samuel 79. Jena ruwimela Samueli gayénaligo Onorúgame raꞌichálila ꞌyame ralámuli (basado en 1 Samuel 1–3) Ana anilime mukí ꞌwe tánale Onorúgame napurigá ranélimala bilé towí Bilé rió Elkana rewégame, alué rioka bejtele alé napu boꞌile alué gawí Epraíni anilime ralámuli chojkégame gawila, ꞌlige alué rió oká upégame nile. ꞌLige bilé alué mukí Ana rewégame nile ꞌlige bilé Penina rewégame nile, ꞌlige alué mukí Ánaka tabilé ꞌkúchigame nile ꞌlige ꞌwe seweka bejtégame nile, ꞌlige alué mukí ꞌkúchigame ka ꞌwe gawélime nile alué Ana. ꞌLige alué Elkana nabí bamí oꞌtome nile alué umugí ꞌlige alué ꞌkúchila ꞌyúriga alé bilena Silo rewégichi, napugiti alé c ilígame níligame alué reꞌobá Onorúgame galila. Alé sebasa alué rió Elkana rewégame ꞌyame nile Onorúgame alué ajágame meꞌagá. ꞌLige bilé rawé alué Elkana alé reꞌobachi sebasa alué oká umugí ꞌyuga, Ana ꞌlige Penina, ꞌlige alué Penina ꞌkúchila, ꞌlige alué Ana alé iligá tánele nejkúrili Onorúgame napurigá Onorúgame nejímala bilé towí. ꞌLige ꞌwe aꞌlá wanápomoríle alué towí napurigá nóchame nímala Onorúgame nochálila senibí, alarigá olámoríle alué mukí ꞌla elísaká Onorúgame napurigá ranélamala bilé towí. ꞌLige alué balé etele alué mukí ꞌlige rekulí mayele napugiti alué mukí chuꞌala noká ilíligame ꞌlige tabilé akele raꞌíchachi. ꞌLige alué mukika tabilé rekulí kóríle. ꞌLige melénala rawé alué rió Elkana ꞌma suwénasa alé ajágame ꞌya Onorúgame, ꞌlige kumi galírale simile alué oká umugí ꞌyuga, abiena alué ꞌkúchila ꞌyuga simílechigó, ꞌlige alué mukí Ana rewégame pe abé aꞌkinana ꞌma rojparale, ꞌlige ranele alué mukí bilé towí, ꞌlige Samueli anilime rewá ajchele. ꞌLige alué towí ꞌma aꞌresa chiꞌyá chichi, ꞌlige alué eyélaka oꞌtole alé Silo anilichi napu ilile alué reꞌobá Onorúgame galila. ꞌLige alé sebasa ꞌyale alué balé Elí rewégame napu weꞌká balé selígame nile, ꞌlige alué Ánaka ꞌwe aꞌlá sébali ruyele Samueli rewégame ko alué towí ꞌlige aminami ruyele alué towí ko napu Onorúgame tánilige abé ꞌyabé, ꞌlige Onorúgame ꞌyuga nóchame nimio alué towí waꞌlú ochérasa. Alésíko alué mukí Ana cheliera ꞌyale Onorúgame, napugiti ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúroligame alue towí nejía. ꞌLige alué uꞌtá towí Samueli rewégame c Alué reꞌobaka gajunáliame nile napuꞌlige uché bilénami oꞌtoa. ꞌLige amóbalaká pe gemá oꞌpóligame nile. Yolí raꞌíchagaká tabernákulo anelime nile.

157

ká alé reꞌobachi rejpile alué waꞌlula balé ꞌyuga Elí rewégame. ꞌLige alué mukí Ana alué Samueli eyela nabí bamí simile Silo rewégachi

oꞌtome nile alué towí Samueli alué oꞌpacha taꞌchó unérigame. Onorúgame raꞌicha alué Samueli ꞌyuga

Alué waꞌlula balé Elí rewégame oká ejtemali inógame nile, bilé Opni rewégame, ꞌlige bilé Binesi rewégame, ꞌlige alué oká ejtemali tase oyérame nile Onorúgame. Napuꞌlige alué ralámuli israelita aꞌpachi alué weꞌka ajágame alé reꞌobá ilígichi Onorúgame chiliwemia, ꞌlige alué oká ejtemali Elí ꞌkúchila, alueka tase buweme karae alué wiꞌí eꞌkósilichi, pe ꞌma meꞌlisúká alué ajágame ꞌyati tánime nile eꞌwérili alué ralámuli alué saꞌpá goꞌmea, taꞌchó ꞌla sébili oliachi. Aminami alué umugí reꞌobá tebúkame ꞌyuga okome nile. ꞌLige alué oꞌnólaka, alué waꞌlula balé Elí, alueka ꞌwe neꞌóchame nile alué ejtemali alarigá nokachi, ꞌlige alué ejtemáliká tase eꞌwame nile. ꞌLige alué Samuélika tabilé alieri nile napurigá alué oká ejtemali napugiti alueka ꞌwe aꞌlá sébili olánilime níligame Onorúgame ꞌyuga. 158

ꞌLige bilé rawé nawale bilé rió alé Elí bejtélachi, alué rioka Onorúgame raꞌichálila ꞌyame nile ralámuli, ꞌlige alué rioka ruyele suwimeo Elí ꞌlige alué Elí ꞌkúchila napugiti Elí elíligame alué boꞌné ꞌkúchila alué saꞌpá goꞌyachi taꞌchó ꞌla sébili oliachi, aminami tase nirame níligame Onorúgame. Alué rió Onorúgame ꞌyuga nóchame ruwílige suwimeo alué oká ejtemali Elí ꞌkúchila aꞌkinánami abaꞌlige rawé. Napuꞌlige alué Elí ꞌwe oꞌchérame kachi, ꞌlige bilé rukó biꞌtile okoka alué Elí ꞌlige alué Samueli alé reꞌobachi, Samuélika akele napurigá bilé ralámulite bailime alué Samueli ꞌlige alué rioka bujsale gojchigá boꞌigé raꞌíchame akigá. ꞌLige alué Samuélika mayele alué Elí anió bayea. ꞌYati simile Elí eꞌnemia alemi machináliga chuꞌsika aniá. ꞌLige alemi sébaga anele: —Jena ilí ne. ꞌLige alué Elika tase asé bayéoríle. ꞌLige alué Samuélika ku alé ꞌminá simile gojchimea, ꞌlige uchéchigo siné alarigá akele kilí boꞌigé. ꞌLige ꞌma baisá kachi alué Elí machile Onorúgame anió raꞌicha, ꞌlige alué Elí nulele alué Samueli napurigá ꞌwe aꞌlá gepúmala alué raꞌíchali napu rumela Onorúgame alé kilí boꞌígichi, ꞌlige napurigá nejiámala alué Samueli uchéchigo raꞌichásaká Onorúgame, napurigá anémala Onorúgame: “Ruwígó napu mué ruwinali.” ꞌLige alué Samuélika uchéchigo siné kilí boꞌíbale, ꞌlige Onorúgameka pe ꞌyati uché raꞌíchile alué Samueli. Aꞌlígeko alué Samueli ꞌla nejele napurigá nulélige alué Elí, ꞌlige Onorúgameka regá anele: —Suwabaga napu anélige ne alué Elí, ꞌwe resí ikimeo alué ꞌkúchila, alarigá ikimela. Anéwaka alué Elí: “ꞌWe resiti raweli ꞌyámala ne mué ꞌkúchila. Mué ꞌwe ꞌla machile alanokachi alué ejtemali ꞌlige tabilé che anéligo.” ꞌLige melénala beꞌá alué Samuélika majale alué Elí ruigá alué raꞌíchali napu Onorúgame ruyele aꞌlige rukó. ꞌLige alué Elika, ꞌwe eꞌwérili rukele alué raꞌíchali tachiri raꞌíchali ruyéliriga aꞌlige rukó Onorúgamete, alésíko alué Samuélika ruwile. Alésíko alué Elí anile: “Onorúgame alarigá olámala neꞌchí ꞌyuga napurigá boꞌné elá.” Aꞌkinana alué Samueli waꞌlú reꞌmalí ochérale, ꞌlige Onorúgameka ruyeme nile alué Samueli alarigá ikimea pe aꞌkinánami, ꞌlige alué raꞌíchali ꞌwe aꞌlá bijchiá nile, ꞌla alarigá ikime nile napurigá ruwílige alué Samueli, ꞌlige alué weꞌká ralámuli machile alué Samueli Onorúgame raꞌichálila nareme níligo.

159

80. Jena ruwimela alué weꞌká sontalo bilisteo ꞌma uméroligo nakoga alué israelita sontalo sayega (basado en 1 Samuel 4–7)

ꞌYa aꞌlige rawé alué weꞌká ralámuli bilisteo rewégame suwábaga napuíle napurigá ꞌla weꞌká sontalo ganámala nakomia alué ralámuli israelita sayega, ꞌlige alué ralámuli israelita abiena weꞌká sontalo napabúlechigó. ꞌLige pe bilé rawé nakoga, alué sontalo bilisteo neyúrole. ꞌLige alué ralamuli israelita umérisiga nakoga, ꞌliko maꞌchí pánele a alé reꞌobachi alué gajoni ꞌwe najteme napu mochígime nile alué makué nulalí ꞌwe najteme, ꞌlige oꞌtonálele alé napu nokale nakoa. Alarigaka ꞌla nejkúrora mayele Onorúgame nakoga umérilichi alué sontalo bilisteo. Alésíko júlale alué jaré rió alé riógichi Silo rewégichika napurigá aꞌpámala alue gajoni alé napu nokale alué weꞌká sontalo israelita nakoa. ꞌLige alué ejtemali Elí ꞌkúchila eꞌyénale alué gajoni najteme oꞌká. ꞌMa mukú alué Elí ꞌlige alué ꞌkúchila abiena

Alésíko alué weꞌká israelita sontalo nakósale alué bilisteo sontalo sayega uchéchigo siné, ꞌlige uchéchigo ꞌma umériliru alué sontalo israelita, ꞌma meꞌlíliru baisá makué mili sontalo israelita, abiena alué oká Elí ꞌkúchila ꞌma suwile alemi nakólichi. ꞌLige ꞌma bujéliru alué bilisteo sontálote alué gajoni ꞌwe najteme. ꞌLige alué Elí akisá ꞌma meꞌlílirigo alué baisá makué mili sontalo ꞌlige alué okánika ꞌkúchila ꞌlige ꞌma bujélirigo alué gajoni ꞌwe najteme, ꞌlige ꞌma reꞌniwía kíbale alé mutélachi ajtigé alué Elí, ꞌlige alé wijchí boꞌíbaga alé gujtámachi chíbile ꞌlige alé mukule. Alueka waꞌlula nile raꞌíchali gateme napu nóchale naosa makué bamí, ꞌlige aminami waꞌlula balé nile alé Israeli. Alué gajoni ꞌwe najteme boꞌi alé ralámuli bilisteo mochígachi

ꞌLige alué sontalo bilisteo ꞌma nejpole alué gajoni ꞌwe najteme, ꞌlige oꞌtole alé ꞌmi napu ejperégame nile alué aꞌboi, ꞌlige alé pachá aꞌboi reꞌobálachi rekale aꞌbé napu ilile alué ralámuli nila mono napu uneme nile napurigá aꞌboi riósila neraga napu nile rejtete newárigame. Melénala beꞌá, alué mono pe wijchí boꞌígame rewale. ꞌLige ku alé a Alué gajoni napu mochígame nile alué makué nulalí ꞌwe najteme, alué gajónika ꞌwe najteme nile Onorúgame níriga napugiti boꞌné Onorúgame nuláligame alué gajoni newániliga.

160

elale napu ilime nile, ꞌlige uché melénala beꞌaka uchéchigo alé wijchí boꞌígame rewale, ꞌma wijchígame moꞌola, abiena alué okánika sekala ꞌma gajpoga biꞌtile. ꞌLige alué ralámuli bilisteo chojkile resí ikiá, weꞌká rolí buyale alemi napu ejperégame nile alué ralámuli, abiena ujchábale bilena nayulí ꞌwe aꞌwágame. ꞌLige alué ralámuli pe alarigá ikile alué resiti raweli nareka, pe alué gajoni ꞌwe najteme oꞌtosá alemi aꞌboi reꞌobálachi. ꞌLige alué ralámuli bilisteo uché jarénami riógichi oꞌtole alué gajoni ꞌwe najteme, ꞌlige alemi napanápuri enegá alué gajoni ꞌwe najteme, alemi riógame ralamuli abiena ꞌwe nayúpale alué nayulí ꞌwe aꞌwágame, ꞌlige alésíko alué ralámuli rukele alué eꞌwélela balé, abiénachigó rukele alué ralámuli ꞌwe sayeme alué alieti weꞌká eꞌkarúgame, machináliga rukele tachiri ꞌsiá alué alieti nayulí nejía. ꞌLige alué baleka ꞌlige alué rió sayeme nulale napurigá oká akasí uꞌkuchí aꞌtanégame wanápamala, ꞌlige napurigá alué akasí alé bilena karétachi oꞌwiga chega uchuchámala napurigá baníramala alué kareta, abiena napurigá alé rekámala alué gajoni ꞌwe najteme ꞌlige ꞌyúriga jaré kónilime ꞌórote newárigame, napurigá Onorúgame ku tabilé ayómala alué ralámuli ꞌyuga. Alué gajoni ꞌwe najteme ku Israeli seba

Alarigá nokale alué ralámuli bilisteo, ꞌlige aꞌrele napurigá alué akasí simámala alemi napu aꞌboi simánele. ꞌLige alué akasika tase simíbale alemi napu uchule alué aꞌtanala, iligá simíbale alemi siꞌnemi napu riógame nile alué ralámuli israelita alemi abé aꞌbé. Alésíko alué ralámuli bilisteo machile pe alué gajoni ꞌwe najteme oꞌtosá nayua mochiga, tase uché bilé tábiri níliga nayulí nejime. ꞌLige alemi riógichi napu sébale alué akasí alué kareta banagá alémika nile alé napu ejperégame nile alué balé israelita. ꞌLige alué ralámuli alemi riógame napu sébale alué akasí alué kareta banagá, ꞌlige etesa alué gajoni ꞌwe najteme oꞌká eꞌyénigo, aꞌliko asíriga raꞌsálále alué ralámuli. Alésíko alué ralámili alemi riógame ꞌyati meꞌale alué oká akasí Onorúgame ꞌyamia suwábaga alué akasí saꞌpala, ꞌlige alué igú napu kareta newárigame nile, alueka pe igú neraga unele alué saꞌpá eꞌkósimia. ꞌLige rekale gajoni ꞌlige alué jaré kónilime ꞌórote newárigame ka pe alé bilena rejtechi. ꞌLige jaré ralámuli mochile alemi tase ꞌla sébili nirame alué gajoni ꞌwe najteme ku alemi Israeli sebasa, ꞌlige alué ralámulika alé pachágana gajónichi eꞌnele. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe ayole alué ralámuli alarigá nokisá, alekeri elale napurigá alué ralámuli alé pachágana eꞌnénigame ꞌma suwimela. 161

Alué weꞌká ralámuli israelita alemi riógame etesa weꞌká ralámuli suwichi ꞌlige ꞌwe sewele, alésíko najkile napurigá uché bilena oꞌtoboa alué gajoni ꞌwe najteme. Alésíko nuléleru alué ralámuli napurigá oꞌtomela uché bilena riógichi Kirioti-Jearimi anilichi, ꞌliko alué ralámuli alé Kirioti-Jearimi ejperégame oꞌtole alemi aꞌboi ejperélachi. Alé boꞌile alué gajoni bilé liá bamí. Samueli waꞌlula raꞌíchali gateme gayénale alé Israeli

Napuꞌlige alué waꞌlula raꞌíchali gateme Elí mukusá, alué Samueli asíbale waꞌlula raꞌíchali gateme alé Israeli. Lige bejtele alé Ramá rewégachi, ꞌlige alué Samueli senibí bamí simime nile alemi baikiná riógichi alé Israeli alué raꞌíchali gatemia. ꞌLige bilé liá bamí aꞌkinana napuꞌlige ku sebasa alué gajoni ꞌwe najteme alé Israeli aꞌlige kulí aꞌrele alué ralámuli alué mono eꞌkali tania tabilé ꞌla Onorúgame, alésíko chojkile ꞌla Onorúgame eꞌkali tania. Aꞌliko alué Samuélika anele alué suwábaga ralámuli israelita napurigá simámala alé weꞌká riógichi Mispa anilichi. ꞌLige alué ralámuli sebasa alé weꞌká riógichi, ruyele Onorúgame ꞌwe resíriga ejperégame ka Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige alué ralámuli bilisteo ka, yati nakónele alué ralámuli israelita ꞌyuga. ꞌLige alué ralámuli israelita akisá alué ralámuli bilisteo eꞌyénigaráo aleka nakomia ꞌlige ꞌwe majale, alésíko majaga nulele alué Samueli napurigá alué rió tánimala Onorúgame nejkúrili. ꞌLige alué Samuélika alarigá ꞌsile, abiena meꞌale alué bilé boꞌá uꞌtá Onorúgame ꞌyamia suwábaga saꞌpala. Onorúgameka ꞌla eꞌwile Samueli, alekeri náole alué aꞌwágame raꞌname. Aꞌliko alué ralámuli sontalo bilisteo ꞌwe majale ꞌlige júmasele. Alésíko alué weꞌká sontalo israelita najátale alué sontalo bilisteo, ꞌlige nápasa weꞌká sontalo bilisteo meꞌale. ꞌLige alésíko, alué ralámuli bilisteo ꞌma simíbale ku aꞌboi ejperélachi, ꞌlige weꞌlisi tase che olale alué ralámuli bilisteo alué ralámuli israelita. 81. Jena ruwimela Onorúgame ajcháligo waꞌlula selígame alué Sauli anilime alé Israeli nulame (basado en 1 Samuel 8:1–13:2) Alué ralámuli israelita tale napurigá ajchawa bilé waꞌlula rey

Napuꞌlige alué Samueli ꞌma ꞌwe oꞌchérame ka, mochile eꞌwélala raꞌíchali gateme alué boꞌné ꞌkúchila napurigá nochámala alé Israeli, ꞌlige tase ꞌla nóchame nile alué ejtemali tase napurigá alué oꞌnola. 162

Alueka nareme níle alué enomí ꞌyalía bilé rió tábiri najsibusa najtétisa, napu tase ꞌla nile. ꞌLiko alué ralámuli eꞌwélela alué israelita ralámuli nuleme ꞌsile eꞌnemia alué Samueli ꞌlige nulale napurigá ajchawa bilé waꞌlula selígame rey alé, napurigá alé nulame nímala. ꞌLige alué Samuélika tase ꞌla nirale alarigá, alekeri Onorúgame tánale nejkúrali napurigá Onorúgame ꞌla ruimela alarigáriga ꞌsítika. ꞌLige Onorúgameka nulele napurigá eꞌwámala alué Samueli napurigá nulá alué eꞌwélela. Aminami ruyele alué alieti ꞌnátaga alué ralámuli ꞌma tase ꞌla nirao Onorúgame, ꞌlige pe aꞌkinana ꞌwe resí níliga ejperélamio alué ralámuli. Alué waꞌlula selígame napu ajchánele alué ralámuli, alueka ꞌwe weꞌká nejpomeo alué enomí, aminami alué waꞌlula ꞌwe aꞌwágame nulame nimio alué nóchali pe boꞌné nila nóchili. Alésíko pe cha lamio bilé waꞌlula selígame ajchasa alué ralámuli, ꞌlige ꞌma taché ikimeo rekó maꞌchí pánilie. Aꞌliko alué Samuélika simile alué eꞌwélela eꞌnemia ꞌlige alé sebasa ruyele alué raꞌíchali napurigá anílige Onorúgame, ꞌlige alué eꞌwélalaka tase eꞌwale rekó ꞌwe aꞌlá ruilíe. ꞌWe tale bilé waꞌlula selígame rey napurigá alué ralámuli nuleme nímala napurigá nile uché bilena gawichí, alarigá najkile. Samueli ajchale bilé waꞌlula rey Sauli anilime

Alésíko Onorúgame nulele alué Samueli napurigá nochámala napurigá najkí alué ralámuli. ꞌLige abiena ꞌwe aꞌlá ruyele chieri rió ajchátiká waꞌlula selígame alé, regá anele: —Beꞌlí ye ora kachi julámala ne bilé alué rió napu gompaniérola ju Benjamini chojkégame. ꞌLige jena nawasa alué rió mué baꞌwí sowime roꞌewa alé moꞌólachi napurigá alué weꞌká ralámuli ꞌwe ꞌla machimela waꞌlula selígame ajchalío jena Israeli alué rió. ꞌLige alué rió waꞌlú guꞌírimio alué ralámuli israelita napuꞌlige resí olachi alué ralámuli bilisteo. ꞌLige ꞌla alarigá ikile. Melénala rawé, napuꞌlige alué Sauli sébachi alemi eꞌnemia alué Samueli rukemia koche rewiyate alué bulito napu nile alué boꞌné oꞌnola bujkula napu eꞌwagáwilige, ꞌlige Onorúgameka ruyele alué Samueli alué ko alué waꞌlula selígame asibámili bajchá alé Israeli nulame. ꞌLige alué Samuélika ruyele alué Sauli ꞌma rewílirigo alué bulito, ꞌlige owile goꞌame goꞌachi alé napu nerule alué yawiyame aꞌlige rawé. Alué yawiyámeka nile Onorúgame cheliera ꞌyalime semáriga nejkúrogoriká. Alésíko alué oká rió simíbale alé napu ilile alué mesa tegoli. ꞌLige alé alué Samueli ꞌyale alué Sauli saꞌpá abé aꞌlala napu nerule alé napurigá goꞌmela alué Sauli. Aꞌlige rukó Samuélika bayérole alué 163

Sauli alé boꞌné bejtélachi napurigá alé gojchimela alué rió Sauli. ꞌLige melénala beꞌá, okaka simíbale alemi ꞌminami suwé tase riógichi, ꞌlige alemi sebasa alué Samueli roꞌele alué baꞌwí sowime alué Sauli moꞌólachi, ꞌlige ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyele ꞌma alué rió níligo waꞌlula selígame alé Israeli nulame. Abiena ꞌwe aꞌlá ruyele alué raꞌíchali alarigáriga ikimeo aꞌlige rawé, ꞌlige ꞌla alarigá ikile napurigá anile alué Samueli. Napuꞌlige ku galírale sebasa alué Sauli, ꞌlige tase ruyele alué boꞌné oꞌnola nibilé boꞌné eyela nibilé alué ralámuli alué galílachi ejperégame alué Samueli waꞌlula selígame ajcháliga, pe ruyele ꞌma rewílirigo alué bulito eꞌwegágame. Sauli ju bajchá waꞌlula rey alé Israeli

Alésíko alué Samuélika nulele napurigá suwábaga ralámuli israelita napuímala alé weꞌká riógichi Mispa rewégichi. ꞌLige alé napuísa alué weꞌká ralámuli ꞌlige reꞌele machináliga chieri ꞌnalina maꞌchínamala alué waꞌlula selígame rey ajchalime. Bajchaka reꞌele pe machináliga chieri chojkégame maꞌchínamala, ꞌlige Benjamini chojkégame maꞌchínale. Alésíko reꞌele machináliga chieri rió rijimala maꞌchínamala, ꞌlige alué Sauli rijimala maꞌchínale. Alué Sauli rijimálaka pe aba alué Benjamini chojkégame gompaniérola nile. ꞌLige uchéchigo reꞌele, ꞌma baisá nile alésíko, machináliga chieri rió maꞌchínara napurigá waꞌlula nímala, aꞌlígeko alué Sauli maꞌchínale mékame alé reꞌegichi, ꞌlige alué nímili nile waꞌlula selígame. Napuꞌlige alué rió maꞌchínasa mékame ko, alué rioka tabilé asale alemi, alué rioka chíbaka boꞌile alué weꞌká pabé mochígichi, alé rewíliru alué rió, alé maꞌchí páliru alué rió. ꞌLige alué Samuélika ruyele alué weꞌká ralámuli alarigá nochámili ka alué waꞌlula selígame rey, ꞌlige osale bilena apeli gajpíligamechi suwábaga napu anile, ꞌlige ꞌma gayenasa alué osilí ꞌlige rekale alé pachá alé reꞌobachi. ꞌLige ꞌma suwénasa, alésíko ꞌma kumi galírale júlale alué ralámuli. Abiena alué rió Sauli kumi bejtélachi simile, ꞌlige jaré alué sontalo ꞌyuga simile. Aꞌkinana pe bilé mechá nujubapi alué amonita nakole alué ralámuli israelita sayega. ꞌLige alué Sauli machisá, ꞌlige yati weꞌká sontalo napabule ꞌlige simíbale nakomia, ꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga neyúrole alué sontalo napugiti ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroligame Onorúgame alué sontalo. Aꞌlige rawé alué weꞌká ralámuli israelita ꞌma suwábaga meꞌlinalia mochile alué ralámuli napu ta najkile alué waꞌlula selígame asibámala alué Sauli, ꞌlige alué Saúlika tase elale napugiti 164

Onorúgameka ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíroligame aꞌlige rawé napuꞌlige nakole alué amonita ralámuli ꞌyuga. Alésíko alué weꞌká ralámuli israelita simíbale alé weꞌká riógichi napu Gilgali rewégachi nile, ꞌlige alé sebasa alué ralámuli ꞌlige meꞌale jaré ajágame ꞌyamia Onorúgame, suwábaga saꞌpala ꞌyamia Onorúgame. Aminami oꞌwínale alué waꞌlú nawésali raꞌíchali rejcholi, waꞌlula selígame rey achagá alué Sauli. Aꞌlige rawé ꞌwe raꞌsálagá mochile alué ralámuli. Samueli ꞌyaa alué nóchali alué waꞌlula rey Sauli

Napuꞌlige alué ralámuli israelita mochígichi alé weꞌká riógichi Gilgali rewégichi, ꞌlige alué Samueli ꞌyale jaré raꞌíchali rejcholi alué ralámuli, yaꞌmá pe alué raꞌíchalicho ꞌyale Samueli alué ralámuli. Bajchako, nulele alué ralámuli napurigá rumela alué ralámuli chátiri nóchame nísaká alué rió Samueli ꞌyabé, ꞌlige suwábaga ralámuli ruwile tase ꞌwesi ralámuli ꞌyégiga ilírome ko alué rió. ꞌLige abiena ruyele Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíriligo alué ralámuli ꞌya ejperégame. Abiena ruyele Samueli churigá ꞌla buyániliga alué ralámuli Onorúgame alé Ejipto mochígichi oꞌtoa alé Kanani rewégichi. Abiena ruyélechigó alué ralámuli iwérali táname níligo alué tase ꞌla riosi alé rewagachi ajtígame, ꞌlige Onorúgame alekeri aꞌréligo napurigá weꞌkaná umérowa alué ralámuli napuꞌlige nakochi saíla ꞌyuga. Abiena ruyele, napuꞌlige alué ralámuli ꞌla aꞌrésaká alué tase ꞌla riosi eꞌkali tania, ꞌliko ꞌla ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíroligo Onorúgame alé ꞌpa rewagachi ajtígame, napuꞌlige tachi nejkúroli, alueka uchéchigo siné la guꞌirile. Uchéchigo ruyele pala weꞌkaga ꞌsíliga bilé waꞌlula selígame ajcháa. ꞌLige ruyele napurigá alué waꞌlula selígame abiena alué ralámuli ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga mochímala napurigá tase seꞌnú riosi tániga nokísamala iwérali, iligá napurigá ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame ꞌnalina oyériga nokísamala. Abé guwachímika, alué Samueli ruwile ꞌwe aꞌlá iwérali tánimia alué ralámuli neraga napurigá Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌíromala. Ya ꞌma pe alué raꞌíchalicho ꞌyale alué ralámuli. Alésíko maꞌchínale waꞌlula raꞌíchali gateme ka alué Samueli. ꞌLige alué Saúlika bakiá mili sontalo owile napu boꞌné ꞌyuga rejpile napurigá ꞌyuga eꞌyénamala abiena alué inolá ꞌyuga napu Jonatani rewégame nile, ꞌlige alué uché jaré sontáloka kumi galírale simíbale.

165

82. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli tase ꞌla sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga ꞌlige Onorúgameka ruyéligo tase waꞌlula nimio alué rió (basado en 1 Samuel 13:3–15:35)

Abé aꞌkinana, alué sontalo bilisteo weꞌká napuíle, ꞌlige simíbale nakomia alué ralámuli israelita sayega. ꞌLige alué waꞌlula selígame Sauli ꞌlige alué weꞌká sontalo, alueka mochile alé weꞌká riógichi Gilgali rewégachi, ꞌlige alué ralámulika alué Samueli buigá mochile alé napugiti alué rió alé nawámili níligame alué ajágame meꞌlimea Onorúgame ꞌyamia. ꞌLige alué Samuélika ruyélige alué Sauli napurigá gichao rawé asimela alé buigá, ꞌlige alué Samueli gichao rawé kachi taꞌchó sébale alé, ꞌlige alué jaré ralámuli ꞌma chojkile kumi simiba. Alésíko alué Sauli boꞌné ꞌnátale alué ajágame meꞌlimea, ꞌlige meꞌale alué ajágame Onorúgame ꞌyamia. ꞌLige alaꞌsiá chujkúgichi alué Sauli, nawale alué Samueli, ꞌlige machisá alué Samueli alarigá ꞌsíligo alue Sauli, ꞌwe ayole, ꞌlige anele Samueli alué Sauli Onorúgame ꞌma seꞌnú rió ajchamio waꞌlula selígame alé Israeli nulame napugiti pecha ꞌla sébali oláligame alué Sauli Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige abé alí alué Samuélika kumi galírale simile. Alué Jonatani anilime weꞌká sontalo bilisteo meꞌá

Alué Saúlika ꞌma simile alé Gilgali ajtigé, alésíko ꞌminami napu mochile alué weꞌká sontalo israelita alemi bejtébale, ꞌlige ꞌma ꞌla sébali mochile nakomia alué saíla ꞌyuga. Lige alué inolá Jonatani rewégame, ꞌlige alué reꞌmalí napu oꞌtome nile alué weꞌká tábiri nakólame napu nile alué selá, ꞌlige iwá, ꞌlige siparina, alueka simíbale alé bilena najpuchi ꞌwe ꞌwechi napu mochime nile repuka jaré sontalo bilisteo. Alué Jonatánika ꞌwe ꞌla buigá enale ꞌwe ꞌla guꞌirimio Onorúgame alué sontalo alé najpuchi mochígame repuka meꞌliachi. Alué Jonatánika najkile napurigá Onorúgame nejkúromala napurigá alué sontalo alé najpuchi mochígame repuka ꞌwe ꞌla elímala alué oká rió napurigá moinámala alé najpuchi ꞌwe ꞌwechi napu mochile alué jaré sontalo bilisteo repuka alé bowechi. ꞌLige aꞌlá alarigá ikile, alué sontáloka bayele alué Jonatani ꞌlige uché bilela reꞌmalí napurigá moinámala najpuchi alé ꞌwe ꞌwechi napu alué jaré bilisteo mochile, ꞌlige Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué oká rió napurigá meꞌlimela alué sontalo bilisteo. Alésíko alué uché jaré sontalo bilisteo 166

ꞌma majale, ꞌlige chojkile echúromi júmisia alué sontalo tase machigá alarigá nokimea. ꞌLige alué Sauli alarigá etesa asagá napu asale bejtébaga echúromi júmachi alué sontalo, ꞌlige yati nulele alué sontalo napu mochile alé napurigá simámala nejkúromia nakólichi. Aꞌlige nakólichi Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué sontalo Sauli gompaniérola, alekeri weꞌká sontalo bilisteo meꞌale. Alué sontalo israelita tabilé elile alué Sauli napurigá meꞌlimela alué boꞌné inolá Jonatani anelime

Aꞌlige rawé, alué waꞌlula rey selígame Sauli regá anile: —Jípeko tase ꞌwesi goꞌmela alué goꞌame ꞌma napusí ꞌma ꞌla reꞌwániga meꞌtisuga alué sairúgame, aꞌlige kulí goꞌpoa alué goꞌame, ꞌlige napu ekí goꞌágame ka ꞌma meꞌliboli ju. ꞌLige suwábaga alué sontalo ꞌwe aꞌlá akélige alué raꞌíchali, ꞌlige alekeri alué weꞌká sontalo tase ꞌwesi goꞌlé goꞌame aꞌlige rawé, ꞌlige alué sontáloka ꞌwe eꞌlowile. ꞌLige alemi boichimi ꞌyéniga, ꞌlige rewale bilé omoa chujkúgame alemi reꞌpami ꞌwe baꞌégame, ꞌlige tase ꞌwesi sontalo goꞌlé alué omoa, pe alué Jonatánika ꞌla goꞌale, ꞌlige napugiti alué rioka tase akéligame napurigá anílige alué boꞌné oꞌnola, alekeri peꞌtá ꞌwisá goꞌale alué omoa baꞌwila. Aꞌlige rukó alué Sauli uchéchigo siminálile nejkomia alué bilisteo sayega. ꞌLige alué bilé balé rukele Onorúgame pala ꞌla níliga napurigá uché simámala nakomia alué saíla ꞌyuga, ꞌlige Onorúgame tase nejele napugiti Jonatani ꞌma goꞌáligame alué omoa baꞌwila. Alésíko alué weꞌká sontalo bilé reꞌigí reꞌele machináliga chieri rió goꞌáliga aꞌlige rawé, ꞌlige alué reꞌigí reꞌeka machile alué Jonatani ꞌsíligo alué goꞌame goꞌyá aꞌlige rawé napu tase goꞌmeli nílige alué sontalo israelita. ꞌLige alué Saúlika ꞌma meꞌlinálele alué boꞌné inolá, ꞌlige alué suwábaga ralámuli israelítaka tase najkile napurigá meꞌliboa alué Jonatani, ꞌlige napugiti alué rió chojkíligame meꞌá alué weꞌká sontalo bilisteo. Alarigá ꞌla tase meꞌlíliru alué Jonatani. Alésíko alué Saúlika ꞌwe aꞌlá najteme rió gayénale. Alésíko weꞌká sontalo napabúlekeꞌé, ꞌlige nejkole alué weꞌká ralámuli bilisteo sayega. ꞌLige alué ralámuli bilisteo abichilubi ꞌwe naꞌáwaka ejperele alué ralámuli israelita ꞌyuga. Onorúgame nulele alué Sauli meꞌlíniliga alué ralámuli amalesita

Abé aꞌkinana, alué Samueli anele alué Sauli: —Onorúgameka najkí napurigá nakowa alué ralámuli amalesita sayega, ꞌlige reꞌwániga meꞌlibórá alué ralámuli, abiena alué ajágame 167

napu ekí bujkégame ju alué ralámuli, alué boꞌné Onorúgame najkí napurigá reꞌwániga suwimela alué ralámuli. Onorúgameka alarigá olale alué ralámuli amalesita pe resítiri raweli ꞌyágá, napugiti cha oláligame alué ralámuli israelita napuꞌlige eꞌyénigichi bowesia alé Ejíptoka ꞌlige simiba alé Kanani rewégichi. ꞌLiko alué Saúlika weꞌká sontalo napabule, ꞌlige simíbale nakomia alué amalesita sayega. ꞌLige ꞌwe aꞌlá neyúrole alué Sauli gompaniérola sontalo, suwábaga ralámuli amalesita gompaniérola meꞌale. ꞌLige alué waꞌlula selígame ka tase meꞌale, alueka pe chaꞌpile galírale bajchamia. Aminami alué abé aꞌkalala boꞌá ꞌlige akasí tase che olálechigó. Pe alué taꞌmé aꞌkátirika ꞌma meꞌale. Samueli alué waꞌlula selígame Sauli neꞌocha

Onorúgameka regá ruyele alué Samueli, alué Sauli tase sébali oláligo ꞌlige ꞌwe chálá ajtigó waꞌlula selígame ajchásiga alué rió. ꞌLiko alué Samuélika simile alué Sauli ꞌyamia. ꞌLige simile alé ꞌmi weꞌká riógichi napu asale alué Sauli, Gilgali rewégichi, ꞌlige alé sebasa alué Sauli bajchá raꞌíchale regá anigá: —Neka ꞌla sébali olá napurigá nulale Onorúgame. ꞌLige alué Samuélika regá nejele: —ꞌLige, ¿chonigá akébaché ne alué weꞌká ajágame gusume? ꞌLiko alué Saúlika regá anile: —Ramué chaꞌpirú alué abé aꞌká boꞌá ꞌlige akasí napu ramué Onorúgame ꞌyálime ju. ꞌLige alué uché jareka ramueka suwábaga meꞌlirúché. ꞌLige alué Samuélika regá nejele: —Onorúgame aní beꞌárukó mué ꞌma pe abisí tabilé waꞌlula selígame nimio, napugiti tabilé sébali oláligame mué napu nulá Onorúgame. Onorúgameka nuláturu napurigá meꞌlimela mué suwábaga ralámuli amalesita ꞌlige suwábaga ajágame, iligá mueka tabilé meꞌale alué waꞌlula rey ꞌlige jaré alué ajágame pe Onorúgame ꞌyamia. ꞌLige Saúlika anile: —¡Aka neka ꞌla sébali oláché napu nulá Onorúgame! Neka ꞌla simíturu alué amalesita sayega nejkomia, suwábaga meꞌáturu neka alué ralámuli ꞌlige ꞌma chaꞌpíturu ne alué ralámuli selígame, ꞌlige ramué gompaniérola ka pe jaré ajágame aꞌpáruturu Onorúgame ꞌyálime. ꞌLige alué Samueli regá nejele: —Onorúgameka najkíguru napurigá ꞌwe aꞌlá sébali olawa napurigá najkí boꞌné, chati alawégame níriká tabilé ꞌme ꞌla nímala 168

Onorúgame chiliwelia alué ajágame saꞌpala. Iligá ꞌwe aꞌlá sébali oliame júkuru alué napu abé najteme ju boꞌné Onorúgame níriga. Alué chátiri nóchaga ilírili ka tase ꞌla sébali olagá napurigá najkí boꞌné Onorúgame, alarigá napurigá alué sujkítiri nóchaga ilírilia, alueka ꞌwe resítiri nóchali ju, aminami pe alué tase ꞌla riosi rewagachi ajtígame iwérali tániga ilíralia tase ꞌla júchigó. Onorúgame tase aminabi lisensia nejímala napurigá waꞌlula selígame nímala mué, pecha sébali oláliga mué napurigá nulale Onorúgame. ꞌLiko alué waꞌlula selígame Sauli ꞌwe majale alué raꞌíchali akisá, ꞌliko gaténele raꞌíchali alué Samueli ꞌyuga napurigá tajché olawa, ꞌlige alué Samuélika anele alué Sauli Onorúgameka ꞌla bijchiá ꞌla sébali olame ko napu aní, tase napurigá alué ralámuli jemi riógame. ꞌLige alué boꞌné Onorúgame uché bilé waꞌlula selígame ajchamio. ꞌLige alué boꞌné Samueli meꞌale alué amalesita selígame rey. ꞌLige ku galírale simile ꞌsisa. Alué Sauli anilime ku galírale simílechigó ꞌlige alésí tase siné nárale alué rió. ꞌLige alésíko alué Samuélika ꞌwe sewele ꞌma pecha selígame nímili níligame alué Sauli. 83. Jena ruwimela Onorúgame uché bilé selígame ajcháligo Rabí rewégame (basado en 1 Samuel 16:1-13)

Bilé rawé aꞌkinana, Onorúgame ruyele napurigá alué Samueli ꞌma tase seweka asimela alarigá ikisá alué Sauli, ruyele napurigá simela alué baꞌwí sowime roꞌemia moꞌólachi alué uché bilé napu selígame gainámili nile napurigá ꞌla machimela ralámuli alué rió nimio selígame alué Sauli maꞌchínasa. Samuélika nuléliru Onorúgamete napurigá simela alé weꞌká riógichi Beleni anilichi Isaí anilime rió inolá baꞌwí sowime roꞌemia moꞌólachi alué rió napu nuebo selígame newáwili nile. Alué rioka Jurá anilime chokégame nile. Aꞌliko alué Samuélika yati simile alemi napu juláliru. ꞌLige alé Beleni sébaga alué rió Samueli etele alué rió Isaí inolá abé waꞌlula, waꞌlú reꞌpá iligame ko alué reꞌmalí ꞌlige ꞌwe chiꞌmame ko alué reꞌmalí, ꞌlige mayele alué ko napu ꞌyasia enale. Pe iligá Onorúgameka regá anele: —Rekó reꞌpá ilígame ke, ꞌlige rekó ꞌwe chiꞌmame ke, tase alué ju. Ralámulika ꞌwe aꞌlá ralámuli nirame ju peka aꞌlá biꞌwígame alawégame kachi, pe neka ꞌla machigá etiá ne alieti sulégame ka alué bilé ralámuli, aminami alieti ꞌnátaga eyéname ko, alekeri neka ajchánali selígame alué rió ꞌwe aꞌlá sulégame, ꞌwe aꞌlá ꞌnátame. 169

ꞌLige alué Isaíka bayele alué uché jaré ejtemali alué boꞌné ꞌkúchila, pe iꞌpílipi bayele, ꞌlige Onorúgameka ruyele tase alué ejtemali ko napu alué Samueli ꞌyaga eyénale bilé alué waꞌlula ajchamia. ꞌLige alué Samueli rukele alué Isaí pala uché rajpé ꞌkúchigame ka, ꞌlige alué Isaíka ruwile uché pe bilé inógame ka, Rabí rewégame abé reꞌmalí ꞌlige ꞌminami jami eyenio boꞌá nesegá. Lige alué Samuélika nulale napurigá bayewa alué reꞌmalí. ꞌLige alué reꞌmalí alé sebasa, ꞌlige Onorúgame anele alué Samueli: —Yeka ꞌla alué ju napu najkí ne napurigá waꞌlula selígame rey nímala. Alué roꞌewa baꞌwí sowime alé moꞌólachi. Alarigá ꞌsile alué Samueli rewégame rió alué boꞌné Rabí rijimala etériga. ꞌLige alué Rabika ꞌwe chiꞌmame rió nile, ꞌwe aꞌlá sébali rió nile alué reꞌmalí, ꞌwe aꞌlá rejchirúgame buségame nile. Aꞌlige rawé si Onorúgame alawala ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtárile alué Rabí. Alésíko alué Samuélika kumi galírale simile. 84. Jena ruwimela Rabí alué arpa rabisíligo ꞌlige wikáraligo alué Sauli (basado en 1 Samuel 16:14-23)

ꞌLige Onorúgameka ꞌma aꞌrélige alué Sauli guꞌiria, ꞌlige iꞌsínimi rawé alué chátiri remónisi alawala resí olame nile alué Sauli. Alésíko alué Sauli gompañerala nulele napuriga ꞌyáamala bile rió ꞌla benégame arpa rabisika, napurigá alué rió rabisímala napuꞌlige alué chatiri remónisi alawala resí olachi alué Sauli, napurigá alué wiká ꞌla ku raꞌsálárimala napuꞌlige resí nilia ajtígichi. ꞌLige Rabí owínele, alué Rabí napu Isaí inolá nile, ꞌlige alué waꞌlula selígameka owile alué Rabí. Alésíko napu ekisá alué chátiri remónisi alawala resí olachi alué Sauli, bailime nile alué Rabí napurigá nawámala rabisimia alué arpa alé napu bejtele alué Sauli. Rabika alé sébaga rabisime nile. ꞌLige Saúlika ꞌwe ganílime nile Rabí ꞌyuga. Aꞌkinana weꞌká rawé kachi aꞌlige nuléliru alué Rabí napurigá guꞌíromala alué Sauli nila arko iwá ꞌpálime ꞌlige selá ꞌlige siparina ꞌlige oꞌpacha nakola oꞌtowachi panápuri nakólichi.

170

85. Jena ruwimela Rabí meꞌáligo bilé waꞌlú sontalo reꞌpá ilígame Goliati rewégame (basado en 1 Samuel 17:1–18:5)

Sinéchigo rawé alué sontalo napu israelita nile nakónilia mochile alué bilisteo sayega, ꞌlige weꞌká sontalo israelita mochile bejtébaga bilena rabó, ꞌlige alué bilistéoka naꞌléboka uché bilena rabó mochile bejtébaga, ꞌlige bilé sontalo bilisteo simile alué israelita sontalo sayega nejkomia. Alué sontáloka amulí bakiá metro reꞌpá ilígame nile ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébali oꞌpáchaga enale oꞌpacha nakola ꞌwe bejtégame. Alué sontáloka Goliati rewégame nile. Alué rió Goliátika ꞌnaka mejkaka iligá senibí rawé neꞌome nile napurigá alé simela bilé sontalo ꞌla ꞌwe aꞌwágame alué Goliati ꞌyuga nejkomia. ꞌLige anele alué sontalo Goliati neyúrosaká ꞌliko alué weꞌká ralámuli bilisteo nulame nimio alé Israeli, ꞌlige alué sontalo israelita neyúrosaká, ꞌliko alué israelita ralamuli nulame nimio alé bilisteo ejperélachi. ꞌLige alué suwábaga sontalo israelita ꞌwe majale alué waꞌlú sontalo, tase ꞌwesi oyérile nakólichi alué Goliati sayega. Rabí nejkómoríle Goliati sayega

Alué bakiá ejtemali Rabí baꞌchila, alueka eꞌyénale sontalo ka, alué Sauli gompaniérola nile, ꞌlige alué Rabika boꞌá nesegá eyénale alué oꞌnola bujkula. Bilé rawé júlale Isaí alué boꞌné inolá Rabí napurigá simela goꞌame oꞌtomia alé napu mochile alué baꞌchila ꞌlige aminami machináliga chieti mochiga. ꞌLige Rabí sebasa alé napu mochile alué weꞌká sontalo, ꞌlige ꞌma bilé mechá rasígame nile alué rió sontalo Goliati ꞌwe aꞌkué naꞌáwale alué israelita sayega. ꞌLige alué Rabí machisá alaꞌsió alué Goliati ꞌwe aꞌkué nejkónalio, ꞌliko anile: —Alué rioka tase lisensia ni napurigá alanémala alué sontalo Onorúgame ꞌyuga járome. ꞌLige siméríle nejkomia alué Goliati sayega. ꞌLige alué alieti machisá alué Sauli, júlale bayéniliga alué Rabí. Napuꞌlige alué Rabí sebasa napu Sauli asale ꞌlige Saúlika anele: —Mueka tase chérigá nejkómala alué sayega. Alué Goliátika asíriga benégame júkuru nejkoga, ꞌlige mueka pe bilé reꞌmalí júkuru. ꞌLige Rabika anile: —Neka boꞌá ne oꞌnola bujkula repume júkuru ꞌlige ne asíriga meꞌame júkuru alué mawiyá ojítiri oporúgame asíriga aꞌwágame boꞌá ꞌwísinilichi, ꞌlige Onorúgame asíriga ꞌla sébali repume ju neꞌchí ꞌlige 171

alekeri ne ꞌwe ꞌla umérome júkuru alué jobátigame, ꞌlige ne alekeri ꞌwe ꞌla machí ꞌwe ꞌla semáriga repumio Onorúgame ne alué bilisteo sayega nejkochi. Rabí ꞌma meꞌá alué Goliati

Alésíko alué waꞌlula selígame Sauli ꞌma tabilé che anele. Alésíko alué pe boꞌné oꞌpacha nakola ꞌyale, ꞌlige alué Rabika tase ꞌla nirale alué oꞌpacha pecha siné oꞌpachátame níligo, ꞌma ku bujale. Alésíko pe ꞌminami gomichi simile maligi rejté ꞌwe aꞌlá reꞌwame ajkabólame bewárigame napabumia, ꞌlige alué rejté uꞌsá alé morálichi moꞌasa pabega simile, alésíko simile alué Goliati waꞌlú sontalo sayega nejkomia, ꞌlige pe alué pabala oꞌká simile alekete bajsibumia alué waꞌlú sontalo. ꞌLige alué rió sontalo Goliati etesa alué Rabí alemi enágichi, ꞌliko achile alué sontalo Goliati. ꞌLige alué Rabika anele: —Alué Waꞌlula Onorúgame napu ramué israelita iwérali tánime niru, alueka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromala neꞌchí. ꞌLige jipe rawé suwábaga ralámuli ꞌwe aꞌlá machimela Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌiro ramué. ꞌLige alué Goliátika simile alemi aꞌmulipi napu ilile alué Rabí, ꞌlige alué Rabí abiena alemi oꞌwemi simílechigó. ꞌLige alemi enagá alué Rabí maꞌchí pale bilé rejté napu pabega enale morálichi mochiga, ꞌlige alé pabálachi ajchale alué rejté, ꞌlige guꞌlíniga alué pabala, ꞌlige weꞌsabé guꞌlinasa bajsibule. ꞌLige ꞌla gorabo chewale alué sontalo Goliati bajsibuga, ꞌlige ꞌma wijchí rekábale. ꞌLige wijchí boꞌibasa alué Goliati yati alemi ꞌmale nawimia alé boꞌígichi natagega, ꞌlige Goliati siparínalate ꞌma alekete meꞌteka rejpúnale gujtala alué moꞌola. ꞌLige alésíko alué weꞌká sontalo alué bilisteo asíriga majale alué Goliati mukusá, alésíko ꞌma júmasele, ꞌlige alué weꞌká sontalo israelítaka nujubami júmale alué sontalo bilisteo meꞌlísiga, ꞌlige alé weꞌkaná weꞌká riógichi sébachi alemi aꞌbemi aꞌrele. Weꞌká alué sontalo meꞌale. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Sauli machisá alué Goliati ꞌma meꞌlílirigo, ꞌlige júlale alué waꞌlula weꞌká sontalo nuleme Abneri rewégame napurigá ku bayémala alué Rabí, ꞌliko Abnérika alarigá ꞌsile. ꞌLige alué Rabí sebasa alemi napu asale alué waꞌlula Sauli oꞌká enale alué Goliati moꞌola. Alésíko alué waꞌlula selígame Sauli nulele napurigá alué Rabí alué Sauli ꞌyuga rejpímala. ꞌLige alué Sauli inolá Jonatani rewégame Rabí gompaniérola gayénale, ꞌlige alué Jonatánika kógile bilé siparina. 172

Alésíko alué waꞌlula selígame Sauli chojkile jula Rabí napurigá si einámala alué weꞌká sontalo ꞌyuga nakólichi, ꞌlige ꞌwe aꞌlá semáriga nóchame nile alué Rabí, ꞌlige ajchale waꞌlula napurigá alué sontalo nuleme nímala nakólichi. ꞌLige alué eꞌwélala sontalo abiena weꞌká ralámuli ꞌwe raꞌsálále alué Rabí ꞌwe aꞌlá neyúrachi nakólichi. 86. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli nakuélaligo alué Rabí ꞌyuga ꞌlige meꞌlináleligo (basado en 1 Samuel 18:6–20:42)

ꞌLige bilé rawé napuꞌlige Rabí ku nawasa alué weꞌká sontalo meꞌlisá alué sontalo bilisteo, ꞌlige weꞌká umugí israelita buyale, wikarasia eꞌyénale alemi, abiena yawisia eꞌyénale, alué umugika najtepamia eꞌyénale alué weꞌká sontalo Rabí gompaniérola. ꞌLige alué wiká wikárame nile alué waꞌlula selígame Sauli ꞌlige alué Rabí, ꞌlige alué Sauli weꞌká mili sontalo sairúgame meꞌáligo, ꞌlige alué Rabika abéchigo weꞌká meꞌáligo makuesa abéchigo weꞌká. ꞌLige alué wiká akisá alué Sauli ꞌwe ayole, mayele pe aꞌkinana waꞌlula selígame ajchamio alué weꞌká ralámuli alué Rabí, alésíko alué Sauli ꞌma sairale alué Rabí. Sauli ꞌma meꞌlinali alué Rabí

ꞌLige melénala rawé, alué chati alawá ꞌma chojkile uchéchigo resí olá alué Sauli, ꞌlige alué Rabika simele alué wiká alué árpate. ꞌLige alué Rabí rabisía ajtígichi alué selá pásale osá alué Sauli ayoga meꞌlimea, ꞌlige alué Rabika roꞌile alarigá oliá, tase cheꞌwile. ꞌLige Saúlika machile Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌirio alué Rabí, ꞌlige alué Saúlika tase ꞌla guꞌírolio, alésíko alué Sauli ajchale waꞌlula weꞌká sontalo nuleme, ꞌlige buwele napurigá alué weꞌká sontalo bilisteo nakómala napurigá alué sontalo alemi nakoga meꞌlimela alué Rabí. ꞌLige alué Rabika asíriga benégame maꞌchínale nejkoga alekeri, ꞌwe ꞌla neyúrome nile napu ekisá nakólichi, napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíriligame. Alésíko alué waꞌlula selígame rey Sauli abéchigo majale alué Rabí tajsiné anaga, ꞌlige suwábaga alué ralámuli israelita ꞌwe aꞌlá galele alué Rabí. Abé aꞌkinana ꞌnátale alué Sauli churigá ꞌla mukiati ka alué Rabí. Aꞌliko alué Sauli elímoríle alué Rabí napurigá alué boꞌné malala Mikali ꞌyuga newímala alué Rabí, napugiti alué Mikálika ꞌwe ꞌyuga newínilia asáligame. Alué iweka abé uꞌtala nile. Alué Saúlika Rabí ꞌyuga raꞌíchale napurigá alué Sauli malala ꞌyuga newímala alué Rabí. Aminami anele alué ꞌyuga nóchame napurigá ꞌwe anémala alué Rabí 173

napurigá alué Mikali ꞌyuga newímala. ꞌLige alué Rabika tase ꞌyuga asinálele alué mukí chijúniligame ꞌwe resítiri níligame tabilé nígame napurigá najtétamala. ꞌLige anéliru alué Rabí Sauli aníligo tabilé chieri kará, ꞌla ꞌyuga asinálisaká Rabí alué mukí ꞌliko bilé siento sontalo bilisteo meꞌlimeli níligo alué Rabí. ꞌLige alué Rabika ꞌla nirale, alueka abéchigo noli oká siento sontalo bilisteo meꞌale. Alué Saúlika meꞌlirá mayele alué Rabí alué weꞌká sontalo bilisteo alemi nakoga, napurigá ꞌla tase si einámala alué rió Rabí alemi. Alésíko alué Rabí ꞌlige Mikali ꞌma newile. Alésíko alué Sauli abéchigo cherajpé majale napugiti alué boꞌné malala ꞌla bijchiá ꞌyuga newínilia asáligame, aminami machíligame ꞌla bijchiá guꞌírilio Rabí Onorúgamete. Jonatani ꞌwe aꞌla guꞌírile alué Rabí

Alésíko alué Sauli meꞌliméríle alué Rabí, ꞌlige ruyele alué boꞌné Sauli rijimala, abiena ruyele alué boꞌné Sauli ꞌyuga nóchame. ꞌLige alué Rabí amígola Sauli inolá Jonatani rewégame, alueka yati ruyele ꞌwe ayoga ajtigó alué Sauli. ꞌLige alué Jonatánika tase najkile napurigá meꞌliboa alué Rabí, alekeri ꞌwe ilile sulía boꞌné oꞌnola napurigá tabilé meꞌlimela. Alésíko alué Saúlika tase meꞌlinálele alué Rabí. Alésíko alué Rabí ꞌwe ilile nejkuria nakólichi alué Sauli saíla sayega. ꞌLige uché nejkole alué Rabí alué bilisteo sayega, ꞌlige neyúrole. Rabika ꞌma ꞌmásale boꞌné bejtélachi asagá

Abé aꞌkinana, alué chatiri alawá uchéchigo resí olale alué Sauli, ꞌlige alué Rabika uchéchigo rabisile alué rabeli árpate, ꞌlige alué waꞌlula selígameka uchéchigo pásale alué Rabí alué selá, ꞌlige alué Rabika ꞌwe roꞌile tase chewile. Alésíko ta chewisáká alué Rabí ꞌmásale ku alé galírale simile, ꞌlige alué upila Mikali alueka ꞌwe nulele napurigá ꞌmásamala aꞌlige rukó chonasa ꞌma meꞌliméríligame alué Mikali oꞌnola. ꞌLige alué Saúlika ꞌma ꞌwe ꞌla nulélige alué sontalo napurigá repúmala alé galírale napu bejtele alué Rabí. ꞌLige alué Mikálika alé galí bentánachi maꞌchí pale alué Rabí, ꞌlige alé napu gojchime nile alué Rabí aleka bilé mono rejtete newárigame rekale, ꞌlige gemá oꞌpóliga rekale napurigá ꞌla Rabí boꞌígame kárélamala alé. ꞌLige alué sontalo Sauli gompaniérola aꞌlige rukó ꞌsile alé alué Rabí chaꞌpimea galírale bajchamia chaꞌpisá, ꞌlige alué mukí Rabí upílaka anele: —ꞌWe nayua boꞌí Rabí. ꞌLige alué Sauli machisá alué Mikali alarigá ꞌyégiligo ꞌwe ayónele alué malala, ꞌlige alué mukika ꞌwe ilile ꞌyega, regá anea: 174

—Rabika ꞌwéchigo ayogo neꞌchí ꞌyuga, ꞌma meꞌlimérí ne ta guꞌírosaká. ꞌLige alué Rabí alé ꞌmásisa ꞌlige simile alé napu asale alué Samueli, ꞌlige alé sebasa yati ruwile alarigá ikíliga. Saúlika ꞌyáale alué Rabí, ꞌlige tase rewale. Rabí ꞌlige Jonatani

ꞌLige Rabika simile alué boꞌné amígola eꞌnemia alué Jonatani rewégame, ꞌlige regá rukele: —¿Chonigá ayoga ajtí mué oꞌnólaka neꞌchí ꞌyuga? ꞌLige Jonatánika ruwile tase bijchiá ko, ꞌlige alué Rabika regá anele: —Neka ꞌwéchigo machígó alué rió ꞌwe ayoga ajtigó neꞌchí ꞌyuga, mueka tase ruilíaꞌé ꞌwéchigo ꞌla machiame mué neꞌchí amígola ko. Alésíko alué Rabika júlale alué Jonatani napurigá simela eꞌwérili rukemia chonigá ayoa ꞌlige napurigá kuka sebasa ruimela, ꞌlige alué Jonatánika alarigá ꞌsímoríle, eꞌwérili rukiméríle napusí ruwí aꞌrémoríle. ꞌLige arigá machile alué Jonatani oꞌnola alué Rabí meꞌlinalio. Alésíko alué Jonatánika simile alué Rabí ruyemia, ꞌlige ꞌwe chíboka simile alué rió Jonatani alué Rabí eꞌnemia napurigá taꞌwesi etémala. Alésíko alué oká rió rekó alaregá ikigé, senibí ꞌwe ꞌla ganílime nímoríle alué oká rió, ꞌlige aꞌnagupi ꞌwe aꞌlá semáriga repúmoríle alué aꞌboi ꞌkúchila. Alésíko alué Rabí simile alé ajtigé, majaga ꞌmásale meꞌliboli níligame alué rió Saúlite, napurigá ta meꞌliboa ꞌmásale. 87. Jena ruwimela Rabí ꞌmásaligo alué Sauli majaga ꞌlige alué ralámulika alué Rabí gompaniérola gayénaligo (basado en 1 Samuel 21–23) Rabí ꞌlige alué waꞌlula balé Aimeleki rewégame

ꞌLige alué Rabí chíbaka eyénale uché jaré ꞌyuga alué Sauli majaga, ꞌlige simile alué balé eꞌnemia Aimeleki. Alué uché jaré rioka alé mejkabé aꞌresa, alé sebasa ꞌlige tánale alué baní goꞌmea. ꞌLige alué baleka weꞌká ꞌnátale alué Rabí biꞌneli eyénachi alemi ꞌlige rukele, ꞌlige alué Rabika ꞌyégele regá anigá: —Neka bilé nóchali newagá eyena alué waꞌlula rey Sauli nochálila. ꞌLige alué balé Aimeleki rewégameka ruyele ꞌla niga alué baní, alé pachá reꞌobachi mochigo mésachi pe iligá alué banika Onorúgame ꞌyárime ko. Pe alué balecho ꞌla lisensia nígame nile napurigá goꞌmela 175

alué baní reꞌwichírigame. ꞌLige alué balé Aimeleki ꞌla kógile alué Rabí alué baní, ꞌlige oꞌtónile alué uché jaré rió napurigá napuíka goꞌmela alué baní. ꞌLige alué Rabika rukele alué balé Aimeleki pala niga alué bilé siparina, bilé selá ma, ꞌlige alué Aimeleki ꞌyale alué siparina napu Goliati nila nílige. ꞌLige alué Rabika naresa alué siparina ꞌlige ꞌmásale alé Israeli asagá. Rabika weꞌká napabule sontalo

Rabí peꞌwera asale alé Gati rewégachi, alé weꞌká ralámuli bilisteo riógichi, abé nujubaka simile alé bilena resochí napu Arulami rewégachi. ꞌLige alué rió Rabí rijimala machisá alé ajtigó, ꞌlige alé sébale alé mochimia Rabí ꞌyuga. ꞌLige alué weꞌká rió napu tase ganíliga mochile alué waꞌlula selígame Sauli ꞌyuga, abiena napu wikame nile alué Sauli ꞌyuga, alueka napuíle alué Rabí ꞌyuga, alarigá weꞌká ralámuli napuíle naó siento ralámuli. Alué Rabika oꞌtole alué boꞌné oꞌnola ꞌlige eyela alé napu waꞌlula asale alé Moabi anilichi gawí, aleka abé aꞌlá nile alué rió asá napurigá taꞌmé che olámala alué saíla. Napuꞌlige alué Rabí ku sebasa alé resochí, ꞌlige alué bilé Onorúgame rejchólila ꞌyame alué ralámuli alué Gari rewégame, alueka nulele Rabí napurigá maꞌchínamala alé resochí asagá, ꞌlige napurigá simela alé ꞌmi jami ojkórale napu boꞌile alué gawí ralámuli Jurá chojkégame gawila. ꞌLige alué waꞌlula selígame Sauli rewégameka machisá alemi eyénachi alué Rabí ꞌwe chaꞌpinálele, ꞌlige tase siné cheꞌwale rekó alarigá ꞌnate. ꞌLige arigá alué Sauli ayole sontalo nuleme ꞌyuga napugiti tase siné ruwíligame alué Rabí ꞌlige Jonatani amigo ko. Alué waꞌlula Sauli ꞌma meꞌale alué weꞌká balé

Asale bilé rió alué Sauli ꞌyuga nóchame Roegi rewégame, alué rioka alé Eromi bejtégame nile, alué rioka akea asale alé ꞌmi reꞌobachi napuꞌlige alué Rabí alé nawagá tachi alué baní, ꞌlige alué siparina tachi, ꞌlige alué suwábaga ruyele alué Sauli. Alésíko alué Sauli nulale alué Aimeleki balé bayénelega, ꞌlige alé sebasa ꞌwe neꞌóchale chonigá guꞌíriliga alué Rabí. Alué Aimeleki guꞌíroríle napugiti alué Rabí alué Sauli waꞌlula selígame ꞌyuga nóchame koríligame, ꞌlige alué Saúlika rasigá ayole ꞌlige nulele alué sontalo napurigá meꞌlimela alué balé Aimeleki, aminami suwábaga balé napu ekí mochile alemi ꞌma meꞌlinálele, abiena rijimálachigó, abiena ꞌma nulale meꞌlínaliga alué ꞌkúchila ꞌyúriga, abiena alué ajágame napu nile alué ralámuli bujkula. ꞌLige alué sontáloka tase alarigá nokinálele, ꞌlige alué Saúlika 176

abéchigo ayole ꞌliko alekeri nulele alué Roegi rewégame napurigá alué ꞌsímala alué weꞌká ralámuli meꞌá. Alueka ꞌla eꞌwale, ꞌma meꞌale. Pe alué Abiatari anilímecho balé ꞌmásale, alué balé Aimeleki inolá. ꞌMásisa alué Rabí ꞌyamia simile, ꞌlige alué Rabika ruwile abé aꞌlá ka alé alué Rabí ꞌyuga rejpía alué Abiatari napugiti alué Saúlika okánika meꞌliméríligame alué rió. Rabí ꞌlige alué Keila ejperégame

Aꞌlige rawé alué weꞌká sontalo bilisteo nakósale alué ralámuli israelita ꞌyuga alé weꞌká riógichi Keila napu nile alué gawí Israeli boꞌígichi, ꞌlige alué Rabika nejkole alué bilisteo sayega, ꞌlige Onorúgame gite ꞌla neyúrole alué Rabí. ꞌLige alué Saúlika machile alé Keila ajtigó alué Rabí, ꞌlige yati siminálile alemi chaꞌpimea. ꞌLige alué Rabika rukele Onorúgame: —¿Tachiri chuꞌsípua jípeko? ꞌLige Onorúgameka machírale Rabí alué rió Sauli simeo alé Keila nejkomia Rabí ꞌyuga, ꞌlige alué ralámuli alé Keila riógame chaꞌpisá nejímará alué Rabí, ꞌlige alué Sauli ꞌyáwará. ꞌLige alué Rabí ꞌlige alué weꞌká ralámuli alué Rabí gompaniérola simíbale alé Keila mochiga, ꞌlige echúromi eꞌyénale alemi ꞌminami. ꞌLige alué Sauli machisá uché bilena simíliga alué Rabí alé Keila ajtigé, ꞌliko ꞌma tase simile ꞌyamia. ꞌLige alué Rabi ꞌma weꞌká sontalo napabúlige ujsani siento rió. ꞌLige alué waꞌlula selígame Sauli aminabi ilile alué Rabí najatia, ꞌlige Onorúgameká tase elale napurigá chaꞌpimela alué Rabí. Jonatani raꞌíchale Rabí ꞌyuga

Bilé rawé simile alué Jonatani alué Rabí eꞌnemia kilí chíbaka, ꞌlige rewisá anele: —Tase majawa mué alué waꞌlula Sauli. Alué ne oꞌnólaka pecha umabámalawé mué resí olá. Bilé rawé pe iꞌlibékomi mué nímala waꞌlula selígame alé Israeli, ꞌlige ne abiena waꞌlubela nímala mué ꞌyuga nóchame. ꞌLige alué ne oꞌnola abiena ꞌwe aꞌlá machí alarigá nokiboa ramué. ꞌLige alué oká rió anile senibí ꞌwe aꞌlá ganíliga járomio alué oká rió, alésíko alué Jonatánika ku galírale simile. Alué Rabika pe jami rabomi gawichimi chíboka eyéname nile, ꞌlige alué ralámuli machisá alemi aꞌbemi eyeno Rabí, guꞌírimoríle alué Sauli alué Rabí chaꞌpiachi. ꞌLige alué Rabí machisá alarigá anichi alué ralámuli ꞌlige alué Rabí ꞌlige alué weꞌká ralámuli gompaniérola si yati uché bilena simíbale, ꞌlige alué weꞌká sontalo alué Sauli gompaniérola 177

alemi nujubami simíbale najátasia, ꞌlige amulí nápale alemi boichimi ꞌyénagachi. ꞌLige alemi ꞌyénagachi alué weꞌká sontalo Sauli gompaniérola sébale alué bilé rió raꞌíchali oꞌkame, ꞌlige ruyele alué waꞌlula Sauli alé Israeli anilichi ꞌma nakó uchuko alué weꞌká sontalo bilisteo alué israelita sayega. Alésíko yati aꞌrele alué Rabí najátasia eꞌyénige, ꞌlige simíbale alué bilisteo sayega nakomia. 88. Jena ruwimela alué Rabí osá tabilé meꞌáligo alué Sauli (basado en 1 Samuel 24–27)

ꞌLige abé nujubapi ꞌma aꞌresa alué waꞌlula selígame Sauli alué bilisteo sayega nejkoa, ꞌlige uchéchigo chojkile alué Rabí najata, ꞌlige ꞌwe aꞌwágame rukele apiépiri ralámuli koche eyenio alué Rabí, ꞌlige machisá alemi bilena simíligo alué Rabí, yati alemi simile weꞌká sontalo ꞌyuga bakiá mili. ꞌLige alué Rabika ꞌlige alué gompaniérola si alueka mochile bilena resochí ꞌwe mejká ewágichi napu ewale alemi napu eꞌyénale alué weꞌká ralámuli sontalo Sauli gompaniérola, ꞌlige alué Saúlika alemi resochí bajkile kaka olamia. ꞌLige alué Rabí gompaniérolaka yati nulele alué Rabí napurigá alé meꞌlimela alué Sauli. ꞌLige alué Rabika naꞌtemale napugiti Saúlika bijí waꞌlula níligame alé Israeli nulame, napurigá boꞌné selígame neraga etele bijí alué Rabí alué Sauli rekó aliena ayochi. Aꞌbemi nawile kilí chíboka, ꞌlige rejpúnale alué siparínate alué Sauli oꞌpáchala weꞌlí. ꞌLige alué Sauli ku maꞌchínachi alé resochika, Rabika nujubami maꞌchínale, maꞌchínasa alué Rabí sináchale. ꞌLige wijchí rojpóchaga chujkíbale alemi oꞌwemi eꞌnegá napu ilile alué Sauli, ꞌlige etérele alué uꞌtá chiní napu rejpúnale alué Sauli oꞌpáchala weꞌlí. ꞌLige aminami ruyele alemi ꞌla tase nóchali níliga alué Sauli meꞌliá, ꞌlige alué Rabika tase che oláligo. ꞌLige ruyele pe boꞌné Onorúgame ka ꞌla machigá ajtigó chieri ꞌnalina ꞌwe chátiri ꞌnátaga eyenio. ꞌLige alué Sauli akisá alué raꞌíchali ꞌwe sewele, ꞌlige regá anile: —Mué Rabí ꞌwe aꞌlá bijchiga aní. Neka ꞌwe chátiri ꞌnátame ju, ꞌwe resí olánale ne mué. ꞌLige pe jaré rió júkuru ꞌla eꞌkame tase meꞌame alué boꞌné saíla. Alekeri Onorúgame ꞌwe aꞌlá waꞌlú semátiri raweli ꞌyámala mué. ꞌLige neka ꞌwe aꞌlá sébali machíguru mué ganamia waꞌlula selígame, ꞌlige alué weꞌká ralámuli alé Israeli riógame asíriga aꞌwágame ralámuli nimio selígame ajtígichi mué. ꞌLige mueka ꞌwe ꞌla rupógó jipe kulipi ꞌla senibí ꞌwe aꞌlá niraga ilírimio mué ne ꞌkúchila ꞌyuga.

178

ꞌLige alué Rabika ꞌla alarigá ꞌsímoríle. Alésíko alué waꞌlula selígame Sauli ku ꞌmi galírale simile. ꞌLige alué Rabí ꞌlige alué weꞌká sontalo, alueka ejtebile alemi jami rabomi chíboka. ꞌLige pe aꞌkinana mukule Onorúgame rejchólila ꞌyame ralámuli alué Samueli rewégame, ꞌlige alué suwábaga ralámuli alé Israeli ejperégame asíriga sewele, ꞌlige omáwale napurigá nokame nile alué ralámuli bilé ralámuli mukusá. Rabí ꞌlige Nabali

Aꞌlige rawé pe aꞌkinana, alué Rabí júlale jaré rió eꞌnéniliga alué bilé rió Nabali rewégame, napurigá alué rió kónimala jaré tábiri. ꞌLige alué Nabali rewégame rió ꞌwe nígame nile weꞌká eꞌkarúgame. Bakiá mili boꞌá bujkégame nile, ꞌlige bilé mili chibá, ꞌlige weꞌká goꞌame nígame nile. Aꞌlige rawé alué rió Nabali boꞌá sijká asale boꞌne bejtélachi. ꞌLige alué Rabika nulele napurigá alué weꞌká rió ruyémala alué Nabali napuꞌlige alué weꞌká rió alemi aꞌbemi mochiga bejtébaga ꞌlige tase ꞌwesi che olíliga alué ajágame Nabali bujkula. ꞌLige alué Nabali rewégame rioka tase ganíliga nejele, ꞌlige tase ꞌwesi tábiri kógile napu tale alué Rabí. ꞌLige alué Rabika ayole alué Nabali ꞌyuga pecha tábiri kóniligame rekó tabilé che olísiga napuꞌlige alemi aꞌbemi mochige alué weꞌká ralámuli Rabí gompaniérola. Alésíko alué Rabí ꞌwe ayoga nulale alué weꞌká sontalo napurigá aꞌlige rukó simámala alué Nabali meꞌlimea alé galírale Nabali galílachi. ꞌLige alué Nabali upégame nile Abigaíli rewégame, ꞌlige alué mukí ꞌwe chiꞌmame nile, abiena ꞌwe aꞌlá rejchirúgame. ꞌLige alué bilé rió Nabali ꞌyuga nóchame akele alarigá aníligo alué Nabali, ꞌlige yati simile alué Abigaíli ruyemia tabilé tábiri kógiligo alué rió Rabite julárigame tábiri tániliga alué Nabali. ꞌLiko alué Abigaílika weꞌká goꞌame napabule, ꞌlige murútule alué bulítochi, ꞌlige simile alué Rabí najtepamia. ꞌLige najtepasa ꞌyale alué weꞌká goꞌame ꞌlige regá anele: —ꞌWe ꞌlá semáriga narépua ye goꞌame napu koni ne. Tase ꞌla ju napurigá meꞌlimela mué alué Nabali, pe tabilé nejígoriká goꞌame alué Nabali napu tániliga júlale mué jaré rió. Tabilé aꞌlá ꞌnátame rió ju alué rió senibí rawé. Pe chati ꞌnata ajtime ju. ꞌLige alué Rabika ꞌla machile alué Abigaíli ꞌwe aꞌlá bijchiga aniá napurigá anile, ꞌliko narele alué weꞌká eꞌkarúgame goꞌame napu nejile alué Abigaíli. Napuꞌlige Abigaíli ku galírale sébachi, alué gunala Nabali anilime bilé waꞌlú piesta newálige ꞌlige ꞌwe rekulí asale, ꞌlige tabilé ruyele, ꞌma melénala kulí ruyele. ꞌLige ruyésiga alieti ꞌsíligo, ꞌliko Nabali ꞌma 179

rekúpale sulachí oꞌkole, ꞌlige makué rawé kachi ꞌma mukule. ꞌLige alué Rabika ꞌwe aꞌlá machile Onorúgame ꞌsíligo resiti raweli ꞌya alué rió. ꞌLige Rabika náole raꞌíchali alué mukí Abigaíli pala ꞌyuga asinalia. Alué mukika ꞌwe aꞌlá nirale, alésíko newile alué Rabí alué Abigaíli ꞌyuga. Alué Rabí oká umugí rewale napuꞌlige ꞌmásiga eyénaga alué waꞌlula selígame majaga. Bilé nile alué Abigaíli ꞌlige uché bilélaka Ainoami nile. ꞌLige alué mukí Mikali rewégame alué napu bajchá rewálige, alué Sauli malala, alueka alué boꞌné oꞌnola ꞌma uchéchigo bilé rió ꞌyálige. Rabí uchéchigo siné tabilé meꞌale alué Sauli

Alué Sauli selígame uchéchigo siné ꞌnátale alué Rabí meꞌliame. Napabule bakiá mili sontalo ꞌlige simile alué Rabí ꞌyasia. ꞌLige Rabika júlale jaré rió eꞌnéniliga napurigá machimela alémirikáchi mochiga bejtébaga alué weꞌká sontalo waꞌlula rey Sauli gompaniérola. Napuꞌlige ruyéliru alué Rabí alérikáchi mochigo bejtébaga, ꞌlige chebilé rió ꞌyuga simile ꞌlige sébale alé napu mochile alué sontalo bejtébaga. ꞌLige alué boꞌné Onorúgame alarigá elale napurigá alué weꞌká sontalo Sauli gompaniérola ꞌwe okoka biꞌtimela tase sayeka, alekeri tase ꞌwesi sontalo etele alemi eꞌyénachi alué oká rió. Alué rió napu Rabí ꞌyuga enale, alueka meꞌlinálele alué Sauli alemi boꞌígame gojchigá ꞌlige alué Rabika tase elile napurigá meꞌlimela, anele: —Pe alué boꞌné Onorúgame resítiri raweli ꞌyama alué Sauli. ꞌLiko pe baꞌwicho alemi sikolichi jágame chigole, ꞌma sikolí ꞌyúriga oꞌtole, ꞌlige alué selá alué Sauli nila ꞌyúriga. ꞌLige simíbale alé bilena reꞌpá rabó pe aꞌmulipi. ꞌLige alué Rabí alé rabó iligá sináchale gawéliga alué Abneri rewégame, alué rioka nile waꞌlula weꞌká sontalo nuleme alué Sauli gompaniérola: —ꞌWe aꞌlá semáriga repúpua alué waꞌlula selígame. Aka ꞌyábá mué alué selá ꞌlige alué sikolí baꞌwí roꞌágame, pala rewirá mué —anele. ꞌLige alué Saúlika akele alué rió Rabí alaniá ilígichi alé rabó, lige machile raꞌichálila. ꞌLiko Rabika anele alué rió Sauli: —Neka tabilé siné che olá mué, alekeri neka tabilé machí chonigá najátaga eyena mué neꞌchí, ꞌlige chonigá meꞌlinalia mué neꞌchí. Alésíko alué waꞌlula selígame Sauli eꞌkali tánele alué Rabí resí olániliriká meꞌlinalia. ꞌLige Rabika nulale napurigá alué Sauli julámala alué bilé rió alué selá ꞌnúliga napu Rabí chigólige gojchigá boꞌígichi. Abiena ruyele Onorúgame tabilé elamio napurigá meꞌliboa alué Rabí 180

aꞌchigóriga napurigá alué Rabí tabilé elale napurigá meꞌliboa alué Sauli aꞌlige rawé. Alésíko alué Saúlika simile ku galílachi, ꞌlige alué Rabika abiena kumi simile alué weꞌká sontalo napu boꞌné ꞌyuga oyame nile. Rabika Siklag anilichi bejtele

ꞌLige alué Rabika tase ganiliga asale alué Sauli ꞌyuga, alekeri uchéchigo siné simile alé napu ejperégame nile alué bilisteo ralámuli, alé weꞌká riógichi Gati anilichi. ꞌLige ꞌyuga simile alué oká umugí boꞌné ꞌyula, abiena alué weꞌká ralámuli napu boꞌné gompaniérola nile. ꞌLige alué Sauli machisá alué Rabí simíligo uché bilena aꞌliko aꞌrele najata alué Rabí. Alué Rabika simile alué waꞌlula selígame alé Gati ajtígame lisensia tánimia napurigá asimea bejtega peꞌwera alemi. ꞌLige alué waꞌlula selígame alé Gati ꞌla lisensia ꞌyale alué Rabí napurigá bejtélamala alé weꞌká riógichi Siklag rewégachi, alé bejtele alué Rabí bilé bamí rasígame. ꞌLige alé mochiga alué weꞌká sontalo chojkile simiba alé ꞌminami uché bilena riógichi nakomia saíla ꞌyuga alué israelita saíla sayega nakomia, ꞌlige suwábaga ralámuli meꞌlisá ꞌma bujeme nile alué oꞌpacha abiena alué bujkú napu bujkégame nile alué ralámuli. Aꞌlige alué Rabika tase ꞌla ruyele alué waꞌlula selígame alé Gati ajtígame alarigá ꞌsiá aleké sayega nejkoa, pe alué israelita sayega nejkome kóríle, abiena alué israelita gompaniérola, ꞌlige alekeri alué waꞌlula alé Gati mayele alué weꞌká ralámuli israelita ꞌma sairáligo alué Rabí. 89. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame Sauli ꞌlige alué ꞌkúchila si ꞌma suwíligo alé nakólichi (basado en 1 Samuel 28–31; 1 Crónicas 10)

ꞌYa aꞌlige rawé alué weꞌká sontalo alué bilisteo weꞌká napuíle alué sontalo nakomia israelita sayega. ꞌLige alué waꞌlula selígame alé Gati, alueka najkile napurigá alué weꞌká sontalo Rabí gompaniérola si napuímala alué sontalo bilisteo ꞌyuga, ꞌlige napurigá nakómala alué israelita sayega, ꞌlige alué Rabika ꞌla nirale alarigá. Saúlika nejkúrali tánele alué Samueli alawala

Napuꞌlige alué weꞌká sontalo bilisteo napuíchi nakomia alué israelita sayega, ꞌlige alué Saúlika abiena napabule alué weꞌká sontalo. ꞌLige etesa ꞌwe weꞌká ko alué bilisteo gompaniérola sontalo, ꞌliko Saúlika ꞌwe majale. Alésíko alué Saúlika tánele Onorúgame machináliga churigá ikimeli níliga aꞌlige nakoga, lige Onorúgameka 181

tase guꞌírole, tase najkile, alekeri tase machírile remuka alué Sauli, aminami tase machírile rekó reꞌé alué rejtete ꞌwe najteme napu uneme nile napieri “dado” yolí raꞌíchaga. Aminami tase ꞌwesi Onorúgame rejchólila ꞌyame ralámuli machírile. Alésíko alué Saúlika bilé mukí owínele napu mukúgame alawala uneme nile machináliga. ꞌYa aꞌlige alué boꞌné Sauli ꞌma nulálige meꞌlináliga suwábaga alué umugí mukúgame alawala uneme, ꞌlige ꞌma tabilé ꞌwesi mochíligo mayele. ꞌLige alué jaré ralámuli napu Sauli ꞌyuga nóchame nile, alueka ruwile bilé mukí bijí ajtigó alué alieri nóchame, mukúgame alawala uneme. Alueka bejtégame nile Enrore rewégachi. ꞌLige alué Sauli seꞌwinátiri oꞌpachátale napurigá ta machiboa, aꞌlige simile alué mukí eꞌnemia. ꞌLige alué mukika ꞌma tase nochánale alué suwígame alawala ꞌyuga, napugiti alué mukika mayea asáligame alué Sauli machimea alieti nochálichi, ꞌlige nulamio meꞌlínalia. ꞌLige alué Saúlika regá anele: —Saúlika tabilé tábiri machimela alieti nóchame ko mué, ꞌlige tabilé asemi nulámala meꞌlíniliga mué. Alarigá anele Sauli alué mukí napugiti alué mukika tabilé machíligame pe Sauli ko alué rió. Alésíko alué Sauli nulele napurigá bayémala alué Samueli alawala. ꞌLige alué Samueli alawala ka rukele alué Sauli: —¿Mueka chonigá nejkuméché? ꞌLige alué Saúlika anele: —Tabilé che ikisá níliga eyena ne. Alué ralámuli sontalo bilisteo asíriga nakónele ramué sayega. ꞌLige Onorúgameka tase nejkuro jípeko. Alekeri ne mué owí napurigá mué ꞌla nejkúromala ruyá alieti nochati ka. ꞌLige alué Samuélika regá anele: —Napu mué ruké aní neꞌchí pecha ꞌla nímalago rekó ne ꞌla ruyé mué napugiti Onorúgameka ꞌma tase mué gompaniérola kame. Jípeko Onorúgameka pe mué saíla júkuru, mué pecha ꞌla sébali oláliga napu mué nulélirige suwábaga meꞌlináliga alué amalesita ralámuli, ꞌlige jípeko alué boꞌné Onorúgame tase elámala napurigá mué waꞌlula selígame nímala. ꞌLige beꞌliko nakoga, alué bilisteo ꞌma neyúromala, ꞌlige mué ꞌkúchila alé suimela abiena muéchigó. Alésíko alué Sauli alué raꞌíchali akisá asíriga majale, ꞌma wijchí emele rekúpaga majaga.

182

Alué bilisteo tase najkile napurigá Rabí simela nejkomia

Napuꞌlige alué weꞌká sontalo bilisteo ꞌma napuíka mochígichi alé, ꞌlige weꞌká alué eꞌwélala eꞌsélikame tase najkile napurigá alué Rabí ꞌlige alué weꞌká sontalo si simámala napuíka nakomia. Guꞌlira mayele alué Rabí alemi nakólichi. Alésíko alué waꞌlula selígame alé Gati nulame ku roꞌínale alué Rabí ꞌlige alué weꞌká rió ꞌyúriga. Alésíko ku Siklag simíbale alué Rabí ꞌlige alué gompaniérola. Rabí ꞌlige alué ralámuli amalesita

ꞌLige ku sébaga Rabí alé weꞌká riógichi Siklag machile alemi eꞌyénaliga nakoga alué sontalo amalesita, ꞌlige ꞌma chigóligo alué weꞌká tábiri alué Rabí nila abiena alué gompaniérola nila, ꞌma oꞌtóligo alué umugí abiena alué ꞌkúchila ꞌyúriga, ꞌlige ꞌma eꞌkósiligo alué galítiri napu galila nile alué weꞌká ralámuli. ꞌLige alué Rabika rukele Onorúgame pala najátatika alué ralámuli, ꞌlige Onorúgameka ꞌla elile najátachi. Alésíko ꞌyati guwana simíbale najátasia ꞌlige nápale boichimi napu mochile weꞌkaná rojaga bajía mochile ꞌlige goꞌame goꞌyá napu chigólige. ꞌLige ꞌwe raꞌsálagá mochile alemi. ꞌLige alué Rabí sontálola alemi sébaga weꞌká meꞌale amulí suwábaga alué amalesita sontalo. ꞌLige ꞌma ku bujele alué umugí, abiena alué ꞌkúchilatiri, abiena napu ekí tábiri chigólige abiena alué akasí ꞌlige boꞌátiri. Alué Rabika náole kógiga alué eꞌwélela napu nuleme nile alé Jurea alué weꞌká eꞌkarúgame napu bujele alué amalesita ralámuli abiena akasítiri ꞌlige boꞌátiri. Alué waꞌlula rey Sauli ꞌma mukele alé nakó nerúgachi

Napuꞌlige ꞌma kumi Siklag julásiga alué Rabí alué bilisteo ralámulite alué weꞌká rió ꞌyúriga, ꞌlige pe nujubapi yati nakósele alué bilisteo alué israelita sayega. ꞌLige alué bilisteo weꞌká ralámuli sontalo israelita meꞌale. ꞌLige alué Saúlika pe cheꞌwígame rejpile, ꞌlige alué Saúlika alakisá pe boꞌnepi meꞌale, alué waꞌlú siparínate ejchele. Abiena suwile alué bakiá ejtemali Sauli ꞌkúchila alemi nakoga. Bilé alué Jonatani nile. Napuꞌlige alué weꞌká ralámuli bilisteo rewisá mukúgame alué waꞌlula Sauli ꞌlige ꞌma repúnale moꞌola. ꞌLige alué saꞌpálaka omarúgame oꞌtole alé bilena waꞌlú tegochi ꞌlige uchúchale ojaga alué ꞌkúchila ꞌyúriga. ꞌLige bilé rukó chíboka sébale alé weꞌká ralámuli napu nile ralámuli israelita. Alueka ꞌma reꞌkibusa oꞌtole ꞌminami gatemia. 183

Alarigá mukule alué Sauli, Onorúgame resiti raweli ꞌyale pecha sébali olame níliga napurigá najkile Onorúgame. Aminami pe bilé mukí rukele, alué mukúgame ꞌyuga raꞌíchame tábiriti machináliga, alué mukí mukúgame alawala ꞌyuga raꞌíchame níligame.

2 Samuel 90. Jena ruwimela Rabí waꞌlula selígame rey ajchálirigo alé Israeli anilichi gawichí nulame (basado en 2 Samuel 1–6; 8–10; 1 Crónicas 11–16; 18–20; 26:29–27:34)

Napuꞌlige alué Sauli ꞌma mukusá bilisteo ralámuli sayega nejkoga, abé aꞌkinana simile bilé rió raꞌíchali oꞌká alé Siklag rewégichi ꞌlige ruyele alué Rabí suwábaga alemi nakó nerúgichi. Napuꞌlige alué Rabí ꞌma ruyésiga ꞌma meꞌlílirigo alué Sauli ꞌlige alué Sauli inolá Jonatani rewégame, Rabika ꞌwe sewele ꞌlige newale bilé wiká ruigá churigá níliga alué Sauli ꞌlige alué Jonatani. Alué Jonatánika ꞌwe ꞌla gompaniérola nílige alué Rabí, ꞌlige alué Saúlika bajchá waꞌlula rey nílige alé Israeli rewégichi, alekeri newale bilé wiká, salmo rewégame wiká. Rabí waꞌlula selígame rey ajcháliru alé Jurá

Aꞌlíko Onorúgame anele alué Rabí napurigá simela ku alé Ebroni anilichi, napu nile alé pachá Jurá rewégame gawí boꞌígichi. ꞌLige Rabika yati simile, ꞌlige alué ralámuli alé Jurea ejperégame yati roꞌele baꞌwí sowime Rabí moꞌólachi ꞌlige waꞌlula selígame rey ajcháliru alué Rabí alé Jurá chojkégame gompaniérola mochígichi nulame. Abneri ajchale waꞌlula rey neraga alué Isboseti

Abneri napu waꞌlula nile alué Sauli gompaniérola sontalo nuleme bijí asale, ꞌlige alué rioka chaꞌpile bilé rió Isboseti anilime napu Sauli inolá nile napu tabilé mukúlige, ꞌlige ajchale waꞌlula selígame rey suwaba alué uché jarela israelita nuleme. Siné rawé alué Joabi anilime rió, alué waꞌlula selígame rey Rabí gompaniérola sontalo nuleme, ꞌlige alué Abneri anilime waꞌlula, nakórile alué okaná chojkégame sontalo, ꞌlige neyúrole alué waꞌlula selígame rey Rabí gompaniérola sontalo. Alué waꞌlula selígame rey Rabí gompaniérolaka najátale alué Isboseti gompaniérola sontalo ꞌma 184

rukó si. Napuꞌlige alemi meꞌlísiga juma alué Abneri anilime rioka ꞌma meꞌale alué Asaeli anilime rió, Joabi rijimala. Weꞌká bamí naꞌáwaka ejperele ꞌlige nakoga alué sontalo alué waꞌlula selígame rey Rabí gompaniérola alué Isboseti gompaniérola sayega. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Rabika aminabi abéchigó rejchirúgame gayénale nejkoga. Abneri guꞌírale alué Rabí

Siné rawé, alué Isboseti neꞌóchale alué Abneri, regá anele: —Mueka, chonigá ꞌyuga gojchípaché bilé alué mukí ne oꞌnola upila ꞌyuga. ꞌLige alué Abnérika ꞌwe ayole, ꞌliko lale: —Neka alué waꞌlula selígame rey Rabí guꞌíromala jípeko cha ayome alué Isboseti. Alésíko júlale bilé rió rukéniliga alué waꞌlula selígame rey Rabí pala ꞌla gainátika alue Abneri gompaniérola gayena. Alué Rabika yati ꞌla ikile ꞌlige náole raꞌíchali alué Abneri ruyéniliga napurigá bajchá alué Isboseti ꞌlige alué Abneri si okaka ku nejímala alué mukí napu bajchá alué waꞌlula selígame rey Rabí upila nílige, Mikali anilime. ꞌLiko alué Isboseti ꞌlige alué Abneri ku ꞌyale alué mukí alué waꞌlula selígame rey Rabí. Alésíko alué Abneri simile alué waꞌlula selígame rey Rabí eꞌnemia ꞌlige anele: —Neka suwábaga eꞌwélala napabúmala napurigá ꞌla guꞌíramala mué. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Rabika ꞌla nerale napurigá ꞌnátale alué Abneri, ꞌlige aꞌrele napurigá ku simela, tabilé che anele. Joabi meꞌale alué Abneri

Aꞌlígerikáchi alué Joabi ku sébale ꞌminami eꞌyénasa nakoga, ꞌlige machisá ꞌwe ꞌla semáriga raꞌíchaligo alué Rabí ꞌlige tabilé che oláligo alué Abneri, ꞌla aꞌréligo napurigá ku simela, aꞌliko alué Joabi ꞌwe ayole. Tabilé che anigá alué waꞌlula selígame rey Rabí, alué Joábika júlale bayéniliga alué Abneri. Anele raꞌichánilio alué Joabi alué Abneri ꞌyuga waná biꞌneli. ꞌLige ꞌma ꞌoni mochiga alé bilénami alué Joábika ꞌma meꞌale alué Abneri. Alaꞌsile alué Joabi napugiti alué Abneri bajchá ꞌma meꞌáligamechigó alué Joabi rijimala Asaeli anilime bilena nakólichi. Napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí machisá alué Joabi ꞌma meꞌáligo alué Abneri, ꞌwe ayole. Alésíko nulale alué waꞌlula selígame rey Rabí napurigá omuámala alué suwábaga ralámuli ꞌma alué Joabi 185

ꞌyúriga, alué Abneri mukugóriká. Alésíko suwábaga ralámuli machile tabilé nuláligo alué waꞌlula selígame rey Rabí alué Abneri meꞌlíniliga. Isboseti ꞌma meꞌlíliru

Napuꞌlige alué Isboseti machisá ꞌma mukúligo alué Abneri, alésíko alué Isboseti ꞌwe majale. Pe aꞌkinana alué sontalo eꞌwélala ꞌma meꞌale gojchigá boꞌígichi alué Isboseti, ꞌlige alué Rabí oꞌtole alué moꞌola rejpúniga. Alué sontalo eꞌwélalaka mayele alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌwe raꞌsá lamio ꞌma mukugóriká alué Isboseti Rabí saíla. Alué waꞌlula selígame rey Rabika pe iligá ayole ꞌlige nulele alué boꞌné gompaniérola sontalo napurigá ꞌma meꞌlimela alué oká sontalo Isboseti meꞌágame. Aꞌkinana ꞌma mukusá alué Isboseti, suwábaga napu ekiana chojkégame nile alué israelita napuíle alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌyuga, alé Ebroni rewégichi, ꞌlige uché siné waꞌlula selígame rey ajcháliru alué waꞌlula selígame rey Rabí alé Israeli anilime gawí boꞌígichi nulame. Aleké bamí ꞌma gichao bamí waꞌlula selígame rey nile alué Rabí alé Jurá anilime gawí boꞌígichi, alésíko alué Rabí baisá makué miná bakiá bamí nóchale waꞌlula selígame rey neraga alé Israeli anilime gawí boꞌígichi. Rabí waꞌlula rey ju alé Rusaleni

Alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌlige alué ralámuli israelita najkiá mochile napurigá waꞌlúlachi nímala alé Rusaleni anilichi, napurigá suwábaga ralámuli alé simámala raꞌíchali gatemia, pe iligá bajchá meꞌlimeli nile suwábaga alué ralámuli jebuseo alé Rusaleni ejperégame. ꞌLige neyúrole nakoga alué waꞌlula selígame rey Rabí gompaniérola alué jebuseo ralámuli sayega nakoga, ꞌlige ꞌma bujele alué jebuseo ralámuli nila gawí napu ꞌwe aꞌwágame tegoka mochime nile, ꞌlige rewá ujchele alué gawí, “Rabí Bejtélachi” anilime rewá ajchéliru. ꞌLige abé aꞌkinana weꞌká galí newale alé noligá. Rabika aminabi abéchigo rejchirúgame gayénale nejkoga napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali guꞌíroligame. ꞌLige aminami alué waꞌlula selígame rey alé Tiro anilichi nulame, Irami rewégame rió, kógile weꞌká rabileta ꞌlige náole alemi alué waꞌlula selígame rey Rabí bejtélachi, ꞌlige abiena júlale jaré nóchame napurigá newímala bilé waꞌlú galí alué waꞌlula selígame rey Rabí. Alué galika pe kógirigame nile. Alésíko alué waꞌlula selígame rey Rabí machile Onorúgame ꞌla bijchiá ꞌla nejkuria ajtigó. Alé Rusaleni asagá, alué waꞌlula selígame rey Rabika uché jaré umugí ꞌyuga newile ꞌlige rewale alué umugí napu boꞌné ꞌyuga nóchame nile, ꞌlige oꞌchérale ꞌkúchila. 186

Napuꞌlige alué ralámuli bilisteo machisá alué Rabí waꞌlula selígame rey ajchálirigo alé Israeli nulame, ꞌliko alué ralámuli bilisteo osá moꞌile alé Israeli anilichi ꞌlige nakole osá alé Israeli anilichi mochígame ralámuli sayega, pe alué Rabí gompaniérola neyúrole nakoga napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌíriligame alé Israeli ejperégame ralámuli. Rabí ku aꞌpánili alué gajoni ꞌwe najteme ku alé Rusaleni makué nulalí ajchágame Onorúgame nila

ꞌMa neyúrisa nakoga, aꞌkinana alué Rabika ꞌnátale: —ꞌMa aꞌpásiga ꞌla kéréko alué gajoni ꞌwe najteme jena Rusaleni anilichi. Alésíko alué waꞌlula Rabí napabule alué sontalo boꞌné gompaniérola ꞌlige simíbale alé bilena weꞌká riógichi Kiriati-Jearimi rewégachi napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme. ꞌLige rekale alué gajoni ꞌwe najteme bilena karétachi ꞌlige simíbale pabega ku alé Rusaleni anilichi, ꞌlige suwábaga wikarasia ꞌlige yawisia eꞌyénale. Alemi boichimi eꞌyénaga alué oꞌtoló napu banagá eꞌyénale alué kareta ꞌma torole. ꞌLige alué rió napu enale alé guwana napu enale alué kareta, alué rioka yati chaꞌpile alué gajoni ꞌwe najteme napurigá tabilé wijchimela, ꞌlige Onorúgameka yati alé meꞌale alué rió napugiti alué rioka chaꞌpíligame alué gajoni ꞌwe najteme tabilé chaꞌpiame, pe apiépiri rió níriká. Alésíko alué ralámuli ꞌwe sewele. Alésíko alué ralámuli pe alemi aꞌmulipi bilena galírale gatesa simíbale alué gajoni ꞌwe najteme. Tabilé oꞌtole alé Rusaleni anilichi. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírole alué ralámuli alé galírale ejperégame napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme. Rabika ku aꞌpale alué gajoni ꞌwe najteme alé Rusaleni

ꞌMa abé aꞌkinana, alué Rabika uchéchigo siné ꞌnátale oꞌtomea alé Rusaleni alué gajoni ꞌwe najteme. Aꞌliko ꞌla gayénale, alarigá napurigá anélige Onorúgame alué ralámuli israelita olagá, churigá olámili níliga. ꞌLige alésíko alué ralámuli lebita majtoga oꞌtole alué gajoni ꞌwe najteme, alarigá oꞌtole alé Rusaleni. ꞌLige suwábaga alué ralámuli tabilé majtoga eꞌyénigame ka yawisia eꞌyénale ꞌlige wikarasia alemi boichimi. Napuꞌlige ꞌma sebasa alé Rusaleni, rekale alué gajoni ꞌwe najteme alé uꞌtá reꞌobachi wiꞌchite newárigame, ꞌlige meꞌale weꞌká ajágame Onorúgame ꞌyamia omarúgame alué ajágame. Alésíko alué Rabí bayele suwábaga alué ralámuli goꞌame goꞌachi alé, ꞌlige ꞌma goꞌsá, suwábaga ku simíbale ejperélachi. 187

Napuꞌlige alué Rabí sebasa ku galírale, alué boꞌné upila Mikali, alueka anele gawéliga: —Mueka yawiyá ꞌsiéché napurigá bilé rió tabilé ꞌla niranti ꞌlige napurigá bilé loꞌí. ꞌLige alué Rabika anile yawíligo pe ꞌwe raꞌsálagá ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírigoriká Onorúgame ralámuli alé Israeli ejperégame. Alésíko Onorúgame alué mukí Mikali rewégame ꞌma tabilé elíliru napurigá ranélamala. Alarigá resiti raweli ꞌyale Onorúgame alué mukí. Waꞌlula Rabí

ꞌLige Rabí weꞌkaná neraga wanápale alué ralámuli lebita napurigá repuka mochímala alué galí reꞌobá wiꞌchite newárigame napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme, ꞌlige nulale napurigá jaré ralámuli rabisía mochímala eꞌkarúgame rabélite ꞌlige nulélechigó napurigá jaré wikarámala, ꞌlige jaré nulele napurigá repuka mochímala alé yochi. Alué eꞌwélala balé ꞌlige jaré ralámuli lebita, alueka nuléliru napurigá alé Gabaoni anilichi ejtebímala ejperega, napugiti alé ilíligame alué uꞌtá reꞌobá napuꞌlige bijí waꞌlula selígame rey ajtígichi alué Sauli. Rabí weꞌkaná nejkole weꞌsá alué saíla ꞌyuga ꞌlige senibí neyúrole nejkoga. Abiena ꞌwe ꞌla nóchame nile, tabilé seꞌwináriga. Rabí ꞌwe aꞌlá nesérale alué Jonatani inolá

Abiena ꞌwe ꞌla ꞌnátaga eyénale tabilé weꞌkáwaga napurigá anélige alué boné gompaniérola Jonatani rewégame, ꞌwe ꞌla nesérole alué Jonatani ꞌkúchila napugiti alarigá sébali olámiríligame alué Jonatani. Alué Rabika rukele machináliga pala bijí bejtega alué waꞌlula selígame rey Sauli rijimala. ꞌLige Rabí machile ꞌla bejtego alemi bilé rió sujírigame Mepiboseti rewégame napu nile alué Jonatani rewégame rió inolá alué Sauli ochila. ꞌLige ꞌyale lisensia napurigá bejtélamala alué Rabí ꞌyuga alé waꞌlú galichi, ꞌlige nulele jaré rió napurigá nochámala alué rió sujírigame wasálachi. Alué ralámulika ꞌma nóchame nile ꞌyabesi alué Sauli wasálachi. 91. Jena ruwimela Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírimoríligo alué Rabí napurigá ꞌwe ꞌla machirume nímala (basado en 2 Samuél 7; 1 Crónicas 17)

Napuꞌlige ꞌma chojkía nocha waꞌlula selígame reyka alué Rabí, napuꞌlige ꞌma gayénisa alué waꞌlú galí alué boné waꞌlula selígame rey Rabí galila ꞌlige ꞌma umérisa alué saíla alé Israeli anilichi 188

noligá ejperégame, ꞌlige bayele alué Natani anilime napu nile Onorúgame raꞌichálila benírame ralámuli, bayele ꞌlige anele bilé waꞌlú reꞌobá newimio Onorúgame. Anele alué Natani tabilé ꞌla nerao napurigá boꞌmela alué gajoni ꞌwe najteme bilena reꞌobachi wiꞌchite newárigame, ꞌlige boꞌné waꞌlula selígame rey Rabika bejtego ꞌla waꞌlú galichi ꞌla semátiri. Natánika anele ꞌwe ꞌla semáriga ꞌnato alué waꞌlula selígame rey Rabí, ꞌlige anele aminami Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírimio alué waꞌlú reꞌobá newalichi. Pe iligá aꞌlige rukó Onorúgameka anele alué Natani: —Simigá ruyeme alué waꞌlula selígame rey Rabí neka senibí pe bilena uꞌtá reꞌobachi bejtégame ko napusí alué ralámuli buyasa alé Ejipto mochiga, ꞌlige neka tabilé siné nulao napurigá newawa bilé galí ne Onorúgame nila. ꞌLige anewa aminami waꞌlula selígame rey ajchigó ne alué Rabí napurigá nuleme nímala alué neꞌchí oyérame ralámuli napuꞌlige pe bilé boꞌelo kachi alué rió Rabí boꞌá neseme. ꞌLige ne alué Rabí ꞌyuga eyéneo ꞌlige ꞌwe ꞌla sébali guꞌirio ne alué Rabí napurigá ꞌla neyúromala napu ekinami nejkochi alué saíla sayega. —Aminami regá ꞌnata ajtí ne: Newama olá ne alué Rabí bilé rió ꞌwe machirume ꞌlige ꞌwe ꞌla nirálime ralámulite, ꞌlige alué ralámuli israelítaka ꞌyama olá ne ye gawí napurigá alé ejperélamala senibí, ꞌlige alué saíla tabilé che olámala. ꞌLige alué Rabí rijimala aꞌkinánami oꞌchérisime eꞌwélala eꞌsélikame newama olá ne alé Israeli nulame. ꞌLa bijchiá alarigá olama olá ne. Neka tabilé aꞌchigóriga olama olá napurigá olá ne alué Sauli napuꞌlige waꞌlula selígame kachi. Tabilé siné regá anema olá ne: “ꞌÉmika ꞌma tabilé eꞌwélala nímala jena Israeli nulame.” ’Seꞌwiná nokisáká neka resiti raweli ꞌyámala aꞌchigóriga napurigá gastigárome ju bilé oꞌnó boꞌné ꞌkúchila tabilé eꞌwame. Napuꞌlige alué Rabí mukusá, bilé alué ꞌkúchila nímala alué waꞌlula selígame rey, ꞌlige neka aꞌwalí ꞌyámala napurigá echúromi nulámala, ꞌlige alué nímala neꞌchí galila newámili. Rabí Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale

Melénala rawé alué Natani anele suwábaga alué Rabí napu Onorúgame nulele ruyéniliga alué Rabí. ꞌLiko alué Rabí simile alé napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme alé uꞌtá reꞌobachi ꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale, regá anele: —Mué Onorúgame, neka tabilé machí churigá ꞌyamia ne mué waꞌlú cheliera. Ne oꞌnola ꞌlige ne tabilé najtékame nírige, ꞌlige jípeko waꞌlula selígame rey júkuru ne jena Israeli anilime gawí boꞌígichi. Suwábaga alarigá rekile mué neꞌchí. ꞌLa bijchiá mueka ꞌla waꞌlú aꞌwalí nígame 189

ju. Pe muecho ju waꞌlula Onorúgame, mueka eꞌkarúriga ꞌla semáriga guꞌiro suwábaga ramué israelita ralámuli, napugiti ramueka mué oyérame nírigame. ’Mueka buyana ramué alé Ejipto mochígichi napurigá ꞌma tabilé resíriga ejperélawa ramué alé Ejipto. ꞌLige buyánale mué alué ralámuli kananeo jena ye gawichí mochígichi napurigá ramué ꞌnalina ejperélawa jena ye gawí boꞌígichi. ’Alekeri tani ne mué napurigá ꞌla sébali olámala mué napurigá anile mué. Alarigá suwábaga ralámuli ꞌla machimela waꞌlú aꞌwalí nígame ko mué, ꞌlige alarigá ꞌla machimela mué ko waꞌlula Onorúgame napu ramué israelita oyérame niru. 92. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌwe resí ꞌsíligo,ꞌlige Onorúgameká ꞌla eꞌkáligo alué Rabí (basado en 2 Samuel 11–12) Rabika ꞌyuga gojchile alué mukí Uríasi upila

Sinéchigo rawé, alué waꞌlula Rabí júlale alué Joabi alué Rabí gompaniérola sontalo nuleme napurigá simela alué sontalo ꞌyuga alué amonita ralámuli sayega nakomia, ꞌlige alué boꞌné Rabika alé Rusaleni anilichi rejpile. ꞌLige siné rawé alí napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí eyenia alé galimopa boꞌné galílachi, etele bilé mukí ꞌwe chiꞌmame ꞌuba chujkúgame baꞌwite, ꞌwe chiꞌmame nile alué mukí. Alué waꞌlula selígame rey Rabika rukele machináliga chieri upila níliga alué mukí, ꞌlige machile alué bilé rió Uríasi anilime rió upila ko alué mukí, alué Uríasi napu simílige alué amonita ralámuli ꞌyuga nejkomia alué Joabi si, ꞌlige alué mukí Betsabé anilime ko. ꞌLige alué Rabí ꞌwe galele alué mukí, ꞌlige nulale napurigá nolawa alué mukí. Napuꞌlige alué mukí sebasa alé alué waꞌlula seligame rey galílachi waꞌlú galí ꞌwe semátiri, alué waꞌlula Rabika alué mukí ꞌyuga gojchile. Pe abé aꞌkinana alué mukika machile ꞌma rojparáliga, aꞌliko alué mukí náole bilé raꞌíchali alué Rabí napurigá machimela. Rabika tabilé nakile napurigá machimela uché jaré ralámuli alué Uríasi upila ꞌyuga gojchíligo

Alué waꞌlula selígame rey Rabika tabilé najkile napurigá machimela uché jaré ralámuli alué Uríasi upila ꞌyuga gojchíligo alué waꞌlula selígame rey Rabí, aꞌlige alué waꞌlula Rabí weꞌká ꞌnátale. Aꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí náole bilé raꞌíchali alué Joabi napurigá alué rió ku alé Rusaleni julámala alué rió Uríasi bilé raꞌíchali 190

oꞌtóriga, raꞌíchali ruwime churigá maꞌchinio alué nakólime alemi. Aꞌlige alarigá, alué Joábika ku Rusaleni júlale alué Uríasi. Napuꞌlige alué Uríasi sebasa alé Rusaleni, alué waꞌlula selígame rey Rabika rukele chiena ꞌla simiá alué nakólime alemi napu eyénale alué Uríasi, ꞌlige júlale alué Uríasi napurigá simela gojchimea boꞌné bejtélachi. Alué Rabika mayele alué Uríasi alué Betsabé ꞌyuga gojchimeo, napurigá alué ralámuli mayémala ꞌla alué Uríasi ranala ko alué uꞌtátiri napuꞌlige ochérisa, ꞌlige tabilé ꞌwesi machirá mayele alué mukí ꞌyuga gojchíligo alué walula selígame rey Rabí. ꞌLige alué Uríasika tabilé simile bejtélachi gojchimea, alué Uríasika pe alué waꞌlula selígame rey Rabí galílachi aꞌbemi yochi gojchile, alemi napu okome nile alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌyuga nóchame. Melénala rawé ꞌwe beꞌá alué waꞌlula selígame rey Rabika rukele alué Uríasi, chonigá tabilé simíligo boꞌné bejtélachi gojchimea alué Uríasika. Alué Uríasika anele tabilé ꞌla ikiáriká napurigá simela gojchimea alué Betsabé ꞌyuga napuꞌlige suwábaga alué uché jaré israelita ralámulika nakoa uchúkichi. Aꞌliko alué waꞌlula selígame rey Rabí anele alué Uríasi napurigá uché bilé rawé rejpímala alé Rusaleni anilichi, ꞌlige bayérile alué boꞌné alué waꞌlula selígame rey Rabí bejtélachi napurigá goꞌame goꞌmela ꞌlige alemi galírale rekubáchale, ꞌlige alué Uríasika abiena tabilé simile gojchimea alué boꞌné bejtélachi napu asale upila. Alésíko uché melénala beꞌá alué waꞌlula selígame rey Rabí tabilé machile churigá olátiká alué Uríasi, ꞌlige ꞌnátale, náole bilé raꞌíchali alué Joabi napurigá julámala alemi bilénami napu alué saíla ꞌla meꞌlisárekáréle alué Uríasi. ꞌLige alué Joábika alarigá olale. Alemi nakólichi mukule alué Uríasi. Napuꞌlige suwénasa omawa alué mukí Betsabé anilime gunámakame, aꞌlige alué Rabí júlale alué mukí bayéniliga ꞌlige ꞌyuga asíbale. Onorúgameka etele suwábaga alaꞌsichi alué waꞌlula Rabí, ꞌlige ꞌwe ayole alué waꞌlula Rabí ꞌyuga. Alué Onorugame ꞌyuga raꞌíchame Natani rewégame neꞌóchale alué rey Rabí

Aꞌlige Onorúgame júlale bilé alué boꞌné Onorúgame ꞌyuga raꞌíchame Natani rewégame bilé raꞌíchali oꞌtóriga alué waꞌlula selígame rey Rabí. Alué Natánika regá anele alué waꞌlula selígame rey Rabí: —ꞌYabé bilé rió asale weꞌká boꞌá ꞌlige akasítiri bujkégame, ꞌlige asálechigó bilé rió pe biꞌlepi boꞌá ranala mukila bujkégame, ꞌlige alué rió pe biꞌlepi boꞌá ranala mukila bujkégame ꞌwe naꞌtemame nile alué 191

boꞌá napurigá bilé ralámuli. Siné rawé ꞌsile kólime alué rió weꞌká bujkégame boꞌá bejtélachi, ꞌlige alué rió goꞌame newale kónimia, ꞌlige alué rió ꞌwe rejsirúgame nile, tabilé meꞌale alué boꞌné bujkula boꞌá pe alué boꞌá ranala mukila meꞌale pe alué biꞌlepi boꞌá bujkégame rió bujkula. Napuꞌlige alué waꞌlula Rabí akisá alué raꞌíchali, ꞌwe ayole, ꞌlige regá anile: —Alué rioka meꞌliáté alaꞌsime. Alué rioka ku guꞌlínimili júkuru naó boꞌá alué chigórigame boꞌá najtétiga. Aꞌliko alué Natani anele alué waꞌlula selígame rey Rabí: —Mué rió júpaché aliena resí ꞌsíkame. Onorúgame neꞌchí jula napurigá mué ruyémala ne Onorúgame ꞌsiko waꞌlula selígame rey ajchá ꞌlige ꞌwe ꞌla repua mué. ꞌLige weꞌká umugí ꞌyale mué napurigá mué ꞌyuga mochímala, suwábaga mué ꞌyuga mochile, nobi mueka ꞌmáchigo bujele ko alué Uríasi upila mukí, alué Uríasika mué chojkila gite mukule, muéchigo síligame nulá napurigá julawa bilena napu ꞌla meꞌlisárekáréle alué saíla alemi nakólichi. ’Mueka ꞌwe resí ꞌsílekuru, Onorúgame níriká tabilé ꞌla ju alarigá nochalia, tabilé ꞌla sébali olale mué napu nulá Onorúgame nila nulalí nóchali, ꞌlige jípeko alekeri resiti raweli ꞌyawa mué Onorúgamete. Onorúgame ꞌwe resírigá naꞌtárimala mué rijimala ralámuli, ꞌwe naꞌáwaka mochímala ꞌlige ꞌwe nakómala mué rijimala ralámuli, ꞌlige ꞌwe nakómala aꞌbopi, ꞌlige mueka tabilé ganíliga asimela alanokachi, ꞌlige bilé rió mué ꞌyula umugí ꞌyuga gojchimela rekó rawemi kachi. Mueka tabilé najkílige napurigá machimela suwábaga ralámuli alué Betsabé anilime mukí ꞌyuga gojchíligo mué, ꞌlige Onorúgameka ꞌla machírimala alué suwábaga ralámuli alé Israeli mochígame ꞌwe resí ikiá ajtígichi mué. Alué raꞌíchali ruyele alué Natani alué waꞌlula selígame rey Rabí, ꞌlige Rabika regá anile: —ꞌLa bijchiá ju napurigá aní mué. Neka tabilé eꞌwale napurigá najkile Onorúgame ꞌlige ꞌwe resí ꞌsile ne. Aꞌliko alué Natani regá anele: —Rekó alaꞌsike mué, Onorúgameka tabilé meꞌlimela mué, nobi alué uꞌtátiri napu ranele alué Betsabé, alueka ꞌmáchigo mukumélagó. Alésíko alué Natani ku boꞌné bejtélachi simile. Alué Betsabé ranala ꞌma mukule

ꞌLige aꞌkinana ꞌwe nayúnale alué uꞌtátiri. ꞌLiko alué waꞌlula Rabika ayúnale bilé tarali suwénaga eꞌkali tániga Onorúgame napurigá saꞌwimela alué uꞌtátiri, arigá ꞌmáchigo mukule ko alué uꞌtátiri. 192

Napuꞌlige alué waꞌlula Rabí machisá ꞌma mukúligo alué uꞌtátiri, aꞌliko alué waꞌlula Rabí ꞌma aꞌrele ayuna. ꞌLige pe abé aꞌkinana alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌlige alué sontálola ꞌyuga simile alué Joabi ꞌyuga napuímia ꞌlige alué sontálola ꞌyuga napuꞌlige bijí nakoa uchúkichi alué ralámuli amonita ꞌyuga, ꞌlige neyúrole. Abé aꞌkinana, alué Betsabé anilime mukí ranele uché bilé towí ꞌlige Salomoni anilime rewá ajchele. ꞌLige Onorúgameka júlale alué Natani napurigá ruyémala alué Betsabé ꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí Onorúgame ꞌwe galeo alué uꞌtátiri Salomoni anilime. 93. Jena ruwimela alué Absaloni anilime reꞌmalí alué boꞌné oꞌnola sairáligo alué waꞌlula selígame rey Rabí (basado en 2 Samuel 11:3; 13–15; 23:34) Absaloni ꞌlige Amnoni

Alué Absaloni anilime reꞌmalí Rabí inolá, waégame nile bilé iwé Tamari anilime, ꞌwe chiꞌmame. Uché bilé reꞌmalí asale alemi Amnoni rewégame Rabí inolá, alueka nasípasi baꞌchila nile alué Tamari anilime iwé ꞌlige alué Absaloni. Alué Amnónika ꞌwe galegá etele alué 193

Tamari napu nile nasípasi waíla, ꞌlige siné rawé alué Amnoni ꞌyégiga ꞌwe ꞌla semáriga anigá oꞌtole alué Tamari alé boꞌné galílachi, napurigá biꞌneli simela alué iwé. Napuꞌlige alué iwé ꞌma sebasa alé Amnoni galílachi, alué Amnónika chaꞌpile alué iwé ꞌlige ꞌma tábale. ꞌLige peꞌtá nujubapi alué Amnoni ꞌwe ayole alué iwé ꞌyuga ꞌlige ꞌma ku mabule. Napuꞌlige alué Rabí machisá alaꞌsíligo alué Amnoni tabilé resí olale napugiti alué Amnónika waꞌlula níligame bajchá oꞌchérigame. Alésíko alué Absalónika ꞌwe ayoga rejpile alué Amnoni ꞌyuga. Oká bamí aꞌkinana, alué reꞌmalí Absaloni bilé yawiyame newale ꞌlige bayele suwábaga alué boꞌné bonila ꞌlige baꞌchila, ꞌlige aminami alué nasípasi baꞌchila ꞌlige alué nasípasi bonila. Aꞌlige alué Absaloni nulele alué boꞌné piónila boꞌné galílachi nóchame napurigá buwémala napusí rekusa ꞌlige napurigá aꞌlige meꞌliboa alué Amnoni ꞌma rekusa, ꞌlige alué Absaloni ꞌyuga nóchame ka ꞌma meꞌale alué Amnoni napuꞌlige ꞌma ꞌwe rekulí ajtígichi. Aꞌliko suwábaga alué uché jarela Rabí ꞌkúchila, mulá asigá júmasale ꞌwe sajpuka. Alué Absalónika machile ꞌwe ayomio alué oꞌnola alué Amnoni meꞌligórika alué Absaloni, ꞌliko ꞌmásale alué Absaloni, alué boꞌné apalóchila bejtélachi simile, ꞌlige alé asale bejtega bakiá bamí. ꞌMa aꞌlige bakiá bamí kachi ꞌma tabilé seweka asale alué waꞌlula Rabí alué Amnoni mukusá. Alué Rabí rekó ꞌwe najkílige napurigá alué Absaloni ku nawámala alé napu asale alué Rabí alé Rusaleni, nobi tabiléchigo siné bayele ko. Aꞌliko alué Joábika eꞌwérali anele napurigá alué Rabí ꞌla elímala alué Joabi napurigá simela alué Joabi ku nolamia alué Absaloni, ꞌlige rekó ꞌla elige napurigá simela ku nolamia, ꞌlige oká bamí tabilé najkile alué Rabí napurigá alué Absaloni simela alemi alué Rabí eꞌnemia rekó ꞌma ku alé Rusaleni ajtigé alué Absaloni. Alésíko ꞌma ꞌla ku napuíle, alésíko alué selígame rey Rabí ꞌma ꞌla repórale alué Absaloni alué boꞌné inolá. Alué Absaloni ꞌma bujénile alué nóchali napu nígame nile alué waꞌlula rey Rabí

Alué Absaloni ꞌwe chiꞌmame reꞌmalí nile. ꞌLige suwábaga alué ralámuli israelita ꞌwe ꞌla niraga eteme nile. ꞌLige alué Absaloni ꞌma bujénile alué nóchali napu nígame nile alué boꞌné oꞌnola waꞌlula selígame rey Rabí, waꞌlula selígame rey asibániliga boꞌné alué Absaloni. Alué Absaloni napabule jaré rió alué boꞌné ꞌyuga nóchame, ꞌlige alésíko senibí rawé simime nile alé yochi ilimea, napu nile alué waꞌlú tegoli reꞌpá ilígame yólachi, napu ilime nile alué waꞌlú tegoli alé weꞌká riógichi suweke. ꞌLige alemi iligá ꞌyuga raꞌíchame 194

nile suwábaga alué ralámuli alemi simárome napu simírome nile alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌyuga raꞌichamia alé pachá raꞌíchali gatemia. ꞌLige aneme nile tabilé nejkúrimio alué waꞌlula selígame rey Rabí raꞌíchali gatélichi, ꞌlige boꞌné alué Absaloni asibásaká waꞌlula selígame rey, aꞌliko ꞌla umabamio alué ralámuli suwábaga raꞌíchali gatea, ꞌla suwábaga ꞌla guꞌírimio tabilé ꞌwesi aꞌrigá. Alué Absaloni ꞌwe ꞌla semáriga eteme nile suwábaga ralámuli, ꞌla semáriga raꞌíchame nile, ꞌlige alué ralámuli ꞌwe ꞌla ganíliga eteme nílechigó alué Absaloni. ꞌMa naó bamí aꞌkinana alué Absaloni ꞌma sébali nígoríle alué weꞌká ralámuli napurigá ꞌla nejkúromala waꞌlula asibálichi bujélichi alué oꞌnola nila nóchali. ꞌLige simile alué waꞌlula Rabí eꞌnemia napu nile boꞌné oꞌnola lisensia tamia napurigá elímala simiachi alé bilena weꞌká riógichi Ebroni rewégichi sébali olamia napu Onorúgame sébali olámirílige, péchigo ꞌyégiga anile ko alué rioka tase alarigá nochánilime ke anile. ꞌLiko alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌla elile. Alué Absalónika pe ꞌyégile alué waꞌlula boꞌné oꞌnola selígame rey Rabí, alueka pe seꞌwináriga ꞌnátaga ꞌsíligame, pe waꞌlula selígame rey asibániliga anile, bochígimi Israeli nulame alé Ebroni anilichi asagá owimia suwábaga ralámuli alé Ebroni anilichi mochígame napurigá waꞌlula ajchawa. Weꞌká alué israelita ralámuli alé Ebroni ejperégame ꞌla oyérale waꞌlula asíbachi alué Absaloni ꞌlige ꞌma alué gompaniérola gayénale, abiena bilé alué rejcholi ꞌyame alué Rabí, alué rió Aitopeli rewégame, alué ꞌla oyéralechigó alué Absaloni waꞌlula asíbachi. Alué Aitopélika ꞌwe benégame nile bilé nóchali ꞌnátaga, ꞌlige Betsabé apalóchila nile. Rabika ꞌma ꞌmásale alé Rusaleni asagá

Napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí machisá alué Absaloni ꞌma bujéniliga eyéneo alué nóchali Rabí nila ꞌlige meꞌlináliga eyéneo boꞌné oꞌnola, alué waꞌlula selígame rey Rabika yati ꞌmásale alé Rusaleni asagá, suwábaga alué piónila ꞌyuga ꞌlige suwábaga alué oyérame ꞌyuga, taꞌchó sébachi alemi alué Absaloni alué Rabí meꞌlimea ꞌma alué Rabí oyérame ꞌyúriga. Alué Rabí ꞌma ꞌyúrile suwábaga alué boꞌné ꞌkúchila ꞌlige alué sontálola, ꞌma simíbale alé Rusaleni mochiga, ꞌlige aꞌrele makué umugí napu boꞌné ꞌyuga ajtime nile alué Rabí napurigá repúmala alué selígame rey Rabí galila waꞌlú. Oká eꞌwélala balé Saroki ꞌlige Abiatari ꞌlige jaré alué Lebita, simíbale alué waꞌlula selígame rey Rabí najtepamia napuꞌlige ꞌma simiá enágichi. Alué eꞌwélala balé ꞌlige alué lebita ralámuli alué gajoni ꞌwe najteme oꞌká eꞌyénale, alueka oꞌká simániliga nokale napu simiá enale alué selígame rey Rabí. ꞌLige alué selígame rey Rabika 195

yati nulele napurigá ku rekámala alué gajoni ꞌwe najteme ku alé napu boꞌime nile, ꞌlige regá anile: Onorúgame ꞌla bijchiá ꞌla nejkura asisáká, ꞌla nejkúramala napurigá ku ꞌla sebámala ne alé Rusaleni ku iꞌlibékomi. ꞌLige anélechigó: —ꞌEmi neꞌchí ꞌyuga nóchame niwa, ꞌémika eꞌneme niwa chíbika eꞌyéniga alé Rusaleni pe iꞌlibeko, ꞌlige ꞌla machimela ne alakió alé Rusaleni. ꞌLiko alué balé eꞌwélala ꞌlige alué lebita yati oꞌtole alué gajoni ꞌwe najteme ku napu boꞌílige. Alué waꞌlula selígame Rabika uchéchigo simile bowesia ꞌwe seweka. Alué waꞌlula selígame Rabika ꞌma machigá enale alué Aitopeli ꞌwe ꞌla oyériligo alué Absaloni napuꞌlige alué Absaloni alé Ebroni eyénachi suwábaga alué ralámuli israelita owika ꞌliko alué selígame rey Rabika tánale Onorúgame napurigá tabilé elímala alué Absaloni napurigá oyéramala alué Aitopeli rejchólila. Peꞌtá nujubapi uché bilé rió Usai anilime simile alué waꞌlula selígame rey Rabí najtepamia, alué Usai anilime rioka ábachigó alué rejcholi ꞌyame nile alué Rabí. Usai anilime rioka ꞌwe seweka eyénale alué boꞌnepi oꞌnola sairasa alué Absaloni. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Rabika ku Rusaleni júlale alué Usai napurigá ruimela alué Absaloni gompaniérola ka alemi Rusaleni asagá. Alué Rabika najkigá ꞌsile napurigá alué ꞌwe ꞌla eꞌnéniga einámala choniá mochiga alué Absaloni gompaniérola alé Rusaleni, ꞌlige choniá ajtigá alué Absaloni. ꞌLa ruyele napurigá alué eꞌwélala balé ruyémala napu ekí raꞌíchali aké alué boꞌné Usai, napurigá yati ruimela seꞌwináriga ꞌnata mochígichi alué Absaloni ꞌlige alué gompaniérola, alué waꞌlula selígame rey Rabí, napurigá alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌla ꞌwe ꞌla machigá asimela. Alésíko alué waꞌlula selígame rey Rabí uchéchigo simile bowesia alé Rusaleni asigá. 94. Jena ruwimela Onorúgameka resiti raweli rekíligo alué Absaloni napurigá tabilé ꞌla maꞌchínamala alué Absaloni naꞌtálila alué waꞌlula selígame rey Rabí meꞌlinálichi (basado en 2 Samuel 16–20) Alué rejcholi napu nejile alué Aitopeli ꞌlige alué Usai

Napuꞌlige alué Absaloni ꞌlige alué Absaloni oyérame ꞌlige alué Aitopeli ꞌma sebasa alé Rusaleni aꞌlige alué Usaika simile alué Absaloni najtepamia ꞌlige anele ꞌwe ꞌla guꞌírimio. 196

Alué Absalónika rukele alué Aitopeli chuꞌsítiká alué Absaloni níriga, ꞌlige alué Aitopélika gojchínile alué Absaloni alué boꞌné oꞌnola raꞌíchime umugí ꞌyuga napurigá alarigá tabilé siné ku napuímala alué Absoloni alué selígame rey Rabí si. Aꞌliko alué Absaloni ꞌyuga nóchame bilé galí newale alé galimopa gemá wajtákamete alé alué waꞌlula selígame rey galílachi galimopa, ꞌlige alué Absaloni alé oꞌtole alué umugí alué boꞌné oꞌnola raꞌíchime ꞌlige ꞌyuga gojchile. Alarigá alué ralámuli israelita machile alaꞌsichi alué Absaloni. Senibí napu raꞌíchame nile alué Aitopeli ꞌwe ꞌla suériga maꞌchíname nile nóchali. ꞌLige alué Aitopeli uché bilé ꞌnátali ꞌyale alué Absaloni napurigá napabúmala alué boꞌné sontálola ꞌlige napurigá yati simela alué waꞌlula selígame rey ꞌlige alué gompaniérola najátamia. Aitopeli si simérílechigó alué Absaloni ꞌyuga ꞌlige alué weꞌká sontalo ꞌyuga, napuꞌlige ꞌma nápasa alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌwe risibákame alué boꞌné Aitopeli meꞌliméríle alué waꞌlula selígame rey Rabí. ꞌLige anele alarigá alué Rabí ꞌyuga eꞌyénigame ralámuli ꞌlige suwábaga alué oyérame ralámuli ꞌma alué Absaloni oyérimio alué ralámuli, ꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrimio. Suwábaga alué ralámuli alué Absaloni gompaniérola mayele ꞌwe ꞌla níligo alué ꞌnátali rejcholi napu ꞌyale alué Aitopeli ꞌlige taꞌchó simiá alué Absaloni alué waꞌlula Rabí najátamia ꞌwe ꞌla rukele alué Usai pala ꞌla níligo napu anile alué Aitopeli, ꞌlige alué Usáika anele: —Neka mayé nili taꞌmé ꞌla ꞌnátaligo jipe alué Aitopeli. Mué oꞌnólaka ju bilé sontalo ꞌwe machime churigá ꞌla pe abiéniko meꞌlimeo apiépiri alué saíla, ꞌlige alueka pecha alué ꞌyuga eꞌyénigame ꞌyuga gojchimela go. ꞌLige mué alué waꞌlula Rabí najátamia simisá, ꞌma meꞌliboa jaré mué ꞌyuga eꞌyénigame sontalo alué waꞌlula rey gompaniérolate, alésíko suwábaga ralámuli anigá eꞌyénamala ꞌma tabilé neyúrimio mué alué mué oꞌnola sayega nejkoga. Neka abé aꞌlá nerá nili ꞌnalina napurigá owímala mué alué suwaba ralámuli israelita jena Israeli rewégame gawí boꞌígichi mochígame napurigá weꞌká sontalo newámala mué ꞌlige napurigá simámala alué waꞌlula Rabí ꞌyuga ꞌyénigame meꞌlimea. Absaloni ꞌlige alué napu abé aꞌlá jame nile ꞌnata alué waꞌlula Rabí meꞌlinalia, alueka mayele abé aꞌlá ko alué Usai naꞌtálila meꞌtigá alué Aitopeli naꞌtálila, alué Aitopeli naꞌtálilaka abéchigo ꞌla nile ko meꞌtigá alué Usai naꞌtálila, pe Onorúgame ꞌnalina tabilé ꞌla ꞌnátali rekile alué Absaloni napurigá tabilé ꞌla machimela chieri raꞌíchali ꞌnalina abé aꞌlá níliga napugiti Onorúgameka Absaloni resiti raweli ꞌyagá ꞌsíligame. Alésíko alué Absaloni ꞌlige alué Absaloni oyérame alué Usai nila rejcholi oyérale. 197

Alué Usai anilime rioka yati ruyele alué eꞌwélala balé ꞌma simamio alemi alué sontalo alué Absaloni gompaniérola alué waꞌlula Rabí ꞌyuga eꞌyénigame meꞌlimea, ꞌlige alué eꞌwélala baleka yati náole raꞌíchali ruyéniliga alué waꞌlula selígame rey Rabí napurigá bajunímala alé Jorani anilime bakó boꞌígichi napurigá neyúsimala napurigá tabilé chaꞌpiboa alué Absaloni gompaniérola sontálote napu ꞌma eꞌyénale alué waꞌlula Rabí ꞌlige ꞌyuga eꞌyénigame chaꞌpimea ꞌlige meꞌlimea. Napuꞌlige alué Aitopeli etesa tabilé eꞌwagó alué Absaloni alué Aitopeli rejchólila, ꞌliko simile boꞌné galílachi ꞌlige boꞌnepi ojaga mukule. Alué sontalo Absaloni gompaniérola nakole alué waꞌlula Rabí sontálola sayega

Napuꞌlige alué Absaloni ꞌma ꞌla suwábaga napabusa alué boꞌné gompaniérola sontalo, aꞌlige alué waꞌlula selígame Rabika ꞌma mejká asale bilena weꞌká riógichi Majanaíni anilichi, ꞌlige ꞌma ꞌwe ꞌla beniria asale alué boꞌné sontálola napurigá ꞌla neyúramala nakoga. Alué waꞌlula Rabí gompaniérola sontalo eꞌwélala ka tabilé elale napurigá alué waꞌlula selígame rey Rabí simela nejkomia nakólichi, aꞌliko alué Rabika aba alé Majanaíni rewégichi rejpile, ꞌlige ꞌwe ꞌla ruyele alué boꞌné gompaniérola sontalo napurigá tabilé che olámala alué boꞌné inolá Absaloni napugiti ꞌwe naꞌtemáligame. Alésíko alué sontalo Absaloni gompaniérola nakole alué waꞌlula Rabí sontálola sayega, ꞌlige ꞌma neyúrole alué selígame rey sontálola. Alué Rabí gompaniérola sontalo bilé liá mili sontalo Absaloni gompaniérola meꞌale. ꞌMa mukú Absaloni

ꞌLige pe yati neraga jaré sontalo alué waꞌlula Rabí gompaniérola etele napuꞌlige ꞌmásichi alué Absaloni bilé mulachi asagá, ꞌlige alué mulaka ꞌmárele bilénami rojárale pachárale, ꞌlige alué Absalónika alé chujkíbale chaꞌigá moꞌola bilé rojá atawálachi. Alakisá alué Absaloni, bilé sontalo alué waꞌlula rey gompaniérola yati ꞌmale ruyemia alué Joabi, ꞌlige Joábika aꞌwágame neꞌóchale tabilé meꞌagóriká alué Absaloni. Alué sontáloka tabilé meꞌálige alué Absaloni napugiti Rabika nuláligame yabé bajchabé tabilé meꞌlíniliga alué Absaloni. Aꞌliko alué Joabi ꞌlige uché jaré sontalo ejtemali meꞌale alué Absaloni alemi chujkúgichi ojaga moꞌola chaꞌigá. ꞌLige alésíko alué Joabi ruyele alué boꞌné gompaniérola rió ꞌma suwéniligo alué nakólime. 198

Napuꞌlige machisá alué waꞌlula Rabí ꞌma neyúriligo alué boꞌné gompaniérola si alué nakoli, ꞌlige iligá ꞌma meꞌlíriligo alué inolá Absaloni rewégame, ꞌwe cha lale ꞌwe sewele alué oꞌnólaka alué Rabí, ꞌlige weꞌká rawé omáwale. ꞌLiko alué Joábika simile alué waꞌlula selígame rey neꞌochamia, ꞌlige regá neꞌóchale: —Mueka tabilé ꞌla nirá ramué napu niru mué gompaniérola, ramué napu mué guꞌíriliru nakólichi. Rekó ꞌma umérilige alué sairúgame ꞌwe seweka ajtíkuru mué, alésíko mué etewáguru ramué napurigá mué saíla. Alésíko neka laa nili najkió mué abé ꞌla níligo ramué ꞌnalina suwisuga ꞌlige alué Absaloni ꞌnalina ajagá asiá jipe kulipi. Abé aꞌlá ju ꞌnalina simiá mué napu mochí suwábaga mué gompaniérola napurigá ꞌwe ꞌla raꞌsálánti nerágarigá, napurigá mayémala suwábaga alué mué gompaniérola ꞌla ꞌwe raꞌsálagá ajtigó mué alué ralámulite guꞌírisiga, pe iligá ꞌwe seweka asisáká mué, pe ꞌma simámala alué sontalo mué gompaniérola. Aꞌliko alué waꞌlula Rabí simile ꞌlige asíbale alé alué waꞌlú tegoli ꞌyólachi ꞌlige oilárile alué weꞌká ralámuli. Bile rió Seba rewégame ꞌwe ayólechigó alué waꞌlula Rabí ꞌyuga

Pe abé aꞌkinana jaré rió Jurá chojkégame simíbale ꞌyamia alué waꞌlula Rabí ꞌlige ꞌyuga raꞌíchale, ꞌlige anele napurigá ku Rusaleni simela alué selígame Rabí, ꞌlige ꞌyúrale boichimi ku Rusaleni simiba. ꞌLige uché jarela chojkégame ralámuli najkuélile alarigá nokachi alué Jurá gompaniérola chojkégame ralámuli. Alésíko bilé rió Seba rewégame ꞌwe ayólechigó alué waꞌlula selígame rey Rabí ꞌyuga ꞌlige meꞌlinálile. Pe alué Jurá gompaniérola chojkégame ralámulicho ꞌla oyériga nokísale alué waꞌlula Rabí, alué uché weꞌkaná chojkégame ralámuli ka alué Seba anilime rió oyérale. Napuꞌlige alué waꞌlula Rabí sebasa ku Rusaleni yati júlale alué boꞌné gompaniérola sontalo napurigá simámala nakomia alué Seba gompaniérola ralámuli sayega. ꞌLige alué Sébaka yati chíbale alé bilena weꞌká riógichimi, ꞌliko alué Joábika ꞌlige alué boꞌne gompaniérola sí sontalo yati alé noligá mochíbale alé maꞌchímana alé weꞌká riógichi. ꞌLige bilé mukí napu bejtégame nile alé weꞌká riógichi rukele Joabi chonigá gajunánilio alué weꞌká galí alé weꞌká riógichi jágame ꞌlige chonigá ꞌma meꞌlinalio suwaba alué ralámuli alé ejperégame, ꞌlige anele suwábaga ralámuli alé weꞌká riógichi ejperégame tabilé siné sairaga ejperégame ko alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌyuga, ꞌlige alué Joábika anele pe alué Seba meꞌlinálisia nawagó alemi. Alésíko alué mukika ꞌwe ꞌla anele alué suwábaga ralámuli napurigá ꞌma meꞌlimela alué rió Seba rewégame alemi ajtígame chíboka. Napuꞌlige 199

ꞌma meꞌlisá, moꞌola ꞌma rejpúnale ꞌlige ꞌpa tegochi amóbami pale alégana alué rió Joabi ilígichi. Alésíko ꞌma suwénale alué nakólime. Alésíko alué Joabi gompaniérola sontalo ꞌma simíbale ku ejperélachi. 95. Jena ruwimela alué waꞌlula Rabí ꞌma napabúligo eꞌkarúgame tábiri alué waꞌlú reꞌobá newamia Onorúgame galila (basado en 2 Samuel 24; 1 Crónicas 21:1–26:28; 28:1–29:22a) Onorúgame ꞌyale resiti raweli alué ralámuli Rusaleni ejperégame

ꞌMa ꞌwe aꞌkinana ꞌma weꞌká bamí waꞌlula ka alué waꞌlula Rabí alé Israeli anilime gawí boꞌígichi, alué Rabika nulele napurigá suwábaga ralámuli ujchámala aꞌboi rewalá apélichi machináliga chekí rioga bochígimi alé Israeli rewégichi, ꞌlige Onorúgameka ayole alué Rabí ꞌyuga alaꞌsichi alué Rabí, ꞌlige regá ꞌnátale: “Resiti raweli nábomala ne alé Israeli rewégichi”, regá ꞌnátale. ꞌLige anile: —Mué waꞌlula Rabí, bakiá resiti raweli nerú, ꞌlige najkí ne napurigá bilé alué chaꞌpimela mué. ꞌLige alué waꞌlula Rabika bilé chaꞌpile resiti raweli. Alué resiti rawélika nile wejchagoni pe bakiá rawé nayútume taꞌmé weꞌlisi, tase napurigá alué uché jaré oká resiti raweli. ꞌLige weꞌká ralámuli suwile alué naulite, gicháosa makué mili pe bakiá rawé kachi. ꞌLige alué santo ángeli alé Rusaleni weꞌká riógichi sébachi weꞌká ralámuli meꞌlimea ꞌlige Onorúgameka ku nakulile ꞌnátali. Alué santo ánjelika alemi ilíbale aꞌbemi napu bilé rió jebuseo riꞌligó wejpimoa chujkú, ꞌlige alué waꞌlula Rabika etele alué santo ánjeli, ꞌliko Onorúgameka nulele alué Rabí napurigá tegómala alué rejtete ꞌla suériga napu nímili nile goꞌame chiliwéliame Onorúgame alé napu etele alué santo ánjeli, ꞌlige alué selígame rey Rabika, alué rió jebuseo ꞌyuga raꞌíchale ꞌlige ralémoríle alué peꞌtá gawí. ꞌLige alué rió jebuséoka pe kónimoríle alué pe uꞌtá gawí, ꞌlige alué waꞌlula Rabika raliméríle alué peꞌtá gawí napugiti chijúniligame ꞌyagá Onorúgame bilé tábiri tabilé peꞌtá najtékame. Alué waꞌlula Rabika ꞌwe ꞌla semáriga tegole alé napu Onorúgame chiliwélime nile goꞌame alé amoba ajchagá eꞌkósiga, ꞌlige alé amoba roꞌagá meꞌale ajágame Onorúgame ꞌyamia. ꞌLige Onorúgameka náole bilé naꞌí napurigá rajimela alué ajágame, ꞌlige nulele alué santo ánjeli napurigá ꞌma ku gajélachi bajchámala alué siparina ꞌlige napurigá ꞌma tabilé ꞌwesi ralámuli che olámala. 200

Alué waꞌlula Rabí ꞌma napabule eꞌkarúgame tábiri alué waꞌlu reꞌóba newalime

ꞌYaa aꞌlige rawé alué uꞌtá reꞌobá wiꞌchite newárigame amoba napu Moisesi newálige alé Gabaoni rewégichi ilile (Israel), ꞌlige alé Gabaónika ꞌwe mejká nile napurigá simámala alué ralámuli napuꞌlige nayua alué wejchá naulite, ꞌlige alekeri alué waꞌlula Rabi newale aba alé Rusaleni alé napu eꞌkósilime nile ajágame meꞌagá, Onorúgame ꞌyálime alé rejté namó mochiárigichi amoba ꞌla suériga newárigame napurigá bilé mesa. ꞌLige regá anile alué waꞌlula Rabí alé: —Jena napu mochí ne ye rejté ꞌla suériga namó, napu ju ajágame meꞌagá ꞌyálime Onorúgame, aba pe jena newámili ju ne inolá alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila. Rekó Onorúgameka ꞌla anélige alué Rabí tabilé alué Rabí ꞌsimio alué waꞌlú reꞌobá newá ꞌlige alué Rabika chojkile napabua tábiri alué waꞌlú reꞌobá newáwali, ꞌlige alué Rabí inolá ꞌsímili nile chojkía reꞌobá newá. ꞌLige nulele rejté meꞌchíniliga alué reꞌobá newalime alué ralámuli napu mochile alemi Rusaleni, alué ralámuli napu pe sígame nile alemi, ꞌlige weꞌká jiero napubule, ꞌlige bronce, ꞌlige alué rabileta aꞌkalala alué segro anilime rojá newárigame rabileta. ꞌWe mejkaka aꞌpale ꞌlige alué rabileta. Aminami napabule suwábaga eꞌwélala balé ꞌlige suwábaga alué lebita ralámuli ꞌlige weꞌkaná chojkégame rojánale alué lebita ralámuli ꞌlige aꞌpílipi chojkégame bilé nóchali ꞌyale. Bilena chojkégame ꞌwe ꞌla pechímili nile alé waꞌlú reꞌobachi ꞌlige ꞌla semáriga gatémili nile alé pachá reꞌobachi ꞌlige napabúmili nile alué riꞌligó rakala Onorúgame chiliwéliame alué goꞌame. ꞌLige alué uché bilena chojkégame ka nulame nímili nile suwábaga nóchali. ꞌLige uché bilena chojkégame ralámuli napu rojánale alué Rabí, alueka rabisime nímili nile Onorúgame wikárala wiká. Rabika alarigá nulele alué lebita ralámuli, machíligame alésíko ꞌma tabilé ichúromi oꞌtoboli níligo Onorúgame galila wiꞌchite newárigame nobi ꞌwéchigo ꞌla guꞌírimili nílekó aba alué eꞌwélala balé nochálila. Aꞌlige ꞌma weꞌká nile alué Aroni rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame ꞌma weꞌká bamí aꞌkinana, ꞌlige reꞌele bilé reꞌigí machináliga tachiri nóchali nochámili níliga alé reꞌobachi alué aꞌpílipi chojkégame ralámuli lebita, napugiti ꞌma bilé liá na naó chojkégame níligame alué eꞌwélala balé rijimala.

201

Rabika raꞌíchale alué Salomoni ꞌyuga napurigá newámala alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila

Aꞌlige alésíko alué waꞌlula Rabí bayele boꞌné inolá Salomoni anilime, ꞌlige ruyele alué Salomoni nimio alué waꞌlula rey pe aꞌkinana, ꞌlige nulele napurigá newámala alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila. Alué waꞌlula Rabika ꞌwe ꞌla ruyele alué Salomoni Onorúgame tabilé elíligó napurigá alué waꞌlula rey Rabí newámala alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, alué Rabika sontalo kóríligame ꞌlige weꞌká ralámuli meꞌáligo. ꞌWe aꞌlá ruyele Onorúgame anéligo alué Salomoni ꞌwe ꞌla rió ko tabilé nejkome, ꞌlige alué Salomoni nimio alué waꞌlú reꞌobá newámili Onorúgame galila. Alésíko alué waꞌlula Rabí nulele alué Salomoni napurigá newámala alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, ꞌlige napurigá ꞌla sébali olámala napurigá nulá Onorúgame. ꞌLige ruyélechigó ꞌma napabúligo ꞌoro ꞌlige plata ꞌlige bronse ꞌlige jiero ꞌlige alué ꞌwe aꞌká rabileta segro anilime rojachi buinárigame ꞌlige rejté meꞌchítigame. ꞌLige ꞌyálechigó bilé apeli napu ruwime nile churigá newáwili níliga alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, ꞌlige chuyeti nimio alé raꞌpichí noligá, ꞌlige churigá nachutámili níliga alué nóchali alué lebita ralámuli ꞌlige alué balé eꞌwélala. ꞌMa guwachímika ruyele alué Rabí alué Salomoni Onorúgamete nulélirigo napurigá alarigá newámala alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila. Alué waꞌlula rey Rabí raꞌíchale alué eꞌwélala ꞌyuga napurigá nakúriga newámala alué waꞌlú reꞌobá

Abé aꞌkinana alué waꞌlula Rabí nulele alué suwábaga eꞌwélala ralámuli napurigá nakúriga newámala alué waꞌlú reꞌobá alué Salomoni si Onorúgame galila. Alé Rusaleni napabule suwábaga alué eꞌwélala, ꞌlige anele: —Ne newámoláe alué waꞌlu reꞌobá Onorugame galila, ꞌlige napabuge ne weꞌká tábiri alué waꞌlú reꞌobá newalime, ꞌlige Onorúgame tabilé elí neꞌchí napurigá newámala ne alué waꞌlú reꞌobá napugiti neka sontalo karame. Onorúgameka ajchá neꞌchí waꞌlula selígame rey jena Israeli anilichi nulame, ꞌlige boné Onorúgame wanápale alué Salomoni napurigá waꞌlula nímala jena Israeli anilichi abé iꞌlibeko ꞌlige napurigá alué ꞌsímala newá alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila. ’Onorúgameka aníturu napuꞌlige ꞌma mukusá alué Salomoni pe aba alué Salomoni rijimala asibamio waꞌlula selígame rey jena Israeli nulame, boꞌné Onorúgame ajchamio, ꞌla eꞌwásaká ꞌemi napu nulá 202

Onorúgame. Alekeri mué Salomoni ꞌwe ꞌla oyériwa Onorúgame. ꞌWe ꞌla oyérisaká mué Onorúgame ꞌlige ꞌla tánisa mué nejkúrali, ꞌliko ꞌla nejkúromala napurigá ꞌla machigá einámala mué churigá nochamio mué Onorúgame nochálila. ꞌWe aꞌlá machigá einawa alué ꞌsíligo mué wanapa napurigá mué ꞌsímala alué waꞌlú reꞌobá newá Onorúgame galila. ꞌWe ꞌla oyériwa ꞌliko, ꞌlige ꞌla alarigá nochawa. ꞌLige suwábaga ꞌemi israelita ralámuli ꞌwe ꞌla beniboa alué nulalí napu nulale Onorúgame ꞌlige ꞌla sébali olawa napu aní alué raꞌíchali nulalí Onorúgame nila napurigá ꞌla senibí ejperélamala ꞌemi jena Israeli anilichi. Rabika anele alué eꞌwélala, alué Rabí ꞌyuga nóchame, napurigá guꞌíromala alué Salomoni alué waꞌlú reꞌobá newalichi Onorúgame galila napugiti alué Salomónika ꞌwe reꞌmalí níligame, napugiti alué waꞌlú reꞌobá ꞌwe ꞌla semátiri nímili níligame. ꞌLige anele aminami ꞌma weꞌká tábiri ꞌma napabúligo alué waꞌlú reꞌobá newalime, ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame tábiri pe boꞌné nila nejíligo. ꞌLige aminami nulele napurigá nejímalachigó eꞌkarúgame tábiri alué eꞌwélela Rabí ꞌyuga nóchame alué waꞌlú reꞌobá newalime. Weꞌká alué eꞌwélala ꞌla nejile eꞌkarúgame tábiri alué waꞌlú reꞌobá newalime, ꞌlige alué Rabika ꞌwe raꞌsálále. Rabí Onorúgame ꞌyuga raꞌicha

Alésíko alué Rabí Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale napuꞌlige bijí alé mochígichi alué eꞌwélala alué waꞌlula selígame rey Rabí yuga nóchame, regá anele: —Mué waꞌlula Onorúgame, mueka waꞌlú aꞌwalí nígame ju ꞌlige ꞌwe raꞌsá ꞌsime ju mué. Suwábaga tábiri napu nerú jena wijchimoba mué nila ju, ꞌlige mué ju napu suwábaga nejime ju. ꞌLige ramueka peka peꞌtá ku guꞌlínilime niru napu mué nejí. Mueka ꞌwe ꞌla machí tachiri ꞌnata mochírigo ramué, ꞌlige najkí mué napurigá ꞌwe ꞌla sébali olame niwa ramué napurigá mué najkí. Mueka machí ꞌwe ꞌla raꞌsálagá nejigo ne suwábaga alué tábiri alué waꞌlú reꞌobá newalime mué galila, ꞌlige ꞌwe ꞌla machí mué aꞌchigóriga nokogó ye ralámuli napu jipe jena mochí. Mué ꞌwe ꞌla nejkúriwa, ꞌwe ꞌla ꞌnátali nejiwa napurigá ꞌla pe muecho tániwa ramué iwérali. ꞌWe ꞌla guꞌíriwachigó alué Salomoni napurigá ꞌla sébali olámala mué nulalila ꞌlige nóchali, ꞌlige napurigá ꞌla ganámala alué waꞌlú reꞌobá newá. ꞌMa suwénisa Onorúgame ꞌyuga raꞌicha, alué Rabí nulele suwábaga alué eꞌwélala napurigá cheliera ꞌyámala Onorúgame, alué eꞌwélalaka suwábaga chojkóbaka jábale ꞌlige cheliera ꞌyale Onorúgame. ꞌLige 203

melénala rawé weꞌká ajágame meꞌale Onorúgame ꞌyamia, ꞌlige waꞌlú yawiyame newale. 96. Jena ruwimela alué waꞌlula selígame rey Rabí weꞌká wiká osáligo Onorúgame nila wiká (basado en 2 Samuel 22–23; 1 Crónicas 16; Salmos 18; 96; 105:1-15)

Rabí ꞌwe benégame nile arpa rabisika. ꞌWe ganílime nile rabisika ꞌlige wikaraga alué wiká Onorúgame nila wiká ꞌlige Onorúgame nila wiká newagá. Jaré wiká napu newame nile alué waꞌlula selígame rey Rabí ruwime nile bilé rió mukusá chiena ꞌla semáriga nóchaligo alué rió napu mukule, ꞌlige jaré wiká ruwime nile ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrame ko Onorúgame. Jaré wiká sewelí nile. Alué wiká cheliera ꞌyagá wikarálime

Regá aní alué wiká napu osale alué Rabí Onorúgame cheliera ꞌyagá wikarálime ꞌwe ꞌla nejkúrigoriká napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Rabí amulí meꞌliá alué waꞌlula rey Saúlite, regá anime wiká: —Onorúgame ju neꞌchí guꞌírome ꞌlige neꞌchí ku ꞌla semáriga naꞌtárime napuꞌlige ne seꞌwinárigá ꞌnátaga eyénachi. ¡Suwábaga oꞌmaka aniboa ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrome ko Onorúgame! Neka ꞌla senibí ꞌla tánamalabá Onorúgame napurigá nejkúromala napuꞌlige bilé nóchali tabilé ꞌla simichi, ꞌlige Onorúgameka ꞌla semáriga nejkúramala. Napuꞌlige ne ꞌwe aꞌlá machigá ajtigé neꞌchí meꞌlinalio alué ne saíla ꞌlige neka nejkúrali tániteru Onorúgame napurigá nejkúromala. Onorúgameka aké nejkúrali tachi ne, ꞌlige Onorúgameka alué ne saíla ꞌyuga ayole, ꞌliko nawáturu Onorúgame ꞌlige tabilé elíturu alué ne saíla napurigá neꞌchí meꞌlimela, rekó ꞌwe jobátigame kachi alué ne saíla. ’Onorúgameka ꞌwe ꞌla etea asale tabilé ꞌla níligo napurigá olá mochile neꞌchí alué ne saíla, Onorúgameka machile tabilé ꞌla níligo napugiti neka senibíchigo ꞌla sébali olame kame napu nulá Onorúgame. Alekeri Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírole neꞌchí. Alarigá ju Onorúgame. Onorúgameka ꞌwe ꞌla semáriga repume ju ralámuli ꞌla Onorúgame oyérame, ꞌlige ꞌwe resí olame ju alué napu tabilé oyérame ju Onorúgame. Onorúgame ꞌla bijchiá ꞌla guꞌiro neꞌchí. Onorúgameka ꞌwe ꞌla repume ju ralámuli napu ꞌla Onorúgame oyérame ju. ’Alueka ꞌla guꞌiri neꞌchí napurigá ne ꞌla umérimala alué ne saíla sayega nejkoga. Alekeri waꞌlú cheliera ꞌyámala ne Onorúgame, ꞌlige senibí wikarámala ne Onorúgame wikárala wiká, napusí mukú si. 204

Alué aꞌlá semátiri Onorugame wikala

Alué waꞌlula selígame rey Rabí uchéchigo bilé wiká newale Onorúgame wikala, napu wikarale napuꞌlige sebasa alué gajoni ꞌwe najteme alé Rusaleni rewégichi. Regá anime nile alué wiká: —Oꞌmaka ꞌwe aꞌlá niraga wikarawa Onorúgame nila wiká ꞌlige ꞌla ruyewa suwábaga ralámuli churigá nejkúrimio Onorúgame. ꞌLa Onorúgame wikáriwa, ꞌlige tabilé weꞌkuawa ꞌwe ꞌla semáriga nejkúriligo Onorúgame. Onorúgameka ꞌla tabilé siné weꞌkábale napurigá anílige ꞌyabé ꞌyamia alué gawí Kanani rewégame alué Abraámi ꞌlige alué Isaki ꞌlige alué Akobo rijimala aꞌkinana oꞌchérigame, ꞌlige ꞌla bijchiá alarigá olale, ramué kógiru ye gawí. ’Ruyewa suwábaga alué ralámuli jena wijchimoba ejperégame Onorúgame newáligo ye gawí ꞌlige suwábaga tábiri napu nerú jena wijchimoba, ꞌlige ralámulika pe eꞌkarúgame tábiri tánime ko iwérali tabilé ꞌla Onorúgame napurigá nejkúromala. ꞌLa ruyewa napurigá suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame pe ꞌla Onorúgamecho oyéramala alué ꞌpa rewagachi ajtígame, napugiti pe alué ꞌsíligame ye gawí newá. ꞌLa ruyewa napurigá suwábaga animela ꞌwe ꞌla semá ꞌsime ko Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ko Onorúgame napu ramué ralámuli israelita iwérali tánime niru. Alué wiká napu wikárale alué Rabí taꞌchó mukiá

Napuꞌlige taꞌchó mukiá alué waꞌlula selígame rey Rabí newale uché bilé wiká Onorúgame wikárala regá anime: —Ne ju Rabí napu Onorúgame waꞌlula selígame rey ajchale jena Israeli rewégichi. Ne júkuru Onorúgame wikala wikarame. Onorúgame Alawala ꞌya neꞌchí raꞌíchali churigá raꞌichámili ka ne. ’Onorúgameka aní: Bilé waꞌlula selígame rey ꞌwe ꞌla sebali olame suwábaga nóchali ꞌla neraga alué nulalí nóchali Onorúgame nila, alueka ꞌwe ꞌla raꞌsálárimala suwábaga ralámuli, napurigá jame ju alué gajsalá beꞌá beꞌlí napuꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga uꞌkusá rukó, napuꞌlige alué rayénali ꞌla semáriga chíbachi ꞌwe ꞌla semáriga jame ju alué gajsalá sewagá. Suwábaga ne ꞌkúchila ꞌwe aꞌlá oyérame ju Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka bile raꞌíchili gaté neꞌchi ꞌyuga, aní senibí oꞌchérimio aꞌkinana ne rijimala. ’ꞌLige aníchigó: “Alue tabilé oyérome Onorúgame, pe napurigá chalawá wejchégame alarigá ju, alué chalawá napu tabilé ꞌwesi chaꞌpinálime ju, napu pe naꞌyálika ꞌla ꞌínili.”

205

97. Jena ruwimela Salomoni, alué Rabí inolá, waꞌlula selígame rey asíbaligo alé Israeli anilime gawichí nulame (basado en 1 Reyes 1:1–2:12; 1 Crónicas 29:22b-30) Bilé mukí iwé Abisagi rewégame gojchime níle waꞌlula Rabí ꞌyuga napurigá tabilé ukiga gojchjimela, tabiléchigo ꞌyula níleko kaka

Napuꞌlige alué waꞌlula Rabí ꞌma ꞌwe oꞌchérigame ka, ꞌwe ukime nile ꞌlige tabilé tábirite rajtabame nile. Alarigá etea jaré alué Rabí ꞌyuga nóchame anele alué Rabí napurigá ꞌyáamala bilé mukí iwé ꞌwe chiꞌmame napurigá guꞌíromala ꞌlige napurigá ꞌyuga gojchimela napurigá tabilé ukiga gojchimela alué Rabí waꞌlula selígame rey. Aꞌliko ꞌyáale ꞌlige rewale bilé mukí iwé Abisagi rewégame. Aroníasi nóchali bujénile Rabí

Bilé rió Aroníasi rewégame, napu Rabí inolá nile bajchá oꞌchérigame napu bijí bejtele, alué reꞌmalika ꞌwe chiꞌmame nile, ꞌlige alué Rabika tabilé siné rejcholi ꞌyame nílige alué reꞌmalí. ꞌLige alué reꞌmalí ꞌwe ꞌla machile ꞌma ꞌwe oꞌchérame ko alué oꞌnola Rabí, ꞌliko asinálele waꞌlula selígame alué reꞌmalí Aroníasi. Alésíko alué Aroníasi napabule jaré rió alué boꞌné gompaniérola, ꞌlige bayele alué waꞌlula alué Rabí gompañierola sontalo nuleme, Joabi anilime, ꞌlige aminami bayele alué waꞌlula balé Abiatari rewégame ꞌlige alué okánika eꞌwélala ka ꞌla guꞌírimoríle alué Aroníasi. ꞌLige jaréchigo eꞌwélala tabilé guꞌírimoríle alué Aroníasi, alueka nile alué waꞌlula balé Saroki rewégame, ꞌlige Natani napu nile Onorúgame raꞌichálila benírame ralámuli, ꞌlige aminami alué waꞌlubela alué sóntalo nuleme Benaía rewégame, ꞌlige abiena alué jaré rió Rabí repume. Aꞌliko alué Aroníasi newale bilé waꞌlú goꞌame goꞌyame bilena riógichi Rogeli rewégichi ꞌlige bayele suwábaga alué Jurá chojkégame ralámuli nuleme, abiena suwábaga alué bonila. ꞌLige Salomónika tabilé bayéliru, nibilé bayélechigó alué Natani rewégame, nibilé alué sontalo napu guꞌírime nile alué waꞌlula Rabí. Rabí ajchale waꞌlula selígame rey alué Salomoni

Alué Natani arigá ꞌwe ꞌla machile pe rukigá alemi tachiri churigáriga ꞌnata ajtigó alué Aroníasi, ꞌlige simile alué Betsabé ruyemia alarigá ꞌnata ajtigó alué Aroníasi. Betsabeka alué Salomoni eyela nile. ꞌLige alué Natani ruyele alué Betsabé napurigá ruyémala alué Rabí, alué boꞌné waꞌlula Rabí aníligo ajchamio waꞌlula selígame 206

rey alué boꞌné inolá Salomoni alué Rabí maꞌchínasa. ꞌLiko alué mukí Betsabé simile alué waꞌlula selígame rey ꞌyuga raꞌichamia, ꞌlige ruyele suwábaga napu anile alué Natani. Napuꞌlige bijí raꞌicha ilígichi alué Betsabé alué waꞌlula Rabí ꞌyuga, aꞌlige yati sébale alemi alué Natani ꞌlige ruyele ꞌla bijchiá ko napu aniá ilile alué Betsabé. Aꞌliko alué Rabika bayele alué Benaía, alué sontalo waꞌlula, Rabí sontálola nuleme, ꞌlige regá anele: —Asériwa alué Salomoni ne bujkula mulá ꞌlige oꞌtoboa alé Gijoni anilichi. Alé sebasa ꞌemi, alué Saroki ꞌlige alué Natani roꞌémala baꞌwí sowime alué ne inolá moꞌólachi napurigá waꞌlula nímala. Alué Saroki ꞌlige Natani ꞌlige Benaía ꞌla sébali olale napu nulale alué waꞌlula Rabí. ꞌLige alué ralámuli napu napuíle alemi, alueka aꞌwágame sinale, regá: —¡Waꞌlula ju alué rey Salomoni! Aroníasi tánile Salomoni napurigá tabilé meꞌliboa

Aroníasi ꞌlige alué napu alué ꞌyuga eꞌyéname nile, alueka pe iꞌpebi bosasa mochílige napuꞌlige akele ꞌwe najkátali elárichi siná ka alué jaré ralámuli. Aꞌlígerikáchi sébale alemi alué Abiatari inolá, ꞌlige alué rioka ruyele alué ralámuli alemi goꞌame goꞌyachi mochígame, alué Rabi ajcháligo waꞌlula selígame neraga alué boꞌné inolá Salomoni. Alanésiga alemi mochígichi alué ralámuli, alué Aroníasi ꞌyuga alué yawí nerúgachi goꞌame goꞌyachi ꞌwe ganíliga, aꞌliko suwábaga alué ralámuli yati ku ejperélachi simíbale júmisaga majaga. Aꞌliko alué Aroníasi yati simile alé uꞌtá reꞌobachi Onorúgame galila ꞌlige yati chaꞌpile alué mesa tegoli chujpala napu jágame nile alé nawagana chijtochi. (Yeka anime ju napurigá tabilé meꞌlimela alué rió.) ꞌLiko alué Salomoni ꞌma tabilé meꞌliméríle, ꞌma tabilé seꞌwiná ꞌsísaka alué Aroníasi. Alésíko ꞌma ku bejtélachi júlale. Rabí rejcholi ꞌyale alué boꞌné inolá Salomoni

Alué waꞌlula Rabí machílige ꞌma peꞌwemi mukumeo, ꞌliko ꞌyale rejcholi alué boꞌné inolá Salomoni, regá anele: —Neka machí ꞌma peꞌwé mukumeo ne. Alekeri mué ꞌwe ꞌla oyérawa tase majaga. Mué ꞌwe ꞌla sébali olásaká Onorúgame raꞌichálila, ꞌliko ꞌwe ꞌla semáriga bejtélamala mué. ꞌWe aꞌlá sébili eꞌwísaká mué Onorúgame, ꞌlige ꞌla sébali olasa, Onorúgame ꞌla ajchámala waꞌlula bilé rió ne rijimala inolá aꞌkinana oꞌchérigame napurigá jena Israeli nulámala senibí. Alarigá olámoríle Onorúgame ꞌya bajchá rawé. 207

Abiena nulélechigó napurigá resiti raweli ꞌyámala alué Joabi rewégame rió ꞌma meꞌáligoriká alué sontalo eꞌwélala Abneri rewégame ꞌlige alué Amasa rewégame. Alué Rabika ꞌma mukule waꞌlula ka selígame alé Israeli rewégame gawí boꞌígichi. Alué Rabí mukusá, aꞌliko alué Salomoni asíbale waꞌlula selígame rey. Alué Salomónika ꞌwe aꞌlá nóchame nile napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌíroligame. 98. Jena ruwimela Salomoni waꞌlula selígame rey asíbaligo alé Israeli anilime gawí boꞌígichi nulame (basado en 1 Reyes 2:13–4:34; 2 Crónicas 1) Salomoni resiti raweli ꞌyale alué boꞌné saíla

Pe aꞌkinana alué waꞌlula Rabí mukusá, alué Rabí inolá Aroníasi rewégame, simile alué Betsabé eꞌnemia, alué Betsabé napu nile alué waꞌlula Salomoni eyela, ꞌlige anele napurigá pe rekó anémala alué Salomoni napurigá elímala newichi alué Aroníasi alué Abisagi ꞌyuga. Alué Abisagi rewegame mukika alué waꞌlula Rabí repúlige napuꞌlige pe uꞌkabi rawé rokárekáchi mukumea alué waꞌlula Rabí. ꞌLiko alué Betsabé ruyele alué Salomoni. Napuꞌlige alanésiga alué Salomoni alué eyélate, ꞌwe ayole alué Salomoni. Aꞌliko yati nulele Salomoni bilé alué sontalo napurigá meꞌlimela alué Aroníasi. Alué Salomónika machile alué Abisagi ꞌyuga newinilio alué Aroníasi pe waꞌlula asibániliga. ꞌLige alué Salomoni mabule alué waꞌlula balé Abiatari rewégame alé Rusaleni ajtígichi, ꞌlige júlale napurigá simela ku bejteramia napu ꞌya siné bejtégame nílige alué balé Abiatari rewégame. Mabúleru alué rió napugiti abiena najkíligame napurigá waꞌlula nímala alué Aroníasi. Alué Salomoni tabilé nulale meꞌlíniliga alué balé Abiatari napugiti alueka guꞌíriligame alué Salomoni oꞌnola waꞌlula selígame kachi Rabí. Alué balé Abiatari alué Elí rewégame rijimala nile, alué Elí napu waꞌlula balé nile napuꞌlige alué ralámuli bilisteo ꞌma oꞌtole alué gajoni ꞌwe najteme napuꞌlige nakoga neyúrosa. ꞌLige alésíko ꞌma ꞌla sébali ikile napu anílige Onorúgame ꞌwe ꞌyabé tabilé guꞌírimio alué Elí rijimala. Napuꞌlige alué sontalo waꞌlula Joabi rewégame akisá ꞌma mabúlirigo alué balé, ꞌliko alué Joabi ꞌwe majale. Aꞌliko alué Joabi yati simile alemi napu ilile alué mesa tegoli ꞌlige chaꞌpile alué mesa tegoli chujpálachi, ꞌlige tánale Salomoni napurigá tabilé meꞌliboa napugiti alueka najkíligamechigó napurigá waꞌlula nímala alué 208

Aroníasi. Alué Salomónika abirigáchigó nuléleko alué sontalo waꞌlula Benaía rewégame alué Joabi meꞌlíniliga abalé ilígichi alué Joabi napugiti alué Joábika meꞌáligame alué sontalo eꞌwélala Abneri rewégame ꞌlige Amasa rewégame, aminami napugiti alué oꞌnola Rabí nulélige napurigá meꞌliboa alué Joabi. Alésíko alué Salomoni ꞌma tabilé aminabi resí níliga bejtele uché jaré ralámuli ꞌyuga napu eꞌwélala ganánilime nile. Alésíko alué suwábaga israelita ralámuli ꞌla galele napurigá waꞌlula nímala alué Salomoni. Salomoni tánile Onorúgame napurigá ꞌwe aꞌlá rejchirúgame nímala ꞌlige ꞌwe benégame

Peꞌtá aꞌkinana alué Salomoni napabule suwábaga rió alé Israeli rewégichi ejperégame, ꞌlige simile alué ꞌyuga alé Gabaoni rewégichi, alé napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme. Alé sebasa alué Salomoni meꞌale bilé míli rasígame boꞌá ꞌlige akasí ꞌlige chiliwele Onorúgame suwábaga alué ajágame saꞌpala. Aꞌlige rukó rukele Onorúgame alué Salomoni: —¿Tachiri najki mué Salomoni? ꞌLige alué Salomónika anele Onorúgame: —Mueka waꞌlula selígame ajchá neꞌchí weꞌká ralámuli nuleme rekó neka ꞌwe reꞌmalí kachi ꞌlige taꞌmé ꞌwe rejcherúgame ju ne ꞌlige. Neka najkí napurigá ꞌwe ꞌla rejcherúgame newámala mué neꞌchí, napurigá ꞌla machimémpá ne chieri nóchali tabilé ꞌla ka ꞌlige chieri nóchali ꞌla aꞌlala ko. Alarigá ꞌla oꞌwé semáriga nóchame nímala ne mué oyérame ralamuli ꞌyuga. Onorúgameka ꞌwe ꞌla nirale napu tale alué Salomoni, ꞌlige anele: —Pe apiépiri rió lisensia támili nílekuru napurigá meꞌliboa alué sairúgame. Siné kachi lisensia támili nílekuru napurigá weꞌká raweli ꞌyawa napurigá weꞌlisi bejtélamala, siné kachi napurigá ꞌwe nígame newawa alué rió, ꞌlige ꞌwe ꞌla nirálime suwábaga ralámulite. ꞌLige mueka tabilé alarigá najkíguru. Mueka taníkuru napuriga newámala ne mué ꞌwe ꞌla benégame rejchiruga. Alekeri neka ꞌwe ꞌla rejchirúgame newámala mué, ꞌlige aminami ꞌwe nígame newámala ne mué meꞌtigá suwábaga ralámuli rekó tabilé alarigá tachi mué. Suwábaga ralámuli machimela chieri ka mué. Salomoni gatele raꞌíchali oká umugí ꞌyuga

Pe aꞌkinana oká umugi simíbale eꞌnemia alué waꞌlula Salomoni tánimia napurigá guꞌíriwa alué umugí napugiti naꞌáwaka mochíligame aꞌlígerikáchi. Alué umugíka biꞌlénapi galírale ejperégame nile, ꞌlige 209

okánika ranele, amulí napuíka oꞌchérale aꞌlige rawé alué ꞌkuchítiri, pe iligá bilé rukó mukule bilé alué towí, ꞌlige alésíko nasulía uchule alué uꞌtátiri towí napu ajagá asale. Napuꞌlige alué waꞌlula Salomoni akisá alanichi alué oká umugí, yati nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá aꞌpámala bilé siparina ꞌlige nulele rejpunániliga nasípasi alué uꞌtátiri towí ꞌlige napurigá ꞌyámala alué nasípasi aꞌpílipi umugí. ꞌLiko alué mukí napu ꞌla eyela nile regá anile: —¡Tase meꞌliboa alué towí nasipa rejpúnaga, ye mukí oꞌtorálekó ꞌlina alué uꞌtátiri!

Alarigá anile napugiti ꞌwe najkíligame alué boꞌné ranala ꞌlige tabilé ꞌla nirale napurigá meꞌliboa iligá najkile napurigá alué uché bilela mukí oꞌtomela tabilé eyela. ꞌLige alué uché bilela mukika ꞌla najkile napurigá nasípasi rejpunawa alué towí. Alarigá anile alué uché bilela mukika napugiti pecha chérigá ꞌla ꞌyuga asimeli níligame ꞌlige tabiléchigo najkile ko napurigá ranega asimela alué uché bilela mukí ꞌla eyela. 210

ꞌLiko alué Salomónika anile: —Yasi alué uꞌtátiri towí alué mukí napu ꞌwe ꞌla naꞌtemá alué towí napugiti alué mukí kame ꞌla eyela alué uꞌtátiri towí. Alarigá nokale ꞌliko alué Salomoni ꞌyuga nóchame ka. Alué Israelita ralámuli akele alarigá ꞌla yati gatéligo alué raꞌíchali napu najkílige alué oká umugí napurigá gatewa. Alésíko alué ralámuli israelita machile ꞌla bijchiá guꞌírilio Onorúgamete napurigá ꞌla benégame nímala rejchiruga alué Salomoni. Alarigá nóchale alué waꞌlula Salomoni

Napuꞌlige alué waꞌlula selígame reyka alué Salomoni, suwábaga alé Israeli anilichi ejperégame ralamuli ꞌwe ꞌla ganíliga ejperele, ꞌlige alué weꞌká ralámuli napu ejperégame nile weꞌkaná gawí alé Israeli noligá, alueka najtétime nile enomí ꞌlige tabilé siné simíbame nile alué israelita ralámuli ꞌyuga nakomia. Alué waꞌlula selígame Salomoni ꞌwe nígame gayénale, ꞌwe bujkégame gayénale weꞌká gawé ꞌlige weꞌká kareta nígame nile ꞌlige ꞌwe nígame goꞌame. Aminami, napuꞌlige alué Salomoni waꞌlula kachi, ꞌwe ꞌla semáriga nile ale Israeli rewégichi, tabilé nerule eꞌlowichi. Aminami alué Salomoni ꞌwe ꞌla rejchirúgame nile. Weꞌká wiká osale ꞌlige weꞌká osilí osálechigó, ꞌlige ꞌwe ꞌla benile churigá oꞌchérime ka alué ajágame, ꞌlige suwábaga gajsalá ꞌlige rojá ꞌlige goꞌame. Asíriga benégame nile rejcholi nejiga ꞌlige ꞌwe machirume, ꞌlige ralámuli alemi sime nile raꞌíchali gepumia, ꞌlige suwabaga ralámuli aꞌpime nile eꞌkarúgame tábiri pe kógimia alué waꞌlula Salomoni. 99. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Salomoni bilé waꞌlú reꞌobá newáligo Onorúgame galila (basado en 1 Reyes 5–7; 2 Crónicas 2:1–5:1)

Irami, alué waꞌlula selígame rey alé Tiro anilichi, alué rioka ꞌwe gompaniérola nile alué Rabí. Napuꞌlige alué rió Irami machisá ꞌma mukúligo alué waꞌlula selígame rey Rabí, yati júlale jaré rió oꞌtóniliga raꞌíchali napurigá ruyémala ꞌwe ꞌla nirao waꞌlula selígame asibasa alué Salomoni. Aꞌliko alué waꞌlula Salomoni náole raꞌíchali alué Irami tániga napurigá nábomala jaré nóchame Irami gompaniérola napurigá napuíka alué israelita ralámuli ꞌyuga rijpunámala rojá segro anilime alé aꞌmulipi Tiro rewégachi, alué waꞌlú reꞌobá newalime. Irámika ꞌla nirale. Aꞌliko alué Salomoni yati júlale jaré rió boꞌné gompañerola napurigá guꞌíromala alué Irami gompañerola. Abiena náolechigó 211

goꞌame alué nóchame goꞌyame. Alarigáriga Salomónika napabule uché jaré eꞌkarúgame tábiri alué waꞌlú reꞌobá newalime. Alué oꞌnola Rabí ꞌma weꞌká tábiri napabúligechigó ꞌyabé. ꞌMa naó bamí asagá waꞌlula alué Salomoni rewégame rió, aꞌlige kulí chojkile newá alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila. Aꞌlígesí, ꞌma naó siento na osá nosa makué bamí nile napuꞌlige si buyasa alué ralámuli israelita alé Ejipto mochiga. Alué Salomónika newale alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila abalérikáchi napu newálige alué Rabí alué mesa tegoli napuꞌlige ꞌwe ená ꞌsichi alué chátiri nayulí ꞌyabé bajchabé rawé. Alué waꞌlú reꞌobá makué metro nile raꞌlágame ꞌlige baisá makué metro nile weꞌlímana, ꞌlige makué malige metro reꞌpá ilígame nile. Okaná ꞌyérigame nile alué waꞌlú reꞌobá, alé pachá nasipa. Alué napu nile alé abé aꞌbé yochi, alueka bilé liá metro nile weꞌlí ꞌlige makué metro raꞌlágame. Alué napu nile alué abé pachámana, alué abé najteme galí napu boꞌile alué gajoni ꞌwe najteme, alueka makué metro nile raꞌlágame ꞌlige makué metro nile weꞌlímana. Alé pachámana napu nile abé najtémechi alé boꞌígame nile alué gajoni ꞌwe najteme. Oká kerubini jágame nile alé pachá. ꞌLige chinite ꞌyérigame nile napurigá tabilé etémala ralámuli. Alé maꞌchímana noligá, aleka newale kuchí galí tábiri gatela. Alué waꞌlú reꞌobá rejtete newárigame nile, alé pachámanaka rabileta jáwirigame nile ꞌwe ꞌla reꞌwame, alué rabilétaka newárigame nile bilé rojate segro anilime, ꞌlige ꞌoro ujchérigame newale alé amoba rabilétachi. ꞌLige alé ilile bilé mesa tegoli oꞌkuí molela, ꞌlige bilé mesa baní mochiálime Onorúgame chiliwéliame, abiena jale makué gantela jawala napu gichao gantela jawálime nile aꞌpílipi, abiena bilé siento eꞌwele bejtoli ꞌórote newárigame. Bilé rió jiero meꞌchome Irami rewégame, bronse rewégame jiero baꞌrale bilé waꞌlú sikolí newamia baꞌwí roꞌala. Alué sikolika naosa makué na naó mili litro roꞌame nile. ꞌLige newale makué bejtoli napu panígilime nile, lige bilé mesa napu ꞌyálime nile ajágame Onorúgame ꞌlige uꞌkuchí bilato ꞌlige jaré tábiriti unilime goꞌame ꞌyálime Onorúgame. Alé raꞌpichí jáwale. ꞌLige aminami newale oká eꞌwele oꞌtona napu jawálime nile alé reꞌoba ꞌyólachi okaná aꞌnaguka napu moꞌyachi nile. Salomoni waꞌlula selígame rey suwénale newá waꞌlú reꞌobá makué bilé bamí kachi waꞌlula selígame rey ka. Gichao bamí ꞌla aꞌwágame nochárigame nile alué waꞌlú reꞌobá newá. Napuꞌlige ꞌma suwénasa alué waꞌlú reꞌobá newá, aꞌlige alué Salomoni gatele alé reꞌobachi maꞌchige jágame galí suwábaga alué ꞌoro ꞌlige alué plata napu Rabí 212

kógilige Onorúgame. Peꞌtá abé aꞌkinana alué waꞌlula rey Salomoni nulale newániliga waꞌlú galí ꞌwe semátiri boꞌné galila alé Rusaleni anilichi. 100. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Salomoni napabúligo weꞌká ralámuli raꞌíchali ꞌyamia, ꞌma ꞌyamio Onorúgame alué waꞌlú reꞌobá (basado en 1 Reyes 8:1–9:9; 2 Crónicas 5:2–7:22)

Napuꞌlige alué waꞌlula rey Salomoni ꞌma suwénasa alué waꞌlú reꞌobá newá, aꞌliko nulale napurigá napuímala alé Rusaleni anilichi suwábaga alué eꞌwélala ꞌwe najtékame nóchili nígame Israeli ejperégame. Alué ralámuli israelita yawiyame newame nile “Enramada” rewégame, ꞌnátaga napuꞌlige eꞌyénale weꞌlisi alé gawí wakígame boꞌigichi ꞌwe ꞌya. Alué Salomónika najkile napurigá napuímala waꞌlú yawiyame newagá ꞌlige aminami goꞌame newagá ꞌma gayénigoriká alué waꞌlú reꞌobá, ꞌlige aminami napabule alué eꞌwélala ꞌma oꞌtomea alué gajoni ꞌwe najteme napu boꞌile alé reꞌobachi wiꞌchí newárigame. Napuꞌlige suwábaga ralámuli ꞌma napuísa, aꞌlige alué ralámuli lebita oꞌtole alué gajoni ꞌwe najteme ꞌlige rekale alé reꞌobachi abé pachámana abé najtechi, ꞌlige alé pachárale rekale napu jale alué kerubini anilime. Pe alué rejtecho ichibérigame mochígame nile alé pachágana gajónichi ꞌwe najteme, alué napu osirúgame nile alué makué rejcholi nulalí napu osálige Moisesi. Aꞌlige rawé alué ralámuli israelita meꞌale weꞌká mili boꞌá ꞌlige oisítiri Onorúgame chiliwemia. ꞌLige alué balé eꞌwélala ꞌlige alué ralámuli lebita ꞌwe rabisile weꞌká eꞌkarúgame rabélite ꞌlige ꞌwe wikárale Onorúgame napu alué ralámuli iwérali tánime nile, wikárale ruigá Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrame ko ꞌlige aminami tabilé siné aꞌreme ko naꞌtemá. Napuꞌlige wikarachi alué ralámuli, Onorúgameka reꞌkile alé reꞌobá ilígichi bilé nolichi ꞌwe rapame, ꞌlige alué balé eꞌwélalaka tabilé weꞌlisi anáchale alé reꞌobachi pachá jaga. Aꞌliko anile alué Salomoni waꞌlula selígame rey: —Onorúgameka asíriga aꞌlá nejkúrame ju. Alueka wanápale alué Rusaleni rewégame gawí napurigá boꞌné nila nímala alé weꞌká riógichi. ꞌLige wanápale alué ne oꞌnola Rabí napurigá waꞌlula selígame nímala. Napuꞌlige ne oꞌnola newánilichi bilé waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, ꞌlige Onorúgameka anele: “Mueka inógame nímala bilé towí, ꞌlige alué ꞌma waꞌlú ochérasa newámala ne nila reꞌobá.” Jípeko Onorúgame ꞌma sébali olákuru napu anile, napugiti jípeko ne kame waꞌlula selígame Israeli anilichi nulame, ꞌlige ne ꞌma newákuru alué 213

waꞌlú reꞌobá ꞌlige ꞌma rekákuru ne alué gajoni ꞌwe najteme alé pachá reꞌobachi. Waꞌlula rey Salomoni Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale

ꞌLige alué waꞌlula selígame Salomoni Onorúgame ꞌyuga raꞌichale iwérali tániga: —Tabilé ꞌwesi alué napu ralámuli iwérali tánime ju, tabilé ꞌwesi ju napurigá mué, alueka pe tabilé mué Onorúgame kame. Mué Onorúgame ꞌla sébali olame ju nejkúromorisá. Jipe ꞌla maꞌchígame nérékuru ꞌla sébali olao mué napu sébali olímoríle mué ne oꞌnola waꞌlula selígame Rabí. Mueka anele ꞌla sébali olásaká alué waꞌlula Rabí rijimala suwábaga napu najkióríle mué, ꞌliko ꞌla bilé alué ne oꞌnola Rabí rijimala nimio waꞌlula nulame jena Israeli anilichi. Alekeri neka ꞌla najkí napurigá ꞌla sébali olámala mué napurigá anile mué. ’Neka ꞌma newákuru bilé mué galila. ¿ꞌLige ꞌlacha ganámala mué bejterá bilé galichi pe bilé rió newálala? Suwábaga ramué machiá ꞌwe waꞌlú ko mué, ꞌlige bochígimi ajtigó mué ꞌpa rewagachi ꞌlige echúromi. Mueka jena asimériéturu ye waꞌlú reꞌobachi napu newí ne mué, ꞌlige neka najkí napurigá jena asimela mué senibí. ꞌLige napuꞌlige alué ralámuli mué oyérame mué ꞌyuga raꞌíchachi iwérali taga, ꞌlige eꞌnénachi na mejkaka asagá, neka taní napurigá mué ꞌwe aꞌlá nejkúromala. ’Napuꞌlige alué ralámuli mué oyérame seꞌwiná nokisá, ꞌliko mué eliwa alué saíla napurigá neyúrimala nakoga, ꞌlige tabilé uꞌkíriwa mué jaré bamí ꞌlige aminami ꞌwe nerúlasa eꞌlowichi, bilé nayulí ꞌwe aꞌwágame ma, weꞌká ajágame nawisa ma alemi echirúgichi, aꞌliko ꞌla tánisa mué iwérali napurigá guꞌíromala mué, aminami aꞌlige ꞌla machisá ꞌwe resí nokagá járome ko, ꞌlige alésíko ꞌla aꞌresa alué resítiri nocha, neka najkí napurigá ꞌwe ꞌla eꞌwímala mué ꞌlige napurigá ꞌwe ꞌla guꞌíromala mué nejkúrali tachi alué ralámuli. ’Bilé rió ꞌlige mukí seꞌwí uché bilé gawí boꞌígichika nawágame tachi nejkúrali, abiena aluéchigó ꞌla guꞌírowa. Alarigá suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌla machimela ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ko mué ꞌlige alésíko ꞌwe aꞌlá neraga nokísamala. Mué elásaká napurigá oꞌtoboa uché jaré ralámulite mué oyérame ralámuli uché bilena gawichimi chibi olamia, ꞌlige alué ꞌla ku ꞌla naꞌtasa ꞌwe cha nokigóriká ꞌlige eꞌkali tachi jena ye reꞌobachi eꞌnegá jaga, najkí ne napurigá mué ꞌwe ꞌla eꞌkámala. Napuꞌlige alué Salomoni ꞌma suwénasa Onorúgame ꞌyuga raꞌicha, aꞌliko Onorúgame bilé naꞌí náole rewagáchika napurigá rajamela alué saꞌpá Onorúgame chiliwérigame suwábaga saꞌpá. ꞌLige suwábaga 214

ralámuli waꞌlú cheliera ꞌyale Onorúgame ꞌlige chojkóbaka jábale alemi. ꞌLige alué waꞌlula selígame Salomoni ꞌlige suwábaga alué ralámuli meꞌale weꞌká mili boꞌá ꞌlige oisí Onorúgame ꞌyamia. Osá naó rawé nokale alué piesta yawiyame olá. Napuꞌlige ꞌma suwénasa, alésíko suwábaga ralámuli ꞌma ku galírale simíbale, ꞌlige suwábaga ꞌwe raꞌsálásia eꞌyenale ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrigoriká Onorúgame ꞌla sébali olagá napu anélige alué waꞌlula selígame, abiena ꞌla semáriga guꞌírigoriká Onorúgame alué waꞌlula selígame rey Salomoni, abiena ꞌla semáriga guꞌírigoriká Onorúgame alué suwábaga israelita ralámuli. Salomoni Onorúgame remule

Peꞌtá aꞌkinana alué selígame Salomónika bilé rukó Onorúgame remule anichi Onorúgame ꞌwe ꞌla akigó napuꞌlige nejkúrali tachi alué Salomoni, ꞌlige alé si aminá alé waꞌlú reꞌobachi oꞌtomeli ko goꞌame ralámuli Onorúgame chiliwemia. ꞌWe ꞌla gepúmoríle Onorúgame napuꞌlige ralámuli israelita iwérali tánichi. Abiena ꞌwe ꞌla eꞌkámoríle alué ralámuli ꞌla sébali oyérinilisaká Onorúgame ꞌla sébali ꞌnátaga, ꞌlige ꞌla rusáká ꞌwe resí nokagá járome ko aꞌboi, ꞌlige ꞌma tabilé resí nokagá járimio. Aꞌliko Onorúgame ruyele alué Salomoni ꞌla eꞌwásaká alué Salomoni suwábaga napu nile nulalí rejcholi Onorúgame nila, ꞌliko ꞌla senibí alué Salomoni rijimala asimeo ꞌwe aꞌkinana oꞌchérisime waꞌlula selígame nimio alé Israeli nulame. ꞌLige tabilé ꞌla sébali olásaká alué Salomoni, aminami pe seꞌnú tábiri tánime nisa iwérali tabilé ꞌla Onorúgame, ꞌliko Onorúgame ꞌma seꞌwí uché bilénami gawichí julámoríle suwábaga alué israelita ralámuli ꞌwe mejká. Aminami ꞌma tabilé galémoríle alué waꞌlú reꞌobá, pe napurigá tabilé najtékame neraga etémoríle ꞌlige pe aꞌrémoríle napurigá uché jaré ralámuli uché jarénami ejperégame ꞌma gajunámala alué reꞌobá tabilé sébali olásaká alué waꞌlula selígame rey Salomoni. Aminami anele Onorúgame alué waꞌlula selígame Salomoni apiépiri rió napu eté alué waꞌlú reꞌobá ꞌma gajúgame, animeo alarigá iligó alué reꞌobá pe tabilé eꞌwáligame alué ralámuli Onorúgame nulalila ꞌlige pe seꞌnú tábiri oyériligame ꞌlige iwérali tánile tabilé ꞌla Onorúgame. 101. Jena ruwimela ꞌwe benégame gayénaligo nejkoga alué waꞌlula Salomoni (basado en 1 Reyes 9:10–10:29; 2 Crónicas 8:1–9:29)

Alué waꞌlula selígame Salomoni gayénale newá alué waꞌlú reꞌobá ꞌlige alué boꞌné galila ꞌwe semátiri bilé liá bamí kachi. ꞌWe aꞌwágame 215

nulele alué tabilé alé ejperégame pe seꞌwika sígame alemi ejperégame napurigá nochámala alué waꞌlú reꞌobá newá ꞌlige alué waꞌlú galí Salomoni galila newalichi ꞌlige aminami uché jaré eꞌkarúgame nóchali. Salomónika abiena nulele alué ralámuli uché bilénaka sígame alemi mochígame ejperega napurigá rekámala bilé waꞌlú tegoli alé Rusaleni suweke ꞌlige aminami alé suweke weꞌkaná weꞌká galí jágachi alé Israeli. Alué waꞌlula Irami rewégame alé Tiro selígame ꞌlige alué waꞌlula Salomoni júlale weꞌká barko baꞌwichí eꞌyéname alué ꞌoro nolámili, ꞌlige kuka waꞌlú pabega ꞌyénale ꞌoro, abiena alué uché jaré tábiri ꞌwe najteme, alué ꞌwe semátiri rabileta, alué rejté ꞌwe semati, ꞌlige “marfil” rewégame rejté ꞌwe semati, abiena alué “chango” rewégame ajágame. Alué alieti weꞌká tábiri nólale alué weꞌká barko, alé ꞌmi mejká. Alué waꞌlula reyna Sabá rewégachi nulame simile Salomoni eꞌnemia ꞌlige ꞌyuga raꞌichamia

Alué waꞌlula selígame reina alé Sabá rewégame gawí boꞌígichi nulame akele ꞌwe rejchirúgame ko alué Salomoni ꞌlige ꞌwe ꞌla nirálime ko, ꞌlige simile bilé raꞌíchali rukemia alué napu taꞌwesi ralámuli machime nile, ꞌlige alué Salomónika pe yati ꞌwe rejchiruga nejele napu rukéliru. Napuꞌlige alué mukí etesa ꞌwe semati ko alué Salomoni galila, regá anele: —Neka tabilé bijchígame ke napu ruyé ralámuli alarigáriga bejtégame ko mué, ꞌlige jipe ꞌma ꞌla eteá ne, machí ne tabilé oꞌmá ruyélirigo ne, pe nasípasi ruyéliru ne. ¡ꞌLa raꞌsálagá ejperégame ju suwábaga mué rijimala ꞌlige eꞌwélala mué ꞌyuga nóchame! ¡ꞌWe ꞌla semáriga guꞌiro Onorúgame suwábaga alué ralámuli jena Israeli ejperégame napugiti ajcháligame bilé waꞌlula selígame ꞌla sébali nóchame! ꞌLiko alué mukí ꞌoro kógile alué Salomoni, amulí naó mili kilo kógile. ꞌLige chejaré eꞌkarúgame tábiri rejté ꞌwe semati najteme newárigame, ꞌlige waꞌlú baꞌwí ꞌwe semá júkame. ꞌLige Salomónika kógilechigó weꞌká tábiri napu gatega asale boꞌné napu najkile alué mukí waꞌlula. Alésíko alué mukí ku bejtélachi simile. Salomóni ꞌwe nígame nile

Salomónika seníbí bamí nareme nile weꞌká enomí napu napubume nile, alué enomí napu nejime nile suwábaga alué ralámuli israelita ꞌlige alué uché bilénaka sígame alemi ejperégame. ꞌLige nígame nile alué Salomoni bilé waꞌlú mutela boꞌnecho asame “marfil” 216

anilime rejtete newárigame ꞌlige ꞌoro ujchérigame nile amoba, ꞌlige oká mawiyá newárigame uchume nile aꞌbé amulí chega alé waꞌlú mutélachi, bilé oꞌiná ꞌlige bilé wajtoná chujkume nile. ꞌLige alé reꞌleri usánisa teka moinálime nile napu ajtime nile alué waꞌlula. ꞌLige napu ekiana télichi bilé mawiyá newárigame chujkume nile, bilena oꞌiná ꞌlige bilena wajtoná. Ujsani mawiyá uchúkame nile aꞌnaguri. Makué oká nile suwábagaká. Salomónika senibí bajime nile bilena básochi ꞌórote newárigame napuꞌlige tábiriti bajínalesa. Abiena bujkégame nile Salomoni naó mili gawé kareta banisume ꞌlige makué oká mili gawé asilime. Asíriga weꞌká gawé bujkégame nile alué Salomoni, arigá weꞌká riógachi alemi newale alué gawé galila. Alué Salomoni nile abé weꞌká tábiri nígame taꞌwesi anaga, ꞌlige ꞌwe rejchirúgame nile. 102. Jena ruwimela Salomoni ꞌma ꞌwe oꞌchérame ka tabilé sébali oláligo Onorúgame ꞌyuga (basado en 1 Reyes 11; 2 Crónicas 9:30-31) Salomoni ꞌwe tánime nile iwérali alué eꞌkarúgame tábiri tabilé Onorúgame

Alué waꞌlula selígame rey Salomoni ꞌwe ganílime nile weꞌká umugí ꞌyuga asagá ꞌlige weꞌká umugí rewale, ꞌlige aminami weꞌká umugí rewale uché jarénami gawichí ejperégame, rekó Onorúgame ꞌla ruyélige alué israelita ralámuli napurigá tabilé rewimela umugí uché bilena gawichí ejperégame tabilé alé Israeli rewégichi. ꞌLige alué Salomónika newile alué waꞌlula Ejipto nulame malala ꞌyuga, ꞌlige weꞌká uché jaré umugí ꞌyuga. Suwábaga alué umugí alemi sígame tabilé israelita alué Salomoni upila, alueka sígame nile napu pe eꞌkarúgame tábiri iwérali tánime nile suwábaga ralámuli. Alué Salomónika ꞌwe galeme nile alué umugí boꞌné upila, ꞌlige napuꞌlige ꞌma ꞌwe oꞌchérigame kachi, alué umugika ꞌwe anele alué Salomoni napurigá iwérali tánimala alué eꞌkarúgame tábiri pe alué ralámuli newálala, ꞌlige alué Salomónika iꞌkilimi ꞌma iwérali tánale alué eꞌkarúgame tábiri tabilé Onorúgame. Abiena alué Salomoni newile alué mesa tegoli alué aꞌpílipi umugí boꞌné upila aꞌmulipi Rusaleni napu ꞌla tánisa rele iwérali alué eꞌkárúgame tábiri tabilé Onorúgame, ꞌlige boꞌné alué Salomoni ꞌwe iwérali tánile alué eꞌkarúgame tábiri tabilé Onorúgame.

217

Onorúgame ruwile resiti raweli ꞌyamio alué Salomoni

ꞌLiko Onorúgame ꞌwe ayole alué Salomoni ꞌyuga, ꞌlige regá anele: —Mueka ꞌma tabilé sébali olá ne nulalila napu nulá ne, alekeri jípesíko ꞌma tabilé mochiame ne eꞌsélekame jena Israeli nulame mué rijimala aꞌkinana oꞌchérigame. Neka alué mué rijimálaka elímala napurigá pe ꞌwechi nulame nímala jena Israeli, napugiti ꞌma alarigá anegánturu ne alué Rabí bijí taꞌchó mukuchi alué mué oꞌnola. Aꞌlígesí akiná suwábaga alué noligá ejperégame ralámuli moꞌile nakomia alué israelita ralámuli sayega. Onorúgame ruwile waꞌlula rey nimio alué Jeroboami

Bejtele bilé rió Epraíni chojkégame gompañerola Jeroboami rewégame napu nile alué Salomoni ꞌyuga nóchame waꞌlula. ꞌLige sinéchigo rawé alué Jeroboami simile ꞌminami alé Rusaleni asagá ꞌlige alemi eyénaga najtépale bilé rió Aíasi rewégame napu nile Onorúgame raꞌichálila benírime uché jaré ralámuli. ꞌLige alemi tabilé ꞌwesi etele, ꞌlige alué rió Aíasi chaꞌpile alué boꞌné oꞌpáchala weꞌlí amoba chujkúgame ꞌlige chiꞌwánale makué oká neraga aꞌtabé, ꞌlige anele alué Jeroboami: —Mueka chaꞌpibógó makué ye oꞌpacha chiꞌwanárigame napugiti Onorúgameka ꞌma aníturu waꞌlula ajchamia mué makué chojkégame ralámuli nuleme jena Israeli anilichi. Onorúgameka tabilé elímala napurigá aminabi selígame nulame nímala alué Rabí rijimala bochígimi jena Israeli anilichi napugiti ꞌma pe eꞌsena tábiri iwérali tánaligame alué Salomoni pe tabilé ꞌla Onorúgame. Alarigá resiti raweli ꞌyámala tabilé ꞌwesi ajchagá waꞌlula nulame rey alué Rabí rijimala, tabiléchigo senibí alarigá nímalagó. ’Onorúgameka elímala napurigá alué Rabí rijimala nulame nímala pe ꞌwechi Israeli napugiti ꞌma alarigá anéligame alué Rabí, napugiti Rabika ꞌla sébali oláligame napu nulele Onorúgame. Onorúgameka najkí napurigá machimela mué, ꞌwe ꞌla sébali olásaká mué napu nulá Onorúgame ꞌliko mochiamio eꞌwélala selígame alué mué rijimala napuꞌlige mué mukusá. Alué Jeroboami anilime rioka ꞌwe nóchame nile, ꞌliko Salomoni ꞌyale nóchali napurigá repuka inámala alué rió Epraíni ꞌlige Manasesi chojkégame gompaniérola napu nocha uchule alué waꞌlula selígame Salomoni nochálila. Alué Jeroboámika ayole nulésiga Salomónite napugiti alué nóchalika cha nóchali níligame napurigá nochámala alué Jeroboami rijimala. Alésíko alué Jeroboami nejkónile alué waꞌlula Salomoni ꞌyuga, ꞌma meꞌlinálele alué waꞌlula Salomoni. ꞌLige 218

alué Jeroboami tabilé chérigá umébale meꞌá alué waꞌlula selígame Salomoni. ꞌLiko alué Salomónika ꞌma meꞌlinálile alué Jeroboami, pe iꞌligá Jeroboámika yati ꞌmásale, Ejipto anilichi simile, ꞌlige alé bejterale napusí mukule alué Salomoni. Salomónika waꞌlula nile alé Israeli nulame naosa makué bamí, ꞌlige ꞌma mukusá alué Salomoni, alué inolá asíbale waꞌlula selígame Roboami rewégame rió. 103. Jena ruwimela Israeli okaná rojáligo (basado en 1 Reyes 12:1-24; 2 Crónicas 10:1–11:4) Roboami tabilé najkile napurigá taꞌmé najtékachi goblálowa alué enomi napu najtétilime nile nabí bamí

Napuꞌlige alué Jeroboami rewégame machisá mukúligo alué waꞌlula Salomoni, ku alé Israeli simile. ꞌLiko alué weꞌká ralámuli Israeli ejperégame napuíle alé Sikemi rewégachi waꞌlula ajchamia alué Salomoni inolá Roboami rewégame. ꞌLige alé sébaga alué Jeroboami napu asale alue rió Roboami anele: —Napuꞌlige mué oꞌnola Salomoni selígame ka, weꞌká enomí goblalie ramué. ꞌLige mué ku giꞌsunásaká aꞌliko ꞌla guꞌírowa ramué waꞌlula ajchjá mué. ꞌLiko alué Roboami anele pe anawínala bakiá rawé kachi ꞌma ꞌla ruwimea alarigáriga nimio. Alésíko simile ꞌyuga raꞌichamia alué napu nile ꞌwe jebénigame ꞌnátaga Salomoni ꞌyuga nóchame, simile rukemia alueka choniá anirá. Alué Salomoni ꞌyuga nóchame ka anele: —Alarigá oláwaguru napurigá najkí ralámuli. Alué Roboámika tabiléchigo ꞌla neráleko napu anéleru, aꞌliko simile rukemia jaré ejtemali aꞌchigó aliena reꞌmalí napuyena boꞌné choniá anirá, ꞌlige alué ejtemálika anele napurigá animela abéchigo reꞌpá ajchigá goblálimio enomí napu nejímili nile. Aꞌliko alué Jeroboami ꞌlige suwábaga alué ralámuli ꞌsile alé gepumia choniá anirá alué Roboami, ꞌlige Roboámika anile ꞌwe reꞌpá ajchigá goblálimia alué enomí napu suwábaga ralámuli nejime nile senibí bamí. Napuꞌlige alué ralámuli israelita akisá alué raꞌíchali, alué makuémana chojkégame ralámuli, alueka anile: —Pecha ꞌla nímalago waꞌlula ajchilía bilé Rabí rijimala napurigá nulámala. ¡Pe ramué aꞌboipi ajchawa bile waꞌlula selígame! Alésíko suwábaga ralámuli simíbale ku galírale. 219

ꞌLige Roboámika júlale bilé rió alué enomí napabúniliga napu suwábaga ralámuli israelita nejímili nile. ꞌLige sébachi alué rió alé napu mochile alué makuémana chojkégame ralámuli, alué rioka ꞌma meꞌlíliru rejtete bajsibuga. ꞌLige alésíko alué makuémana chojkégame ralámuli ꞌma waꞌlula selígame rey ajchale alué Jeroboami. Alue waꞌlula Roboámika pe okaná chojkégame ralámuli ꞌyuga rejpile. Alué makuémana chojkégame ralámulika regá rewégame nile bilena chojkégame: Aseri, Neptalí, Sabuloni, Isakari, Manasesi, Epraíni, Gari, Rubeni, Rani, ꞌlige Lebí. Alué okaná chojkégame ralámuli ka regá rewégame nile: Jurá ꞌlige Benjamini. ꞌLa alarigá ikile napurigá anílige Onorúgame bajchabé rawé. Onorúgameka júlale alué rió Aíasi rewégame bilé raꞌíchali oꞌtóriga napurigá ruyémala alué Jeroboami alué Jeroboami nímará waꞌlula pe nujubapi alué makuémana chojkégame ralámuli nuleme alé Israeli. Onorúgame tabilé elile napurigá alué Roboami nejkómala alué Jeroboami sayega

ꞌLiko alué Roboami weꞌká sontalo napabule, chaꞌpile alué napu nile alué Jurá chojkégame gompaniérola ꞌlige Benjamini chojkégame gompaniérola, alué uché jaré ralámuli israelita sayega nakomia, napurigá ku pe biꞌlepi nímala alué gawí Israeli, pe iligá Onorúgameka júlale alué Semaíasi anilime rió napurigá simela ruyemia alué Roboami napurigá tábilé nakómala alué uché jarela israelita ralámuli ꞌyuga, napugiti Onorúgame ꞌsíligame elá napurigá okaná nímala alé Israeli rewégachi. Alué Semaíasika simile alué Roboami eꞌnemia ꞌlige machisá Onorúgamete julárigame ko alué Semaíasi raꞌichali ruyéniliga ꞌliko suwábaga alué Roboami gompaniérola sontalo ku galírale simíbale. 104. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Jeroboami alué makuémana chojkégame ralámuli nuleme níligo (basado en 1 Reyes 12:25–14:20)

Napuꞌlige ꞌma okaná neraga gainasa alué gawí Israeli rewégichi, aꞌlige Jeroboami waꞌlula selígame asíbale alué makuémana chojkégame ralámuli nuleme. Aꞌlígesí Israeli rewáliru alé waꞌlú gawichí. Alué Jeroboami napu nile alué Epraíni chojkégame gompaniérola, alueka najkile napurigá alé weꞌká riógichi Sikemi rewégichi nímala waꞌlúlachi napurigá alé simámala raꞌichali gatemia alué ralámuli napu ejperégame nile napu alué Jeroboami nuleme nile. 220

Peꞌtá abé aꞌkinana alué selígame Jeroboami seꞌwiná lale napuꞌlige alué boꞌné gompaniérola simíbachi alé Rusaleni Onorúgame ꞌyamia goꞌame oꞌtogá alé waꞌlú reꞌobachi. Alueka seꞌwiná lale, mayéligame uchéchigo guꞌírimio alué Roboami. Aꞌliko alué Jeroboami newale oká besero ꞌórote ꞌlige anele ralámuli alué nimio ralámuli riósila. Ruyele alué besero nimio waꞌlú nejkúrali nejime ꞌlige ralámuli eꞌkame, ꞌlige anele napurigá tabilé simámala alé Rusaleni Onorúgame chiliwemia goꞌame. ꞌLige oꞌweti ujchale bilé besero alé bilena Rani anilichi ꞌlige alué uché bilélaka naꞌlebo ujchale alé weꞌká riógichi Beteli rewégichi. Alésíko alué ralámuli Israeli ejperégame pe alué oká besero tánale iwérali ꞌlige aꞌrele iwérali tania alué ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame ka. Aminami Jeroboami eꞌwélala balé mochile pe apiépiri rió ꞌlige pe apiépiri chojkégame. Abiena ruwile aminami senibí bamí osá naó mechá enágichi newamio bilé waꞌlú yawiyame alué oká besero newílime yawiyame. Onorúgame resiti raweli ꞌyale alué Jeroboami

Napuꞌlige pe kulí siné oꞌwina alué yawiyame, alué Jeroboámika simile meꞌlimea jaré ajágame, kógimia alué bilé besero ꞌórote newárigame. Napuꞌlige alué Jeroboami iwérali tania ilígichi alué besero ꞌórote newárigame, bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali ruyame ralámuli napu nawálige alé Jurá anilíchika, anele: —¡ꞌWe ꞌla gepúbá napu ruwimela ne! Bilé alué Rabí rijimala nawámala bilé rawé ꞌlige meꞌlimela suwábaga alué balé eꞌwélala napu eꞌkósime ju goꞌame ye mesa tególichi. ꞌLige ralámuli oꞌchila eꞌkósamala jena ye mesa tególichi napurigá tabilé biꞌwígame nímala Onorúgame níriga. Alésíko ꞌma tabilé ꞌwesi ꞌyámala Onorúgame ajágame jena mesa tególichi. Napurigá ꞌla maꞌchígame nérélamala ꞌla bijchiá ko napu aní ne, boꞌné Onorúgame elámala napurigá gajúmala jipe rawé ye mesa tegoli. Napuꞌlige alanésiga alué Jeroboami ꞌwe ayole ꞌlige yati nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá chaꞌpimela Onorúgame ꞌyuga nóchame. Pe kulí oꞌwínachi sekala ruwimea alué Jeroboami chieri rió chaꞌpiboli ko, aꞌlige yati sujírile sekala ꞌlige alué mesa tegoli yati ꞌma gajule aꞌtabemi mojaga. Aꞌliko alué Jeroboami anele Onorúgame nila raꞌichali ruyame: —Yati tániwa Onorúgame napurigá ne sekala uchéchigo siné ku ꞌla saꞌwimela. Aꞌlige yati ku saꞌwile alué Jeroboami sekala. Abirigáchigo tabilé aꞌréleko alué Jeroboami eꞌkarúgame chátiri nocha napu chojkile 221

nocha alé Israeli rewégichi. ꞌLige aminabi abichilubi mochile alué balé eꞌwélala napu tabilé alué Lebí chojkégame gompaniérola nile. Nayúnale Jeroboami inolá

Pe abé aꞌkinana ꞌma nayúnale alué Abíasi rewégame, alué waꞌlula selígame Jeroboami inolá. ꞌLiko alué Jeroboámika júlale alué boꞌné upila napurigá simela eꞌnemia alué Aíasi napu nile Onorúgame raꞌichálila benírime ralámuli napu ruyélige alué Jeroboami alué Jeroboami nimio waꞌlula selígame. Aꞌlígerikáchi alué Aíasi ꞌma ꞌwe oꞌchérigame nile, ꞌma tabilé maꞌchílime nile. Alué Jeroboami upila seꞌwináriga oꞌpachátale simea, Onorúgameka ꞌwéchigo ꞌla ruyéleko alué Aíasi Jeroboami upila alemi nawamio. Pe yati napuꞌlige alué Jeroboami upila alemi sebasa, alué Aíasika yati anele: —Mué níriga tabilé seꞌwináriga oꞌpachátawa, neka ꞌwe ꞌla machí pe Jeroboami upila ko mué mukí. Bilé raꞌíchali taꞌmé ꞌla ga kame rumé ne: Regá aní Onorúgame mué gunala olagá: “Neka mué ajchagéturu waꞌlula selígame alé Israeli rewégichi nulame ꞌlige mueka tabiléchigo eꞌwíleko neꞌchí. Mueka abéchigo ená ꞌsile chátiri nóchali nocha meꞌtagá apiépiri alué ꞌyabé mochígame eꞌwélala selígame. Mueka ꞌma tabilé niráturu neꞌchí ꞌlige aminami chojkíturu mué iwérali tania alué pe jaré mono igute newárigame. Jípeko ꞌma meꞌlimé ne alué mué rijimala, suwábaga mué rijimala umugí gunala ꞌma meꞌlimé ne.” Ye raꞌichali ju napu Onorúgame najkí napurigá oꞌtómala mué alué mué gunala. ’Jípeko simibógó ku galírale. Napuꞌlige ku sebasa mué boꞌné galílachi, mué inolá ꞌma mukumela. Alué reꞌmalí nímala napu bajchá mukumela ꞌma sébali ikí napu anile Onorúgame. Abé aꞌkinana, Onorúgame ajchámala uché bilé waꞌlula selígame jena Israeli rewégichi napurigá nulámala, ꞌlige alueka meꞌlimela alué selígame Jeroboami rijimala suwábaga napu bijí ejperé aꞌlige rawé. Abé aꞌkinana Onorúgame resiti raweli ꞌyámala alué ralámuli Israeli rewégichi ejperégame, ꞌminami júlaga uché bilénami gawichí napugiti cha nokagá ejperégame kame bijí napusí alué Jeroboami chojkiasa si akiná. ꞌLige alésíko alué Jeroboami upila mukí ku bejtélachi simile, ꞌlige pe sebasa alué mukí, alué inolá yati mukule. Alué Jeroboami waꞌlula selígame nile alé Israeli rewégichi bilé liá bamí na oká, ꞌlige alué mukusá alué inolá asíbale waꞌlula selígame alué Narabi rewégame.

222

105. Jena ruwimela eꞌwélala nulame mochíbaligo Narabi, Basá, Ela, Simri, ꞌlige Omri alé Israeli rewégichi nulame (basado en 1 Reyes 15:25–16:28)

Alué Narábika pe oká bamí selígame rey asale alé Israeli rewégame gawí boꞌígichi. Alué rioka tabilé ꞌla sébali olale napu Onorúgame nulale, alueka achigóriga ꞌsile napurigá alué oꞌnola. ꞌLige sinéchigo rawé napuꞌlige alué Narabi nejkoa chujkúgichi alué bilisteo ralámuli sayega, bilé sontalo waꞌlula Basá rewégame ꞌma meꞌale alué selígame Narabi, ꞌlige selígame asíbale. ꞌLige meꞌale suwábaga rió Jeroboami rijimala. Alué Basá waꞌlula selígame asale alé Israeli rewégichi bilé liá na naó bamí. ꞌLige bilena Tirsa rewégichi weꞌká riógichi waꞌlúlachi newale napu simíbame nile raꞌíchali gatemia suwábaga ralámuli Israeli rewégachi ejperégame. Alué Basá ꞌwe chátiri nóchale napuyena alué Jeroboami ꞌkúchila, abiena tabilé sébali olale napu Onorúgame nulale. Aꞌlige Onorúgame júlale alué Jeú anilime rió Onorúgame nila raꞌíchali benírime ralámuli oꞌtóriga bilé raꞌíchali alué Basá, alué raꞌíchali regá anime: “Neka waꞌlula selígame rey ajchagéturu mué alé Israeli anilichi nulame, ꞌlige mueka aꞌchigóyéna resí ꞌsile ko napuyena alué Jeroboami, alekeri jípeko elímala ne bilé rió napurigá ꞌma meꞌlimela suwábaga mué ꞌkúchila aꞌchigóriga napurigá resí olale mué meꞌá alué Jeroboami ꞌkúchila.” Napuꞌlige alué Basá mukusá, alué inolá Ela rewégame asíbale waꞌlula selígame rey. Alué Ela anilime rioka waꞌlula nile alé Israeli anilichi pe oká bamí. Bilé rió Simri rewégame alué Ela sontálola nuleme ꞌma meꞌale alué Ela waꞌlula selígame, ꞌlige alué boꞌné alué Simri asíbale waꞌlula selígame. Aminami alué Simri ꞌma meꞌale suwábaga rió alué Basá ꞌkúchila. Alué Simri anilime rioka pe bilé tarali asale waꞌlula selígame napugiti alué sontalo alé Israeli mochígame yati waꞌlula ajcháligame bilé alué sontalo waꞌlula Omri rewégame machisá alué Simri ꞌma meꞌáligo alué selígame Ela rewégame. Alésíko simíbale chaꞌpimea alué Simri rewégame rió, pe iligá alué Símriká eꞌkósile alué boꞌné galila ꞌlige ꞌma rajale boꞌnéchigó napugiti alé pachá galírale rejpíligame. Alué Omri rewégame waꞌlula nile alé Israeli rewégichi makué oká bamí. Alué Omri rewégame rioka ꞌwe chátiri nochali nóchale meꞌtagá alué uché jarela abé ꞌyabé mochígame eꞌwélala, alué Ómrika benírale napurigá ꞌwe tánamala iwérali alué eꞌkarúgame tabiri tabilé ꞌla Onorúgame. ꞌLige ralale bilé waꞌlú rabó Samaria rewégame ꞌlige alé newale waꞌlúlachi, alé gateme nile raꞌíchali alé Israeli nerúgame. 223

Napuꞌlige alué Omri mukusá, ꞌliko alué Akabi rewégame reꞌmalí asíbale waꞌlula selígame. 106. Jena ruwimela eꞌwélala selígame níligo bakiá rió alé Jurá rewégachi (basado en 1 Reyes 14:21–15:24; 2 Crónicas 11:5–16:14) Napuꞌlige waꞌlula kachi alué Roboami

Roboami anilime Salomoni inolá, alué asíbale waꞌlula selígame kulí siné bajchá alé Judá rewégichi okaná chojkégame ralámuli selígame. Pe kulí siné bajchá nocha alué Roboami, alueka waꞌlú tegótigame newale alé weꞌká riógachi suweke weꞌkaná riógachi napurigá tabilé ꞌwesi umubámala maꞌchí pa waꞌlula kachi alué Roboami. ꞌLige gatele weꞌká tábiri nakola alé, aminami waꞌlú goꞌame. Napuꞌlige alué Roboami waꞌlula selígame kachi alé Jurá rewégachi, aꞌlige alué balé eꞌwélala ꞌlige alué ralámuli lebita suwábaga alé Israeli rewégachi ejperégame alé Jurá simíbale bejteramia, napugiti alué Jeroboami tabilé elíligame napurigá Onorúgame ꞌyuga nochámala alé Israeli. Alué Roboami ꞌma mochílige uché jaré ralámuli eꞌwélala balé neraga alué oká besero ꞌórote newárigame eꞌkali tánime tabilé ꞌla Onorúgame. Alésíko suwábaga ralámuli napu ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame oyérame nile, alueka abiena ꞌma alé Jurá rewégichi sébale bejteramia, chiliwemia weꞌká ajágame meꞌagá Onorúgame alé waꞌlú reꞌobachi alé Rusaleni ilígame. Roboami ꞌwe aꞌlá sébali eꞌwele Onorúgame bakiá bamí pe kulí chojkía waꞌlula neraga selígame, alekeri Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírole alé Jurá ejperégame ralámuli napurigá ꞌwe aꞌwágame nímala alué ralámuli Jurá ejperégame. ꞌLige pe abé aꞌkinana alué selígame Jeroboami aꞌrele ꞌwe aꞌlá sébali olá Onorúgame ꞌyuga ꞌlige suwábaga ralámuli alé Jurá ejperégame newale mesa tegoli alé kógimia ajágame meꞌagá alué tabilé Onorúgame rewagachi ajtígame pe aꞌboi riósila, ꞌlige alé eꞌkali tánime nile tabilé ꞌla Onorúgame pe iligá mono. Jaré rió repume nile alé mesa tegoli ilígichi ꞌlige alué rioka okome nile alemi, ꞌlige alemi sime rió ꞌyuga okome nile napu aꞌpagá sime nile ajágame meꞌligá kógimia alué pe tabilé ꞌla Onorúgame. Alekeri alué ralámuli alé Jurá ejperégame ꞌwe chati nóchale napurigá nokame nile alué ralámuli kananeo ꞌyabé.

224

Ejipto mochígame sontalo simíbale nakomia alé Jurá

ꞌLige sinéchigo rawé napuꞌlige alué Roboami ꞌma malige bamí waꞌlula ka alé Jurá, aꞌlige alué Ejipto selígame napabule alué sontalo boꞌné gompaniérola ꞌlige simíbale nakomia alé Jurá. Alué sontáloka ꞌma neyúrale alué weꞌkaná weꞌká riógichi napu Roboami aꞌwágame tegoli newálige abé yabé bajchabé rawé, ꞌlige arigá sébale ale Rusaleni rewégachi. Aꞌliko Onorúgame júlale bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali benírame uché jaré ralámuli Semaíasi rewégame, júlale ruyéniliga alué Roboami ꞌlige eꞌwélala alué Roboami ꞌyuga nóchame: —Onorúgameka alarigá elale napurigá ꞌemi ꞌwe resíriga ejperélamala, napugiti ꞌémika ꞌma aꞌréligame eꞌwía Onorúgame nulalila rejcholi. ꞌLiko alué Roboami ꞌlige alué Roboami ꞌyuga nóchame ꞌwe sewele anigá: “Bijchiá ju tabilé ꞌla sébali oláligo ramué napu nulale Onorúgame.” Abé aꞌkinana alué Semaíasi uché ku nawale eꞌnemia alué Roboami ꞌlige alué ꞌyuga nóchame uché bilé raꞌíchali aꞌpagá nawale Onorúgame nila, regá anele: —Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali machí ꞌma ku ꞌwe aꞌlá ꞌnátaligo ꞌemi, alekeri tabilé elímala napurigá alué waꞌlula Ejipto nulame gajunámala alué weꞌká galí alé Rusaleni jágame. Pe iligá elámala napurigá ꞌemi ꞌwe resí ikimela cha nokagóriká, ꞌémika najtétimala weꞌká enomí alué waꞌlula Ejipto selígame. Aꞌliko alué Ejipto waꞌlula selígame ꞌlige alué ꞌyuga nóchame ꞌma oꞌtole suwábaga tábiri napu newálige alué Salomoni, alué ꞌórote newárigame, alé waꞌlú reꞌobachi unilime ꞌlige alé Salomoni galílachi nerúgame. ꞌLiko alué Roboami ku newale uché alué suwábaga tábiri oꞌtorúgame, pe iligá alueka brónsete newale. ꞌMa makué gichao bamí waꞌlula ka selígame alué Roboami, ꞌma mukule. Alésíko alué Roboami inolá Abíasi rewégame asíbale waꞌlula selígame. Waꞌlula kachi alué Abíasi

Napuꞌlige Abíasi waꞌlula ka selígame tabile ꞌla sébali eꞌwale napu nulale Onorúgame. Onorúgameka arigáchigo ꞌla eꞌwílekó napurigá waꞌlula selígame nímala alué Abíasi ꞌmáchigo alanéligame alué Rabí ꞌyabé bijí ajtígichi, alué Abíasi umúlila, napugiti alué Rabika ꞌla sébali oláligame napu nulélige Onorúgame, pe siꞌnepi tabilé sébali olale pe napuꞌlige nulale meꞌlíniliga alué Uríasi alué upila bujéniliga ꞌyuga asináliga. Alué waꞌlula selígame Abíasi senibí nejkole alué Jeroboami sayega alué Israeli selígame ꞌlige senibí ꞌla neyúrole alué Abíasi nejkoga 225

napugiti alué Abíasika ꞌwe ꞌla bijchígime níligame Onorúgame ꞌla nejkúrimio. Alué Jurá ejperégame ralámuli ꞌma bujele jaré gawí ꞌwechi weꞌká galí jágame alé Israeli. Alué Abíasika mukule pe kulí bakiá bamí asagá waꞌlula. Alésíko alué Abíasi inolá asíbale waꞌlula selígame neraga Asa rewégame. Waꞌlula kachi alué Asa

Ásaka ꞌwe aꞌlá nóchale. ꞌWe aꞌlá eꞌwale napu Onorúgame nulele, ꞌlige ꞌma gajúnale alué mesa tegoli napu meꞌame nile ajágame alué ralámuli pe tabilé ꞌla riosi kógimia, ꞌlige ꞌwe aꞌwágame nulele ralámuli napurigá oyéramala alué ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgamecho, aminami nulele napurigá ꞌla semáriga sébali olámala napurigá nulá. Pe kulí chojkía nocha pe kulí uꞌkabi bamí, alué Ásaka tabilé siné nejkole saíla ꞌyuga. Aꞌlige alué Asa ku ꞌwe ꞌla aꞌwágame newale alué waꞌlú tegoli alé suweke boꞌígame weꞌkaná weꞌká riógichi, ꞌlige weꞌká sontalo napabule. Abé aꞌkinana, alé bilena Kusi rewégachi mochígame ralámuli sile alé Jurá mochígame ralámuli ꞌyuga nakomia. ꞌLiko alué Ásaka nejkúrali tánile Onorúgame napurigá ꞌla neyúramala nakoga alué alé Jurá ejperégame ralámuli, ꞌlige alué ralámuli Jurá ejperégame neyúrale nakoga napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌíroligame. Napuꞌlige ꞌma kumi sichi alemi eꞌyénasa nakoga aꞌlige alemi maꞌchínale najtepamia alué bilé rió napu Onorúgame rejchólila ruyeme nile ralámuli alué rió Asaríasi rewégame, ꞌlige anele: —Mué waꞌlula selígame Asa, Onorúgame ka najkí napurigá senibí ꞌwe ꞌla sebali eꞌwámala mué. Alarigá ꞌwe ꞌla sébali eꞌwásaká mué ꞌliko Onorúgame elámala napurigá ꞌla senibí neyúromala mué nejkoga ꞌlige napurigá ꞌla semáriga maꞌchínamala suwábaga mué nochálilachi. Aꞌliko alué Asa abichilubi ꞌwe gajúnale alué eꞌkarúgame tábiri newárigame napu tabilé ꞌla Onorúgame nile. Aminami ꞌma mabule uꞌsula napugiti alué uꞌsúlaka nulale newániliga bilé mono tase ꞌla Onorúgame. Asa abiena ꞌma eꞌkósale alué mono. Alarigá resiti raweli ꞌyale alué mukí. Napuꞌlige waꞌlula selígame kachi alué Asa, ꞌlige weꞌká ralámuli Israeli rewégichi ejperégame simíbale alé mochige ejperega, ꞌlige simíbale alé Jurá bejteramia napugiti machíligame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌirio Onorúgame alé Jurá ejperégame ralámuli. Alué waꞌlula rey alé Israeli nejpósale alué weꞌé Jurá rewégame

ꞌMa weꞌkabé bamí aꞌkinana, Basá rewégame rió alé Israeli rewégachi selígame ꞌlige alué gompaniérola sontalo ꞌma nejpósale alué weꞌé Jurá rewégame. ꞌLiko alué Ásaka ꞌwile enomí alé waꞌlú 226

reꞌobachi mochígame ꞌlige chaꞌpílechigó enomí boꞌné nila, ꞌlige náole alué selígame uché bilena ajtígame, alé Siria rewégichi ajtígame napurigá nejkúramala nejkólichi. ꞌLiko alué Siria ajtígame nulame waꞌlula selígame nejkole alué Israeli mochígame ralámuli ꞌyuga, ꞌliko alué Israeli mochígame sontalo aꞌrele alué Jurá mochígame ralámuli ꞌyuga nakoa, tabilé aminabi ikírale napugiti nemíligame alué Siria mochígame. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe ayole alué Asa ꞌyuga ꞌlige júlale bilé raꞌíchali ruyéniliga, alué rioka Onorúgame rejchólila ruyeme nile uché jaré ralámuli, Anani rewégame. Alué rioka juláliru regá anéniliga alué Asa: —Onorúgame ka regá aní: “Mueka ꞌwe ꞌla bijchigi télikuru ne ꞌwe ꞌla guꞌírimio mué aꞌchigóriga napurigá guꞌírige ne mué napurigá uméromala alué Kusi mochígame ralámuli. Iligá mueka tabilé ꞌla bijchígilekuru ꞌwe ꞌla nejkúrimio ne. Neka ꞌwe ꞌla eté tachiri nocha alué ralámuli ꞌlige ꞌwe ꞌla guꞌírime ju ne alué napu ekí ꞌla oyérome ju neꞌchí. Neka elámala jípesí aminá napurigá ꞌwe nakómala ralámuli mué gompaniérola ꞌyuga napugiti mueka ꞌwe chati nóchaligame nejkúrali tania alué Siria ajtígame selígame.” Alanésiga alué Asa ꞌwe ayole ꞌlige nulale napurigá resí olawa alué Anani. Abé aꞌkinana ꞌma nayúnale ronochí alué Asa, aꞌlígechigo tabilé asé tánile Onorúgame napurigá guꞌírowa. Oká bamí aꞌkinana ꞌma mukule. Aꞌlígesí ꞌma osá naosa makué na bilé bamí waꞌlula asálige selígame. Alésíko alué inolá Josapati rewégame waꞌlula asíbale selígame. 107. Jena ruwimela Elíasi ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyéligo alué Akabi ꞌwe ená ꞌsime ko (basado en 1 Reyes 16:29–19:21) Alué rey Akabi ꞌlige boꞌné upila Jesabeli ꞌwe chati nóchale

Pe uꞌkabi bamí rokárikáchi napurigá mukumea alué Asa waꞌlula Jurá selígame, mukule alué Omri alé Israeli waꞌlula selígame. Alésíko alué Akabi alué Omri inolá alué asíbale waꞌlula. Alué Akabi ꞌwe chátiri nóchame nile, meꞌtagá suwábaga alué uché jaré selígame napu mochile abé ꞌyabé. Alueka bilé mukí ꞌyuga newile uché bilénaka nawágame Jesabeli rewégame napu nile alé Sironi rewégachi selígame malala. Suwábaga ralámuli alé Sironi ejperégame ꞌwe tánime nile iwérali alué mono aꞌboi newálila Baali rewégame tase ꞌla Onorúgame, ꞌlige alué mukí Jesabeli ꞌwe eꞌwérali anele alué boꞌné gunala 227

Akabi napurigá eꞌwámalachigó alué mono Baali rewégame tase ꞌla Onorúgame iwérali tania, ꞌlige alué Akabi arigá ꞌma oyérale, tánile iwérali alué Baali rewégame mono. Abiena alué Akabi upila nulale bilé reꞌobá napurigá newámala alué rió Akabi. ꞌLige alué reꞌobaka tabilé ꞌla nímili nile napugiti alué ralámuli tabilé ꞌla Onorúgame oyérame alé eꞌkali tánime nile alué aꞌboi riósila tase ꞌla Onorúgame napu simíbame nile raꞌíchali gatemia ralámuli Israeli ejperégame. Newale alé Samaria anilichi napu nile waꞌlúlachi. Aminami alué mukí Jesabeli rewégame nulele alué Akabi napurigá meꞌlimela suwábaga alué ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame rejchólila benírame ralámuli, pe iligá bile rió Abiríasi rewégame asale alemi napu repume nile suwábaga tábiri alé alué waꞌlula selígame Akabi galílachi. Alué rioka ꞌwe aꞌlá oyérame nile Onorúgame reꞌpá rewagachi ajtígame ꞌlige chíbaka mochile bilé siento rió napu nile Onorúgame rejchólila benírame ralámuli, chíbaka mochile bilena resochí ꞌlige alé oꞌtome nile goꞌame. Bilé rió Elíasi anilime Onorúgame rejchólila benírame ruwile tabilé uꞌkumeo

ꞌYa aꞌlige bejtele bilé rió Onorúgame rejchólila benírame uché jaré ralámuli Elíasi rewégame. Siné rawé simile eꞌnemia alué selígame Akabi rewegame, ꞌlige anele: —Neka Onorúgamete ꞌyárigame ju nóchali ꞌlige alué ꞌyuga nóchame ju ne, Onorúgame napu “Yavé” rewalime ju (ebreo raꞌíchaga), alué napu ꞌla rewagachi ajtígame ju, ꞌlige Onorúgame ruyéturu tabilé ukumeo jipe si jena bochígimi Israeli rewégachi, napusí ne ruwí, ku uché uꞌkumeo aꞌlige kulí uché uꞌkumela. ꞌLige Onorúgame nulele alué Elíasi napurigá simela chíbamia gomichi aꞌmulipi napu Keriti rewégame gomí boꞌile, ꞌliko Elíasi simile alemi chíbaka asimea. Alué Akabi meꞌlináliligame alué Elíasi. Napuꞌlige alemi ajtígichi alué Elíasi chíbaka alué jaré golachi aꞌpime nile goꞌame alué Elíasi. ꞌLige alué rió Akabi rewégame ka ꞌwe ꞌyáale alué Elíasi, tabiléchigo rewáleko. Bilé mukí gunámakame guꞌírole alué Elíasi

Alué Elíasi alé asale napusí ꞌma wakibasa alué gomí napugiti tabilé uꞌkúligame, ꞌlige Onorúgameka nulele napurigá simela alué Elíasi bilena riógichi napu nile alé Sironi rewégachi aꞌmulípimi, ꞌlige nulele napurigá alemi sebámala napu bejté bilé mukí gunámakame ꞌlige napurigá alé asimela alué mukí bejtélachi. Napuꞌlige alué Elíasi alemi sebasa, etele bilé mukí gunámakame alemi eyéname igú napabuga, 228

ꞌlige alué Elíasika tánale goꞌame. ꞌLige alué mukí gunámakameka ruwile peꞌtá arina nígó ꞌlige peꞌtá wiꞌí baꞌrúgame ꞌlige pe alué boꞌné mukicho goꞌyame ꞌlige alué boꞌné mukí ranala alué baní arínate newárigame. ꞌLige alué Elíasika nulele newániliga bilé baní alué Elíasi goꞌyame bajchá ꞌlige alué mukí ꞌlige alué mukí ranala goꞌyame ka peꞌtá nujubapi newámala. ꞌLige anele Elíasi ꞌla alarigá ꞌsísaká alué mukí ꞌliko Onorúgame elamio napurigá ꞌla anachámala alué arina ꞌlige alué wiꞌí baꞌrúgame napuꞌlige ku uꞌkú si. ꞌLiko alué mukí gunámakame newale bilé baní pe uꞌtá alué Elíasi goꞌyame. ꞌLige alué arina ꞌlige alué manteka baꞌrúgame ꞌla anachárale weꞌká rawé suwénaga tabilé uꞌkuchi. Siné rawé, alué mukí gunámakame inolá ꞌwe iwégame nayule ꞌlige ꞌma tabilé iwía boꞌile, ꞌlige Elíasika ꞌwéchigo ꞌla tánileko Onorúgame napurigá ku ajánamala alué uꞌtátiri towí napugiti alué mukika ꞌwe ꞌla guꞌíriligame goꞌame kogia alué Elíasi. ꞌLige buchele chuꞌala alué uꞌtá towí mukugá boꞌígame, ꞌliko alué towí ꞌla ku ajánale. Napuꞌlige alué mukí gunámakame etesa ku ajánaligo alué towí, ꞌliko machile ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgamete julárigame níligo alué Elíasi ꞌlige ꞌla Onorúgame rejchólila benírime níligo ralámuli alué Elíasi. Elíasi ꞌlige alué Baali oyérame ralámuli

Alarigá simárale bakiá bamí, tabilé uꞌkule, ꞌlige bochígimi ꞌwe nerule eꞌlowichi alé pachá Israeli rewégachi gawichí. ꞌLige alué Akabi rewégame selígame ka tabilé ꞌcho aꞌrélige alué Elíasi najatia, bochígimi ꞌyame nile. Alésíko Onorúgame anele alué Elíasi napurigá simela napu asale alué Akabi, ꞌlige anele Onorúgame alué Elíasi ꞌma ku ꞌla uꞌkírimia. Napuꞌlige etesa Akabi alué Elíasi, regá anele: —¡Pe rekóchigo ꞌla ku nawákuru muébá! Mué chojkila gite ꞌwe resíriga, ꞌwe jeliga ejperékuru suwábaga ralámuli jena Israeli ejperégame. ꞌLige alué Elíasika regá anele: —Neka tabilé chojkila káwé alakiá jemi ꞌemi ejperélachi Israeli rewégichi, mué ꞌlina chojkila júpaché napugiti mueka tabilé ꞌla sébali eꞌwáligame napu nulale Onorúgame. ꞌÉmika weꞌká riosi oyérame júkuru. ꞌLige alué jaré riosi napu oyérame ju ꞌemi, tase Onorúgame rewagachi ajtígame ju. ¿Chieri riosi ꞌnalina aꞌlá oyérisa níligo ꞌemi, tabilé ꞌla Onorúgamechelá? ¿ꞌLa waꞌlula Onorúgamechelá? ꞌLa sébali naꞌtawa ꞌemi Onorúgame oyérimia, ꞌwe aꞌlala Onorúgame ka rewagachi ajtime júkuru. Jipe ꞌla machiboa chieri ꞌnalina ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame ka. Nulewa suwábaga ralámuli napurigá simámala alé 229

rabó Karmelo rewégachi ꞌlige bayérowakáchigó suwábaga alué Baali ꞌyuga oyérame balé. Aꞌliko napuíle alué Baali oyérame ralámuli abiena alué Baali balé abaleké oyérame, ꞌliko alué Elíasika regá anele: —¿Chonigá siné neraga tabilé ꞌla naꞌtáliché chieri ꞌnalina ꞌla oyéritiká, alué Baali o alué ꞌla bijchiá Onorúgamechelá? ꞌLa bijchígilia ka Onorúgame, ꞌliko alué oyérowa. ꞌLige Baali nísaká Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌliko alué oyérowagó. Taꞌwesi nejele. Pe kilí jale. ꞌLiko Elíasi uchéchigo regá anele: —Pe néchopi rejpí napu Onorúgame rewagachi ajtígame oyérame ju ꞌlige jena mochíkuru naó siento na malígesi makué ralámuli balé Baali oyérame. Aꞌliko jipe jena ꞌla machibóabá chieri ꞌnalina ka ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame. Aka aꞌpásibá oká oꞌtoló, ꞌlige alué naó siento na malígesi makué rió newámala bilé mesa tegoli, ꞌlige ne newámalachigó uché bilé mesa tegoli, ꞌlige alué ralámuli meꞌlimela bilé roló ꞌlige ne alué uché bilé, ꞌlige roꞌawa aꞌpílipi alé mesa tególichi amoba iguchi, pe iligá tabilé naꞌyewa. Aꞌlige iꞌwana iꞌpílipi bayémala aꞌboi riósila, ꞌlige alué riosi napu eꞌkósimala alué saꞌpá alé ajtígame, alué nímala ꞌla bijchiá Onorúgame ꞌla rewagachi ajtígame. Suwábaga ralámuli ꞌwe ꞌla nirale alarigá ꞌlige oꞌmaka sinale ꞌla ko alarigá. ꞌLiko alué Elíasi elile alué Baali oyérame napurigá chaꞌpimela apiépiri roló napu najkile aꞌboi, ꞌlige alué Baali oyérame ꞌwe ꞌla newale alué mesa tegoli ꞌwe beꞌá chojkile newá ꞌlige alé rekale alué roló meꞌagá ꞌlige ꞌwe jale tania alué Baali napu aꞌboi oyérame nile napurigá eꞌkósimala alué roló alé jale tania alué Baali napu aꞌboi oyérame nile napurigá eꞌkósimala alué roló alé, ꞌlige tabiléchigo che ikíleko alé mésachi boꞌígame, tabilé rajínale alué mesa tegoli amoba napu boꞌile alué roló. ꞌMa rawilí kachi alué Elíasika chojkile gawelia, ꞌlige anele: —Abé aꞌwágame sinasi napurigá julámala bilé naꞌí alué Baali napu ꞌemi tánime ju iwérali, siné kachi alué Baálika nocha chujkugérémá, siné kachi bilénami eyénarémá, gojchigá boꞌigérémá. ꞌLiko alué Baali oyérameka abéchigo aꞌwágame sinale, aminami sikirele aꞌbopi saꞌpálachi siparínate ꞌlige selate napurigá ꞌla julámala naꞌí alué Baali. ꞌLige rekó alé uchuke rukuchégame aꞌwágame tania naꞌí alué Baali pe loꞌika anile, tabiléchigo nejéleko alué Baálika, tabilé rajínale alué roló saꞌpala alé mesa tególichi. Onorúgame naꞌí náole ꞌpa rewagáchika

Aꞌliko Elíasika newale bilé mesa tegoli Onorúgame alé chiliwélime goꞌame ꞌlige suwábaga ꞌla gatega aꞌrele. ꞌLige jole alé mesa tegoli 230

ilígichi chojkirá noligá, ꞌlige amoba mésachi roꞌele baꞌwí ꞌlige ꞌma bochile baꞌwí alé rejkolichi. ꞌMa alí napuꞌlige ꞌyálime nile goꞌame Onorúgame, aleké ora kachi alué Elíasika Onorúgame iwérali tánale aꞌwágame raꞌíchaga, regá anele: —Muérigo Waꞌlula Onorúgame, jipe rawé ꞌwe ꞌla machíriwa suwábaga ralámuli israelita ꞌla bijchiá ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame ka mué, ꞌlige neka ꞌla mué ꞌyuga nóchame ko. ꞌLiko Onorúgameka naꞌí náole ꞌpa rewagáchika ꞌlige rajínale suwábaga alué roló saꞌpala ꞌlige baꞌwítiri ꞌma tabilé ne ikiá kíbale ꞌlige alué mesa tególitiri. Napuꞌlige suwábaga alué ralámuli etesa alarigá ikichi, regá anile: —¡Onorúgame ꞌnalina ju waꞌlú aꞌwalí nígame alé ꞌpa rewagachi ajtígame! ꞌLiko alué Elíasika anele alué ralámuli boꞌné gompaniérola: —¡Chaꞌpisí suwábaga ralámuli, alué Baali oyérame! ¡Taꞌwesi aꞌrewa napurigá neyúsamala! ꞌLiko alué ralámulika napu jale alemi yati chaꞌpile alué ralámuli. ꞌLige alué Elíasika meꞌale suwábaga alué Baali oyérame ralámuli balé aꞌlige rawé. ꞌLige alué Eliasi nulele alué Akabi napurigá goꞌmela goꞌame taꞌchó sébachi waꞌlú ukí. ꞌLige alué rió Elíasi alé reꞌpá rabó simile Karmelo rewégame ilígichi, alué rió boꞌné ꞌyuga nóchame ꞌyúrale. Alé ꞌpa rabó sebasa rojpóchaga chujkíbale wijchí Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia, ꞌlige boꞌné ꞌyuga nóchame nulele napurigá eꞌnémala ꞌmi waꞌlú baꞌwí ilígichi ta nolega iligá. ꞌLige alué ꞌyuga nóchameka aꞌmibemi simigá eꞌnele, ꞌlige tabilé ꞌwesi nolí etele. ꞌLige ruwile tabilé etésaká: “Tabilé iꞌté nolí” anile. ꞌLiko alué Elíasika anele: “Gicháosa simigá eꞌnéwaguru.” ꞌLiko gicháosa simigá eꞌnele alué rió. Gicháosa káchika ꞌla etele uꞌtá nolí chujkugó alé ꞌnaka baꞌwichí amóbaka. Pe uꞌtá nile alué nolí, pe bilé makomí neraga. ꞌLige alué Eliasi nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá kumi julama alué Akabi ku bejtélachi. Ruyele tabilé yati simisáká ꞌliko tabilé ganámará simiá, pecha ꞌla nímará alé kareta asigá owame gawete banasúkime, ꞌwe rajsá ilimérá weꞌé. Aꞌliko alué Akabi bijchígile waꞌlú ukumeo ꞌlige yati simile ku bejtélachi. Aꞌlige rawé waꞌlú uꞌkule, ꞌwe aꞌwágame. ꞌLige alué rió Elíasika ꞌwe ꞌma ilile boichimi uꞌkí majaga, ꞌlige sébale alé galírale Akabi bejtélachi taꞌchó sébale alé alué Akabi. Elíasi ꞌwe ꞌmale.

231

Elíasi ꞌmásile Jesabeli majaga

Alué selígame Akabi sebasa ku galírale yati ruyele alué boꞌné upila Jesabeli rewégame mukí Elíasi ꞌma suwábaga rió Baali oyérame meꞌáligo. ꞌLiko alué Jesabélika ꞌwe ayole ꞌlige júlale jaré rió ruyénaliga alué Elíasi meꞌlimeo melénala rawé. Napuꞌlige alué Elíasi machisá ꞌwe ayóligo alué Jesabeli, ꞌliko alué Elíasi yati ꞌmásale ꞌmimi mejkami, alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi nasípami simírole ꞌlige sébale alé waꞌlú rabó Sinaí rewégachi. Alemi rewale bilé resó ꞌlige alemi bajkile gojchimea. ꞌLige Onorúgameka rukele chonigá chíbaka eyéneo, ꞌlige alué Elíasika anele: —Pe necho rejpí ajagá napu ꞌla mué oyérame ju, ꞌlige Jesabeli neꞌchí najato meꞌlináliga. ꞌLige Onorúgameka anele: —Mochí gichao mili ralámuli alé Israeli rewégachi ꞌla neꞌchí oyérame napu tabilé siné oyérame ju alué Baali rewégame mono. Jípeko ku simibóagó napu ajtí alué Eliseo ꞌlige anéwaka alué nimio ne nila rejcholi benírime ralámuli nujubá napuꞌlige mué mukusá. Napuꞌlige alué Elíasi ꞌma sebasa napu asale alué Eliseo, alué Elíasika yati amoba rejpopa ujchele alué boꞌné Elíasi oꞌpáchala weꞌlí amoba chujkúgame napurigá machimela ralámuli alué nimio Onorúgame rejchólila benírame ralámuli, ꞌlige pe abé aꞌkinana simile alué Eliseo alué Elíasi ꞌyuga bejteramia alué Elíasi guꞌíromia. 232

108. Jena ruwimela alué selígame rey Akabi ꞌwe enátiri nóchali nóchaligo, ꞌlige Elíasika anéligo Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyamio (basado en 1 Reyes 20–21) Alué sontalo Israeli mochígame umérile nakoga alué Siria mochígame sontalo

Napuꞌlige alué selígame rey Akabi rewégame waꞌlula kachi alé Israeli, alué selígame rey Ben-Arari alé Siria selígame, simile nejkomia alemi Samaria rewégachi. Samaria rewégachika waꞌlúlachi nile Israeli mochígame ralámuli simíbame raꞌíchali gatemia. ꞌLiko Onorúgame júlale bilé Onorúgame rejchólila benírame uché jaré ralámuli regá anéniliga alué Akabi: —Onorúgame ka regá ané neꞌchí: “Ne Onorúgame, neka guꞌíromala alué weꞌká sontalo Israeli mochígame napurigá neyúramala nakoga, napurigá ꞌla machimela ne ko ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame.” ꞌLa alarigá ikile napurigá anile alué rió Onorúgame rejchólila beníriame ralámuli, neyúrole nakoga alué Israeli mochígame sontalo, ꞌlige peꞌtá aꞌkinana pe uꞌkabi mechá kachi alué Siria mochígame sontalo uchéchigo sásale alué Israeli mochígame sontalo. ꞌLiko Onorúgame rejchólila beníriame ralámuli uchéchigo simile ꞌlige anele alué Akabi: —Onorúgame ka regá ané neꞌchí: “Ne Onorúgame, neka uchéchigo guꞌíromala alué sontalo Israeli ejperégame napurigá neyúromala nakoga, napurigá meꞌtiboa alué Siria mochígame sontalo.” ꞌLige ꞌla alarigá ikile. Neyúrole nakoga alué sontalo Israeli mochígame pe iligá alué Ben-Arárika alué Siria selígame eꞌkali tánale alué Akabi napurigá tabilé meꞌliboa, ꞌlige alué Akábika yati ꞌla nerale, gatele bilé raꞌíchali ꞌlige ꞌma ꞌla elile napurigá ku simela. Alésíko ꞌwe ayole Onorúgame alué Akabi ꞌyuga tabilé meꞌáligame alué selígame Ben-Arari, ꞌlige júlale bilé boꞌné Onorúgame rejchólila beníriame ralámuli regá ruyéniliga: —Onorúgame ka regá aní jípeko mué ꞌnalina mukumeo napugiti eꞌkáligame mué alué rió Siria rewégachi selígame. Alarigá ruyésiga alué Akabi ꞌwe ayole ꞌlige simile ku bejtélachi galírale.

233

Akábika ꞌwe koruka etele Naboti nila wasá

Nerule bilé wasá alé aꞌbé waꞌlú galí ilígachi alué Akabi galila ꞌwe semati alé bilena weꞌká riógichi Jesreeli rewégachi, ꞌlige weꞌká ꞌuba echiruga ilile alé wasachi, alué wasaka bilé rió nila nile Naboti rewégame. Alé ꞌuba echirúgameka alué Naboti rijimala nila nílige ꞌwe ꞌyasi napuꞌlige si makué okaná chojkégame gayénale alué Kanani rewégame gawí alué israelita ralámuli ejperélachi napuꞌlige bijí ajtígichi alué Josué. ꞌLige alué selígame Akábika ralinalia asálige alué wasá eꞌkarúgame gilibá echimea. Alué Akábika enomí ꞌyámoríle, bilé weꞌé abé aꞌlá ꞌma ta najkisáká enomí. ꞌLige alué Naboti rewégame rioka tabilé ralinénele alué wasá ꞌuba echirúgame nibilé nakulínilechigó. ꞌLiko alué Akábika ꞌwe ayole, tabilé goꞌale goꞌame ku galírale sebasa. Napuꞌlige alué upila etesa ꞌwe seweka ajtigó alué rió boꞌné gunala Akabi, rukele chonigá aliena seweka ajtigó, ꞌlige alué Akábika ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyele tachiri giti ꞌwe seweka ajtigó. ꞌLiko alué Jesabélika anele alué rió Akabi waꞌlula ko selígame ꞌlige ꞌla lisensia nígame ko napurigá ꞌsímala napurigá najkí boꞌné. Alésíko alué Jesabeli támoríle alué gawí ꞌlige kógimoríle boꞌné gunala. ꞌLiko alué mukí Jesabeli osele alué jaré rió napu abé najtékame nile alé Jesreeli. Alué mukí osilílaka anime nile napurigá ꞌyáawa alemi oká rió ꞌwe ená nokame pe ꞌyégiga eꞌyéname napurigá ꞌyégiga ruyémala alué selígame ꞌwe cha anigá eyéneo alué rió Naboti, pe Onorúgame gawéliga eyéneo ꞌlige alué waꞌlula selígame gawéliga eyéneo. Alué mukí Jesabélika pe najkigá ꞌsile alaꞌsiá napurigá galírale bajchawa alué rió, ꞌlige napurigá meꞌliboa rejtete aꞌpaka napurigá nokame nile alué israelita ralámuli napuꞌlige cha ꞌsisa bilé ralámuli israelita, Onorúgame gawélisa, ꞌlige oká ralámuli nisa machime alarigá eyéneo alué rió. ꞌLige alué mukika seyárale alué selígame Akabi séyolate, ꞌlige náole alué apeli. Alué alé Jesreeli eꞌwélalaka ꞌla sébali olale napu nuléliru alué mukí Jesabélite, ꞌlige ꞌma meꞌlisá yati ruyele alué Jesabeli. ꞌLiko alué mukí yati ruyele alué selígame Akabi ꞌma meꞌlílirigo alué Naboti ꞌlige ꞌma ꞌla ko napurigá niga rejpímala alué wasá ꞌuba echirúgame napu ꞌwe korúlige alué Akabi. ꞌLiko alué Akabi ꞌla niga asíbale alué wasá. ꞌLige Onorúgameka júlale Elíasi regá ruyéniliga alué selígame Akabi: —Onorúgame jula neꞌchí mué ruyéniliga ꞌma mukumeo mué ꞌlige oꞌkochí ꞌma chaꞌmimeo mué elalá wijchimi pachúkame aꞌchigóriga napurigá oláliru alué Naboti. ꞌMa etégorí ꞌwe cha ꞌsime rió ko mué, alekeri jípeko ꞌma meꞌlimérí suwábaga alué mué galílachi ejperégame, 234

alué mué upila ꞌlige mué ꞌkúchila, aꞌchigóriga napurigá meꞌale alué Jeroboami ꞌkúchila ꞌlige upila ꞌlige alué Baasa ꞌkúchila ꞌlige upila. Alanésiga alué Akabi machile ꞌwe cha ꞌsíligo ꞌlige ꞌwe sewele. Alésíko Onorúgameka machírile alué Akabi tabilé meꞌlimeo alué Akabi ꞌkúchila ꞌlige upila bijí tabilé ꞌcho waꞌlula kachi ka alué Akabi inolá. Meꞌliméríle napusí ꞌma waꞌlula selígame asibasa alué boꞌné Akabi inolá. Onorúgame alué Elíasi nulele napurigá alarigá ruyémala alué Akabi. 109. Jena ruwimela Josapati waꞌlula asíbaligo alé Jurá nulame (basado en 1 Reyes 22:1-50; 2 Crónicas 17:1–21:1a) Pe kulí chojkichi nulá alué Josapati

Napuꞌlige alué Akabi waꞌlula nulame kachi alé Israeli rewégichi gawichí, alué Josapátika waꞌlula nulame nile alé Jurá rewégichi gawichí. Josapátika alué waꞌlula selígame Asa rewégame inolá nile. Alué Josapátika ꞌwe alá nóchame selígame maꞌchínale uꞌkabi bamí pe kulí chojkía, ꞌwe ꞌla sébali nóchale napurigá nulele Onorúgame, ꞌlige alueka najkime nile napurigá Onorúgame ꞌwe ꞌla ruyémala tachiri nochátiká. Abiena ꞌwe ꞌla mochile sontalo napurigá repuka mochímala alé Jurá rewégichi gawichí suweke. Onorúgameka ꞌwe ꞌla galele napurigá nóchame nile alué Josapati, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe nígame newale alué Josapati ꞌlige ꞌwe neyúrome nejkoga. Alué Josapátika abiena ꞌma gajúnale alué jaré mesa tegoli napu alué ralámuli alemi riógame moleme nile oꞌkuí iwérali tániga pe alué mono tase ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame. ꞌLige ꞌma meꞌale alué rió alemi repume napu alemi ꞌsime rió ꞌyuga okome nile, alué alemi ꞌsime alué mono iwérali tánime. Aminami júlale jaré rió boꞌné ꞌyuga nóchame ꞌwe najtékame nóchali nígame, napabúriga júlale alué lebita ralámuli ꞌlige eꞌwélala balé alemi weꞌkanami riógichi beníriniliga napu nulá Onorúgame alemi ejperégame ralámuli. ꞌLige alué alemi simiba oꞌtole bilé apeli napu uchúkame nile suwábaga Onorúgame nila rejcholi. Pe iligá alué Josapátika napuꞌlige ꞌma ꞌwe nígame ka ꞌlige ꞌma ꞌwe machirume ka ꞌwe cha ꞌsile, ꞌma gompaniérola gayénale alué Israeli rewégichi waꞌlula rey, napugiti alué Josapati inolá alué Atalía rewégame mukí ꞌyuga newíligame, alué Jesabeli ꞌlige Akabi malala. Alésíko ꞌma gompaniérola gayénale alué israeli mochígame ralámuli alué Jurá mochígame ralámuli ꞌyuga. Onorúgameka tabilé najkílige 235

napurigá alué rió gompaniérola nímala cha chátiri nóchame níligame alué Akabi ꞌlige alué upílachigó. Raꞌíchale Josapati ꞌlige Akabi ꞌwe aꞌlá ko nakolia alué ralámuli sirio sayega

Pe uꞌkabi bamí nujubami alué Josapátika simile alé Samaria rewégichi napu nile alé Israeli waꞌlúlachi, alué selígame ꞌyuga raꞌichamia alué Akabi rewégame. Alué Akábika anile ꞌwe ꞌla nítikó napurigá napuíka sásilia alué ralámuli Siria mochígame, alué Akabi ꞌlige alué Josapati ku bujémoríle alué weꞌká riógichi Ramoti rewégame napu nejpogá mochile alué ralámuli Siria mochígame. ꞌLiko alué Josapátika ꞌyati ꞌla oyérale, pe iligá anile bajchá ꞌla Onorúgame rukétiká pala ꞌla sásitiká o tabilé chalá. Aꞌliko alué Akabi rewégame rioka napabule alué naó siento ralámuli boꞌné gompaniérola napu rejcholi nejime korime nile Onorúgame nejila, ꞌlige alué naó siento rioka ruwile Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírimio alé Israeli ejperégame ralámuli abiena alué Jurá ejperégame. Pe iligá alué naó siento rioka tabilé ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame ꞌyuga nóchame nile, pe seꞌunáriga nóchame nile. ꞌLiko alué Josapátika rukele pala ajtigó bilé ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rejchólila benírime uché jaré ralámuli. ꞌLiko alué rió Akabi rewégameka ruyele aba ajtigó bilé rió ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rejchólila benírime ralámuli Mikaíasi rewégame rió, pe iligá tabilé galéoríle, napugiti pe senibí ruyame nile tabilé ꞌla nimio, tasiné ruyame nile ꞌwe ꞌla nimio. Rekó alarigá anichi alué Akabi alué Josapátika abirigáchigo akináliríleko chonirá alué rió Onorúgame rejchólila benírime alué rió Mikaíasi rewégame. ꞌLiko alué Akábika júlale jaré rió alué Mikaíasi rewégame rió bayéniliga. ꞌLiko ꞌma noláliru alué Mikaíasi, ꞌlige alué Mikaíasika ruwile tabilé neyúrimio nejkoga alué Josapati. Ruyele Onorúgameka pe alarigá rekío napurigá pe ꞌyégali ruwimela alué uché jarela naó siento rió pe napurigá alemi nakólichi mukumela alué Akabi. Alué sontalo Siria mochígame ꞌma meꞌale alué Akabi

Alué Akabi ꞌlige alué Josapátika arigáchigo simíbaleko alué Siria ralámuli ꞌyuga nakomia napu mochile ejperega alé bilena weꞌká riógichi Ramoti rewégachi. ꞌLige alué Akábika oꞌpachátale pe napurigá oꞌpochátame ju alué sontalo. Alué Siria rewégachi nulame waꞌlula selígame ka ꞌwe meꞌlinalia asale alué Akabi, ꞌliko alué Siria rewégachi nulame gompaniérola ka pe Josapati najátale napugiti alueka alué selígame Akabi oꞌpáchala oꞌpáchaga eyénaligame alemi nakólichi. 236

ꞌLige alemi aꞌbemi nawisa ꞌlige etesa tabilé Akabi ko alué rió ꞌliko aꞌrele najatia. Napuꞌlige ꞌma nakoa alemi, alué bilé sontalo Siria pásile bilé iwá tabilé ꞌwesi ꞌla oꞌwé eꞌnéniga, pe apiépiri pásale, ꞌlige alué iwaka cheꞌwale alué Akabi anilime rió selígame. Alué Akábika ꞌma mukule pe abaꞌlige rawé alí rayénali bokuíchi, ꞌlige oꞌtóliru ꞌma mukúgame alé Samaria rewégachi. Napuꞌlige ꞌma pagókichi alué kareta rewégame, alué Akabi elalaka wijchimi goꞌlile ꞌlige ꞌma oꞌkochí chaꞌmile alemi wijchimi. Alarigá sébali ikile napurigá anélige Elíasi alué Akabi alarigá ikimeo. Alué Elíasika Onorúgamete julárigame nile. Alué Akábika mukule ꞌma bilé liá na oká bamí waꞌlula asisá alé Israeli rewégachi, ꞌlige alésíko alué boꞌné inolá asíbale waꞌlula neraga alé Israeli rewégachi nulame alué Okosíasi rewégame. Alué Okosíasika ꞌwe enátiri rió maꞌchínale tabilé ꞌla oꞌwé nóchame aꞌchigóriga napurigá boꞌné oꞌnola. Sébale alé Rusaleni alué Josapati

ꞌMa ku sébachi ku bejtélachi alué Josapati alé Rusaleni, alué Jeú rewégame Onorúgame rejchólila benírime rió maꞌchínale alué Josapati najtepamia, ꞌlige regá anele: —Onorúgameka taꞌmé ꞌla ganílituru napuꞌlige guꞌírochi mué alué Akabi, alué Akábika cha inílame rió níligame. Bilena chojkégame abaꞌlá ganílile mué ꞌyuga, mueka ꞌma suwábaga gajúniligame alué mesa tegoli napu kógime nile goꞌame alué ralámuli pe alué mono tabilé ꞌla Onorúgame. Abiena ꞌwe ꞌla raꞌsálá mué ꞌyuga napugiti mueka ꞌwe ꞌla rukeme kame bajchá tachiri nochámili ka mué. Alésíko alué Josapátika aminabi ꞌwe iwérale rejcholi ꞌyaa alué weꞌká ralámuli napurigá ꞌla biꞌlepi iwérali tánimala pe alué biꞌlepi Onorúgamecho ꞌla rewagachi ajtígame, alué napu buyánalige alé Ejipto rewégachi mochígachi ꞌwe ꞌya ejperégame alué rijimala, Onorúgame napu ꞌla ꞌyáale alué gawí Kanani rewégame. Aminami alué Josapati weꞌká eꞌwélala nulame mochile, ꞌlige ꞌwe ꞌla nulele napurigá ꞌla sébali nóchame nímala, ꞌlige napurigá tabilé elímala napurigá najtétiwa ralámulite bilé tábiri najsibusa alué ralámuli. Simíbale nakomia alé Jurá alué ralámuli moabita ꞌlige alué ralámuli amonita

Pe abé aꞌkinana alué ralámuli moabita, ꞌlige alué amonita ꞌlige uché jaré chojkégame ralámuli alé Jurá rewégichi simíbale nakomia. ꞌLige alué Josapátika nulele suwábaga alué ralámuli Jurá ejperégame 237

napurigá ayunámala. Suwábaga ralámuli alé waꞌlú reꞌobachi raꞌpichí napabule, ꞌlige alé tánile iwérali Onorúgame, regá anele: —Mué Onorúgame, mueka biꞌneli waꞌlú aꞌwalí nígame ju. Mueka nejíturu ye gawí Kanani rewégame napugiti ramueka rijimala nírigame alué mué gompaniérola Abraámi napu ꞌwe ꞌya bejtégame nile. Ye reꞌobaka newálekuru alué ramué rijimala ꞌwe ꞌya mochígame, napurigá mué galila nímala, ꞌlige napurigá jena sebawa iwérali tániwa mué Onorúgame ꞌlige aminami napurigá tániwa nejkúrali mué senibí napuꞌlige ꞌwe resí nilia mochiga ramué. Napuꞌlige alué ralámuli napu nile ramué rijimala napuꞌlige pe kulí jena sisá, alueka tabilé chaꞌpile alué gawí alué amonita ralámuli nila ꞌlige alué moabita ralámuli nila ꞌlige alué eromita ralámuli nila napugiti mué tabilé elíligame. ꞌLige jípeko eꞌnewa chonoká nokáguru ꞌlige ye ralámuli. Tabilé machiá ramueka churigá nokiboa napugiti abéchigo eꞌpénigame kame nakoga alué ralámuli meꞌtegá ramué, alekeri ramueka tánilia mué napurigá nejkúromala. ꞌLiko Onorúgameka nulele bilé rió lebita Jasieli rewégame suwábaga alué Jurá ejperégame ralámuli ruyéniliga bilé raꞌíchali. Alué lebita Jasieli rewégame ka regá anele alué ralámuli: —Tase majasi, Onorúgame ꞌwe ꞌla nejkúromala neyúrolichi ramué nakoga. Simawa beꞌlí alué ralámuli sayega nakowa ꞌlige ꞌla machiboa Onorúgame ꞌwe ꞌla nejkurio, ꞌlige ꞌemi neyúromala. Alésíko suwábaga alué ralámuli iꞌkilí chojkóbaka jábale waꞌlú cheliera ꞌyagá Onorúgame, ꞌlige alué lebita ralámuli ka wikarale Onorúgame wikala. Melénala beꞌá alué sontalo Jurá ejperégame simíbale alué sontalo ꞌyuga nakomia alué saíla. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Josapati nulale napurigá jaré aꞌwágame wikarámala Onorúgame wikala alemi bajchabemi jaga. Alésíko Onorúgame boꞌné rekile napurigá tabilé machigá járomala alué amonita ralámuli ꞌlige moabita ꞌlige aminami alué ꞌyuga ꞌyénigame, napurigá pe loꞌí neraga járomala alué wiká akigá aꞌbopi nakósimala alué Jurá ejperégame wikarachi. Alésíko ꞌma akea alué wiká alué Jurá ejperégame wikarachi ꞌma nakósale aꞌbopi. ꞌLige napuꞌlige alué Jurá ejperégame sontalo alemi simasa najtepamia, ꞌma pe suwígame rewale alemi biꞌtígame wijchimi. Alésíko ꞌma napabule suwábaga alué tábiri napu alué saíla oꞌká ꞌyénalige, alué suwígame. Alésíko ꞌma ku galírale simíbale waꞌlú cheliera ꞌyasia Onorúgame.

238

ꞌMa bokuíle alué barko Josapati ꞌlige Okosíasi si nila

ꞌMa pe uꞌkabi bamí rokáréle napurigá maꞌchínamala waꞌlula ka alué Josapati, uchéchigo ꞌwe ꞌla gompanierola gayénale alué waꞌlula selígame ꞌyuga ale Israeli rewégachi nulame napu Okosíasi rewégame nile. Alésíko alué waꞌlula Okosíasi ꞌlige Josapati nulale newániliga bile barko alé eꞌyéniga ꞌoro tapamia, pe iligá Onorúgameka tabilé galele alarigá ꞌsichi alué Josapati ꞌwe ꞌla nakúriga nóchachi alué ꞌwe chati nóchame selígame ꞌyuga. ꞌLiko Onorúgameka júlale bilé Onorúgame rejchólila benírime ralámuli napurigá ruyémala ꞌwe resiti raweli ꞌyamia, alué barko ꞌma bokuímio reꞌlé baꞌwichí ꞌlige ꞌma nasípasi raꞌpá moꞌbamio. ꞌLa alarigá ikile napurigá anílige Onorúgame, ꞌma raꞌpá moꞌíbale alué barko ꞌlige ꞌma bokuíle reꞌlé baꞌwichí.

2 Reyes 110. Jena ruwimela regá nuláligo alué waꞌlula selígame rey Akabi ꞌkúchila alé Israeli rewégachi, ꞌlige alué Eliseo chaꞌpíligo alué Elíasi nochálila (basado en 1 Reyes 22:51-53; 2 Reyes 1–3) Okosíasi ꞌlige alué Elíasi Napuꞌlige alué Josapati waꞌlula ka selígame alé Jurá rewégachi, aꞌlige alué Okosíasi rewégame rió ka, alué Akabi inolá, waꞌlula nulame nile alé bochígimi Israeli rewégichi. Siné rawé alué Okosíasi ꞌma wijchile bilena bentánachika boꞌné galílachi ꞌlige ꞌwe jelile. ꞌLige alué Okosíasika machinálile pala ꞌla saꞌwimeo, ꞌlige júlale jaré alué boꞌné ꞌyuga nóchame rukéniliga alué bilé tábiri newárigame alué tabilé ꞌla Onorúgame napu ejperégame nile alué ralámuli bilisteo rewégame. ꞌLiko Onorúgameka anele alué Elíasi napu Onorúgame rejchólila benírame nile ralámuli: —Simigá alué waꞌlula Okosíasi ꞌyuga nóchame najtepamia ꞌlige ruyéwaka ꞌla neꞌchí ꞌnalina tánitika iwérali machináliga pala ꞌla saꞌwimeo alué Okosíasi. ꞌLige abiena ruyéwaka napurigá yati roꞌímala ꞌlige napurigá ruyémala alué Okosíasi pe ꞌma mukumeo. ꞌLige Elíasika yati simile ꞌlige sébali olale napu Onorúgame nulele. Alué waꞌlula Okosíasi ꞌyuga nóchame ka simíbale alué Okosíasi ruyemia, ꞌlige ruyele napu alué Elíasi anele. Alué Okosíasi ꞌyuga nóchame ka tabilé machílige alué Elíasi ꞌyuga raꞌíchaligo, ꞌlige ꞌwe ꞌla 239

ruyele Okosíasi chuyeti rió níligo alué rió napu ꞌyuga raꞌíchale, alésíko alué Okosíasika ꞌla machile pe alué Elíasi ꞌyuga raꞌíchaligo alué ralámuli boꞌné ꞌyuga nóchame. ꞌLiko alué Okosíasi nulele malígesa makué boꞌné sontálola napurigá simámala alué Elíasi nolamia, ꞌliko alué sontáloka yati simíbale, ꞌlige alué Elíasika anele alemi sebasa alué sontalo: —Bilé waꞌlú naꞌí wijchimela alé ꞌpa rewagáchika ꞌlige ꞌma rajimela ꞌemi napurigá machimela ralámuli ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame ꞌyuga nóchame ko ne. Alarigá ikile, waꞌlú naꞌí wijchile alé rewagáchika ꞌlige ꞌma rajale suwábaga alué sontalo. Alésíko alué Okosíasi júlale uché malígisa makué sontalo aluéchigo ꞌma rajale. Alésíko júlale uchéchigo malígisa makué sontalo, pe iligá alué waꞌlula napu ꞌyuga enale alué sontalo, alueka chojkóbaka ilíbale alé aꞌbé napu ilíle Elíasi ꞌlige tánale eꞌkali napurigá tabilé meꞌliboa alué sontalo waꞌlula ꞌlige abiena alué malígisa makué sontalo. ꞌLiko Onorúgame anele alué Elíasi: —ꞌLa ju napurigá aní alué waꞌlula sontalo. Tabilé eꞌkósamala ne alué sontalo. Simigá jipe alué sontalo ꞌyuga ꞌlige alué selígame Okosíasi ꞌyuga raꞌichawa. Alésíko alué Elíasi simile alué waꞌlula selígame Okosíasi ꞌyuga raꞌichamia ꞌlige boꞌné anele ꞌma mukumeo alué waꞌlula selígame Okosíasi pe alué tabilé ꞌla Onorúgame rukigá pala ꞌla saꞌwimeli níliga alué Okosíasi tabilé chalá. ꞌLa bijchiá ꞌla alarigá ikile napurigá anílige alué Elíasi, ꞌma mukule alué Okosíasi. Alué Okosíasika pe oká bamí waꞌlula nile selígame rey. Pe iligá alué Okosíasika tabilé ꞌkúchigame nile, ꞌlige alésíko alué bonila asíbale waꞌlula selígame alé alué Jorami rewégame. Onorúgame oꞌtole alué Elíasi ꞌpa rewagachi

Peꞌtá aꞌkinana napuꞌlige amulí sébachi raweli Onorúgame oꞌtochi alué Elíasi ꞌpa rewagachi bilena waꞌlú repabílite, aꞌlígerikáchi alué Eliseo alué Elíasi ꞌyuga eyénale. Alué okaka simárale alé Beteli rewégichi ꞌlige alemi Jerikó rewégichi ꞌlige sébale alé Jorani rewégachi waꞌlú bakochi. ꞌLige alé bakochi sebasa, alué Elíasika kabile alué weꞌlí chiní boꞌné gemala ꞌlige alekete wejpale alué baꞌwí alé waꞌlú gomichi ename, ꞌlige alué baꞌwika wakíbale alé oꞌwepo, ꞌlige okánika alemi oꞌwepo simárale wakígichimi. Alué Elíasika ꞌwe ꞌla machílige ꞌma pe aꞌkinana oꞌtomeo Onorúgame alué Elíasi, alésíko alué Elíasika rukele alué Eliseo tachiri guꞌírilime najkió alué Eliseo taꞌchó simiá alué Elíasi alé ꞌpa 240

rewagachi. ꞌLiko alué Eliséoka najkióríle napurigá Onorúgame aꞌwalila waꞌlú aꞌwalí ꞌyámala alué Eliseo napurigá alué Eliseo ꞌla ganámala ꞌla semáriga nocha napurigá ꞌla saꞌwámala nayúkame, ꞌlige uché jaré weꞌká tábiri. Alué Eliséoka najkióríle waꞌlú aꞌwalí, meꞌtegá alué aꞌwalí napu ꞌyale Onorúgame alué Elíasi. ꞌLige alué Elíasika anele alué Eliseo: —Mueka taní ꞌwe nóchali kame. Mué ꞌla etésaká neꞌchí ne simichi alé ꞌpa rewagachi, ꞌliko Onorúgameka ꞌla ꞌyámala mué alué waꞌlú aꞌwalí. ꞌLige pe yati neraga alué Eliséoka etele bilé waꞌlú kareta alé bilénami nakólichi oꞌtowame neraga gawete banagá, ꞌlige etele alué kareta rajínisia enegó ꞌlige jaré gawete banírilio, ꞌlige alué gawé abiena napuyeri naꞌí ko, rajasia eꞌyénigo. Etele alué Eliseo ꞌma oꞌtowao alé karétachi alué Elíasi nasipa bilena waꞌlú repabílichi. Etele ꞌwe yati ꞌpa rewagachi kíbago. Pe alué Elíasi gemala chiní rejpile alemi, ꞌma wijchírile napuꞌlige simiá ꞌpa rewagachi.

241

ꞌLige alué Eliséoka ꞌma ꞌwile alué Elíasi gemala ꞌlige simile alé waꞌlú bakochi. Alé bakochi sebasa, wejpale alué baꞌwí alué Elíasi gemálate chiní ꞌlige rukele: —¿Guꞌíromeréle nechí Onorúgame napurigá guꞌírole alué Elíasi? ꞌLige alué baꞌwika ꞌma nasípasi rejpule alé pe ꞌwechi neraga pe alé oꞌwepo, ꞌlige alésíko alué Eliseo bajunile alé oꞌwepo, alé wakígichi simírole. ꞌLige Onorúgame rejchólila benírame alé Jerikó ejperégame, alueka eꞌwérali nulele alué Eliseo napurigá julámala jaré ralámuli alué Elíasi ꞌyánaliga, alueka mayéligame pe bilénami mejkami páligo Onorúgame alué Elíasi. ꞌLiko Eliséoka júlale malígesa makué rió alué Elíasi ꞌyánaliga, ꞌlige tabilé rewale, ꞌmáchigo Onorúgame oꞌtóligame alé ꞌpa rewagachi. Jorami ꞌlige Josapati simíbale nakomia Moabi sayega

ꞌYa aꞌlige alué Jorami waꞌlula nile alé Israeli rewégichi nulame. Alué rioka makué oká bamí waꞌlula nile alé Israeli rewégichi. Alué rioka ꞌwe ená ꞌsime nile selígame ka, tabiléchigo ꞌme enátirigó peka napurigá oꞌnola Akabi. Alué Jorámika tabilé tánime nile iwérali alué mono Baali rewégame tabilé ꞌla Onorúgame, pe iligá ꞌwéchigo ꞌla oyérame nile ko alué jaré besero ꞌórote newárigame, aꞌwalí tánime nile. Napuꞌlige alué Akabi bijí ajagá ajtígichi, aꞌlige alué Moabi rewégame gawichí ejperégame ralámuli najtétilige enomí alué waꞌlula Akabi ꞌyálime, ꞌlige abé aꞌkinana alué Akabi mukusá alué ralámuli Moabi ejperégame ꞌma pe abisí tabilé ꞌyale enomí alué Jorami ꞌyálime napu Akabi inolá nile. ꞌLiko alué Jorámika owile alué waꞌlula Jurá nulame napu Josapati anilime nile napurigá nejkúromala nakólichi alué Moabi ejperégame ralámuli sayega. ꞌLige Onorúgameka ꞌla guꞌírole nakólichi ꞌlige neyúrole alué Jorami gompaniérola ꞌlige alué Josapati gompaniérola. ꞌLige alué Moabi rewégichi waꞌlula rey etea ꞌma meꞌtiao nakólichi, ꞌliko pe alué boꞌné inolá meꞌale alué napu nile bajchá oꞌchérigame ꞌlige kógile omarúgame eꞌkósiga alué bilé mono tabilé ꞌla Onorúgame. Alé reꞌpá amoba meꞌale tegochi napu ilígame nile alé weꞌká riógachi suweke, ꞌlige etele alué Israeli mochígame ralámuli ꞌlige alé Jurá mochígame abiénachigó, ꞌlige weꞌká ꞌnátale alieti etega, ꞌlige ꞌma simíbale ku galírale.

242

111. Jena ruwimela alué Eliseo rewégame rió Onorúgame rejchólila benírame ralámuli ꞌwe ꞌla guꞌíroligo weꞌká ralámuli Onorúgame aꞌwalílate (basado en 2 Reyes 4–5) Bilé sikolí wiꞌí sowime manígame

ꞌYa aꞌlige mukule bilé rió Onorúgame rejchólila benírame ralámuli, alueka mukule tabilé ꞌcho najtétiga bilé enomí napu tálige, ꞌlige alué rió napu tanélige, alueka oꞌtonálile alué oká ejtemali alué mukúgame ꞌkúchila aꞌwágame nochárimia napurigá najtétima alué oꞌnola wikalila. Alué mukí gunámakame ꞌwe seweka asale ꞌwe chálá, ꞌlige simile Eliseo eꞌnemia napurigá nejkúromala. Alué mukí gunámakameka tabilé nígame nile, ꞌwe resítiri, pe bilé uꞌtá sikolicho nígame nile aseite sowime roꞌágame. ꞌLige Eliséoka anele napurigá támala weꞌká sikolí aseite sowime roꞌálime ꞌlige alué sikolí rewisá, alé galírale aꞌpale. ꞌLiko alué mukí gunámakameka boꞌné galílachi moꞌile alué oká ꞌkúchila ꞌyuga ꞌlige ꞌyérale yochi, ꞌlige bochile alé pachá mochiga alué aseite sowime alé sikolichi napu tálige. Suwábaga sikolichi bochile alué aseite. Pe uꞌtá ke aminacho waꞌlú bamuébale alué aseite sowime. Alekeri ꞌla bochile suwábaga sikolichi. ꞌLige alésíko alué Eliséoka nulele alué mukí gunámakame napurigá ralinémala suwábaga alué aseite sowime ꞌlige napurigá alaké enomite najtétimala napu wikame nílige boꞌné gunala mukúgame, ꞌlige aminami napurigá boꞌné unémala alué rasírigame enomika. Bilé uꞌtá towí ku ajánale

Bilena Sunemi rewégichi asale bilé mukí ꞌwe nígame napu machime nile ꞌwe ꞌla Onorúgame ꞌyuga nóchame ko alué Eliseo. Senibí napuꞌlige etea alemi bejtélachi aꞌbemi simírochi goꞌnúlime nile goꞌame. ꞌLige sinéchigo rawé alué mukí ꞌlige alué gunala si newale bilé uꞌtá galí alé amoba alué waꞌlú galichi napurigá unémala Onorúgame rejchólila benírame ralámuli. ꞌLiko alué Eliséoka guꞌírinile alué okánika ꞌwe ꞌla semáriga nejkúriligame alué oká. ꞌLiko alué Eliséoka tánale Onorúgame napurigá ranélamala alué mukí bilé towí, alué mukika tabilé ꞌkúchigame níligame ꞌlige alué gunala ka ꞌma ꞌwe oꞌchérame nile. ꞌLige alué mukí ꞌla ranele, ꞌlige alué uꞌtá towika waꞌlú ochérale aꞌkinana, pe iligá siné rawé alué towí ꞌwe oꞌkole moꞌólachi ꞌlige ꞌma mukule. 243

ꞌLige alé napu Eliseo gojchime nile, alé rekasa alué towí mukúgame eyela ka, ꞌlige yati simile Eliseo ꞌyamia. ꞌLige rewale alé reꞌpá rabó ajtígame Karmelo anilichi rabó. Alé rewisá Eliseo, yati ruyele ranala mukúligo. Alésíko yati simíbale eꞌnemia. Napuꞌlige alué Eliseo galírale sebasa, bajkile alé napu boꞌné gojchime nile, ꞌlige biꞌneli rejpile pe alué towí mukúgamecho ꞌyuga, ꞌlige tánile Onorúgame napurigá ku ajánamala. ꞌLiko alé amoba ajkaná chujkíbale alué towichi napurigá rajtabámala alué towí, ꞌlige alué towí chuꞌálachi chuꞌega chébaga chujkíbale, osá alarigá ꞌsile, ꞌlige ꞌma nujubá aꞌtúsale alué towí gicháosa neraga ꞌlige ku eꞌnénele busílachi. ꞌLige Eliseo ku ꞌla ajágame ꞌyale eyela. ꞌMa ku saꞌwile nayua alué Naamani

Bilé sontalo waꞌlula Siria bejtégame Naamani rewégame ꞌwe chátiri naulite nayume nile saꞌpachí amoba. ꞌLige alué rió sontalo bejtélachi nóchame nile bilé mukí iwé alué sontalo upila guꞌírome. Alué iweka alé Israeli rewégachi bejtégame nile. ꞌLige alué iweka anele alué sontalo waꞌlula upila alé Samaria rewégachi ajtigó bilé rió Onorúgame ꞌyuga nóchame ꞌlige alué rió ꞌwe benégame ko ꞌyoga. Samaria ka Israeli waꞌlúlachi nile. ꞌLiko alué waꞌlula selígame Siria rewégachi gawichí nulame ꞌla lisensia ꞌyale napurigá Naamani ꞌla simela alé Samaria rewégachi, ꞌlige bilé apeli osilí ꞌyale napurigá oꞌtómala alué waꞌlula selígame rey Jorami alé Israeli nulame. Napuꞌlige alué waꞌlula selígame Jorami raꞌíchisa alué apeli, moꞌlole weꞌká ꞌnátaga. Alué waꞌlúlaka mayele pe nejkóniliga náboligo alué apeli. ꞌLige anile: —Neka tabilé Onorúgame ju napurigá ꞌyómala bilé ralámuli nayume. Ye rioka pe nejkóniliga aniéréko ramué ꞌyuga. Napuꞌlige alué Eliseo machisá alemi eyenio alué Naamani ꞌliko alueka yati júlale jaré rió alué selígame Jorami ruyéniliga napurigá alué Jorami alué Naamani julámamala alemi napu asale alué Eliseo, napurigá alué Naamani ꞌla machimela ꞌla ajtigó bilé rió alé Israeli rewégichi ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rejchólila benírame ralámuli. Alué ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rejchólila benírame ralámuli, alueka pe alué Eliseo nile. Napuꞌlige alué Naamani ꞌma sebasa alé Eliseo galílachi ꞌliko alué Eliséoka yati júlale alué boꞌné galílachi nóchame napurigá anémala napurigá gicháosa bajkimela Naamani alé reꞌlé baꞌwichí alé bakochi simigá Jorani rewégichi, ꞌlige alarigá ꞌsisa ꞌma saꞌwimeo nayua. ꞌLiko alué Naamánika ꞌwe ayole, napugiti alué Naamánika mayéligame ꞌla maꞌchínamio ꞌla boꞌné alué Eliseo alé pachaka 244

galíraleka iwérali tánimia Onorúgame napurigá alué Naamani ꞌla saꞌwimela. ꞌLige aminami tabilé machile chonigá siméliká alé Jorani rewégichi bakochi baꞌwichí bajkimea ꞌla nerúgichi kachi, abé aꞌlá bakó ꞌla biꞌwígame baꞌwí ename alé Ramasko rewégachi napu nile Siria waꞌlúlachi. Alué Naamánika ya ꞌma simea asale ku Siria rewégichi, ꞌlige alué boꞌné ꞌyuga nóchame ka anele: —Muérigo waꞌlula, napuꞌlige nulésiga mué ꞌla alué boꞌné Eliséote, ꞌliko ꞌla eꞌwámikuru mué apiépiri nóchali rekó ꞌwe nóchali kame ke alué nóchali. Aka jipe kulípika nuláché pe napurigá alé bakochi simela mué alé baꞌwichí bajkimea, pecha nóchali juko alaꞌsimíká. ꞌLiko chonigá ta simíché mué alé bakochi Jorani rewégachi alé baꞌwichí bajkimea. Pecha chérékó rekó ta saꞌwigé mué. ꞌLiko alué Naamánika simile alé bakochi Jorani rewégachi ꞌlige bajkile alé baꞌwichí asíbale reꞌlé bochígimi bokuíka gicháosa neraga, ꞌlige ꞌla napurigá anílige alué Eliseo, yati saꞌwile ꞌma nujubá ꞌma gicháosa bokuísa alé reꞌlé baꞌwichí. ꞌLiko alué Naamani yati simile uchéchigo alé Eliseo galílachi ꞌlige kóginile weꞌká tábiri ꞌwe najteme alué Eliseo, ꞌlige alué Eliséoka tabilé tábiri narele. Alésíko alué Naamani ku simile, Siria rewégichi. ꞌWe chátiri nóchale alué Giesi

Peꞌtá nujubapi napuꞌlige ꞌma ku Siria kibasa alué Naamani, bilé rió Giesi anilime Eliseo galílachi nóchame simile alué Naamani najátamia ꞌlige tánimia jaré tábiri napu oꞌká nawálige alué Naamani alemi alué Eliseo kógimia. Alué rió nóchameka ꞌyégale, regá anele: —Alué Eliseo najkí peꞌkabi enomí alué plata (33 kilo) napu mué oꞌká ená ꞌlige oꞌpacha alué oká ejtemali oꞌpachátame napu ju Onorúgame rejchólila benírame ralámuli napu seba pe iꞌpebi. ꞌLiko alué Naamánika yati ꞌyale abé weꞌká enomí napu tale alué rió nóchame, ꞌlige osá oꞌpachátalime oꞌpacha kógile. ꞌLige alué rió nóchame Giesi rewégame pe ꞌma nasole, ꞌlige nasosa simile alué Eliseo bejtélachi. ꞌLige alué Eliséoka rukele tachiri chuꞌsiá asáligo alemi ꞌlige alué rioka anele tabilé cheꞌsiá ajtigó alemi. ꞌLiko alué Eliséoka anele: —Neka ꞌwe ꞌla sébali machí chuꞌsíligo mué. Jípeko tabilé ꞌla ju napurigá bilé rió ꞌla Onorúgame ꞌyuga nóchame taga inámala enomí ꞌlige oꞌpacha. Jípeko Onorúgame mué resí olámala alué nayulí ꞌyagá mué napu nayume nile alué Naamani, senibí nayuka einámala mué napusí mukú, ꞌlige mué ꞌkúchila abiena ujchábamala alué nayulí ꞌwe chati. 245

Alarigá ikile. Saꞌpachí amoba nayúnale alué rió, ꞌlige suwábaga alué rió ꞌkúchila nayúnalechigó. 112. Jena ruwimela Onorúgame tabilé elíligo napurigá meꞌliboa alué ralámuli Israeli mochígame alué Siria mochígame ralámulite (basado en 2 Reyes 6:8–8:15)

Sinéchigo rawé napuꞌlige bijí waꞌlula nulame kachi alué Jorami alé Israeli rewégichi, aꞌlige alué Siria rewégichi waꞌlula nulame Benarari rewégame alué sontalo boꞌné gompaniérola si simíbale alé Israeli rewégichi nakomia. ꞌLige alué Eliseo ꞌwe aꞌlá sayeme nile, ꞌwe aꞌlá machime nile alieti ꞌnata mochigo alué sairúgame. ꞌMa ꞌla machigá ajtime nile sairúgame sebámachi chíboka. ꞌLige machisá yati ruyeme nile alué waꞌlula rey Jorami rewégame. ꞌLiko alué Benarárika rukele alué boꞌné eꞌwélala sontalo. Regá rukele: —¿Chieri júpaché alué Israeli mochígame ralámuli ruyeme suwábaga napu raꞌichalia ramué, napurigá machimela aꞌlígerikáchi simawa ramué alué ralámuli ꞌyuga nakowa? ꞌLige alué eꞌwélala sontáloka anile tabilé ꞌwesi ko alué raꞌíchali oꞌtome alé Israeli mochígame ralámuli, ꞌlige anele: —Pe alué Eliseo Onorúgame rejchólila benírame rió, alué júkuru naka mejkaka asagá machime suwábaga alué raꞌíchali napu mué raꞌíchame ju. Aꞌliko alué Benarari ꞌwe ayole ꞌlige nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame rió napurigá rukimela koche ajtigó alué Eliseo. Alué Benarárika machináliga ꞌsile koche ajtigó alué Eliseo ꞌlige alemi julániliga alué sontálola alué Eliseo chaꞌpínaliga. Napuꞌlige ꞌma machisá alé bilénami Rotani rewégichi weꞌká riógichi ajtigó alué Eliseo, ꞌliko yati júlale alué boꞌné sontálola napurigá simámala nawimia alé noligá alé weꞌká riógichi Rotani rewégichi. ꞌLige melénala beꞌá alué Eliseo ꞌyuga nóchame rió etele weꞌká sontalo mochigo alé noligá, ꞌlige anile: —¿Jípeko cho nokibóaché mué Eliseo? ꞌLige Eliséoka anile: —Tase majawa mué rió napugiti ramueka abé weꞌká sontalo gompaniérogame nírigame, peka napurigá alué aꞌnalíká. ꞌLiko alué Eliséoka tánile Onorúgame napurigá etérimala alué Eliseo ꞌyuga nóchame alué weꞌká kareta ꞌlige alué gawétiri, ꞌliko Onorúgameka alarigá olale. Alué Eliseo ꞌyuga nóchame ka ꞌyati ꞌla etele weꞌká santo ángeli ꞌlige kareta uchuko ꞌlige gawétiri alé rabó 246

aꞌbemi. Alué karétaka nile napurigá naꞌí, abiena alué gawétirichigó. Alué santo ángelika alué Eliseo repume nile. ꞌLige alué Eliséoka tánile Onorúgame napurigá ꞌma tabilé maꞌchílime newámala alué Eliseo saíla sontalo peꞌwera alué sontalo Siria ejperégame. ꞌLiko Onorúgameka ꞌla alarigá olale, ꞌlige alué Eliséoka maꞌchínale alemi ꞌlige anele alué Siria ejperégame sontalo: —ꞌÉmika pe seꞌnú bowé chaꞌpile. Ye boweka tabilé alué ju napu ꞌemi simiba eꞌyena. Ne ꞌla oꞌtomela napu simiba eꞌyena ꞌemi. ꞌLiko alué Eliséoka pe Samaria oꞌtole, alé Israeli waꞌlúlachi, napu nile bakiá ꞌora simiame. Alésíko alué Eliseo tánale Onorúgame napurigá uchéchigo ꞌla maꞌchílimala alué weꞌká sontalo, ꞌliko Onorúgameka uchéchigo ꞌla maꞌchílame newale alué sontalo Siria mochígame. Napuꞌlige alué Jorami alué weꞌká sontalo etesa alemi Samaria rewégichi mochigo, alué Jorámika yati meꞌlinálile, pe iligá alué Eliséoka nulele ꞌnalina napurigá goꞌame ꞌyámala, ꞌlige ꞌma goꞌame ꞌyasa napurigá elímala ku simíbachi alué sontalo. ꞌLiko alué waꞌlula selígame Jorámika alarigá olale. Weꞌkabé rawé alué Siria ejperégame sontalo tabilé nakole alué Israeli mochígame sontalo sayega. Uchéchigo noligá mochíbile alué sontalo alé Samaria

Abé aꞌkinana alué Benarárika uchéchigo nejkole alué Israeli mochígame sayega, ꞌlige ꞌma noligá mochíbale alé Samaria rewégichi tabilé aꞌrele napurigá buyásimala. Weꞌlisi mochile alemi alué sontalo Benarari gompaniérola ꞌlige alué ralámuli napu mochile alé Samaria pachá waꞌlú tegoli ilígichi, alueka amulí suwiyá mochile eꞌlowika. Arigá ꞌwe najtele goꞌame alé Samaria. ꞌLige arigá bilé mukí ꞌma meꞌale boꞌné ranala goꞌmea cha eꞌlowíligame ꞌlige tabilé iꞌtéligame goꞌame. Alué waꞌlula selígame Jorámika alué Eliseo chojkila newale alarigá ikichi alemi, ꞌlige meꞌlinálile moꞌola rijpúnaga. Alué Jorámika júlale bilé sontalo alemi Eliseo bejtélachi. ꞌLige alué Eliséoka yati sayele alemi nawamio bilé sontalo alué Eliseo chaꞌpimea ꞌlige ꞌma chaꞌpisá rijpunamia moꞌola. Alemi sebasa alué sontalo, alué Eliséoka tabilé iꞌpule yochi. ꞌLige peꞌtá iꞌlibeko alué waꞌlula selígame rey Jorami simile Eliseo ꞌyuga raꞌichamia, ꞌlige anele: —Onorúgameka alarigá rekí ramué napurigá waꞌlú eꞌlowichi nerúlamala jena. Aꞌlige, ¿chonigá aminabi buwéwaché napurigá nejkúramala Onorúgame? ꞌLige alué Eliséoka anele: 247

—Aka Onorúgame aníché beꞌlí yéniko kachi nerúlimio arina ꞌlige sebara tabilé najteme alé yochi jena Samaria moꞌyachi. ꞌLige bilé nóchame alué waꞌlula selígame rey Jorami ꞌyuga, alueka anile: —Alueka tabilé bijchiá nímala. ꞌLige alué Eliséoka anele: —Mué boꞌné ꞌla etémala, tabiléchigo goꞌmélagó mueka alué sebara ꞌlige alué arina. Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírile Samaria ejpéregame ralámuli napurigá tabilé cha olámala alué ralámuli Siria ejperégame

Alé weꞌká riógichi Samaria rewégichi maꞌchímana, alé yochi aꞌmulípimi, mochile naó rió ꞌwe nayume saꞌpachí amoba wiꞌchílachi. Alué naó rioka simánale alé alué Siria ralámuli mochígichi ejperébaga. Alué naó rioka machile alué Siria ejperégame ralámuli yati meꞌlimeo, alué naó rioka pe machináliga nokale ta kónira goꞌame, tabilé chélále rekó meꞌliruge napugiti rekó tabilé simíbige alemi abiena ꞌma suwimeli níligame eꞌlowika tabilé iꞌtéligame goꞌame. ꞌLiko simíbale alué naó rió alemi ꞌma rukó ꞌma chonaso. Alemi sebasa alué naó rió nayume, tabilé ꞌwesi ralámuli iꞌtele. Alué weꞌká sontalo alé mochígame akele bilé tábiri napurigá weꞌká gawé ꞌyénigame kareta banagá. ꞌLige weꞌká sontalo ꞌyénigo mayele aleka. Pe Onorúgame gite alarigá akele alué ralámuli. Aꞌliko yati júmasale suwábaga, abajá aꞌresa alué weꞌká tábiri. ꞌLige alemi sebasa alué naó rió nayume goꞌale goꞌame alemi ꞌlútigame, ꞌlige ꞌwile enomí alemi mochígame ꞌlige abiena ꞌwile oꞌpacha alemi aꞌrérigame. ꞌLige ꞌnátale: —Tabilé ꞌla ju tabilé ruilía alué ramué gompaniérola, ruyésiga ꞌla kéréko ꞌma júmasiligo alué weꞌká sontalo jena mochígame ramué saíla. Alésíko alué naó rió nayume simíbale alé weꞌká riógichi moꞌyachi yochi ꞌlige ruyele alué alemi jágame yochi repume Onorúgame ꞌwe ꞌla nejkúroligo ꞌma aꞌmabúligo alué weꞌká sontalo sairúgame. Alué alemi jágame repuka nulale napurigá ruyémala alué waꞌlula selígame rey, ꞌliko alué waꞌlula selígame reyka ruyésiga yati júlale jaré rió oká kareta asigá gawete banasúkime. Yati júlale pala ꞌla bijchiá níliga ꞌma tabilé ꞌwesi riogo alemi. ꞌLige weꞌlímana najátale ralala machináliga koche simíbaliga alué weꞌká sontalo. Alé waꞌlú bakochi Jorani rewégame boꞌígichi, alésí roꞌile. Napuꞌlige ku sisá ꞌlige ruwile ꞌla bijchiá níligo ꞌma suwábaga júmisiligo, ꞌlige suwábaga ralámuli simíbale alué eꞌkarúgame tábiri napabumia napu aꞌrélige alué sontalo Siria ejperégame. 248

ꞌLige ꞌla bijchiá nile ꞌla alarigá napurigá anílige Eliseo rapakónala rawé ꞌla nerule arina ꞌlige sebara ꞌwe pee najteme alé yochi napu moꞌyame nile alé weꞌká riógichi Samaria rewégichi. ꞌLige aminami alué Jorami ꞌyuga nóchame napu tabilé bijchígilige rapakónala rawé ꞌma reꞌkéliru ralámulite ꞌlige ꞌma mukule alé yochi, cha bochí nokáligame weꞌká ralámuli buyásiga. ꞌLa sebali ikile napu anílige alué Eliseo rapakónala. Waꞌlula nulame gayénale alué Asaeli alé Siria rewégachi

Pe abé aꞌkinana alué Eliseo simile alé Ramasko napu nile alé Siria rewégachi waꞌlúlachi ꞌlige alué waꞌlula selígame rey Benarari ꞌwe nayua boꞌile. ꞌLige alué Benarárika júlale bilé alué ꞌyuga nóchame Asaeli rewégame alué Eliseo rukéniliga: “Ta saꞌwimeo ne, tabilé saꞌwiméréma ne.” ꞌLiko alué Asaélika simile alué Eliseo alarigá rukemia, ꞌlige alué Eliséoka ku júlale ruyénaliga alué Benarari ꞌla saꞌwimeo. Abiena ruyele Onorúgamete ruyélirigo alué Eliseo ꞌma mukumeo aꞌkinana alué Benarari ꞌlige alué Benarari ꞌyuga nóchame Asaeli nimio waꞌlula selígame rey alué Benarari ꞌma mukusá. Alué Asaélika yati simile ku napu boꞌile alué Benarari nayua ꞌlige ruyele ꞌla saꞌwimeo alué Benarari, pe iligá melénala alué Asaélika ꞌma meꞌale bilé gemá saꞌmímete gitématiga alué Benarari boꞌné waꞌlula asibániliga. Alésíko alué Asaeli ajcháliru waꞌlula oꞌmaka ralámulite. 113. Jena ruwimela waꞌlula selígame níligo alué Jorami alé Jurá rewégachi nulame (basado en 2 Reyes 8:16-24; 2 Crónicas 21:1b–22:1)

Napuꞌlige alué Jorami bijí waꞌlula selígame kachi alé Israeli, ꞌma mukule alué Josapati napu nile alé Jurá nulame, alueka mukule ꞌma baisá makué na malige bamí waꞌlula ka alé Jurá. Alué Josapati mukusá ꞌliko alué inolá Jorami rewégame asíbale waꞌlula selígame rey alé Jurá. Napuꞌlige alué Jorami asibasa waꞌlula selígame rey, yati nulale meꞌlínaliga suwábaga alué boꞌné baꞌchila ꞌlige bonila ꞌlige suwábaga ralámuli napu ꞌma meꞌlisárekáréle alué Jorami nóchali bujéniliga eꞌwélala neraga mochíbaniliga. Alué Jorami upílaka Atalía rewégame nile. Alué Atalíaka Akabi malala nile alé Israeli rewégichi waꞌlula selígame rey, alekeri alué Jorámika senibí ꞌwe cha ꞌsile napurigá nokame nile alué Israeli mochígame eꞌwélala. ꞌLige aminámichigo ꞌwe eꞌwérali nulele suwábaga ralámuli Jurá mochígame napurigá iwérali tánimala pe mono tabilé Onorúgame. 249

Onorúgameka ꞌwe ayoga asale alué Jorami ꞌyuga pe iligá tabilé ꞌwesi rió júlale alué Jorami meꞌlínaliga ꞌmáchigo alarigá gatéligame alué Rabí ꞌyuga, nabí bilé alué Rabí rijimala nimio waꞌlula selígame rey, rekó jaré suwísichi pe aba alué rijimala nimio waꞌlula, alekeri tabilé ꞌwesi júlale meꞌlínaliga napurigá bujémala alué nóchali, tase napurigá olálige alué Israeli mochígame selígame rey. Onorúgame, alué Israeli mochígame ralámuli ka ꞌla ꞌma meꞌálige. ꞌYa aꞌlige, alué Eromi mochígame ralámuli napu enomite najtétime nile alé Jurá mochígame eꞌwélala, ꞌma naꞌáwale alué Jurá mochígame ralámuli ꞌyuga ꞌlige nakósale ꞌlige ꞌma neyúrole alué Eromi mochígame nakoga. Onorúgame boꞌné alarigá rekile alué ralámuli pe alué Jorami resiti raweli iꞌgá tabilé sébali eꞌwáligame alué Jorami. Aminami alué Jorami narele bilé apeli osirúgame napu alué rió Elíasi osale alué rió Onorúgame rejchólila benírame, alué napu osale napuꞌlige tabilé ꞌcho oꞌtowá rewagachi, alué apeli osirúgameka regá anime nile: “Onorúgameka aní mué tabilé ꞌla eꞌwáligo aꞌchigóriga napurigá ꞌsile alué mué oꞌnola ꞌlige mué ochila Asa rewégame. Mueka aꞌchigóriga nóchame ju napurigá nóchame ju alué Israeli mochígame eꞌwélala selígame rey. Mueka meꞌálekuru mué baꞌchila ꞌlige mué bonila napu abé ꞌla aꞌká nile meꞌtigá mué. Alekeri Onorúgame elámala napurigá resí ikimela mué ꞌkúchila. Mué abiena nayúmala, ꞌlige mukumela.” Pe abé aꞌkinana Onorúgame elale napurigá alué bilisteo ralámuli ꞌlige alué árabe ralámuli alué Jurá ejperégame ꞌyuga nakósamala, ꞌlige napurigá ꞌma oꞌtomela suwábaga tábiri napu nígame nílige alué Jorami, ꞌlige napurigá ꞌma chigómala alué Jorami ujubila ꞌlige suwábaga alué Jorami ꞌkúchila, pe alué uꞌtálacho tabilé. Aminami Onorúgame elile napurigá rojpachí nayúnamala alué Jorami, napu mukule pe oká bamí nayuka. Napuꞌlige alué Jorami tólichi tabilé nerule nawésili. Alué Jorami mukusá ꞌma osá naó bamí waꞌlula ka ꞌliko alué inolá abé uꞌtala Okosíasi rewégame alué asíbale waꞌlula selígame rey alé Jurá rewégichi. 114. Jena ruwimela Jeú ꞌma suwábaga meꞌáligo alué selígame rey Akabi ꞌkúchila ꞌlige upila (basado en 2 Reyes 8:25–10:36; 2 Crónicas 22:2-9) Eliseo waꞌlula rey neraga ajchale alué Jeú alé Israeli nulame

Okosíasi bilé bamí waꞌlula kachi alé Jurá rewégichi ꞌlige ꞌwe chátiri nóchame nile. Alué mukí Atalía alué Okosíasi eyela nile 250

ꞌlige eꞌkarúgame chátiri ꞌnátali benírile alué Okosíasi. Sinéchigo rawé simile alé bilena weꞌká riógichi Jesreeli rewégichi alué boꞌné gompaniérola eꞌnemia Jorami rewégame napu nile alé Israeli rewégichi selígame rey, alué napu jelílige alué Siria mochígame sontalo sayega nejkoga. Napuꞌlige alué Okosíasi alemi ajtígichi, alué Eliséoka Onorúgame rejchólila benírame ralámuli nulele bilé rió napu nílechigó Onorúgame rejchólila benírame ralámuli napu alué Eliseo guꞌírame nile. Nulele napurigá alué Jeú rewégame waꞌlula sontalo moꞌólachi ujchémala baꞌwí wiꞌime, ꞌlige napurigá ruyémala alué waꞌlula sontalo nimio selígame rey alé Israeli rewégichi alué Okosíasi mukusá, ꞌlige aminami napurigá ruyémala suwábaga alué Akabi ꞌkúchila meꞌlimeli ko alué Jeú ꞌlige alué Akabi upila ꞌyúriga Jesabeli rewégame. Alueka pe resiti raweli neraga nile napugiti suwábaga alué ralámulika cha weꞌká ralámuli meꞌáligame napu ꞌla bijchiá ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame oyérame nile. ꞌLiko Onorúgame rejchólila benírame ralámuli alué Eliseo ꞌyuga nóchame ꞌla alarigá sébali olale napurigá nulélige alué Eliseo ꞌlige ꞌmásile alaꞌsisa. ꞌLige alué uché jaré sontalo eꞌwélalaka rukele alué Jeú choníliga Onorúgame rejchólila benírame ralámuli. ꞌLige alué Jeuka anele alué Jeú nimio waꞌlula selígame rey alé Israeli abé nujubami alué Okosíasi mukusá. ꞌLige suwábaga alué uché jarela eꞌwélala sontáloka ꞌwe iwérali ꞌyale alué Jeú. Jeú ꞌma meꞌale suwábaga alué Akabi rijimala

ꞌLiko alué uché jarela eꞌwélala sontalo ꞌwe aꞌlá raꞌíchale churigáriga ꞌla níliga alué Jorami meꞌliá, alué napu pe kulí ꞌla saꞌwiá boꞌile alé boꞌné galílachi waꞌlú ꞌwe semátiri alé Jesreeli rewégichi. ꞌLiko alué Jeú ꞌmole alé boꞌné karétalachi ꞌlige simile alemi Jesreeli rewégichi. Napuꞌlige alué Jorami ꞌlige alué Okosíasi etesa alemi enegó alué Jeú, yati jímale aꞌpílipi alé karétachi ꞌlige simíbale alué Jeú najtepamia. Alemi najtepasa alué Jorámika yati rukele regá: —¿Pala ꞌla ganíliga nawá mué tabilé nejkomia? ꞌLige alué Jeuka regá nejele: —¿ꞌLacha ganíliga mochímalawé ralámuli alé Israeli alué Jesabeli mué eyela ꞌwe iwérali tánachi alué weꞌká mono tabilé ꞌla Onorúgame, ꞌlige aminami aliena sujkurúgame kachi? ꞌLiko alué Jorami machile alué Jeú nawáligo pe alué Jorami nila nóchali bujemia nawáligo alemi, ꞌliko Jorami sináchale napurigá alué Okosíasi ꞌma ꞌmásamala pe nejkomia enáligame alué Jeú. Jeuka pásale alué Jorami bilé iwá ꞌlige ꞌma meꞌale. ꞌLige páliru alué Jorami saꞌpala 251

mukúgame alemi asarachi napu nila nílige alué Naboti, ꞌlige alemi weꞌlisi ꞌwe elénale alué Jorami. ꞌLige peꞌtá nujubapi ꞌma meꞌlíliruchigó alué Okosíasi. Alué Jeuka meꞌale alué oká rió napugiti alué oká rió alué Akabi rijimala níligame. ꞌLige ꞌwe inílime nile alué ralámuli. Napuꞌlige alué Jeú sebasa alé Jesreeli etele alué Jesabeli alé waꞌlú weꞌsámana ilígame galichi ꞌpaka bentánichi eꞌnénachi, ꞌlige Jeuka nulele jaré alué Jesabeli galílachi nóchame napurigá pámala alé bentánichika, ꞌliko alué nóchameka alarigá nokale ꞌlige mukule alué Jesabeli. Alué Jesabeli elalá ꞌma alemi sijkóchimi pachímile ꞌlige gaweka ꞌma reꞌkamole. ꞌLige ꞌma oꞌkochí goꞌale saꞌpala, pe moꞌólacho aꞌrele ꞌlige sekala ꞌlige ronola ꞌyúriga. Abé aꞌkinana alué Jeú osele alué ꞌwe najteme ralámuli alé Samaria nulame ꞌlige napu repume nile alué Akabi ꞌkúchila. Alué apeli osilíchika ruwime nile napurigá ajchámala waꞌlula selígame rey bilé alué Akabi ꞌkúchila. ꞌLige alué Samaria nulámeka majale bilé waꞌlula ajchagá. ꞌLiko ku náole bilé raꞌíchali alué Jeú ruyénaliga alué Samaria nulame tabilé ꞌwesi ajchamio waꞌlula selígame. ꞌLiko alué Jeú nulele alué ralámuli alué ejtemali repume meꞌlínaliga alué ejtemali alué Akabi ꞌkúchila. ꞌLiko alué ejtemali repume ka ꞌma meꞌale alué ejtemali. Gicháosa makué nile alué ejtemali, suwábaga meꞌale ꞌlige alué Jeú oꞌtóliru alué moꞌola rejpúniga. ꞌLige alué Jeuka ꞌma meꞌale suwábaga alué Akabi rijimala ꞌlige alué ralámuli napu alué Akabi gompaniérola nile napu ejtebílige alemi, taꞌwesi aꞌrele ajágame. Alarigá sébali ikile napu Elíasi anélige alué Jeú taꞌchó selígame rey kachi. Alué Elíasika Onorúgame rejchólila benírame nile ralámuli. Jeú ꞌma meꞌale suwábaga ralámuli Baali oyérame

Alué selígame rey Jeú najkílige napurigá alué Baali oyérame ꞌma aꞌrémala alué mono Baali rewégame iwérali tania napu nile pe mono tabilé ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame. Aꞌliko pe ꞌyégale bijchígiriga bilé waꞌlú yawiyame newínilio alué Baali alué Jeú, bilé akasí kógiga alué Baali. Alésíko alué Jeú nulale napurigá suwábaga alué balé eꞌwélala alué Baali ajágame kógime napabúmala alé alué ralámuli reꞌobálachi, abiena alué Baali ꞌyuga nóchame. Napuꞌlige ꞌma napuísa suwábaga, aꞌliko alué Jeuka ꞌwe ꞌla ꞌnátaga eꞌnénale pala ꞌla tabilé ꞌwesi jaga alemi alué rewagachi ajtígame Onorúgame oyérame. ꞌMa suwénasa alué balé alué ajágame meꞌagá kogia alué Baali napu riósigame nile aꞌboi, aꞌlige Jeuka sekate raꞌíchile pe chíbaka alué sontalo boꞌné gompaniérola napu jale alé noligá alué Baali reꞌobálachi, ꞌliko alué sontáloka yati moꞌile alemi reꞌobachi ꞌlige meꞌale suwábaga 252

alué alemi jágame alué Baali iwérali tania. ꞌLige aminami ꞌma gajúnale alué Baali reꞌobala ꞌma pe repuga ajchala gayénale. Alarigá olale alué Jeú napurigá ꞌma abisibi tabilé aminabi oyéramala alué Baali rawégame mono alué ralámuli, ꞌlige alarigá ꞌma ꞌla aꞌrele alué Baali oyeria alué ralámuli. Onorúgameka ꞌwe ganílile alué Jeú alué ralámuli meꞌlisá, ꞌlige ruyele alué inolá nimio selígame rey alué boꞌné mukusá, ꞌlige alué inolá mukusáká ꞌliko alué Jeú ochila nimio selígame rey, ꞌlige alué ochila mukusáká ꞌliko alué umúlila nimio alué selígame rey alé Israeli rewégichi nulame. Pe iligá alué Jeuka tabilé ꞌla sébali olale napu nulélige Onorúgame, pe alué oká mono besero iwérali tánale napu Jeroboami newálige. Napuꞌlige alué Jeú waꞌlula kachi alé Israeli, aꞌlige Onorúgame elale napurigá alué Siria mochígame sontalo ꞌma bujémala suwábaga alué gawí Israeli rewégame alué ralámuli alé ejperégame, alué gawí napu boꞌile alé bakochi Jorani rewégachi napu nile rayénali maꞌchínachi. Alué Jeuka waꞌlula nile alé Israeli bilé liá na osá naó bamí alé Israeli rewégichi. Napuꞌlige mukusá alué boꞌné inolá Joakasi rewégame asíbale waꞌlula alé Israeli rewégichi. 115. Jena ruwimela alué waꞌlula mukí Atalía ꞌlige waꞌlula Joasi churigá nóchaligo (basado en 2 Reyes 11–12; 2 Crónicas 22:10–24:27)

ꞌWe ꞌya bejtele bilé mukí gunámakame Atalía rewégame napu Jorami anilime rey nílige alué gunala. Alué mukí Atalía rewégame machisá ꞌma meꞌlírigo alué boꞌné inolá Okosíasi rewégame napu waꞌlula rey nílige alé Jurá, nulale napurigá meꞌliboa suwábaga alué Rabí rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame ꞌma tabilé ajtígichi alué Rabí. Alué mukí Atalíaka alaꞌsile waꞌlula asibániliga alé Jurá. Bilé mukí Josaba rewégame alué napu Jorami malala nílige, alué rió napu waꞌlula nílige alé Jurá, alué mukika chaꞌpile bilé uꞌtá towí nasomia alemi Joasi anilime towí, aba alué boꞌné Josaba rijimala nile alué uꞌtá towí. Okosíasi inolá nile alué towí. ꞌLige nasole alué towí alemi bilena galírale. Alué Joasi anilime towí bijí ꞌwe uꞌtá nile. Alué Josaba ꞌlige alué boꞌné gunala Joiara anilime okaka nasole alué uꞌtátiri ꞌlige bilé mukí ꞌyúriga napu alué uꞌtátiri repume nile. Alué Joiara anilime rioka balé waꞌlula nile. Alemi mochile bilena uꞌtá galichi alé reꞌobachi Onorúgame nila, napurigá ta etémala alué napu nile meꞌlinálime. Alemi mochile alué chíboka ujsani bamí. Aꞌlige alué 253

mukí Atalía anilime waꞌlula reyna nile alé Jurá napuꞌlige chíboka aꞌjtígachi alué uꞌtá towí alué mukí si. ꞌMa waꞌlula asíbale alué Joasi waꞌlula rey neraga

Napuꞌlige ꞌma gichao bamisá alué uꞌtá towí Joasi anilime, alué rió Joiara anilime mayele ꞌma weꞌká gompaniérogame ko. Aꞌlige weꞌká rió napubule alemi nóchame napu nile sontalo eꞌwélala. Aꞌlige napabusa alué ralámuli aꞌlige alemi maꞌchí pale alué Joasi anilime towí. Aꞌlige oꞌmaka ꞌwe ꞌla sébali raꞌíchale, waꞌlula rey newámoríle alué Joasi anilime towí. Aꞌlige napabule suwábaga ralámuli lebita anilime ꞌlige nulele napurigá repúmala ꞌwe ꞌla semáriga alué Joasi, napurigá tabilé che olámala alué aꞌkala Atalía rewégame. ꞌLige alué ralámuli alarigá nokale, ꞌwe ꞌla ꞌnátaga járole. ꞌLige pe abé iꞌlibeko maꞌchí pale alué towí alé reꞌobachi. Aꞌlige alé maꞌchí pasa alemi bilena tabachi elale. Alé iligá ajchele moꞌólachi bilé korona anilime aꞌlige ꞌma waꞌlula ajcháliru alué towí alé. Alué weꞌká suwábaga ralámuli ꞌwe aꞌlá ganíliga mochile alemi, ꞌwe wikarale alué ralámuli, abiena ꞌwe simele alué rabeli alemi jaga aꞌbemi. Napuꞌlige alué Atalía akisá, najkátali ajchario alué ralámuli alemi eꞌyéniga, yati simile alué Atalía alé reꞌobachi eꞌnemia tachiri chonokigá aniá alué ralámuli, ꞌlige rewale alué towí Joasi anilime alé reꞌpá tabachi ilígame. Aꞌliko neꞌole alué mukí alemi sebasa. Regá anile: —Pe neꞌchí bujigá noká ꞌemi alué nóchali ne nila, aka ne ꞌla gompaniérola képaché ꞌemi —anile alué mukí. Aꞌlige alué Joiara anilime rió nulele alué sontalo napurigá chaꞌpiboa alué mukí alemi ilígichi, ꞌlige chaꞌpisá miná maꞌchí paka meꞌliboa. Aꞌlige alarigá olale alué sontalo, chaꞌpisá maꞌchí paka meꞌale. Aꞌlige alué rió Joiara nulele alué waꞌlula rey ꞌlige suwábaga ralámuli napurigá animela ꞌwe ꞌla sébali olamio, ꞌla eꞌkali tánimio Onorúgame pe aluecho. Aꞌliko alué weꞌká ralámuli napu riógame níle alemi, simíbale bilénami napu ilile bilé reꞌobá napu tánime nile iwérali alué mono Baali anilime tabilé ꞌla Onorúgame, ꞌlige ꞌma gajúnale alué reꞌobá. Abiena ꞌma meꞌlíleru alué balé napu meꞌame nile ajágame alué Baali kógimia. Pe abé aꞌkinánami alué Joiara napubule alué balé eꞌwélela ꞌlige alué suwábaga lebita ralámuli ꞌlige nulele napurigá ꞌwe aꞌlá repúmala alué reꞌobá Onorúgame nila ꞌla rewagachi ajtígame, ꞌlige napurigá ꞌla sébali olámala ꞌla napurigá nulélige Onorúgame alué Moisesi. 254

Alésíko alué Joasi anilime uꞌtá towí gichao bamígame ka waꞌlula rey neraga asíbale alé Jurá anilichi, ꞌlige weꞌká bamí alué boꞌné waꞌlula balé Joiara anilime ꞌwe ꞌla guꞌírale alué Joasi napurigá oyéramala alué ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌlige pe abé aꞌkinana oká umugí ꞌyale alué waꞌlula rey Joasi anilime, ꞌlige weꞌká oꞌchérile alué Joasi ꞌkúchila alué oká umugí upega asagá. Aminami tánele enomí ralámuli alué Joasi ku ꞌla suériga newamia Onorúgame rewagachi ajtígame galila. Alarigá ꞌwe ꞌla semáriga gatele alué reꞌobá Onorúgame galila. Alué Joasi eꞌkali tánile alué tase ꞌla Onorúgame

Napuꞌlige alué Joiara anilime balé ꞌma mukusá, jaré rió alemi mochígame eꞌwélalati, ꞌwe anele alué Joasi napurigá eꞌkali tánamala alué tase ꞌla Onorúgame. ꞌLige Onorúgame rewagachi ajtígame júlale jaré Onorúgame raꞌichálila nareme, napurigá alué ralámuli ruyémala napurigá ꞌma tabilé tánamala eꞌkali alué tase ꞌla Onorúgame, napurigá eꞌkali tánamala ꞌnalina alué ꞌla Onorúgame ꞌla rewagachi ajtígame, ꞌlige tase ꞌwesi ralámuli eꞌwale rekó alarigá anélige alué ralámuli. Bilé alué napu Onorúgame júlilige nile alué Sakaríasi rewégame rió. Alué Sakaríasika alué Joiara inolá nile. Alué Sakaríasika anele alué ralámuli: —ꞌEmi ralámulika tase ꞌla nocha Onorúgame ꞌyuga, alekeri ꞌemi aꞌboi resí ikíguru. ꞌLige ꞌemi ralámuli tase nélé Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌlige Onorúgame tase nélémala ꞌemi ralámulichigó. ꞌLige alué rió Joasi anilime waꞌlula, tase galele alué raꞌíchali napurigá ruwile alué Sakaríasi anilime rió. Alekeri nulale napurigá bajsibuwa alué rió alemi, aꞌlige bajsibuga ꞌma meꞌale alemi rapichí Onorúgame galílachi. Alué rey Joasi anilime tabilé ꞌla oyériga rejpile rekó ꞌwe ꞌla guꞌírilige alué Joiara anilime riote ꞌyabé, alué Joiara napu Sakaríasi oꞌnola nile ꞌyabé. Aꞌlige alésíko Onorúgame rewagachi ajtígame elile alué Siria mochigame sontalo napurigá bujémala suwábaga alué gawí alé Jurá anilichi mochígame ralámuli. Alarigá resiti raweli ꞌyale Onorúgame alué Joasi. Alué sontalo sirio anilime alemi sebasa weꞌká rió eꞌwélala nulame alemi ꞌma meꞌale, ꞌlige abiena ꞌwe jéchale alué Joasi anilime. Aꞌlige oká rió alemi nóchame ꞌma meꞌale alué rey Joasi anilime alemi kámachi gojchigá boꞌígame. Alarigá resiti raweli ꞌyáliru alué rey Joasi alué Sakaríasi meꞌligóriká. Alué Joasi weꞌká bamí waꞌlula nile alemi, oká liá bamí waꞌlula rey nile alemi Jurá anilichi. Alésíko alué inolá napu Amasíasi anilime nile, alué asíbale ꞌliko waꞌlula rey alemi Jurá. 255

Joel 116. Jena ruwimela alué rió Onorúgame oyérame Joeli anilime ruyéligo weꞌká raꞌíchali alué Jurá anilichi ejperégame ralámuli (basado en Joel 1–3) Onorúgame júlale weꞌká uꞌkuchí ajágame napuyeri ojchí ꞌYa sinéchigo alé Jurá anilichi, Onorúgame weꞌká uꞌkuchí ajágame júlale alé Jurá anilichi napurigá alué ajágame napuyeri ojchí echirúgame ꞌma suwámala alemi alué ralámuli ejperélachi. Alésíko alé napu riógame nílige weꞌká ralámuli, alemi ꞌwe gurule goꞌame. Abiena Onorúgame tase uꞌkírile alemi. Aꞌlige júlale alué bilé rió napu nile Onorúgame nila raꞌíchali nareme Joeli anilime rió, alué rioka ruyémili nile alué ralámuli chonigá alarigá ka alemi. Regá anile Joeli: —ꞌEmi ralámuli ꞌwe aꞌlá gepuwa ꞌye raꞌíchali, ꞌemi suwábaga ralámuli oꞌchérigame ꞌlige ejtemálitiri ꞌyúriga. Ye raꞌíchali ꞌwe aꞌlá nímala ꞌemi níriga. ꞌWe resírigá júkuru jemi ramué ejeperélachi. ꞌLige jipe bamí ꞌma suwákuru ꞌlige alué uꞌkuchí ajágame alué goꞌame napu echirú ramué ralámuli. ¿ꞌLacha nímala ꞌlige alarigá, tachiri goꞌpoa ꞌlige jipe bamí? Peka ꞌwiwa goꞌame. Suwábaga ꞌemi ralámuli simámili júkuru eꞌkali tánimia Onorúgame napurigá nejkúramala. Aminami tase iꞌtékuru goꞌame napurigá ꞌyawa Onorúgame, alué goꞌame napu riꞌligó ꞌlige sebara ju. Onorígameka ꞌma suwábaniliga sierémá ramué ralámuli napu riógame niru jena wichimoba. ’ꞌEmi ralámuli ꞌla ꞌwe aꞌlá tánisa ꞌemi eꞌkali alué waꞌlula Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌlige ꞌwe aꞌlá semáriga anesa ꞌwe chálagá mochigo cha nokigórika ꞌemi, aꞌliko Onorúgame ku ꞌla eꞌkámala ꞌemi ꞌlige siné kachi ꞌemi ku ꞌwe ꞌla nígame nímala goꞌame. Onorúgameka tase yati ayome ju ꞌlige ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrame júkuru. Onorúgameka tabilé resitiri raweli ꞌyánili ꞌemi ralámuli, ꞌemi aꞌboi ralámuli ꞌwe aꞌlá machíguru ꞌwe resí nokáliga. ’Aꞌliko ꞌemi ralámuli abé oꞌchéranti, bayewa alué suwábaga ralámuli ꞌlige napabuwa jena, ꞌlige ayunawa oꞌmaka, aꞌlige ayúniga ruyewa Onorúgame ꞌwe ꞌla maꞌchígame ꞌwe cha nokame nírigo ramué suwábaga. Aminami ꞌwe ꞌla lisensia ꞌyawa alué eꞌwélala balé napurigá alué eꞌkali tánamala Onorúgame, napurigá Onorúgame ꞌla eꞌkámala suwábaga ramué ralámuli. Napuꞌlige alué ralámuli alarigá nokisá napurigá nulálige alué Joeli, aꞌlige Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali olale napurigá tánilige alué ralámuli. Alué boꞌné Onorúgame ꞌma aꞌrémoríle nábolia alué uꞌkuchi ajágame 256

napuyeri ojchí. Anélechigó ꞌwe ꞌla raꞌsárélimio alemi, ꞌwe ꞌla semáriga rakemio goꞌame ꞌlige ku ꞌla anamio alué goꞌame weꞌkágame ꞌyabé bajchabé rawé, alueka anele raꞌíchamio alué ralámuli ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrome ko Onorúgame. Onorúgame anile bilé rawé julamio boꞌné alawala

ꞌLige Onorúgame bilé rawé julámoríle boꞌné alawala alé napu ejperele alué ralámuli, napurigá alué alawá eꞌkarúgame tábiri ꞌwe semati nóchali newámala alé reꞌpá rewagachi ꞌlige jena wichimoba napurigá machimela ralámuli ꞌla bejtego Onorúgame. Anile Onorúgame alarigá ikimeo bajchabé neraga tabilé ꞌcho suwíbachi ye gawí. Apiépiri ralámuli nejkúrali tánisaká Onorúgame, aꞌlige Onorúgameka yati ꞌla guꞌírimoríle, yati ꞌla buinámoríle alé enátiri bowé boꞌígichi napu nerúlamala aꞌlige rawé suwíbachi ye gawí. ꞌMa aꞌkinana rawé napuꞌlige ꞌma simírasa resítiri raweli ꞌlige alué ralámuli ꞌma raꞌlanásiga chejaré eꞌsena ralámulite eꞌsena gawí nerúgichi ejperégame, Onorúgameka ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírimoríle napurigá ꞌwe ꞌla nígame gaimámala alué ralámuli alé Jurá anilichi ejperégame. Aminami anílechigó resiti raweli ꞌyamio alué ralámuli napu ekí cha olá alué Jurá ejperégame abé iꞌlibeko rawé. Anílechigó Onorúgame suwábaga ralámuli bochígimi gawichí ejperégame ꞌwe resí olamia napu eki tábiri resítiri nóchali nóchigarika. Anile aminami boꞌné Onorúgame nila nimio alué Rusaleni anilichi ꞌlige abiena ꞌwe ꞌla repúmirílechigó alué Jurá anilichi mochígame ralámuli. 117. Jena ruwimela churigá nóchaligo alué eꞌwélela rey ka alué Joakasi ꞌlige Joasi ꞌlige chebilé Jeroboami alé Israeli eꞌwélala ꞌlige Amasíasi napu nile waꞌlula alé Jurá (basado en 2 Reyes 13:1–14:24; 2 Crónicas 25) Eꞌwélala ka alué Joakasi ꞌlige alué Joasi alé Israeli anilichi

Napuꞌlige mukusá Jeú alué waꞌlula rey alé Israeli anilichi, asíbale alué inolá Joakasi anilime. Alué rió Joakasi anilime makué gichao bamí asale waꞌlula rey neraga alé Israeli anilichi. Alakí bamí asagá alué rió waꞌlula neraga alemi, ꞌwe tánile eꞌkali alué besero órote newárigame napurigá nokame nile suwábaga alué eꞌwélala rey napu mochile alé Israeli anilichi ꞌyabé bajchibé rawé. ꞌYa aꞌlige Onorúgame elile alué waꞌlula rey alé Siria anilichi ajtígame napurigá alué Joakasi uméramala nakólichi. Alué waꞌlula rey Siria ajtígame ka Asaeli anilime nile. Aꞌliko alué Israeli anilichi mochígame ralámuli weꞌká 257

enomí najtétale alué waꞌlula rey Asaeli anilime ꞌlige alué Asaeli inolá Ben-Arari (el segundo) rewégame weꞌká bamí. Arigá ꞌláchigo eꞌkali tánile ko Onorúgame alué Joakasi anilime rió, aꞌlige Onorúgameka ꞌwe ꞌla guꞌírale alué Joakasi napurigá ꞌla tabilé che olawa alué Siria mochígame sontálote. Alué waꞌlula rey Joakasi anilime mukusá, alué inolá Joasi anilime asíbale waꞌlula rey neraga. Alué rió Joasi makué ujsani bamí asale waꞌlula neraga alé Israeli anilichi, alué abiena pe alué besero ꞌórote newárigame eꞌkali tánime nílechigó. Waꞌlula ka alué Amasíasi alé Jurá anilichi

Napuꞌlige alué Joasi waꞌlula rey asibasa alé Israeli anilichi, aꞌlige alué Amasíasi anilime rió waꞌlula rey ajcháliru alé Jurá anilichi. Alué Amasíasika Joasi inolá nile. Alué Amasíasi anilime, bilé liá miná gi makué bamí waꞌlula nile alé Jurá anilichi. ꞌWe ꞌla sébali olale napu Onorúgame nulale ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame semátiri nóchali newale, nobi abiénachigo peꞌtá seꞌwiná ꞌsile ko ꞌabe. Alueka sinéchigo nulale napurigá meꞌliboa alué okánika rió napu meꞌale alué boꞌné Amasíasi oꞌnola. Alué Amasíasika tabilé ꞌwesi meꞌale alué oká rió ꞌkúchila, napugiti tabilé lisensia nígame níligame napurigá jaré ꞌkuchi meꞌliboa pe oꞌnola chojkila nisa. Aꞌkinana alué waꞌlula Amasíasi weꞌká sontalo napabule napurigá simámala nakomia alé Eromi anilichi, alué weꞌká sontalo alé Jurá mochígame weꞌká sontalo owile Israeli mochígame napurigá nejkúromala nakólichi. Aꞌlige bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme sébale alemi, alué rioka alué Amasíasi ꞌyuga raꞌíchale ꞌlige anele tabilé guꞌírimio Onorúgame alué Amasíasi alué Israeli mochígame sontalo alué boꞌné Amasíasi ꞌyuga inásaká. Alésíko tase newale alué Amasíasi alué nakóliame alemi, ꞌma ku júlale alué sontalo ku alé Israeli anilichi. Aꞌliko alué sontáloka ꞌwe rasigá ayole, weꞌká naꞌtasia eꞌyénile alemi kumi boichimi, weꞌkaná riógichi chigole weꞌká tábiri alemi Jurá rewégame gawí boꞌígachi ꞌyéniga. Alué Amasíasi ꞌlige alué gompaniérola sontalo neyúrale nakoga alé Eromi anilichi, iligá alué Amasíasika oꞌtole alé Rusaleni anilichi alué eꞌkarúgame tábiri napu iwérali tánime nile alué ralámuli alemi Eromi mochígame, napu uneme nile napurigá mono iwérali tániga ꞌlige aminami eꞌkali tániga, rekó ꞌla machié tabilé ꞌla guꞌíriligo alué Eromi mochígame sontalo napuꞌlige sisá nakomia alemi Eromi anilichi alué Jurá mochígame sontalo, ꞌlige meꞌale jaré ajágame alué eꞌkarúgame tábiri kógimia. 258

Aꞌliko Onorúgame júlale bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme ruyéniliga alué Amasíasi Onorúgame ꞌwe ayoga ajtigó alué Amasíasi ꞌyuga alaꞌsíkarika alué Amasíasi. Onorúgame nila raꞌíchali nareme anele Onorúgame aꞌwágame waꞌlú resiti raweli ꞌyamio alué Amasíasi, alésíko alué rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme yati ꞌmásale ꞌmáchigo meꞌliméríligame alué rey Amasíasi alué rió. Pe abé aꞌkinana Amasíasi náole bilé raꞌíchali alué Joasi alé Israeli nulame. Alué raꞌíchalika ruwime nile najkió nakoli alué Amasíasi napugiti alué sontalo Israeli anilichi mochígame ꞌwe cha nokáligame chigoa weꞌká eꞌkarúgame tábiri weꞌkaná galírale alemi Jurá anilichi napuꞌlige ꞌyéniga ku ejperélachi simiba. Joásika ku chebilé raꞌichali náole, alué raꞌíchalika anime nile tabilé ꞌla ꞌnata ajtigó alué Amasíasi. Israeli mochígame ralámulika pe yati umérimio alué Jurá mochígame ralámuli. Alué Joasi anele alé apélichi osigá napurigá tabilé weꞌká ꞌnata asimela alué Amasíasi alué gompaniérola Jurá mochígame sontalo neyúrimio, ꞌma neyúrigarikábá alué Eromi anilichi mochígame ꞌyuga nakoga. Alué Amasíasika tabilé eꞌwale napurigá anile alué raꞌíchali napu náole alué Joasi, Amasíasika napabule alué boꞌné gompaniérola sontalo ꞌlige simile nejkomia alué Israeli mochígame ralámuli sayega. Alué Israeli mochígame sontalo neyúrale nakoga, ꞌlige ꞌma gajúnale uꞌtélimi alué waꞌlú tegoli alé riógichi Rusaleni anilichi suweke ilígame, ꞌlige ꞌma chigole suwábaga enomí alé reꞌobachi nerúgame ꞌlige suwábaga tábiri ꞌwe najteme alé reꞌobachi nerúgame ꞌlige alué waꞌlú galichi nerúgame alué waꞌlula rey Amasíasi galila, ꞌlige oꞌtole alé Samaria anilichi. Alarigá resiti raweli ꞌyale Onorúgame alué Amasíasi napugiti alué Amasíasi pe alué eꞌkarúgame tábiri iwérali tánime níligame tase ꞌla Onorúgame. ꞌMa mukule alué rió Eliseo anilime Onorúgame nila raꞌíchali nareme

ꞌYa aꞌlige alué rió Eliseo anilime Onorúgame nila raꞌíchali nareme nayúpale, machile ꞌma peꞌwé ꞌyati mukumeo alué rió, aꞌlige ruyele alué Joasi anilime Onorúgame guꞌírimio alué ralámuli alé Israeli mochígame napurigá ꞌla uméromala alué ralámuli alé Siria mochígame. Aꞌlige aꞌkinana napuꞌlige ꞌma mukusá alué rió Eliseo anilime, alué waꞌlula rey Joasi ꞌlige alué sontalo alué gompaniérola umérale alué Ben-Arari (segundo) ꞌyuga nakoga. Alué Ben-Arárika waꞌlula rey nile alé Siria anilichi.

259

Waꞌlula ka alué Jeroboami (segundo) alé Israeli anilichi

Napuꞌlige alué waꞌlula rey Joasi mukusá, alué inolá Jeroboami (segundo) anilime asíbale waꞌlula rey alemi Israeli anilichi. Alué rió abiena eꞌkali ꞌlige iwérali tánilechigó alué besero ꞌórote newárigame, napurigá Onorúgame neraga eteme nile peka Onorúgame kachi ꞌlige peka nejkúrome kachi, alué napu eꞌkali tánime nílige alué eꞌwélela rey abé ꞌyabé mochígame. Alué Jeroboami anilime rió asale waꞌlula neraga alemi oká liá miná bilé bamí alé Israeli anilichi. Arigá aꞌkinana biꞌneli neyúriga najteme gayénale alué rió waꞌlula rey Jeroboami anilime. Napuꞌlige ꞌma mukusá alué waꞌlula rey Joasi, Amasíasi, alé Jurá anilichi waꞌlula abijí weꞌká bamí bejtele, arigá jaré ralámuli alué Amasíasi saíla gayénale ꞌlige ꞌma meꞌale. Alué Amasíasi mukusá, alué inolá Usíasi anilime asíbale waꞌlula rey neraga alé Jurá anilichi.

Jonás 118. Jena ruwimela alué Jonasi raꞌíchaligo ꞌyuga alué waꞌlula selígame rey alé Israeli ajtígame ꞌlige pe aꞌkinana Onorúgame náboligo bilé raꞌíchali alué ralámuli Nínibe ejperégame (basado en Jonás 1–4; 2 Reyes 14:25) Alué Jonasi anilime rió tabilé eꞌwele Onorúgame Napuꞌlige alué rió Jeroboami (segundo) anilime selígame kachi waꞌlú gawí boꞌígichi Israeli rewégame ꞌlige asale bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme Jonasi rewégame rió. ꞌLige Onorúgame júlale alué rió napurigá waꞌlula selígame rey Jeroboami anilime ruyémala alué ye raꞌíchali weꞌkaná neyúromio alue rió nejkoga. ꞌLige ku bujémará alué gawí napu ꞌya nejpósilige alué uché jaré sairúgame ralámuli, ꞌlige alarigá ikile. Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué Jeroboami, ꞌlige alé Israeli ejperégame ralámuli ꞌwe aꞌlá nígame gayénale weꞌká eꞌkarúgame tábiri. Sinéchigo rawé júlalige Onorúgame alué rió Jonasi alé ꞌmi Nínibe anilichi weꞌká riógichi ꞌwe mejká. Alué rioka juláliru ruyéniliga alué ralámuli alemi ejperégame, alué ralámuli ꞌma reꞌwániga suwimeo napugiti ꞌwe resiti nóchaga ejperégame níligame. ꞌLige alué rió Jonásika tase eꞌwale napurigá anélirige, alekeri pe seꞌwimi simile, chaꞌpile alué barko uché bilena simime tase alé napu 260

julálirige. ꞌLige alué rió Jonásika chíboka simióríle napurigá tabilé etema Onorúgame. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe ꞌla sébili machile alarigá ꞌsichi alué rió, alekeri Onorúgame waꞌlú uꞌkí ꞌwe aꞌwágame eká naꞌlógame náole alemi napu enale alué rió barko asigá. ꞌLige alué weꞌká ralámuli alé bárkochi ꞌyénigame ꞌwe majale alarigá ꞌsichi alué eká naꞌlógame uꞌkí. ꞌLige chojkile alué ralámuli reꞌigí newá, machináliga chiéri ka chojkila alé bárkochi enágame. Napu neyura alué nímará chojkila. ꞌLige alué reꞌigí ꞌmele alué rió Jonasi, napugiti alué rió níligame chojkila. Aꞌliko alué ralámuli alé bárkochi eꞌyénigame rukele tachiri nasibúliga alué rió, ꞌlige chonigá alarigá ꞌsiá alué eká uꞌkí naꞌlógame. ꞌLige alué rioka ꞌyati ruwile chíboka enagá napurigá tabilé etémala Onorúgame. ꞌLiko alué rió boꞌné Jonasi nulale napurigá alé waꞌlú baꞌwichí pápua. ꞌLige sinékó, alué ralámuli napu eꞌyénale alemi bárkochi, tase pánele alué rió alé baꞌwichí. ꞌLige taꞌwé pasía alué rió alé baꞌwichí, alué eká aminacho aꞌwágame ekale, tase cherigá neyúsisa káréle. ꞌLiko arigá pale alué Jonasi alé baꞌwichí. ꞌLige alué rió Jonasi alé baꞌwichí pásiga, ꞌyati gelale alué eká uꞌkí naꞌlógame. ꞌLige alésíko alué weꞌká ralámuli napu eꞌyénale alé bárkochi ꞌwe aꞌlá sébili bijchígile Onorúgame ꞌwe aꞌlá nígame ko waꞌlú aꞌwalí. ꞌLige alué Jonasi alé baꞌwichí pásiga, ꞌlige Onorúgame ꞌyati elale napurigá alué waꞌlú roꞌchí alemi sebámala oꞌkomia alué Jonasi. ꞌLige alué rió Jonasi bakiá rawé rukomi asale alé reꞌlé roꞌchí rojpálachi. ꞌLige alé roꞌchí rojpálachi asagá alué rió cheliera ꞌyale Onorúgame, napugiti Onorúgame nulele alué waꞌlú roꞌchí napurigá yati oꞌkómala napurigá ta mukumela siꞌlika. ꞌLige Onorúgame elale napurigá alué roꞌchí simela alé ꞌmimi suwemi alé baꞌwichí, ꞌlige alé suweke yoꞌimela alué rió Jonasi napu alé rojpachí ajchagá enale, ꞌlige alué roꞌchí alarigá ꞌsile. ꞌLige alé roꞌchichi maꞌchínasa alué Jonasi, ꞌlige Onorúgame uchéchigo siné nulele alué Jonasi napurigá simela alé ꞌmi weꞌká riógichi Nínibe rewégichi, ꞌlige alué rió Jonásika ꞌyati eꞌwale, ꞌyati simigá ruyele alué raꞌíchali napu ruyémili nílige. Anele: —Pe oká liá rawé kachi aꞌlige suwábaga suwábamala Onorúgame ye ralámuli jena Nínibe ejperégame. ꞌLige alué raꞌíchali akisá alué ralámuli aꞌlige ꞌwe seweka mochíbale. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey alé ruyele weꞌká rejcholi alué weꞌká ralámuli napurigá tabilé alieti nocha mochímala. Nulele napurigá ayunámala. ꞌLige tániwará Onorúgame napurigá siné kachi ꞌla tabilé che olámala alé weꞌká riógichi Nínibe anilichi. ꞌLige alarigá ꞌla eꞌkámala Onorúgame alué weꞌká ralámuli alé Nínibe ejperégame. ꞌLige 261

Onorúgame ꞌwe ꞌla sébili machile alué ralámuli ꞌwe seweka mochigo alué raꞌíchali akisá, machió resítiri nóchame ka. ꞌLige Onorúgame eꞌkale napurigá tálige alué ralámuli, ꞌlige tase che olale alué weꞌká ralámuli napu riole alé Nínibe rewégichi. ꞌLige alué Jonasi ꞌwe sewele Onorúgame ꞌyuga napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá galélime alué weꞌká ralámuli Nínibe ejperégame. ꞌLige alué rió Jonásika najkile napurigá pe alué ralámuli israelítacho ꞌwe aꞌlá naꞌtemámala. ꞌLiko anele Onorúgame: —Neka ꞌla machié alarigá nimio, alekeri ꞌmásige ne ꞌmimi seꞌwimi chíboka alué barko asigá tase alemi simime. Abiena machié ne mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá ko weꞌká ralámuli ꞌyuga, eꞌkánilio mué suwábaga ralámuli. Neka ꞌma meꞌlimeo mayé mué alué weꞌká ralámuli tabilé oyérame mué nila rejcholi. ꞌLige neka jípeko asíriga ꞌwe seweka ajtíkuru, ꞌma mukunali ne, alekeri meꞌlibógó ne jipe. ꞌLige alué Jonasi simile ꞌminami mejkabé tase riógichi, ꞌlige newale alué bilé uꞌtá ulumí, ꞌlige alé pachárale asale káboka alué newasa. Alé asagá buigá asale chukirá alué ralámuli alemi aꞌbemi riógame weꞌká. ꞌLige Onorúgame regá elale alué rió alé ajtígichi, yati neraga yaꞌwírele

262

alué bilé banawá napurigá ꞌla kaga ilimela alé napu asale alué Jonasi. Alarigá ꞌla tase rajtáliga asale alé káboka alué Jonasi moꞌola. ꞌLige alué Jonásika ꞌwe aꞌlá ganíliga asale alé káboka, abiena ꞌwe aꞌlá galele alué banawá. ꞌLige pe melénala beꞌá beꞌlí Onorúgame júlale bilé nowí alé napu ilile alué banawá. ꞌMa giꞌsule ꞌlige ꞌma wakile alué banawá. ꞌLige peꞌtá nujubapi alué boꞌné Onorúgame júlale bilé eká ꞌwe rajtágame alemi napu asale alué Jonasi, ꞌlige alué Jonásika ꞌma rekúpale rajtáliga. ꞌLige alarigá ikiá rajtalia, ꞌliko mukunálile alué Jonasi. ꞌLige Onorúgame anele: —¿Chonigá mueka ꞌwe aꞌlá naꞌtemáché alué pe banawá kachi, ꞌlige alué ralámuli napu ejperégame ju alé Nínibe tase naꞌtemame júkuru mué? ꞌLige neka ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtemame júkuru alué ralámuli alé Nínibe ejperégame ꞌlige alué weꞌká ajágame napu uchúkame ju alé Nínibe.

Amós 119. Jena ruwimela bilé rió Onorúgame oyérame Amosi anilime rejcholi ruyéligo alé Israeli mochígame ralámuli (basado en Amós 1–9) Alué Amosi anilime ꞌwe aꞌlá ruyele waꞌlú resiti raweli naremio alué ralámuli Israeli mochígame Napuꞌlige alué Jeroboami (segundo) waꞌlula kachi alé Israeli anilichi, Onorúgame júlale bilé rió Amosi anilime Onorúgame nila raꞌíchali nareme ruyéniliga raꞌíchali alé Israeli anilichi mochígame ralámuli. ꞌLige alué Amosi alé sebasa napu riole alué ralámuli, aꞌlige anele: —Onorúgame regá aní: “Gepuwa ꞌemi ralámuli jena Israeli mochígame. Neka jeka aꞌpá ꞌemi rijimala ralámuli ꞌya bajchá mochígame. Sinékó alé ꞌmi Ejipto anilichi mochígame ke alué ralámuli. Aꞌlige ne ꞌsié alué ralámuli wanapia rekó weꞌkaná riógichi kachi, ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírimia alué ralámuli. Aꞌlige ꞌemi ralámulika tase ꞌla sébili olá ꞌlige rekó ꞌwe aꞌlá ruyelíe alué raꞌíchali, alekeri waꞌlú resiti raweli ꞌyámolá ne ꞌemi ralámuli jemi Israeli riógame. Neka ꞌwe ꞌla machiria ajtí alué ne Onorúgame raꞌichálila akeme churigá nimio iꞌlibeko nujubami rawé napurigá ꞌemi machimela ne gite alakió, ꞌlige alakimeo iꞌlibeko nujubami rawé. 263

Nulémala ne weꞌká sontalo napurigá nolínamala jemi ꞌemi meꞌlimea. Neka tabilé uꞌkírigeturu napurigá tabilé rakémala echirúgame napurigá tabilé nerúlamala goꞌame ꞌemi ejperélachi. Abiena nábuligeturu ne waꞌlú nayulí, ꞌlige weꞌká ajágame napuyeri ojchí. Aꞌlige rekó alarigá oliá, ꞌemi ralámuli tabilé ku guwana ꞌnata ꞌemi, tase ꞌla oyera ꞌemi Onorúgame nila rejcholi. ꞌWe aꞌlá ꞌnátaga mochiwa ꞌemi, pe nujubapi, narémala ꞌemi alué ꞌwe resiti raweli napu ne ꞌyama ꞌemi ralámuli. Alué ꞌemi saíla weꞌká rió ꞌemi meꞌlimela jemi sebasa.” Abiena Amosi anele: —Aminami regá anílechigó Onorúgame: “Aꞌlige ꞌemi ralámuli najkisáká napurigá ku ꞌwe aꞌlá nígame ganama weꞌká tábiri, aꞌliko ku aꞌrewa ꞌemi ralámuli alué resiti nocha, alué tabilé Onorúgame eꞌkali tania. Neka tabilé ganíliga ajtí napurigá noká ꞌemi, ayoga ajtí ne ꞌemi ꞌyuga, pecha ꞌla sébali olame ka ꞌemi. ꞌÉmika tabilé resiti raweli ꞌyame ju chati nóchame ralámuli. Pe ꞌyégiga bujeme ju enomí ꞌemi alué ralámuli resiti tabilé nígame, pe nígame ganániliga ꞌemi aꞌboipi ꞌoni. ꞌLige neka suwábaga alué nóchili ꞌwe aꞌlá machigá ajtíkuru, alekeri jipe ne elama napurigá ꞌemi ralámuli tase nemítimala alué enomí napu bujele ꞌemi ralámuli alué tabilé nígame. Abiena Amosi anele: —Piesta newame ju ꞌemi, ꞌlige ꞌwe ganílime ju ꞌemi napuꞌlige machisá uché jaré ralámuli piesta newá uchuko ꞌemi neꞌchí eꞌkali tánaga ꞌlige meꞌao ꞌemi ajágame neꞌchí ꞌyamia. Neka tabiléchigo ꞌla ganíliga ajtíkó rekó alanokachi ꞌemi, tabilé ꞌla neꞌchí ꞌyuga ꞌnátaga nokame ꞌemi napuꞌlige alué ajágame saꞌpala ꞌyaa ꞌemi neꞌchí. ꞌEmi ꞌla eꞌkali tánilisaká neꞌchí, aꞌliko ꞌla semáriga naꞌtemámili júkuru ꞌemi alué uché jaré suwábaga ralámuli ꞌlige ꞌla aꞌchigóriga ꞌla niraga etémili júkuru ꞌemi suwábaga ralámuli. ꞌÉmika senibí pe alué riosi tabilé rewagachi ajtígame eꞌkali tánime ju tase neꞌchí, alekeri gite ꞌma tabilé jena ejperélamala ꞌemi, seꞌwí mejká simámala ꞌemi. Alué napu ꞌwe nígame gayénale pe ralámuli tabilé nígame resí olagá, alueka bajchá buyásimala rekó tabilé simánilie alé ꞌmi uché bilena. Tabilé naꞌtemámala ne ꞌemi ralámuli cha gunarúame kame ꞌemi pe aꞌboipi ꞌoni, alekeri waꞌlú resiti raweli rewimela ꞌemi ralámuli jípesíko. Abiena ꞌma suwábaga meꞌlimé olá ne alué weꞌka ralámuli Jeroboami (segundo) rijimala. Suwábaga mesa tegoli napu nerú jena Israeli napu meꞌame ju alué ajágame alué tase ꞌla riosi kógimia ꞌma gajunama olá ne, alésíko pe jami nímala alemi.”

264

Alué Amosi ruyele resí ikimeo alué waꞌlula balé

Alué balé waꞌlula alué besero ꞌoro newárigame nígame alé Beteli anilichi ajtígame, akele napu anile alué Amosi anilime, aꞌlige akisá yati simile alué waꞌlula rey ruyemia. Aꞌliko alué balé waꞌlula nulele alué Amosi napurigá simela nawésali rejcholi tétimia ralámuli alé Jurá anilichi. Alué balé waꞌlúlaka pe júlaga anile alué Amosi. Aꞌliko alué Amosi nejele, regá anile: —Neka pe bilé rió boꞌá neseme kéturu, aꞌlige Onorúgame rewagachi ajtígame nulé neꞌchí napurigá Onorúgame nila raꞌíchali beníramala ne alué ralámuli alé Israeli mochígame. Aꞌlige mueka najkí napurigá ne abisí aꞌrema ꞌye raꞌichili tetia. ꞌLa machiboa mué níriga, mué ꞌkúchila suwimela, bilé rió ꞌsímala meꞌá, ꞌlige mué ꞌyula mukika weꞌká rio ꞌyuga gojchime nímala, ꞌlige alué mué nila gawika pe uché jaré ralámuli chaꞌpimela, ꞌlige mué boꞌneka bilena seꞌwí gawichí mukumela. ꞌLige suwábaga alué ralámuli israelita Onorúgame ꞌma buinámala napurigá tabilé mochímala jena Israeli anilichi napurigá uché bilénami gawichí ejperélamala. Amosi uchéchigo ruwí ꞌwe resí ikimeo alué ralámuli Israeli ejperégame

Pe abé iꞌlibeko anele Onorúgame alué rió Amosi anilime alemi ilígichi: —Resiti raweli ꞌyama olá ne alué ralámuli tabilé omáwame yawiyame nerúgachi rawé. ꞌLige tabilé ꞌla sébali tétiga nejime ju ralinea riꞌligó. ꞌLige alué plátate najtétichi ralámuli, ꞌliko rasígame tétiga nareme ju. Alarigá weꞌká ꞌmeme ju alué ralámuli. Aminami Onorúgame anele alué ralámuli: —Bilé rawé alé Israeli riógame ralámuli ꞌwe machinalia mochima ne nila rejcholi, tase ganámalago alué ralámuli beniá ne nila rejcholi. Alué nímala ꞌemi ralámuli nila resiti raweli, pe aꞌboi ta sébili olagá, pe eꞌkali tániga alué besero ꞌórote newárigame. Alésíko pe ꞌemi ralámuli aꞌboi chojkila nímala. Alésíko ꞌemi ralámuli ꞌla iwégame rasigá resí níliga ejperélamala, tabilé asemi rewimela bilena ꞌla ganíliga bejterálime. ’Rekó neka weꞌká ralámuli israelita meꞌagé, jaré abiena ejtebímala. Alué rió napu ꞌwe rasigá inílame nílepá, alueka ꞌma suwábaga meꞌlimé olá ne. ꞌLige jaré rió alué ꞌla tase resí nokágame neꞌchí ꞌyuga, alueka ꞌla ejtebímala. Aꞌlige alarigá ꞌla eꞌwélala ganámala uchéchigo alué Rabí rijimala. Alésíko ku nolámala ne suwábaga alué ralámuli napu ejperégame ke Israeli anilichi napurigá ku jena ejperélamala napu 265

alué nila nílige ye gawí. ꞌLige bejterámala jena Israeli anilime gawí boꞌígichi. Alésíko alué ralámuli tabilé siné che olama ne, ꞌma tabilé asemi mabúmala ne alué ralámuli jena mochígichi. 120. Jena ruwimela alarigá nóchaligo alué waꞌlula Usíasi alé Jurá asagá (basado en 2 Reyes 15:1-7; 2 Crónicas 26)

Napuꞌlige alué Jeroboami (segundo) anilime rió waꞌlula rey neraga ajtígichi alé Israeli anilichi alué Usíasi waꞌlula rey gayénale alé Jurá. Alué Usíasi anilime rioka Amasíasi inolá nile. Alué Usíasi anilime rioka nasipa siento miná oká bamí waꞌlula nile alué rió alemi Jurá anilichi. Alué rioka waꞌlula asagá napuꞌlige tabilé ꞌcho oꞌcheria ꞌwe aꞌlá sébili nóchame nile napu Onorúgame nulele, ꞌlige Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírile alué rió nejkochi alemi weꞌkaná riógichi. Alekeri ꞌwe aꞌlá neyúrome nile alué weꞌká sontalo napu nile alué rió gompaniérola, napugiti Onorúgame alarigá elame níligame. Alué Usíasi newale alé Rusaleni eꞌwele galí aꞌwágame napurigá tabilé gajúmala napuꞌlige nakólachi alé jaga alué saíla ꞌyuga napurigá tabilé bujewa alué gawí. Aꞌlige abé aꞌkinana napuꞌlige ꞌwe nígame ganasa alué rió ꞌlige ꞌwe najtékame ꞌma tase ꞌla nóchale Onorúgame ꞌyuga. ꞌNátale bajkimea alemi reꞌobachi oꞌkuí molemia alé Onorúgame galílachi. Jaré balé eꞌwélala ꞌwe sulile alué Usíasi napurigá tabilé molémala, lige ruyele aminami pe alué eꞌwele balecho ꞌla nígame ko lisensia napurigá molémala alé pachá reꞌobachi Onorúgame galílachi alué Aroni rijimala kóriká. Alué Usíasika tabiléchigo eꞌwáleko ꞌlige ꞌwe ayole alué eꞌwélala balé ꞌyuga. Aꞌliko yati nayúpale alué Usíasi, aꞌwágame nayúpale alé saꞌpachí amoba. Alueka pe bilé resiti raweli nile. Aꞌliko ꞌwe ꞌmaga maꞌchínale alué rió Usíasi alé reꞌobachi pachami iligé. Alésíko abisí tabilé siné bajkile alé reꞌobachi. (Onorúgame tase lisensia nejime nile napurigá bilé rió nayume nisa alé wiꞌchílachi napurigá alé reꞌobachi bajkimela.) Alésíko alué rió ꞌma aꞌrele alué nóchili napu nígame nile alué rió. Alésíko alué inolá napu Jotani anilime nile, alué chaꞌpile alué nóchili oꞌnola nila. Rekó taꞌchó mukuchi alué oꞌnola, aꞌlige ꞌma asíbale alué inolá waꞌlula rey neraga.

266

Oseas 121. Jena ruwimela alarigá tétiligo rejcholi alué Oséasi (basado en Oseas 1–14)

Napuꞌlige alué rió Jeroboami (segundo) waꞌlula rey kachi alé Israeli anilichi, ꞌlige napuꞌlige alué Usíasi waꞌlula kachi alé Jurá anilichi, aꞌlige Onorúgame júlale bilé rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme napurigá benírimela alué ralámuli Jurá mochígame ꞌlige Israeli anilichi mochígame. Onorúgame nila raꞌíchali nareme Oséasi anilime nile ꞌlige ꞌwe ꞌla oyérame nile Onorúgame rewagachi ajtígame. Alué rió Oséasi anilime weꞌká bamí eyénale alemi weꞌká raꞌíchali beníriga. Napuꞌlige bijí ajtígichi alué Esekíasi waꞌlula neraga alé Jurá abiena ꞌwe benírile alemi alué rejcholi Onorúgame nila. Oséasi newile bilé mukí ꞌyuga napu weꞌká rió ꞌyuga gojchime nile

Onorúgame nulele alué Oséasi napurigá rewimela bilé mukí napu weꞌká rió ꞌyuga gojchime nile, napurigá ꞌla machimela alué israelita ralámuli alanokame ka alué aꞌboi napurigá alué mukí. Alué israelita ralámulika tabilé ꞌla sébali olame nile Onorúgame ꞌyuga. Aꞌlige alué rió rewisá, alué mukí ranele bilé towí alué rió Oséasi inolá. Aꞌlige Onorúgame nulele alué rió Oséasi anilime napurigá ajchémala bilé rewá Jesreeli anilime rewá, alué rioka ꞌmáchigo meꞌliméríligame suwábaga alué Jeú rijimala, weꞌká ralámuli meꞌágame ko alué Jeú alé Jesreeli mochígame ralámuli. Alué Jeuka alué Jeroboami umúlila nile ꞌya ajtígame rió. Aminami Onorúgame anele alué rió Oséasi anilime alué boꞌné Onorúgame ꞌma meꞌlimeo weꞌká alué ralámuli alé Israeli anilichi mochígame. ꞌLige pe abé aꞌkinana uché bilé ranele alué mukí Oséasi anilime rió upila. Aꞌlige nulele Onorúgame napurigá ajchémala bilé rewá TabiléGaleme anilime rewá, napugiti Onorúgame ꞌmáchigo abisí tabilé galémoríle alé Israeli anilichi mochígame ralámuli. Aꞌlige abé aꞌkinana uchéchigo bilé towí ranele alué mukí Oséasi upila, ꞌlige Onorúgame abiena nulele napurigá ajchémala bilé rewá, Tase-Ne-Nila-Ralámuli anilime rewá, Onorúgameka ꞌmáchigo tabilé guꞌírimoríligame alué ralámuli alé Israeli anilichi mochígame. Aminami Onorúgame anele alué ralámuli: —Abé iꞌlibékomi weꞌká ralámuli israelita mochímala alemi, aꞌlige alué ralámuli Onorúgame ꞌkúchila anilime ralámuli nímala. Aꞌlige alué ralámuli Jurá anilichi mochígame ꞌlige alué Israeli anilichi mochígame 267

napuímala, ꞌlige pe biꞌlénapi gawichí nímala. ꞌLige ꞌwe aꞌlá semáriga ejperégame nímala alué ralámuli, ꞌwe najteme ganámala arigá. Onorúgame ruyele alué Oséasi anilime, alemi Israeli anilichi riógame ralámuli ꞌwe resí olamio boꞌné Onorúgame resiti raweli ꞌyamio, napugiti alué ralámuli tase sébali oláligame napurigá najkí Onorúgame, pe alué tabilé rewagachi ajtígame riosi eꞌkali tánime kame alué ralámuli. ꞌLige aminami anélechigó alué ralámuli aꞌchigóriga ko napurigá alué mukí tase nirame alué riola. Bilé mukí alieti nóchame ka rekó ꞌla semáriga nesérilia boꞌné riólate abiena tabilé nirame ju alué riola, alué alieri nóchame mukika simime ju uché bilé rió ꞌyasia ꞌyuga gojchimea ꞌlige tabilé chijúniga alarigá resiti nóchiga alemi. ꞌLige Onorúgame anele alué Oséasi bilé rawé alué boꞌné Onorúgame ꞌma aꞌremio resiti raweli ꞌya alué ralamuli alé Israeli anilichi mochígame, ꞌlige alésíko ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírimio napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala. Aꞌlígesíko alué ralámuli ꞌma pe Onorúgame rewagachi ajtígamecho eꞌkali táname nímala ꞌlige ꞌma abisí tabilé siné tánimala eꞌkali alué riosi alué aꞌboi nila tase rewagachi ajtígame. Aꞌlige Onorúgame nulele alué rió Oséasi napurigá ku aꞌpámala alué upila ku alé galírale rekó alué mukika alué uché bilé rió ꞌyuga gojchílige alemi, ꞌlige napurigá ꞌwe galémala uchéchigo, napurigá alué ralámuli alé Israeli mochígame ꞌwe aꞌlá machimela Onorúgame ꞌwe aꞌlá galeo alué ralámuli, rekó alué ralámuli uché bilé tábiri eꞌkali tánichi. Alésíko alué rió Oséasi alé boꞌné galílachi ajchale ꞌwe aꞌlá ꞌyériga napurigá ta simela alué mukí uché bilé rió ꞌyuga gojchimea. Aꞌlige alué rió tase ꞌyuga gojchílechigó. Alarigá ꞌsile alué rió napurigá alué ralámuli alemi Israeli mochígame ꞌla machimela tase niga ejtebimio waꞌlula rey alemi weꞌká rawé, ꞌlige tase gainamio oꞌtoa alué goꞌame ꞌyamia ꞌlige ajágame alé waꞌlú reꞌobachi. Napuꞌlige ꞌma weꞌká rawé simárisa, aꞌlige Onorúgame ꞌla yámoríle lisensia alué israelita ralámuli napurigá ꞌla uchéchigo newámala yawiyame Onorúgame nila. Oséasi ꞌwe aꞌlá ruwile ꞌwe cha nokame ko alué ralámuli israelita

Aꞌlige aminami alué Oséasi ꞌma suwábaga ruyele churigá nóchiligo alué ralámuli alemi, ꞌlige alué ralámuli tabilé nirao Onorúgame. Regá anele: —Onorúgameka chokila newá ꞌemi. ꞌÉmika tabilé ꞌla sébali olame ju napurigá nokiméorisá, ꞌlige meꞌligá eꞌyéname ju ꞌemi chejaré ralámuli ꞌlige chigoga. Abiena uché jaré umugí uche jaré rió ꞌyula ꞌyuga okome kará ꞌemi. Alekeri ꞌma wakibámala alué gawí alemi 268

napu ꞌemi ejperégame ju, tabilé uꞌkumela weꞌká rawé. ꞌLige jaré ꞌemi ganánilime kará balé neraga ꞌlige jaréchigo nawésali nejime korime kará ꞌemi, ꞌlige tabiléchigo ꞌla sébili olagá anime karago ꞌemi Onorúgame nulalila rekó alarigá anié, tase ꞌla sébali ruyeme kará ꞌemi rejcholi alué weꞌká ralámuli. ꞌLige alué umugí weꞌká rió ꞌyuga gojchime alué ꞌyuga okome kará ꞌemi, alué umugí napu nóchame ju alé reꞌobachi napu tabilé Onorúgame nila ju. Alekeri tabilé uꞌkírimala Onorúgame alemi napu ꞌemi ejperé. ’Abiena alué Jurá mochígame ralámuli aꞌchigóyéri aliena chátiri nóchali nóchaligará napurigá ꞌemi, ꞌlige alekeri abiena resiti raweli ꞌyáwili ju Onorúgamete. Napuꞌlige naꞌáwali nerúgichi alué gawí boꞌígichi napu ejperé ꞌemi, ꞌémika yati simíbame ju nejkúrali tánimia alué waꞌlula Asirio ajtígame, ꞌlige pe tabilé tániga Onorúgame rewagachi ajtígame. Alaní Onorúgame waꞌlula rewagachi ajtígame. Oséasi ꞌwe anele alué ralámuli napurigá ꞌwe ꞌla tánimala eꞌkali Onorúgame

Abiena anélechigó Oséasi alué ralámuli: —Oꞌmaka anewa Onorúgame ꞌwe chálá mochírigo ramué, ꞌwe seweka mochírigo ꞌwe cha nokisá ramué aꞌboi. ꞌWe ꞌla tániwa napurigá nejímala rejcholi napurigá ꞌla eꞌwame ralámuli niwa Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige napurigá nejímala bilé aꞌwalí napurigá ꞌla senibí neyúrome niwa nakoga uchéchigo siné. Abiena ruyele alué Oséasi alué ye raꞌíchali: —Onorúgameka regá ruwí: “Alué ralámuli napu riógame ju alé Israeli anilichi ꞌlige alé Jurá anilichi pe yati neraga aꞌreme ju neꞌchí oyeria. Neka júligeturu jaré rió Onorúgame nila raꞌíchali nareme napurigá bilé rejcholi ꞌyámala alué ralámuli, alekeri neka najkí napurigá ꞌla eꞌwame nímala alué ralámuli ꞌlige napurigá abé ꞌla machimela churigá ka ne. Alué ralámulika pe ajágame iꞌgá neꞌchí ꞌwe raꞌsálára mayé neꞌchí, tabiléchigo alarigá juko. ’Neka pe najkí napurigá ꞌla sébali eꞌwame nímala neꞌchí ꞌyuga, ꞌlige napurigá alarigá aminabi ꞌwe ꞌla machimela alué ralámuli neꞌchí. Ne Onorúgame ꞌwe ganílisa nili alué Israeli mochígame ralámuli guꞌíriga, tabiléchigo chérésa juko, alué ralámulika cha chati nóchame kame. ’Alué ralámulika mayé tabilé eteo ne alarigá nokachi alué aꞌboi ralámuli, neka ꞌwéchigo ꞌla etégó, ꞌlige alekeri resiti raweli ꞌyámolá ne alué ralámuli. Rekó alué ralámuli ꞌla machié aꞌkué bujeme ko ne alué nóchali alué eꞌwélala rey, abiena tabilé bení alué eꞌwélala rey pe kulí mochíbigame eꞌkali tánilime neꞌchí. Aꞌlige yati simíbame ju alué eꞌwélala guꞌírali tánamia alé ꞌmi uché bilena, alemi napu mochí 269

ralámuli napu tánime ju eꞌkali alué mono aꞌboi newálila. Pe alarigá ejebéniganti kárékuru, pe chejarecho tániga nejkúrali, pe alué mono aꞌboi ralámuli newálila. Alué ralámulika ꞌwe resí nilia mochímala napuꞌlige sebasa alué resiti raweli, tabilé che ikisá nílamala rekó ꞌwe resí nilia mochige.” Oséasi aminami anele: —Abiena regá aníturu Onorúgame: “ꞌWe gichí ne alué oká besero ꞌórote newárigame alué napu eꞌkali tánime ju alué ralámuli Israeli mochígame. Alué napu ralámuli newame, alueka tabilé Onorúgame ju. Resiti raweli ꞌyámolá ne suwábaga alé Israeli mochígame ralámuli napugiti alueka tabiléchigo ꞌla néléme kame neꞌchí, tabilé ꞌla nirame ju neꞌchí, ꞌlige newale mesa tegoli ajágame meꞌliame alué tabilé rewagachi ajtígame riosi eꞌkali tánilime, alekeri aꞌwágame resiti raweli ꞌyámolá ne alué ralámuli, uché bilena ejperégame unema olá ne alué ralámuli resiti raweli ꞌyamia. Aꞌliko alué uché bilénami ejperégame ralámuli ꞌma mabúmala seꞌwimi uché bilénami alué Israeli mochígame ralámuli, ꞌlige galírale moꞌámala alé uché bilénami oꞌtogá ꞌlige alué ꞌkúchilaka ꞌma meꞌliboa.” Alué ye raꞌíchali ruyele Oséasi alué ralámuli. Oséasi ruwile alué ralámuli asirio ꞌma gajunamio alé weꞌká riogachi Israeli anilichi

Pe abé aꞌkinana uchéchigo regá anele Oséasi alué ralámuli: —Onorúgame regá aní: “ꞌEmi ralámuli napuꞌlige ꞌwe nígame gayénea enomí, goꞌame ꞌlige weꞌká tábiri, ꞌwe ꞌla semátiri newáguru alué mesa tegoli alé napu kógime ju alué ralámuli alué tase ꞌla Onorúgame. Alekeri waꞌlú resiti raweli ꞌyámolá ne ꞌemi ralámuli cha resiti nóchali nóchame kame. Peꞌwé sebámala alué weꞌká ralámuli alé Asiria ejperégame, ꞌlige ꞌma oꞌtomela alué mono besero ꞌórote newárigme napu nígame ju ꞌemi ralámuli alemi, ꞌlige ꞌma oꞌtomela alé ꞌmi napu ejperégame ju alué uché jaré ralámuli. Alarigá alué waꞌlula rey Asiria ajtígame boꞌné nila ganámala alué besero ꞌórote newárigame. Abiena ꞌma ꞌemi suwábaga oꞌtomela alé ꞌmi napu ejperégame ju alué aꞌboi asirio ralámuli. ꞌLige alué mesa tegoli alé napu kógime nílige goꞌame tase ꞌla Onorúgame ꞌemi ralámuli, alueka pe alemi pátiga ilibámala ꞌlige alésíko pe jami wejchégichi ganámala. ’Aꞌlige alué ralámuli ꞌwe aꞌlá sébali nóchame nísaká napurigá najkí ne aꞌliko ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírama olae ne alué ralamuli napurigá aꞌlá ganíliga ejperélamala. ꞌWe aꞌlá eꞌkali tánisi neꞌchí, taga napurigá ne aꞌlá machíramala churigá ka ne, ꞌlige ꞌwe ꞌla nóchali newasa napu ꞌwe ꞌla galeme ju ne, ꞌla alarigá olásaká ꞌemi, aꞌliko neka ꞌwa ꞌla 270

uꞌkíramala alemi napu ejperé ꞌemi ꞌlige aminami uché jaré nejkúrali ꞌyámala ne ꞌemi napurigá ꞌwe ꞌla ganíliga ejperélamala. ꞌÉmika weꞌká sontalo gompaniérome ka ꞌwe ꞌla neyúroma mayé ꞌemi aꞌboi ꞌlige neꞌchika pe tabilé nejkúroli tániga, alekeri weꞌká nakoli nílamala ꞌemi ꞌlige tabilé siné neyúramala ꞌemi nakoga.” Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌíromala napurigá uchéchigo ꞌwe aꞌlá nígame nímala alué ralámuli israelita

Abiena Oséasi regá anele alué ralámuli: —Regá aní Onorúgame: “Napuꞌlige buyánige ne alué ꞌemi rijimala ꞌya mochígame alé Ejipto mochígichi, ꞌwe aꞌlá guꞌiro ne napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala ꞌminá uché bilena. Napurigá nesérome ju bilé oꞌnó alué ꞌkúchila, alarigá nesero ne, ꞌlige ꞌemi ralámuli júkuru napurigá alué ꞌkuchi tase ꞌla nirame alué oꞌnola. Alekeri aꞌrémala ne napurigá uché jaré ralámulite oꞌtoboa ꞌemi alé ꞌmi mejká napu rewégichi ju Asiria ꞌlige Ejipto rewégichi. Rekó aliena resítiri nokigá eꞌyéname ke ꞌemi, neka ꞌwe naꞌtemá ꞌemi, ꞌlige tabilé meꞌlimé olá ne ꞌemi, ꞌlige bilé rawé ku jena aꞌpámala olá ne ꞌemi ꞌla ꞌemi gawílachi. Alekeri ꞌemi ralámuli ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtawa neꞌchí ꞌyuga. ꞌLa sébali olame niwa napurigá najkí ne boꞌné, napu jupa ne ꞌemi ralámuli nesérome. ꞌEmi ralámuli ꞌwe aꞌlá eꞌkali tánime ke neꞌchí ꞌya alé Ejipto mochiga, napuꞌlige tabilé nígame ka, napuꞌlige pe iligá nóchame ka tabilé tábiri meka. Aꞌlige ꞌemi ralámuli ꞌwe yati ꞌwe aꞌla nígame gayénale jena Israeli. Aꞌlige ꞌma ꞌwe nígame gainasa ꞌemi ralámuli ꞌlige ꞌwe gunarume gayena ꞌemi ꞌlige ꞌma tabilé nélé neꞌchí. Alekeri aꞌrema ne napurigá ꞌemi saíla resí olámala jena napu mochí ꞌemi ralamuli ejperega. Alé napu Samaria anilichi ju alé waꞌlúlachi alé Israeli anilichi, alemi tase rioga ilibámala, nobi neka bilé rawé guꞌíromolá ne ꞌemi ralámuli napurigá tabilé ꞌwesi resí olámala. Aꞌlige tase ꞌwesi suwimela ꞌemi ralámuli alemi.” Oséasi abiena anele aminami: —¿Chonigá ta eꞌkali tánili ꞌemi ralámuli Onorúgame alé rewagachi ajtígame ruigá ꞌla bijchiá ꞌwe chálá mochigo ꞌemi cha nokame kóriká, ꞌlige ruigá ꞌma tabilé eꞌkali tánimia alué tabilé ꞌla Onorúgame? Onorúgameka regá aníturu: “Bilé rawé ku ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromolá ne alé Israeli mochígame ralámuli. Aꞌlige alué ralámuli alé waꞌlú gawí Israeli anilichi mochígame ꞌwe aꞌlá nígame ganámala, ꞌwe aꞌlá semáriga nímala alemi. Aꞌlige alésíko alué ralámuli alemi riógame ꞌma tabilé siné eꞌkali tánimala alué tase ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame.” 271

’ꞌEmi ralámuli ꞌwe aꞌlá ꞌnátame nísaká, aꞌlige ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga gepúmala ye raꞌíchali napurigá aní ne. Onorúgame nila boweka ꞌwe aꞌlá semati ju, alué ralámuli ꞌla nirame Onorúgame, alué ralámulika Onorúgame nila bowechi eꞌyena. Ralámuli napu ekí ꞌla eꞌwame Onorúgame nulalila, Onorúgame ꞌla semáriga guꞌíramala alué ralámuli. Alué ralámuli nímala napurigá simime bilénami boichí ꞌla reꞌná ꞌla tabilé gayena ꞌlige ꞌla oꞌwé boꞌígame. Alué ralámuli napu tabilé nirame ju Onorúgame rewagachi ajtígame, alueka simime káré bilena boichí ꞌwe enárikáchi boꞌígame, alekeri nabí ꞌwe resíriga ejperégame ju alué ralámuli.

Isaías 122. Jena ruwimela alué Isaíasi anilime rió chojkíligo Onorúgame nila raꞌíchali ruyea alué ralámuli Jurá anilichi ejperégame (basado en Isaías 1–6) Isaíasi anilime ꞌwe aꞌwágame ená anele napurigá tabilé chátiri nochámala alé Jurá ejperégame ꞌMa ꞌwe aꞌkinana napuꞌlige alué Usíasi ꞌma weꞌká bamí waꞌlula nulame kachi alé Jurá, aꞌlige Onorúgameka júlale alué Isaíasi napurigá simela Onorúgame raꞌichálila benírimia suwábaga alué ralámuli alé Jurá rewégachi ejperégame ꞌlige alemi aꞌmulipi ejperégame. Regá anele Isaíasi alué ralámuli alé Jurá ejperégame: —Regá aní Onorúgame: “Suwábaga ꞌemi ꞌwe enátiri ralámuli ju, tabilé eꞌwame. Neka ꞌwe ꞌla semáriga repúkituru ꞌemi, ꞌla napurigá repume ju bilé oꞌnó aꞌboi ꞌkúchila ꞌlige ꞌémika ꞌwe cha nokáguru napurigá alué ꞌkuchi tabilé jebénigame ꞌla semariga eꞌwagá. Neka ꞌma náolegeturu resítiri raweli napurigá resí ikiá mochímala ꞌemi, pe alé Rusaleni ejperégame ralámulicho tabilé ꞌcho resí olá ne, ꞌlige ꞌémika tabiléchigo benináligo ne nila rejcholi. ꞌMa tabilé tábiri umeba ne napurigá ꞌwe ꞌla inámamala ꞌemi. Neka ꞌwe gichiga eteme ju alué ajágame napu meꞌame ju ꞌemi neꞌchí ꞌyamia. Ne níriká tabilé peꞌtá najtékame ju suwábaga tábiri goꞌame napu ꞌya ꞌemi neꞌchí. Neka tabilé ganíliga ajtime ju napuꞌlige bilé yawiyame newichi ꞌemi neꞌchí. ꞌLige neka nibilé peꞌtá akeme ju napuꞌlige ꞌemi eꞌkali tachi, napugiti cha cha nokame ꞌemi. ꞌMa aꞌrewa cha noká ꞌlige ꞌla aꞌká ralámuli niwa, ꞌwe aꞌlá nirame niwa alué ralámuli tabilé nígame. Rekó chibi nokame 272

ke ꞌemi, ꞌlige ꞌma aꞌresa ꞌemi resí noká, ꞌlige ꞌla eꞌwásaká ꞌemi, ꞌwe ꞌla semati raweli rewimela ꞌemi. ꞌLige tabilé ꞌla eꞌwásaká ꞌemi, ꞌliko ꞌwe resiti raweli rewimela ꞌemi. Suwábaga ralámuli Rusaleni ejperégame ꞌwe aꞌlá oyérame kéturu neꞌchi nila rejcholi, ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébali nirame kéturu ꞌemi suwábaga ralámuli, jípeko cha nokogá ejperégame ju ꞌemi, pe meꞌgá eꞌyéname ju uché jaré ralámuli, ꞌlige pe enomí koruka, ꞌlige ꞌla semáriga repume kéturu ꞌemi suwábaga ralámuli. Jípeko nábomala ne ꞌemi ꞌwe resiti raweli napurigá benimela ꞌla semáriga oyériga ꞌemi neꞌchí.” Alué Isaíasi abichilubi regá anile: —Sebámala bilé rawé napuꞌlige bochígimi gawichí ejperégame ralámuli simela jena reꞌobachi abé aꞌlá machimea churigá ka Onorúgame, alésíko suwabaga ralámuli ꞌma tabilé nakómala. Pe iligá bajchabé ꞌwe ená ikimela ralámuli alé Jurá ejperégame eꞌkali tánigoriká alué ralámuli alué eꞌkarúgame mono. ꞌWe chátiri raweli nerúlamala, ꞌlige ralámuli ꞌma gajsinámala suwábaga alué eꞌkarúgame mono napuꞌlige ꞌmimi júmisia chíbimia. ’Alué ralámuli alé Rusaleni ejperégame ꞌlige alé Jurá ejperégame asíriga enáriga ejperégame ju ꞌwe resí nokogá aꞌchigóriga napurigá alué ralámuli napu ejperégame nile alé Soroma rewégachi ꞌwe ꞌya. ꞌLige alué eꞌwélala abé resí nokame ju meꞌtagá suwábaga uché jarela ralámuli, ꞌwe resí olame ju alué ralámuli tabilé nígame ꞌlige pe seꞌnú raꞌichali benírame ju napurigá pe seꞌwiná nokigá eꞌyénamala. Napuꞌlige Onorúgame ꞌma suwénisa resiti raweli ꞌya alué ralámuli Jurá ejperégame, Onorúgame ꞌla eꞌkámala alué ralámuli ajagá ejtebígame napu ekí resí nokagá ejperele, ꞌlige alésíko Rusaleni anilime Onorúgamete wanápurigame nímala ꞌwe najteme. ꞌLige peꞌtá nujubapi Isaíasika anile: —ꞌEmi ralámuli Jurá ejperégame, ꞌémika ju napurigá ꞌuba banawala, alué napu alué echágame ꞌwe aꞌlá repuchi, tabiléchigo ꞌla rakeme juko. ꞌLige alué echágame ꞌma meꞌteka pame ju. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repume ju ꞌemi, ꞌémika tabiléchigo ꞌla aꞌká ralámuli juko, ꞌlige aminami tabilé naꞌtemaka eteme ju ꞌemi uché jaré ralámuli. ꞌÉmika ꞌma bujélekuru alué uché jaré ralámuli gawila ꞌlige ꞌma ꞌemi echá mochíkuru jipe. ꞌLige alué eꞌwélala ꞌemi nuleme ka ꞌwe ganílime ju enomí nareka napuꞌlige najtétachi jaré ralámuli cha nokagá eꞌyénasa napurigá tajché olawa alué ralámuli, ꞌlige alésíko ꞌwe aꞌlá guꞌírime ju alué ralámuli enomí nejígame. Nobi Onorúgameka julámalagó chejaré ralámuli uché bilénami gawichí ejperégame napurigá ꞌemi sayega nakómala. 273

Isaíasi ꞌwe aꞌlá maꞌchígame etele Onorúgame

Aꞌlige bamí napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Usíasi rewégame mukusá, aꞌlígerikáchi alué Isaíasika alé reꞌobachi asale ꞌwe ꞌla maꞌchígame etele Onorúgame ꞌlige machile aliena waꞌlú aꞌwalí nígame ko Onorúgame. ꞌLige etele alué ꞌpa rewagachi mochígame alué serabini rewégame ꞌwe aꞌwágame ruwichi ꞌwe najtékame ko Onorúgame. Aꞌliko alué Isaíasika anile ꞌla bijchiá resiti raweli ꞌyamio Onorúgame alué Isaíasi chátiri raꞌíchaligame alué Isaíasi ꞌlige aminami chátiri nóchaligame napurigá nokame nile alué ralámuli Jurá ejperégame, ꞌlige Onorúgameka nulele alué bilé serabini napurigá chaꞌpimela bilé sawí alé rejtete newárigame mésachi mochígame ꞌlige napurigá aleké sawite rajchínamala alué Isaíasi chuꞌala. Alué Serabínika alarigá olale, ꞌlige ꞌma alarigá olasa ruyele alué Isaíasi Onorúgame ꞌma ꞌla ekáligo alué Isaíasi rekó ꞌwe enátiri nóchilige ꞌlige rekó chátiri raꞌíchalige. ꞌLige boꞌné Onorúgameka anile: —¿Chieri ꞌla simélawé, ꞌlige chieri julásiga ꞌla nímalawé ne neraga raꞌichamia? Aꞌliko Isaíasika anile ꞌla simeo alué boꞌné Isaíasi. Aꞌliko Onorúgameka anele alué Isaíasi napurigá simela ruyemia alué Jurá ejperégame ralámuli tabilé chéréko rekó alué Jurá ejperégame ralámuli tabilé ꞌla semáriga gepúnilie Onorúgame nila raꞌíchali. Ruyele tabilé siné inámaka ejtebimio alué ralámuli, napurigá tabilé maꞌchílime, ꞌlige napurigá najkacholo neraga ejtebímala. Onorúgameka ꞌwe ꞌla anele alué Isaíasi napurigá abichilubi ꞌwe ruyémala Onorúgame nila raꞌíchali rejcholi napusí seba raweli ꞌwe enátiri, napuꞌlige ꞌwe resí ikimela alué ralámuli alé Jurá ejperégame. 123. Jena ruwimela waꞌlula selígame rey níligo alué Jotami ꞌlige Akasi alé Jurá rewégachi (basado en 2 Reyes 15:32–16:20; 2 Crónicas 27–28; Isaías 7:1–9:7) Napuꞌlige waꞌlula ka alué Jotami

Napuꞌlige alué waꞌlula selígame rey Usíasi rewégame ꞌma mukusá alé Jurá rewégachi nulame, alésíko alué inolá Jotami rewégame asíbale waꞌlula rey alé Jurá nulame, ꞌlige alué Jotámika ꞌwe aꞌlá selígame nile. Alué rioka ꞌla semáriga eꞌwale napu nulale Onorúgame, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué rió, ꞌwe rejchirúgame 274

newale nejkoga. Alué Jotámika neyúrole alué amonita ralámuli ꞌyuga nejkoga, ꞌma suwábaga meꞌale, ꞌlige uchéchigo abé weꞌká uꞌkuchí galí newale alé Jurá alué repume galila, ꞌlige abéchigo aꞌwágame newale alué tegoli napu boꞌígame nile alé Rusaleni suweke weꞌká riógachi, aꞌchigóriga napurigá ꞌsílige alué oꞌnola Usíasi rewégame nílige. Napuꞌlige alué Jotami mukusá, ꞌma makué ujsani bamí waꞌlula selígame nílige alé Jurá, Alésíko alué Jotami inolá Akasi rewégame ajcháliru waꞌlula selígame rey alé Jurá nulame. Churigá nóchale waꞌlula ka alué Akasi

Napuꞌlige alué Akasi waꞌlula selígame ka alé Israeli, asíriga chátiri selígame nile, tabilé siné eꞌwale napu Onorúgame nulale, aꞌchigóriga aliena resíriga nóchale napurigá nokame nile alué eꞌwélala selígame rey Israeli anilichi nulame, ꞌlige aminami noli ꞌma meꞌale alué boꞌné ꞌkúchila ejtemali eꞌkósiga, pe mono kógiga tase Onorúgame rewagachi ajtígame. Aꞌliko Onorúgame elale alué weꞌkaná chojkégame sontalo Siria ꞌlige Israeli rewégachi mochígame napurigá alé simámala nakomia weꞌkanami weꞌká riógichi alé Jurá rewégame gawí boꞌígachi. Alué Israeli rewégachi ejperégame sontáloka ꞌma chaꞌpile alué Jurá ejperégame weꞌká riógichi ꞌlige ꞌma oꞌtole, ꞌlige Onorúgameka júlale Onorúgame nila raꞌíchali benírame ralámuli alué Oberi rewégame, júlale napurigá simela ruyemia napurigá aꞌrémala alué ralámuli Jurá ejperégame napurigá simámala ku ejperélachi, alué Israeli mochígame ka rijimala níligame alué Jurá ejperégame ralámuli. ꞌLiko alué Israeli ejperégame sontáloka ku aꞌrele napurigá kumi simámala alué Jurá ejperégame ralámuli. Alué Siria ꞌlige Israeli mochígame uchéchigo siné nakósile alué Jurá ejperégame ꞌyuga ꞌlige alé Rusaleni rewégachi suweke mochíbale noligá eꞌnegá, meꞌlinalia chaꞌpisá alué ralámuli alemi buyásime. ꞌLige Onorúgameka júlale Onorúgame nila raꞌichali benírame ralámuli, alué Isaíasi rewégame rió. Júlale napurigá simela ruyemia alué waꞌlula selígame rey Akasi napurigá tabilé majaga asimela alué Siria ꞌlige Israeli ejperégame sontalo. Isaíasika anele: —Onorúgameka aní jípeko tabilé che ikimeo jena Rusaleni rewégachi, ꞌlige ꞌwe iꞌlibeko ujsánisa makué na malige bamí Israeli ꞌma tabilé bilé waꞌlú gawí nímala. ꞌLige abiena anele ꞌwe aꞌkinana bilé iwé bilé towí ranélimio ꞌlige bilé rewá ajchémala Emanueli anelime. Alué rewáká aniame ju: Onorúgame jena ajtí ramué ꞌyuga, aniame kéré. Aminami Onorúgame 275

ꞌma aní julamio bilé waꞌlula selígame rey napu nímala Rabí rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame. Ye waꞌlula selígame reyka ꞌma ꞌla semati raweli nejímala jena Jurá rewégichi, ꞌlige ꞌwe semá ꞌsime nímala ꞌlige ꞌla sébali nóchame, ꞌlige ꞌwe rejchirúgame nímala. Pe iligá alué Akásika tabilé bijchígale alanichi Isaíasi, ꞌlige tabilé ꞌla oyériga Onorúgame pe simile ꞌnalina nejkúrali tánimia alué waꞌlula selígame rey alé Asiria nulame Tiglat-Pileseri rewégame napurigá nejkúramala nakólichi alué Siria ꞌlige Israeli mochígame ralámuli sontalo sayega. Noli ꞌma kógile suwábaga enomí suwábaga tábiri alué abé najtékame alé waꞌlú reꞌobachi Onorúgame galílachi pachá jágame. Alué Tiglat-Pilesérika yati simile boꞌné gompaniérola sontalo ꞌyuga alué Siria mochígame ralámuli sayega nejkomia ꞌlige umérale ꞌlige ꞌma meꞌale alué waꞌlula selígame rey alé Siria nulame, nobi alué Asiria ejperégameka tabiléchigo guꞌíroleko alué Jurá ejperégame ralámuli, alueka iligá abéchigo resí olale meꞌtigá alué Siria ꞌlige Israeli mochígame sontalo. Akasi tánile iwérali ꞌlige eꞌkali alué tábiri tabilé Onorúgame

Abé aꞌkinana, alué Akásika simile alé bilena Ramasko rewégachi, napu waꞌlúlachi nile alé Siria rewégachi gawichí, alueka simile alué waꞌlula selígame rey Siria nulame ꞌyuga raꞌichamia. ꞌLige ꞌma alé asigá alué selígame rey ꞌyuga raꞌicha etele bilé mesa tegoli ꞌlige ꞌwe galele, ꞌlige yati náole raꞌíchali Uríasi rewégame rió ruyéniliga churigáriga newáriginti ko alué mesa tegoli napurigá newámala bilé mesa tegoli aꞌchigóyéri. Aꞌliko alué Uríasi yati nulale newániliga bilé mesa tegoli aꞌchigó alieri napu nígame nile alué waꞌlula selígame rey Siria rewégachi nulame. Alésíko ꞌma newísiga alué mesa tegoli alué Akasi, alué Akásika nulele alué boꞌné balela napurigá alué balé unémala alué mesa tegoli alué goꞌame eꞌkósiga kógia senibí rawé, ꞌlige nulale napurigá ꞌma tabilé unémala alué mesa tegoli napu nulale newániliga alué Salomoni waꞌlula rey ka. Alué Uríasika senibí ꞌla eꞌwame nile napu nulame nile alué Akasi rewégame waꞌlula selígame rió. ꞌMa ꞌwe aꞌkinana alué waꞌlula selígame Akasi rewégame ꞌma ꞌyérale alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila ꞌlige tabilé ꞌwesi elile napurigá alé pachá jaga ꞌyámala goꞌame Onorúgame. Alué Akásika weꞌká jáwale ꞌnalina mesa tegoli ichúromi alé Rusaleni rewégichi napu ekiana jale alué mono pe rejté newárigame, ꞌlige alé mesa tegoli jágachi tánale eꞌkali alué tabilé ꞌla Onorúgame. Napuꞌlige mukiá alué Akasi ꞌma makué ujsani bamí waꞌlula nílige selígame rey alé. Alésíko alué inolá Esekíasi rewégame asíbale waꞌlula selígame rey neraga. 276

124. Jena ruwimela Isaíasi beníriligo Onorúgame nila raꞌíchali alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌlige Israeli ejperégame (basado en Isaías 9:8–12:6)

Onorúgameka ruyele Onorúgame nila raꞌichali benírime Isaíasi rewégame, ruyele churigá neꞌochati ka alué Israeli ejperégame ralámuli, aꞌliko alué Isaíasi anile: —Alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌwe gunarume ju nobi Onorúgame ꞌwéchigo resí olámalago resiti raweli iꞌgá, alésíko ꞌwe chijúniga etebímala alué ralámuli. Onorúgameka ꞌma elí napurigá umérowa alué saílate, tabiléchigo ꞌla oyérigo ꞌlige ꞌla Onorúgame alué ralámuli Israeli ejperégame rekó aloliae Onorúgamete. Alekeri jípeko Onorúgame ꞌma náole weꞌká eꞌkarúgame nayulí napugiti ꞌémika newáligame nulalí napu tabilé aꞌlá ju, napu elame ju napurigá ralámuli ꞌyégiga eꞌyénamala uché jaré ralámuli. Alué ralámulika ꞌma tabilé beninali alué napu nulá Onorúgame. ’Alekeri jípeko Onorúgame julámala alué waꞌlula selígame rey Asiria bejtégame napurigá ꞌma meꞌlimela alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌwe cha nokigórika alué ralámuli Israeli ejperégame. Alué waꞌlula selígame rey Asiria bejtégame ka ꞌwe oparúgame ju ꞌwe resí olame apiépiri ralámuli, Onorúgameka aluéchigo nulémalago napurigá alué Israeli ꞌlige Jurá ejperégame resí olámala. Alué waꞌlula alé Asiria nulámala ꞌma meꞌlíniliga alué Israeli ejperégame ralámuli suwábaga ꞌlige alué Jurá ejperégamechigó. ’Napuꞌlige alué Asiria anilichi waꞌlula ꞌma suwénisa suwábaga alué israelita ralámuli resí olá, Onorúgame abiena resí olámala alué rió waꞌlula Asiria rewégachi bejtégame. Alué selígameka mayémala ꞌla bijchiá ꞌla umerio weꞌká ralámuli weꞌkaná ejperégame ꞌwe benégame ko nejkoga ꞌlige ꞌwe rejchirúgame ko. ¡Alué ꞌnátalika tabilé alarigá ju! Pe Onorúgame ꞌnalina ꞌsimíguru alarigá rekía raweli. Onorúgameka ꞌwe aꞌwágame nayulí ꞌyámala alué waꞌlula aꞌwágame inárume. Aꞌliko alué ralámuli alé Israeli ejperégame napu bijí ajagá ejtebí, alueka ku ꞌla sébali eꞌwímala Onorúgame tabilé tániga iwérali pe apiepiri tábiri ralámuli newalila. Pe uꞌkabi nímala tase anaga alué weꞌká ralámuli napu ekí nile Onorúgame oyérame ralámuli ꞌwe ꞌya. ’Alekeri ꞌemi ralámuli Jurá ejperégame tabilé majaga mochiwa alué ralámuli alé Asiria rewégachi ejperégame, pe ꞌwemi ꞌma tabilé nejkumémala. ’Bilé rawé Onorúgame julámala bilé alué Rabí rijimala napurigá ꞌemi selígame nímala rey. Onorúgame Alawala ꞌwe ꞌla naꞌtárimala 277

napurigá ꞌwe aꞌlá rejchirúgame nímala ꞌlige napurigá ꞌwe aꞌlá rió nímala, ꞌlige alué ꞌwe aꞌlá sébali etémala suwábaga ralamuli. Bochígimi gawichí ꞌwe aꞌlá semáriga nímala aꞌlige rawé ꞌlige tabilé ꞌwesi ralámuli riólamala ꞌnátali najsibume. Suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌla machimela churigá ka Onorúgame. Ralámuli bochígimi gawichí ejperégame jena sebámala alué waꞌlula selígame rey eꞌnemia ꞌwe ganíliga ꞌlige ꞌla sébali olagá napu nulá. ꞌLige Onorúgame gite ku simela suwábaga ralamuli israelita napu oꞌtóleru ꞌwe mejká. Alué Israeli ꞌlige Jurá pe biꞌlepi gawí nímala, ꞌlige suwábaga ralámuli waꞌlú cheliera ꞌyámala Onorúgame.

278

Miqueas 125. Jena ruwimela alué Mikéasi rewégame rió beníriligo ralámuli Onorúgame nila rejcholi (basado en Miqueas 1–7)

Napuꞌlige alué Jotami waꞌlula selígame rey kachi ꞌlige napuꞌlige napusí waꞌlula kachi alué Esekíasi alé Jurá nulame, Onorúgameka nulele alué Mikéasi napurigá benírimala Onorúgame nila raꞌíchali alué ralámuli Jurá ꞌlige Israeli ejperégame. Alué Mikéasika regá anile: —¡ꞌWe ꞌla gipusi napu ne ruwí! Abé aꞌlá ju ꞌnalina ꞌemi ꞌla gipusa napu ruwimela ne napugiti Onorúgame ꞌma resiti raweli ꞌyámala suwábaga ꞌemi, napugiti chátiri nóchaligame ꞌemi. Onorúgameka ꞌma meꞌlimela suwábaga ralámuli Samaria ejperégame ꞌlige ꞌma galítiri gajunámala, alué Samaria napu waꞌlúlachi ju alé Israeli. Alarigá olámala napugiti ꞌémika iwérali tániligame alué tabilé ꞌla Onorúgame. ꞌLige alué galika suwábaga gajunámala, pe rejtecho ejtebímala namó. ꞌLige suwábaga alué mono napu alué Samaria ejperégame ralámuli iwérali tánime nile, alueka ꞌma gajsináwili ju, ꞌlige ꞌma eꞌkósiwili ju. ’ꞌMa alué ralámuli Rusaleni ejperégame, alué ralámuli napu Onorúgame wanápale, aluéchigo ꞌma chojkile chatiri nóchali nocha aꞌchigóriga napurigá nokame nile alué Samaria ejperégame ralámuli, ꞌlige jípeko alué ralámuli Rusaleni ejperégame ꞌma iwérali tánime júchigó alué mono rejtéte newárigame. Onorúgameka elámala napurigá uché bilena gawichí mochígame sontalo ꞌma uméromala nakoga alué Israeli mochígame sayega nakoga, ꞌlige ꞌma chaꞌpisá oꞌtomela galírale moꞌamia alué ralámuli. Abiena julámalachigó sontalo alé Jurá rewégichi, napu siné rawé ꞌma gajunámala alué weꞌká galí ale Rusaleni jágame. ’Alarigá ikimela napugiti alué Rusaleni ejperégame ralámuli cha nokáligame. Alué ralámulika pe aꞌnagupi chigome ju gawí echiame, alekeri Onorúgameka ꞌwe resítiri raweli ꞌyámala. ꞌEmi eꞌwélala alué ralámuli repume ꞌwe ꞌla machiati kékuru tachiri nóchali tabilé aꞌlá ka, nobi ꞌemi eꞌwélalaka tabiléchigo ganílime juko ꞌla semáriga ejperega tabilé cha nokogá, iligá ꞌwe ganílime ju cha nokogá ejperega. Alekeri rekó ꞌla Onorúgame ꞌyuga raꞌiche iwérali taga, Onorúgameka tabilé eꞌwímala alué ralámuli. Mikéasika abiena ꞌwe sayega raꞌíchale alué ralámuli napu anime nile Onorúgame nila raꞌíchali benírame ko ralámuli, alué napu alanigá eꞌyéname nile peka Onorúgame nila raꞌichali benírame ke 279

ralámuli. Onorúgameka anile tabilé guꞌírimio alué ralámuli ꞌlige alué ralámulika tabilé naremio Onorúgame nila raꞌíchali napurigá ralámuli beníramala. Mikéasi ruwile ꞌma gajúmili ko alué waꞌlu reꞌobá

Alué Mikéasi abiena ruwílechigó Onorúgame ꞌma gajunamio alué weꞌká galí alé Rusaleni jágame, ꞌlige aminami alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, napugiti alué eꞌwélalaka, alué nulame tabilé ꞌla sébali gateme kame napuꞌlige nakó nerúgichi, pe iligá nareme nile enomí napu najtétime nile alué cha nokágame napu nejime nile napurigá tabilé che olawa alué eꞌwélalate, ꞌlige aminami mochíligame ralámuli napu anime nile Onorúgame nila raꞌichali benírame ko ralámuli peka alarigá ke, alué napu pe sayeka jebénigame nile cha ikimeo aꞌpílipi ralámuli, ꞌlige weꞌká enomí goblálome nile pe sayeka. Onorúgameka ꞌwe ꞌla ruyele tabilé rewagachi moinamio alué ralámuli rekó alué ralámuli anichi: Onorúgameka jena ajtí ramué ꞌyuga. Alué Mikéasika abiena ꞌla ruyele churigáriga nimio napuꞌlige Onorúgame ꞌma suwénisa resiti raweli ꞌya alué ralámuli, ruyele ꞌwe ꞌla semáriga nimio napuꞌlige ꞌma suwénisa resiti raweli ꞌya. Regá anele: —Siné rawé, alué waꞌlú rabó napu ilí alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame galila, Onorúgame newámala ꞌwe najteme alué rabó taꞌwesi rabó anaga jena wijchimoba jágame. Bochígime jena wijchimoba ejperégame ralámuli sebámala alé reꞌobachi benimea nawésali rejcholi napu nulá ꞌla bijchiá Onorúgame rewagachi ajtígame. Alésíko ꞌma tabilé nakómala ralámuli, suwábaga ralámuli ꞌma ꞌla iꞌkilí ꞌla ganíliga ejperélamala. ꞌLige Onorúgame ku napabúmala alué ralámuli israelita napu mochí echúromi raꞌlaga, weꞌkanami gawichí mochígame. Alué rawé, alué sontalo uché jarénami mochígame ꞌwe nakómala ꞌemi sayega, ꞌlige siné rawé iwégame nuléwili ju ꞌemi napurigá ejperélamala alé Kalrea rewégachi waꞌlú gawí boꞌígachi. ꞌLige abé nujubami ꞌémika ꞌwe najtékame ralámuli nímala. Alé bilénami peꞌkabi riógichi Beleni rewégachi, alé napu ju alué ralámuli Jurá rewégame chojkégame, alé ochéramala bilé uꞌtá towí napu bochígimi alé Israeli rewégichi nulame nímala waꞌlú ochérasa. Napu najkí Onorúgame

Peꞌtá nujubapi, alué Mikéasi anile: —Onorúgame eꞌchewa ꞌemi, ꞌémika rekó ꞌla oyérinti káriké Onorúgame pe tabilé oyérame ke aniárá ꞌemi Onorúgame, pe ꞌyégali olame kará ꞌemi. Onorúgameka najkí napurigá ꞌma aꞌrémala alieti nocha ꞌlige najkí napurigá naꞌtámala ꞌemi churigá Onorúgame 280

ꞌla buyániligo ꞌemi alé Ejipto mochígichi ꞌlige churigá ꞌla ꞌyáligo alué gawí Kanani rewégame. Onorúgameka tabilé najkí napurigá pe ꞌwe meꞌame nímala alué ajágame, ꞌlige aminami tabilé najkí napurigá meꞌlimela ꞌemi alué ꞌemi aꞌboi ꞌkúchila Onorúgame ꞌyamia. Onorúgameka najkí ꞌnalina napurigá ꞌla sébali gateme nímala ꞌemi bilé naꞌáwali, najkí napurigá ꞌla eꞌwime nímala ꞌemi apiépiri ralámuli, tabilé seꞌunáriga gatega raꞌíchali, ꞌlige napurigá ꞌla tabilé gunarume nímala ꞌemi. ’Nobi ꞌémika tabiléchigo ꞌla sébali ralineme juko napuꞌlige ralinea tábiri goꞌame, ꞌémika uneme ju alué goꞌame tétala tabilé ꞌla sébali tétime. ꞌEmi ralámuli ꞌwe nígame, ꞌémika tabilé naꞌtemame ju uché jaré ralámuli chigoiga resí olagá, ꞌémika resí olame ju alué ralámuli pe aminabí nígame ganániliga. Suwábaga ꞌémika pe ꞌyégame ralámuli ju, ꞌlige Onorúgameka ꞌma resiti raweli ꞌyámala ꞌemi. ꞌÉmika aꞌchigóriga nokame ju napurigá alué waꞌlula selígame rey Akabi rewégame, ꞌlige alekeri ꞌémika asíriga resí nílimala, ꞌwe resiti raweli narémala. Onorúgameka elámala napurigá umérowa ꞌemi saílate napu ekisá nakoa ꞌemi. Alarigá nímala napusí ꞌma aꞌrépá Onorúgame alué waꞌlú resiti raweli ꞌyaa ꞌemi ꞌwe cha nokigóriká. ’ꞌLige aꞌkinana, abiena ꞌma resiti raweli ꞌyámala ꞌemi saíla. Aꞌlige alué Jurá ku ꞌla biꞌlepi gawí nímala, aꞌliko weꞌlesi chaꞌpimela ꞌemi alué gawí, ꞌlige uché jarénami gawichí ejperégame ralámuli alé sebámala ejperélimia. Alésíko alue Mikéasi regá anele Onorúgame napuꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌicha iwérali tániga: —ꞌWe aꞌlá repúpuaka alué ralámuli napu mué wanápale, aꞌchigóriga napurigá repume ju bilé boꞌelo boꞌné bujkula boꞌá. ꞌLa elíwaká ramué napurigá ꞌla ganíliga ejperéliwa jena ramué nila gawichí, ꞌlige ꞌwe aꞌlá semariga guꞌíriwa ramué napurigá suwábaga ralámuli ꞌla benimela ꞌla neraga oyériga mué. Mueka ꞌwe seꞌunáriga ju, tabilé napurigá alué tabilé Onorúgame. Mueka ꞌla eꞌkame ju ramué cha nokisuga. Neka ꞌla bijchígiga ajtí mué ꞌla sébali olamio napu anélige mué alué ꞌya mochígame Akobo ꞌlige Abraámi, ramueka alué rijimala niru. Mueka ꞌwe semáriga guꞌíromorié ramué.

281

126. Jena ruwimela alué Asiria ejperégame ralámuli ꞌma meꞌáligo alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌlige ꞌma galítiri gajúnaligo (basado en 2 Reyes 14:26-29; 15:8-31; 17) Churigá nóchale alué abé nujubá mochígame eꞌwélala alé Israeli Alué Jeroboami (segundo) napurigá oꞌnola alarigá rewégame nile, ꞌlige alé Israeli waꞌlula selígame nile alué rió ꞌlige ꞌwe benégame nilé nejkoga. Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírole napurigá ꞌla neyúromala alué saíla ꞌyuga nejkoga, ꞌlige alué Israeli ejperégame ralámuli ꞌwe aꞌlá nígame gayénale eꞌkarúgame tábiri. Alué Jeroboámika oká liá na bilé bami waꞌlula selígame asale alé Israeli rewégame gawí boꞌígichi. Napuꞌlige ꞌma mukusá, aꞌliko alué inolá asíbale waꞌlula selígame rey, alué Sakaríasi rewégame. Sakaríasika tabilé ꞌla selígame nile, pe aꞌchigóriga napurigá suwábaga alué eꞌwélala eꞌsélikame rey napu mochile alé Israeli rewégachi. Pe usani mechá aꞌkinana ꞌma meꞌlíliru alué Sakaríasi bilé riote Salumi rewégame, ꞌlige alué Salumi rewégame rió boꞌné asíbale waꞌlula selígame rey. Alarigá ꞌma ꞌla sébali ikile napu anélige Onorúgame alué Jeú ꞌya baꞌchá rawé. Onorúgameka anélige naó alué Jeú rijimala aꞌkinana oꞌchérigame simárimio eꞌwélala eꞌsélikame rey alé Israeli nulame. Alué Salumi rewégame rioka pe biꞌlepi mechá waꞌlula selígame rey asale, bilé rió Manaemi rewégame ꞌma meꞌale ꞌlige alué boꞌné Manaemi asíbale waꞌlula selígame rey. Manaémika makué bamí asale waꞌlula selígame rey Israeli rewégachi nulame. Alué Manaémika tabilé ꞌla nóchame nile, ꞌwe oporúgame nile. Alésíko alué Asiria rewégachi waꞌlula selígame rey newale nakólime alemi Israeli anilichi ꞌliko alué Manaémika gatele raꞌíchali, anele: —Neka najtétamala enomí mué napu nejílime ju. Alué Manaemi mukusá, alésíko alué inolá Pekaía rewegame asíbale waꞌlula selígame rey alé Israeli rewégachi nulame. Alué rió Pekaía rewégame tabilé ꞌla selígame nile. Napuꞌlige ꞌma oká bamí ajtígichi, bilé sontalo Peka rewégame chojkile ayoa alué selígame ꞌyuga, ꞌlige ꞌma meꞌale alué Pekaía, alésíko alué Peka rewégame rió asíbale waꞌlula selígame rey alé Israeli nulame. Suwábaga alué alakí eꞌwélala simárale, alué Sakaríasi si asibasa ꞌma napusí alué Peka asibasa, alakí bamí alué Usíasika waꞌlula selígame rey asale alé Jurá rewégachi gawichí. 282

Alué Peka tabilé ꞌla selígame nílechigó waꞌlula ka. Napuꞌlige alué Peka waꞌlula kachi alué Tiglati-Pileseri, alué Asiria rewégichi nulame nejkole alemi Israeli rewégichi simigá, ꞌlige ꞌma nejpole jaré gawí napu nile alé pachá Israeli rewégichi gawichí, ꞌlige ꞌma oꞌtole weꞌká ralámuli alé riógame napurigá alé Asiria rewégachi ejperélamala. Napuꞌlige alué Peka ꞌma bilé liá bamí waꞌlula selígame ajtígichi, bilé rió Oséasi rewégame chojkile nejkoa ꞌlige ꞌma meꞌale alué Peka. Alésíko alué Oséasi asíbale waꞌlula selígame rey alé Israeli rewégachi. Napuꞌlige alué rió chojkichi nocha waꞌlula selígame rey, aꞌlige alué Akásika alé uché bilena gawichí waꞌlula selígame rey nile alé Jurá rewégachi. Alué Asiria mochígame sontalo ꞌma gajúnale alué galí Israeli jágame

Alué Oséasi waꞌlula selígame rey asale gi makué bamí ꞌlige aluéchigó ꞌwe chátiri selígame nile, ꞌwe resi olame ralámuli. Alueka aba taꞌmé ꞌwe oporúgame nile peka napurigá alué uché jarela eꞌwélala selígame napu mochile abé ꞌyabé. Napuꞌlige alué Oséasi waꞌlula kachi alé Israeli rewégachi nulame, aꞌlige alué Salmanasari alé Asiria rewégachi nulame nejkole alé Israeli rewégachi simigá, alésíko alué Salmanasari bujeme nile enomí nabí bamí alué Oséasi. Arigá ꞌma najsínale najtetia alué enomí, ꞌliko ꞌma abisí tabilé najtétinile ꞌlige nulale oꞌtóniliga bilé raꞌíchali alé Ejipto napurigá nejkúromala nakólichi, ꞌlige ꞌma aꞌrele najtetia alué enomí. Napuꞌlige alué Salmanasari machisá alaꞌsíligo alué Oséasi yati galírale bajchale ꞌlige alé Samaria noligá mochile alué boꞌné gompaniérola sontalo, napu nile Israeli waꞌlúlachi. Bakiá bamí mochile alué sontalo alé Samaria noligá, alé Samaria weꞌká riógichi. Napuꞌlige ꞌma bakiá bamí kachi ꞌma neyúrole alué Salmanasari alué Samaria ejperégame ꞌyuga nejkoga, ꞌlige ꞌma oꞌtole suwábaga alué ralámuli Samaria ejperégame, alé Asiria rewégachi oꞌtole, ꞌlige ꞌma alé Asiria pachá gawichí weꞌkanami mochile napuriga ꞌma alé ejperégame nímala. ꞌLige alué waꞌlula Salmanasari uchéchigo jaré ralámuli júlale alemi napurigá ejperega mochímala alé Samaria. Alué Oséasi nilé waꞌlula selígame rey ꞌma guwachí asíbagame alé Israeli rewégachi. Onorúgameka elale napurigá alarigá ikimela alué ralámuli alé Israeli rewégachi ejperégame pe tabilé ꞌla eꞌwáligame alué ralámuli napu Onorúgame nulale. Alué ralámulika ꞌwe tánime nile iwérali, ꞌlige aminami newame nile alué mesa tegoli ꞌlige alé meꞌame nile ajágame alué tabilé ꞌla Onorúgame ꞌyamia. Aꞌchigóriga nokale napurigá nokame nílige alué ralámuli kananea alé Israeli mochiga. 283

Alekeri Onorúgame ꞌma buyánilige abé ꞌyabé alué ralámuli alé Israeli mochígichi alué israelita ralámuli ꞌyamia alué gawí. Rekó Onorúgame ꞌla júlalige ralámuli Onorúgame nila raꞌíchali benírame ralámuli napurigá ꞌla rejcholi ꞌyámala napurigá ꞌma aꞌrémala pe mono iwérali tania, napurigá ku ꞌla oyéramala Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame, alué ralámulika abirigáchigo tabilé ꞌla oyérale ꞌabe Onorúgame. Alué ralámulika tabilé eꞌwile alué rejcholi nejime. Alué ralámuli Israeli rewégachi ejperégame newale oká besero ꞌórote newárigame iwérali tánimia, ꞌlige ꞌma meꞌálechigó jaré aꞌboi ꞌkúchila naꞌichí eꞌkósiga alué tabilé ꞌla Onorúgame kógiga. Aminami owile alué sayeme. Tabilé aꞌlá nile Onorúgame níriká alarigá nokachi alué ralámuli, alekeri Onorúgame ꞌwe ayole alué ralámuli ꞌyuga ꞌlige waꞌlú resiti raweli ꞌyale. Pe alué Jurá ejperégame ralámulicho tabilé che oláliru Onorúgamete, rekó taꞌmé ꞌla sébali eꞌwáligechigó napu nulélige Onorúgame. Uché jaré ralámuli ejperele alé Israeli anilichi

Aꞌliko alué waꞌlula selígame rey alé Asiria nulame aꞌpale uché jarénami ejperégame ralámuli napurigá ejperélamala alé Israeli rewégachi. Alué ralámuli alemi aꞌpárigame abiena ꞌwe tánime níligechigó iwérali alué mono napu aꞌpálige alué aꞌboi ralámuli uché jarénaka weꞌkaná gawichí napu ejperégame nílige alué ralamuli. Nobi alué ralámulika ꞌwéchigo ꞌla neráleko napu nulale Onorúgame. Alué ralámulika ꞌla oyérimoríle Onorúgame rewagachi ajtígame, ꞌla iwérali tánimoríle Onorúgame napu tánime nile ralámuli Israeli rewégachi ejperégame, alekeri alué waꞌlula selígame rey Asiria rewégachi nulame júlale bilé balé waꞌlula, napurigá benírimala churigá ꞌyálime ka ajágame meꞌligá alué ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame. Alué ralámulika napuꞌlige ꞌma ꞌla oyeria Onorúgame rewagachi ajtígame iwérali tániga, abiena bijí ꞌwe tánime nile iwérali alué tabilé ꞌla Onorúgame ꞌwe aꞌlá oyériga, alésíko ꞌma tabilé ꞌla oyérame nile alué ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame ꞌla rewagachi ajtígame.

284

127. Jena ruwimela alué Esekíasi ꞌwe aꞌlá selígame rió níligo alé Jurá anilichi (basado en 2 Reyes 18–20; 2 Crónicas 29–32; Isaías 36–39) Esekíasi nulale napurigá ku ꞌla oyérimala Onorúgame alué ralámuli alé Jurá ejperégame

Esekíasi, alué Akasi inolá, waꞌlula selígame rey nile Jurá rewégachi nulame. Alué Esekíasi rewégame ꞌwe aꞌlá selígame nile. Alueka ꞌla eꞌwale napu nulale Onorúgame ꞌlige ꞌma gajúnale weꞌká alué mesa tegoli napu alué ralámuli Jurá ejperégame newálige napu eꞌkósime nile ajágame alué tabilé ꞌla Onorúgame. Pe yati chojkile nulá napurigá ꞌla biꞌlepi Onorúgame oyéramala ralámuli. Alué abé ꞌyabé mochígame eꞌwélala selígame ka ꞌma najsibúlige alué semátiri ꞌnátali. Alué Esekíasika ꞌma ku ꞌla gatele alué waꞌlú reꞌobá yóola, Onorúgame galila, ꞌlige aminami napabule suwábaga alué eꞌwélala balé ꞌlige aminami alué lebita ralámuli ꞌlige rejcholi ꞌyale suwábaga napurigá ꞌla semáriga nokísamala ꞌla Onorúgame ꞌnalina oyériga, napugiti Onorúgame ꞌma weꞌsá resiti raweli ꞌyálige alué ralámuli Jurá ejperégame, alué ralámulika tabilé ꞌla nóchaligame napurigá nulálige Onorúgame. ꞌLige alué lebita ralámulika guꞌírole ralámuli napurigá ꞌla biꞌwígame alawégame nímala. ꞌLige ꞌma maꞌchí buyánale suwábaga alué tábiri napu tabilé aꞌká nile alé waꞌlú reꞌobachi unélime, napu pe alué waꞌlula Akasi aꞌpálige alemi. ꞌLige ꞌla semáriga jáwale suwábaga alué tábiri napu ꞌla najteme nile alé reꞌobachi Onorúgame níriga, jáwale ꞌla napurigá Onorúgame najkile. Napuꞌlige ꞌma ꞌla sébali kachi suwábaga, Esekíasika nulele alué balé eꞌwélala napurigá meꞌlimela ajágame Onorúgame ꞌyamia, ajágame omarúgame. Jaré alué ajágame Onorúgame ꞌyálime nile cha nokigóriká alué ralámuli. ꞌLige nulélechigó alué lebita ralámuli napurigá aꞌchigóriga alanokimela napurigá ꞌsile alué Rabí. Alarigá ꞌla unele alué reꞌobá ꞌla napurigá Onorúgame nulálige. Esekíasi newale bilé yawiyame ꞌwe najteme “Páskua” anilime

ꞌLige alué Esekíasi bayele suwábaga alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌlige Israeli rewégachi ejperégame napurigá sebámala alé Rusaleni napu nerúlimili nile alué yawiyame ꞌwe najtékame Páskua anilime. Alué yawiyame waꞌlú nile. Alué waꞌlula Esekíasi kónile bilé mili roló ꞌlige gichao mili boꞌá, ꞌlige alué eꞌwélala uché bilé mili roló kónile 285

ꞌlige makué mili boꞌá. Suwábaga alué ralámuli Jurá ejperégame sile alué yawiyame newalichi, ꞌlige alué Israeli mochígame ralámulika peꞌkabi sile, alueka amulí suwábaga pe gawéliligame alué yawiyame. Napuꞌlige alué yawiyame olá alué ralámuli, oꞌmaka alué ralámuli alemi sígame ꞌma gajúniga ꞌlule alué mesa tegoli alé Rusaleni jágame napu kógime nile alué ajágame, pe biꞌlepi tabilé gajúnale, pe aluecho napu ilile alé raꞌpichí alué waꞌlú reꞌobachi maꞌchige. Abiena ꞌma gajúnale suwábaga alué mesá tegoli napu moleme nílige oꞌkuí, ꞌma gajunasa ꞌma gomichi ꞌlule. Alarigá olale napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla anéligame napurigá ꞌla pe Onorúgamecho oyéramala ralámuli ꞌlige pe alé pachá waꞌlú reꞌobachi ꞌyáwará goꞌame Onorúgame rewagachi ajtígame. Jaré alué ralámuli napu sile alué yawiyame newalichi taꞌchó ꞌme ꞌla sébali oyérame nile Onorúgame, ꞌlige alué Esekíasika tánile Onorúgame napurigá abiena ꞌla eꞌkámala Onorúgame, napugiti alué ralámulika abiena ꞌyámoríle goꞌame, ꞌliko Onorúgameka ꞌla eꞌkale alué ralámuli. Napuꞌlige ꞌma suwénisa alué yawiyame suwábaga alué ralámuli alé sígame simíbale alé Jurá rewégachi weꞌkanami riógachi, ꞌlige alemi sebasa ꞌma gajúnale suwábaga alué mesa tegoli alemi jágame, ꞌlige aꞌchigóriga nokale alemi jarénami riógachimi Israeli rewégachi. ꞌLige abé nujubami ku aꞌboi ejperélachi simíbale. Alué waꞌlula seligame rey Esekíasi rewégame abichilubi ꞌwe ꞌyame nile goꞌame Onorúgame alé waꞌlú reꞌobachi, alué reꞌobá Onorúgame galila, ꞌla napurigá Onorúgame nulélige, ꞌlige ꞌma chojkile alué lebita ralámuli nochálila ꞌlige alué balé eꞌwélala nochálila. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá niraga etele alarigá nóchachi alué selígame rey Esekíasi, ꞌlige boꞌné Onorúgame ꞌla semáriga guꞌírole suwábaga nóchali nochálichi. Asiria mochígame simíbale nakomia alé Jurá anilime gawí boꞌígichi

Napuꞌlige alué Esekíasi waꞌlula kachi alé Jurá rewégichi, aꞌlige alué waꞌlula selígame rey Salmanasari napu waꞌlula nile alé Asiria, alueka simile nejkomia alé Samaria rewégachi napu Israeli waꞌlúlachi nile, ꞌlige ꞌma oꞌtole suwábaga alué ralámuli alé Samaria ejperégame. Makué bamí aꞌkinana napuꞌlige alué Salmanasari ꞌma mukusá, aꞌlige uché bilé waꞌlula selígame rey alé Asiria anilichi nulame Senakeribi anilime simile nejkomia weꞌká sontalo ꞌyuga alé Jurá rewégachi, ꞌlige neyúrole nakoga, ꞌlige ꞌma chaꞌpile suwábaga alué ralámuli weꞌkanami weꞌká riógichi ejperégame alé pachá napu nile alé gawichí Jurá rewégichi, pe alé Rusaleni rewégachi tabilé moꞌile. ꞌLige alué Esekíasika najtétile napurigá tabilé che olawa alué ralámuli alé Rusaleni ejperégame. Suwábaga nejile boꞌné enomila abiena napu 286

mochile alé galírale gatériga alé reꞌobachi nerúgame enomí, alué ꞌma suwábaga nejílechigó. ꞌLige ꞌma gojínile alué ꞌoro napu chujkúgame nile alé reꞌobá ꞌyólachi, alaꞌsile ꞌla sebáriniliga suwábaga napu ekí nejímili nile alué enomí. Nobi alué Senakeríbika tabiléchigo ꞌcho ꞌla ganíliga rejpílekó rekó ꞌla weꞌká enomí ꞌyárige, aminabi najkile. Alésíko júlale alé Rusaleni rewégachi jaré alué boꞌné ꞌyuga nóchame bilé raꞌíchali oꞌtóniliga alué Esekíasi. Alué raꞌíchali apélichi osirúgame regá anime nile: —Mueka neꞌchí sayega nejkónilisa, mueka tabilé cherigá neyúromala, cha uꞌkabi kame mué gompaniérola sontalo. Alué alé Ejipto mochígame sontalo ralamuli tánisa mué nejkúrali, alué sontáloka tabilé nejkúromala. ꞌLige Onorúgame napu ꞌemi oyérame korime ju, alueka tabilé guꞌíromala ꞌemi, ꞌma gajúnaligame ꞌemi alué weꞌká mesa tegoli napu ꞌyame nile ꞌemi goꞌame. ꞌLige alué rió raꞌíchali oꞌtome aꞌwágame sinaka regá anele alué ralámuli Rusaleni ejperégame: —Tase bijchígiwa alué waꞌlula selígame rey Esekíasi. Alué Esekíasika najkí napurigá ꞌemi ꞌwe aꞌlá oyéromala alué napu Onorúgame aneme ju alué boꞌné peka Onorúgame kachi, alueka pecha nejkúromalagó napurigá ꞌemi uméromala ramué nakoga. Ramué Asiria ejperégame ralámuli ka weꞌkaná gawichí ejperégame ralámuli meꞌtirú nakoga, ꞌlige tabilé siné guꞌírole alué napu Onorúgame aneme ju alué ralámuli, rekó ꞌla iwérali tánisa abiena ꞌma suwile. ꞌÉmika iligá ꞌma pe abisí tabilé aminabi nakótékuru ramué sayega, alarigaka ꞌla tabilé resí níliga ejperélamala ꞌemi, ꞌla ganíliga ejperélamala ꞌemi napusí simí ne alemi uché bilénami gawichí oꞌtomea. Onorúgame ꞌwe aꞌla guꞌírale alué Rusaleni mochígame napurigá tabilé che olámala alué Asiria mochígame ralámuli

Alué ralámuli Rusaleni ejperégame ka tabilé ꞌwesi nejele, alué boꞌné waꞌlula selígame rey Esekíasi alarigá nuláligame. Aꞌliko alué Esekíasika simile alé waꞌlú reꞌobá ilígichi Onorúgame galila, ꞌlige júlale jaré napurigá simámala raꞌíchali oꞌtomia alué Isaíasi rewégame, alué napu benírame nile ralámuli Onorúgame raꞌichálila. Alué Isaíasika náole raꞌíchali alué Esekíasi ruká yati ku boꞌné bejtélachi simigá mukumeo alué Senakeribi. Pe aꞌkinana, alué Senakeribi uchéchigo náole raꞌíchali alé Rusaleni. Aꞌliko alué raꞌíchali oꞌtome bilé apeli osilí aꞌpale alemi Rusaleni ꞌlige alué osilika pe aba aꞌchigóriga anime nile napurigá anélirige alué Esekíasi abé ꞌyabé. ꞌLige ꞌma raꞌíchisa alué osilí alué Esekíasi, alué boꞌné Esekíasi yati simile alé waꞌlú reꞌobachi Onorúgame galílachi 287

Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia, iwérali tánimia, ꞌlige tánale Onorúgame napurigá nejkúromala napurigá tabilé oꞌtomela alué ralámuli Asiria ejperégame alué ralámuli Rusaleni ejperégame. Alarigá ꞌla machimela suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame Onorúgame rewagachi bejtégame ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrome ko. Alésíko alué Isaíasi uchéchigo júlale jaré rió alué Esekíasi ruyéniliga, Onorúgame ꞌla eꞌwamio napu Esekíasi najkile. Alué raꞌíchalika napu náole alué Isaíasi ruwime nile alué sontáloka tabilé simamio nakomia alé Rusaleni. Aꞌlige rukó Onorúgame júlale bilé santo ánjeli meꞌlíniliga amulí suwábaga alué sontalo Asiria rewégichi mochígame, ꞌlige pe aꞌkinana alué Senakeribi ku Nínibe rewégachi simile, napu nile waꞌlúlachi alé Asiria rewégichi. ꞌMa alé Nínibe ajtígichi oká alué ejtemali alué boꞌné Senakeribi ꞌkúchila ꞌma meꞌale alué Senakeribi, ꞌlige uché bilé alué Senakeribi inolá Esararoni rewégame asíbale waꞌlula selígame rey alé Asiria nulame. Alarigá ꞌma sébali ikile napu anílige Onorúgame. ꞌMa nayúnale alué waꞌlula Esekíasi

Pe aꞌkinana alué Esekíasi ꞌwe aꞌwágame nayulí ujchábale bilé wejchá besoní. ꞌLige Onorúgameka júlale alué Isaíasi napurigá ruyémala ꞌma mukimeo alué Esekíasi. Nobi alué Esekíasika ꞌwéchigo ꞌla raꞌíchale ko Onorúgame ꞌyuga ꞌlige ruyele napurigá nélámala ꞌwe aꞌlá pe Onorúgamecho oyérame ko senibí alué Esekíasi. Aꞌliko Onorúgameka uchéchigo siné júlale alué Isaíasi napurigá simela alué Esekíasi ruyemia ꞌla neráligo Onorúgame napu najkile alué Esekíasi ꞌlige ꞌla elimio napurigá ajagá asimela bejtega bijí makué malige bamí. Alésíko alué Esekíasi ꞌwe raꞌsálále ꞌlige osale bilé wiká Onorúgame nila. Churigá ikile alué waꞌlula Esekíasi ꞌlige alué ralámuli kalreo ejperégame

Napuꞌlige alué Meroraki-Balarani, alué waꞌlula selígame rey alé Kalrea rewégichi nulame akisá ꞌwe nayúniligo alué Esekíasi, júlale alué boꞌné ꞌyuga nóchame oꞌtóriga bilé tábiri kónilime. ꞌLige taꞌchó ku roꞌichi alué julárigame, alué Esekíasika etérile suwábaga alué weꞌká tábiri ꞌwe najteme napu niga asale ꞌwe aꞌlá gatega alué boꞌné Esekíasi. ꞌLige alué Isaíasika anele alué Esekíasi siné rawé alué sontalo alé Kalrea anilichi mochígame ꞌma oꞌtomeo suwábaga alué eꞌkarúgame tábiri ꞌwe najteme alé Babilonia anilichi napu waꞌlúlachi nile alé Kalrea, alué napu gatega asale alué Esekíasi. Lige anele jaré alué Esekíasi ꞌkúchila alué waꞌlula selígame rey alé Kalrea anilichi nulame 288

guꞌírime nimio. Nobi alué Esekíasika tabiléchigo chéláleko rekó alarigá ikimechi. Alueka regá ꞌnata asáligame: —ꞌWe aꞌlá ju rekó ꞌwe resíriga ke iꞌlibeko ne mukusá, o rekó tabilé resíriga ke, pe tabilé resíriga nisa ꞌla képá ne bijí ajagá ajtígichi. Alué Esekíasi ꞌma mukule ꞌma bilé liá na gi makué waꞌlula selígame rey asisá alé Jurá anilichi nulame, alésíko alué Esekíasi inolá Manasesi anilime asíbale waꞌlula selígame alé Jurá anilichi nulame.

Jeremías 128. Jena ruwimela Manasesi anilime rió waꞌlula simíraligo ꞌlige abé aꞌkinana Amoni ꞌlige Osíasi anilime simáraligo eꞌwélala (basado en 2 Reyes 21:1–23:30, 2 Crónicas 33–35, Jeremías 1–6) ꞌWe chátiri selígame rey nile alué Manasesi anilime Manasesi anilime rió, waꞌlula selígame rey Esekíasi inolá, makué oká bamígame nile napuꞌlige chojkía nulá alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi, ꞌlige alué Manasesi ꞌwe chátiri selígame rey nile tase ꞌla nóchame. Alué rioka ꞌma ku newale mesa tegoli gajunárigame napu chiliwélime nile goꞌame alué tabilé ꞌla Onorúgame napu boꞌné alué oꞌnola ꞌma gajúnilige. Aꞌlige chojkile iwérali tania alué tabilé ꞌla Onorúgame pe eꞌkarúgame tábiri napu tánime nílige alué ralámuli Kanani ejperégame ꞌwe ꞌya. ꞌLige mesa tegoli newale alé pachá waꞌlú reꞌobachi napu unilime nile goꞌame kogia alué tabilé ꞌla Onorúgame. Alué waꞌlú reꞌobá alé Rusaleni rewégichi ilile. ꞌLige jawasa alué napu goꞌame kógime nile goꞌame alué tábiri tase ꞌla Onorúgame alé waꞌlú reꞌobachi pachá, alué Manasesi ꞌma boꞌné inolá eꞌkósile pe bilé tábiri kógiga tabilé ꞌla Onorúgame. Aminami ꞌwe owile alué ralámuli sayeme ꞌlige sujkurúgame ralámuli alué napu ralámuli suwígame alawala ꞌyuga raꞌíchame nile ꞌlige napu maꞌchiná elábame nile bilé mukúgame. Onorúgameká ꞌwe ayole alué selígame rey ꞌyuga Manasesi rewégame napugiti alué selígame rey chojkila gite suwábaga alué Jurá ejperégame ralámuli ꞌma chátiri ꞌnátali beníligamechigó, kógile goꞌame alué tabilé ꞌla Onorúgame napugiti alarigá ꞌsime níligame alué waꞌlula selígame. Onorúgameka júlale jaré rió Onorúgame raꞌichálila ruyame alé Jurá rewégachi regá ruyéniliga alué ralámuli: 289

—Alué Manasesi naꞌtálila abéchigo enátiri ju meꞌtigá alué ralámuli amoreo naꞌtálila napu ejperégame nile abé ꞌyabé jena Jurá rewégichi. Aminami ꞌnátali ꞌyaa alué ralámuli jena Jurá ejperégame napurigá ꞌwe tánime nímala iwérali alué pe eꞌkarúgame tábiri tabilé ꞌla Onorúgame. Alekeri Onorúgame regá aní: “Neka resítiri raweli rekímala alué ralámuli bochígimi jena Jurá rewégame gawí boꞌígichi, ꞌlige abiena Rusaleni ejperégame ralámuli, alué ralámuli Rusaleni ejperégame napu ne wanápige napurigá ꞌla neꞌchí oyérame nímala. Weꞌká sontalo julama ne alemi Rusaleni napurigá alué Rusaleni ejperégame ralámuli ꞌyuga nakómala, ꞌlige ꞌma neyúromala alué sontalo alemi sígame nakomia, ꞌlige ꞌma gajunámala alué galí alemi jágame. Alué ralámuli alé Jurá ejperégame senibí ꞌwe chibi nokagá ejperégame ju ꞌlige neka ꞌwe ayoga ajtí, napusí buyasa alé Ejipto, ꞌma weꞌká siento bamí júkuru jipe alé Ejipto buyasa aꞌlígesí ꞌwe chibi nokagá ejperégame ju. Nobi jípeko alué waꞌlula selígame rey Manasesi abéchigo enátiri ꞌnátali beníraleko alué ralámuli alé Jurá ejperégame meꞌtagá alué uché jaré eꞌwélala selígame rey napu mochile abé ꞌya. ¡Alekeri asíriga waꞌlú resítiri raweli ꞌyámala ne!” Manasesi machile chátiri nochasa

Tabilé ꞌwesi ralámuli ꞌla niraga gepule raꞌíchali napu ruwile alué ralámuli Onorúgamete julárigame weꞌká raꞌíchali rejcholi ruyéniliga alué ralámuli alemi Jurá eperégame. Alésíko Onorúgame elale alué sontalo Asirio anilichi mochígame napurigá chaꞌpimela alué selígame rey Manasesi, napurigá oꞌtomela uché bilénami gawichí Babilonia rewégachi, napurigá ꞌwe resí olawa alé, ꞌlige ꞌwe resí oláliru alemi oꞌtosá alué Manasesi. Alé Babilonia asagá alué Manasesi Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale ꞌlige ruyele ꞌwe seweka ajtigó ꞌlige ꞌla machió ꞌwe resí ꞌsíligo alué resítiri ꞌnátali benírisa alué ralámuli Jurá ejperégame. Onorúgameka akisá ꞌwe aꞌlá ruwichi alué Manasesi ꞌlige ꞌwe aꞌlá tasa eꞌkali, Onorúgameka ꞌla elile napurigá ku Rusaleni simela alué Manasesi napu nile alé Jurá rewégame gawi boꞌígichi pachá ꞌlige napurigá uchéchigo selígame rey nímala. Alarigá ꞌla machile alué selígame rey waꞌlú aꞌwalí nígame ko Onorúgame napu ju ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame. Napuꞌlige ꞌma ku Rusaleni sebasa alué Manasesi, ꞌma ku gajúnale alué mesa rejté newárigame napu kógime nile goꞌame alué tabilé ꞌla Onorúgame, ꞌlige ꞌma nulale buinániliga alué weꞌká mono napu jale alé pachá waꞌlú reꞌobachi Onorúgame galílachi. ꞌLige pe nujubapi meꞌale weꞌká ajágame Onorúgame ꞌyamia, ꞌlige nulele alué ralámuli alé Jurá ejperégame napurigá ꞌla iwérali tánimala alué ꞌla bijchiá 290

ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame. Abiena ꞌla gatele alué waꞌlú tegoli ꞌwe reꞌpá ilígame napu ilígame nile alé weꞌká riógichi Rusaleni rewégichi suweke. ꞌLige júlale weꞌká sontalo alemi weꞌkaná riógichi alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi napu tegótigame nile suweke napurigá repúmala alemi. Manasésika malígisa makué na malige bamí asale waꞌlula selígame rey, ꞌlige mukule, ꞌlige alésíko alué inolá Amoni rewégame rió asíbale waꞌlula selígame rey alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi nulame. Waꞌlula selígame nile alué Amoni

Alué Amoni rewégame rió pe oká bamí waꞌlula selígame asale alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi, ꞌlige alué rió ꞌwe chátiri selígame nile. ꞌWe tánile iwérali alué eꞌkarúgame mono napu tánime nile iwérali alué oꞌnola ꞌyabé taꞌchó oꞌtowá alé Babilonia. Alué Amoni abéchigo chátiri selígame nile meꞌtagá boꞌné oꞌnola, ꞌlige jaré alué eꞌwélala alué selígame rey Amoni ꞌyuga nóchame ayole alue ꞌyuga ꞌlige ꞌma meꞌale. ꞌLige alué ralámuli alemi Jurá ejperégame abiena ꞌma meꞌálechigó alué ralámuli napu meꞌale alué Amoni. ꞌLige alésíko alué Amoni inolá Josíasi rewégame rió ajcháliru waꞌlula selígame rey alé Jurá nulame. Waꞌlula selígame nile alué Josíasi

Alué Josíasi rewégame rió bijí uꞌtá towí nile napuꞌlige selígame asiba alé Jurá, iligá alué rioka ꞌla eꞌwérali olale beniá Onorúgame nila nawésali rejcholi, ꞌlige alué rioka ꞌwe aꞌlá nóchale waꞌlula selígame rey asagá. Alué Josíasika ꞌma gajúnale suwábaga alué mesa tegoli newárigame napu kógime nile alué eꞌkarúgame tábiri tabilé ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame, alué mesa tegoli napu jale alé Rusaleni rewégichi ꞌlige bochígimi alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi. Aminami alé bilena gawichí Israeli rewégichi jágame mesa tegoli ꞌma gajúnalechigó napu kógilime nile goꞌame alué eꞌkarúgame tábiri tabilé ꞌla Onorúgame. Abiena ꞌma meꞌálechigó alué weꞌká balé napu kógilige ajágame alué tase ꞌla Onorúgame. Abiena nulale ku ꞌwe aꞌlá semáriga gaténiliga alué waꞌlú reꞌobá Onorúgame rewagachi ajtígame galila, ꞌlige júlale jaré rió napu nóchame nile alué Josíasi ꞌyuga enomí oꞌtóriga bilé rió Hilsíasi rewégame napu nile waꞌlula balé nuleme. Alué enomika najtétilime nile nochárigichi alué waꞌlú reꞌobá gatea. Hilsíasi rewale alué apeli kabítigame Onorúgame nila raꞌíchali uchúkame

Napuꞌlige alué ralámuli nocha uchúkichi alué reꞌoba gatea alué rió Hilsíasi rewale bilé apeli kabítigame Onorúgame nila raꞌíchali 291

uchúkame, ꞌlige yati náole alué waꞌlula selígame rey Josíasi rewégame. ꞌLige alué selígame Josíasi akisá alué raꞌíchali napu uchúkame nile alé apeli kabítigamechi, weꞌká ꞌnátale ꞌlige yati júlale jaré eꞌwélala rukéniliga cholamio Onorúgame alué Jurá ejperégame ralámuli. Alué Josíasi machile ꞌma ꞌwe resí nilia mochigo alué Jurá ejperégame ralámuli ꞌlige Israeli rewégichi ejperégame pe tabilé ꞌla sébali ologáriká Onorúgame nile nawésali rejcholi, napu alé apélichi osirúgame nile. ꞌLige alué eꞌwélalaka napu nóchame nile alué Josíasi ꞌyuga, yati simíbale bilé mukí Ulra rewégame rukemia tachiri ruigá anime níligo alué raꞌíchali napu chujkule alé apeli kabítigamechi rukemia cholamio Onorúgame alué ralámuli alé Jurá ejperégame. ꞌLige alué mukika regá nejele: —Onorúgame ka regá aní ꞌwe resi ikimérá alué ralámuli Jurá ejperégame, pecha ꞌla sébali oláligaráme Onorúgame nila rejcholi, pe tabilé ꞌla Onorúgame eꞌkali tánime kará alué ralámuli. Pe alué Josíasi anilime waꞌlula rey, alueka ꞌma ku aꞌrele resiti nocha, jípeko ꞌwe aꞌlá sébali olá napurigá aní ne, alueka ꞌla machíguru resiti nóchaligo alué ralámuli alé Jurá ejperégame, alekeri tabilé resí ikimela jípeko alué ralámuli napuꞌlige bijí ajagá ajtígichi alué waꞌlula Josíasi rewégame —anile alué mukí Ulra rewégame. ꞌLiko alué eꞌwélala Josíasi ꞌyuga nóchame, kumi simíbale alué raꞌíchali ruyemia alué Josíasi napurigá anile alué mukí Ulra anilime. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Josíasi rewégame napabule suwábaga ralámuli alé waꞌlú reꞌobachi raꞌpichí Onorúgame galílachi ꞌlige eꞌwele raꞌíchaga raꞌíchale osilí alué apeli kabítigame Onorúgame raꞌichálila chujkúgame, suwábaga ralámuli akériga. ꞌLige alué Josíasi Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale ꞌlige ruyele ꞌwe aꞌlá eꞌwimio Onorúgame suwábaga napurigá nulá, ꞌma alué ralámuli suwábaga ꞌwe aꞌlá eꞌwámorílechigó. ꞌLige alésíko alué waꞌlula selígame rey Josíasi nulale ꞌlúniliga ꞌlige ꞌma gajsinániliga suwábaga alué mono napu uneme nile alué ralámuli. Bijí waꞌlula kachi alué Josíasi, alué ralámuli ꞌwe aꞌlá ꞌyale ajágame meꞌagá alué ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame. Napuꞌlige makué osánó bamí asagá waꞌlula selígame rey alué Josíasi, newale alué waꞌlú yawiyame Páskua anilime, ꞌla semáriga newale. ꞌLige rekó ꞌwe aꞌlá semáriga oyérachi Onorúgame alué Josíasi lige alué ralámuli Onorúgameka abiena bijí ꞌwe ayoga asale alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌyuga napugiti abé ꞌyabé alué Manasesi cha chátiri ꞌnátali beníriligame ralámuli alé Jurá ejperégame. 292

Alué Jeremíasi napu nareme nile Onorúgame nila raꞌíchali ruyele rejcholi alué ralámuli Jurá mochígame

Napuꞌlige alué Josíasi waꞌlula selígame rey kachi, Onorúgameka júlale bilé rió alué boꞌné Onorúgame raꞌichálila ruyeme ralámuli Jeremíasi rewégame napurigá Onorúgame nila nawésali ꞌyámala alué Jurá ejperégame ralámuli. Alué rió Jeremíasi ye nawésali rejcholi ꞌyale alué ralámuli: —Onorúgame ka aní tabilé eꞌwame ko ꞌemi ralámuli Jurá ejperégame napu nulá Onorúgame ꞌlige pe mono ꞌwe tánime ko iwérali ꞌemi, alué mono napu ꞌemi aꞌboi newale. ’Alué ꞌemi rijimala ꞌya ejperégame ꞌla Onorúgame tánime nile iwérali napuꞌlige eꞌyéniga alemi ꞌwe wakígichi, napuꞌlige Onorúgame buinasa alé Ejipto mochígichi. ꞌYa aꞌlige boꞌné Onorúgame resiti raweli ꞌyale alué ralámuli ayome alué israelita ralámuli ꞌyuga. ꞌLige rekó Onorúgame ꞌyálige alué ralámuli israelita alué aꞌlala gawí, ꞌma aꞌrele Onorúgame oyeria iwérali tania. ’Abiena alué ralámuli Onorúgame nila raꞌíchali ruyeme ralámuli, ꞌlige alué baléchigó, ꞌma aꞌrele Onorúgame oyeria ꞌlige iwérali tania ꞌlige eꞌkali. Suwábaga ꞌemi pe alué tase ꞌla Onorúgame ꞌwe tánime ju iwérali ꞌlige eꞌkali. ꞌÉmika ju napurigá alué ralámuli napu tabilé resí lame ju bilé bajisoli ꞌwe aꞌlá, napu pe rejkolichi newame ju bilena rejpólichi ꞌwe gajsígichi, ꞌlige ꞌma alé chiꞌkáchigana kíbame ju alué baꞌwí alé roꞌásiga. ꞌEmi ralámuli ꞌma weꞌsá resí ikíguru, pe tase ꞌla niraga Onorúgame. Napuꞌlige resí ikiá ꞌemi ralámuli najkime ju ꞌemi napurigá nejkúromala Onorúgame. ’Onorúgameka ꞌma elale napurigá alué weꞌká ralámuli Israeli ejperégame resí olawa uché jaré sontálote, jaré ꞌma meꞌlíliru ꞌlige weꞌká galí ꞌma gajunáliru, ꞌlige alué ralámuli Jurá ejperégame tase bení iwérali tániga Onorúgame uchéchigo, rekó ꞌwe aꞌlá etée resí ikíligo alué ralámuli Israeli rewégame gawí boꞌígichi ejperégame. Alué ralámuli Israeli ejperégame ku ꞌwe aꞌlá tánisa iwérali Onorúgame ꞌla ꞌwe aꞌlá oyériga, aminami ꞌwe aꞌlá tánisa eꞌkali ꞌliko Onorúgame ꞌla eꞌkámala, ꞌlige ku oꞌtomela alé Rusaleni. ’Alekeri ꞌemi ralámuli jena Jurá rewégichi ejperégame ꞌwe ꞌla júkuru ꞌnalina ku Onorúgame eꞌkali ꞌlige iwérali tania, ꞌlige tabilé uché iwérali tánisa ꞌemi Onorúgame ꞌliko Onorúgame weꞌká sontalo julámala ꞌnákatu napurigá ꞌma gajunámala suwábaga galí ꞌlige eꞌkarúgame napu nerú alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi, ꞌlige karénate buligá oꞌtomea ꞌemi ꞌwe wejpisoka uché bilena gawichí ꞌwe aꞌwágame nochárimia. Tabilé ꞌwesi mochí ꞌla ꞌwe ꞌla aꞌká ralámuli 293

ꞌla niraga eꞌyéname Onorúgame ꞌlige napu ꞌla benináliga eꞌyéname ju chieri raꞌíchalika ꞌla aꞌlala tabilé ꞌyégali ꞌlige chieri raꞌíchali ka pe ꞌyégali. Alarigá ejperégichi ralámuli, Onorúgameka pecha eꞌkámalagó ꞌlige tabilé naꞌtemámala, iligá Onorúgameka elámala napurigá sebámala alué weꞌká sontalo jena ꞌemi gawílachi ꞌemi oꞌtomea uché bilénami gawichí, napurigá alemi ejperélamala ꞌemi ꞌwe resí níliga. ꞌMa mukule alué waꞌlula rey Josíasi anilime

Alué rió Josíasi rewégame ꞌma baisá makué miná bilé bamí selígame ajtígichi, simírole alemi Jurá rewégame gawi boꞌígichi aꞌmulipi waꞌlula selígame rey Nekao rewégame napu nulame nile alé Ejipto rewégichi, alué selígame rey weꞌká sontalo ꞌyuga enale, alué selígame reyka alué selígame rey Asiria rewégachi nulame guꞌírimia enale nakólichi. ꞌLige alué Josíasika yati alemi simile najtepamia abé naꞌó bilena “Megido” rewégichi boꞌné sontálola ꞌyuga alué Nekao sayega nejkomia. ꞌLige alué Nekáoka tabilé nejkónele alué Josíasi ꞌyuga, ꞌlige alué Josíasika tabile eꞌwale, abiena ꞌwe nejkónele. Arigá ꞌma nakósele alué sontalo alué Nekao sontálola alué Josíasi sontálola sayega, ꞌlige nakólichi alué Josíasi ꞌma chewile iwate ꞌlige ku Rusaleni oꞌtóliru ꞌlige alé mukule. Alésíko alué ralámuli Jurá ejperégame ajchale selígame rey bilé alué Josíasi inolá Joakasi rewégame. ꞌLige bilé alué rió Onorúgame raꞌichálila ruyeme ralámuli Jeremíasi rewégame newale bilé wiká napu ruwime nile churigá meꞌlíliriga.

Nahúm 129. Jena ruwimela alué rió Naumi rewégame napu Onorúgame raꞌichálila ruwime nile, alué rió rejcholi ruyéligo ralámuli Nínibe riógame (basado en Nahúm 1–3)

Napuꞌlige alué Israeli rewégame gawí boꞌígichi ejperégame ralámuli ꞌma umérisiga alué Asiria rewégame gawí boꞌígichi ejperégame ralámulite peꞌtá abé aꞌkinana taꞌchó asíbachi selígame rey alé Jurá alué Josíasi, Onorúgame júlale bilé rió Naumi rewégame alemi Nínibe rewégichi Onorúgame nila nawésali rejcholi benírimia ralámuli Asiria rewégachi ejperégame napu mochile alemi Nínibe rewégichi, napu Asiria waꞌlúlachi nile. Naúmika regá anele: 294

—Onorúgame ka waꞌlú awalí nígame ju, biꞌneli neyúriga taꞌwesi anaga, ꞌlige ꞌwe najkuélame ju napuꞌlige pe seꞌnú tábiri iwérali tániga járilichi. Napuꞌlige ayosa bilé ralámuli ꞌyuga, ꞌliko alué ralámuli rekó tabilé resí ikinalie, Onorúgameka abiena resí olámala. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírome júkuru alué ralamuli napu ꞌwe aꞌlá oyeri Onorúgame, ꞌlige alué sairúgameka ꞌma cha olame ju, ꞌma meꞌame ju. Jipe ꞌemi ꞌma sairá Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka resí olámala ꞌemi, ꞌlige alué ralámuli israelítaka ꞌwe aꞌlá semáriga repúmala napugiti alué ralámulika ꞌla Onorúgamete wanápurigame kame. ’Rekó boꞌné Onorúgame ꞌla lisensia ꞌyálige ꞌemi Asiria ejperégame ralámuli napurigá resí olámala alué ralámuli israelita, boꞌné Onorúgame tase aminabi elímala napurigá alarigá nokimela ꞌemi ralámuli. Boꞌné Onorúgame julámala jeka Asiria rewégichi gawichí ralámuli sairúgame napurigá resí olámala ꞌemi ꞌlige napurigá ꞌma oꞌtomela ꞌemi uché bilena gawí boꞌígichi ꞌwe aꞌwágame nochárimia, tabilé najtétiga. ꞌLige uché jaré ralámuli machisá alarigá ikíligo ꞌemi, ꞌwe raꞌsálámala napugiti cha inílame ralámuli kame ꞌemi.

Sofonías 130. Jena ruwimela alué rió Soponíasi rewégame Onorúgame nila nawésali rejcholi beníraligo ralámuli Jurá ejperégame (basado en Sofonías 1–3)

Napuꞌlige alué Josíasi rewégame rió waꞌlula selígame kachi alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi, Onorúgame júlale alué boꞌné Onorúgame raꞌichálila benírame Soponíasi anilime, napurigá alué rió weꞌká nawésali rejcholi ruyémala alué ralámuli alé Jurá ejperégame. Alué rioka regá anele alué ralámuli: —Onorúgame ka maꞌchígame ruwí ꞌma meꞌlimeo alué ralámuli pe mono eꞌkali tánime tase ꞌla Onorúgame. Boꞌné Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyámala ꞌemi ralámuli Jurá ejperégame napurigá aꞌrémala iwérali tania alué mono. ꞌLige ꞌemi napu júpá alué waꞌlula selígame rey guꞌírome jena Jurá nulame waꞌlú resiti raweli ꞌyámala abiena ꞌyúriga alué weꞌká tábiri ralineme, abiena alué napu pe bajiga eꞌyéname ju rekútume, abiena alué resí olagá járome alué uché jaré ralámuli, aluéchigó ꞌma resiti raweli ꞌyámala. Onorúgameka ꞌwe ayoga ajtí ꞌemi ralámuli ꞌyuga, ꞌemi napu alué waꞌlula selígame rey jena Jurá nulame ꞌyuga nóchame ju, ꞌlige abiena ꞌemi ꞌyuga napu Onorúgame 295

raꞌichálila ruwime ju, ꞌlige abiena ꞌemi ꞌyuga napu ju balé. ꞌWe ayoga ajtí Onorúgame napugiti suwábaga pe seꞌwináriga ꞌnátame kame tase ꞌla napurigá najkí Onorúgame, pe chátiri nóchame ju ꞌemi, ꞌlige tabilé bijchígime ju ꞌemi ꞌla ruilía tabilé ꞌla nimio seꞌwináriga nochalia. Alekeri Onorúgame elámala napurigá ꞌemi saíla weꞌká ꞌemi rijimala meꞌlimela ꞌlige ꞌemi ꞌwe resí nilia mochímala. ꞌLige aminami elámala napurigá ꞌma oꞌtoboa uché bilena gawí boꞌígichi ꞌemi rijimala napu ajagá ejtebí. ’Iligá ꞌwe aꞌlá ju ꞌnalina ꞌwe aꞌlá eꞌwasa ꞌemi ralámuli jipe yati napu nulá Onorúgame, ꞌwe aꞌlá oyériga Onorúgame. Alarigá ꞌla taꞌmé resí ikimela ꞌemi napuꞌlige resí oliachi alué ralámuli alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi riógame. ’ꞌLige rekó ꞌemi tabilé eꞌwame ke napu najkí Onorúgame, aꞌkinana napuꞌlige ꞌma meꞌlisuga weꞌká ꞌemi rijimala, ꞌliko alué ralámuli napu resí olale ꞌemi rijimala ꞌma meꞌlimela, ꞌlige suwábaga alué israelita ralámuli napu ekí ajagá ejtebí ku jena Jurá aꞌpámala Onorúgame napurigá ku jena Jurá ejperélamala. ꞌLige boꞌné Onorúgame semáriga ꞌyámala wasá ꞌemi ralámuli israelita napu nile alué saíla gawila napugiti ꞌémika kame Onorúgamete wanápurigame. Aꞌlige rawé, ꞌemi ralámuli napu ajagá ejtebí, ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala tabilé naꞌáwaka. Aminami tase nochámala chátiri nóchali, ꞌwe aꞌlá niraga ejperélamala Onorúgame, napugiti Onorúgame boꞌné alarigá rekímimpá raweli napurigá ku ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala.

Habacuc 131. Jena ruwimela alué rió Abakuk rewégame nawésili rejcholi ruyéligo alué Jurá ejperégame ralámuli (basado en Habacuc 1–3)

Napuꞌlige ꞌma uꞌkabi bamí rokárekáchi ꞌma oꞌtobochi umériga alué ralámuli Jurá ejperégame alé uché bilena gawichí Babilonia rewégichi, aꞌlige Onorúgame nulele uché bilé rió Onorúgame raꞌichálila ruwime Abakuk rewégame, ruyéniliga Onorúgame nila nawésali rejcholi suwábaga alué ralámuli alé Jurá ejperégame. Regá anile alué rió Abakuk: —Neka Onorúgame ꞌyuga raꞌíchaturu rukigá chonigá tabilé resiti raweli ꞌya ꞌemi ralámuli Jurá ejperégame rekó ꞌwe chátiri nóchame kachi ꞌemi. Alarigá ruké ne napugiti ꞌemi tase eꞌwame kame napu 296

Onorúgame najkí, aminami tabilé sébali gateme ju ꞌemi napuꞌlige bilé raꞌíchali gatea ralámuli naꞌáwaka járochi, iligá alué chátiri nóchame ralámuli ꞌnalina ꞌwe aꞌlá guꞌírilime ju ꞌlige ꞌla ganíliga ejperégame ju, ꞌlige alué ꞌla aꞌká ralámuli ka tabilé ꞌla guꞌírilime ju. ’ꞌLige Onorúgameka regá nejé: “Ne Onorúgame aꞌpama olá ne alemi alué ralámuli Babilonia ejperégame napurigá resí olámala alé Jurá ejperégame ralámuli.” Alué ralámulika ꞌwe jebénigame ju nakoga abiena ꞌwe jobátigame. Alué ralámulika pe yati weꞌká ralámuli meꞌlimela alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌlige ꞌma cha olámala alué eꞌkarúgame tábiri ꞌlige galítiri alemi jágame, ꞌlige jaré napu ekí ajagá ejtebí, alueka ꞌma oꞌtomela alé Babilonia rewégichi. ’ꞌLige ruké ne Onorúgame chonigá alaꞌsimio, ꞌlige chonigá alué Babilonia ejperégame ralámuli owimio napurigá resí olámala ꞌemi jena Jurá ejperégame ralámuli. Abéchigo cherajpé chátiri ralámuli kachi alué Babilonia ejperégame meꞌtigá ꞌemi jena Jurá ejperégame. ’ꞌLige Onorúgameka aníturu: “Tase pe alué jena Jurá ejperégame ralámulicho resí olasa aꞌrema olá ne, abiena ꞌwe resí olama olá néchigó alué ralámuli ꞌwe cha nokame napurigá nokame ju alué Babilonia ejperégame ralámuli, ꞌlige elámala ne napurigá uché jarénami gawichí riógame ralámuli ꞌwe resí olámala alué Babilonia ejperégame ralámuli, aꞌchigóriga napurigá resí olame ju alué Babilonia ejperégame ralámuli uché jaré ralámuli. Aꞌlige alué Babilonia ejperégame ralámuli ꞌwe resí olame uché jaré ralámuli tase che ikisá nílimala, ꞌlige alué ralámuli ꞌwe aꞌlá oyérame neꞌchí, alueka ꞌla ganíliga ejperélamala. Aꞌlige rawé suwábaga ralámuli ꞌwe aꞌlá machimela aliena ꞌla biꞌneli neyúriga waꞌlú aꞌwalí nígame ko ne Onorúgame.” ’Suwábaga alué ralámuli napu newame ju mono iwérali tánimia, alué napu mayeme ju ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrimio alué mono, alué ralámulika ꞌwe tabilé ꞌla ꞌnátame ju. Alué ralámulika pe aꞌboi newasa alué mono ꞌlige buigá mochime ju napurigá nejkúromala alué mono, ꞌlige alué mónoká tabilé siné nejkúromala, pecha ajágame ka. ꞌLige Onorúgame rewagachi ajtígame ka ꞌla waꞌlú aꞌwalí nígame ju taꞌwesi anaga. Alueka pecha alieri juko, tase napurigá mono. Onorúgame napu ju ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame, alueka bejtégame ju alé reꞌobachi napu nulale newániliga ꞌlige suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌwe aꞌlá nirá tékuru Onorúgame napuꞌlige alé reꞌobachi pachá mochiga napu ju Onorúgame galila. ’ꞌLige uchéchigo siné Onorúgame ꞌyuga raꞌicha ne ꞌlige regá ané ne: “Jípeko ꞌwe aꞌlá machí ne waꞌlú aꞌwalí nígame ko mué ꞌlige resiti raweli ꞌyame ko mué ralámuli tabilé ꞌla nirame mué Onorúgame, 297

ꞌlige ꞌwe aꞌlá eꞌkame ko mué alué ralámuli ꞌwe aꞌlá nirame mué Onorúgame.” ꞌLige rekó taꞌmé aꞌlá simichi bilé nóchali, neka abirigá abiena ꞌwe aꞌlá oyérimala Onorúgame, napugiti alueka ꞌwe aꞌlá guꞌírime neꞌchí, ꞌlige ꞌwe aꞌlá repume ju neꞌchí. 132. Jena ruwimela churigá ikíligo alué waꞌlula Joakasi anilime ꞌlige alué Joasimi (basado en 2 Reyes 23:31–24:7; 2 Crónicas 36:1-8; Jeremías 22:11-12; 25–26; 31; 36)

ꞌMa aꞌkinana napuꞌlige meꞌlisuga alué waꞌlula selígame rey Josíasi bilena nakólichi, ꞌlige alué Josíasi inolá asíbale waꞌlula selígame rey alé Jurá alué Joakasi rewégame. Alué Joakásika pe bakiá mechá asale waꞌlula selígame rey alé Jurá. Alué waꞌlula selígame rey Nekao anilime Ejipto selígame goblálile weꞌká enomí alué Joakasi ꞌlige ꞌma oꞌtole alué Joakasi alé Ejipto rewégichi. ꞌLige alé Jurá anilíchika alué Nekao alué Joakasi bonila ajchale selígame Joasimi rewégame. Alé Jurá bejtele bilé rió Jeremíasi rewégame Onorúgame raꞌichálila ruyeme ralámuli ꞌlige alué rió Jeremíasi anile ꞌma tabilé siné ku nawamia alé Jurá alué Joakasi, pe alemi Ejipto rewégichi mukumeo, ꞌlige alarigá ikile, alé uché bilena gawichí mukule alué Joakasi Ejipto rewégichi. Onorúgame remútile napurigá machimela alué Jeremíasi alemi mukumea alué Joakasi. Alué waꞌlula selígame rey Joasimi tabilé eꞌwale napu najkile Onorúgame, alekeri alué rió Onorúgame nila raꞌíchali ruwime Jeremíasi anilime ruyele tabilé aꞌrésaká pe alué mono iwerali tania alué Rusaleni ejperégame ralámuli ꞌliko Onorúgame elamio napurigá simela alemi weꞌká sontalo uché bilena gawichí ejperégame, ꞌlige neyúrimio alué Rusaleni ejperégame sayega nakoga. Aleké raꞌíchali akisá alué jaré balé ꞌlige alué napu Onorúgame raꞌichálila ruwime korime nile, alué pe ꞌyégiga eꞌyéname ralámuli, suwábaga alué ꞌma meꞌlinálile alué Jeremíasi. ꞌLiko jaré rió napu nile eꞌwélala ꞌwe ꞌla ruyele suwábaga abiena aꞌchigóriga ruwíligochigó alué Mikéasi anilime rió bilé siento bamí abé ꞌya, alué napu ruwime níle Onorúgame nila raꞌíchali. Alué Mikéasi anilime rió ruwile sebamio uché bilena riógame weꞌká sontalo resí olamia alué ralámuli alé Rusaléni ejperégame, ꞌlige tabilé ꞌwesi ralámuli meꞌáligo alué Mikéasi pe raꞌíchali ruigá eyénachi. Alarigá ruyésiga alué ralámuli alué Jeremíasi meꞌlináliga járome, tabilé meꞌale alué rió Jeremíasi anilime. 298

Jeremíasi ꞌyale rejcholi alé Jurá ejperégame ralámuli

Napuꞌlige ꞌma bakiá bamí ajtígichi selígame alué Joasimi alé Jurá nulame, alué Jeremíasika chojkile regá ruyea suwábaga ralámuli alé Jurá ejperégame: —ꞌEmi ralámuli jena Jurá ejperégame, ꞌma bilé liá na bakiá bamí ju ne tetia ꞌemi Onorúgame nila raꞌíchali rejcholi, ꞌlige ꞌémika tabilé siné ꞌla bijchigi alué raꞌíchali. Onorúgameka aní ꞌemi ꞌma ꞌla aꞌrésaká iwérali tania alué mono ꞌlige eꞌkarúgame chati nocha ꞌliko Onorúgame ꞌla elamio ꞌemi ralámuli israelita napurigá ꞌla nabí ejperélamala jena Jurá rewégichi gawichí napu gawila nile alué ralámuli ꞌya ejperégame ꞌemi rijimala. ’Onorúgameka elímala napurigá alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori alé Kalrea (Babilonia) nulame nejkómala ꞌemi ralámuli ꞌyuga, ꞌlige ꞌemi ꞌma umérowa napugiti ꞌemi ralámuli cha abichilubi aminabi tánime iwérali alué mono tabilé ꞌla Onorúgame. ꞌLige ꞌemi aꞌboi chojkila gite ejperélamala ꞌemi gicháosa makué bamí alé ꞌmi uché bilena gawichí tase ꞌemi gawílachi. Boꞌné Onorúgame elímala napurigá alué selígame Nabukoronosori weꞌkaná gawichí neyúromala nejkoga alemi aꞌbemi alé Jurá anilime gawí boꞌígichi. Napuꞌlige ꞌma simárosa gicháosa makué bamí, Onorúgame resiti raweli ꞌyámala alué ralámuli Kalrea ejperégame, ꞌlige alésíko tabilé ꞌwesi ejperélamala ralámuli alé gawichí. ꞌLige sinéchigo rawé regá anile alué Jeremíasi: —Onorúgame ka aní bilé rawé alué boꞌné Onorúgame ꞌwe aꞌlá gatemio bilé raꞌíchali ꞌemi ꞌyuga, aꞌliko seꞌwináriga nímala tase napurigá gatele alué ꞌya ejperégame ralámuli ꞌyuga napuꞌlige buyánale alé Ejipto mochígichi, seꞌwináriga nímala napugiti tabilé sébali oláligame ꞌla sébali olámirisá napu najkí Onorúgame. Alué nuebo raꞌíchali napu gatémala Onorúgame ꞌemi ꞌyuga regá ju: Alué boꞌné Onorúgame ajchémala boꞌné Alawala ꞌemi saꞌpálachi pachágana napurigá alué Alawá nejkúromala ꞌwe aꞌlá semáriga, ꞌla Onorúgame oyériga, ꞌlige ꞌemi nímala Onorúgamete wanápurigame ralámuli. Aminami Onorúgame ꞌwe aꞌlá eꞌkámala ꞌemi rekó ꞌemi ralámuli ꞌwe chátiri nóchilige abé ꞌyabé. Sinéchigo rawé alué Jeremíasi raꞌíchali ruyele bilé rió osame Baruki rewégame suwábaga napu ruwile Onorúgame, ꞌlige alué rioka apélichi ujchale alué raꞌíchali. Onorúgameka napuꞌlige alué raꞌíchali ruyea alué Jeremíasi pe najkigá ꞌsile napurigá alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌma aꞌrémala iwérali tania alué mono tase ꞌla Onorúgame napurigá ꞌla tase resiti raweli ꞌyawa. 299

Rekó Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírinilichi alué ralámuli Jurá ejperégame, alué waꞌlula selígame rey Joasimi akisá alué raꞌíchali napu uchule alé apélichi kabítigamechi napu osálige alué Baruki, ꞌma eꞌkósile alué apeli kabítigame, tabilé anile: “Neka asíriga tabilé ꞌla nóchame ju, ꞌlige tánime ju ne iwérali alué mono. ꞌWe chátiri ꞌnátaga eyéname ju ne.” Iligá alué selígame rey Joasímika eꞌkósile alué apeli kabítigame. Alueka ruigá ꞌsime nile tabilé bijchigio alué raꞌíchali napu ruwile alué rió Onorúgame nila raꞌíchali Jeremíasi rewégame. ꞌLige Onorúgameka uchéchigo nulele alué Jeremíasi napurigá uchéchigo nulémala osínaliga alué napu osálige alué Baruki, ꞌlige nulele napurigá ruyémala alué Joasimi Onorúgame tabilé elamio napurigá tópua alué Joasimi napuꞌlige mukusá. Nabukoronosori nejkole alé Jurá

Alué Joasimi napusí asibasa waꞌlula selígame rey alé Jurá, alué Nekáoka tánile weká kilo ꞌoro ꞌlige plata alué Joasimi tabilé meꞌlimérika alué Jurá ejperégame ꞌma alué Joasimi ꞌyúriga ꞌla nejísaká alué ꞌoro ꞌlige plata alué Joasimi. ꞌLiko alué Joasimi ꞌwe aꞌwágame goblálole ꞌoro ꞌlige plata alué ralámuli alé Jurá ejperégame ꞌlige ꞌwe weꞌká tánile napurigá ꞌla yati sebámala napu ekí tánile alué Nekao alé Ejipto selígame rey, ꞌlige ꞌma napabusa ꞌyale. ꞌLige abé aꞌkinana alué sontalo Kalrea rewégame sontalo nakole alué Ejipto mochígame sontalo sayega napu nile alué Nekao sontálola ꞌlige ꞌma neyúrole alué Kalrea mochígame sontalo napu nile Nabukoronosori sontálola, ꞌlige alésikó alué selígame rey Joasimi ꞌyale ꞌoro ꞌlige plata alué Nabukoronosori Kalrea selígame rey ꞌlige ꞌma tabilé ꞌyale alué Ejipto selígame rey. ꞌLige aꞌkinana bakiá bamí kachi alué selígame rey Joasimi ꞌma tabilé ꞌyale ꞌoro ꞌlige plata alué Nabukoronosori, ꞌliko Onorúgame elale napurigá weꞌká sontalo sebámala alé Jurá rewégichi nakomia, weꞌkaná gawichí mochígame sontalo. ꞌLige abé aꞌkinana alué selígame rey Nabukoronosori sébale weꞌká sontalo ꞌyuga alé Jurá nejkomia, ꞌlige ꞌma chaꞌpile alué waꞌlula selígame rey Joasimi. Abiena weꞌká ralámuli Jurá mochígame chaꞌpisá ꞌma oꞌtole alé uché bilena gawichí Babilonia rewégichi, ꞌlige aminami ꞌma jaré baso ꞌwe najteme ꞌlige alué eꞌwele bejtoli alé waꞌlú reꞌobachi pachá unilime ꞌma oꞌtole alé uché bilena gawichi Babilonia rewégichi ꞌlige jáwale alé boꞌné bejtélachi waꞌlú galichi ꞌwe semati. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Joasimi mukusá, ꞌlige alué Joasimi inolá Joakini rewégame asíbale waꞌlula selígame alé Jurá.

300

Daniel 133. Jena ruwimela alué ralámuli Kalreo ꞌma oꞌtóligo alé Babilonia anilichi weꞌká ralámuli Jurá ejperégame (basado en Daniel 1–3) Ranieli, ꞌlige Saraki, ꞌlige Mesaki, ꞌlige Abérnigo si oꞌtóliru alé Babilonia Alué Kalrea selígame rey Nabukoronosori anilime ꞌma chaꞌpisá alué Joasimi ꞌlige ꞌma oꞌtosá alué weꞌká ralámuli Jurá ejperégame alemi Babilonia, alemi si eꞌyénale naó ejtemali, bilé Ranieli anilime nile, ꞌlige uché bilé Saraki anilime ꞌlige uché bilé Mesaki anilime ꞌlige uché bilé Abérnigo anilime. Alué ejtemálika ꞌwe rejcharúgame nile, ꞌlige alué Nabukoronosori ꞌwe aꞌlá beniria asale napurigá eꞌwélala nímala eꞌsélikame alé Kalrea nulame. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌira asale alué naó ejtemali napurigá ꞌwe jebénigame nímala rejchiruga. Alué Raniélika ꞌyáliru Onorúgamete napurigá ꞌwe aꞌlá machime nímala tachiri ruwime ka remugía. Alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori ꞌwe aꞌlá galele alué naó ejtemali ꞌlige ꞌwe raꞌsálagá asale napugiti ꞌwe rejchirúgame níligame, ꞌlige weꞌsá tánele rejcholi. Napu remule alué waꞌlula rey Nabukoronosori

Sinéchigo rukó alué selígame rey Nabukoronosori remule ꞌlige remusa bayele jaré rió machime rukemia tachiri remúliga ꞌlige tachiri ruwime ka alué remugí. Alué ralámulika ꞌwe aꞌlá yati machime nile tachiri ruwime níligo bilé remugí nobi tabiléchigo ꞌla Onorúgamete mochiárigame níleko napurigá machimela tachiri remúligo boꞌné alué selígame Nabukoronosori. Alué ralámulika anile: —Mué ꞌla rusáká tachiri remúligo mué, aꞌliko ꞌla machiboa ramué tachiri ruwime ka alué remugí. ꞌLiko alué selígame rey ꞌwe ayole alué remugi machime ꞌyuga ꞌlige yati nulale napurigá meꞌliboa suwábaga alué remugí machime alé Babilonia ejperégame. Alésíko sébale jaré sontalo alemi alué Ranieli meꞌlimea ꞌlige alué uché jarela bakiá ejtemali ꞌyúriga napu Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌira asale napurigá ꞌwe ꞌla rejchirúgame nímala. Alué Ranieli ꞌwe ꞌla machime nile tachiri ruwime níliga bilé remugí, alekeri ꞌma ꞌyúriga meꞌlibólále. ꞌLige alué Raniélika rukele alué waꞌlula sontalo chonigá alarigá nuláliga alué waꞌlula selígame rey, ꞌliko alué waꞌlula sontáloka ruyele chonigá alarigá nuláligo alué waꞌlula selígame rey. ꞌLige alésíko 301

alué Ranieli simile alué waꞌlulá selígame rey eꞌnemia, ꞌlige anele sebasa napu asale: —Pe rekó nulérigo mué sontálola napurigá taꞌchó meꞌlimela neꞌchí, uché peꞌwera buwewa. Ne ꞌla ruwimela tachiri remúligo mué ꞌlige tachiri ruwime ka alué remugí. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey nulale napurigá taꞌchó meꞌliboa alué Ranieli. Alésíko alué Ranieli simile ku galírale ꞌlige ruyele alué gompaniérola napu mochile alé galírale alué selígame rey Nabukoronosori ꞌma meꞌlinalio weꞌká ralámuli. ꞌLiko oꞌmaka alué jurío napu mochile alué Ranieli bejtélachi tánile Onorúgame napurigá ruwimela tachiri remúligo alué selígame rey Nabukoronosori ꞌlige tachiri ruwime níligo alué remugí. ꞌLiko Onorúgame maꞌchírile napu remule alué selígame rey ꞌlige tachiri ruwime níligo alué remugí. Alésíko alué Ranieli yati simile alué waꞌlula sontalo eꞌnemia, ꞌlige anele sebasa napu asale: —Pe rekó tabilé ꞌwesi meꞌliboa alué ralámuli remugí machime. Bajchá oꞌtoboa neꞌchi alé napu ajtí alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori. ꞌLige alué Ranieli yati oꞌtóliru alé napu asale alué selígame rey Nabukoronosori. ꞌLige alué Ranieli alé iligá ruyele alué selígame rey napu remúlige ꞌlige tachiri ruwime ka alué remugí, regá anele: —Pecha ꞌwesi rió rekó machime ke machimeli níleko alieti ruwime ka alué remugí napu mué remule, iligá Onorúgame rewagachi ajtígame ꞌla machírinilia ajtí mué alarigá ikimeo jena ye gawí boꞌígichi Babilonia rewégichi. ’Mueka remule bilé rió waꞌlú tabilé ajágame, ꞌoro moꞌégame ꞌlige plata sekégame ꞌlige aminami plata sulégamechigó, ꞌlige rojpálaka bronse, ꞌlige jiero gajségame, ꞌlige okaná ralala nasípasi wejcholí ꞌlige nasípasi jiero. ’ꞌLige wijchile bilé waꞌlú rejté gojiga ꞌpa gawichipo chujkúgame, ꞌlige alé mono ralálachi chíbale alué rejté, ꞌlige alué mono ꞌma biwile mojaga, ꞌlige ꞌma ekénile ekate. ꞌLige alué rejteka waꞌlú gawí gayénale. ’Alieri remule mué, ꞌlige alué remugika ruwime kéré alué rió moꞌola ka pe mué ko napugiti mueka weꞌká ralámuli nuleme kame, mué selígame rey Nabukoronosori. ꞌLige alué plátaka napu ju sekala ꞌlige sulala, alueka ruwime kéré uché bilé waꞌlula selígame rey asibamio jena Babilonia rewégachi gawichí taꞌmé ꞌwe benégame nejkoga ꞌlige taꞌmé ꞌwe aꞌwágame nulame. Alué brónseka napu ju rojpala, alueka ruwime kéré uché bilé waꞌlula asibamio jena Babilonia ꞌlige ꞌwe seꞌwináriga nimio. Alué jiéroka napu ju okánika ronola, 302

alueka ruyame kéré uché bilé waꞌlula selígame rey asibamio jena Babilonia ꞌlige uchéchigo siné seꞌwináriga nimio. Alué wejcholí ꞌlige jiero napu ju ralala, alueka ruyame kéré ꞌma okaná rojamio ye gawí Babilonia rewégame ꞌlige iꞌpílipi gawichí iꞌwana mochimio eꞌwélela selígame rey, ꞌlige bilé alué selígame rey abé weꞌká sontálogame nímala abé neyúrome nejkoga, ꞌlige alué uché bilé selígame rey abé uꞌkabi sontálogame nímala, alueka tabilé neyúromala nejkoga. Alarigá Onorúgame newámala chebilé gawí weꞌká riógame ꞌlige taꞌwesi uméramala alué ralámuli. Alué Saraki, Mesaki, ꞌlige Abérnigo ꞌma naꞌichí ꞌlúliru

ꞌLige abé aꞌkinana alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori nulale newániliga napurigá bilé rió waꞌlú tabilé ajágame ꞌórote newárigame bilé liá na gichao metro reꞌpá ilígame, ꞌlige nulale napurigá alé uchuka chojkóbaka wijchí ajkega iwérali tánimala suwábaga ralámuli alué waꞌlú mono ꞌórote newárigame. ꞌLige jaré ta eꞌwasa alué nulalí, alueka eꞌkósiwili nile bilena waꞌlú rajachi. ꞌLige alué bakiá ejtemali Saraki, Mesaki, ꞌlige Abérnigo tase tánile iwérali alué waꞌlú mono tabilé ajágame, nibilé chojkóbale alemi alué waꞌlú mono tabilé ajágame ilígichi. ꞌLige alué selígame rey Nabukoronosori machisá tabilé tániligo eꞌkali alué bakiá ejtemali, ꞌwe ayole, ꞌlige nulale nolániliga ꞌlige rukele pala ꞌla bijchiá tabilé tániligo eꞌkali alué bakiá ejtemali alué waꞌlú mono tabilé ajágame, ꞌoro newárigame, ꞌlige anele: —Jípeko tabilé che olámala ne ꞌemi rekó tabilé tánilige ꞌemi eꞌkali alué waꞌlú mono tabilé ajágame, ꞌórote newárigame. Tabilé meꞌlimé ne alé naꞌichí ꞌluka. ꞌLiko rukele pala ꞌla tánimio eꞌkali alué waꞌlú mono tabilé ajágame ꞌórote newárigame, ꞌlige alué ejtemálika tabilé tánimioríle eꞌkali alué mono. Alué ejtemálika anele alué selígame rey Nabukoronosori: —Ajtí bilé Onorúgame napu ꞌla biꞌneli neyúriga waꞌlú aꞌwalí nígame napu ꞌla rewagachi ajtígame ju, ꞌlige ramueka alué tánilime niru eꞌkali, ꞌlige ꞌla nejkúrame ju. ꞌLige rekó anichi mué ꞌma eꞌkósimio mué ramué alé naꞌichí, ramueka tabilé tániwa eꞌkali alué waꞌlú mono ꞌórote newárigame. ꞌLige alanisáo alué ejtemali, alué selígame rey Nabukoronosori abéchigo ayole seꞌwinati gayénale busila, ꞌlige banalá, ꞌlige ajkabola, ꞌlige chuꞌala, ꞌlige nulele alué naꞌí tebume napurigá abé waꞌlú naꞌyámala. ꞌMa waꞌlú rajá ilígichi alé, ꞌlige nulele jaré sontalo abé aꞌwágame napurigá buliboa alué bakiá ejtemali ꞌlige napurigá alé naꞌichí ꞌlúpua alué bakiá ejtemali, ꞌliko alué sontáloka yati bulale alué 303

bakiá ejtemali ꞌlige alué sontalo alemi naꞌichí ꞌlule alué bakiá ejtemali. Alué sontalo ꞌnalina rajale, ꞌma suwile ꞌlige rajagá. ꞌLige alué waꞌlula rey etele naó ralámuli járochi alé naꞌichí. ꞌLiko anile alué waꞌlula: —Eꞌtuá ne naó rió alé naꞌichí járochi ꞌlige bilé alué rió napurigá Onorúgame alieri ju. ꞌLige alué alieti etesa simile alemi aꞌmulípimi ꞌlige sináchale napurigá buyásimala alé naꞌichí, ꞌlige yati buyale alué bakiá rió napu eꞌyénale alé naꞌichí. ꞌLige alué baikiánika ejtemali tabilé rajágame buyale, tabilé eꞌchobékame buyale oꞌpáchala aminami tabilé eꞌchobékame buyale gupala. Aꞌliko alué waꞌlula Nabukoronosori osale jaré raꞌíchali regá anime: Apiépiri rió gawéliga raꞌichasa alué ꞌla Onorúgame napu oyérame ju ye bakiá ejtemali, alueka ꞌma meꞌteka aꞌtabé mojániga ꞌlúpua, ꞌlige alué galílaka ꞌma gajunawa suwábaga. Alué waꞌlula anile: —Tabilé iꞌté uché bilé Onorúgame napurigá umabámala neyúsiria ralámuli alé resírikáchi. ꞌLige alué waꞌlula rey Nabukoronosori ꞌyale alué bakiá rió nóchali abé najteme. 134. Jena ruwimela alué rió Joakini waꞌlula rey níligo alé Jurá nulame (basado en 2 Reyes 24:8-17; 2 Crónicas 36:9-10; Jeremías 22:24-30; 29:1-4)

Alué Joakini anilime rió pe bakiá mechá asale waꞌlula selígame rey alé Jurá. Alué rió Joakini tabilé ꞌla sébali eꞌwale alué nulalí rejcholi napu Moisesi osale Onorúgame nila rejcholi, ꞌlige Onorúgameka bilé rió júlale Jeremíasi rewégame, ruyéniliga júlale pe aꞌkinánami oꞌtoboli ko uché bilénami gawichí ꞌlige alé gawichí mukumeli ko alué Joakini. ꞌLige Onorúgame elale napurigá alué Nabukoronosori gompaniérola sontalo alé weꞌká riógichi noligá mochíbamala Rusaleni rewégichi. ꞌLige alué Joakini ꞌlige alué gompaniérola tabilé nemile. Alésíko elale aꞌboi napurigá chaꞌpiboa saílate. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori ꞌma oꞌtole alemi Babilonia rewégichi Kalrea waꞌlúlachi. ꞌLige alemi Babilonia rewégichi ꞌma galírale bajchale alué waꞌlula selígame rey Joakini. Abiena oꞌtole suwábaga alué eꞌkarúgame newame, bejtoli newame, eꞌkarúgame newame alé reꞌobachi unilime. Abiena ꞌma oꞌtole suwábaga alué sontalo Joakini gompaniérola alemi Babilonia rewégichi. Pe alué ralámuli abé taꞌmé nígame aꞌrele alé Jurá. ꞌLige waꞌlula selígame rey ajchale alé Jurá alué rió Serekíasi rewégame napu nile alué Joakini oꞌnola bonila. 304

Aꞌlige pe yati alué Jeremíasi osele bilé raꞌíchali alué ralámuli jurío napu alué rey Nabukoronosori oꞌtole alé Babilonia rewégichi. Regá anele alé osilichi: “Galiráwaguru alemi Babilonia rewégichi ꞌlige echiboa goꞌame, ꞌlige newípuaguru alemi mochiga napugiti gicháosa makué bamí mochímili kame ꞌemi alemi Babilonia rewégichi tabilé simíbaga ku Jurá. Alakí bamí kachi Onorúgame elímala napurigá ku Jurá simámala ꞌemi” anele Jeremíasi.

Ezequiel 135. Jena ruwimela alué Esekieli ꞌwe ꞌla tétiame níligo rejcholi alué ralamuli Jurá ejperégame napu Babilonia oꞌtóliru (basado en Ezequiel 1–24) Onorúgame júlale alué Esekieli napurigá rejcholi ꞌyámala ralámuli alé Babilonia mochígame Alemi si enale bilé rió Esekieli rewégame alué weꞌká ralámuli ꞌyuga napu alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori oꞌtole alé Babilonia rewégichi, alué weꞌká ralámuli napu alué Joakini ꞌyúriga oꞌtole. Alué Esekieli ꞌma alé Babilonia rewégichi asagá Onorúgame etérile ꞌwe aꞌlá semati tábiriti. Onorúgame alué Esekieli ꞌyuga raꞌíchale ꞌlige nulele napurigá regá ruyémala alué ralámuli Jurá ejperégame napu mochile alemi Babilonia rewégichi: —Neka jula mué napurigá simela mué bilé raꞌíchali ruyemia alué Jurá eperégame ralámuli, iligá alué ralámulika ꞌwe tabilé eꞌwánilime ju ꞌla rejcholi ꞌyalía ꞌlige tabilé gepúnili ꞌma napu mué ruyé. Abiena ꞌla ruyewa waꞌlú resiti raweli ꞌyámala ne alué ralámuli chá nokáligame, ꞌlige ruyéwaká ꞌwe resí nílimio. ’Pe aꞌboi chojkila nímala resí nilia mochiga, ꞌlige mué tabilé ꞌyasa rejcholi ꞌliko abiena mué chojkila nímalachigó. Mué ꞌwe aꞌlá rejcholi ꞌyasa ꞌwe aꞌlá ruigá waꞌlú resiti raweli naremio ꞌlige ꞌwe resí nílimio pe tabilé ꞌla eꞌwagá napu najkí Onorúgame, ꞌlige alué ralámuli tabilé ꞌla eꞌwasa, ꞌliko pe alué aꞌboi chojkila nímala. Mué ꞌwe aꞌlá rejcholi ꞌyasa bilé rió ꞌla tabilé chati nóchaga ilírome ꞌlige chati nochásaká alué rió, resiti raweli rewimela, ꞌlige mué abiénachigó resiti raweli rewimela tabilé ruyésaká rejcholi alué ralámuli —regá anele Onorúgame alué Esekieli.

305

Esekieli rejcholi benírale alé Babilonia mochígame ralámuli

Ye ju alué raꞌíchali napu Onorúgame ꞌyale alué Esekieli napurigá ruyémala alué ralámuli napu ejperégame nílige alé Jurá napu ꞌma Babilonia oꞌtóliru. Alué Esekieli regá anele: —Onorúgameka elímala alué sontalo Kalrea rewégichi ejperégame napurigá ꞌma gajunámala suwábaga alué galí alé Rusaleni rewégachi jágame, ꞌma alué waꞌlú tegoli ꞌyúriga gajunámala. ꞌLige jaré alué ralámuli ꞌma suwimela eꞌlowika, ꞌlige jaré ꞌma nayuka suwimela, ꞌlige jaré ꞌma raꞌlanámala weꞌkanami gawichimi Onorúgame. Alarigá resiti raweli ꞌyámala alué ralámuli napugiti cha tabilé eꞌwánilime kame napu Onorúgame najkí. ꞌWe tánime júkuru iwérali alué eꞌkarúgame tábiri napu iligá uchume ju iwérali tania, ꞌlige ꞌma pachá reꞌobachi nokame júkuru iwérali tania alué eꞌkarúgame tábiri napu pe tabilé Onorúgame ju. ’Abiena alué Serekíasi ꞌma aꞌpáwali ju jena Babilonia rekó neyúsinilie, pe iligá alueka tabilé etémala ye gawí Babilonia. (Alué Serekíasi tabilé etele alué gawí Babilonia napugiti ꞌma buyanálirigame busila napuꞌlige chaꞌpisuga.) Pe uꞌkabi ralámuli alé bochígimi Jurá ejperégame tabilé suwimela, ꞌlige alué ralámuli ꞌwe ꞌla ruwimela churigáriga oꞌtóliriga alué ralámuli Rusaleni ejperégame alemi Babilonia ꞌlige alué ralámuli ꞌwe aꞌlá machimela ꞌpa rewagachi ajtime ko alué ꞌla bijchiá Onorúgame ka. Uchéchigo jaré rejcholi ruyele ralámuli alué Esekieli

Onorúgame machírile bilé ꞌnátali alué Esekieli ꞌlige alué Esekiélika ruyele alué raꞌíchali alué ralámuli Jurá ejperégame napu alé Babilonia mochile. Regá anile alué Esekieli: —Onorúgame regá aní: “Neka napurigá gunala ke alué ralámuli israelita ꞌyuga. ꞌLige ꞌwe resírika mochile ꞌemi, ꞌwe resiti oꞌpáchaga ꞌlige ꞌwe ꞌchóligame, ꞌlige neka ꞌwe aꞌlá ꞌyáturu oꞌpacha ꞌwe semátiri, iligá ꞌwe riólame gayénaturu alué ralámuli ꞌlige simíbaturu pe eꞌkarúgame tábiri ꞌyamia iwérali tánimia, alué tábiri napu uneme nile napurigá mono. Napurigá bilé mukí ꞌminami eyéname ju rió ꞌyáaga tabilé boꞌné gunala ꞌyuga gojchimea. Alekeri ꞌwe resítiri raweli ꞌyámala ne alué israelita ralámuli.” ’Pe alué ꞌwe cha nokame israelita ralámulicho ꞌwe resiti raweli ꞌyámala ne. Tabilé resiti raweli ꞌyámala ne alué ralámuli cha nokogórika ꞌkúchila, oꞌnola kómá, resiti raweli ꞌyámala ne pe aꞌboi cha nokogáriká. Rekó ꞌwe cha nokame nílasa alué ralámuli ꞌlige 306

ꞌma aꞌresa cha noká, iwérali tania alué eꞌkarúgame tábiri, ꞌlige ꞌma aꞌresa alieti nocha, ꞌliko ne ꞌla eꞌkámala alué aꞌpili ralámuli. Ne ꞌwe galémala bilé ralámuli ku ꞌla naꞌtasa ꞌlige aꞌresa alué chátiri nóchaga eyenia. Ralámuli ꞌma aꞌresa chati nocha, ꞌlige kúchigo ꞌwe cha nokagá eꞌyénisa, ꞌwe resiti raweli ꞌyama ne ꞌliko, ꞌlige tabilé chélámala ne rekó ꞌwe aꞌlá aꞌká ralámuli nílige ꞌyabeko. ’Napusí buyana ne Onorúgame alué ralámuli israelita alé Ejipto mochígichi ꞌwe tabilé ꞌla eꞌwé neꞌchí. Alué ralámuli Israeli rewégichi ejperégame uché jaré tábiri unéturu iwérali tánimia tase ꞌla Onorúgame rewagachi ajtígame, alekeri eláturu ne napurigá alé Israeli rewégichi simámala alué sontalo Asiria rewégame gawí boꞌígichi mochígame ꞌwe resí olamia alué Israeli mochígame ꞌlige napurigá ꞌma gajunámala galí alemi Israeli rewégichi jágame ꞌlige aminami napurigá ꞌma meꞌlimela jaré alemi ejperégame. Alarigá resí oláturu ne alué ralámuli, ꞌlige alué Jurá ejperégame ralámuli ꞌwe aꞌlá machiéturu ꞌwe resí olagó ne alué ralámuli alé Israeli ejperégame. ꞌLige alué ralámuli alé Jurá rewégichi ejperégame tabilé majáturu rekó ꞌwe resí oligé ne alué ralámuli Israeli ejperégame, abichilubi ꞌwe tánituru iwérali alué eꞌkarúgame tábiri tabilé ꞌla Onorúgame, napurigá mono unéturu, alekeri elámala ne napurigá alué Kalrea mochígame sontalo simámala alé Jurá rewégichi ꞌwe resí olamia alué Jurá ejperégame ralámuli ꞌma gajúniga alué galí alé Jurá jágame ꞌlige napurigá ꞌma meꞌlimela jaré, alarigá resí olámala ne alué ralámuli. ꞌLige alésíko alué Esekieli ꞌma abé guwachímika anile: —Pe ꞌwemi alué waꞌlula selígame rey Nabukoronosori chaꞌpimela chejaré ralámuli alé Jurá ejperégame ꞌlige ꞌma aꞌpámala jena Babilonia rewégichi. Alarigá machimela ꞌemi ꞌla bijchiá ko napu ruwí ne jipe. 136. Jena ruwimela Nabukoronosori, alé Kalrea rewégichi waꞌlula selígame rey ꞌma gajúnaligo galí alé Rusaleni jágame (basado en 2 Reyes 24:18–25:21; 2 Crónicas 36:11-20a; Jeremías 21; 24; 27:12–28:17; 32–35; 37–39; Ezequiel 17:11-18)

Serekíasi, napu nile alué waꞌlula selígame rey Joakini richilala, alué Serekíasi makué bilé bamí waꞌlula nile selígame rey alé Jurá rewégichí gawichí, ꞌlige tabilé eꞌwálechigó napu Onorúgame nulele. ꞌLige alué Jeremíasi rewégame rió napu Onorúgame nila raꞌíchali ruyeme nile ralámuli, ꞌwe aꞌlá rejcholi ꞌyale alué Serekíasi napurigá ꞌwe aꞌlá eꞌwímala nulachi alué selígame rey Nabukoronosori Kalrea rewégichi nulame. Alué Jeremíasi ꞌwe aꞌlá ruwile napugiti Onorúgame 307

tabilé resiti raweli ꞌyámoríligame suwábaga alué ralámuli napu oꞌtólirige alué Kalreo ralámulite waminá Babilonia rewégichi. ꞌWe aꞌlá maꞌchígame ruyele resiti raweli ꞌyamio suwábaga napu ekí ejtebí alé Jurá ꞌlige alué napu júmisi waminá Ejipto. Abiena ruyélechigó Onorúgame aleké rió Nabukoronosori elimio napurigá alué Serekíasi chaꞌpiboa ꞌlige napurigá chaꞌpisá ꞌma oꞌtoboa alé Babilonia napurigá mukumela tabilé che níliga. Nobi tabiléchigo bijchígeleko alué Serekíasika alanichi alué Jeremíasi ꞌlige tabilé eꞌwale napu nulale alué Jeremíasi. Aminami mochile alemi jaré ralamuli pe ꞌyégali ruwime. Alué ralámulika Serekíasi ruyele Onorúgame tabilé siné elimio napurigá resí olawa Nabukoronosórite alué Rusaleni ejperégame ralámuli, tabilé siné bujéwili ko alué weꞌká riógichi Rusaleni. Abiena ruwílechigó alué ꞌyégali ruwime ralámuli yati ku rewimeo suwábaga alué baso ꞌlige alué eꞌwele bejtoli napu alé waꞌlú reꞌobachi nerúgame nile napu ꞌma chigole uché jaré ralamuli. Alué Jeremíasika abichilubi ꞌwe ruyele alué Serekíasi alué Nabukoronorosori ꞌma pe aꞌkinánami ꞌma oꞌtomeo suwábaga tábiri napu bijí nerule alé waꞌlú reꞌobachi. Alué Serekíasika ꞌwe aꞌlá bijchígile alué ralámuli pe ꞌyégali raꞌíchame ralámuli, ꞌlige tabilé bijchígile ꞌwe aꞌlá ruwichi alué Jeremíasi, ꞌlige alésíko alué Serekíasi ꞌma tabilé eꞌwile napu nulele alué selígame rey Nabukoronosori, ꞌlige alésíko pe alué waꞌlula Ejipto nulame tánile nejkúrali. Alekeri gite ꞌwe ꞌla elile Onorúgame alué Nabukoronosori napuriga ku roꞌímala suwabaga alué boꞌné gompaniérola sontalo ꞌyuga, napurigá alé Rusaleni rewégichi noligá mochíbamala weꞌká riógichi tebuka napurigá ta buyásimala alué ralámuli alé pachá mochígame. Alué Nabukoronosori alé asale bilé bami miná nasipa alué boꞌné gompanierola sontalo ꞌyuga napurigá tabilé buyásimala alué ralámuli alé pachá mochígame ꞌlige napurigá ꞌma suwimela eꞌlowika. ꞌLige alué waꞌlula Serekíasika galírale bajchale weꞌká rawé alué Jeremíasi napugiti alué Jeremíasika abichilubi ꞌwe ruwíligame ꞌma gajunamio suwábaga alué galí alué Kalreo ralámuli alué galí Rusaleni jágame. Alué Jeremíasika tabilé aꞌrele ruyea alué selígame rey Serekíasi ꞌlige suwábaga alué ralámuli Serekíasi gompaniérola napu Onorúgame ruyele alué Jeremíasi. Sinéchigo rawé alué selígame rey Serekíasi jaré júlale bayéniliga alué Jeremíasi ꞌlige bayesa rukele chuꞌsítika alué Serekíasi níriga, ꞌlige alué Jeremíasika uchéchigo ruyele ꞌwe aꞌlá eꞌwátikó napu nulá 308

alué uché bilela selígame rey Nabukoronosori alué Kalrea rewégichi nulame, iligá alué Serekíasika ꞌwe majale. Arigá siné rawé ꞌwe jelole alué ralámuli alé Rusaleni ejperégame ꞌma suwáligame alué goꞌame, ꞌlige alué Serekíasi ꞌlige jaré eꞌwélala alué Serekíasi ꞌyuga nóchame buyásale alé weꞌká riógichi mochige, chíboka buyásale, rukó buyásale júmasiniliga. ꞌLige alué sontalo Kalreo ꞌma etele alemi buyásichi alué Serekíasi ꞌlige alué ꞌyuga nóchame, ꞌlige ꞌma chaꞌpile. Alésíko ꞌma meꞌlíliru alué Serekíasi ꞌkúchila, ꞌlige alué Serekíasika busila buinasa aꞌrele ꞌlige ꞌma oꞌtóliru alé Babilonia rewégichi. Alésí ꞌma ꞌla alarigá ikile napurigá anílige alué Jeremíasi ꞌlige Ezekieli. Alué oká rió Jeremíasi ꞌlige Ezekieli ruwílige ꞌma chaꞌpiboli níligo alué Serekíasi ꞌlige ꞌma oꞌtoboli níligo alé Babilonia rewégichi. Abé aꞌkinana alué sontalo Kalreo ꞌma gajúnale alué reꞌobá alé Rusaleni ilígame, ꞌlige alué waꞌlú galí alué napu asame nile alué Serekíasi, ꞌlige aminami alué ꞌwe aꞌlá semátiri galí alemi jágame ꞌlige ꞌma gajúnale alué waꞌlú tegoli alé noligá boꞌígame. Weꞌká alué ralámuli alé Rusaleni ejperégame ꞌma meꞌlíliru, ꞌlige weꞌká amulí suwábaga ꞌma oꞌtóliru Babilonia rewégichi napu ajagá ejtebílige.

Lamentaciones 137. Jena ruwimela ye wikaka ruwime ko churigá ikíliga Rusaleni (basado en Lamentaciones 1–5)

ꞌLa weꞌká riógame kéturu alé Rusaleni, aka eꞌnésibá jipe, tabilé ꞌwesi ralámuli riókuru jípeko. Ramué saíla ralámuli ꞌma oꞌtóturu ramué uché bilena gawí boꞌígichi napu jipe ejperéliru napurigá ralirúgame, napu tabilé meka nocha mochiru, ꞌlige ꞌwe rasigá nocha. Ramué saíla ꞌwe resí oláturu ramué ꞌlige tabilé ꞌwesi nejkúraturu, pecha ꞌwesi aní ko: “Tase sewépua ꞌemi ralámuli.” Alarigá ikiáguru pe ramué aꞌboi chojkila gite. Mué waꞌlula Onorúgame, ꞌwe resírika mochírukuru ꞌwe resí nilia, pe rekó ramué guꞌiri. Pe ramué aꞌboi chojkila niru, alekeri Onorúgame boꞌné elale napurigá ꞌwe resí nilia mochiwa, tabilé ꞌla eꞌwárigame ramué napu nulale Onorúgame. Suwábaga ramué saíla ꞌwe raꞌsálá mochíkuru etega aliena resí nilia mochigo ramué. Mué Onorúgame, pe rekó ꞌwe yati elíwachigó 309

napurigá sebámala raweli napurigá ꞌwe resí nilia mochímalachigó ꞌwe cha nokigóriká. Onorúgameka elale napurigá chibi ikimela alé Jurá rewégichi, elale napurigá ꞌma gajunawa alué waꞌlú reꞌobá ramué saílate, ꞌlige jipe ꞌma tabilé ꞌwesi ralámuli ejperékuru alé Jurá rewégichi ꞌla sébali olame ralámuli resíbalichi rawé ꞌlige aminami ꞌla sébali olame yawiyame napurigá nokame nírige. Alé Jurá rewégichi tabilé iꞌtékuru eꞌwélala balé, nibilé alué waꞌlula selígame rey, nibilé iꞌté ralámuli ꞌla sébali néléme napu nulá Onorúgame. ꞌWe seweka mochiru suwábaga ramué ralámuli israelita. Neka asíriga nalagá etega ꞌwe resí ikiá mochígichi alué ralámuli ne ꞌwe aꞌlá machime. ꞌMa tabilé gayena ne eꞌnena, ꞌma ꞌwe bajágame busega ajtigame ne. ꞌMa tabilé che ekisá ju rekó najkiepa neka napurigá tabilé seweka mochímala. Alué ralámulika ꞌwe resi ikiá mochí napugiti cha ꞌla bijchígiligame napu ruyele alué ralámuli pe ꞌyégali raꞌíchame, weꞌká eꞌkarúgame tábiri etérale tabilé ꞌla bijchiá, ꞌlige tabilé machírile ꞌwe cha nokagá ejperégame níliga alué israelita napurigá ne, ne abiena israelita júchigó. Alué ralámulika tabilé aꞌrele alué ꞌnátali napu beníriliru alué ꞌyégame ralámulite. Alekeri Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyale. Ramué saíla ꞌwe achí etega ꞌma cha ikíligo alé weꞌká riógichi Rusaleni rewégichi. Onorúgame ꞌma sébali olale napurigá ꞌnata asale. Alarigá resiti raweli ꞌyale suwábaga alué Rusaleni ejperégame. ꞌWe aꞌlá buwémala ne napurigá nejkúromala Onorúgame, napugiti machiame ne ꞌwe aꞌlá naꞌtemao ramué Onorúgame. Onorúgameka tabilé ꞌyégame ju ꞌlige ꞌwe aꞌlá naꞌtemámala ramué. Onorúgameka tabilé senibí ayoga asimela ramué ꞌyuga. Rekó jípeko ꞌwe resí olae Onorúgame ramué, iꞌlibékomi ku ꞌwe aꞌlá naꞌtemámala Onorúgame ramué. ꞌWe aꞌlá ꞌnátaga nokísitékuru oꞌmaka ramué, ꞌlige ꞌla naꞌtawa pala ꞌla sébali guꞌírilio ralámuli. Tabilé ꞌla sébali guꞌírisika ralámuli, ꞌliko ꞌla sébali olátékuru napurigá najkí Onorúgame. Pecha pe aniame juko: —Ramueka ꞌwe aꞌlá sébali tánilime nírupá Onorúgame. ꞌWe aꞌlá niraga tánilime júkuru napuꞌlige tánilia Onorúgame. ’Mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá néléwaka senibí ꞌwe jelía mochírigo jipe suwábaga ramué. ꞌLa bijchiá resí nilia mochiru. Mué Onorúgame, mué júkuru bochígimi wijchimoba nulame, mué júkuru senibí nulámili, tase ꞌoni aꞌrewa ramué. ꞌWe aꞌlá semati ꞌnátali ꞌyawa ramué napurigá ku ꞌla pe muecho oyérame niwa.

310

Abdías 138. Jena ruwimela alué Abríasi ꞌlige alué Esekieli ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyéligo ꞌwe cha ikimeo alué Eromi ejperégame ralámuli (basado en Ezequiel 25; Abdías 1)

Pe abé aꞌkinana napuꞌlige alué seligame rey Nabucoronosori ꞌma resí ꞌsisa alé Rusaleni, alésíko Onorúgame ruyele alué Esekieli ꞌwe cha ikimeo ralámuli Eromi ejperégame. Alué Esekieli regá ruyele alué Eromi ejperégame ralámuli: —Onorúgameka aní ꞌwe ayoga ajtigó alué Eromi rewégichi ejperégame ꞌyuga ꞌlige siné rawé elimio israelita ralámuli napurigá alemi simámala Eromi rewégichi ꞌwe resí olamia ralámuli alemi ejperégame ꞌlige ꞌma gajunamia suwábaga galí. Onorúgameka elímala alué ralámuli israelita napurigá simámala alemi Eromi rewégichi resi olamia alemi napugiti alé Eromi ejperégame ralámuli síchigo nokáligame meꞌá alué Jurá ejperégame ralámuli alué Kalreo ralámuli guꞌiria. Alekeri Onorúgameka elámala napurigá ꞌma meꞌliboa alué ralámuli Eromi rewégichi gawichí ejperégame, napurigá ꞌma tabilé ꞌwesi ejperélamala alé Eromi rewégichi. Pe abaꞌlige Onorúgame júlale uché bilé rió Abríasi rewégame napurigá simela alué Eromi ejperégame ralámuli ruyemia. Alué Abríasika anele alué Eromi ejperégame ralámuli: —ꞌEmi ralámuli Eromi ejperégame asíriga raꞌsáláturu napuꞌlige machisá alemi Rusaleni rewégichi síligo alué Kalreo ralámuli ꞌlige ꞌma gajúniligo galí ꞌlige tególitiri ꞌlige meꞌáligo ralámuli alé Jurá ejperégame. ꞌÉmika yati simíbaturu tébimia suwábaga tábiri aꞌká alemi ejtebígame, ꞌlige aminami ꞌma meꞌale ꞌemi jaré ralámuli júmasime alé Jurá ejperégame napu ajagá ejtebílige. Nobi Onorúgameka aꞌchigóriga olámalago ꞌemi peꞌwemi, aꞌchigóriga napurigá resí olale ꞌemi alué Jurá ejperégame ralámuli. Onorúgameka semati raweli rekímala alué israelita ralámuli napuriga ku ꞌwe ꞌla ganíliga ejperélamala, ꞌlige ꞌémika ꞌma waꞌlú resiti raweli ꞌyawa Onorúgamete cha gunarua mochígame ꞌemi.

311

139. Jena ruwimela ralámuli napu ejtebile alé Jurá ꞌma simíbaligo Ejipto ejperélimia (basado en 2 Reyes 25:22-26; Jeremías 40–44; Ezequiel 29–32)

Alué selígame rey Nabukoronosori Kalrea rewégichi nulame alué Gelaríasi selígame ajchale napurigá nuleme nímala alué ralámuli napu ejtebile alé Jurá. Alué Jeremiasi rewégame alé asálechigó Jurá rewégichi napugiti alé ajchagá asáligame alué waꞌlula sontalo Kalrea rewégichi nulame ꞌla elíligame napurigá ku Jurá simela alué Jeremíasi. Alué Gelaríasika anele ralámuli tabilé majaga ejperélimio ꞌwe aꞌlá eꞌwísaká alué selígame rey Nabukoronosori Kalrea rewégichi nulame, iligá bilé rió ꞌma meꞌale alué Gelaríasi, alué rioka Ismaeli rewégame nile. Alésíko alué ralámuli Jurá ejperégame majale alué ralámuli Kalrea ejperégame, ꞌlige alésíko alué ralámuli Jurá ejperégame ꞌma simíbale júmasiga Ejipto rewégichi napurigá tabilé che olawa alué Kalrea ejperégame ralámulite. Alué eꞌwélala alué israelita ralámuli nuleme, alueka nile alué israelita sontálola eꞌwélala. Alué eꞌwélala simíbale alué Jeremíasi ꞌyuga raꞌichamia ꞌlige nulele napurigá Onorúgame rukémala chonokiboa alué israelita ralámuli níriga. Alué eꞌwélala israelita nuleme ꞌwe aꞌlá sébali olámoríle napu ekí tábiri nulá Onorúgame. Nobi tabiléchigo aꞌlá ꞌnátame ke aníleko alué ralámuli, pe tabilé ꞌla eꞌwánilime ke anile Onorúgame nulalila, alué eꞌwélalaka ꞌma ꞌwe simánilia mochile Ejipto rewégichi. Alué Jeremíasika regá anele: —Onorúgameka aní abé ꞌla ko aba jena Jurá ejtebísiga ramué, jena ejtebísiká ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrimorí Onorúgame. Tabilé majáwará alué selígame Nabukoronosori Kalrea rewégichi nulame. Onorúgame tabilé elímala alué rió Nabukoronosori napurigá resí olámala ꞌemi. Tase lawa: “Ejipto simásiká asíriga ꞌla ganíliga ejperéliwa, ꞌlige alé Ejíptoka ꞌwe aꞌlá rewiboa nóchali.” Alé Ejipto simásaká ꞌemi ꞌliko tabilé ganíliga ejperélimala ꞌemi. Alé Ejipto simásaká ꞌemi jaré ꞌma suwimela jeloka ꞌlige jaréchigo ꞌma suwimela alemi nakólichimi. Alué eꞌwélala napu nile alué israelita ralámuli nuleme tabilé eꞌwile alué Jeremíasi, ꞌlige ꞌma simíbale Ejipto, ꞌma oꞌtole suwábaga alué israelita ralámuli. Alué Jeremíasi abiena ꞌma ꞌyuga simile. Alé Ejipto Onorúgameka nulele alué Jeremíasi napurigá ruyémala suwábaga ralámuli ꞌma pe aꞌkinana nawamio alemi alué Nabukoronosori nejkomia alemi Ejipto ꞌlige neyúrimio, ꞌlige suwábaga ralámuli napu mochímala alé Ejipto ꞌma suwimeo pe tabilé ꞌla Onorúgame oyériga. 312

Napuꞌlige alué israelita alé Ejipto mochígichi, alué Esekiélika Babilonia rewégichi asale ꞌwe ruyea alué ralámuli napu Jurá ejperégame nile ꞌma suwábaga ralámuli Rusaleni mochígame oꞌtóligo Nabukoronosori. ꞌLige alué Kalrea ejperégame ralámuli pe aꞌkinana simeo nakomia alemi Ejipto ꞌlige neyúrimio. Aminami regá anélechigó: —Onorúgameka elímala alué Nabukoronosori napurigá ꞌma meꞌlimela weꞌká alué ralámuli napu mochí jipe Ejipto, ꞌma oꞌtomela Babilonia suwábaga alué enomí ꞌlige suwábaga tábiri semátiri napu nerú alé Ejipto, bochígimi weꞌká riógachi weꞌká galí jágichi ꞌma gajúnaga aꞌrémala galí. 140. Jena ruwimela alué Esekieli uchéchigo rejcholi ꞌyáligo alué ralámuli napu Jurá ejperégame nile (basado en Ezequiel 33–34; 36–48)

Onorúgameka nulele alué Esekieli napurigá abichilubi ꞌwe ruyémala Onorúgame raꞌichálila alué ralámuli napu Jurá ejperégame nile. Aꞌlige alué Jurá ejperégame Babilonia mochile. Babilóniaka Kalrea waꞌlúlachi nile. Abé aꞌkinana weꞌká galí gajunasa Nabukoronosori alé Rusaleni jaré ralámuli alé Jurá ejperégame alemi Babilonia sile ruwimea chukíligo alé Rusaleni rewégichi. Aꞌliko Onorúgame bilé raꞌíchali ꞌyale alué Esekieli napurigá ruyémala alué Jurá ejperégame napu mochile alé Babilonia. Alué raꞌíchalika regá anime nile: —ꞌEmi israelita ralámuli ꞌwe cha noká mochí, ꞌlige regá ꞌnata ꞌémika: “Mué Onorúgame níriga ꞌla elítekékuru napurigá ramué ꞌla Jurá rewégichi ejperéliwa.” Alarigá ꞌnata mochíkuru ꞌemi pe napugiti Onorúgameka ꞌwe aꞌlá ruyéligame alué Abraami ꞌwe ꞌya alué Jurá rewégame gawí alué Abraami rijimala nila nimio alué abé aꞌkinana oꞌchérisime. Iligá Onorúgameka tabilé elímala ꞌemi napurigá ejperélimala ꞌemi alé Jurá rewégichi, napugiti ꞌémika ꞌwe cha nokáligame. Alarigá ꞌla machimela ꞌemi alué ko ꞌla bijchiá waꞌlula Onorúgame. Onorúgame abiena ꞌwe ruyele Esekieli ralámuli tabilé ꞌla sébali eꞌwánilio rekó anié: “Rukeba Onorúgame tachiri chonokiame najkiá, ꞌlige ꞌwe ꞌla sébali olawa ramué napu nulá Onorúgame.” Rejcholi napu Esekieli ruyele alué ralámuli eꞌwelala

Onorúgameka weꞌká raꞌíchali ruyele alué Esekieli napurigá ruyémala alué eꞌwélala alé Jurá ejperégame napu mochile alé Babilonia, alué raꞌíchali regá anime: 313

—Onorúgameka ꞌwe gichí ꞌemi eꞌwélala, tabilé ꞌla guꞌírome kame ꞌemi weꞌká ralámuli. Pe ꞌwe korua mochime kame ꞌemi eꞌkarúgame tábiri, tase ꞌla guꞌíroga ralamuli. ꞌÉmika ju pe napurigá alué boꞌá neseme pe meꞌagá goꞌyame tase ꞌla repuka. Alekeri Onorúgameka tabilé elímala napurigá eꞌwélala nulame nímala ꞌemi. ’Onorúgame napabúmala ralámuli napu boꞌné mochiga ajtí weꞌkanami gawichí ꞌlige ꞌma oꞌtomela alé Israeli rewégichi. Boꞌné Onorúgame ꞌwe aꞌlá repúmala boꞌichimi ꞌlige ꞌla aꞌlala bowechi oꞌtomela. ꞌLige ajchámala Onorúgame bilé alué Rabí mejká rijimala napurigá repúmala alué ralámuli. Onorúgame ꞌwe aꞌlá repúmala alué ralámuli ꞌlige tabilé ꞌwesi resí níliga mochímala. Rejcholi napu Esekieli ruyele alué weꞌká ralámuli

Esekieli abiena ruyele ye raꞌíchali suwábaga ralámuli Jurá ejperégame napu mochile alemi Babilonia rewégichi. Regá anime raꞌíchali: —Onorúgameka resiti raweli ꞌyámorí ralámuli weꞌkaná gawichi ejperégame napu ꞌwe resí olale ꞌemi. Aminami Onorúgame oꞌtomela ꞌemi ku ꞌemi gawílachi napu ꞌla ꞌemi ejperélachi nile. ꞌLige ku ꞌemi ejperélachi mochígichi ꞌwe ꞌla nerúlamala nóchali ꞌlige tabilé jeloka ejperélamala. ꞌLige regá anélechigó Onorúgame alué Esekieli: —Neka waꞌlú resiti raweli ꞌya alué ralámuli israelita, alueka pe alué mono alué aꞌboi newálala ꞌwe tánime kame iwérali, ꞌlige neka ꞌwe ayóturu. Pe aꞌboi chojkila gite rewale resiti raweli. Rekó uché bilénami gawichí júlige ne alué ralámuli abiena tánituru iwérali alué mono alemi jágame. ’ꞌLige tabilé oꞌmá aꞌrémala ne napurigá suwimela, rekó ꞌwe cha nokagá ejperégame kachi alué ralámuli. Ku Israeli oꞌtomé olá ne alué israelita ralámuli, tase napugiti aꞌká níligame alué ralámuli, oꞌtomé olá ne ꞌnalina napugiti neka najkiame napurigá ꞌla tabilé siné weꞌkawámala ne rewalá. Napuꞌlige alué ralámuli uché jarénami gawichí ejperégame etea ku Rusaleni oꞌtochi ne alué israelita ralámuli, aꞌlige ꞌwe aꞌlá machimela ꞌla bijchiá ꞌla Onorúgame ko ne. ꞌMa ku Israeli oꞌtogá alué israelita ralámuli ꞌwe aꞌlá eꞌkama ne. ꞌLige ku ꞌla biꞌwígame alawá ꞌyama olá ne alué ralámuli ꞌlige aminami ꞌyama olá ne boꞌné alawala napurigá ne alawala gite ꞌwe aꞌlá eꞌwánilia mochímala napu najkí ne. ꞌLige alé Israeli rewégichi ku ꞌwe aꞌlá nerúlamala nóchali, ꞌlige tabilé nerúlamala eꞌlowichi. Jípeko simigágó ruyemia suwábaga alué israelita ralámuli alarigá nimio alé Israeli — alarigá anile Onorúgame. 314

ꞌLige Esekiélika ꞌwe aꞌlá ruyele suwábaga napu anele Onorúgame. Napu Esekieli etele remuka

Abiénachigó alué Esekieli etele remuka weꞌká oꞌchí wakígame bilénami epó. ꞌLige Onorúgameka anele napuꞌlige alieti etea ilígichi alué Esekieli alué oꞌchí wakígame alemi biꞌtígame ku ralámuli ajágame gainamio, ꞌlige ruyele churigá ruyémala Esekieli alué oꞌchí wakígame. Napuꞌlige alué Esekieli ruwisá alué raꞌíchali alué Esekiélika etele remuka ꞌma ku napuío alué oꞌchí ꞌlige ku ꞌla saꞌpégame gayenio, ꞌlige ꞌla wiꞌchégame napuyeri ꞌla ralámuli pe iligá bijí suwígame ralámuli. ꞌLiko Onorúgameka nulele alué Esekieli napurigá ruwimela napu ruwimeli nílige, ꞌlige napuꞌlige ꞌma ruwisá napu ruwimeli nílige, alué oꞌchí napuíkame napu ꞌma saꞌpégame gayénalige, ꞌma ajánale. ꞌLige Onorúgameka ruyele suwábaga tábiri napu etéligo pe ruwime níligo alarigá olamio Onorúgame alué israelita ralámuli. Alué oꞌchí wakígame ka ruwime nile churigá raꞌláligo weꞌkaná uché jarénami gawichí alué israelita ralámuli, ꞌlige alué ralámuli ajágameka ruwime nile alué israelita ralámuli ku ꞌla aꞌboi ejperélachi gawichí sebamio ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélimio ꞌlige Onorúgame Alawala ꞌla semáriga guꞌírimio. ꞌLige aminami Onorúgame ruyele alué okaná biꞌtígame gawí Israeli rewégame ꞌlige Jurá rewégame gawí biꞌlénapi neraga nimio, tase okaná neraga, pe Israeli rewégame nimio, ꞌlige bilé alué Rabí rijimala ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame nimio waꞌlula nulame. ꞌLige aminami anele Onorúgame aleké Esekieli alé Israeli ejperégame ralámuli neyúrimio napu ekisá nakoa saíla ꞌyuga. Onorúgameka ruyele bilé rió Gog anilime waꞌlula nimio, sontalo nuleme na wajtonaka napu maꞌchíname ju rayénali aleka mochígame ꞌlige Israeli mochígame ꞌyuga nakomio, ꞌlige aminami ꞌwe resiti raweli ꞌyamio Onorúgame alué rió Gog rewégame ꞌlige ꞌma resí olamio suwábaga alué sontalo alué Gog gompañiérola napuꞌlige sebasa alemi Israeli rewégichi. Makué naó bamí kachi aꞌkinana alué sontalo Kalrea rewégichi ejperégame resí nokasá alemi Rusaleni rewégichi, galí gajuna ꞌlige ralámuli meꞌá, aꞌliko Onorúgameka elile alué napurigá machimela remuka churigáriga nimio alé Israeli aꞌkinana. Alué Esekiélika etele bilé waꞌlú reꞌobá alé Rusaleni, ꞌwe aꞌlá etele churigáriga newárigame ka ꞌlige chekí metro ka weꞌlí ꞌlige chiena reꞌpá ilígame ka. Abiena etélechigó alué Esekieli alué balé alé reꞌobachi nóchame ꞌla napurigá nulá Onorúgame. Aminami etélechigó alué Esekieli suwábaga alué weꞌkaná chojkégame ralámuli israelita alé Israeli rewégichi ejperega mochigo ꞌla biꞌlepi selíniga. 315

Daniel 141. Jena ruwimela alué Nabucoronosori ꞌma loꞌíraligo (basado en 2 Reyes 25:27-30; Daniel 4)

Sinéchigo alué waꞌlula rey Nabukoronosori napu nile Kalrea rewégichi nulame remule bilé waꞌlú rojá naꞌminálime. Aꞌliko alué Ranieli anilime rioka napu nile Onorúgame nila rejcholi tétime ruyele tachiri ruwime níligo alué remugí, regá anele: —Alué remugika ruwime ju napurigá loꞌí ganámala mué gichao bamí ꞌlige gajsalá goꞌgá inamio ꞌmi jami napurigá oisí. Ruyele alarigá inamio alué rió napusí ku ꞌla machisá Onorúgame ko napu elame ju napurigá eꞌwélala neraga mochíbamala alué eꞌsélikame eꞌwelala rey jena wijchimoba weꞌkaná ichúromi. Alarigá ikile alué rió aꞌkinana napurigá ruyélige alué Ranieli anilime rió. Sinéchigo rawé alué Nabukoronosori eyénale amóbami boꞌné galílachi osámana ilígame galí ꞌwe ganíliga regá ꞌnátaga: —Neka ꞌla ꞌwe aꞌlá waꞌlula selígame rey júkuru ꞌwe benégame ꞌnátaga napugiti neka ꞌla waꞌlúlachi newagame jena Babilonia rewégichi, neka waꞌlúlachi newákuru pe ganíliga bejtélimia. Alarigá ꞌnátaga eyénale alé reꞌpá galichi amoba, aꞌlige Onorúgameka pe yati neraga loꞌí newale napugiti cha gunaruga eyénaligame. Gichao bamí loꞌí eyénale alué rió. ꞌMinami simile napu uchule ajágame ꞌlige gajsalá goꞌgá eyénalechigó napurigá oisí. ꞌLige iꞌweli oꞌchérale gupala ꞌlige sujtula napurigá aꞌwé. ꞌMa baꞌwichílite saꞌnabaka eyénale rejpopa. ꞌMa gichao bamí eyenia loꞌí alué rió ꞌma ku saꞌwile alué rió loꞌí ka. ꞌMa ku saꞌwisá uché ku waꞌlula rey gayénale alué rió Nabukoronosori, nobi aꞌliko ꞌma ꞌwe aꞌlá ꞌnátaleko waꞌlú aꞌwalí nígame ko Onorúgame ꞌlige ꞌla sébali olame bilé ꞌnátali. Napuꞌlige alué Nabukoronosori mukusá, aꞌliko alué inolá EbilMeroraki anilime asíbale waꞌlula rey alué oꞌnola neraga. Alué Nabukoronosori inolá maꞌchí pale galírale ajtígichi alué Joakini napu nile Jurá rewégichi waꞌlula rey, ꞌlige elile napurigá nochámala alé Kalrea rewégichi alué waꞌlula selígame rey Ebil-Meroraki rewégame guꞌírome. Alésíko alué Joakini waꞌlubela nile alé Kalrea rewégichi.

316

142. Jena ruwimela alué weꞌká ralámuli Meria ejperégame ꞌlige Persia rewégichi ejperégame resí oláligo alué ralámuli Kalrea rewégichi ejperégame (basado en Daniel 5; 7–8) Ranieli etele remuka naó ajágame

Alué bilé rió napu nile alué Nabukoronosori inolá Belsasari anilime nile. Aꞌkinana alué Belsasari waꞌlula rey gayénale. Napuꞌlige alué Belsasari waꞌlula rey kachi, Onorúgameka elale napurigá alué Ranieli etémala remuka okaná chojkégame tábiri. Napu Ranieli etele ruwime nile alarigá ikimeo aꞌkinana. Bajchako etele remuka alué Ranieli naó ajágame ꞌnaka waꞌlú baꞌwí ilígichika buyame, alué ajágame ꞌwe enátiri. ꞌLige alué Raniélika rukele bilé santo ánjeli napu jale alemi aꞌbemi tachiri ruwime níliga napu remule alué Ranieli. Alué santo ángelika ruyele alué naó chátiri ajágame ka ruwime ko naogana neraga riógame waꞌlú gawichí, alué nimio weꞌkaná riógichi nulame. Ruyele aminami bilé alué naó ajágame napu makué aꞌwégame nile napu ꞌwe enátiri nile meꞌtegá alué chejaré bakiá ajágame. Yeka ruwime níligo bilena gawichí ejperégame ralámuli ꞌwe aꞌwágame nimio. ꞌLige alué makué aꞌwégame ajágame ka ruwime nile makué eꞌwélala makué waꞌlú gawichí nulame nimio. Abiena remúlechigó alué Ranieli bilé uꞌtá aꞌwá maꞌchíname abalé moꞌochí alué makué aꞌwégame ajágame moꞌólachi. ꞌLige alué uꞌtá aꞌwá napu maꞌchínale alé nasipa napu jale alué makué aꞌwá, ꞌlige alué bilé aꞌwaka alé maꞌchínigame, alueka ruwime nile alué uché bilé waꞌlula rey tabilé bijchígime nimio Onorúgame nila rejcholi ꞌlige ꞌma najsibúmili nile alué ralámuli ꞌla Onorúgame oyérame. ꞌLige alué ꞌwe chati nóchame waꞌlula rey, alueka ꞌwe resiti raweli rewimérá. Alésíko boꞌné Onorúgame inolá julámoríle pákana nolí ꞌyúriga napurigá waꞌlula selígame rey nímala jena wijchimoba senibí rawé. Ranieli etele remuka bilé boꞌá ꞌlige bilé chibá

Oká bamí aꞌkinana, aꞌlige Onorúgame uchéchigo siné remútile alué Ranieli. Alué Raniélika etele bilé boꞌá oká aꞌwégame, ꞌlige bilé aꞌwá abé weꞌlí nile ꞌlige ꞌwe aꞌwágame nile alué boꞌá. ꞌLige remule Ranieli bilé chibá sébigo alemi ꞌlige ꞌma umérigo alué boꞌá nejkoga. Alué chibaka pe biꞌlepi aꞌwégame nile waꞌlú alé gorá ꞌlige ꞌma gajpole 317

aꞌwala alué chibá. ꞌLigé pe yati buyale naó aꞌwá alué chibá moꞌólachi. Aꞌlige bilena aꞌwachí uché bilé uꞌtá aꞌwá maꞌchínale. Alué uꞌtá aꞌwaka ruwime nile bilé rió maꞌchínamio ꞌwe gunarume ꞌlige ꞌwe korume tábiri, ꞌlige alué rió ꞌma gajunamio alué waꞌlú reꞌobá alé Rusaleni ilígame, ꞌlige ꞌma tabilé elamio napurigá oꞌtomela ralámuli eꞌkarúgame tábiri goꞌame Onorúgame ꞌyamia alé reꞌobachi. ꞌLige alué Raniélika akele anichi bilé alué santo ánjeli alué reꞌobá ku ꞌla newáboli ko. Aꞌlige Onorúgame júlale bilé santo ánjeli napu rewégame nile Gabrieli napurigá ruyémala Ranieli tachiri ruwime ka alué remugí. Alué santo ángeleka ruyele alué boꞌaka ruyame níligo alué rey napu ekí mochíbamili nile alé Meria ꞌlige Persia rewégichi. ꞌLige ruyélechigó alué chibaka ruwime ko alué ralámuli griego, alué rey griego napu mochíbamili nile abé aꞌkinana. Alué santo ánjeli ꞌwe aꞌlá ruyele alué Ranieli alué aꞌwá napu gajpole, alueka pe ruyame ko alué bajchá asíbagame rey alé Gresia. ꞌLige ruyélechigó alué naó aꞌwaka ruyame níligo alué uché jaré naó eꞌwélala rey alué napu naogana rojanámili nile alué weꞌlesi boꞌígame gawí napuchilú nulame nile alué bajchá ajtígame rey. Ruyélechigó alué uꞌtá aꞌwá ka ruyame níligo alué asibamio bilé rey ꞌwe chátiri asíriga tabilé aꞌlá, ꞌwe resí olame alué ꞌla aꞌká ralámuli ꞌla Onorúgame oyérame. Bilé seká osame reꞌpábomi sijkóchimi

Sinéchigo rukó alué waꞌlula rey Belsasari waꞌlú yawiyame newale alemi napu asale, ꞌlige nulele alué napu nóchame nile alé galírale, nulele napurigá aꞌpámala alemi suwábaga alué baso ꞌlige alué eꞌwele bejtoli napu alué rey Nabukoronosori aꞌpálige Rusalénika. Suwábaga ralámuli alemi yawiyachi ꞌwe bajile rekútume básochi eꞌwele bejtólichi roꞌagá, ꞌlige ꞌwe raꞌíchale, regá anile bajiga: —Alué eꞌkarúgame tábiri napu unilime niru, ramué nila mono, ꞌwe aꞌlá nejkúrame ju. ꞌLige yati neraga etele alué ralámuli alemi reꞌpábomi sijkóchimi bilé seká ꞌlige osale alué seká alé reꞌpabo sijkóchige. Napuꞌlige alué Belsasari alué seká osame etesa ꞌwe majale, ꞌlige yati nulale napuriga bayewa suwábaga alué sayeme Babilonia ejperégame napurigá ruwimela tachiri ruwime níliga napu osale alué secá. ꞌLige alué ralámuli sayeme tabilé ꞌwesi ꞌla machile tachiri chonime níliga napu osale alué seká. Aꞌliko bilé mukí waꞌlula reyna ꞌnátale alemi ajtigó alué Ranieli ꞌlige ruyele alué rey Belsasari alué Ranieli ꞌla ruwimeo tachiri ruwime níligo alué napu osale alué secá. 318

ꞌLiko alué rey Belsasari nulale napurigá bayewa alué Ranieli. Napuꞌlige ꞌma nawasa alué Ranieli alué rey Belsasárika anele alué Ranieli: —Eꞌkarúgame tábiri ꞌwe najteme ꞌyama ne mue ꞌla ruwisáká tachiri ruwime ka alué napu osale alué seká. ꞌLige aminami ꞌyama ne mué nóchali ꞌwe najteme, waꞌlubela nímala mué, mué ꞌwe aꞌlá ruwisáká tachiri ruwime ka napu osale alué seká alé reꞌpabo. ꞌLige alué Raniélika anele: —Neka tase najkiáwé alué eꞌkarúgame tábiri ꞌwe najteme, pe iligá ruwimé ne alieti ruwime ka alué osilí napu osale alué seká. Mué Belsasari ꞌwe aꞌlá machí mué oꞌnola Nabukoronosori bilé rey ꞌwe benégame nile ꞌlige biꞌneli neyúriga ajtime kéturu napuꞌlige Onorúgame ꞌma loꞌí newale, ꞌlige jami eyénale pe gajsalá goꞌgá napurigá oisí, ꞌma gichao bamí loꞌí inasa ku ꞌwe aꞌlá bijchígaturu Onorúgame abéchigo waꞌlú aꞌwalí nígame ko meꞌtagá alué mué oꞌnola. ’Rekó mué ꞌwe aꞌlá machié, mué waꞌlula rey Belsasari, mueka ꞌnátaga eyena abé aꞌwágame ko mué meꞌtagá Onorúgame, ꞌlige ꞌma roꞌgá bajile mué alué rekútume alué ꞌwe najteme básochi ꞌlige alué eꞌwele bejtólichi napu unilime ju alé waꞌlú reꞌobachi, Onorúgame galílachi. ꞌLige anigá noká ꞌemi bajiga: “Alué eꞌkarúgame tábiri napu unilime niru ramué mono ꞌwe aꞌlá nejkúrome ju.” ’Mueka tabilé machí Onorúgame rewagachi ajtígame alué ko suwábaga repuka ajtígame napu ekí tábiri nerú jena ꞌlige napu echilú ju jena wijchimoba, alué ꞌsílekuru alué seká júlá napurigá osimela alé sijkochi reꞌpabo. Alué osilí napu osale alué seká regá anime júkuru: “Mene Mene, Tékel, Parsin.” Mene mene aniame ju “tétirigame ju raweli.” Yeka ruwime kéré, ꞌwe aꞌlá tétiga ajtigó Onorúgame chekí rawé asimeo waꞌlula rey neraga mué waꞌlula rey Belsasari, ꞌlige ꞌma peꞌwemi ꞌma tabilé biꞌneli neyúriga abé aꞌwágame nimio jena gawichí napu nulame ju mué meꞌtigá uché jarénami gawichí. Tékel aniame ju pesara ajtí Onorúgame. Yeka ruwime kéré, tabilé ꞌla sébali oláligo mué napurigá najkí Onorúgame. Parsin aniame ju rojánali. Yeka ruwime kéré, ye waꞌlú gawichí napu nulame ju mué ꞌma okaná neraga rojamio, okaná ganamio seꞌwinati rewégame alué eꞌwele gawí. Pe abaꞌlige rukó alué waꞌlula rey Belsasari ꞌma meꞌlíliru, ꞌlige pe aꞌkinana rawé alué sontalo Meria mochígame ꞌlige Persia mochígame sébale alé Babilonia napu nile Kalrea waꞌlúlachi napu nulame nile alué Belsasari ꞌlige nakole alué alemi sébaga. Alésíko alué Ararío Meria bejtégame asíbale nuebo rey alé Babilonia. 319

143. Jena ruwimela Onorúgame gite tabilé goꞌléliru mawiyate alué Ranieli (basado en Daniel 6)

Alué waꞌlula rey Ararío rewégame mochile jaré rió napurigá nochámala eꞌwélala neraga, napurigá alué rey Ararío guꞌírome nímala, napurigá repume nímala alué weꞌlé boꞌígame gawí. Ranieli nachúlechigó alué nóchali. Alué Raniélika asíriga ꞌla semáriga nóchame selígame maꞌchínale, ꞌlige alué Araríoka ꞌwe aꞌlá nirale alué Ranieli, ꞌlige ꞌnátale: —Neka ꞌyámala uché bilé nóchali abé najteme alué Ranieli. Machisá alué uché jarela rió eꞌwélala napu Ararío uché bilé nóchali ꞌyale alué Ranieli aꞌliko ꞌwe ayole. Alésíko ꞌnátale churigá ꞌla nimio resí oliá alué Ranieli. Tabilé ꞌwesi rewisáká chati nóchaligo alué Ranieli, aꞌliko simíbale alué waꞌlula ꞌyuga raꞌichamia Ararío rewégame. ꞌLige alé sebasa alé waꞌlula ajtígichi rejcholi ꞌyale alué waꞌlula. Alué raꞌíchalika regá anime nile: Tabilé ꞌwesi riosi ꞌlige tabilé ꞌwesi rió iwérali tániwará bilé mechá, pe alué waꞌlúlacho rey iwérali tániwará bilé mechá. ꞌLige bilé ralámuli tabilé eꞌwésaká alué raꞌíchali aꞌliko alé bilena waꞌlú rekolichi weꞌká mawiyá mochígichi, alé páporá alué rió napurigá mawiyá goꞌmela alé. ꞌLige alué ralámulika ꞌwe aꞌlá machile alué Ranieli senibí rawé Onorúgame tanime ko Onorúgame eꞌkali. ꞌLige alué waꞌlula rey Arario ꞌwe galele ye raꞌíchali napugiti weꞌká ralámuli aleka siméráme iwérali tánimia ꞌlige raꞌíchali gatemia. Alésíko ꞌwe riocha asale alué waꞌlula Ararío. Raniélika ꞌwe aꞌlá tánime nile iwérali Onorúgame rewagachi ajtígame, baisá tánime nile iwérali bilé rawé, beꞌá beꞌlí, ꞌlige rawilí ꞌlige alí. ꞌLige alué Ranieli rekó machisá tabilé lisensia ko napurigá tániwa iwérali Onorúgame, alué Raniélika abirigá tánile iwérali Onorúgame napurigá ꞌsime nílige. Napuꞌlige alué eꞌwélala napu ꞌma alué Ranieli saíla gayénale, etesa iwérali tánichi Onorúgame, yati simíbale alué waꞌlula rey ruyemia. Alué waꞌlula rey Ararío machisá iwérali tániligo Onorúgame alué Ranieli, alué rió Ararío ꞌwe cha lale. Alué waꞌlula reyka tabilé resiti raweli ꞌyánile alué Ranieli, iligá ꞌmáchigo newale kó alué raꞌíchali najteme napu anime nile pe alué rey cho tánimili ko iwérali alué ralámuli, tase Onorúgameka nibilé pe alué aꞌboi nila mono. Tabilé che ikisá nílile alué Ararío. Alésíko alué rey Ararío nulale napurigá chaꞌpiboa alué Ranieli ꞌlige napurigá pápua alé 320

bilena rejkolichi weꞌká mawiyá mochígichi napurigá anime nile alué raꞌíchali. ꞌLige anele alué rey Ararío alué Ranieli: —Onorúgame napu tánime ju mue iwérali, ꞌwe aꞌlá nejkúrisa ꞌla képá napurigá tabilé goꞌpoa mué alué mawiyate. Alarigá anisá alué waꞌlula rey Ararío, alué Ararío ꞌyuga nóchame ꞌma pale alégana rejkolichi napu weꞌká mawiyá mochile, ꞌlige alé yochi rejkolichi bilé waꞌlú rejté ajchele napurigá tabilé ꞌwesi maꞌchí pámala alué Ranieli alé ajtígichi. Aꞌlige rukó alué Ararío tabilé gayénale gojchiá. Melénala beꞌá beꞌlí cheꞌlisá ꞌwe ꞌmaga eꞌnele alé rejkolichi ꞌlige rukele pala nejkúrigo Onorúgame napu tánime nílige iwérali alué Ranieli, pala ꞌla tabilé elíligo alué mawiyá napurigá goꞌmela alué Ranieli, ꞌlige Raniélika nejele: —Aka ꞌla nejkúroché, Onorúgame jula bilé santo ánjeli alé ꞌpaka rewagáchikana napurigá naꞌomámala ye mawiyá chuꞌala neka pecha resí ꞌsika ilírome rió kame —anile alué Ranieli. ꞌLiko alué Ararío ꞌwe raꞌsálále alarigá anisá alué Ranieli ꞌlige yati nulele alué boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá maꞌchí pápua alué Ranieli alé pachágana ajtígichi. Alué Ararío guꞌíromeka yati maꞌchí pale alué Ranieli, ꞌlige suwábaga ralámuli alemi jágame etele tabilé peꞌtá sujkurétigame ko alué Ranieli. Aꞌlige alésíko alué Ararío nulale napurigá alué Ranieli saíla alégana rejkolichi ꞌlúpua, alué napu nílige abé ꞌyabeko alué Ranieli gompanierola nochálichi. Napuꞌlige alué Ranieli saíla ꞌma ꞌlúsiga alégana rejkolichi, alué mawiyaka yati ꞌma aꞌtabemi chiꞌwánale taꞌchó chíbachi wijchí. Peꞌtá aꞌkinana alué Ararío nulale newániliga bilé raꞌíchali. Alué raꞌíchalika regá nulame nile: —Suwábaga ralámuli, ꞌemi ꞌwe aꞌlá oyériwa Onorúgame alé ꞌpa rewagachi ajtígame napu oyérame ju alué Ranieli. 144. Jena ruwimela Onorúgame eláligo napurigá alué Ranieli remúmala napuꞌlige waꞌlula kachi alué Ararío ꞌlige alué Siro anilime (basado en Daniel 9–12) Napu remule Ranieli waꞌlula kachi alué Ararío

Kulí bilé bamí waꞌlula kachi alué Ararío alé Meria anilichi, siné rawé alué Ranieli raꞌíchale alué weꞌká libro Onorúgame raꞌichálila uchúkame, napu uneme nile alué ralámuli israelita. Alué rio Ranieli weꞌká ꞌnátale alué apeli raꞌíchisa. Alué Ranieli raꞌíchale aleké líbrochi uchúkame napu osale Jeremíasi napu ruwime nile gicháosa makué 321

bamí simárosa uchéchigo weꞌká galí jágichi ganamio alé Rusaleni rewégichi. Alué Ranieli ꞌwe ayúnale, ꞌlige ꞌwe tánile Onorúgame napurigá ku ꞌla eꞌkámala Onorúgame alué ralámuli israelita napugiti cha resí nokáligame alué israelita ralámuli abé ꞌyabé bajchibé rawé, ꞌlige napurigá ku ꞌla elímala napurigá ku ejperélamala alé Rusaleni rewégichi napu nile alué aꞌboi ejperélachi. Alué Raniélika anele Onorúgame ꞌwe machió Ranieli ꞌma ꞌla alanime osáligo alué Moisesi ꞌwe ꞌyabé ꞌwe resíriga ejperélimili níligo alué israelita aꞌkinana. ꞌLige abiena ruyele ꞌwe aꞌlá machió alué Ranieli alarigá nimio pe aꞌboi chojkila gite resí ikimeo alué israelita ralámuli pe aꞌboi tabilé ꞌla sébale olagá napu nulasa aꞌrélige alué Moisesi. Aꞌlige Onorúgame bilé santo ánjeli júlale Gabrieli rewégame napurigá ruyémala alué Ranieli ꞌwe resíriga nimio alé Rusaleni nujubami rawé. Alué santo ánjelika regá anile: a —Gicháosa makué tarali aꞌkinana alué weꞌká ralámuli ꞌma aꞌrémala chati nocha, ꞌwe aꞌlá sébali nóchame nímala alué ralámuli Onorúgame ꞌyuga. Sébali olámala napu anílige alué ralámuli Onorúgame raꞌichálila tétiame. Alé ꞌwe najteme napu ju alé pachá reꞌobachi uchéchigo siné ꞌwe aꞌlá waná nígame nímala Onorúgame rewagachi ajtígame. Weꞌká bamí aꞌkinana aꞌlige sebámala alué bilé rió ꞌwe rejcharúgame napu alué weꞌká ralámuli bujémili ju resiti ꞌnátali. ’ꞌLige alué rió aꞌkinana ꞌwe resí oláwili ju alué weꞌká sontálote ꞌlige abé aꞌkinana weꞌká sontalo sebámala alé Rusaleni ꞌlige alé sebasa nakómala ꞌlige neyúromala alué sontalo. Neyúrosa ꞌma gajunámala alué weꞌká galí alé jágame abiena alué reꞌobá ꞌyúriga. ꞌLige alué waꞌlula selígame rey gatémala bilé raꞌíchali jaré ralámuli ꞌyuga napurigá tajché olawa alué ralámuli. ꞌLige weꞌkabé rawé ꞌla sébali olámala alué raꞌíchali. Arigá abé aꞌkinana ꞌma najsibúmala alué raꞌíchali. Aꞌliko tabilé aꞌrémala napurigá ꞌyámala Onorúgame weꞌká ajágame alé reꞌobachi. ꞌLige abé aꞌkinana nerúmala alué resiti raweli, ꞌlige Onorúgameka bajchabé ꞌwe aꞌlá ruwílige ye raꞌíchali alarigá nimio aꞌkinana amulí sébachi gawí gajúmichi. Napu remule alué Ranieli waꞌlula kachi alué Siro

Alué Siro anilime rió asíbale waꞌlula rey alé Persia rewégichi nulame. Napuꞌlige alué Siro waꞌlula rey kachi, Onorúgameka remútile alué Ranieli. Napu remule Ranieli ꞌwe nóchali kame nile machiá, tabilé ꞌla machile Ranieli tachiri ruwime ka napu remule. ꞌLiko a Siné kachi mayelia gicháosa makué bamí neraga ruyame ko. Siné kachi mayelia naó siento na gi makuesa makué bamí ruyame ko.

322

alué Ranieli tánile Onorúgame tachiri ruwímeka alué remugí. ꞌLiko Onorúgameka júlale bilé santo ánjeli napurigá ruyémala alué Ranieli tachiri ruyame ka napu remule alué Ranieli. Alué santo ángelika regá anele alué Ranieli: —Mué Ranieli, Onorúgame rewagachi ajtígame ꞌwe galé mué. Mué Ranieli, ꞌwe aꞌlá gepuwa napu ruwimela ne jipe jena. Aꞌkinana naó eꞌwélala rey simáromala jena Persia rewégichi nulame aꞌkinana alué rey Siro mukusá. ꞌLige alué abé nujubá ajtígame, alueka ꞌwe nígame nímala weꞌká tábiri aminami ꞌwe najteme nímala alué rió meꞌtigá uché jaré. Napuꞌlige alué waꞌlula rey nujubá guwachí asíbigame waꞌlula rey kachi, nawámala bilé sontalo griego ꞌlige ꞌma meꞌlimela alué rey nujubá guwachí asíbigame ꞌlige alué sontalo asibámala ꞌla waꞌlula rey neraga alé Persia nulame, pe iligá alué waꞌlula neraga asíbigame pe yati mukumela. Alué waꞌlula rey tabilé ꞌwesi rijimégame nímala napurigá rejpímala waꞌlula neraga alé napu nulame ju, ꞌlige alésíko alué gawí ꞌma naó neraga rojámala, naó mochímala eꞌwélala nulame. ’Bilé alué waꞌlula rey alé Siria rewégachi napu nulame nímala wajtoná neraga nákatu napu maꞌchíname ju rayénali, alueka sayega asibámala alué waꞌlula rey Ejipto nulame napu oꞌinami ju. Bajchá alué waꞌlula rey alé Ejipto asíbigame abé aꞌwágame nulame nímala ꞌlige abé aꞌkinana alué rey Siria ajtígame abé aꞌwágame nulame nímala. ꞌLige abé aꞌkinana uchéchigo ku aꞌwágame nímala alué waꞌlula Ejipto nulame napusí uchéchigo umérasa alué waꞌlula Siria nulame. ’Napuꞌlige alué waꞌlula rey alé Siria rewégichi nulame ꞌwe aꞌwágame kachi, bilé rió ꞌwe nígame ꞌlige ꞌwe benégame maꞌchínamala nulagá, ꞌlige ꞌwe meꞌame ralámuli, ꞌlige ꞌwe bujeme tábiri pe ꞌyégiga ꞌlige alué rió ajchawa waꞌlula rey neraga. Alué rió waꞌlula rey asíbigame nejkómala alué Ejipto ajtígame rey sayega, ꞌlige sineko meꞌtiboa ꞌlige ꞌwe ayoga rejpímala. ꞌLige alué rioka ku boꞌné gawílachi ꞌwe ayoga nawámala alué israelita ralámuli ꞌyuga. Weꞌká sontalo julámala napurigá sulímala ralámuli napurigá tabilé oꞌtómala goꞌame Onorúgame ꞌyalime alé waꞌlú reꞌobachi, ꞌlige alésíko nulámala napurigá ralámuli ꞌwe cha nokimela napu Onorúgame ꞌwe aꞌlá sulisa aꞌrélige. ’Alué waꞌlula selígame rey asíbigame ꞌwe chati nímala. Jaré ralámuli israelita ꞌwe niraga mochímala alué nóchali napu nulámala alué rió, ꞌlige uché jaré napu ꞌla semáriga nóchame ju napu najkí Onorúgame, alué ralámuli israelítaka ꞌwe ayoga mochímala alué waꞌlula rey ꞌyuga. Aꞌlige bilé rawé mukumela alué waꞌlula rey, aꞌlige nawámala bilé santo ánjeli Migeli rewégame, alué israelita ralámuli guꞌírome. ꞌWe resí nílimala jaré alué israelita ralámuli, Onorúgameka 323

ꞌwéchigo ꞌla guꞌíromalago alué israelita ralámuli. Sebámala alué raweli napu suwígame ralámuli ku ajánamala. Jaré alué ajánigame ralámuli Onorúgame ꞌyuga ejperélimala ꞌpa rewagachi ꞌma senibí neraga, ꞌlige jaré ꞌlégana naꞌichí ꞌlúpoli nímala ꞌlige alueka alé mochímala ꞌma senibí neraga.

Isaías 145. Jena ruwimela alué Isaíasi osilí náboligo alué ralámuli israelita ku alé Jurá sébame (basado en Isaías 40–66) Ye raꞌíchalika ꞌwe aꞌlá ju alué ralámuli alé Jura ejperégame níriga Alué aꞌpeli napu osale alué Isaíasi, alé osilichi uchú jaré raꞌíchali a napu osele alué ralámuli napu ku sébale alé Babilóniaka simíbagame. Isaíasika regá anele aleké osilichi: —Onorúgame jula neꞌchí raꞌíchali ruyéniliga ꞌemi, ꞌlige alué raꞌíchali akisá ꞌemi ꞌwe ganíliga ejtebímala. Jularu ne ꞌemi ruyéniliga ꞌma ꞌla sébali ko alué resiti raweli napuchilú narémili nile ꞌemi, cha nokogórika. Bilé ralámuli raꞌicha alé jami iligá napu ju ꞌwe wajkígichi ꞌlige tabilé rojégichi. ꞌLige regá aní alué ralámuli: “ꞌWe ꞌla gatéwaka alué bowé napugiti Onorúgame peꞌwé sebámili kame. Alarigá suwábaga ralámuli jena wijchimoba mochígame ꞌwe aꞌlá machimela chuyena ꞌla semáriga ko Onorúgame. Ramué ralámuli nila rawélika ꞌwe uꞌteli ju, pe napurigá sewá, nobi Onorúgame raꞌichálilaka ꞌla senibí rawé nerúgame júkuru.” ’Alué ralámuli napu ruyeme ju Onorúgame nila raꞌíchali Rusaleni ejperégame ralámuli reꞌpá rabomi jaga sinaka ruyewa Onorúgame nila raꞌíchali alué ralámuli Rusaleni ejperégame. Ruyewa alué ralámuli Jurá ejperégame Onorúgame ꞌma jena ajtigó. Onorúgameka nawálekuru waꞌlula selígame nimia ꞌemi ralámuli ꞌyuga, ꞌlige abiena nawálekuru nejimia alué weꞌká tábiri napu narémili ju ꞌemi. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semarigá repúmala alué ralámuli napu boꞌné ꞌkúchila ju, napurigá repume ju boꞌné bujkula bilé rió boꞌá repume.

a Alé Kalrea rewégame paísichi ejperégame, alé Babilonia simíbame nilé raꞌíchali gatemia.

324

Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nigame ju

’Onorúgameka waꞌlú aꞌwalí nígame ju biꞌneli neyúriga, abiena ꞌwe aꞌlá sébali machime ju weꞌká tábiri. Uché rajpé abé waꞌlú ju meꞌtagá ye gawí, tase napurigá alué mono napu ralámuli newame ju, alué mono napu ꞌwe repume ju ralámuli napurigá tabilé gajsímala. Ralámulika regá mayé mochime ju: “Pala ꞌla sébali bewárigame gayénalepué ye, ꞌla tabilé gajsime.” Ralámulika rejpúname ju nasípasi bilé gutamoli ꞌlige newame ju bilé mono ꞌlige uché bilé nasípasi ka pe naꞌyame ju. ¡Rekó alarigá nokae alué ralámuli aba tabilé machime ju ꞌwe loꞌígame ka! Aka alué mónoka tabilé ajágame júpaché, aminami tabilé aꞌwalí nígame, alekeri tabilé cherigá guꞌíromala ralámuli. ’ꞌLige Onorúgameka ꞌla waꞌlú aꞌwalí nígame ju taꞌwesi anaga, meꞌtigá waꞌlú ju ye gawí. Alekeri bochígami eyéname ju Onorúgame. Abiena boichígimi maꞌchílime ju. Onorúgameka tabilé siné resíbame ju weꞌká eꞌkarúgame nóchaga, ꞌlige ꞌwe aꞌlá machime ju suwábaga tábiri alarigá ikichi jena wijchimoba. ꞌLige ramué ralámuli ꞌwe aꞌlá oyéralika Onorúgame, ꞌwe aꞌlá semáriga nejímala iwérali napuꞌlige ramué tabilé aꞌwalí nígachi. ’Onorúgameka aníguru: “Suwábaga ralámuli jena wijchimoba ejperégame ꞌwe aꞌlá tánimili júkuru iwérali neꞌchí napugiti ne kame nulame bochígimi jena wijchimoba. ꞌEmi ralámuli israelita ju napu ne wanapa. ꞌLige ne ku jena aꞌpákuru ꞌemi ku ꞌla aꞌboi gawílachi weꞌkaná ichúromi gawichí eꞌyénachi ꞌemi. ꞌLige jípeko neꞌchí guꞌírome nímala ꞌemi. Tase majawa ꞌemi ralámuli, neka senibí ꞌemi ꞌyuga ajtigame ꞌlige ꞌwe aꞌlá guꞌira ajtí ne ꞌemi. Alué ralámuli napu cha olánili ꞌemi ꞌlige neka ꞌwe resitiri raweli rekímala napurigá cha ikimela. ꞌLige rekó ꞌwe uꞌkabi ralámuli kachi ꞌemi, neka abiena ꞌwe aꞌlá guꞌiro ꞌemi.” Onorúgame julámala bilé rió ꞌlige boꞌné alawala ꞌyuga einámala

’Abiena regá aní Onorúgame: “Julama ne bilé rió alué ne ꞌyuga nóchame. ꞌLige ne boꞌné alawala ꞌyuga einámala alué rió, ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébali olame nímala bilé raꞌíchali gatea. Alué rioka tabilé sinaka einámala, ꞌlige aminami tabilé oparúgame nímala. Suwábaga ralámuli ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga gepúmala napu benírimala alué rió.” ’ꞌLa bijchíá Onorúgameka ꞌpa rewagachi ajtime ju, ꞌlige tabilé elímala ralámuli napurigá tánimala iwérali alué napu tase ꞌla Onorúgame ju. Alué tabilé aꞌká ralámulika tabilé ꞌla Onorúgame eꞌkali tánime, ꞌlige Onorúgameka resiti raweli ꞌyámala. Aminami regá aní Onorúgame: “ꞌWe la gepusi ꞌemi ralámuli israelita. Rekó ꞌémika gawélime ke neꞌchí neka abiena ꞌla eꞌkámala ꞌemi. Abiena ꞌwe aꞌlá 325

semáriga uꞌkíromala ne ꞌemi gawílachi ꞌlige ꞌyama ne ꞌemi ralámuli ne boꞌné alawala.” ’Abiena ku weꞌká riógichi newama ne alé Rusaleni, ꞌlige alué waꞌlula rey Siro nejkúrimala rekó tabilé machié chieri ka ne. Alué selígame rey ꞌwe aꞌlá elímala ꞌemi ralámuli napurigá ku ꞌwe aꞌlá newámala alué waꞌlú reꞌobá, neꞌchí galila. Waꞌlú resiti raweli ꞌyama ne alué ralámuli Kalrea ejperégame cha resí oláligame ꞌemi ꞌlige aminami cha gunarume kame alué ralámuli. ’ꞌLige ne Onorúgameka regá anéguru ꞌemi: “ꞌWe ꞌla naꞌtasi ꞌemi, ne ꞌwe aꞌlá ruyé resiti raweli nejimia ꞌlige yaꞌmá resiti raweli ꞌya ne ꞌemi. Neka tabilé meꞌagá resiti raweli ꞌya ꞌemi ralámuli, neka resiti raweli ꞌya ꞌemi pe napurigá ku naꞌtámala ꞌemi neꞌchí nila rejcholi, ꞌla sébali eꞌwagá napu najkí ne. ꞌEmi ꞌwe aꞌlá oyérome nísaká ꞌyasi tabilé siné resiti raweli rewimélikuru ꞌemi. Jipe yati ꞌma buyawa jena Babilonia, ꞌma ku alé Jurá simawa, ne ꞌwe aꞌlá semarigá guꞌíromala ꞌemi ralámuli. Alué ralámuli ꞌwe cha nokame tabilé galé ne, alué ralámulika ꞌwe resiti raweli ꞌyama ne.” Onorúgame oyérame ꞌwe resí nílimala

’Onorúgame abiena regá aníturu: “Alué ne ꞌyuga nóchame, alueka ꞌwe aꞌlá ganíliga ilíromala ꞌlige ꞌwe najteme nímala alué. ꞌLige bochígimi gawichí ejperégame ralámuli weꞌká ꞌnátaga etémala alué. Alueka ꞌwe aꞌlá machime nímala weꞌká tábiri nóchili napu ralámuli tabilé gayéname ju alieti nocha. ꞌLige jaré ralámuli ꞌwe cha nokame ꞌwe resí olámala alué rió, ꞌma tabilé machirume nímala alué rió. Weꞌká ralámuli ꞌwe resí olámala alué rió. Tabilé najteme mayémala alué rió. ꞌLige ꞌwe resí níliga einámala alué rió.” ’Alué rió resí ikimela napurigá resí ikiboli nílige ramué. Chiꞌwanawa alué rió saꞌpala ramué chojkila gite. ꞌLige ꞌla bijchígisiga alué rió mukúligo ramué gite, ꞌliko ramueka tabilé resiti raweli narépua. Onorúgame ꞌwe aꞌlá eꞌkámala suwábaga ramué ralámuli. ’Ramueka niru napurigá boꞌá eꞌwagágame nobi Onorúgameka elámalagó napurigá alué resí ikimela ramué gite. Ramueka cha resí nokame nírigame, alekeri resí ikimela alué rió. Onorúgameka alarigá elámala napurigá alué rió ꞌnalina narémala resiti raweli, tase ramué. ’Alué rió pecha resí animélagó napuꞌlige meꞌliá, iligá alué rioka anachámala rekó resí oliae. Rekó tabilé cheꞌsíkame kachi abirigá meꞌliboa alué rió. ꞌLige ꞌma abé nujubami kachi machimela suwábaga ralámuli ꞌwe aꞌlá bijchiá níligo suwábaga napu ruwile napusí pe kulí chojkía ralámuli ruyea napu najkí Onorúgame, ꞌlige ꞌla bijchiá níligo 326

suwábaga napu nóchale. Alué rió giti ꞌwe aꞌlá semáriga eꞌkámala Onorúgame suwábaga ralámuli. Onorúgame ralámuli ꞌyuga asinali

Alué Isaíasi aminabi ꞌwe anile: —Onorúgame regá aní: “Apiépiri alué ralámuli napu najkisá bilé tábiri, alueka neꞌchí tánimili júkuru, ꞌlige neka yati ꞌla nejímala. ꞌÉmika asíriga aꞌwágame nóchame júkuru ꞌlige tabilé siné nígame gayena ꞌemi. ꞌEmi ꞌwe aꞌlá oyérasaká neꞌchí, ꞌliko ꞌemi ꞌla semáriga ejperélamala. Neka bilé raꞌichali aꞌréguru jena ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruwime ne ꞌwe aꞌlá guꞌírimio ꞌemi ꞌwe ꞌla semáriga oyérasaká neꞌchí. Neka senibí ꞌla galémala ꞌemi, ꞌlige ꞌemi ralámuli nímala rejcholi ruyeme alué ralámuli uché jarénami gawichí ejperégame.” ’Onorúgameka jena aꞌbé ajtí jipe kulipi, ꞌlige ꞌla eꞌkámala suwábaga alué ralámuli napu ꞌma ꞌla aꞌré alué chátiri ꞌnátali ꞌlige alué chátiri nóchali ꞌla Onorúgame oyériga. Onorúgameka pecha alarigá olame juko napurigá mayelia ramué nochamio Onorúgame, Onorúgameka abéchigo ꞌla semáriga olame ju. Ruwisá alarigá ikimeo bilé tábiri, ꞌla alarigá ikime ju. Onorúgameka najkí napurigá ꞌwe aꞌlá semátiri nóchali nochámala ralámuli

’Onorúgameka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruwíturu napurigá ꞌwe aꞌlá semátiri nóchali nochawa. Onorúgameka najkí napurigá ꞌla resíbopua resíbalichi rawé. Onorúgameka ꞌla naꞌtemámala alué ralámuli mejkaka sígame napu ekí ꞌla oyeri Onorúgame, ꞌlige napu ekí ꞌla eꞌwá napu nulá Onorúgame. Alué ralámuli napu ekí sígame ju mejkaka ꞌla inílimala lisensia napurigá ꞌyámala goꞌame Onorúgame alé waꞌlú reꞌobachi, napugiti alué reꞌobaka nímili kame napurigá sebámala ralámuli bochígimi wijchimoba ejperégame. ’Rekó boꞌné Onorúgameka biꞌneli neyúriga ꞌwe najteme ke, Onorúgameka boꞌné ruwíturu alué ꞌwe aꞌlá guꞌírimio ralámuli tabilé gunarume. Abiena abichilubi anile alué Isaíasi: —Onorúgameka regá aniéturu: “Jaré alué ralámuli israelita neꞌchí oyérame korime ju, nobi ꞌwéchigo resí olame juko ꞌlige alué aꞌboi ꞌyuga nóchame. Iligá abé aꞌlá kéliké aꞌlá semáriga eteme nisa apiépiri ralámuli ꞌlige aminami alué ꞌwe resítiri ralámuli tabilé nígame. Tabilé alarigá ejperéliti kékuru alué ralámuli níriga, napurigá ꞌwe oyéranti neraga neꞌchí.” 327

Isaíasi uchéchigo siné raꞌícha alué napu Onorúgame ꞌyuga nóchame ju

’Alué Onorúgame ꞌyuga nóchame regá aní: “Onorúgame Alawala ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌiro neꞌchí. Alueka neꞌchí júlaturu napurigá oꞌtómala ne alué raꞌíchali ꞌwe aꞌlala alué ralámuli tabilé gunarume, ꞌwe aꞌlá iwérali ꞌyamia alué ralámuli ꞌwe seweka mochígame napurigá ku ꞌla raꞌsálagá mochímala, abiena napurigá ne ruyémala alué galírale mochígame rió ꞌma ꞌla buyámala ku alé galírale mochiga, abiena napurigá ne ruyémala ralámuli jipe Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírimio suwábaga ralámuli jena wijchimoba mochígame. Abiena júlaturu neꞌchí napurigá ruyémala ne alué chati ralámuli, sebamio bilé rawé resiti raweli. Abiena júlaturu neꞌchí napurigá iwérali ꞌyámala ne alué ralámuli napu ꞌwe seweka mochí, napurigá ku ꞌwe aꞌlá ganíliga mochímala, ꞌla raꞌsálagá.” Alué Isaíasi uché rajpé anile: —Aminami Onorúgame aniéturu ꞌwe aꞌlá semáriga nesérimia alué suwábaga napu nóchame ju Onorúgame nila nóchali, ꞌlige chatiri raweli rekimio alué napu ekí pe mono eꞌkali tániga járome ka, napurigá suwimela. Onorúgameka aní weꞌká bamí ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélimio ralámuli jemi gawichí ejperégame. Tabilé ꞌwesi ralámuli resí olámala uché bilé ralámuli. Alué ajágame aꞌchigóriga nímala. Alué boꞌá ꞌlige alué olí si napuíka goꞌmela goꞌame.

Esdras 146. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Siro lisensia ꞌyáligo napurigá ku alé Rusaleni simámala alué Jurá ejperégame ralámuli napu mochile alé Babilonia (basado en 2 Cronicas 36:20b-23, Esdras 1–2)

Alué ralámuli napu ejperégame nile alé Jurá, alué selígame rey Nabukoronosori ꞌma Babilonia oꞌtólige weꞌká alué ralámuli Jureo. ꞌLige alué ralámuli alé Babilonia ejperele gicháosa makué bamí, ꞌlige alé Babilonia ꞌwe iwégame nochárilime nile napurigá ajágame. Boꞌné Onorúgame alarigá elale napurigá alué gawí Jurá rewégame resíbomala wasá. Onorúgameka ꞌma ꞌla anélige alué ralámuli Jurá ejperégame napurigá resíbatimala alué gawí bilé bamí napuꞌlige bijí 328

alé Jurá mochígichi, pe iligá alué ralámuli Jurá ejperégame tabilé eꞌwale. ꞌLa alarigá ikile napurigá anílige Jeremíasi alarigá ikimeo. Napuꞌlige ꞌma gicháosa makué bamí sebárisa, alué ralámuli Kalrea mochígame ꞌma tabilé ꞌoni neyúriga mochile. Alésíko okaná chojkégame ralámuli nakúrome nile. Alué Persia mochígame ralámuli ꞌlige Meria mochígame si nakúrome nile, alué okaka nakúriga neyúriga mochime nile, alué okaná chojkégame ꞌwe aꞌwágame nile, ꞌlige alué waꞌlula reyka nile alé Persia bejtégame Siro anilime. Pe kulí bilé bamí asagá waꞌlula neraga alué waꞌlula rey Siro Onorúgame elale napurigá ꞌwe naꞌtemámala alué israelita ralámuli, alésíko bilé raꞌíchali osale regá anime: —Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame nulá napurigá waꞌlula selígame nímala ne, bochígimi weꞌkaná gawichí nulame, ꞌlige abiena nulá napurigá nulámala ne newániliga bilé reꞌobá Onorúgame galila alé Rusaleni. Alekeri neka nulé suwábaga ralámuli israelita napurigá simámala alé Rusaleni ꞌlige napurigá newámala bilé reꞌobá Onorúgame galila alé Rusaleni. Abiénachigó nulé ne alué ralámuli napu ejperégame ju alé aꞌmulipi israelita ejperélachi riógame, napurigá guꞌíromala bilé tábiri resíláchi, aminami najkisá alué tábiri alué reꞌobá newalime, ꞌlige napurigá meꞌlimela ajágame Onorúgame ꞌyálime. Alué ralámuli ꞌwe najteme alué Jurá chojkégame ꞌlige Benjamini, aminami alué weꞌká balé ꞌlige alué ralámuli lebita, alueka ruwile pe aꞌboi ꞌnátaga ku alé Rusaleni simamia newamia alué waꞌlú reꞌobá. ꞌLige alué ralámuli napu riógame ju alemi aꞌmulipi israelita ralámuli riógichi alé Babilonia, alué ralámulika weꞌká tábiri kógile ꞌwe najteme napurigá newámala alué reꞌobá. ꞌLige aminami alué Siro ku ꞌyale alué Sorobabeli alué baso “copa” anilime yolí raꞌíchaga ꞌlige alué eꞌwele bejtoli napu alué Nabukoronosori buyánilige alé reꞌobachi. Alué Sorobabélika nile waꞌlula alué Jurá rijimala chojkégame ralámuli nuleme. Alarigá ku simíbale weꞌká ralámuli israelita alé Jurá, naosa makué náchigo oká mili israelita. Jaré alué napu ku alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi sébale weꞌká alué ralámuli alé Rusaleni ejtebile ejperega, ꞌlige jaré uché jarénami napu nile alé gawí Jurá.

329

Hageo 147. Jena ruwimela alué ralámuli israelita ku gatéligo alué waꞌlú reꞌobá alé Rusaleni (basado en Esdras 3–6; Hageo 1–2)

Abé aꞌkinana gichao mechá kachi napuꞌlige ku Jurá sebasa alué ralámuli israelita, aꞌlige napuíle suwábaga alé Rusaleni bilé waꞌlú yawiyame newamia ulumí rewégame yawiyame. Bilé balé waꞌlula Jesua rewégame ꞌlige alué Sorobabeli newale alué tegoli mesa alé raꞌpichí napu ꞌya bajchá rawé ilime nílige alué tegoli mesa napurigá alé ꞌyawa ajágame Onorúgame. Suwábaga ꞌla sébali newale alué yawiyame napurigá nulálige alué Moisesi ꞌwe ꞌya. ꞌMa chokile newá alué waꞌlú reꞌobá

Bilé bamí aꞌkinana na oká mechá enágichi alué waꞌlula Sorobabeli ꞌlige alué waꞌlula balé Jesua napabule ralámuli ꞌma chojkiamia alué waꞌlú reꞌobá newá. Napuꞌlige ꞌma gayénisa alué tegoli alué reꞌobá chojkila, alué eꞌwélala balé buchele alué weꞌká trompeta, ꞌlige alué lebita ralámulika alué uꞌkuchí jiero ejchirúligame gusírele ꞌlige oꞌmaka napuíka wikarale wiká Onorúgame wikala. ꞌLige oꞌmaka suwábaga ralámuli ꞌwe raꞌsálagá mochile. Alué ralámuli israelita saíla ꞌwe nejkumele

Jaré ralámuli napu ejperele aꞌlige alé Rusaleni ꞌma ku sisá alué ralámuli israelita, weꞌká tabilé israelita ralámuli nile, pe nile ralámuli napu alué rey Asiria nulame aꞌpálige alé Israeli anilichi. ꞌLige rekó alué ralámuli israelita saíla ke, alué ralámuli abiena ꞌwe aꞌlá nejkúrimoríle alué waꞌlú reꞌobá newalichi. Alué ralámulika tabilé ꞌla bijchiá nejkúrimili ke anile, pe alanile nejkuméniliga. Aꞌliko alué Jesua, ꞌlige alué Sorobabeli ꞌlige uché jaré eꞌwélala tabilé najkile napurigá uché bilénaka sígame nejkúromala alué waꞌlú reꞌobá newalichi. ꞌWe aꞌlá maꞌchígame anele pe alué ralámuli israelítacho ka newamia alué waꞌlú reꞌobá, napurigá nulálige alué waꞌlula Siro, Persia rewégachi nulame. ꞌLiko alué ralámuli napu nile alué israelita saíla tabilé ganíliga ejtebile, ꞌliko ꞌnátaga eꞌyénale churigá ꞌla nimio napurigá tabilé newámala alué waꞌlú reꞌobá, pe nejkumema olale reꞌobá newalichi. ꞌLiko alué sairúgame enomí najtétile alué eꞌwélala Persia mochígame 330

napurigá gawéliga raꞌichámala alué israelita oligá. Abiena osele raꞌíchali alué waꞌlula rey regá aniga: —Alué israelita ralámuli ꞌwe cha aní ꞌemi oligá —anime nile alué osilí napu náole. Alarigá ꞌla umébale alué nóchali najsibua. Alésíko ꞌma tabilé aminabi nóchale alué ralámuli israelita alué waꞌlú reꞌobá newá. Weꞌká rawé aꞌrele nocha napusí asíbale waꞌlula selígame alué rió Ararío (segundo). Alué Ageo ꞌlige alué Sakaríasi Onorúgame nila raꞌíchali benírime nile ralámuli

Napuꞌlige alué waꞌlula rey Ararío (segundo) ajtígachi, Onorúgame júlale oká rió Onorúgame nila raꞌíchali benírame ralámuli, bilé Ageo anilime ꞌlige bilé Sakaríasi rewégame, napurigá ruyémala nawésali rejcholi alué weꞌká ralámuli israelita. Alué Ageo rewégame rió anele alué oká rió, Sorobabeli ꞌlige alué Jesua: —¡Ralámuli israelita! ꞌÉmika aní taꞌchó sebio raweli napurigá alué waꞌlú reꞌobá gatewa, rekó ꞌémika ꞌma ꞌwe aꞌlá semati galégame ke. Alekeri Onorúgame tabilé uꞌkiri jena napu ejperé ꞌemi, tabilé ꞌwe newame ꞌemi alué waꞌlú reꞌobá. Aminami Onorúgame tase ꞌya alué goꞌame, alekeri ꞌwe pe nígame júkuru ꞌemi goꞌame napurigá goꞌmela ꞌemi, ꞌlige baꞌwítiri ꞌwe gurúkuru, ꞌlige oꞌpáchatiri ꞌwe gurúkuru. Aꞌliko ꞌemi ralámuli ꞌwe sajpuka jigawa rabileta ꞌyaa napurigá chojkiawa alué waꞌlú reꞌobá newá. Napuꞌlige alué Sorobabeli ꞌlige alué Jesua alanésiga, ꞌwe majale. ꞌLige alué Agéoka regá anele: —Tase majawa, Onorúgameka ꞌemi ralámuli ꞌyuga ajtíkuru. ꞌLige Onorúgame iwérali ꞌyale alué Sorobabeli ꞌlige alué Jesua napurigá ꞌwe iwéromala alué reꞌobá newá. ꞌLige pe uꞌkabi tarali kachi, ꞌma uchéchigo chojkile alué reꞌoba newá. Aꞌkinana bilé mechá kachi, Onorúgame ꞌyale uché bilé raꞌíchali alué Ageo napurigá alué rió Ageo iwérali ꞌyámala alué ralámuli. Alué Agéoka anele alué ralámuli: —Onorúgameka regá aní: “Ye reꞌobaka taꞌmé ꞌwe semati ju tase napurigá alué ꞌya bajchá ilígame. ꞌLige ꞌémika tabiléchigo majaga mochíwogó, neka jena reꞌobachi asimeli kame.” Oká mechá aꞌkinana kachi, Onorúgame ꞌyale uché bilé raꞌíchali alué Ageo, napuriga ruyémala alué ralámuli israelita. Onorúgame ꞌwe aꞌlá machírale napurigá jípeko ꞌwe aꞌlá nígame nímala weꞌká goꞌame, yaꞌmá chojkíligame nocha alué waꞌlú reꞌobá newá. 331

Alué ralámuli israelita saíla uchéchigo siné nejkumele

Napuꞌlige pe kulí chojkíachi alué reꞌobá newá alué ralámuli israelita, alemi sile alué eꞌwélala alé Persia mochígame napu nile alué israelita ralámuli saíla. Alueka pe rukumea sile chiérite nulérigame níligo alué israelita ralámuli napurigá newámala alué reꞌobá. ꞌLige alué israelítaka ruwile alué waꞌlula rey Siro nuláligo napurigá newawa alué reꞌobá. ꞌLiko alué eꞌwélalaka náole bilé apeli alué waꞌlula rey Ararío (segundo), rukigá pala ꞌla bijchiá nuléliga alué waꞌlula rey Siro alué waꞌlú reꞌobá gaténiliga alué israelita ralámuli. ꞌLige buigá mochígichi alué raꞌíchali alué nejkumeme ralámuli, alué ralámuli israelítaka abichilubi ꞌwe najéchale nocha. Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírole alué ralámuli israelita. Napuꞌlige alué rey Ararío (segundo) naresa alué apeli napu náole alué eꞌwélala pe nejkumeme, yati nulele alué jaré rió boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá ꞌyámala alué apeli napu ruwime nile ꞌla nejíligo lisensia alué Siro rewégame rey napurigá gatewa alué waꞌlú reꞌobá. Napuꞌlige ꞌma rewisá alué apeli, alué waꞌlula reyka náole raꞌíchali alué sairúgame ruigá ꞌla nejíligo lisensia alué Siro napurigá newawa alué waꞌlú reꞌobá. Alué waꞌlula rey Ararío (segundo) ꞌwe aꞌlá nejkúrale waꞌlú reꞌobá newalichi

Alué waꞌlula rey Ararío (segundo) nulale napurigá aminabi simémala newá alué waꞌlú reꞌobá. Alué rey Araríoka abéchigo aꞌwágame nulale. Regá anele: —Alué enomí napu nejime ju alué ralámuli senibí bamí alué waꞌlula nareme, alué enomí napabusa ꞌyáwaka alué ralámuli israelita. ꞌLiko alué eꞌwélala alué israelita saíla alarigá guꞌírole alué ralámuli israelita newalichi alué waꞌlú reꞌobá peka alarigá ꞌnátachi kachi alué ralámuli israelita saíla. Alésíko ꞌma ꞌla gayénale alué waꞌlú reꞌobá ꞌma ujsani bamí ajtígichi napuꞌlige selígame asibasa alué rey Ararío (segundo). Alué waꞌlú reꞌobá gayénisa newá waꞌlú yawiyame newale Onorúgame cheliera ꞌyagá

Napuꞌlige alué ralámuli israelita ꞌma gayénisa alué waꞌlú reꞌobá newá bilé waꞌlú yawiyame newale. Weꞌka ajágame meꞌale Onorúgame ꞌyálime, ꞌlige suwábaga ralámuli ꞌwe raꞌsálagá olale alué yawiyame. ꞌLige mochiáliru alué balé ꞌlige lebita ralámuli napurigá ꞌwe aꞌlá repúmala alué waꞌlú reꞌobá napurigá anílige alué Moisesi. 332

Aꞌkinana bamí newale alué yawiyame Páskua rewégame ꞌlige suwábaga alué ralámuli israelita ꞌwe raꞌsálagá mochile ꞌwe aꞌlá nejkúrigorika Onorúgame alué waꞌlú reꞌobá ku ꞌwe aꞌlá newalichi.

Zacarías 148. Jena ruwimela Sakaríasi rewégame rió nawésali ruyéligo alué weꞌká ralámuli napu ku sébale alé Rusaleni (basado en Zacarías 1–14)

Aba aꞌlige bamí napuꞌlige alué Ageo Onorúgame raꞌichálila benírachi ralámuli abiena asale alué Sakaríasi napu nílechigó Onorúgame raꞌichálila benírame ralámuli. Alué Sakaríasi weꞌká raꞌíchali rejcholi aꞌlala benírile alué israelita ralámuli. Regá anime nile alué jaré rejcholi: —Onorúgameka ꞌwe aꞌlá nejkúrimorí ku ꞌwe aꞌlá semáriga eꞌwésika napu najkí Onorúgame. Tase oyéritékuru ramué ralámuli alué chátiri ꞌnátali napu oyérame nile alué ralámuli ꞌya ejperégame ramué rijimala. Alué ꞌya ejperégame ramué rijimala weꞌsá akele ruwichi Onorúgame raꞌíchálila ruyeme ralámuli ꞌma aꞌrétika chati nóchali, ꞌlige alué ralámulika tabilé eꞌwale. Alekeri Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyale alué ralámuli. Boꞌné Onorúgame elale napurigá apichibi ikimela alué ralámuli napurigá anélige Onorúgame alué ralámuli abé ꞌyabesi napugiti cha iꞌnílime níligame. Arigá kilimi machile aꞌboipi resí ikiá pe tase ꞌla eꞌwagá napu najkile Onorúgame. Abiena alué boꞌné Onorúgame elile napurigá remúmala alué Sakaríasi alarigá ikimeo aꞌkinana rawé. Alué Sakaríasika remule ku ꞌwe aꞌlá nerugo goꞌame alé Rusaleni. Abiena ruwile alué Sakaríasi bilé rawé sebamio bilé waꞌlula rey alé Rusaleni bilé bulito asigá pe napurigá pe bilé apiépiri rió neraga, ꞌlige rekó apiépiri rió ke alué rió ꞌwe najteme nímala, pe aꞌkinana biꞌneli neyúriga waꞌlula nimio alué rió bochígimi gawichí nulame. Regá anile alué Sakaríasi: —Siné rawé alué ralámuli israelita etémala Onorúgame, aꞌlige machimela pe aꞌboi nokáligo resí olá, ꞌlige alésíko alué ralámuli ꞌwe sewémala. Nobi Onorúgameka ꞌwéchigo ꞌla eꞌkámalagó rekó ꞌwe inílime nílige ꞌlige ꞌma buinámala suwábaga alué mono alé Jurá unelime iwérali tania ꞌlige eꞌkali tania. Alé rabó ilibámala napu Olibo rewégame ju, ꞌlige alué raboka ꞌma raꞌpámala. ꞌLiko Onorúgame ꞌma bochígimi gawichí nulame nímala. Alésíko ꞌma tabilé siné rukó 333

nímala, pe rawé nímala senibí, ꞌlige alésíko Onorúgame resiti raweli ꞌyámala alué israelita saíla.

Ester 149. Alué Esteri anilime mukí ꞌwe eꞌwérali olale napurigá tabilé meꞌliboa alué ralámuli jurío (Ester 1–10)

ꞌWe ꞌya bajchá taꞌchó ochérachi Esukristo, maligi siento bamí amináchigo osá nosa makué na usani taꞌchó ochérachi Esukristo, nakole alué ralámuli jurío (israelita) alé Rusaleni anilichi weꞌká riógichi alué sontalo saega Babilonia mochígame, ꞌlige ꞌma neyúrale Babilonia mochígame. Weꞌká jurío oꞌtóliru alé Babilonia anilichi. ꞌLige aꞌkinana alué sontalo Persia mochígame alé Babilonia simíbale nakomia, ꞌliko Persia mochígame neyúrale. Napuꞌlige neyúrasa, seꞌnú rewá ajchele. ꞌMa tabilé Babilonia anilime nile alé, Persia anilime nile. Napuꞌlige sebasa alé Babilonia alué Persia mochígame, abé nujubapi jaré jurío ralámuli ꞌma ku simíbale alé Rusaleni, ꞌlige weꞌká abijí ejtebile alé Persia anilichi. Jena líbrochi ruyame ju churigá ꞌsile alué rey napu nulame nile alé Persia napu Asuero anilime nile napu chojkile nulá naó siento aminá osá nosa makué aminá maligi bamí bajchabé taꞌchó ochérachi Esukristo. Bilé liá bamí nulale. Abiénachigó ruwí tabilé eꞌwáligo alué Rey Asuero upila Basti rewégame, baelía alemi weꞌká rió mochígichi. Abechigó ruwí bilé rió Amani anilime meꞌlináligo suwábaga alué ralámuli jurío. Abechigó ruwí chuꞌsíliga bilé rió jurío Marokeo anilime ꞌwe ꞌla ꞌnátame churigá guꞌírimia alué uché jaré ralámuli jurío. Abechigó ruwí chuꞌsíligo alué iwé napu Marokeo ochéririle napu Esteri anilime nile. Alueka Rey Asuero ꞌyuga newíligo ꞌlige guꞌíraligo alué ralámuli jurío napurigá Amani tabilé che olámala alué ralámuli jurío. Alué ralámuli jurío jipe mochígame abiena newame ju bilé piesta nabí bamí napurigá tabilé weꞌkuawa amulí suwirúgiriká. Ye piéstaka “Purím” anilime ju. Jipe rawé Babilonia “Irak” anilime ju, ꞌlige Persia “Iran” anilime ju. Pecha ꞌwesi machígó chieri osáriga ye apélichi.

334

1

1-2

ꞌWe ꞌya rawé asale bilé rió waꞌlula nulame Rey Asuero anilime. Biꞌneli nulame bochígimi alé Persia anilichi. ꞌWe weꞌlé a nile alé, weꞌkaná pueblo. (ꞌWe weꞌlé nile meꞌtigá jena Méjiko.) Wamí alé Persia asiruga alué rey nulame nile napusí seba alué gawí napu anilichi India napu machíname ju rayénali, ꞌlige alé si chebilena yabechigó nulame nile napu Etiopía anilichi napu rayénali bokuime ju. Weꞌkaná chojkégame nile alé alué weꞌlé gawí Persia anilime, bilé siento aminá bilé liá aminá gichao chojkégame nile. Aꞌpili chojkégame bilé selígame ajchale alué Rey Asuero. (Napu nulame nile alué Rey Asuero, napu Persia anilichi nílige, bilé liá neraga rojánale alué gawí alué Rey Asuero, napu “satrap” anelime nile, aꞌpili munisipio neraga nile. Napu ekiana “satrap” aꞌpili selígame mochime nile. Alé “satrápichi” pachá nirule abé kuchí gawí napurigá ejiro, napu “probinsia” anelime nile. Aꞌpílina “probinsia” abiena ajtime nile bilé waꞌlula. Nerule bilé siento na bilé liá na gichao “probinsia.” Alé napu ekiana “probinsia” jaré seꞌwináriga raꞌíchame nile napurigá jena iwérachi napu mochí ralámuli seꞌwináriga raꞌíchamechigó napurigá warijío o ódame. Napu ekiana iꞌwana raꞌíchame aꞌpili nulame mochígame nile, napu “prínsipe” anelime nile. ꞌLige yabechigó seꞌwináriga osame nile aꞌboi raꞌichálila.) Jena ruwimela alué rey oká piesta oláligo ꞌlige boꞌné upila ka tabilé eꞌwéligo 3

Napuꞌlige Asuero bakiá bamí asagá nulá, nulale waꞌlú goꞌame newániliga suwábaga pe eꞌwélalacho goꞌyame alemi napuíka mochiga ꞌwe aꞌlala goꞌame. Aminami alemi napuíle alué eꞌwélala ralámuli sontalo ꞌlige alué eꞌwélala napu ekiana pueblo nulame nile. 4 Alué waꞌlula Rey Asuero nulale alué goꞌame newániliga machírimia suwábaga alué eꞌwélala ralámuli alé napuíkame chuyena weꞌká nerugo weꞌká tábiri ꞌwe najteme alé Persia anilichi napu nulame nile alué Rey Asuero. Ujsani mechá mochile alemi napuíka suwábaga alué eꞌwélala, ꞌwe aꞌlala goꞌame goꞌyá, napurigá bilé waꞌlú piesta neraga. Alué Rey Asuéroka nulale newániliga alué goꞌame alé Susa anilichi weꞌká riógichi napu bejtégame nile boꞌné. 5 Napuꞌlige ꞌma suwénasa ujsani mechá alemi mochiga, alué Rey Asuero uchéchigo siné nulale newánaliga goꞌame napurigá goꞌmela alué eꞌwélala alé Susa mochígame, ꞌliko boꞌné bejtélachi nulale napurigá newámala alué goꞌame napurigá alé simámala a Alé napu nulame nile alué rey, iꞌsínami Persia anilime nile, iꞌsínami Meria-Persia anilime nile.

335

goꞌmea alué eꞌwélala alé Susa ejperégame. Aꞌliko gicháo rawé mochile alemi napuíka, goꞌame goꞌyá ꞌwe aꞌlala ꞌlige bajía mochile alué ꞌuba baꞌwila newárigame pee rekútame, alué waꞌlú galí ilígichi raꞌpichí alué Rey Asuero bejtélachi. Alé raꞌpichí ꞌwe ꞌla semárikáchi gajsalá ꞌlige sewátiri. 6 Alé raꞌpichí suweke uchúkame nile chiní siyókame, ꞌlige rojsákame. Alué chinika uchúkame nile alé iwíachi napu boꞌile alé raꞌpichí suweke reꞌpá. Alué iwíaka newárigame nile a boꞌsíkite ojchilígame, ꞌlige alué chijtúligame plátate newárigame alé chégime nile alué iwía napu alé oꞌtónachi ajchárigame nile alué chijtúlame plátate newárigame, ꞌlige ꞌwe semati marmol anilime rejtete newárigame oꞌtona. Abiena nerule weꞌká mutela iꞌweli napu alué ralámuli pe gayena neraga mochile goꞌmea. Alué mutélaka ꞌórote newárigame nile ꞌlige abiena plátate. Alé raꞌpichí ka ꞌwe semáriga newárigame nile rejté rojsákamete ꞌlige siyókamete ꞌlige sitákamete. Abiena newárigame nile napu alué ajágame gajela nile napu yolí raꞌíchaga “koncha” anilime ju. 7 ꞌLige nachútale senibí rawé alué ꞌuba baꞌwila pee aꞌwágame newárigame, ꞌoro newárigame básochi roꞌagá, aꞌpili baso seꞌwináriga newárigame nile ꞌwe najteme baso, ꞌlige waꞌlú managá mochile alué bajílime pee rekútume napugiti cha raꞌsá ꞌsíligame alué Rey Asuero anilime. 8 Alué reyka nulele alué ralámuli kóginilia napurigá ꞌyámala alué ralámuli napu ekí bajínalinti. (Ralámuli nabí bajime nile pe napuꞌlige alué rey bajichi, nobi alé piéstachika tabilé alarigá nile. Alué rey ꞌyale lisensia napurigá bajínalisaká bajime nile, tabilé bajínalisaká tabilé.) Tabilé ꞌwesi eꞌwérile bajímili nile alué ꞌuba baꞌwila pée rekútume, alarigá nulale alué Rey Asuero napurigá tabilé ꞌwesi eꞌwérali ꞌyawa alué ꞌuba baꞌwila pee rekútume. Aꞌpílipi rió bajímili nile napu echilú bajínili. 9 Alué Rey Asuero upila napu Basti rewégame nile abiena nulale newániligachigó waꞌlú goꞌame goꞌmea pe umugicho ka, alé waꞌlú galichi. 10 ꞌMa gichao rawé kachi alemi mochiga, taꞌchó rojachi alué ralámuli alemi sígame, alué rey ꞌma abé rekulítiri ka, nulale bayéniliga alué boꞌné upila Basti rewégame. Gichao rió júlale alemi alué mukí bayéniliga, alué gichao rioka nile Meumani rewégame bilé, ꞌlige uché bilé Bista rewégame rió, ꞌlige chebilé Arbana rewégame rió, ꞌlige chebilé Bigta rewégame rió, ꞌlige chebilé Abagta rewégame rió, ꞌlige chebilé Setari anilime rió, ꞌlige chebilé Karkasi rewégame rió. Gichao rió nile napu júlale alué upila bayéniliga, alué gichao rió nejkúrame a Yolí raꞌíchaga “morado” anilime ju ojchilígame.

336

alué rey galílachi. 11 Alué gichao rió júlale napurigá aꞌpawa alué mukí Basti rewégame alé napu asale alué waꞌlula Rey Asuero, napu nulale newániliga goꞌame pe riocho goꞌyame. Alué rey júlale napurigá b nawámala alué korona moꞌkoka. Alué reyka pe najkigá sile napurigá oꞌmaka etewa alué mukí aliena chiꞌmame ka. Alaꞌsile alué waꞌlula rey napugiti ꞌwe chiꞌmame níligame alué upila Basti rewégame. 12 ꞌLige alué mukika tabilé siminálile ꞌlige tabilé simile alé napu asale alué waꞌlula rey, alé napu nulale newániliga goꞌame pe riocho ka goꞌyáame. Aꞌliko alué waꞌlula rey asíriga ayole alué boꞌné upila ꞌyuga Basti rewégame, ayole bochígame saꞌpachí. 13 ꞌLige rukele uché jaré gichao rió alué napu ꞌwe rejchirúgame nile bilé raꞌíchali gatega, ꞌwe machime alué raꞌíchali nulalí rejcholi. Nabí abalarigá olame nile alué rey napuꞌlige taꞌmé ꞌla enasa bilé ꞌnátali. 14 ꞌLige alemi mochime nile alué gichao rió, alé mochime nile napu ajtime nile alué Rey Asuero raꞌíchali gatea . Bilé alué Karsena rewégame nile, ꞌlige uché bilé Setari rewégame nile, ꞌlige uché bilé Armata rewégame nile, ꞌlige uché bilé Tarsisi rewégame nile, ꞌlige uché bilé Meresi rewégame nile, ꞌlige uché bilé Marsena rewégame nile, ꞌlige uché bilé Memukani rewégame nile. 15 ꞌLige alué rey Asuéroka rukele cholati ka alué mukí Basti rewégame napugiti tabilé eꞌwáligame alué mukí bailía. 16 ꞌLiko bilé alué rió Memukani rewégame anele alué Rey Asuero alué chejarela akériga, regá anele: —Alué mukí mué upila Basti rewégame ꞌwe inílame ju napugiti tabilé eꞌwáligame napu nulele mué napurigá nawámala jeka, ꞌlige tabilé nawákuru. Tabilé pe muecho chijúniga rejpímala tabilé eꞌwagórika alué mukí, suwábaga eꞌwélala weꞌkanami riógame abiena chijúniga ejtebímala, abiena suwábaga alué umugí gunala chijúniga ejtebímalachigó. 17 Suwábaga umugí akémala tabilé eꞌwáligo alué mukí mué upila ꞌlige alésíko alué umugí ꞌma taꞌmé ꞌla eꞌwímala alué aꞌboipi gunala, regá animela: “Alué Rey Asuero nulale bayénaliga alué mukí Basti boꞌné upila napurigá aꞌpámala alé napu asale alué rey alué weꞌká rió ꞌyuga, ꞌlige alué mukika tabilé eꞌwale.” 18 Alarigá animela suwábaga alué umugí bochígimi jena Persia gawí boꞌígichi ejperégame. Alarigá animela alué umugí alieti akisá, ꞌlige alésíko aꞌchigóriga nokinálimala alué umugí, alué mukí chojkila gite tabilé eꞌwémalachigó aꞌboi uꞌkunala. 19 ’Mué waꞌlula rey, mué ꞌla nerásaká nuláwaguru newániliga bilé osilí ꞌla biꞌlepi raꞌíchame napu tase ꞌwesi seꞌwináriga newámala alué osilí abé aꞌkinana napurigá machimela ralámuli jena Persia rewégichi b Siné kachi alué korona ꞌórote newárigame nile, rejté uchúchirigame nile ꞌwe najteme. Alué korónaka aniame nile alueka alué rey upila aniame nile.

337

mochígame, osilí regá anime: “Alué mukí Basti rewégame ꞌma tabilé siné nawámala alué Rey Asuero ꞌyuga asimea. Alué Rey Asuero chebilé mukí ꞌyáamala ꞌnalina napurigá alué rey upila nímala, uché bilé mukí napu la bijchiá ꞌla sébali eꞌwime nímala alué rey. 20 ꞌLige suwábaga ralámuli jena Persia mochígame ꞌla machimeli júkuru napu aní alué osilí, napurigá suwábaga umugí ꞌla eꞌwímala júkuru aꞌboipi uꞌkunala.” Alarigá anile alué Memukani rewégame rejcholi nejime. 21 ꞌLige alué rey Asuéroka ꞌla nerale alué raꞌíchali, abiena alué Memukani gompaniérola ꞌwe ꞌla nerálechigó. ꞌLige alué rey Asuéroka eꞌwale napu anile alué Memukani, 22 ꞌlige yati náole osilí bochígimi riógichi alé Persia rewégachi napu nulame nile alué rey, ruwime raꞌíchali napurigá aꞌpili umugí ꞌla sébali eꞌwímala aꞌboipi gunala. Weꞌká seꞌwináriga raꞌíchame nile alué ralámuli alé napu náole alué osilí. Jaré pueblo seꞌwináriga raꞌíchame nile, alekeri aꞌboi raꞌichálila osagá náole napurigá inámamala.

2

Jena ruwimela Esteri newíligo alué Rey Asuero ꞌyuga 1

ꞌMa aꞌkinana (siné kachi bakiá bamí aꞌkinana) napuꞌlige alué Rey Asuero ꞌma tabilé ayoga asagá, nélále chuꞌsíligo alué boꞌné upila Basti rewégame. ꞌLige aminami nélálechigó nulasa newániliga alué osilí napu anime nile ꞌma tabilé ku nawámili ko alué boꞌné upila Basti rewégame alué Rey Asuero ꞌyuga bejtélimia. 2 ꞌLige alué ꞌyuga nóchame napu nílechigó eꞌwélala regá anile: —Mué waꞌlula, nuláwaguru iꞌwé ꞌyániliga ꞌwe chiꞌmame tabilé ꞌcho gunégame, 3 ꞌlige mué waꞌlula rey mochiawa alué eꞌwélala napu ekiana riógichi napurigá jeka aꞌpámala alué iꞌwé ꞌla chiꞌmámecho tajchó gunégame jena mué rey galílachi jena weꞌká riógichi Susa rewégichi napurigá repúmala alué rió umugí repume Egai rewégame, ꞌlige napurigá alué Egai nulémala alué uché jaré umugí napurigá abé ꞌla chiꞌmame newámala alué umugí iꞌwé alemi aꞌpárigame 4 ꞌlige alué mukí iwé abé chiꞌmame napu galé mué rey, alué níralekó napu mué rey upila nímala alué Basti neraga —anile alué Rey Asuero ꞌyuga nóchame. ꞌLige alué waꞌlula Rey Asuero ꞌwe ꞌla nirale alarigá anichi alué rió, ꞌlige yati nulale alué weꞌká iꞌwé bayéniliga, iꞌwé ꞌwe chiꞌmame. 5 Bejtele alé weꞌká riógichi Susa anilichi bilé rió Marokeo rewégame, napu nile Jair anilime rió inolá, Jair Simei rijimala nile pe iligá alué Siméika abé ꞌya bejtégame nile, ꞌlige alué Jairka ꞌwe aꞌkinana oꞌchérigame nile. Alué Jair abiena alué Kishi rijimala nílechigó ꞌlige alué Kishi ꞌwe ꞌya bejtégame nílechigó anaga alué Simei, ꞌlige Benjamini najarémala nile alué suwábaga ralámuli. 338

(Alué Kishi alué Rey Sauli oꞌnola nile alé Israeli mochígame.) 6 Alué rió Marokéoka alemi si oꞌtóliru alué weꞌká ralámuli ꞌyúriga abé ꞌya napuꞌlige alué rey Nabukoronosori weꞌká ralámuli oꞌtole alé Babilonia alé Rusaleni mochígame napuꞌlige neyúrisa nejkoga alué ꞌwe inílame rey alé Rusaleni. Alué Marokéoka ꞌyúriga oꞌtóliru alué rey Jekoníasi napu nílige rey alé Jurá rewégame boꞌígichi nulame. 7 Alué rió Marokéoka rijimégame nile bilé mukí iwé napu alué aꞌtela malala nile, napu Esteri rewégame nile. Alué Marokéoka alué Esteri repúlige boꞌné Marokeo bejtélachi uꞌtá tewé kachi napugiti baꞌlagéchili níligame ꞌwe uꞌtá ka alué Esteri tabilé oꞌnógame nibilé eyégame. ꞌLige alué Esteri ꞌwe chiꞌmame mukí ochérale, ꞌma waꞌlú iwé nile ꞌwe chiꞌmame napuꞌlige alué Rey Asuero nulasa weꞌká umugí iꞌwé aꞌpániliga alemi. 8 Napuꞌlige alué Rey Asuero nulasa aꞌpániliga suwábaga iꞌwé ꞌwe chiꞌmame alé alué Rey Asuero galílachi, aꞌpáliruchigó alué iwé ꞌwe chiꞌmame Esteri rewégame alué rey galílachi, ꞌlige alué rió Egai rewégame alué umugí repume alué rey galílachi nuléliru napurigá ꞌwe ꞌla repúmala alué iꞌwé ꞌwe chiꞌmame. 9 ꞌLige alué iwé Esteri rewégame 339

ꞌwe aꞌlá galérinti mukí nile, ꞌwe aꞌlá suériga raꞌíchanti, ꞌlige alué rió Egai rewégame alué umugí repume ꞌwe ꞌla galegá etele alué Esteri ꞌlige yati nulele gichao umugí napurigá ꞌwe aꞌlá semáriga repúmala alué Esteri, ꞌlige ꞌyale aseite alué bochígimi saꞌpachí ujchalime napurigá bochígimi saꞌpachí ujchámala alué aseite alué Esteri napurigá abé aꞌlá chiꞌmame ganámala alué Esteri, ꞌlige abiena ꞌyale goꞌame ꞌwe aꞌlala, ꞌlige ꞌyale bilé galí abé semati ꞌwe semáriga gatérigame pachage napu mochime nile alué umugí iꞌwé ꞌwe chiꞌmame. 10 ꞌLige alué Estérika tabilé peꞌtá ruwile ralámuli jurío ko, nibilé ruwílechigó chieri rijimala níliga alué mukí, ꞌwéchigo aꞌlá ruyéligame alué Marokeo napurigá tabilé ruwimela. 11 ꞌLige alué Marokéoka senibí rawé eyéname nilé alé waꞌlú galí ilígichi raꞌpichimi, galí napu mochime nile alué umugí, machináliga eyéname nile chieti ajtigá alué Esteri pala ꞌla ajtigá. 12 Suwábaga alué iꞌwé ꞌwe ꞌla suériga repúlime nile napurigá abé ꞌla chiꞌmame nímala alué iꞌwé. Ujsani mechá ꞌwe ujchélime nile alué aseite mirra cholela aseite newárigame bochígimi saꞌpachí ꞌlige uchéchigo ujsani mechá baꞌwí ꞌwe semá júkame ujchélime nile alué iꞌwé bochígimi saꞌpachí abiena alué chebilé aseite ujchilime nile napu anilime nile balsami napurigá ꞌla chiꞌmame umugí nímala alué iꞌwé. 13 ꞌMa alué makué oká mechá kachi, ꞌliko alemi simíbame nile alué iꞌwé alué rey ajtígichi. Suwábaga iꞌlime nile oꞌpacha ꞌlige weꞌlátiri ꞌlige semátiri golókime. Napu tame nile alué iꞌwé, iꞌlime nile. 14 Aꞌpílipi iꞌwé simíbame nile bilé rukó alué rey ꞌyuga gojchimea alué rey galílachi ꞌlige melénala ka simíbame nile uché bilena galichi alué uché jaré umugí galílachi napu ajtime nile repuka bilé rió rey ꞌyuga nóchame Sasgasi rewégame, ꞌlige ꞌma tabilé uchéchigo sime nile alué iꞌwé alé alué rey galílachi tabilé bayésaká alué rey. Alué rey ꞌwe ꞌla galésaká bilé alué iꞌwé, ꞌlige bayesa bilé rawé ꞌliko ꞌla ku nawame nile alué iwé alué rey galílachi. 15 Napuꞌlige sébale rawé napuꞌlige simeli nile alué iwé Esteri alé galírale alué rey bejtélachi, alué Estérika simile alué rey bejtélachi ꞌlige oꞌpáchaga simile pe napurigá ruyele alué Egai, alué Egai alué iꞌwé chiꞌmame repume. ꞌLige alué iwé Esteri ꞌwe chiꞌmame ꞌma ꞌwe ꞌla galegá etélime nile alué ralámulite napu repume nile. 16 ꞌMa gichao bamílige nulá alué Rey Asuero, ꞌma makué mechá a kachi aleké gichao bamí aꞌlige oꞌtóliru Esteri Rey Asuero bejtélachi. 17 ꞌLige alué Rey Asuero ꞌwe najkigá etele alué iwé Esteri napugiti a Alué ralámauli alé Persia ejperégame tebeshi aneme nile alué makué mechá kachi. Alué mechá tebeshi nasípasi mechá kachi risiembre aꞌlige chojkime nile, ꞌlige nasípasi mechá kachi enero aꞌlige suwéname nile.

340

ꞌwe chiꞌmame níligame, ꞌlige abé najkile alué Esteri meꞌtagá alué uché jaré iꞌwé. ꞌLige alésíko alué Rey Asuero bilé korona moꞌkótale alué mukí napurigá alué rey upila nímala alué Basti neraga. 18 Alésíko alué Rey Asuero nulale waꞌlú goꞌame newániliga napurigá simela goꞌmea suwábaga alué eꞌwélala alué rey ꞌyuga nóchame, ꞌlige uchéchigó jaré ralámuli ꞌwe najteme, ꞌlige weꞌká eꞌkarúgame kónile alué Rey Asuero, ꞌwe raꞌsá ꞌsile napugiti cha raꞌsálagá asáligame. Abiénachigó nulale napurigá resíbamala suwábaga alué ralámuli nóchame aꞌlige rawé. Jena ruwimela alué Marokeo akéligo oká sontalo alué Rey Asuero meꞌlináliga eꞌyéniligo 19

Bilé rawé napuꞌlige Esteri ꞌma ꞌyuga ajtígachi alué rey, alué Marokéoka alé yochi ajtile alé alué rey galílachi. 20 (Alué Estérika 341

tabilé ꞌwesi ruyele jurío ko napurigá nulélige alué Marokeo. Alué Estérika nabí eꞌweme nile napurigá aneme nile boꞌné aꞌtela Marokeo.) 21 ꞌLige alemi asagá alué Marokeo, alé yóchimi, akele chíbika raꞌíchachi oká rió sontalo eꞌwélala, bilé Bigtani rewégame ꞌlige bilé Teresi rewégame. Alué oká rió rey eꞌwélala sontálolaka meꞌliméríle alué Rey Asuero. Ayoga eꞌyénale alué rey si. 22 Napuꞌlige alué rió Marokeo ꞌwe ꞌla maꞌchígame machisá, yati ruyele alué Esteri napu ꞌma alué rey upila nile. ꞌLige alué Estérika yati júlale ruyéniliga bilé rió alué Rey Asuero alarigá ꞌnátaga eꞌyéneo alué oká sontalo eꞌwélala bilé Bigtani rewégame ꞌlige bilé Teresi rewégame. Abiena ruigá júlale alué rió Marokeo akéligo alaniá jago alué oká sontalo. 23 ꞌLiko alué Rey Asuero nulale napurigá rukimela pala ꞌla bijchiá ka alué raꞌíchali, ꞌlige alarigá machile ꞌla bijchiá níligo alué oká sontalo alué rey meꞌlináliga a eꞌyéneo, ꞌlige alésíko alué okánika sontalo meꞌlíliru ojaga uchúchiga. ꞌLige alé bilena líbrochi ujcháliru alué raꞌíchali napu ruwime nile chukíligo napusí asibasa waꞌlula rey neraga alué rió Asuero.

3

Jena ruwimela chonigá meꞌlináliligo bilé rió Amani relégame alué ralámuli jurío 1

ꞌLige abé aꞌkinana alué Rey Asuero waꞌlula ajchale ꞌwe najteme neraga alué boꞌné ꞌyuga nóchame Amani rewégame napu nile bilé rió inolá Amerata rewégame. Najarémala nile ꞌwe ꞌya ajtígame rió Agagi rewégame. (Alué Agagi ꞌwe ꞌya ochérale, ꞌlige Amánika ꞌwe aꞌkinana ochérale. ꞌLige alué Agagi waꞌlula rey nile, alué amalesita ralámuli waꞌlula nile. Alué ralámulika jurío saíla nile, Onorúgameka Sauli júlale napurigá meꞌlimela suwábaga alué ralámuli amalesita, nobi tabiléchigo suwábaga meꞌálekó.) Alué rió Amani waꞌlula ajcháliru amulí napurigá bilé rey. 2 Alésíko suwábaga alué rey galílachi nóchame rió napu alé yochi repume nile, chojkóbaka jábame nile napuꞌlige etea simírochi alué Amani ꞌwe niraga napugiti alarigá nuláligame alué waꞌlula Rey Asuero. ꞌLige alué Marokéoka tabilé siné chojkóbale nibilé peꞌtá rojpóchame nile napuꞌlige alué Amani etea. 3 ꞌLige alué rey galílachi nóchame weꞌká rió rukele alué Marokeo chonigá tabilé chojkóbame ko napuꞌlige etea alué Amani rewégame rió napurigá nulale alué Rey Asuero. 4 Senibí rawé alué weꞌká rió alué rey galílachi nóchame ꞌwe rukele chonigá tabilé eꞌwao napu nulale alué Rey Asuero, ꞌlige raꞌíchale alué Amani ꞌyuga ꞌlige ruyele tabilé chojkóbame níligo alué Marokeo napuꞌlige alué Amani simírochi. Marokéoka anele jurío kóríle, alekeri tabilé rojpóchame kóríle alué a Siné kachi goꞌlé chujpégachi uchucháliru alué oká sontalo, reꞌpá jágame goꞌlé.

342

b

Amani simírochi. Alué weꞌká rioka alaregá anele alué Amani chuꞌsiá sita, choniá anirá. 5 ꞌLige napuꞌlige etesa alué Amani rewégame rió tabilé chojkóbame ko alué Marokeo ꞌlige tabilé nirame ko napuꞌlige alué Amani simírochi, aꞌlige ꞌwe ayole alué Amani, bochígami saꞌpachí si ayole. 6 Alué Amani ꞌma ruyélirige ralámuli jurío ko alué Marokeo ꞌliko tase pe alué Marokéocho ꞌyuga ayole alué Amani, ꞌlige taꞌmé ꞌla nerale pe alué Marokéocho gastigárilia, chojkile ꞌnata churigá ꞌla níliga alué ralámuli jurío meꞌliá napu ekí mochile alemi napu echilú nulame nile alué Rey Asuero. 7 Napuꞌlige Asuero makué oká bamí ajtígichi nulá, aleké bamí chojkichí mechá kachi “nisani” anilime mechá napu guwé nile, 8 ꞌLiko regá anele alué Amani alué Rey Asuero: —Napu echilú nulame ju mué, tabilé ꞌla biꞌlepi ꞌnata mochí ralámuli, mochí jaré ralámuli seꞌwináriga ejperégame tase napurigá ejperégame niru ramué. Tase ꞌla nirame ju napu nulá mué rey ꞌlige alekeri tase ꞌla sébali olá mochí. Pecha ꞌla juko napurigá ajágame aꞌrilía alué ralámuli. 9 ꞌLige mué rey ꞌla nerásaká nuláwaguru meꞌlíniliga suwábaga alué ralámuli (jurío) napu tabilé ꞌla sébali olá napu nulá mué, alarigá nuláwaguru bilena apélichi osagá. Mué alarigá olásaká ꞌliko neka ꞌyámala mué bakiá siento mili kilo náchigo ujsánisa makué mili (360,000) kilo plata napurigá mué jena nochámala napurigá najtétiga nochárimala mué ralámuli. 10 ꞌLiko alué waꞌlula Rey Asuero yati ꞌyale alué ꞌta jiero chijtúligame makúsalachi chujkúgame anío alué Amani alué ralámuli jurío saíla, napu Agagi najarémala nile. 11 ꞌLige regá anile: —Mué niga rejpíwagó alué plátaka napu nejimorí mué, ꞌlige napuchibi olánili mué alué ralámuli alarigá oláwaguru. 12 ꞌLige pe abaleké mechá makué bakiá enágichi “nisani” anilime mechá, Amani bayele napu boꞌné asale alué ralámuli jebénigame osagá napu Asuero ꞌyuga nóchame nile napurigá osímala alué weꞌká ralámuli napusí nulame nile Asuero, jaré seꞌwináriga raꞌíchame. Alué jebénigame osagá, jaré seꞌwinárigame raꞌíchame nile, napugiti weꞌkaná pueblo seꞌwináriga raꞌíchame níligame. ꞌLiko ajchele selá alué aꞌpili apélichi ꞌlige rajchínale aꞌpílipi selachi alué uꞌtá jiero chijtúligame makúsichi chujkúgamete, anío anilime, ꞌlige náole c suwábaga alué eꞌwélala. Alarigá ꞌsile alué Amani napurigá rey neraga. ꞌLige alué Rey Asuero ꞌla nirale alarigá. 13 ꞌLige alésíko náole alué osili b Siné kachi Marokéoka tabilé chojkóbame nile ralámuli etega, pe Onorúgame ꞌyuga kaꞌlá. c Siné kachi kabile alué apeli ꞌlige selá ujchele alé ꞌlige rachínale alué aníyote napurigá tabilé raꞌlámala alué apeli.

343

aꞌwágame ruyame napurigá suwábaga meꞌliboa alué ralámuli jurío ichúromi weꞌkanami riógichi. Alé osilichi osagá nulale alué Amani alué ralámuli jurío meꞌlínaliga, suwábaga ꞌma oꞌchérame ralámuli ꞌyúriga ꞌlige ꞌma uꞌkuchítiri ꞌyúriga, ꞌlige ꞌma umugítiri ꞌyúriga biꞌlepi rawé kachi makó bakiá enágichi, makué oká mechá kachi “arari” a anilime mechá. Abiena ꞌyale lisensia iniga rejpimia alué meꞌlirúgame nila tábiri. 14 Napu ekí eꞌwélala narele alué osilí ꞌlige nulele alué ralámuli napurigá raꞌíchamala alué osilí napurigá suwábaga ralámuli ꞌla machimela chonime ka alué osilí napurigá ꞌla ꞌnátaga mochímala ꞌla aleké rawé ꞌla ko meꞌliá alué ralámuli jurío. 15 ꞌLige alué ralámuli alué osilí oꞌtome yati simíbale alué osilí oꞌtomea napurigá nulale alué Rey Asuero. Abiénachigó raꞌíchale alué osilí alé Susa rewégachi mochígame ralámuli. ꞌMa nábolasa alué osilí, alué Rey Asuero ꞌlige alué Amani pe bajísile alé abajá mochiga alué bajílime ꞌuba baꞌwila pee rekútume, ꞌlige suwábaga ralámuli alé Susa ejperégame taꞌmé ꞌla inámaka ejtebile chonigá alarigá nuláligo alué Amani ꞌlige alué Rey Asuero si.

4

Jena ruwimela Marokeo alué Esteri ꞌwe anélido napurigá guꞌíromala alué jurío ralámuli 1

Napuꞌlige machisá alué Marokeo alieti nuláligo alué Amani ꞌlige alué Rey Asuero, ꞌwe seweka asíbale ꞌlige ꞌma siꞌpánaga chiꞌwánale boꞌné oꞌpáchala ꞌlige oꞌpachátale bilé oꞌpacha ꞌwe chajótigame chinite newárigame, ꞌlige najpisó ujchale moꞌochí ꞌlige simile eyenamia alé bochígimi alé Susa anilichi weꞌká riógichi, ꞌlige ꞌwe nalasia enale. 2 Alarigá sébale alué chajótigame oꞌpáchaga alemi yochi alué waꞌlú galí yólachi alemi napu alué rey bejtégame nile, ꞌlige tabilé bajkile pachami napugiti tabilé ꞌwesi elílime níligame napurigá alieti oꞌpáchaga bajkimela alemi pachami. 3 Abiénachigó alemi napu ekiana sébale osilí, alué napu ruyame nile meꞌliboli ko suwábaga alué ralámuli jurío, alemi ꞌwe sewélechigó alué ralámuli jurío, ꞌlige ꞌwe chalale ꞌlige ayúnale ꞌlige ꞌwe nalale ꞌwe chálagá ꞌlige oꞌpachátalechigó alué oꞌpacha newárigame alué ꞌwe chajótigame chinite, ꞌlige weꞌkáchigo noli najpisó ajchasa, alé amoba okole. 4 ꞌLige alué umugí napu repume nile alué Esteri alué Rey Asuero upila ꞌlige jaré rió napu repume nile alemi galírale alué Esteri ajtígichi, ruyele alué Esteri ꞌwe chajótigame chiní oꞌpachátiligo alué Marokeo. ꞌLiko alué Esteri yati náole oꞌpacha tabilé chajótigame napurigá oꞌpachátimala ꞌlige alué Marokéoka tabilé narele alué

a Alué mechá “arari” anilime nasípasi enágachi ebrero mechá aꞌlige chojkime nile, ꞌlige bajchá nasípasi enágachi amarso mechá aꞌlige suwíbame nile alué mechá “arari” anilime.

344

oꞌpacha tabilé chajótigame. 5 ꞌLiko alué Estérika nulale bayéniliga alué bilé rió nóchame alé alué Esteri ajtígichi napu Ataki rewégame nile, ꞌlige ꞌma alemi nawasa alué rió Ataki rewégame, Estérika yati júlale rukéniliga chukíligo alemi ꞌlige chonigá oꞌpachátiligo alué oꞌpacha chiní ꞌwe chajótigame alué Marokeo. 6 ꞌLiko alué Ataki anilime nóchame yati simile alué Marokeo ꞌyuga raꞌichamia napu ajtile alé oꞌwemi yochi neraga napu ilile alué waꞌlú galí ꞌwe semati rey galila. 7 ꞌLige alué Marokéoka yati ruyele alué Ataki suwábaga napu machile, ꞌlige ruyele alakí plata ꞌyamio alué Amani alué Rey Asuero ꞌma ꞌla nejígorikábá lisensia alué Rey Asuero napurigá meꞌliboa suwábaga alué ralámuli jurío. 8 ꞌLige aminami ꞌyálechigó alué osilí newárigame alué Ataki napu ruwime nile ꞌma meꞌliboli ka alué ralámuli jurío, alué osilí napu raꞌíchalige alé Susa rewégichi. ꞌYale alué osilí napurigá ꞌyawa alué Esteri napurigá ꞌla machigá asimela alué Esteri. ꞌLige abiena ꞌwe ꞌla anele napurigá ruyewa alué Esteri napurigá alué Esteri ꞌwe ruyémala alué Rey Asuero napurigá alué Rey Asuero tabilé elímala alué ralámuli jurío meꞌliachi. 345

9

ꞌLige alué Ataki anilime rioka ku simile alué Esteri ruyemia napu ruyele alué Marokeo. 10 ꞌLiko alué Estérika ku guwana júlale Ataki anilime rió alé nóchame bilé raꞌíchali oꞌtóriga napu regá anime nile: 11 —Suwábaga napu nóchame ju alué rey ꞌyuga, ꞌlige apiépiri ralámuli napu ejperé bochígimi jena napu echilú nulame ju ye Rey Asuero, rió ꞌlige umugítiri, ꞌwe ꞌla machigá mochí yati meꞌliboli ka apiépiri napu bajkí alé pachá napu ajtí alué rey alué rey eꞌnemia tabilé bayérigame nísaká. ꞌLige jipe si ꞌma bilé mechá júkuru tabilé bailía ne alué waꞌlúlate rey. 12 ꞌLige alué Ataki oꞌtole alué raꞌíchali alué Marokeo napu Esteri náole. 13 ꞌLiko alué Marokéoka náole uché bilé raꞌíchali alué Esteri oꞌtólime regá anime: —Mué ne waíla Esteri, tase mayewa mueka tabilé mukumeo, tase lawa: “Neka pecha meꞌlibógó napugiti neka alué rey bejtélachi bejtégame kame.” 14 Rekó ta guꞌírige mué ramué jipe aba nejkúrimorékó chebilé ralámuli napurigá tabilé che olawa ramué, nobi mueka ꞌma meꞌliboa ꞌma alué mué rijimala ꞌyúriga. Siné kachi mueka chaꞌpílirigiréko napurigá alué rey upila nímala napurigá ramué ralámuli repua asimela mué napurigá tabilé che olawa ramué — alarigá anime raꞌíchali náole. 15 ꞌLiko alué Estérika chéchigo siné náole raꞌíchali alué Marokeo oꞌtólime, alué raꞌíchalika regá anime nile: 16 —Mué Marokeo, yati simigá napabúwaka mué suwábaga ralámuli jurío jena Susa ejperégame napurigá alué ralámuli ayunámala bakiá rawé napurigá tániga nokísiwa oꞌmaka alué semati raweli. Néchigo abiena ayunámalachigó, alué neꞌchí repume umugí abiena ayunámalachigó ne ꞌyuga bakiá rawé ꞌlige bakiá rukó, lige ꞌma ayunasa, simela ne alué rey eꞌnemia rekó tabilé bayérigame ke ne. ꞌLige ꞌma meꞌlisúgaká ne alemi bajkigóriká peka bayérigame ke, tabilé chéré. 17 ꞌLiko alué Marokeo rewégame rioka yati similea ꞌlige napabule suwábaga alué ralámuli jurío napurigá nulélige alué Esteri alué Rey Asuero upila.

5

Jena ruwimela Esteri nuláligo goꞌame newániliga alué Rey Asuero goꞌyáame ꞌlige Amani 1

ꞌMa anawínale, ꞌma bakiá rawé kachi, alué Esteri siꞌpútale alué siꞌpucha napu siꞌpútame nile napuꞌlige simea alué waꞌlula rey eꞌnemia. ꞌLige siꞌputasa simile alé waꞌlú galí ꞌwe semati ilígachi, ꞌlige alemi ilíbale aꞌbemi yóchimi pachami eꞌnegá. 2 Napuꞌlige pe etérapi

a Napu ye libro osale anile napuꞌlige simile Marokeo “reꞌpá amoba simírole.” Waꞌlú baꞌwí nirúlegerépokué alé galichókata, ꞌlige bilé “puente” boꞌílepokué alé napu simírole alué rió.

346

alué rey aleka maꞌchímana ilígame alué mukí Esteri, alué rey ꞌwe raꞌsálále ꞌlige pachaka asagá owele alué resola ꞌoro newárigame napu oꞌká asale alué rey. ꞌLige alué Estérika bajkile alé napu ajtile alué rey ꞌlige nochale alué resola. 3 ꞌLige alué rey rukele: —Mué Esteri ne upila, ¿tachíri najkí mué? Napu tabiri najkí mué, nejímala ne. Rekó tachi mué nasípasi ye gawí napu echilú nulame ju ne, abiena ꞌla nejímala ne. 4 ꞌLige alué Estérika anile:

—Neka nawákeꞌé nepárisia goꞌame goꞌachi napu nulá ne goꞌame newánilia mué goꞌyame, nepárisia napurigá simela mué goꞌame goꞌmea alué Amani ꞌyuga, pala ꞌla nirara mué alué goꞌame goꞌyá. 5 ꞌLige alué reyka yati nulele jaré rió alé nóchame: —Yati ꞌyáasi alué Amani ꞌlige jeka bayéwaká yati simáwachi goꞌame goꞌpoa napu nulale Esteri alué goꞌame newániliga. 347

Napuꞌlige Amani sebasa, ꞌlige pe yati simíbale alué okaka alué Rey Asuero alué Amani si goꞌame goꞌmea ꞌwe aꞌlala napu nulale alué Esteri alué rey upila. 6 Napuꞌlige alué Rey Asuero alemi asagá goꞌame goꞌyá ꞌlige bajía alué ꞌuba baꞌwila pee rekútume, rukele alué Esteri: —Jípeko ꞌla bijchiá aniboa tachiri najkió mué. Napu tabiri tábiri najkí mué, nejímala ne. Rekó najkichi mué nasípasi ye gawí napu echilú nulame ju ne, abiena ꞌla nejímala ne. 7 ꞌLige Estérika nejele: 8 —Neka najkí napurigá mué ꞌlige alué Amani si nawámala uché goꞌmea goꞌame beꞌlí napu ne nulá goꞌame newánalaga ꞌemi goꞌyame. Mué ꞌla nerásaká alarigá, aꞌlige ꞌla rumé ne tachiri najkiá ne. Jena ruwimela Amani ayóligo Marokeo ꞌyuga 9

Aꞌlige rawé ꞌwe raꞌsálagá maꞌchínale alué Amani ꞌma suwénisa goꞌyá, iligá ꞌwe ayole alué Marokeo etesa alemi enegá maꞌchínasia ꞌma kumi simiá. Alué Amánika etele alemi yóchimi ajtígame alué Marokeo, ꞌlige tabilé peꞌtá oꞌweti ilisio alué Marokeo napurigá nokame nile napuꞌlige maꞌchínachi bilé waꞌlula. Tabilé majame neraga ilile. 10 ꞌLige alué Amánika ꞌwe ayole, pe iligá aꞌlígeko tabilé che ꞌsile, pe anáchale, tabilé ayóganti káréle, ꞌlige ꞌma sebasa ku bejtélachi yati nulale bayénaliga suwábaga boꞌné amígola, ꞌlige boꞌné upila Seresi rewégame, 11 ꞌlige ruyele ꞌwe nígame ko boꞌné, ꞌlige aliena weꞌká ꞌkuchigame ko, ꞌlige churigá ꞌla waꞌlula ajchálirigo, ꞌlige ꞌwe ꞌla najteme nóchali ꞌyálirigo peka ꞌwesi anaga, ꞌlige aminami regá anile: 12 —Pe néchopi ju bayérigame alué Estérite napu ju alué rey upila goꞌame goꞌyachi napu newíliru goꞌame alué rey goꞌyame, ꞌlige uchéchigo bayérigame ju ne beꞌlí goꞌame goꞌyachi napu nerúlimala beꞌlí. 13 Nobi rekó ꞌla neraga etewía ne tabilé najtékame neraga etewinti káré napugiti alemi ajtigá rikame yóchimi alué Marokeo alué rey galílachi, alue rioka jurío kame siá ꞌlige alekeri tabilé niraga eteá neꞌchí —anile alué Amani. 14 ꞌLiko alué boꞌné Amani upila ꞌlige alué Amani amígola anele: —Nulawa jawániliga naó goꞌlé iꞌweli bilé liá na oká metro iꞌweli ꞌlige nulawa alé reꞌpá guwachí newániliga bilé tabali napurigá alé a ujchugá ojawa alué Marokeo. ꞌLige beꞌlí beꞌá anewa mué alué rey napurigá alé ojámala alué Marokeo. ꞌMa mukusáká alué Marokeo aꞌliko ꞌla ganíliga simela mué goꞌame ꞌwe aꞌlala newárigame goꞌmea alué rey ꞌyuga alé Esteri galílachi tabilé chélagá. a Siné kachi pe biꞌlepi goꞌlechi ujcháwili nile alué Marokeo ojaga, weꞌlí goꞌlé bilé liá metro na oká metro. Siné kachi alé goꞌlechi chujpégachi alé ujcháuli nile.

348

ꞌLiko alué Amani ꞌwe ꞌla nerale alarigá ꞌlige yati nulale jawániliga alué naó goꞌlé iꞌweli napurigá alé reꞌpá newawa alué tabali.

6

Jena ruwimela alué rey ꞌla niráligo alué Marokeo 1

Aꞌlige rukó alué rey tabilé gayénale gojchiá, ꞌliko nulale ꞌnúlaga alué libro napu osorúgame nile suwábaga napu ikime nile alemi Persia rewégachi, ꞌlige ꞌma aꞌpásiga alué libro, nulale raꞌíchanilia chonime ka alué libro machináliga chonime ka. 2 ꞌLige maꞌchínale alué líbrochi napu ruwime nile churigá ꞌla machíligo alué Marokeo amulí meꞌlílirigo alué Rey Asuero boꞌné sontálolate, bilé Bigtani rewégame ꞌlige bilé Teresi rewégame. Aba alué oká rió Asuero ꞌyuga nóchame nile. 3 ꞌLige rukele alué rey alué libro aꞌpágame: —¿Tachiri kógiliru ꞌlige chuyena ꞌla niraga etélime júkobá alué Marokeo ꞌwe ꞌla ruigárikabá neꞌchí meꞌlinalio oká sontalo ne ꞌyuga nóchame? —rukele alué rey. ꞌLige alué libro aꞌpágame anele: —Tabilé tábiri kógiliru —anele. 4 ꞌLige aꞌlígerikáchi alué Amani alemi raꞌpichí seba enale alué rey bejtélachi anemia alué rey napurigá ojawa alué Marokeo. ꞌLige alemi raꞌpichí enágichi alué Amani ꞌlige alué reyka boꞌné ꞌyuga nóchame rukele: —¿Pala eyena bilé ralámuli jena aꞌbemi? Ne raꞌichámikuru alué ꞌyuga. 5 ꞌLige alué rey ꞌyuga nóchameka anile: —Jeka enápaché Amani, alué ꞌyuga raꞌicháwaguru —anile. ꞌLige alué reyka anile: —Anewa napurigá jeka bajkimela. 6 ꞌLige alué Amánika bajkile, ꞌlige alué reyka rukele: —¿Tachiri kógisiga ꞌla nímala bilé rió napu alué rey najkí napurigá ꞌwe ꞌla niraga etélime nímala? ꞌLige alué Amánika lale: “¿Chieri rió nímalawé alué napu ꞌwe ꞌla neraga etewa alué reyte? Pe néchopi ju abé neraga etéwili.” 7-8 ꞌLiko alué Amánika anele: —Alué rioka aꞌpílime nímala bilé oꞌpacha ꞌwe najteme, mué oꞌpáchala, ꞌlige aꞌpílime nímala bilé gawé ꞌwe aꞌlá semátiri gawé ꞌwe ꞌla saꞌpégame alué napu mué aseme ju, ꞌlige bilé korona ajchélime nímala moꞌola, bilé alué korona napu moꞌkoka ajtime ju mué rey. 9 ꞌLige alué bilé rió napu mué ꞌyale bilé nóchali ꞌwe najteme ꞌyalime nímala alué gawé ꞌlige alué ꞌwe semátiri oꞌpacha napurigá alué rió ꞌsímala alué rió oꞌpachatia alué napu mué rey ꞌwe ꞌla niraga eténili, ꞌlige alué ꞌwe semátiri gawechi asériga oꞌtomela ꞌmimi nasípami weꞌká 349

riógichi, ꞌlige alué rió alué gawé banagá enágame aꞌwágame raꞌichasia enámala, regá anigá: —Regá oliame júkuru apiépiri rió napu ꞌwe ꞌla niraga eténili alué waꞌlula rey. 10 Aꞌliko alué rey regá anele alué Amani: —¡Aka ꞌwe ꞌla júpaché alarigá! ꞌWe sajpuka go, yati alarigá olawa napurigá aní mué, yati chaꞌpí alué oꞌpacha ꞌwe semátiri ꞌlige alué gawé ꞌwe semátiri ꞌwe ꞌla saꞌpégame ꞌlige alarigá olawa napurigá aní mué. Oꞌpachátiwa alué rió Marokeo rewégame napu ju jurío rió napu ajtí alé ꞌmi yochi napu bajkiame ju jeka pachaka. ꞌWe ꞌla sébali olawa napu aní mué. 11 ꞌLiko alué Amánika ꞌwile bilé oꞌpacha ꞌwe semátiri ꞌlige chaꞌpile alué gawé ꞌwe semátiri ꞌwe ꞌla saꞌpégame, ꞌlige oꞌpachátale alué ꞌwe semátiri oꞌpacha alué Marokeo rewégame rió, ꞌlige alué gawechi asériga oꞌtole alué gawé banagá alé nasípami napu nile weꞌká riógachi, ꞌlige aꞌwágame raꞌichasia enale alemi regá anisia: “¡Regá oliame júkuru apiepiri rió napu alué rey ꞌwe ꞌla niraga eténili!” 12 ꞌMa banagá enasa alué gawé alué Amani alué Marokeo ajchagá alé gawechi, ꞌma bochígimi weꞌká riógachi eyenasa, ꞌma kumi simile galírale ꞌwe seweka, gowala ꞌlige banalá oꞌpóliga cha chijúniligame. 13 ꞌLige ꞌma sebasa boꞌné galílachi yati ruyele alué boꞌné upila ꞌlige alué boꞌné amígola alakigó alemi. ꞌLige ruyele: —Tabilé gayénakeꞌe ne yati ruyea alué rey napurigá gujtachí oꞌwiga ujchagá ojawa alué Marokeo. ꞌLiko alué upila ꞌlige alué amígola anele: —Alué rió napu meꞌlinale mué napu ju jurío rió, pecha umabámalago mué alué meꞌá, iligá alué rió ꞌnalina neyúromala. 14 Peka ꞌcho suwénachi alué ralámuli alué Amani ꞌyuga raꞌicha, aꞌlígerikáchi alemi sile alué rió napu alué rey guꞌírome nile, alué alemi sile ꞌma ꞌyúrimia alué Amani napurigá simela goꞌame goꞌmea alué ꞌwe aꞌlala goꞌame napu nulálige alué Esteri alué goꞌame newániliga.

7

Jena ruwimela chukíliga Amani ujchéchigo siné goꞌsá Rey Asuero si ꞌlige Esteri 1

Aꞌlige alué rey simile alué Amani ꞌyuga goꞌame goꞌmea. 2 Aꞌlige rawé alué rey uchéchigo siné anele alué Esteri alemi mochiga goꞌame goꞌyá: —Apuchibieri tábiri napu najkí mué Esteri ꞌla nejímala ne. Mueka, ¿tachiri tasa níligó? Rekó tachi mué nasípasi ye waꞌlú gawí napechilú nulame ju ne, abiena ꞌla nejímala ne. 3 ꞌLiko alué Estérika nejele: 350

—Mué ꞌwe ꞌla galésaká neꞌchí, neka najkí napurigá tabilé meꞌliboa neꞌchí ꞌlige alué chejaré weꞌká ralámuli jurío. Alué taní ne. 4 Bilé rió chíboka eyénaga meꞌlinálioriará kónturu neꞌchí, chejaré ralámuli jurío suwábaga ꞌyúriga. Pe ralinérigame nísaká ramué ta chérikéliké rekó tabilé najtétiga nochárilie ramué pecha ꞌme chérikéko, rekó tabilé najtétiga nochárilie ramué, neka pecha cheanimé ko. Neka pecha nejkomemi ko alarigá nísaká. 5 ꞌLige alué rey Asuéroka rukele alué Esteri: —¿Chieri juko alué rió ꞌma suwábaga ꞌemi ralámuli jurío meꞌlinálime, ꞌlige kochiena ajtíkó jipe kulipi? 6 ꞌLige alué mukí Estérika anile: —Alué napu ju ramué saíla ꞌlige ꞌwe charigá ꞌnátame ye ju napu jena ajtigáré, ye Amani rewégame —anile alué Esteri. ꞌLige alué Amani alieti akisá ꞌwe majale, noli tabilé gayénale noká ꞌlige raꞌicha. 7 ꞌLiko alué Rey Asuero ꞌwe ayoga ilísale, ꞌlige maꞌchina kíbale ꞌma aꞌresa simile bajía ajtigé, alé raꞌpichimi napu weꞌká sewá echégechi. ꞌLige alué Amani machile alué Rey Asuero nulamio alué Amani meꞌlínaliga, alekeri pe abalé rejpile alué Amani alué Esteri eꞌkali tánimia napurigá tabilé meꞌliboa alué Amani. 8 ꞌLige alué Rey Asuero kúchigo bajkile alé napu mochile goꞌame goꞌyá ꞌlige rewale alué Amani chojkóbaka ilígame eꞌkali tania alé aꞌbé napu boꞌile alué

351

Esteri alué rey upila mukí, alé napu boꞌime nile resíbaka alué Esteri. ꞌLige anele alué Rey Asuero alué Amani alarigá rewisá alemi: —¿Aminami chaꞌpinálichigó mué ne upila ne galílachi? Alanisá alué Rey Asuero ꞌlige pe yati chaꞌpíliru alué Amani ꞌlige moꞌkótiliru moꞌola chinite jaré sontálote napu nile alué rey sontálola. a Alué chiní moꞌkótilime ka ruyame nile ꞌma meꞌliboli ko. 9 ꞌLige bilé rió Arbona rewégame napu nile alué rey ꞌyuga nóchame anele alué rey: —Alué Amani galílachi ja jawárigame naó goꞌlé ꞌwe iꞌweli bilé liá na oká metro iꞌweli ꞌlige tabátigame ju alé reꞌpá, napu alué Marokeo ojáwili nile, napu nulálige jawániliga alué Amani napurigá alé ojawa alué Marokeo napu ruwile mué meꞌlináliga eꞌyéneo jare nóchame sontalo. ꞌLiko alué rey anile: —¡Alé reꞌpá ujcháwaguru ojaga alué Amani! —anile. 10 Alarigá ojaga meꞌlíliru alué Amani napu nulálige napurigá ojawa alué Marokeo. ꞌLiko ꞌma ku geꞌélele, ꞌma tabilé ayole alué rey. Jena ruwimela alué Marokeo ꞌyálirigo alué Amani nila nóchali

8

1

Abaꞌlige rawé alué Rey Asuero kógile alué boꞌné upila Esteri alué galí napu nile alué Amani galila, alué ralámuli jurío saíla, ꞌlige alésíko alué Marokeo bayériliru napu ajtile alué Rey Asuero, napugiti alué Esteri ꞌma ꞌla ruyéligame alué Rey Asuero alué Esteri rijimala níliga alué Marokeo. 2 ꞌLige alué rey maꞌchí pale alué boꞌné makúsilachi alué uꞌtá jiero chitúligame anío anilime yolí raꞌíchaga napu ku bujélige alué Amani ꞌlige alué Marokeo ꞌyale. Alésíko alué Estérika ꞌyale bilé nóchali alué Marokeo napurigá repume nímala alué galí napu Amani galila nílige, ꞌlige gawí, ꞌlige suwábaga napu ikí nígame nile alué Amani. 3 ꞌLige uchéchigo siné raꞌíchale Esteri alué rey ꞌyuga, ꞌlige aꞌbemi ronorágimi chujkíbaga nalaka anéniliga napurigá ꞌma tabilé najtékame newámala alué osilí napu aꞌwágame nulame nile napurigá meꞌliboa alué ralámuli jurío napurigá nulálige alué Amani napu alué Agagi rijimala nile, alué Agagi napu ꞌwe ꞌya oꞌchérigame nílige taꞌchó oꞌchérachi Amani. 4 ꞌLiko alué reyka oꞌwemi owele alué resola ꞌórote newárigame, ꞌlige alué Estérika ku oꞌweti ilísale ꞌlige abalé oꞌwemi iligá regá anele alué waꞌlula rey: 5 —Mué rey ꞌwe ꞌla nerásaká napurigá aní ne ꞌlige ꞌla bijchiá ꞌla najkisáká mué neꞌchí, ꞌliko nuláwaguru newániliga uché bilé osilí a Jaré ralámuli aní tabilé oꞌpólirigara moꞌólachi chinite, pe majaga rosákame banega asíbalego.

352

napu sulímala napurigá ꞌma tabilé meꞌliboa alué ralámuli jurío napu mochí bochígimi jena napu echilú nulame ju mué. Tabilé aꞌrewa napurigá meꞌliboa alué ralámuli jurío napurigá nulale Amani, alué Amani napu Amerata inolá nile ꞌlige napu najarémala nile alué Agagi, 6 napugiti ¿churigá ꞌla ganíliga asimélawé ne etea ꞌma meꞌliachi alué ralámuli jurío? ¿ꞌLacha ganíliga asimélawé ne rijimala meꞌliachi? 7 Aꞌliko alué Rey Asuero regá anele alué Esteri ꞌlige alué Marokeo napu jurío nile: —Neka ꞌma Esteri kogi alué galí napu nile alué Amani galila ꞌlige alué Amánika ꞌma nulá ne ojániliga napugiti ma meꞌlináliga ilíroligame alué ralámuli jurío. 8 Jípeko nulé ne ꞌemi napurigá osimela ꞌemi bilé osilí, napuchíbiriga newánili ꞌemi, napurigá ꞌla raꞌsálagá mochímala alué ralámuli jurío machisá newálirigo uché bilé osilí seꞌwináriga anime, napugiti bilé osilí ꞌma ajchérigame nisa alué uꞌtá selá ꞌlige ꞌma rajchinárigame nisa alué rey aníolate, alueka ꞌma tabilé cherigá seꞌwináriga ujchalime kame. 9 ꞌLiko yati bayéliru alué osame osilí newame napurigá newámala alué osilí. Bilé liá na bakiá rawé enágichi bakiá mechá kachi nile napuꞌlige newáliru alué uche jaré osilí. Alué bakiá mechá kachi “sibán” anilime mechá nile. ꞌLige alué osame osale suwábaga napurigá nulale alué Marokeo. Alué osilí napu osale alué osame, oꞌtówili nile suwábaga ralámuli napu mochile weꞌkanami alé weꞌlé gawichí b napu echilú nulame nile alué Rey Asuero. Weꞌká apeli osale aba pe biꞌlepi raꞌíchali ruwime. ꞌLige ꞌma osisá alué osame júlale alué osilí oꞌtome bochígimi napu echilú nulame nile alué Rey Asuero, juláliru alué osilí oꞌtóriga bochígimi napu mochile alué ralámuli jurío ꞌlige c alué eꞌsélikame napu ekiánami probínsiachi chojkégame mochile. Jaré alué osilí seꞌwináriga raꞌíchame nile aꞌboipi alué ralámuli Persia mochígame, alarigá osale. 10 Alué weꞌká osilí napu newale alué ralámuli, alué Rey Asuero rajchínale alué boꞌné aníolate alé uꞌkuchí selachi. ꞌLige alué osilí oꞌtome yati simíbale alué osilí oꞌtomea bochígimi weꞌkanami riógichi gawé asagá ꞌwe ꞌla aꞌká gawé ꞌwe ꞌla aꞌsabégame alué rey bujkula. 11 Alé osilichi ꞌwe ꞌla ruyele alué ralámuli jurío napurigá ꞌwe ꞌla ꞌnátaga mochímala nemimia alué saíla nakólime oꞌwínachi, napurigá ꞌma meꞌligá aꞌrémala apiépiri nejkósime, ꞌma umugítiri ꞌma ꞌkuchítiri ꞌyúriga, ꞌlige napurigá ꞌma bujémala suwába tábiri napu nígame nílige b Alué ralámuli jurío naꞌloga ejperégame nile alué tabilé jurío ꞌyuga alé weꞌkanami probinsia. Bilé probínsiaka ju napurigá bilena munisipio. c Bilé siento na bilé liá na gichao probinsia nile bochígimi alé napu nulame nile alué Rey Asuero, ꞌlige aꞌpílipi probínsiachi ajtime nile bilé selígame.

353

alué nakoli oꞌwíname. 12 Marokeo ꞌwe ꞌla ꞌnátale makué bakiá rawé enágichi nejkomia, makué oká mechá kachi, arari anilime mechá. 13 Alué osilí napu newáliru, napu rajchínale alué rey alué boꞌné aníolate alé uꞌkuchí selachi napu uchule alé osilichi, napu oꞌtoboli nile bochígimi riógichi, nulame nile napurigá nemímala alué ralámuli jurío napurigá resí olámala alué saíla napuꞌlige oꞌwínachi nakólime. 14 Alué osilí oꞌtome ichúromi weꞌkanami riógichimi yati simíbale alué ꞌwe ꞌla aꞌká gawé asigá ꞌwe aꞌsabégame ꞌwe ajsábame napurigá nulale alué Rey Asuero. Alué osilí abiena aꞌréleru alé Susa rewégichi. 15 Alésíko alué Marokeo maꞌchínale alemi alué rey galílachi oꞌpacha oꞌpáchaga rojsákame chinite newárigame ꞌlige siyókame chinite newárigame pe aba alué biꞌlepi oꞌpacha, napurigá rey oꞌpachátame nile, ꞌlige bilé ꞌwe semati korona waꞌlú moꞌkoka ꞌórote newárigame, ꞌlige bilé weꞌlí chiní gemagá lino anilime chiní newárigame, chiní ojcholígame (púrpura). Aꞌlige suwábaga alué ralámuli alé weꞌká riógichi ejperégame alé Susa rewégichi, alué ralámuli ꞌwe raꞌsálále alué Marokeo etesa alemi maꞌchínigo alué korona moꞌkoka ꞌlige alué weꞌlí chiní gemagá, ꞌlige sinale raꞌsálagá. 16 Alué ralámuli jurío alé Susa ejperégame ꞌwe raꞌsálálechigó, ꞌwe ganílile. ꞌLige alué tabilé jurío ralámuli ꞌwe ꞌla niraga etele alué ralámuli jurío. 17 ꞌLige alemi napu ekiana riógichi napu sébale alué raꞌíchali ꞌwe raꞌsálále alué ralámuli jurío ꞌlige oꞌmaka goꞌale goꞌame ꞌwe aꞌlala ꞌwe raꞌsálagá. Weꞌkaka napuíle alé napurigá piesta neraga. Aꞌlige, napuꞌlige alanokachi alué ralámuli jurío, weꞌká ralámuli tabilé jurío alemi napu ekiana riógichi ꞌma jurío gayénalechigó majaga, ꞌma neyúrimili níligame alué jurío.

9

Jena ruwimela alué jurío ralámuli ꞌma meꞌáligo alué saíla 1

Makué oká mechá aminá makué bakiá rawé kachi abaleké bamí, aꞌlige nakómili nílige alué ralámuli jurío, alarigá nulame chujkule alé osilichi napu nulale osíniliga alué Rey Asuero. Alué jurío saíla aleké rawé meꞌlinalia mochile alué ralámuli jurío nobi a tabiléchigo neyúraleko, alué ralámuli jurío ꞌnalina neyúrole. 2 Napu ekiana pueblo napu mochile alué ralámuli jurío, napu echilú nulame nile alué Rey Asuero, alemi napuíle alué ralámuli pe juríocho ka napu ekiana pueblo, napuíle nakomia alué ralámuli ꞌyuga napu alué ralámuli jurío meꞌlinalia mochile. ꞌLige tabiléchigo ꞌwesi umébaleko napugiti cha majáligame suwábaga ralámuli alué tabilé jurío. 3 Suwábaga alué eꞌsélikame ꞌlige chejaré eꞌwélala, suwábaga alué a Napuꞌlige narele alué apeli lisensia ꞌyarime nemegime, gi makué mechá nile jirétilime ꞌyáarigá nakole.

354

ralámuli napu rey ꞌyuga nóchame nile guꞌírole alué ralámuli jurío majáligame alué Marokeo, Marokéoka alué rey amígola níligame. 4 Alésíko alué Marokeo ꞌwe ꞌla niraga etélime gayénale bochígimi alé Persia, amulí anágame gayénale alué Rey Asuero. 5 Alué ralámuli jurío ꞌma meꞌale suwábaga alué saíla siparínate. ꞌMa suwábaga meꞌale alué sairúgame, tabilé naꞌtemaka. 6 ꞌLige alé Susa rewégichi napu nile bilena weꞌká riógichi, alemi meꞌlíliru malige siento rió. 7 Alemi meꞌlíliru alué Amani ꞌkúchila, bilé Parsanrata anilime, ꞌlige uché bilé Ralponi anilime, ꞌlige uché bilé Aspata anilime, 8 ꞌlige uché bilé Porata anilime, ꞌlige uché bilé Aralía anilime, ꞌlige uché bilé Arirata anilime, 9 ꞌlige uché bilé Parmata anilime, ꞌlige uché bilé Arisai anilime, ꞌlige uché bilé Arirai anilime, ꞌlige uché bilé Baisata anilime. 10 Alué makué ejtemali meꞌlíliru alemi napu nile alué Amani ꞌkúchila. Napuꞌlige alué jurío meꞌlisá alué saíla, tabilé tábiri bujélikó, nibilé siparina nibilé enomítiri. 11 Pe aba aꞌlige rawé, machisá alué rey alakí rió meꞌlílirigo pe alé biꞌlénapi Susa rewégichi, 12 yati ruyele alué boꞌné upila Esteri rewégame, regá: —Alué ralámuli jurío ꞌma meꞌale malige siento rió pe jemi pe biꞌlénapi weꞌká riógichi Susa rewégichi, ꞌlige ꞌma suwile alué makué rió ejtemali alué Amani ꞌkúchila. ¿Chekí meꞌlílirupué uché jarénami weꞌkanami riógichi napu nulame ju ne? Jípeko, ¿tachiri uché aminá najkíbeché mué? Napuchíbiriga napurigá najkí mué Esteri, ꞌla alaregá olámala ne. Rupóaguru, churigá nejkúrote ka ne. 13 ꞌLige alué Estérika anile: —Mué rey, ꞌwe ꞌla nirásaká mué, uchéchigo nuláwaguru napurigá beꞌlí alué jurío ralámuli meꞌlimela alué saíla pe jénacho ejperégame Susa rewégichi, ꞌlige lisensia ꞌyáwaguru napurigá alué jurío ralámuli ojaga uchuchámala alué makué rió ejtemali alué Amani ꞌkúchila napu ꞌma meꞌlíliru. 14 ꞌLiko alué rey yati nulale osínaliga chebilé raꞌíchali napurigá nakómala melénala chéchigo siné, ꞌlige alué osilí oꞌtóliru napurigá suwábaga ralámuli raꞌíchamala alé weꞌká riógichi Susa anilichi. Abiénachigó lisensia ꞌyale napurigá ojawa alué makué ejtemali suwígame, ꞌlige alarigá nokale. 15 ꞌLige melénala álué ralámuli jurío napu ejperégame nile alé weꞌká riógichi Susa rewégichi uchéchigo napuíle, ꞌlige uché bakiá siento rió meꞌale alemi, ꞌlige alué juríoka tabilé ꞌwesi tábiri bujele alué ꞌma suwígame ralámuli nila, napu meꞌale alemi. Alué raweka makué naó rawé kachi nile, abaleké makué oká mechá kachi, “arari” anilime mechá. 355

16-17

Alué ralámuli jurío napu ejperégame nile uché jarénami tase alé Susa rewégichi, alueka napuíle makué bakiá rawé kachi aleké makué oká mechá, napuíle nakomia alué ralámuli jurío meꞌlinálime ꞌyuga nakomia napu saíla nile, ꞌlige meꞌlíliru alemi weꞌkaná ichúromi weꞌká ralámuli napu nile tabilé jurío, napu nile pe ralámuli jurío saíla, meꞌlíliru gicháosa makué na malige mili ralámuli jurío saíla, alué ralámuli jurío nokale meꞌáa, ꞌlige alué ralámuli jurío tabilé ꞌwesi tábiri ꞌwile alué saíla nila. ꞌLige melénala rawé ꞌma makué naó rawé kachi resíbale ꞌlige waꞌlú goꞌame newale weꞌkaka oꞌmaka napuíka goꞌame ꞌwe raꞌsálagá napurigá bilé piesta neraga. Jena ruwimela jaré ralámuli jurío bajchá oláligo alué piesta ꞌlige melénala chebilena chejaré jurío chéchigo oláligo aba alué piesta 18

Alué jurío alé Susa ejperégame napu weꞌká riógichi nile, alueka makué malige rawé enágichi resíbale napugiti alueka nakóligame oká rawé, makué bakiá rawé enágichi ꞌlige makué naó enágichi, ꞌlige abiena waꞌlú goꞌame newálechigó oꞌmaka napuíka goꞌyame ꞌwe raꞌsálagá napurigá bilé piesta neraga neyúrigoriká nakoga. 19 ꞌLige alué ralámuli jurío napu nujubá mochígame nile napu tabilé weꞌká riógichi mochígame ju, alueka makué naó rawé kachi newame ju goꞌame oꞌmaka napuíka goꞌmea napurigá bilé piesta. Senibí bamí newame ju alué goꞌame piesta neraga ꞌlige aꞌnagupi nachútame ju eꞌkarúgame tábiri. 20 ꞌLige alué Marokeo osale suwábaga napurigá ikile alemi weꞌkanami ichúromi riógichi, ꞌlige osilí náole bochígimi aꞌtabemi riógichi ꞌlige weꞌká riógichi mejká ꞌlige aꞌbemi napu ekiná riógichi nulame nile alué Rey Asuero, 21 ꞌlige alué osilí napu náole alué Marokeo, nulame nile napurigá goꞌame newámala napurigá piesta makué oká mechá kachi makué naó rawé kachi aꞌlige olámili nile alué ralámuli balé pe eꞌmigame riógame, ꞌlige makué malige rawé káchi aꞌlige olámili nile alué ralámuli alé weꞌká riógachi mochígame. Alarigá olámili nile nabí bamí. 22 Nulele napurigá aleké oká rawé newámala waꞌlú goꞌame ꞌwe aꞌlala senibí bamí napugiti aleké oká rawé ꞌlige aleké mechá ku ꞌwe ꞌla ganíliga mochíbaligame ꞌma tabilé ꞌwesi ralámuli seweka mochíbale. ꞌMa tabilé nalale, ꞌwe raꞌsálagá olale alué goꞌame newá. Abiena nulale alué Marokeo napurigá aleké oká rawé senibí bamí ꞌwe raꞌsálagá kógimala weꞌká eꞌkarúgame aꞌboipi, ꞌlige yabechigó napurigá kógimala goꞌame alué tabilé nígame goꞌame. 23 ꞌLige alué ralámuli jurío alésíko abiena jípesí senibí bamí waꞌlú goꞌame newame ju napurigá bilé piesta neraga ꞌwe raꞌsálagá goꞌmea oꞌmaka ꞌwe aꞌlala goꞌame napurigá nulale alué Marokeo. 24 Alarigá 356

nulale Marokeo ꞌwe ꞌya chojkiná rawé napurigá tabilé weꞌkáwaga nokísimala alué ralámuli jurío alué Amani anilime rió nuláligo meꞌlíniliga alué suwábaga ralámuli jurío, alué Amani napu Amerata inolá nile, ꞌlige napu rijimala nile alué Agagi anilime rió. Alué Amani bilé reꞌgí reꞌele (dados) machináliga chuyéniko rawé meꞌliati ka suwábaga alué ralámuli jurío. 25 Iligá alué Esteri napuꞌlige alué rey ꞌyuga raꞌichasa, alué rey nulale bilena osilichi osagá napurigá alué Amani ꞌnalina ꞌwe resí ikimela cha charigá ꞌnátaligame, alué ralámuli jurío meꞌlinálile. Alekeri alué Amani ꞌkúchila ejtemali ꞌma ojaga uchucháliru ꞌma suwígame. 26 Aleké oká rawé napu newale alué goꞌame ꞌwe aꞌlala oꞌmaka napuíka goꞌyame ꞌwe ganíliga “Purim” anilime rewá ajchele alué oká rawé napugiti alué reꞌegí napu reꞌele a alué Amani “pur” rewégame níligame. 27 Alésíko alué ralámuli jurio ka senibí bamí goꞌame newale ꞌwe aꞌlala oꞌmaka napuíka goꞌyame ꞌwe ganíliga napurigá bilé piesta, napurigá nulale alué Marokeo. Aminami nulale alué Marokeo napurigá suwábaga alué tabilé jurío ralámuli napu oyérinili alué jurío nila ꞌnátali aꞌchigóriga newámala alué goꞌame senibí bamí oꞌmaka goꞌmea napuíka aꞌchigóriga napurigá nokame nile alué jurío ralámuli napurigá nulale alué Marokeo. Oꞌmaka alué ralámuli jurío ꞌla nirale, ꞌla sébali olámoríle alué goꞌame newalime senibí bamí, ꞌlige ꞌwe ꞌla ruyémoríle alué aꞌkinana oꞌchérisime tachiri gite newalía alué goꞌame senibí bamí, raꞌsálagá newame nile alué goꞌame ꞌla neyúrigoriká. 28 Alarigá nulale alué Marokeo napurigá suwábaga aꞌkinana oꞌchérisiame ꞌla sébali olagá ejperégame nímala senibí bamí bochígimi ichúromi napu ekiana riógame nímili nile alué ralámuli jurío rekó jaré alemi aꞌtabemi riógichi ejperege ꞌlige jaré alé weꞌká riógichi mochiga, napurigá tabilé weꞌkawámala alakíligo alemi. 29 ꞌLige alué rey upila Esteri, napu alué Abijaíli ranala nile, ꞌlige alué Marokeo, alué okaka nulale newániliga bilé osilí, alué osilí ruwime napurigá ꞌla sébali olawa senibí bamí aleké rawé napurigá nulale newániliga Marokeo bajchabé. 30 ꞌLige bochígimi riógichi oꞌtóliru alué osilí weꞌká apélichi osisá, ꞌlige oꞌtóliru bochígimi riógichi. Bilé siento na bilé liá na gichao probinsia nile alé napu nulame nile alué Rey Asuero, ꞌlige alakiná mochile alué ralámuli jurío, bochígimi alemi oꞌtóliru alué weꞌká osilí newasa. Alué osilika anime nile napurigá tabilé weꞌká ꞌnata mochímala ꞌlige napurigá tabilé majá mochímala saíla. 31 Abiena nulale alué osilí napurigá newámala alué goꞌame aleké rawé omégichi napu “Purím” rewégame nile aleké omali napurigá nulale alué rió Marokeo napu nile jurío ꞌlige alué a Yolí raꞌíchaga “dado” anilime ju.

357

Esteri alué rey upila, aꞌchigóriga sébali olámili nile napurigá sébali olámili nile chejaré omali. ꞌWe ꞌla ayunámili nile ꞌlige nalámili amulí suwigóriká alué ralámuli jurío. 32 ꞌLige alué rey upila Esteri ꞌwe ꞌla sébali nulálechigó alé osilichi osagá napurigá ꞌwe ꞌla sébali olámala senibí bamí alué omali napu “Purim” anilime nile alué omali, aꞌlige sébachi olámili nile alué piesta. Oká rawé olámili nile alué piesta. ꞌLige suwábaga alué raꞌíchali bilena líbrochi ujcháliruchigó osigá, alué libro napu gatéliru alé alué rey galílachi, napurigá tabilé weꞌkuámala napu ikílige.

10

1

Alué Rey Asuero nulale napurigá enomí nejímala senibí bamí suwábaga alué ralámuli alé Persia mochígame, alué enomí alé waꞌlúlachi ronolálime nile. Rekó alé nasipa baꞌwichí mochígame waꞌlú chujpichi, alué ralámuli abiena nejímili nile alué enomí. 2 Suwábaga nóchali napu nóchale ꞌwe najteme alué Rey Asuero, alé bilena líbrochi chujkú osiruga ꞌlige ruwí alé líbrochi ꞌla ꞌnátaga nóchaligo. Abiena chujkú osiruga alé líbrochi alué osilí napu ruwí ꞌwe najteme nóchali ꞌyálirugo alué Marokeo Rey Asuérote. 3 Alué Marokeo waꞌlú nóchali niga rejpile, waꞌlula najteme gayénale amulí anaga alué rey, taꞌwesi rió anaga waꞌlú nóchali niga rejpile. Alué Marokeo ꞌwe ꞌla nirálime rió gayénale alé Persia suwábaga alué ralámuli juríote napugiti ꞌwe eꞌwérali oláligame napurigá ꞌla ganíliga ejperélimala alué ralámuli jurío, tase nakoga, ꞌla semátiri ꞌnátali ꞌnátaga.

Esdras 150. Jena ruwimela alué waꞌlula balé Esra anilime ku alé Rusaleni nawáligo (basado en Esdras 7–10)

ꞌMa naosa makué bamí kachi abé aꞌkinana alué ralámuli israelita ku uché newasa alué waꞌlú reꞌobá, aꞌlige bilé balé waꞌlula Esra rewégame ꞌma ku Rusaleni nawale alé Babilonia rewégichi oꞌtosuga. Alué Esra ꞌwe ꞌla beniá asale Onorúgame nila rejcholi napu Onorúgame ꞌyale alué Moisesi abé ꞌya, ꞌlige ꞌwe ꞌla sébali olame nile, ꞌlige aminami ꞌla sébali beníriga eyéname nile uché jaré ralámuli. Alué waꞌlula rey alé Persia rewégachi nulame abiena ꞌwe ꞌla elile napurigá 358

alué ralámuli israelita napu ekí simánili ku Rusaleni simámala alué Esra ꞌyuga. Alekeri weꞌka ralámuli israelita ꞌlige aminami jaré eꞌwélala balé ꞌlige jaré ralámuli lebita, ku Rusaleni simíbale Esra ꞌyuga. Alué waꞌlula rey alé Persia nulame enomí ꞌyale napurigá ralimela ajágame Onorúgame ꞌyálime ꞌlige aminami raliméríle alué tábiriti napu najkile alué ralámuli. ꞌLige aminami bilé osilí náole alué eꞌwélala Persia mochígame napu nejkúrame nile nulá alé Jurá rewégame gawí boꞌígichi. Alué osilika ruwime nile napurigá tabilé goblálowa enomí suwábaga alué weꞌká balé alé Jurá mochígame ꞌlige aminami alué ralámuli lebita alemi mochígame. ꞌLige aminami alué rey alé Persia nulame ꞌwe aꞌlá anele alué eꞌwélala napurigá ꞌyawa enomí ꞌlige goꞌame napu unéwili nile alé waꞌlú reꞌobachi. Napuꞌlige taꞌchó ku Jurá simiba alué ralámuli israelita alé Babilonia mochiga, ꞌwe ꞌla ayúnale ꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale iwérali tániga napurigá ꞌwe aꞌlá repúmala boichimi ꞌyénigichi. Alarigá nokale alué ralámuli israelita. Alarigá nulale alué waꞌlula balé Esra napugiti ꞌwe chijúniligame alué sontalo tániga alué waꞌlula rey napurigá repúmala boichimi ꞌyénigichi alué ralámuli israelita napugiti anéligame abé ꞌyabé Onorúgame ꞌwe ꞌla repume ko alué ralámuli napu ꞌla tánime ju iwérali ꞌwe ꞌla niraga. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá eꞌwile alué Esra iwérali tachi ꞌlige ꞌla repule boichimi, ꞌla tase che oláliru boichimi ꞌyénigichi. Aꞌlá sébale suwábaga alué eꞌwele bejtoli ꞌlige alué enomí alé Rusaleni rewégichi. Napuꞌlige alué waꞌlula balé Esra ꞌma sebasa alé Rusaleni yati machile eꞌsena umugí ꞌyuga newíligo weꞌká alué rió Israeli ejperégame ꞌlige abiena weꞌká alué balé, ꞌlige alué umugí eꞌkali tánime nile alué mono tabilé ꞌla Onorúgame. Alieti machisá alué waꞌlula balé Esra ꞌwe sewele, ꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale iwérali tániga regá: —Mué Waꞌlula Onorúgame, alué ꞌya mochígame ramué rijimala ralámuli tabilé ꞌla eꞌwele mué, ꞌlige resiti raweli ꞌyale mué. Elile mué alué saíla napurigá ꞌma meꞌlimela alué ralámuli israelita ramué rijimala ꞌya mochígame ꞌlige napurigá ꞌma oꞌtomela mejkami uché jarénami gawichí. ꞌLige mué ꞌla elale napurigá ku jena Rusaleni siboa ꞌlige napurigá uché ku ꞌla newawa alué waꞌlú reꞌobá, ꞌlige aminami rekó mué ꞌwe ꞌla ꞌnátali rekichi alué eꞌwélala rey napurigá ꞌwe aꞌlá naꞌtemaka etémala ramué, nobi abiénachigo tabilé ꞌla sébali oliágó, uché ꞌwe resí nokiá ramué ralámuli israelita aꞌchigóriga napurigá nokame nile alué ꞌya mochígame ralámuli israelita —alarigá raꞌíchale Esra Onorúgame ꞌyuga. 359

Napuꞌlige bijí Onorúgame ꞌyuga raꞌicha ilígichi alué waꞌlula balé Esra, alué ralámuli uché jaré umugí ꞌyuga newíkame alé napuílechigó, ꞌlige alué umugika yati ku juláliru napu ejperégame nile aꞌboe. Abiena ꞌyúriga júlale suwábaga alué ꞌkúchila napu oꞌchérile alemi, napugiti Onorúgame alarigá nuláligame napurigá alué ralámuli israelita rió tabilé newímala alué uché jaré umugí ꞌyuga tase ꞌla israelita umugí.

Nehemías 151. Jena ruwimela Neemíasi anilime rió ꞌwe oiláriligo alué weꞌká ralámuli israelita napurigá ku gatewa alué waꞌlú tegoli napu boꞌile alé Rusaleni anilichi weꞌká riógichi noligá (basado en Nehemías 1–7) Alué Neemíasi ku siminálile alé Rusaleni Alué Neemíasi anilime rio israelita nile alué rey Artajérisi galílachi nóchame, alé Persia anilichi nulame rey. ꞌLige Susa rewégichi bejtégame nile alué Neemíasi, alé Persia waꞌlúlachi. Sinéchigo rawé alué Neemíasi bonila Anani ꞌlige uché jaré ralámuli alé Rusaleni rewégichi ejperégame ku alé Persia sile Jurá mochisa. ꞌLige alué Neemíasi rukele chuyeti mochiga alué ralámuli alé Rusaleni mochígame. ꞌLige alué Anani ꞌlige alué ralámuli alemi sígame ruyele ꞌwe resí oliame ka alué ralámuli israelita alué saílate. Ruyele bijí gajuga iligó alué waꞌlú tegoli napurigá rejpílige abé ꞌyabé napuꞌlige nakólige alué sontalo alué Nabukoronosori anilime rey sontálola, napu Kalrea rewégichi nulame nile. Alanésiga alué Neemíasi, ꞌliko alué Neemíasika ꞌwe sewele ꞌlige Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale, regá anile: —Muérigo Onorúgame, mueka waꞌlú aꞌwalí nígame ju. Mueka senibí ꞌla sébali olame ju napuꞌlige tachi bilé nejkúrali alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla galeme ju mué, napu ꞌla sébali oyérame ju mué nila raꞌíchali rejcholi. Ramué ralámuli israelita tase ꞌla sébali olame niru napu mué Onorúgame nulá, napu ju mué nila rejcholi, alekeri aꞌrele mué napurigá mejkami uché bilénami gawichí oꞌtoboa ramué alué ramué saílate. ꞌLige mueka ꞌwe aꞌlá sébali ruwí ramué ꞌwe aꞌlá sébali olásiká napu nulá mué, ꞌliko ꞌla aꞌremio mué ramué ku simíbachi ku napu ꞌla ramué gawílachi ju. ꞌWe aꞌlá guꞌírowa ꞌliko neꞌchí, ꞌlige semátiri ꞌnátali rekiwa alué rey napurigá ꞌla elímala ramué napurigá ku Jurá simawa. 360

Pe uꞌkabi mechá aꞌkinana, bilé rawé alué Neemíasi oꞌtole alué rey ꞌuba baꞌwila pee rekútume bilena básochi roꞌagá. ꞌLige alué rey machile ꞌwe seweka eyenio alué Neemíasi, aꞌlige alué rey rukele chonigá seweka eyenio alué Neemíasi. ꞌLige alué Neemíasika majale, tabilé ruisá nílile tachiri gite seweka ajtigá, alarigá lale: “Abirigá ꞌla ruyémala ne.” ꞌLiko arigá ꞌla ruyele tachiri giti seweka ajtigá, regá anele: —Neka ꞌwe sewé napugiti alé Rusaleni napu biꞌtí tótiga alué ꞌya ejperégame ralámuli ne rijimala, bijí ꞌwe gajuga iligame alué waꞌlú tegoli suweke boꞌígame ꞌlige aminami asíriga resíriká iligárá. ꞌLige mué rey ꞌla ganíliga asisáká neꞌchí ꞌyuga ꞌla sébali nóchame ko ne, pe rekó ku Rusaléni julawa ne napurigá ku ꞌla gatémala ne suwábaga napu ꞌma gajuga ilí. ꞌLige alué rey ꞌla lisensia ꞌyale kumi simíbachi napurigá ku Rusaleni simámala alué Neemíasi chejaré rió ꞌyuga. ꞌLige alué waꞌlula rey selígame ajchale alué Neemíasi alé Jurá nulame. Aminami newale osilí napurigá oꞌtomela alué eꞌwélala alé Jurá nóchame ꞌyamia. Alué osilika ruyame nile napurigá alué eꞌwélala ꞌwe aꞌlá guꞌírimala alué Neemíasi. Onorúgame alarigá guꞌírole alué Neemíasi. Neemíasi ꞌma chojkile gatea alué waꞌlú tegoli

Neemíasi ku Rusaleni simile ꞌwe aꞌkinana makué bakiá bamí kachi aꞌkinana alué Esra simisá alé Rusaleni Babilonia asagá. ꞌMa bakiá rawé asagá alé Rusaleni alué Neemíasi, napabule jaré rió, ꞌlige weꞌliko rukó simíbale eꞌnemia alué waꞌlú tegoli gajúgame chiena nóchali nítiká gatelia alué tegoli. ꞌLige tabilé ꞌcho ꞌwesi ralámuli israelita ruyele ku ꞌla gatemia alué tegoli, pe boꞌnecho machigá eyénale. ꞌMa bajchá eꞌnesa alué tegoli gajúgame, aꞌlige simile ꞌlige ruyele alué ralámuli israelita, najkió boꞌné alué Neemíasi napurigá oꞌmaka nakúrowa ku ꞌla gatea alué waꞌlú tegoli gajúgame, ꞌlige aminami ruyele ꞌwe ꞌla nejkúrimoríligo alué rey Artajéresi rewégame. ꞌLige ꞌla nirale alué ralámuli israelita oꞌmaka ꞌlige yati chojkile nocha. Alué ralámuli israelita saíla ꞌwe nejkumele

ꞌLige alé Rusaleni bakiá rió mochile ꞌlige tabilé israelita nile alué rioka, ꞌlige bilé alué Sanbalati anilime nile, ꞌlige uché bilé Tobíasi anilime nile, ꞌlige uché bilé Jesemi anilime nile. Napuꞌlige alué bakiá rió machisá ku ꞌla gatea uchuko alué waꞌlú tegoli alué ralámuli israelita, ꞌlige ꞌwe gawélile abiena ꞌwe cha anele. Anele alué ralámuli israelita saíla kará alué waꞌlula selígame rey Persia anilichi nóchame. ꞌLige alué rió Neemíasi rewégame machisá alaniá mochigo alué 361

ralámuli, ꞌliko ꞌyati simile neꞌochamia alué bakiá rió. ꞌLige ruyele ye raꞌíchali: —Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírome ju ramué ralámuli israelita, ꞌlige ꞌémika tabilé che anémili júkuru ramué ralámuli. Aminami tabilé lisensia níletékuru ꞌemi napurigá jena Rusaleni ejperega mochímala, napugiti pecha jemi ejperégame ka ꞌémika. Alué ralámuli israelita abichilubi ꞌwe simele nocha. Rojaga nóchale. Alué napu bilena riógame nile wanáchigo nóchame nile pe aba alué nóchali kaka. ꞌWe najéchale nocha alué waꞌlú tegoli gatea alé noligá. Alué Sanbalati ꞌlige alué Tobíasi abichilubi ꞌwe gawélile, ꞌlige anigá eꞌyénale: —Bilé geyochi amóbami simírasa ꞌma gajúmala alué tegoli. ꞌLiko alué Neemíasika tánile iwérali Onorúgame ꞌlige tánile napurigá ꞌwe resí ikimela alué ralámuli Sanbalati ꞌlige Tobíasi napurigá ikimela napurigá resi olánile alué ralámuli israelita. Alué ralámuli israelita ꞌma nasípasi ꞌyénigichi gatesia alué waꞌlú tegoli, ꞌlige alué israelita saíla ꞌwe ayole. Alésíko ꞌnátale cha oliame alué ralámuli israelita. Alué ralámuli ꞌnátale nakólime alué ralámuli Rusaleni mochígame ꞌyuga napurigá ꞌma aꞌrémala alué ralámuli alué tegoli gatea. Napuꞌlige alué ralámuli israelita ꞌma machisá alarigá ꞌnato alué ralámuli sairúgame, ꞌlige yati Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale tániga napurigá nejkúromala. ꞌLige jaré rió mochile repúkame alé napurigá rumela sairúgame sichi alé. Aꞌliko alué weꞌká ralámuli nóchame alé alué waꞌlú tegoli gateme ku guwana rujsule, ꞌlige alué Neemíasika aminabi ꞌwe iwérali ꞌyale alué ralámuli ꞌlige nulele napurigá ꞌwe aꞌwagá jámala nakoa, ꞌlige ruyele Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌírimio. Alué Sanbalati ꞌlige Tobíasi machisá alué ralámuli israelita ꞌma ꞌla sébali mochigo nemimia, tabilé sile nakomia alué ralámuli israelita ꞌyuga. Alésíko alué ralámuli israelita uché chojkile gatea alué waꞌlú tegoli alé. Alué Neemíasi weꞌká ralámuli mochile repúkame, nasípasi alué weꞌká ralámuli ꞌwe aꞌlá repútiga mochile ꞌlige nasípasi alué ralámuli ꞌwe aꞌwágame nochárile. Aminami suwábaga rió napu nokale nocha suwábaga oꞌkame nile alué iꞌweli siparina napurigá alekete nemímala alué sairúgame sebasa alemi. Abiena ajchale Neemíasi alué bilé rió oꞌkame alué trompeta anilime napu eꞌwele gusume ju buchilía, napurigá aleké buchigá napabúmala alué ralámuli napuꞌlige sébachi alué sairúgame nakomia. Aleké bamí suwábaga ralámuli napu nóchame nile alé, weꞌká riógichi napuíka okome nile majaga alué sairúgame, aminami tase bujagá okome nile oꞌpacha, akátiri, abiena 362

ꞌwe aꞌlá aꞌbé roꞌagá okome nile alué iꞌweli siparina napurigá ꞌyati nemípua alué sairúgame sebasa alemi nakomia. Neemíasi neꞌóchale alué ꞌwe resí olame ralámuli tabilé nígame

Napuꞌlige alué weꞌká rió ꞌwe najéchachi alué waꞌlú tegoli gatea, alué Neemíasi machile alarigá nóchachi jaré rió israelita enomígame, machile ꞌwe aꞌwágame nochárilio alué israelita tase enomígame ꞌkúchila, ꞌlige tase najtétiga abiena bujigá alué wasá napu nígame nile napurigá najtétimala napu ekí wikame nile. ꞌLiko Neemíasika ꞌwe iwégame neꞌóchale suwábaga alué rió enomígame alarigá nokachi, ꞌlige ruyele Onorúgameka tabilé najkiárá alarigá nóchachi alué ralámuli. Nulele napurigá ku ꞌyámala alué wasá napu bujele alué uché jaré tabilé enomígame, ꞌlige nulele napurigá ku aꞌrémala alarigá nocharia ralámuli ꞌwe aꞌwágame tabilé najtétiga. Alué rió waꞌlula Neemíasi rewégame tabilé aminabi tánile enomí alué ralámuli napu nejime nile enomí. Alué waꞌlúlaka ꞌla nígame nile aꞌwalí napurigá uché rajpé támala enomí boꞌné unemia. ꞌLige alué waꞌlúlaka tase alarigá ꞌsile napugiti ꞌma weꞌká enomí nejíráme alué ralámuli alué waꞌlula rey ꞌyagá. Aminami jaré alué ralámuli ꞌwe resiti karame. Alué israelita saíla ꞌwe nejkumele uchéchigo siné

Arigá ꞌma gayénale alué waꞌlú tegoli gatea alé Rusaleni weꞌká riógichi noligá, pe alué ꞌyéracho taꞌchó elálige alé yochi napu iꞌpuga moꞌiboli nile. ꞌLige alué Sanbalati, alué Tobíasi, ꞌlige alué Jesemi machile ꞌma gayénaligo alué waꞌlú tegoli gatea, ꞌlige alué bakiá rió resí olánale alué Neemíasi. ꞌLige bayele alué bakiá rió napurigá alé sebámala alué Neemíasi napu mochile alué bakiá rió. Alué bakiá rió tabilé raꞌichánilime ke anile alué Neemíasi ꞌyuga, pe meꞌlináliga anile, meꞌlibó olale napuꞌlige alemi nawasa alué Neemíasi napu mochile alué bakiá rió. ꞌLige alué Neemíasika ꞌwe aꞌlá ꞌnátale, náole bilé raꞌíchali regá anime: —Neka tase ikíromala jipe napugiti cha waꞌlú nóchali inígame ne jipe kulipi ꞌwe najteme. Alué Sanbalati, ꞌlige alué Tobíasi, ꞌlige alué Jesemi ꞌwe anele bayea, ꞌlige Neemíasika pe biꞌlepi raꞌicha asale bailía, tase eꞌwale rekó baisá bayésiga. ꞌLige abiena uché bayele, ꞌlige alésíko anele ꞌwe chátiri ꞌnata ajtigó alué rió Neemíasi, pe alué rey sayega ajtigó alué rió Neemíasi ꞌlige nejkónilia ajtigó siné rawé alué rey ꞌyuga, pe alué boꞌné Neemíasi asibániliga alué rey neraga alé Jurá nulame. 363

ꞌLige Neemíasika ꞌwe aꞌlá nejele pe ꞌyégili ko alué raꞌíchali, napugiti alué Neemíasika ꞌwe ꞌla machíligame pe majáriga aníligo alué ralámuli israelita napurigá tabilé jawámala alué eꞌwele ꞌyera alé yochi waꞌlú tególichi. Aꞌliko alué Neemíasi uché rajpé abé aꞌwágame nulele alué ralámuli israelita napurigá sajpuka ganámala. Siné rukó alué Neemíasi simile alé bilé rió bejtélachi. Mayele ꞌwe ꞌla gompaniérola nílego alué rió. ꞌLige alué rió ruyele aꞌlige alemi nolínimio jaré rió alué Neemíasi saíla alué Neemíasi meꞌlimea, ꞌlige nulele napurigá chíbamala Neemíasi alé waꞌlú reꞌobachi. ꞌLige alué Neemíasi anele tabilé chérikárikó napurigá simela alé reꞌobachi alé chíbamia. ꞌLige Neemíasi machile pe najtétirigame níligo alué rió napurigá alarigá anémala. Alué Sanbalati, ꞌlige alué Tobíasi, najtétale alué rió napurigá alarigá anémala. Alué Neemíasi ꞌla eꞌwásaká, yati simisá alé pachá reꞌobachi chíbamia ꞌliko yati chojkila newawa olale alé pachá reꞌobachi bajkigóriká alué Neemíasi peka lisensia nígame ke. ꞌMa gayénale gatea alué waꞌlú tegoli

Peꞌtá abé aꞌkinana alué ꞌma gayénale alué waꞌlú tegoli gatea. Taꞌmé oká mechá nokale alué tegoli gatea alé. Alarigá suwábaga ralámuli napu ejperele alé aꞌbé Jurá, abiena alué ralámuli israelita saíla, machile Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌíriligo alué ralámuli. ꞌLige alué Neemíasi mochile alué jaré rió repúkame alé weꞌkaná yochi ꞌlige ꞌwe aꞌlá ruyele napurigá ꞌyérimala rawilí ꞌwe rajtágichi napuꞌlige suwábaga alué ralámuli pachá ejperégame resíboka mochígichi. Alué waꞌlú tegoli weꞌlesi tegótigame nile noligá alé Rusaleni, ꞌlige pe uꞌkabi ralámuli mochile ejperega alé pachá. ꞌLiko alué Neemíasi uché jaré ralámuli israelita owile napurigá sebama ejperélimia alé Rusaleni. 152. Jena ruwimela alué Esra ꞌlige alué Neemíasi ꞌwe aꞌlá rejcholi ruyéligo alué suwábaga ralámuli napurigá ꞌla sébali eꞌwámala napu najkí Onorúgame (basado en Nehemías 8–13) Alué ralámuli israelita waꞌlú yawiyame newale Ulumí anilime

ꞌMa gichao mechá kachi aba pe aleké bamí napuꞌlige suwénasa ku gatea alué waꞌlú tegoli alé Rusaleni noligá, aꞌlige alué ralámuli israelita napu ejperega mochile alé Jurá simíbale alé Rusaleni waꞌlú yawiyame newamia, alué yawiyame Ulumí rewégame. 364

ꞌLige ꞌma weꞌká alué ralámuli napuísa alé Rusaleni, ꞌlige alué Esra maꞌchí pale alué apeli kabítigame napu osirúgame nile suwábaga raꞌíchali napu Onorúgame nulele ralámuli, napu najkile Onorúgame napurigá eꞌwámala ralámuli. ꞌLige napurigá ꞌla suwábaga akimela alué ralámuli, ꞌmole alé bilena reꞌpá tabachi. Tase pe raꞌíchasa aꞌrele, abiena ꞌwe aꞌla maꞌchígame ruyele alué raꞌíchali alarigá anime ko alué raꞌíchali napurigá ꞌla eꞌwámala oꞌmaka napu aní alé apélichi. Alué ralámuli lebita guꞌírole ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyea ralámuli alué raꞌíchali. Napuꞌlige alué ralámuli ꞌwe ꞌla inámosa alué raꞌíchali aleké kabítigame apélichi uchúkame ꞌwe sewele napugiti machíligame ta sébali oláliga alué ralámuli Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige alué Esra, ꞌlige alué Neemíasi, ꞌlige abiena alué ralámuli lebita ꞌwe ꞌla ruyele napurigá tabilé seweka mochímala aleké rawé rekó chati nóchalige Onorúgame ꞌyuga napugiti aleké rawé waꞌlú yawiyame nerúligame alé. Ruyele napurigá suwábaga ka ꞌwe ꞌla raꞌsálagá mochímala. ꞌLiko alué weꞌká ralámuli simíbale rejpunamia rojsá sawégame napurigá anime chujkule alé kabítigame apélichi, ꞌlige alué rojsate newale uꞌkuchí galí ulumí anilime ꞌlige alé bejtébale alué ralámuli napusí suwíbale alué piesta. Alué ralámuli israelita tabilé ꞌla sébali newálige alué yawiyame, napusí alué waꞌlula Josué anilime oꞌtole alé Kanani rewégichi. ꞌMa weꞌká siento bamí tabilé ꞌla sébali olálige alué yawiyame alué ralámuli. Bilé liá na naó rawé kachi abaleké mechá, oꞌmaka napuíle alué ralámuli israelita ruyemia Onorúgame ꞌwe seweka mochigo alue ralámuli Onorúgame ꞌyuga ꞌwe resí nokigóriká alué ralámuli. Aꞌlige rawé weꞌlisi mochile gipua ꞌla biꞌlepi ꞌnátaga napuꞌlige bilé rió raꞌíchia ilígichi osilí napu ruwime nile Onorúgame najkió napurigá ꞌla sébali olawa napu nulá Onorúgame. ꞌLige Onorúgame ꞌyuga raꞌíchale eꞌkali tániga ruká ꞌwe seweo alué ralámuli ꞌwe resí nokisá. Abiena waꞌlú cheliera ꞌyale Onorúgame. Abiena ꞌnátale suwábaga aliena semarigá guꞌíriligo Onorúgame alué abé ꞌya ejperégame ralámuli israelita, napusí alué Abraámi bejtélige jena wijchimoba ꞌlige abé aꞌkinana, ꞌlige abé aꞌkinana napuꞌlige Onorúgame elile alué ralámuli israelita oꞌtomela alué israelita saíla alemi weꞌkanami gawichí. ꞌLige iwérali tánile Onorúgame napurigá guꞌíromala alué ralámuli israelita napugiti bijí alué Persia ajtígame reyte nulilime níligame alué ralámuli israelita rekó ꞌma ku alé Jurá ejperege. ꞌLige ꞌwe ꞌla sébali gatele ꞌlige anile ꞌwe ꞌla sébali olamio napu nulale Onorúgame. Abiena ruwile tabilé newimio alué uché jaré 365

ralámuli ꞌyuga tabilé israelita, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ruyele ꞌma tase ralemio alué tábiri mejkaka aꞌpárigame tase alué ralámuli israelita aꞌpálala alué rawé resíbalichi, abiena alué rawé napuꞌlige yawiyame nerúgichi. Abiena ꞌwe aꞌlá sébali resíbitimoríle alué wasá bilé bamí gichao bamí echisá. Abiena oꞌmaka ꞌma aꞌlá aꞌrémoríle suwábaga napu ekí wikame nile ꞌma tabilé najtétimili nile, ꞌlige alué ralámuli aꞌwágame nochárilime tabilé najtétiga ꞌma aꞌrémoríle. Abiénachigó ꞌwe ꞌla gatele napurigá nejímala alué enomí senibí bamí napurigá tabilé rokárélamala enomí napurigá raliboa reꞌobachi ꞌyálime Onorúgame. Napurigá abé weꞌká ralámuli ejperélimala alé Rusaleni ꞌliko regá gatele: Bilé chojkégame ralámuli bilé mili nisa, bilé siento ralámuli simámali nile alé Rusaleni rewégichi bejteramia. ꞌLige alué eꞌwélala nulámeka tabilé simámili nile alemi bejteramia. Neemíasi simile kólimia alé Persia ꞌlige ku nawale alé Rusaleni

Makué oká bamí abé aꞌkinana, alué Neemíasi simile alué rey Artajéresi rewégame eꞌnemia, napu nulame nile alé Persia rewégichi. Napuꞌlige alué Neemíasi alemi Persia rewégachi eyénachi bijí, Rusaleni asagá alué bilé balé Eliasibi rewégame, lisensia ꞌyale bilé uꞌtá galí alé waꞌlú reꞌobachi napu unelime nile eꞌkarúganti gatea, napurigá alé gojchime nímala alué rió amonita Tobíasi anilime rekó alué ralámuli israelita saíla kachi alué rió. Abé aꞌkinana bamí napuꞌlige alué waꞌlula Neemíasi ꞌma ku sebasa alé Jurá ꞌlige machisá alarigá ꞌsíligo alué amonita, ꞌwe ayole alué Neemíasi, napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla maꞌchígame ruyéligame alué ralámuli israelita napurigá tabilé ꞌwesi ralámuli amonita moꞌimela alé waꞌlú reꞌobachi Onorúgame galílachi. ꞌLige alué Neemíasi ꞌma maꞌchí ꞌlule suwábaga tábiri alué Tobíasi nila ꞌlige nulale napurigá kumáremala alué uꞌtá galí, alarigá ku ꞌla biꞌwimela alué galí. ꞌLige alué Neemíasi abiena machile jaré ralámuli lebita alé reꞌobachi nóchame tabilé ꞌla najtétilirigo nochasa alé waꞌlú reꞌobachi, ꞌlige alekeri ꞌma ku simíbaligo ku aꞌboi ejperélachi ejperélimia. ꞌLiko alué Neemíasika yati ku bayele alué ralámuli napu ekí ku simíbalige napurigá uché nochámala alé waꞌlú reꞌobachi, ꞌlige mochile jaré rió napurigá najtétime nímala alué weꞌká rió lebita alé reꞌobachi nóchame. ꞌLige alué Neemíasi abiena machile jaré alué ralámuli israelita nocha mochime níligo resíbulichi rawé ꞌlige jaréchigo aꞌpame níligo ralinemia goꞌame alé Rusaleni resíbilichi rawé. Aꞌliko alué Neemíasi nulale napurigá ꞌyériwa alué waꞌlú ꞌyera alé napurigá taꞌwesi moꞌimela resíbalichi rawé tábiri ralinemia. Alué ralámuli uché jarénaka sígame sebasa alemi Rusaleni resíbilichi rawé, pe alé maꞌchika mochíbame 366

nile, melénala ꞌma iꞌpúsiga kulí moꞌime nile. Neemíasi abiena neꞌóchale alué ralámuli mejkaka sígame alemi moꞌime ralinemia aleké resíbalichi rawé. Alarigá ꞌwe ꞌla machile alué ralámuli uché jarénami seꞌwimi ejperégame ꞌla bijchiga anió alué Neemíasi, ꞌlige ꞌma aꞌrele simiba alé Rusaleni resíbilichi rawé. Alué Neemíasi abiena neꞌóchale alué ralámuli israelita napu newile alué uché jaré ralámuli tabilé israelita umugí ꞌyuga, ꞌwe aꞌwágame neꞌóchale alué ralámuli israelita napurigá animela ꞌma tabilé uché alanokimeo. Abiena ꞌma bujele nóchali alué bilé balé, napugiti newíligame alué Sanbalati anilime rió malala ꞌyuga. Alué rioka ralámuli israelita saíla nile.

Malaquías 153. Jena ruwimela alué Malakíasi rewégame nawésili ruyéligo alué ralámuli israelita (basado en Malaquías 1–4)

Abé aꞌkinana napuꞌlige alué israelita ralámuli gayénisa newá alué waꞌlú tegoli napurigá nulele alué Neemíasi, aꞌlige Onorúgame júlale alué Malakíasi rewégame napurigá ruyémala napu ruwí Onorúgame alué ralámuli Jurá ejperégame israelita. Alué Malakíasika anele alué ralámuli: —Onorúgameka aní tabilé ꞌla sébali olame ko ꞌemi balé napurigá najkí boꞌné Onorúgame. Napuꞌlige ajágame ꞌya ꞌemi Onorúgame tase ꞌla aꞌká ajágame ꞌyame kará ꞌemi Onorúgame mayega Onorúgame tase machió. Alué ralámuli napu aꞌpame ju alué ajágame ꞌyamia, tase ꞌla nirame júchigó Onorúgame. ꞌEmi ralámuli pecha nejímalawé alieti ajágame najtétiga alué enomí napu iꞌlime ju waꞌlula selígame, ꞌlige mayé ꞌemi Onorúgame tabilé machió alanokachi ꞌemi. ꞌLige aní Onorúgame alué ralámuli alemi uché bilénami gawichí mejká ejperégame abéchigo ꞌla semati ajágame ꞌyame ko Onorúgame. ’ꞌEmi balé níriga uché rajpé abé aꞌlá semáriga ruyétikékuru alué ralámuli Onorúgame nila rejcholi, tase pe ꞌyégali raꞌíchali ruigá. ꞌEmi pe ꞌyégali raꞌíchali ruyeme ju, alekeri chati nóchame júkuru alué ralámuli. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá biꞌwígame rejcholi ruyélekuru alué ꞌwe ꞌya ejperégame ralámuli ꞌemi rijimala. Alué raꞌíchali tabilé ꞌla sébali oláguru ꞌlige ꞌemi. Alekeri chati nóchame benílekuru alué ralámuli. 367

’ꞌEmi ralámuli israelita ꞌla bijchiá tase ꞌwesi ꞌyuga sébali olame ju ꞌla sébali olámirisá bilé tábiri. Nibilé Onorúgame ꞌyuga sébali olame ju ꞌla sébali olámirisá. ꞌÉmika abiena newime ju alué tabilé ralámuli israelita ꞌyuga, ꞌma tabilé ꞌyuga newímorisá, ꞌlige jaré ꞌemi ꞌma aꞌreme ju alué ꞌla ꞌemi upila. Onorúgameka ꞌma najsina akigá pe ꞌyégiga járochi ꞌemi. ꞌEmi ralámulika anime ju ꞌwe ꞌla aꞌká ralámuli ko alué ralámuli pe tabilé aꞌká, ꞌlige rukigá járome ju ꞌemi koche ajtigá Onorúgame napu ꞌla sébali gateme ju ralámuli ꞌyuga. ’ꞌLige neka ꞌwe ꞌla machí bilé rawé julamio Onorúgame bilé rió boꞌné nila rejcholi ruyeme ralámuli napurigá ꞌma ꞌla machigá mochímala napuꞌlige Onorúgame nawachi. Napuꞌlige Onorúgame sebasa alé waꞌlú reꞌobachi, tabilé ꞌwesi rió uméromala alué rió. Alueka waꞌlú aꞌwalí nígame nímala Onorúgame nila aꞌwalí ꞌlige ꞌma suwábaga buinámala alué chati napu nerú alé pachá reꞌobachi. ꞌLige alésíko alué balé ꞌwe aꞌlá aꞌká ajágame ꞌyámala Onorúgame. ’Onorúgameka animela ꞌwe cha nokame ko ꞌemi ralámuli israelita, ꞌémika pe sujkamua mochime kame uché jaré ralámuli, aminami uché jaré rió ujubila umugí ꞌyuga okome kame ꞌemi, ꞌlige aminami cha ꞌyégame kame ꞌemi, ꞌlige pe ꞌyégiga bujeme kame ꞌemi tábiri alué tabilé nígame ralámuli ꞌlige alué ralámuli mejkaka sígame. Suwábaga ralámuli alarigá nokame ka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame néré tabilé ꞌla nirame ko Onorúgame. ’Onorúgameka tabilé seꞌwináriga ꞌnátame ju. ꞌÉmika aba pe alué biꞌlepi rió rijimala ju alué rió napu Akobo rewégame nílige napu ꞌya bejtele. Aꞌliko ꞌemi uché ku ꞌla sébali olasa napurigá anile ꞌemi napurigá najkí Onorúgame, ꞌliko Onorúgame ꞌla sébali olámala napurigá anile boꞌné. Makué alimuli ꞌwisa, bilé alimuli aꞌpawa alué goꞌame, pe alakí najkíguru Onorúgameka napurigá ꞌyawa. Alarigá nokisáká ꞌemi aꞌlige pe nujubapi ꞌwe aꞌlá semáriga rakérimala ꞌemi alué goꞌame napugiti alué boꞌné Onorúgame alarigá elámempá. ’ꞌÉmika anime ju pe tabilé ꞌla ko rekó ꞌla sébali oliae alué napu nulá Onorúgame. ꞌLige ꞌémika anime ju abéchigo ꞌla niga mochigo alué ralámuli chati nóchame, ꞌlige ramueka ꞌwe aꞌlá sébali olame ke Onorúgame nulalila tase inígame niru weꞌká tábiri. Alué chátiri ꞌnátame ralámuliká tabilé ꞌla sébali olame ju napu Onorúgame najkí ꞌlige aluéká tabilé che ikí, nobi abiénachigo ꞌwe resí ikimeli kéréko pe nujubapi. ꞌMa amulí seba raweli napuꞌlige ꞌma rajimeli ju napurigá repuga suwábaga alué ralámuli napu tabilé ꞌla sebali eꞌwagá ejperégame ju napu najkí Onorúgame. ꞌLige alué ralámuli napu ꞌla sébali eꞌwá napu nulá Onorúgame, alueka tabilé resí ikimela. ꞌWe ꞌla machigá mochiwa alué nulalí Onorúgame nila napu Moisesi 368

ruyele alué ralámuli ꞌwe ꞌya ejperégame ramué rijimala alé rabó Sinaí rewégichi reꞌlege. Alué Malakíasi abiena regá anile: —Bilé rawé, Onorúgame julámala alué Elíasi rewégame napu a nímala Onorúgame nila raꞌíchali benírime ralámuli. ꞌLige alué Elíasi raꞌichálila akigá ꞌwe ꞌla ganíliga mochímala alué ꞌkuchi alué aꞌboi oꞌnola ꞌyuga. Alarigá nímala tabilé ꞌcho suwíbachi ye gawí.

Job Jena ruwimela bilé rió ꞌwe aꞌlá sébali olame ꞌwe resí ikíligo

Alué rió Jobi anilime ꞌwe ꞌya bejtele. Siné kachi bejtélegeréko Abraámi ajtígachi, oká mili bamí nile abé ꞌya taꞌchó ochérachi Esukristo. Tabilé machirú chieri osáligo. Ye osalika ruyame ju chonigá resí ikime ju ralámuli ꞌwe aꞌlá sébali olame. Ye rewá Jobi aniame kéré “alué rió ꞌwe resí oliame ju uché jarete,” o “ku guwana ꞌnátame.” 154. Jena ruwimela gastigo ꞌyáligo Onorúgame bilé rió ꞌla sébali eꞌwime (Job 1:1–2:10)

Yárikáchi bejtele bilé rió weꞌká bujkégame ajágame, Jobi anilime. Alué rioka ꞌwe aꞌlá nirame nile Onorúgame, senibí ꞌwe aꞌlá sébali olame nile, ꞌlige aminami ꞌwe aꞌlá naꞌtemame nile alué tabilé nígame ralámuli, ꞌlige taꞌwesi ꞌyégime nile. Satanasi (riablo) anilime raꞌíchale Onorúgame ꞌyuga ruigá chukimeo alué Jobi

ꞌLige bilé rawé napawile weꞌká santo ánjeli alé napu asale Onorúgame ꞌlige abiena nawale alué Satanasi. ꞌLige Onorúgameka rukele alué Satanasi pala ꞌla machiá biꞌneli neyúriga ꞌwe aꞌlá rio ko alué rió Jobi jena wijchimoba. ꞌLige alué Satanásika nejele: —Alué rioka ꞌwe aꞌlá sébali eꞌwame ju napu najkí mué ꞌlige machí pe alekeri weꞌká bujkégame rió newagá mué. ꞌLige ꞌma ku bujésaká mué alué bujkú ꞌlige alué weꞌká tábiri napu nígame ju, tabilé ganílimala, ꞌwe ayómala mué ꞌyuga, chíbirigá animela mué olagá. a Elíasi aniame kéré, pe Esukristo níligo.

369

ꞌLige Onorúgameka anile: —Ácabá, simibógobá ꞌliko, ꞌlige bujéwaká suwábaga napu ekí tábiri nígame ju, pe iligá alué rioka tabilé che olawa, alarigá ꞌla machiboa pala ꞌla bijchiga aniá mué. Satanasi ꞌwe resí olale alué Jobi anilime rió

ꞌLiko alué Satanasi resí olale alué rió Jobi rewégame, suwírile alué Jobi alué weꞌká ajágame, akasí, gawé, bulito, boꞌá, kameyo, abiena alué rió ꞌkúchila reꞌwániga suwírile, alarigá olale alué Satanasi alué rió Jobi. Napuꞌlige alarigá ikisá, alué ralámuli napu nile raꞌíchali aꞌpame aꞌkué sile alemi alué Jobi ruyemia suwábaga napu ikile alemi. ꞌLiko ꞌwe seweka asíbale alué Jobi. Rekó ꞌwe seweka asíbige alué Jobi, regá anile: —Neka pecha oꞌpáchaga ochérakó sinékó, ꞌlige taꞌwesi nígame bujkú, ꞌlige pe abalarigá mukumela ne. Onorúgame ꞌyálige neꞌchí alué weꞌká bujkú ꞌlige alué smíkuru neꞌchí ku bujea. Waꞌlú aꞌwalí nígame ju Onorúgame. Rekó alarigá ikisá alué Jobi, tase che anele Onorúgame, tase ayónale rekó ꞌma suwírige alué ꞌkúchila ꞌlige suwábaga napu bujkégame nílige, tase ayónale Onorúgame, tabilé che anele. Satanasi uchéchigo siné raꞌíchale Onorúgame ꞌyuga

Abé aꞌkinana rawé uchéchigo napawile alué weꞌká santo ánjeli alé napu asale Onorúgame, alué Satanasi abiena alemi sébale, ꞌlige Onorúgameka rukele: —¿Jípeko ꞌla machíbá mué abiena ꞌwe aꞌlá oyérame ko neꞌchí alué Jobi? Rekó eꞌwérali mué napurigá ꞌla elímala ne mué napurigá resí olámala mué alué Jobi, ꞌlige rekó resí olárige, abiena ꞌwe aꞌlá sébali olame ju napu nulá ne. ꞌLige alué Satanasi rewégame regá anele: —Alué rioka abiena ꞌla sébali oyeri mué napurigá mué najkí napugiti alué boꞌneka pecha che ikíliga. Aka pe nayupásarubá, aka aꞌlige machibóburubá pala tajché anirá, pala talé ayora mué ꞌyuga. ꞌLige Onorúgameka anele: —ꞌLa ju, aꞌliko mué Satanasi ꞌwe aꞌwágame nayulí ꞌyawa alué rió Jobi, pe iligá tase meꞌliboa alué rió.

370

Satanasi abéchigo resí olale alué Jobi anilime rió

ꞌLiko alué Satanásika yati ꞌyale alué Jobi ꞌwe aꞌwágame nayulí wejchá reꞌmóchili ꞌwe oꞌkógame. ꞌLige alué Jobi iwégame resí ikile alué reꞌmóchalite. ꞌLige alué Jobi upila etega alué Jobi, anele: —Pecha ꞌla júkó rekó ꞌwe aꞌlá nirame mué Onorúgame iligá pe aꞌréwaguru oyeria. Pe iligá ayóniwaguru Onorúgame ꞌlige mukuboa. ꞌLige alué rioka anele: —Tase che aniboa. Onorúgameka tase che anewa ꞌla semáriga nejkúrochi. Aka peka che aniame káꞌé napuꞌlige ꞌwe aꞌlá nejkúrochi. ¿ꞌLígepeché ꞌlacha cha anewa napuꞌlige nawilégame raweli rekichi apiépiri ramué? Alué rió Jobi rewégame aminabi ꞌwe aꞌlá oyérile Onorúgame tabilé che anigá Onorúgame. 155. Jena ruwimela bakiá rió Jobi amígola alué Jobi ꞌyuga raꞌíchaligo (basado en Job 2:11–14:21)

Alué Jobi bakiá rió amígome nile, bilé Elibasi rewégame, ꞌlige uché bilé Birla rewégame, ꞌlige uché bilé Sopari rewégame. ꞌLige alué bakiá rió alué Jobi amígola machisá alakió alué rió Jobi, yati simíbale eꞌnemia ꞌlige iwérali ꞌyamia napurigá ta seweka asimela. Alé aꞌbé sebasa napu asale alué Jobi, alé aꞌbemi mochile bilé tarali iꞌkilí tabilé raꞌíchaga, napugiti etéligame ꞌwe resí nilio alué rió. Arigá alué Jobi bajchá raꞌíchale. Regá anile alué Jobi: —Neka tase ochérisa ꞌla nílige. Iligá yati mukusá ꞌla kékuru ne cha ená kame ye nayulí. Elibasi anilime rió Jobi ꞌyuga raꞌíchale

ꞌLiko alué Elibasi rewégame rió, alué Jobi amígola, anele: —Mueka ꞌwe raꞌsá lárime kéturu alué ralámuli resí níliame, iwérali ꞌyame kéturu mué, ꞌlige jipe ꞌwe seweka ajtíkuru mué ꞌma suwírisa alué mué ꞌkúchila, ꞌlige ajágame mué bujkula, ꞌlige aminami ꞌwe nayua alué reꞌmóchali. Jípeko mué ꞌwe resí nilia ajtí ꞌlige tabilé anacha mué. Mué ꞌwe aꞌlá machí Onorúgame yati gastigárime ko alué cha nokame ralámuli ꞌlige ꞌwe aꞌlá semarigá guꞌírome ko alué ralámuli ꞌwe aꞌlá aꞌká tabilé cha nokame. Pe iníliga ilíroligeréko mué, alekeri mué rukewa Onorúgame tachiri chátiri nóchaliga mué, ꞌlige ku ꞌwe aꞌlá gatewa Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige alarigá ku ꞌwe aꞌlá 371

semáriga nejkúromala Onorúgame napurigá uché ku ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala mué, ꞌwe aꞌlá bujkega ajágame. ꞌLiko alué Jobi anile: —Neka ꞌwe resí nilia ajtípaché. ꞌEmi ꞌwe naꞌtemátékuru neꞌchí, tase che anétékuru neꞌchí ꞌwe resí síkame ko ne. ꞌÉmika ruyá aníguru resí sika ilírome níligo ne. Aka ruwisíbá, ¿tachiri ta sébali oláleko nébá? Neka mukunali cha ená kame ye nayulí. ¿Chonigá ta aꞌrébaché Onorúgame neꞌchí napurigá ꞌla ganíliga bejtélimala ne? ¿Chonigá elame júché Onorúgame napurigá oꞌcheriwa ꞌlige pe resí oliáguru ramué? ꞌLige ne inílaga ilírosaka siné rawé, ¿chonigá ta eꞌkábaché ꞌlige Onorúgame neꞌchí? Bilra anilime rió Jobi ꞌyuga raꞌíchale

ꞌLige alué Bilra regá anile: —Onorúgameka ꞌwe aꞌlá bijchiá sébali olame ju ramué ralámuli ꞌyuga, siné kachi mué resítiri nocháligeréko Onorúgame ꞌyuga. ꞌLige alué Jóbika anile: —Neka ꞌwe aꞌlá sébali machí tase asemi chátiri nocha ne Onorúgame ꞌyuga, tabiléchigo chérigá raꞌichámalagó ne Onorúgame ꞌyuga, tabilé lisensia nígame ju ne napurigá raꞌichámala ne Onorúgame ꞌyuga. Pecha chéréko rekó ꞌla nochálichi ꞌlige rekó taꞌlá 372

nochálichi. ꞌLige neka najkiékuru napurigá Onorúgame ruimela tachiri churikame neꞌchí ꞌyuga, alué machisá nilie ne. Sopari anilime rió Jobi ꞌyuga raꞌíchale

ꞌLige alué Sopari anile: —Mué rió Jobi, ꞌwe weꞌká raꞌíchaní mué. Weꞌsá ruyá aní mué tabilé iníligorikó mué. ꞌLige Onorúgame raꞌichásaka suwábaga ruimélikuru aliena iníliga eyénaligo mué, napugiti Onorúgameka ꞌwe aꞌlá machigá ajtigame alué ko ꞌwe aꞌlá sébali rió ꞌlige alué ko tase ꞌla sébali rió. Siné kachi ꞌla bijchiá resí síligerékó mué. Ku tániwaguru eꞌkali Onorúgame. Mué ꞌma tabilé iꞌkirú ꞌnata asisáká, ꞌma tase resí níliga bejtélimala mué. ꞌLige alué rió Jobi ꞌma najsínalige alanichi alué bakiá rió ꞌlige anele ꞌwe ayoga: —ꞌÉmika ꞌwe rejcharúgame ralámuli kolálké ꞌemi aꞌboi, nobi neka tabiléchigo tonto júkó. ꞌWe aꞌlá sébali machí ne pe gawéliga anió ꞌemi neꞌchí, rekó tabilé iníliga eyena ne. Abiena ꞌwe aꞌlá machí ne tabilé siné resí ikime ko weꞌká alué ralámuli ꞌwe iꞌnílame. ꞌLige ꞌémika aní suwábaga alué raꞌíchili napugiti ꞌémika pecha resí ikiá, nulá aníguru ꞌemi churigáriga nochátika ꞌlige churigáriga naꞌtátiká ne níriga. Abiena ꞌwe aꞌlá machí ne Onorúgame ꞌwe aꞌlá machió suwábaga tábiri ꞌlige Onorúgame ꞌma ꞌwe aꞌlá machié suwábaga alué ꞌnátali napu ruyaní ꞌemi, ꞌlige ꞌémika pe ichúromi chíbirigá anigá tabilé machigá ejtebí tachiri gite chonigá alakió ne. ꞌEmi tabilé peꞌtá raꞌíchali ruwisáká ꞌliko ꞌla bijchiá ꞌla machigá ꞌnátame nímikuru ꞌemi. —Jípeko ne raꞌichálila gipúsibá. Tase guꞌírowa Onorúgame, Onorúgameka pecha bijchígimalagó rekó ruyé ꞌemi ꞌwe iníliame ko ne. ¿ꞌÉmika tacha majáwaché Onorúgame? Neka ꞌla ꞌyuga raꞌichasa nili Onorúgame ꞌyuga napurigá ruwimela tabilé seꞌwiná síkame ko ne. Neka najkí napurigá boꞌné Onorúgame ruimela ꞌwe resí ꞌsíkame ko ne. Neka tabilé machiame chuꞌsíkame ko ne, napugiti neka tabilé machiame chonigá aliena resí ikiá ne. Asíriga resí nilia ajtí ne ꞌma tajché ikisá nili ne.

373

156. Jena ruwimela alué Jobi amígola uchéchigo neꞌóchaligo alué Jobi (basado en Job 15–21) Elibasi anilime rió uchéchigo siné raꞌíchale Jobi ꞌyuga

Aꞌliko alué Elibasi Jobi amígola uchéchigo siné raꞌíchale alué Jobi ꞌyuga ꞌlige anele: —Mué rió Jobi, weꞌká ralámuli ꞌwe aꞌlá aní mué ꞌwe aꞌlá rejchirúgame ka mué, mueka napurigá bilé tonto alarigá raꞌicha mué, pe chíbiriga raꞌicha mué. Tase ꞌla niraga raꞌicha mué Onorúgame ꞌyuga. Alekeri maꞌchígame nérékuru mué boꞌné waꞌlú chojkila ko. Mué boꞌné ꞌwe aꞌlá machíguru jena mochigo jaré rió oꞌchérame abé machime meꞌtagá mué, ꞌlige alué ꞌnata napurigá ramué. ¿Tacha machí mué tabilé ꞌwesi rió ꞌla sébali olame ko Onorúgame níriká? Alekeri aní ne uchéchigo siné alué resí nokame ralámuli ꞌwe resí ikime ko. ꞌLige alué Jóbika nejele: —Mué ꞌwe resí nilia asisáká napurigá resí nilia ajtí ne, ꞌlige ne ꞌwe aꞌlá ganíliga inasa tabilé peꞌtá nayuka, neka tabilé alarigá raꞌichámilikuru napurigá raꞌicha aní ꞌemi, neka iligá oilárimilikuru ꞌemi. Mué resí nilia asisáká, neka abéchigo noli iwérali ꞌyámikuru mué. ꞌLige mueka ꞌwe aꞌlá naꞌtemaria aníguru neꞌchí, ꞌlige kúchigo aniá aníguru mué ꞌwe resí síkame ko ne. Neka asíriga resí nilia ajtíkuru ꞌlige alué ne saíla noli abéchigo resí anéguru neꞌchí etea ꞌwe resí ikió ne. Abiena alué ralámuli ꞌwe aꞌlá aꞌká tase ꞌla sébali machí chonigá alakiá ne. ¿Tacha ꞌla raꞌichasa ju seꞌnú tábiri raꞌíchali abé aꞌlá? Aka ruwisíbá ꞌliko ꞌemi alué ꞌwe aꞌlala raꞌíchali ꞌla jebénigame níriká ꞌemi semátiri ꞌnátali ꞌnátaga. Bilrá anilime rió uchéchigo siné raꞌíchale Jobi ꞌyuga

ꞌLiko kúchigo alué Bilrá anilime rió uchéchigo raꞌíchale, alueka regá anile: —Mué rió Jobi. ¿Mueka chonigá tabilé ꞌla ꞌnátaga raꞌíchache? Mueka ꞌma tabilé ꞌla machí chieri ko ꞌyégili ꞌlige chieri ko ꞌla bijchiá. ꞌWe aꞌlá naꞌtáwaguru, suwábaga ralámuli ꞌwe resí nokame ꞌwe resí ikime ko. ꞌLiko alué Jóbika regá anile: —ꞌÉmika ꞌwe rasigá raꞌicha aní, uꞌkué aniá aníguru ꞌwe resí ꞌsíkame ko ne, neka tabiléchigo resí síkame juko. Neka tabilé nama nili chonigá Onorúgame ꞌwe enátiri raweli rekíligo neꞌchí. Alué ne 374

piónila, ꞌlige ne upila ꞌyúriga ꞌlige ne rijimálatiri, ꞌlige suwábaga alué ne amígola tabilé ꞌwesi nawínile neꞌchí jena aꞌbé ne ajtígichi. Iligá ꞌla naꞌtemápuaguru neꞌchí, ꞌlige ꞌma aꞌrewa ne resí anea. Neka ꞌwe aꞌlá machí Onorúgame ꞌla bejtego, siné rawé ꞌwe aꞌlá guꞌíromeréko neꞌchí. Sopari anilime rió uchéchigo siné raꞌíchale Jobi ꞌyuga

Aꞌlige alué Sopari uchéchigo raꞌíchale ꞌlige anile: —Neka asíriga weꞌká eꞌkarúgame ꞌnata ajtí, alekeri tase anacha ne tase raꞌíchaga asiá. Aka ꞌla bijchía íniliché, iꞌsínami alué ralámuli ꞌwe iꞌníliame abé aꞌlá ganíliga eꞌyéname júché, tabilé resí níliga, nobi bilé rawé narémili kéréko alué gastigo ꞌlige resí nilia mochímala. ꞌLige alué Jóbika nejele: —¿Tacha ꞌla nisa ju ꞌma aꞌrilía neꞌchí, tase aminabi raꞌichalia eꞌkirúganti tábiri? Alarigá ꞌma abé aꞌlá ganíliga asisá kékuru. ꞌWe etéreché ne alué ꞌwe iꞌnílime ralámuli tasiné resí níliga ejperégame ko. Alué ralámulika pecha siné oyérame juko Onorúgame, ꞌlige ꞌwe aꞌlá nígame ju, ꞌlige weꞌká bamisá suwime ju, ꞌlige ꞌma suwiyá tabilé weꞌlisi nayuka suwime ju. ꞌLige ꞌémika mayéleké alué ꞌkúchila ꞌnalina ꞌwe resí ikimeo nujubami ꞌwe iꞌníligorika alué oꞌnola, táchigo alarigá júkó. Napuꞌlige bilé ralámuli ꞌma mukusá, ꞌma tabilé chéré rekó tabilé weꞌlisi nayuka mukugé o weꞌlisi nayuka mukugé ma, ꞌma tabilé chéré napugiti ꞌma mukúgame nímimpá ꞌlige aminami ꞌma tájchéré rekó ꞌwe iníliga ilírome nisa ꞌyabé o ꞌwe aꞌlá Onorúgame oyérame nisa ꞌma ꞌyabé, napugiti ꞌma pecha ajágame nímimpá alué rió. Rekó weꞌká iꞌkirúrigá ruyé ꞌemi neka tabilé resí ꞌsíkame koríbá, napugiti neka ꞌma etégame kame eꞌkarúgame tábiri, neka ꞌwe eté alarigáriga ꞌínilio, jaré rekó ꞌwe iꞌnílime ke ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperégame ju, ꞌlige neka aní pe ꞌyegia jago ꞌemi. 157. Jena ruwimela alué Jobi amígola ralámuli uchéchigo ꞌwe anéligo alué Jobi (basado en Job 22–31) Elibasi anilime rió ꞌma baisá nile raꞌícha Jobi ꞌyuga

Uchéchigo siné raꞌíchale alué Elibasi alué Jobi ꞌyuga, ꞌma baisá nile alésíko, regá anele: —Mué rió Jobi, mueka ꞌwe iníligame rió ju. Mueka ꞌwe resí nilia ajtí napugiti Onorúgameka gastigo ꞌyame kame alué ꞌwe iꞌnílime ralámuli. Pe iligá ꞌma aꞌréwaguru alué chátiri ꞌnátali, tase inílime niwa ꞌlige ꞌla sébali olame niwa napu najkí Onorúgame, alarigá Onorúgame 375

ꞌla uché ku ꞌwe aꞌlá nejkúromala, alésíko ku ꞌma ꞌla tabilé nayúmala mué. Neka ye peꞌkabi raꞌíchali rejcholi nejíbá. ꞌLige alué Jóbika uchéchigo nejele regá: —Neka ꞌwe aꞌlá sébali machí tabilé iníliga ilírome níligo ne, pe iligá Onorúgame tabilé ꞌla eꞌwánili. Bichíábologo júkó ꞌwe resí ikime ko alué ralámuli tabilé ꞌla aꞌká, pe iꞌníliga eꞌyéname, neka tabiléchigo iníliga ilírome júkó. Bilra anilime rió ꞌma baisá raꞌíchale Jobi ꞌyuga

ꞌLiko alué Bilra regá anele: —Onorúgameka waꞌlú aꞌwalí nígame ju, ꞌwe najteme, ¿ꞌlige mueka mayé bilé rió pe apiépiri ꞌla biꞌwígame alawégame ko Onorúgame níriga? ꞌLige Jóbika anele: —Rekó eꞌkarúriga ruyé mué ne níriká pe abisibi ju. Neka ꞌwe aꞌlá machí Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ko, ꞌwe najteme ko, ꞌlige ne níriká pe chibi olianti ka ju ne Onorúgamete, peka chérikáme kachi ne. ꞌLige neka tase animela: “Ju, neka ꞌwe cha síkame rió kétigó, ꞌwe inílime.” Neka tase alarigá animela napurigá ꞌla bijchiá kárélimala suwábaga napu aniání mué. Neka tabilé cheꞌsíkame ju, tabilé chérikáme, ꞌlige abichilubi pe aba alanimela ne senibí bijí bejtega. ꞌLa bijchiá jútugó ꞌwe resí ikime ko jaré alué ralámuli ꞌwe iꞌnílime, neka tabiléchigo resí síkame juko. ’Suwábaga ralámuli ꞌla machiame niru alemi simátikó napuꞌlige simíbalia alué ꞌoro ꞌyamia ꞌlige alué plata ꞌyamia ꞌlige alué uché jaré ꞌwe najteme rejté, ꞌlige tabilé ꞌwesi ꞌla machime niru koche simawa napurigá beniboa churigá ꞌla jebénigame niwa ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga. Aminami pecha cherigá ralibógó alué ꞌwe aꞌlala ꞌnátali ꞌwe aꞌlá machigá naꞌtálime. Pe Onorúgamecho biꞌneli ju ꞌwe aꞌlá benégame ꞌnátaga. Oꞌmaka ꞌwe aꞌlá machiá. Onorúgame ruwí ꞌwe aꞌlá jebénigame nínilisiká, ꞌliko ꞌla nirálime ju Onorúgame ꞌlige tabilé iꞌníliga járilime ju. ’Neka najkí napurigá uché alarigá nímala napurigá ꞌya napuꞌlige ꞌwe nirálime ke ne. Neka senibí guꞌírome kéturu alué ralámuli tabilé nígame. Nobi jípeko ꞌwe gawéliga eꞌtuí ne suwábaga ralámulite, ꞌlige ꞌwe gawéliga eꞌtuí ne alué iꞌnílame ralámulite. ꞌLige alekeri abéchigo sewéturu alué ralámuli alarigá nokachi. ꞌLige alarigá ikiá, Onorúgame tase nejkúranti ka ju. Onorúgame pe resí olá neꞌchí ꞌlige tabilé nejkuri ꞌla tánilichi nejkúrali. ’ꞌLige ne ꞌla guꞌírigeturu suwábaga ralámuli tabilé nígame, neka tabilé siné ꞌyégituru ralámuli, ꞌlige aminami pecha siné cha olame kékó ne alué umugí. Onorúgame ꞌwe aꞌlá machí tase che síkame ko ne. ꞌWe inílame nísaká ne ꞌliko Onorúgame waꞌlú gastigo ꞌyárileke neꞌchí. 376

Neka ꞌwe majame ke Onorúgame ayora mayega ne si alekeri tasiné iníliga ilírome ke ne. ’Neka tasiné korume ke alué enomí. Aminami pecha siné eꞌkali tániko ne alué rayénali ꞌlige tabilé mechá ꞌlige alué eꞌkarúgame tábiri ralámuli newala tabilé ꞌla Onorúgame. Aminami pecha raꞌsá lame kékó ne resí ikichi bilé ralámuli ne saíla. Neka pe najkí napurigá Onorúgame ꞌla ruwimela chonigá aliena resí ikiá ne, peka resí síkame kachi ne. Neka pe ekí raꞌíchali ruimela —anile alué Jobi. Alésíko alué bakiá rió alué Jobi amígola ꞌma pe abisí tabilé che anele alué Jobi, ꞌma umériliru, napugiti alué Jobi abichilubi tabilé chojkila koríligame. 158. Jena ruwimela uché bilé rió neꞌóchaligo alué Jobi (basado en Job 32–37)

ꞌLige uchéchigo bilé rió chojkile alué rió Jobi ꞌyuga raꞌicha. Alueka Eliú anilime nile. Alué rioka tabilé raꞌíchaga ilile alé alué ralámuli raꞌíchachi, napugiti ꞌwe reꞌmalí rió níligame alueka, alekeri pe iꞌkilí ilile buigá, alueka buigá ilile alué uché jarela suwénasa raꞌicha. Alué reꞌmalika ꞌwe ayole napugiti alué Jobi tase inílame koríligame tabilé tase resí ꞌsíkame ꞌlige aminami tabilé ꞌla sébali olao Onorúgame. Abiena ꞌwe ayole alué bakiá rió ꞌyuga napu nile alué Jobi amígola napugiti alueka tabilé ꞌla machíligame jaré raꞌíchali napu rukele alué Jobi. ꞌLiko anile: —Neka tabilé raꞌicha napuꞌlige raꞌíchachi ꞌemi napugiti neka ꞌwe reꞌmalí kame ꞌemi ꞌyuga, ꞌlige pecha alué rió oꞌchéramecho machime júkó, alekeri jípeko ne raꞌichámala. Neka ꞌwe aꞌlá akékuru alué weꞌká raꞌíchali, ꞌlige tase ꞌwesi ꞌemi ꞌla machí tachiri chonigá alakió alué Jobi. Neka suwábaga akékuru alarigá anichi alué Jobi. ꞌLige neka regá animélabá: “Onorúgameka asíriga waꞌlú ju, alueka pecha ꞌwesi umérimalagó rekó asíriga chiba ané. ꞌLige iꞌsínami Onorúgameka majárime júkuru ralámuli napurigá eꞌwámala napurigá Onorúgame najkí. ꞌLige alué Jóbika aniá aníguru tabilé ꞌla ko rekó suwábaga ralámuli eꞌkali tanie Onorúgame, ꞌlige neka ꞌwe aꞌlá machíguru napuꞌlige bilé rió ꞌwe aꞌlá sébali olasa napu najkí Onorúgame, alué rioka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌíromala, ꞌlige aminami tabilé ꞌla eꞌwásaká napu najkí Onorúgame ꞌliko yati gastigáromalachigó. ¿ꞌLáchala bijchiá mayé Jobi tabilé alarigá ko Onorúgame?” ’Tase ꞌla ju napurigá aní Jobi, tase ꞌla nejkúrome koriá aníguru Onorúgame. Onorúgameka pecha ꞌla eꞌwime juko alué ralámuli 377

napu ꞌla néléme ju pe napuꞌlige resí ikiá, alué napu tabilé néléme ju napuꞌlige tabilé resí ikiá. Iligá tase gunaruwa Onorúgame ꞌyuga mué Jobi níriga. ꞌLige neka tase machí chonigá Onorúgame ta abé aꞌwágame gastigario mué, uché rajpé abé aꞌwágame nayulí, resí anechi mué Onorúgame. Neka ꞌla bijchiga aní ye raꞌíchali, Onorúgameka waꞌlú gastigo ꞌyame júkuru alué apiépiri rió taꞌmé ꞌla sébali eꞌwame napu nulá Onorúgame. Onorúgameka alarigá olame ju alué ralámuli napurigá ku ꞌla aꞌrémala alué chátiri ꞌnátali ꞌlige napurigá ꞌla eꞌwámala napu najkí Onorúgame. Onorúgameka asíriga rasigá waꞌlú júkuru, tabilé ꞌwesi machí churigá ꞌnata Onorúgame. 159. Jena ruwimela Onorúgame nejéligo alué Jobi (basado en Job 38–42)

Onorúgame júlale bilé uꞌkí ꞌwe ekégame, ꞌlige Jobi akele alemi uꞌkírale nasípami anime raꞌicha Onorúgame. Regá anele Onorúgame alué Jobi: —Ye ralámulika tase machime ju, ꞌlige suwábaga napu aniání tabilé bijchiá ju. ꞌLige aminami muétiri tabilé ꞌla machí chonigá resí ikiá mué. Mueka tabilé ꞌcho ajtigéturu napuꞌlige newachi ne ye gawí, alekeri mué tase machí tachiri gite newáliga ne ye gawí, ꞌlige alué waꞌlú baꞌwí, ꞌlige alué soꞌpilí, ꞌligé alué suwábaga ajágame. ꞌLige tase aꞌwalí nígame júkuru mué tase napurigá ne. Alekeri tase che aniati kékuru mué ꞌla suériga ruwichi ne. ꞌLiko alué Jóbika regá nejele: —Mueka ꞌwe aꞌlá bijchiga aní, neka tase aminabi raꞌichámala. ꞌLige Onorúgame uchéchigo siné raꞌíchale alé nasípami uꞌkírale, ꞌwe ekégame uꞌkí. Regá anile Onorúgame: —Neka ꞌwe aꞌlá sébali olame ju. ꞌLige aminami neka ꞌwe aꞌlá machí alaꞌsiá ne jipe kulipi, ꞌlige ne ꞌsmíguru napurigá ꞌla semáriga buyámala suwábaga nóchali, suwábaga tábiri jena wijchimoba. ꞌLige Jóbika regá nejele: —Jípeko ꞌwe aꞌlá machíbá ne yati ꞌla sébali olamio mué apiépiri tábiri ꞌla sébali olánilisaká, neka weꞌká eꞌkarúgame raꞌíchale tabilé machigá. Abé ꞌyasi akeme kéturu ne kákobá mué ajtigó, pe iligá tase ꞌme ꞌla sébali machime kéturu ne. ꞌLige jípeko ꞌla sébali machíkuru ne mué alarigá ko, ꞌlige neka pecha peꞌtá anágó mué, alekeri ꞌwe chálá ne alarigá raꞌichasa ꞌwe gawéliga mué.

378

Onorúgame nulele alué baikia rió napurigá meꞌlimela jaré ajágame ꞌLige Onorúgame anele alué Elibasi ꞌwe ayoga ajtigó alué rió ꞌyuga, abiena alué Bilra ꞌyuga, ꞌlige alué Sopari ꞌyuga, napugiti tabilé ꞌla bijchiga raꞌíchaligame churigá ka Onorúgame, tase napurigá alué Jobi. ꞌLige Onorúgame nulele alué bakiá rió napurigá meꞌlimela jaré ajágame napurigá kógiwa Onorúgame, ꞌlige nulele napurigá nulémala alué Jobi napurigá alué Jobi eꞌkali tánimala Onorúgame napurigá Onorúgame ꞌla eꞌkámala alué baikiánika rió. ꞌLige alarigá nokale. Onorúgame uchéchigo siné ꞌwe nígame newale alué rió Jobi ꞌLige Onorúgame pe abé aꞌkinana ku ꞌwe nígame newale alué Jobi, uché rajpé abé weꞌká nígame ꞌlige weꞌká tábiri bujkégame, ꞌlige alésíko alué Jobi gompaniérola ꞌlige alué rijimala uchéchigo ꞌwe aꞌlá semarigá nirale alué Jobi. Uchéchigo siné oꞌchérale uꞌkuchí alué Jobi ꞌkúchila, makué uꞌkuchí oꞌchérale, ꞌlige ꞌwe ganíliga bejtele alué ꞌkúchila ꞌyuga weꞌká bamí.

379

Proverbios 160. Raꞌíchali rejcholi napu osale alué ralámuli Israeli ejperégame ꞌwe machime (Selecciones del libro de Proverbios)

Alué ralámuli Israeli ejperégame nígame nile alué raꞌíchali ꞌwe najtékame napu ꞌwe uneme nile alué raꞌíchali aꞌnigupi ruigá. ꞌLige alué raꞌíchali jaré uchú jena apélichi napu ju rejcholi “proverbio” anilime yolí raꞌíchaga. Aꞌpili rejcholi pe uꞌkabi raꞌíchali ju, alarigá ka tabilé nóchali kame ju beniá. Ye raꞌíchali ka beníliru alué ejtemali Israeli ejperégame. Alué waꞌlula rey Salomoni anilime, Rabí inolá, ꞌwe machime nile, ꞌlige alué rey Salomónika ꞌsile abé weꞌká osá ye raꞌíchali. Alué uché jaré raꞌíchalika osale alué uché jaré rió. Alué rey Salomoni bejtele ꞌwe ꞌya amulí bilé mili bamí taꞌchó ochérachi Esukristo. Capítulo 1 1 Ye

rejcholi ju napu Salomoni osale, Rabí inolá, waꞌlula rey napu nulele ralámuli Israeli mochígame. 2 Osale ye rejcholi bilena osilichi napurigá ꞌwe aꞌlá sébali olagá eꞌwawa alué raꞌíchali, napurigá ꞌla inámapua alué raꞌíchali gepuga oꞌchérame raꞌichálila, 3 napurigá eꞌwawa alué aꞌlala rejcholi. Tabilé chibi nokogá eꞌyénaga, napurigá ꞌwe aꞌlá niraga etewa suwábaga ralámuli, 4 napurigá alué ejtemali tabilé machime ꞌwe aꞌlá sébali machime nímala, ꞌwe aꞌlá námame. 5 Alué napu ꞌwe aꞌlá machime ju, ꞌwe aꞌlá gepume ju ꞌlige alarigá aminabi benime ju, ꞌlige alarigá ꞌwe aꞌlá machigá eꞌyénamala jena wijchimoba. 6 Ye rejchólika ju napurigá ꞌwe aꞌlá inámapua alué raꞌíchali rejcholi napu ruwí alué ꞌwe aꞌlá machime. 7 ꞌWe

aꞌlá machinálime níliká, ꞌwe aꞌlá nirálime júkuru bajchá Onorúgame. 380

Alué tónto ka tabilé nirame ju alué ꞌwe aꞌlala raꞌíchali ꞌwe aꞌlá rejcholi. 8 Mué

reꞌmalí, ꞌwe aꞌlá gepuwa alué rejcholi napu benírame ju mué oꞌnola, ꞌlige tabilé aꞌrewa napu benírame ju mué eyela. 9 Mué ꞌwe aꞌlá sébali olásaká napu aní mué oꞌnola ꞌlige mué eyela, ꞌwe aꞌlá niraga etewa mué uché jaré ralámulite. 10 Alué

ꞌwe cha nokame ralámuli rejóochi, tabilé eꞌwawa napuꞌlige rejóochi. 11 Siné kachi animela: “¡Nabá ramué ꞌyuga! ¡Nabá chigowa ꞌlige meꞌliboa apiépiri ralámuli simáronti!” 12 Alarigá nojkiboa napurigá ꞌsime ju remónisi ralámuli injiernochi oꞌtonáliga. 13 ꞌWe aꞌlá nígame niwa suwábaga tábiri. Bochiawa ramué galila suwábaga napu chigoru. 14 ¡Nabá! Suwábaga ramué ꞌwe aꞌlá nígame niwa enomí. 15 Tabilé simiboa mué reꞌmalí alué ꞌyuga. Simiboa uché bilena boichí. 16 ꞌWe jigá cha nokanáliga. ꞌWe jigá meꞌlináliga. 17 Bilé chulugí bajkime ju alé trámpachi rekó ꞌla eté. 18 Alué ralámuli cha nokame rekame ju alué trampa,

ꞌlige rujsume ju aꞌbopi alé trámpachi. Abéchigo tonto ju meꞌtigá chulugí. 19 Alarigá suwime ju alué eꞌkarúgame tábiri korume. Suwime ju pe eꞌkarúgame tábiri koruka. Capítulo 3 5 ꞌWe

aꞌla niraga naꞌtawa Onorúgame ꞌyuga, tabilé naꞌtawa mué abé benégame ko meꞌtigá Onorúgame.

6 ꞌWe

aꞌlá naꞌtawa Onorúgame ꞌyuga suwábaga nóchali newagá, Onorúgame kame napu oꞌtome ju ꞌwe aꞌlá bowechi. 7 Tabilé naꞌtawa ꞌwe benégame ko mué. ꞌWe aꞌlá nirawa Onorúgame ꞌlige tabilé eyéniga alué cha nokame ꞌyuga. 381

8 ꞌLige

alarigá ka ꞌwe aꞌlá sébali rió nímala mué, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga einámala mué.

9 ꞌWe

aꞌlá unewa suwábaga alué tábiri napu nígame ju mué napurigá najkí Onorúgame, ꞌlige ꞌwe aꞌlá nirawa Onorúgame bajchá rakégame echerúgime kógiga. 10 ꞌLige alarigá ꞌla weꞌká ꞌwímala ꞌemi, ꞌlige rekoa ka bochímala goꞌame. 11 Tabilé

nejépua mué reꞌmalí napuꞌlige ꞌla ruwichi Onorúgame, tabilé ayowa napuꞌlige Onorúgame gastigo nejichi. 12 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá ruyeme ju alué napu ꞌwe aꞌlá galé, napurigá bilé oꞌnó ꞌwe aꞌlá ruyeme ju boꞌné inolá. 13 ꞌWe

aꞌlá ganílime ju alué rió napu benile alué rejcholi, ꞌlige ꞌma ꞌwe rejchirúgame ju. 19 Onorúgame newale gawí ꞌwe aꞌlá machigá, abiena newale rewagá ꞌwe aꞌlá machigá. Onorúgame ꞌwe aꞌlá machime ju napurigá maꞌchínimala baꞌwí bilena bajichi, ꞌlige aminami ꞌwe aꞌla machime ju napurigá baꞌichímala. Capítulo 6 20 Mué

reꞌmalí, ꞌwe aꞌlá eꞌwawa alué nulalí rejcholi napu mué oꞌnola beniri, tabilé weꞌkuawa napu beniri mué eyela. 21 Nabí naꞌtawa alué rejcholi. 22 ꞌWe aꞌlá sébali nejkúrimala alué rejcholi ichúrimi eyénachi mué. ꞌWe aꞌlá sébali nejkúrimala gojchigá boꞌígichi mué, ꞌlige napuꞌlige mué busasa, mué naꞌtámala alué rejcholi. 23 ꞌLa

bijchiá ju alué nulalí ꞌlige rejcholi, alueka ju napurigá bilé lámpara rajérigame, ꞌla ruyame ju churigá eꞌyénawa ꞌwe aꞌlala bowechi. 24 ꞌWe aꞌlá nejkúrimala napurigá tabilé ꞌyuga gojchimela mué bilé mukí aꞌpiépiri rió ꞌyuga gojchime, ꞌlige napurigá tabilé eꞌwímala mué alué mukí ꞌwe semati raꞌíchachi. 382

25 Tabilé

najkigá etewa alué mukí, ꞌlige tabilé eꞌwiwa ꞌwe eꞌnénachi.

26 Alué

mukí aꞌpiépiri rió ꞌyuga gojchime pe bilé baní meka sime ju, bilé mukí gunégame ka napu seꞌnú rió eꞌnéname ju ꞌyuga gojchimea seꞌwinátiri ꞌnátame ju, abéchigo resí ꞌsime nímala.

27 Alué

rió napu naꞌyame ju boꞌné sulálachi ꞌma rajamela alué rió oꞌpáchala. 28 Bilé rió simírasa amoba rekeka alué sawí rajame mochígichi, ꞌma rajimela ralala. 29 Alarigá ju bilé rió bilé mukí ꞌyúgame ꞌyuga gojchisá. Tabilé arigá rejpímala tabilé nareka bilé gastigo. 30 Tabilé

ꞌwésite ꞌla niraga etewa bilé rió chigome rekó chigome ke eꞌluíka. 31 ꞌLige rewisuga chigoa chukúgachi, weꞌká najtétamala, suwábaga nejímala napu nígame ju. 32 Tabilé

ꞌla ꞌnátame ju alué napu ꞌyuga gojchime ju alué mukí gunégame. Alué rió pe boꞌnepi resí ikime ju. 33 ꞌWe resí ikimela choꞌniá ꞌlige chibi anilía, nabí chijunámala, tabilé siné weꞌkuámala. 34 Alué mukí gunala ꞌwe enowélame nímala, tabilé naꞌtemámala alué rió gastigaria. 35 Tabilé narémala alué mukí gunala napuꞌlige alué rió najtétinilichi, rekó eꞌkarúgame ꞌyalíe, tabilé raꞌsálagá asimela. Capítulo 9 8 Tase

neꞌochawa alué ꞌwe inílame, abéchigo ayómala mué ꞌyuga. Abé aꞌlá ju neꞌochalia alué ꞌwe aꞌlá machime, alueka abéchigo ꞌla niraga etémala mué.

383

Capítulo 10 1 Bilé

reꞌmalí ꞌwe aꞌlá machime ꞌwe raꞌsálárime ju oꞌnola, bilé reꞌmalí tonto ꞌwe chalárime ju boꞌné eyela.

4 Bilé

rió taꞌmé ꞌwe nóchame nabí tabilé nígame ju goꞌame. Bilé rió ꞌwe nóchameka ꞌwe nígame ju goꞌame.

5 Alué

napu masana ꞌwime ju napuꞌlige ꞌwílichi ꞌwe aꞌlá machime ju. Alué napu gojchime ju ꞌwílichi, tabilé najtétilime ju.

9 Alué

rió napu tabilé cheꞌsika oyame ju tabilé majaga enámala. Alué rió napu ꞌwe chaꞌsika oyame ju ꞌwe majaga eyenámala, ꞌlige ꞌwe resí ikimela. Capítulo 12

1 Alué

napu ꞌwe beninálime ju alueka ꞌla gepume ju napuꞌlige ꞌwe aꞌlá ruilía. Alué napu tabilé gepume ju ꞌwe aꞌlá ruilía, alueka napurigá pe bilé tonto ju.

20 Alué

ralámuli napu cha nokinálime ju tabilé siné ganíliga mochímala nabí ꞌnata mochime ju ꞌyégali ruimea. Alué rió ꞌwe aꞌlá rejcholi nejime alueka ꞌwe ganíliga ajtime ju. Capítulo 13

7 Jaré

rió ꞌwe nígame korime ju, nobi tabiléchigo nígame júkó. Jaré rió tabilé nígame korime ju, nobi ꞌwéchigo nígame júkó.

20 Alué

napu eyéname ju ꞌwe machime ꞌnátaga ꞌyuga, alueka ꞌwe aꞌlá machime nímala. Alué napu eyéname ju tonto ꞌyuga, alueka tabilé machime nímala. 384

24 Bilé

rió tabilé gastigárime boꞌné inolá, alueka tase naꞌtemame júkuru boꞌné inolá. Alué rió naꞌtemame nísaká boꞌné inolá, ꞌliko yati gastigárimala pe seꞌwiná sisa napurigá tabilé seꞌwiná ꞌsime nímala. Capítulo 14

15 Bilé

rió tase ꞌla ꞌnátame pe apiépiri raꞌíchali bijchígame ju, ꞌlige alué rió ꞌwe ꞌla rejchirúgame ka, alueka napusí ꞌma ꞌla etesa, aꞌlige kulí bijchígame ju alarigá ko bilé raꞌíchali.

29 Alué

napu ꞌla kilí ꞌnátame ju, ꞌwe aꞌlá benégame ju, ꞌlige tabilé yati ayome ju. Alué napu yati ayome ju peꞌtá chibi anilía, ꞌliko maꞌchí nérélimala pe tabilé ꞌla ꞌnátame ko alué rió. Capítulo 15

1 Bilé

rió ꞌwe ayosa mué ꞌyuga, tase ayóniga raꞌichawa alué rió ꞌyuga, ꞌla kilí suériga raꞌichawa alué ꞌyuga. Ayóniga raꞌichasa mué alué rió yuga, ꞌliko abéchigo ayómala.

3 Onorúgame

bochígimi eꞌnegá ajtime ju, eꞌnegá ajtime ju alué ꞌwe chátiri ralámuli ꞌlige abiena alué ralámuli ꞌwe aꞌlá.

16 Abé

ꞌla ju tabilé nígame níriga ꞌwe aꞌlá nirame níriga Onorúgame. Bilé rió ꞌwe nígame napu tabilé nirame ju Onorúgame tabilé ꞌla rió ju Onorúgame níriga.

17 ꞌLacha

nímalawé rekó ꞌla akasí saꞌpala goꞌyá peka ꞌla ganíliga goꞌyae. Abé ꞌla ju pe gilibacho goꞌyá ꞌwe aꞌlá ganíliga. 385

32 Alué

napu tabilé ꞌla gepume ju napuꞌlige neꞌochalia, alueka tabilé ꞌla námame ju. Alué napu ꞌwe aꞌlá gepume ju napuꞌlige neꞌochalia, alueka abé aꞌlá námame ju. Capítulo 16

1 Bilé

rió ꞌnátame ju eꞌkarúgamea tábiri newamia tabilé ꞌla sébali olame ju tabilé guꞌírasaká Onorúgame.

2 Suwábaga

napu sime ju bilé rió, ꞌwe aꞌlá sébali olame kolá. Onorúgame ka ꞌwe aꞌlá sébali machí tachiri aꞌlá ko ꞌlige tachiri tabilé aꞌlá ko.

6 Onorúgameka

ꞌwe ꞌla eꞌkame ju alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla galegá eteme ju uché jaré. Bilé rió ꞌwe aꞌlá nirame nisa Onorúgame tabilé chaꞌpimela alué chátiri bowé.

18 Alué

ralámuli ꞌwe gunarume ka pe buigá mochime kárékuru alué resiti raweli. Alué ralámuli ꞌwe riólame ka pe boꞌibámala jami eyénaga. Capítulo 17

15 Alué

ꞌwe cha nokame tabilé naresa bilé gastigo, ꞌlige alué tabilé cha nokame gastigo naresa, suwábaga ye tabilé galeme ju Onorúgame.

17 Alué

napu ꞌwe galeme ju boꞌné amígola, alueka guꞌírime ju napurigá bilé baꞌchirúgame niraga, napuꞌlige ꞌwe resí nílichi alué boꞌné amígola.

28 Bilé

rió tonto tase weꞌká raꞌíchame, alueka ꞌwe benégame kárékuru ꞌnátaga.

386

Capítulo 18 2 Alué

tonto tabilé gepúnilime ju napulige ruyechi uché jaré ralámuli, pe ꞌwe ruwime ju napu boꞌné benégame ju. Capítulo 19

8 Alué

napu ꞌwe aꞌlá benime ju, alueka ꞌwe aꞌla sébali olame ju napu bení. ꞌWe galeme ju boꞌné alawala, ꞌlige ꞌwe aꞌlá rewame ju semati raweli. Capítulo 20

1 Alué

bajílime rekútame ꞌwe chátiri ju, bilé rió ꞌwe bajime pe tonto neraga raꞌíchame ju, ꞌlige pe naꞌáwali oꞌwíname ju bajisa. Bilé rió ꞌwe rekulí, alueka tabilé ꞌla ꞌnátame ju.

3 ꞌWe

aꞌlá ju bilé rió tabilé nejkome nisa, pe tonto ka ꞌwe nejkome ju. 4 Napuꞌlige sébachi echiachi, bilé tónto ka tabilé echame ju. Napuꞌlige ꞌwílichi, alué tonto ka simime ju ꞌwímia, tabiléchigo iꞌteko ꞌwílime, pecha echáligame. 11 Napu

ꞌsime ju bilé reꞌmalí, aꞌlá machirume ju ꞌwe aꞌlá reꞌmalí ko o tabilé aꞌlá reꞌmalí ko.

22 Tase

che oliame ju bilé rió cha ꞌsisa mué ꞌyuga, buwewa napurigá Onorúgame ꞌla gatémala alué rió ꞌyuga. Pe boꞌné Onorúgame ꞌla machí alarigá olamio alué rió. Capítulo 22

2

ꞌLige najtepasa bilé rió ꞌwe nígame ꞌlige bilé rió tabilé nígame, naꞌtámili ju mué Onorúgame newáliga okánika.

6 Aꞌlá

rejcholi ꞌyawa alué towí jipe mochígame, ꞌlige ꞌma oꞌchérame ka, ꞌwe aꞌlá jirétimala alué rejcholi. 387

Capítulo 24 29 Tase

aniboa: “Cha olámala ne chigó napurigá ꞌsile neꞌchí ꞌyuga. Alarigá olámala ne chigó.” Capítulo 25

6 Tase

bajchami asiame júkuru napu mochí alué eꞌwélala. Siné kachi nawámala kérépukué bilé rió abé najtékame meꞌtigá mué, ꞌlige alué napu nulame ju alé bujémala napu ajtí mué. Iligá pe buwigá asiame júkuru, boꞌné animeli júkuru alué napu nulame ju alé najkisáká boꞌné napurigá alé asiboa. Alarigá ꞌla tase chijunámala mué.

16 Napuꞌlige

rewisá mué melalo seꞌwalí baꞌwila alé jami, tase waꞌlú goꞌpoa, pe naiyúpua waꞌlú goꞌsuga.

17 Tase

aꞌkuepi einawa alué uché bilé rió alé mué bejtélachi aꞌbemi bejtégame, pe najsinámala aꞌkué etega.

21 Mué

saíla ꞌwe eꞌlowichi, kógiwa goꞌame, ꞌlige ꞌwe balámichi, ꞌyawa baꞌwí. 22 Alarigáká chijunámala alué ralámuli ꞌlige alarigá waꞌlú ꞌwe sematiri raweli ꞌyawa mué Onorúgamete. 24 Abé

ꞌla ju bejtega asiruga biꞌneli bilena resochí, tase bejtega asiruga bilena waꞌlú galichí bilé mukí ꞌwe neꞌome ꞌyuga.

25 Alué

raꞌíchali ꞌwe aꞌlala napu seba alé ꞌnaka mejkáká, alueka ju napurigá alué baꞌwí rulágame bajilia napuꞌlige ꞌwe balámaká sebásiga.

388

Capítulo 26 9 Bilé

rekulí tabilé ne nílime ju soꞌyá, ꞌlige bilé tonto tabilé námame ju bilé rejcholi.

20 Napusí

igú suwisá, aꞌlige kulí choꞌime ju naꞌí. Napusí suwibasa alué raꞌíchali ꞌyégali, aꞌlige kulí suwíbame ju naꞌáwali. Capítulo 27

1 Tase

gunaruga raꞌichawa napu nochámala mué mélénala rawé napugiti pecha machirua chukumeo aleké melénala rawé.

2 Abé

aꞌla ju uché jaré ralámuli ruyesa mué ꞌwe aꞌlá semátiri nóchali newáligo, tase mué boꞌné inoga.

23 ꞌWe

aꞌlá repúpua mué bukula boꞌá ꞌlige chibátiri, ꞌwe aꞌlá néeléwa suwábaga alué mué bukula.

26 ꞌLiko

ꞌla nerúlimala boꞌsiki gemá newalime, ꞌlige chibá ralinesa ꞌla ralimela mué bilé wasá.

27 ꞌLige

ꞌla nerúrimala chibá rechila napurigá bajímala ꞌemi ꞌkúchila ꞌlige suwábaga ꞌemi ꞌyuga nóchame. Capítulo 28

9 Bilé

rió tase eꞌwasa Onorúgame nila rejcholi ꞌliko Onorúgameka tase ꞌla guꞌírimala rekó alué rió ꞌwe tachi nejkúrali Onorúgame.

26 Bilé

tonto bijchígame ju boꞌné naꞌtálila. Alué napu ꞌwe aꞌlá eꞌwame ju rejcholi, alueka ꞌwe aꞌlá semátiri raweli narémala.

389

Capítulo 29 25 Alué

majuí pe napurigá bilé trampa ju, bilé rió napu ꞌwe aꞌlá ꞌnátame ju Onorúgame ꞌyuga, alueka tabilé majámili ju. Capítulo 30

5 Suwábaga

Onorúgame raꞌichálila ꞌwe aꞌlá sébali ju. Onorúgame ju napu suwábaga tebume ju alué napu ꞌwe aꞌlá bijchígame ju Onorúgame raꞌichálila. Capítulo 31

8 Eꞌwele

raꞌichawa guꞌíriga alué napu tabilé nemime ju boꞌné, ꞌlige guꞌíriwa alué tabilé nígame. Bilé mukí ꞌwe ꞌla repume galí ꞌlige ꞌwe ꞌla repume a ꞌkúchila ꞌlige ꞌwe ꞌla naꞌtemame boꞌné gunala

10 Bilé

mukí ꞌwe aꞌlá ꞌwe nóchali kame ju rewiyá, abéchigo najteme ju meꞌtagá alué rejté ꞌwe semati, ꞌwe najteme. 11 Alué gunala ꞌwe aꞌlá machime ju ꞌwe aꞌlá sébali olame ko, ꞌlige tabilé tábiri resí lame ju alué rió. 12 Nabí rawé ꞌyame ju boꞌné gunala napu ꞌwe aꞌlá ju, tabilé ꞌyame ju napu tabilé aꞌlá ju. 13 Simime ju ꞌyáamia boꞌsiki ꞌlige chiní ꞌwe aꞌlala, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga newame ju gemá ꞌlige oꞌpacha. 14 ꞌWe mejká simime ju nolamia goꞌame napurigá bilé barko goꞌame murume, 15 Bijí taꞌchó cheꞌlachi asísime ju, ꞌlige ꞌyame ju goꞌame boꞌné ꞌkúchila, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ruyeme ju chonokimeli ko alué boꞌné ꞌyuga nóchame. 16 ꞌWe aꞌlá eꞌneme ju bajchá bilé wasá ꞌlige abé iꞌlibeko ralame ju, aleké enomite napu mele ꞌyabé, echimea weꞌká iꞌwilí ꞌuba anilime. a Ebreo raꞌichálila, aꞌpili bersíkulo (31:10-31) chojkime ju bilé osilí (letra) napu ju “alfabeto ebreo,” napu ju bilé iliá na oká osilí (letra).

390

17 Aꞌwágame

nóchame ju ꞌlige alué sekala ꞌwe aꞌwágame ju napurigá nochámala. 18 ꞌWe aꞌlá tebume ju boꞌné nila nóchali, napurigá ꞌwe aꞌlá semáriga gainámala alué nóchali, ꞌlige weꞌliko rukó si nóchame ju. 19 ꞌLige boꞌné sekálate newame ju kaboli. 20 Nabí ꞌwe aꞌlá guꞌírime ju alué tabilé nígame ꞌlige alué napu ꞌwe resí la. 21 Tabilé majame ju rekó waꞌlú gepagé, napugiti suwábaga alué ꞌkúchila ꞌwe aꞌlá oꞌpáchigime kame napachótiga. 22 Boꞌné sime ju newá gemá, ꞌlige ꞌwe aꞌlá oꞌpochátime ju chiní abé najteme. 23 Alué gunala ꞌwe aꞌlá machirume ju bochígimi weꞌká riógichi, ꞌlige alueka ajtime ju napu mochime ju alué eꞌwélala nulame. 24 Alueka newame ju iꞌweli oꞌpacha ꞌlige wajsíbala ꞌlige ralineme ju bilena tiéntachi. 25 ꞌWe aꞌlá niraga etélime ju, tabilé majame ju chukumeli ko melénala. 26 ꞌWe aꞌlá benegá raꞌíchame ju, ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga benírame ju. 27 ꞌWe aꞌlá eꞌnegá ajtime ju suwábaga nóchali boꞌné bejtélachi, ꞌlige tabilé siné goꞌyame ju napu tabilé mele. 28 Boꞌné ꞌkúchila ꞌlige gunala ꞌwe aꞌlá galeme ju, ꞌlige alué gunala aneme ju alué mukí: 29 “Weꞌká

umugí mochí ꞌwe aꞌlá nóchame, mueka meꞌtigá abéchigo nóchame ju suwábaga alué chejaré umugí umériga.” 30 Bilé mukí ꞌwe chiꞌmame tabilé nabí chiꞌmame ju, ꞌlige tabilé machirume ju tachiri ꞌnata boꞌné. Bilé mukí napu ꞌwe aꞌlá nirame ju Onorúgame, ralámuli ꞌwe aꞌlá raꞌichámili ju alué olagá. 31 ꞌWe aꞌlá raꞌichawa alué mukí olagá bochígimi riógichi, ꞌlige alé napu mochí alué eꞌwélala nulame abiena ꞌwe aꞌlá raꞌichawa suwábaga napu nóchale alué mukí. Pe ekí raꞌichama ne. Waꞌlú cheliérabá.

391

Salmos 161. Naosa makué na bilé salmo Jena machimela ꞌemi ye osilí Salmo rewégame. Salmo aniame ju “alabanza” yolí raꞌíchaga. “Alabar a Dios” aniame ju ꞌwe aꞌlá suwériga raꞌichálime Onorúgame olagá. Jena Bíblichi nerú 150 salmo. Ramué pe 41 salmo raꞌichawa. Alué waꞌlúla rey Rabí osale weꞌká alué salmo ꞌwe ꞌyako amulí baikiá mili bamí. Osale jaré salmo siné kachi napuꞌlige ꞌwe seweka eyénale, o siné kachi ayoga asale, o siné kachi ꞌwe raꞌsálagá eyénale. Iꞌsínami tánile nejkúrali Onorúgame. Iꞌsínimi tánale napurigá gastigo ꞌyámala Onorúgame alué cha nokame ralámuli. Weꞌsá cheliera ꞌyale Onorúgame guꞌírigoriká. ꞌWe ꞌyako wikarálime nile alué salmo. Jípeko ꞌma tabilé machiá churigá níliga alué wikarálime.

392

Salmo 1 Jena ruwimela churigá ejperégame ka ralámuli ꞌla Onorúgame oyérame ꞌlige chukime ko alué ralámuli tabilé oyérame Onorúgame 1 Onorúgame

ꞌwe ganíliga eté alué rió napu tabilé oyérame ju alué cha nokame ralámuli raꞌichálila, ꞌlige napu tabilé oyérame ju alué cha nokame ralámuli Onorúgame gawélime, 2 alué napu ꞌwe aꞌlá eꞌwame ju napu Onorúgame nulá, napu rawemi ꞌlige rukomi ꞌwe ꞌnátame ju tachiri ka napu nulá Onorúgame. 3 Bilé rió ꞌwe aꞌlá oyérame Onorúgame, alueka napurigá rojá ju gomichi echirúgame, ꞌwe semáriga ꞌyame ju echisuga, ꞌlige ꞌwe aꞌlá rakeme ju, tabilé siné wakíbame ju sawala. Alarigá ju bilé rió nochálila alué ꞌwe aꞌlá oyérame Onorúgame. Suwábaga nóchali napu nocha alué rió ꞌla semáriga maꞌchíname ju.

4 Tabilé

alarigá ju alué ꞌwe inílime ralámuli, napugiti alué cha nokame ralámulika napurigá sunú saꞌnagala pe alarigá kárékuru alué. Aꞌwágame ekame ju ꞌlige tabilé nóchali olagá oꞌtome ju, alué saꞌnagá. 5 Onorúgame waꞌlú resítiri raweli ꞌyámala alué cha nokame ralámuli. Alekeri tabilé cherigá sebámala alé napu sébame ju alué tabilé cha nokame ralámuli. 6 Onorúgameka ꞌwe ꞌla repume ju alué ꞌla aꞌká ralámuli, ꞌlige alué ꞌwe inílime ralámulika waꞌlú resítiri raweli ꞌyámala.

393

Salmo 2 Jena ruwimela Onorúgame ꞌyáligo nóchali bilé rió 1 ꞌEmi

ralámuli tabilé bijchígime Onorúgame raꞌichálila, napuíme ju bijchígiga alué chátiri raꞌíchili. Napu ꞌemi bijchigi alué chátiri raꞌíchili, alueka tabilé siné ꞌla maꞌchínamala. 2 Suwábaga alué eꞌsélikame bochígimi wijchimoba mochígame oꞌmaka ka sairámala Onorúgame, ꞌlige sairámala alué napu Onorúgame ꞌyálige bilé nóchali a napurigá nochámala waꞌlula niraga,  ꞌlige regá anime ju: 3 “ꞌMa tabilé eꞌwiwa ramué Onorúgame nila raꞌíchili, ꞌlige tabilé eꞌwiwa nulachi Onorúgamete ꞌyárigame nóchali.” 4 ꞌLige

Waꞌlula Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame ka, alueka pe achimela alué raꞌíchili ajkigá ꞌlige pe gawélimala suwábaga alué eꞌwélala. 5 ꞌLige aꞌwágame raꞌíchaga majáramala, ꞌlige ayóniga regá anémala: 6 “ꞌMa ajchá ne alué waꞌlula nulame alé Rusaleni, b alé napu sébame ju weꞌká ralámuli iwérali tánimia neꞌchí.” 7 Ne

waꞌlula nulame napu nóchili ꞌyárigame ju Onorúgamete ruwimela churigá ané neꞌchí Onorúgame. Onorúgame regá anéturu neꞌchí: “Jípesíko ꞌla ne inolá ju mué. c Jípeko mué oꞌnola ju ne.  8 Neꞌchí tániwa napurigá nejímala ne suwábaga gawí napu echilú ju jena wijchimoba, ꞌlige neka yati nejímala napurigá mué niga asimela alué gawí. 9 ꞌLige mueka aꞌwágame wejpisoka lúmala suwábaga alué cha nokame ralámuli, alésíko ꞌma tabilé che ikisá níliga ejtebímala.” 10 Suwábaga

ꞌemi eꞌwélala ꞌlige napu ekí nulame niru weꞌkaná jena wijchimoba, ꞌwe ꞌla ꞌnátaga gepusi ye raꞌíchili, ꞌlige ꞌla námaka ejtebiwa.

a 2:2 Eꞌnesi Hechos 4:26. b 2:6 Alé rabó napu ju Sioni peba alé Rusaleni ju. c 2:7 Eꞌnesi Hechos 13:33, Ebreos 1:5.

394

11 ꞌWe

ꞌla raꞌsálagá ꞌwe aꞌlá niraga tániwa iwérali Onorúgame ꞌlige ꞌwe ꞌla ꞌnátaga. 12 ꞌWe aꞌlá sébali oyériwa Onorúgame senibí napurigá tabilé ayómala, napurigá tabilé che ikimela ꞌemi boichimi eꞌyéniga. Abiéniko niraga ayome ju Onorúgame, alekeri ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga. ¡Onorúgame ꞌwe aꞌlá niraga eté suwábaga alué ralámuli napu ꞌla Onorúgame tánime ju napurigá repúpua!

Salmo 3 Jena ruwimela Rabí tániligo Onorúgame napurigá guꞌírimala (Rabí osale ye wiká napuꞌlige najátilia boꞌné inolate napu Absaloni anilime nile. Absaloni najátale boꞌné oꞌnola meꞌlimea.) 1 Mué

Onorúgame, aminacho weꞌká gayena alué ralámuli tabilé ꞌla galegá eteme neꞌchí. 2 Weꞌká ralámuli ju napu aní: “Onorúgameka tabilé guꞌírimala alué Rabí.” 3 Nobi mueka ꞌwéchigo ꞌla guꞌírame juko neꞌchí napurigá alué ralámuli cha nokame tabilé meꞌlimela neꞌchí, mueka ꞌwe aꞌlá niraga eté neꞌchí, ꞌlige iwérali ꞌyame ju mué neꞌchí. 4 Neka

aꞌwágame sinaka tánime ju napurigá nejkúrimala mué Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka yati nejkúrame ju alé rabó Sioni anilichi asagá, alé rabó napu iwérali tánime ju ralámuli Onorúgame. 5 Gojchime ju ne ꞌlige ꞌwe ꞌla asísime ju ne melénala ꞌwe ꞌla ganíliga napugiti Onorúgameka senibí ꞌwe ꞌla repume kame neꞌchí. 6 Neka tabilé majá alué weꞌká sairúgame napu neꞌchí meꞌlinalia mochí jemi aꞌbemi noligá napu ne ajtí rekó weꞌká mili ke. 7 Mué

Onorúgame, ꞌwe ꞌla guꞌiri neꞌchí napurigá tajché olawa ne alué cha nokame ralámulite. Mué ꞌsímala wejpisoa banalá suwábaga alué ralámuli tabilé galeme neꞌchí. 395

a

Mué ꞌsímala gajpona alué ꞌwe inílime ralámuli ramalá.  8 Mué

Onorúgame, mué ju alué cha nokame ralámuli mabume napurigá tabilé che olawa ramué. ꞌWe aꞌlá semáriga guꞌíriwa alué ralámuli napu mué wanápale napurigá mué oyérame nímala.

Salmo 4 Jena ruwimela ꞌwe ꞌla bijchígilime ko ꞌwe ꞌla nejkúrame ko Onorúgame (Ye wiká Rabí osale ꞌwe ꞌya, ꞌlige ꞌyale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme. Weꞌká rabeli tégame rabisime nile.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, mué napu repume ju neꞌchí napuꞌlige resí olánilichi neꞌchí alué neꞌchí saíla, ꞌla guꞌíriwa neꞌchí napuꞌlige nejkúrili tachi ne. Mué Onorúgame napu neꞌchí guꞌírale ꞌyabé napuꞌlige ꞌwe resí nilia ajtígichi ne, ꞌwe aꞌlá naꞌtemápua neꞌchí ꞌlige ꞌwe aꞌlá gepuwa napuꞌlige nejkúrili tachi ne.

2 ꞌEmi

napu ꞌwe najtékame nóchili nígame korí ꞌemi aꞌboi, ¿chiéniko aꞌréwarágo neꞌchí gawelia?, ¿chiéniko aꞌréwarágo alué ꞌyégali raꞌíchali oyeria, alué raꞌíchili tabilé nejkúrame? 3 ꞌWe aꞌlá machigá mochiwa Onorúgameka ꞌwe aꞌlá niraga eté alué rió napu ꞌwe aꞌlá oyérame ju Onorúgame. ꞌWe aꞌlá machigá mochiwa ꞌwe ꞌla akeme ko Onorúgame napuꞌlige aꞌwalí tachi ne. 4 ꞌWe majawa chátiri nóchili olagá, ꞌlige ꞌma tase aminabi iꞌníliga járowa. Rukó napuꞌlige ꞌma okomia, ꞌma iꞌkilí biꞌtigá, ꞌwe aꞌlá naꞌtawa pala ꞌla ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga eꞌyéname ka ꞌemi aꞌboi. 5 Ajágame meꞌagá nejiwa Onorúgame eꞌkali tániga ꞌla napurigá nulá boꞌné. ꞌWe aꞌlá bijchígiwa ꞌla nejkúrame ko Onorúgame. a 3:7 Rabika tániga anile Onorúgame napurigá resí olámala alué tabilé aꞌká ralámuli napurigá tajché olawa alué ralámulite.

396

6 Weꞌká

ju ralámuli regá ꞌnátame: “¿Chieri ꞌnalina abé aꞌlá nejkúramalawé?” ¡Mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá maꞌchíriwa ramué ꞌwe aꞌlá naꞌtemao mué! 7 Mué Onorúgame, mueka ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírituru neꞌchí, ꞌlige neka asíriga raꞌsálagá ajtí ꞌlige ganíliga meꞌtagá alué ralámuli napu ꞌwe nígame ju alué uba (uꞌlí) baꞌwila pee aꞌwágame newárigime ꞌlige riꞌligó. 8 ꞌWe

aꞌlá ganíliga gojchime ju ne. Mué ꞌwe aꞌlá ꞌnátali ꞌya neꞌchí napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga gojchimela ne tabilé weꞌká ꞌnátaga.

Salmo 5 Jena ruwimela Rabí aꞌwalí tániligo Onorúgame (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya ꞌlige ꞌyale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme ꞌlige jaré ralámuli chuꞌate buchugá rabisime nile.) 1-2 Mué

Onorúgame neꞌchí nuleme, ꞌwe ꞌla gepuwa napuꞌlige resí níliga tachi ne nejkúrili, ꞌlige yati guꞌíriwa ne. Neka pe muecho tánime ju iwérali.

3 Neka

senibí beꞌá tánime ju iwérali mué napurigá nejkúrimala mué suwábaga nóchili, ꞌlige buweme ju ne napusí ꞌma ꞌla nejkuri mué. 4 Mueka tabilé galeme ju cha nokagá eꞌyénachi ralámuli. Alué iꞌnílame ralámulika tabilé sebámala alé napu ajtí mué. 5 Aminami alué ꞌwe gunarume ralámuli tabilé cherigá sebámala napu mué ajtí. Mueka ꞌwe gichime ju alué inílime ralámuli, alué napu pe chibi nokogá eꞌyéname ju. 6 Mueka tabilé eꞌwime ju alué ꞌyégame ralámuli, ꞌlige ꞌyégiga bujeme ju tábiri alué uché jaré ralámuli nila, ꞌlige meꞌagá járome alué uché jaré ralámuli. 7 ꞌLige neka ꞌla bajkime ju alé mué galílachi, mueka ꞌwe ꞌla naꞌtemame neꞌchí, ꞌlige ꞌwe ꞌla mué oyériga ꞌwe tánime ju ne iwérali mué Onorúgame. 397

8 Mué

Onorúgame, ꞌwe weꞌká ju ne saíla, ꞌwe aꞌlá bowechi oꞌtoboa ne. ꞌWe ꞌla ruyewa ne napu mué najkí. 9 Alué inílime ralámulika tabilé ꞌla bijchiga raꞌíchame ju, alué ralámulika pe chibiyeti ꞌnátame ju. Alué ralámuli chátiri raꞌíchame ju napurigá remónisi, pe alarigá ju, a ¡ꞌlige pe ꞌyégili raꞌíchili buyame ju alué chuꞌálachika! 10 Mué

Onorúgame waꞌlú resiti raweli ꞌyawa alué ralámuli cha nokame. Aꞌrewa napurigá resí ikimela chátiri beníriga eꞌyéname kame alué weꞌká ralámuli. ꞌMabuwa alué ralámuli cha inílame kame, ꞌma sayega raꞌicha mué ꞌyuga. 11 Mué oyérame ralámulika, alueka ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélasa ꞌla képá alué ralámuli napu mué oyérame ju. ꞌWe ꞌla ganíliga wikarasa ꞌla képá napugiti mué ꞌwe ꞌla semáriga nejkúrimempá. Alué ralámuli napu ekí ꞌwe ꞌla nirá mué ꞌwe raꞌsálagá mochí. 12 Mué Onorúgame ꞌwe ꞌla guꞌírame ju mué alué ralámuli napu pe muecho oyérame ju, ꞌlige ꞌwe ganíliga repume ju mué alué ralámuli.

Salmo 6 Jena ruwimela churigá tánilime ka nejkúrili Onorúgame napuꞌlige ꞌwe resí kachi (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya. Osele alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme weꞌká rabeli osánó tégime rabisime.) 1 Mué

Onorúgame, tase neꞌochawa neꞌchí napuꞌlige ayoa mué neꞌchí ꞌyuga. Tase resí olawa neꞌchí napuꞌlige ꞌwe charigá ayoa mué neꞌchí ꞌyuga. 2 ꞌWe naꞌtemápua neꞌchí, ꞌma tabilé aꞌwalí iní ne. Ku saꞌwawa neꞌchí, a 5:9 Eꞌnesi Romanos 3:13.

398

ꞌwe nayua ajtí ne bochígimi saꞌpachí noli pe ꞌáwalia ajtí ne. 3 Tabilé che ikisá nili ne, ꞌwe ꞌáwalia ajtí ne majá, ꞌlige mueka, ¿chiéniko nejkúrimiligó? 4 Ku

ꞌwe aꞌlá néléwa neꞌchí, tase aꞌrewa napurigá mukumela ne alawala. Mueka ꞌwe naꞌtemame kame neꞌchí. 5 Ralámuli suwígameka pecha nélémalago mué. ¿Chieri ꞌla ganámalawé mué wikaria ꞌma suwisá? 6 ꞌMa resibá ne nalaka. Senibí rukó nalá ne chalagá. ꞌWe saꞌmime aꞌreme ju ne moꞌsobeta ne oꞌkiálate. 7 ꞌMa tabilé maꞌchili ne, cha bajágame busega ajtigame ne, cha senibí nalame ne, cha weꞌká kame ne saíla. 8 Seꞌwí,

chajkena simasi suwábaga ꞌemi cha nokame ralámuli, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá akéguru ne nalachi resí níliga. 9 Onorúgameka aké neꞌchí nejkúrili tachi ne, ꞌlige alueka ꞌla eꞌwámala napu ne taní. 10 Suwábaga ne saíla asíriga chijúniga ejtebímala ꞌlige ꞌwe majaga, yati niraga júmisimala.

Salmo 7 Jena ruwimela ꞌwe ꞌla nejkúrame ko Waꞌlula Onorúgame ꞌla tánisiká napurigá nejkúromala (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya seweka asagá napuꞌlige bilé rió nawale nejkomia sairúgame gainasa.) 1 Mué

Onorúgame, neka ꞌwe ꞌla bijchígime ju ꞌwe ꞌla nejkúrame ko mué. Tabilé aꞌrewa alué cha nokame ralámuli napurigá chaꞌpimela neꞌchí resí olamia. 2 Alué ralámulika napurigá bilé mawiyá alarigá nokame ju napuꞌlige bilé ajágame meꞌlisá ꞌlige wijchí banagá oꞌtome ju resochí oꞌtogá goꞌmea. Tabilé ꞌwesi iꞌté napurigá guꞌírimala neꞌchí. 3 Mué

Onorúgame, ¿tachiri chuꞌsimí ko ne? 399

¿Tachiri tabilé sébili olako ne? ꞌwe resí olagá eyéname nisa alué ne gompaniérola ralámuli, aꞌlige ne chigome nisa tábiri alué cha nokame ralámuli nila, 5 aꞌliko tabilé chérékuru rekó ne chaꞌpiruge rekó chaꞌpisá wejpisoe neꞌchí aminami wijchimi rekagá oꞌtosá neꞌchí ꞌlige ꞌwe chijúnaga rejpímala ne, aꞌliko tabilé chérékuru ne boꞌné chojkila nímala ꞌliko. 4 Ne

6 Mué

boꞌné Onorúgame, alué ralámuli cha nokame ꞌwe ayóniga waꞌlú resiti raweli ꞌyawa. Mué Onorúgame ruwí resítiri raweli ꞌyamia alué ralámuli cha nokame. Alekeri guꞌíriwa ne. 7 Suwábaga ralámuli jemi wijchimoba ejperégame napabuwa alé napu mué ajtí. Mué Onorúgame, mueka asimeli júkuru alé waꞌlú mutélachi. Alé rojanámili júkuru mué alué ralámuli cha nokame. 8 Mué Onorúgame, mueka ꞌla resítiri raweli ꞌyame ju alué cha nokame ralámuli bochígimi weꞌkanami gawichí mochígame, ꞌlige tabilé resítiri raweli ꞌyame ju alué tabilé cha nokame ralámuli. Neꞌchika tabilé resiti raweli ꞌyawa napugiti neka tabilé seꞌwiná ꞌsíkame kame. 9 Mué Onorúgame, mué napu senibí sébili olame ju, mué napu ꞌla machime ju tachiri ꞌnata mochigo ralámuli, tabilé aꞌrewa napurigá aminabi iꞌníliga járomala, ꞌlige alué ꞌwe ꞌla ꞌnátame ralámulika abichilubi ꞌwe aꞌlá raweli ꞌyawa alué napu tabilé cha nokame ju. 10 Onorúgame

ꞌpa rewagachi ajtígame tabilé aꞌreme ju napurigá alué cha nokame ralámuli resí olámala neꞌchí, alueka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju alué ralámuli napu ꞌwe aꞌlá eꞌwime ju Onorúgame. 11 Onorúgame ꞌla sébili gateme ju napuꞌlige naꞌáuka mochisa ralámuli, ꞌlige senibí ayóniga eteme ju alué cha nokame ralámuli. 12 Tabilé aꞌrésaká alué cha nokame ralámuli alué chátiri ꞌnátili, 400

abichilubi resí nokagá eꞌyénasa, aꞌliko Onorúgameka ꞌma ichutámala alué boꞌné siparínala, ꞌlige ꞌma ꞌla newagá ajtí alué iwá gujsí chujpégame pame, 13 ꞌlige ꞌma oꞌwemi owagá ajtí alué iwá chujpégame chujpala rajame, ꞌlige ꞌma oꞌká ajtí alué iwá ralámuli meꞌame. 14 Eꞌnesi alué ꞌwe chaꞌsime rió, alué rioka ꞌwe chátiri ꞌnátame ju a ꞌlige ꞌwe ꞌyégame ju. 15 Alué rió chaꞌsime ꞌma joka ajtí bilena ꞌwe reꞌlé napurigá alégana rujsúmala ralámuli, nobi pe boꞌnepi wijchimela alégana rekolichi. 16 ¡Alué ralámuli cha nokame napu resí olánili alué tabilé cha nokame, pe aꞌboi resí ikimela! 17 Neka

cheliera ꞌyámala Onorúgame, Onorúgameka ꞌwe ꞌla repume kame ralámuli. Neka wikárimala Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame.

Salmo 8 Jena ruwimela Onorúgame newáligo weꞌká tábiri jena wijchimoba abiena reꞌpami rewagachi (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula wikarame nuleme. Ye wikaka wikarame nile napuꞌlige uba (iꞌwilí) rakala reꞌkeka rasánaga baꞌwila maꞌchí pamia bajílime pe aꞌwágame.) 1-2 Mué

Waꞌlula Onorúgame ramué nuleme, ꞌla maꞌchígame néré bochígimi jena wijchimoba nulame ka mué. Napuꞌlige uꞌkuchítiri wikárichi mué Onorúgame, ruká mué waꞌlú aꞌwalí nígame ko, mueka akeme ju ꞌpa rewagáchika asagá. Mué Onorúgame, mueka tabilé umériwa cha nokame ralámulite, mué Onorúgameka umérame júkuru alué ralámuli cha nokame.

3 Napuꞌlige

etea ne ꞌpa rewagachi

a 7:14 Yolí raꞌícahlika aní: “Miren el malvado; tiene dolores de parto, está preñado de maldad y dará a luz mentira.” (Dios Habla Hoy)

401

suwábaga tábiri napu newale mué, mechá ꞌlige soꞌpilítiri, 4 neka lame ju: ¿Tachiri najteme júkó bilé ralámuli, napurigá mué Onorúgame ꞌla nélémala alué ralámuli? ꞌLige ¿chonigá ꞌwe aꞌlá repume júkó mué alué ralámuli? 5 Ramué

ralámulika pe apiépiri ralámuli nírukuru tabilé najteme ꞌlige mué Onorúgameka nejíkuru bilé nóchali ꞌwe najteme. Alué ralámuli newale mué amulí napurigá alué santo ánjeli neraga ꞌwe najteme mué ꞌyuga nóchame. 6 ꞌLige nulele mué napurigá repúmala suwábaga tábiri a napu newale mué. 7 ꞌLige nulele mué napurigá repúmala alué napu ju boꞌá ꞌlige oisí ꞌlige suwábaga bujkú, ꞌlige napurigá repúmala alué ajágame jami oyame, 8 ꞌlige suwábaga alué ꞌpami eꞌyéname iꞌniga, ꞌlige alué roꞌchí ꞌlige suwábaga ajágame baꞌwichí ejperégame. 9 Mué

Waꞌlula Onorúgame ramué nuleme, ꞌla maꞌchígame néré bochígimi jena wijchimoba nulame ko mué.

Salmo 9 Jena ruwimela Onorúgame gastigo ꞌyáligo alué cha nokame ralámuli (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme bujchigá rabisíkime ꞌlige arpa.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame ramué nuleme, neka ꞌwe ꞌla wikarámala mué nila wiká, ꞌlige suwábaga ralámuli ruyémala ne wikaraga chiena ꞌla semáriga nejkúrame ko mué. 2 ꞌWe ganíliga ajtí ne mué Onorúgame ꞌyuga, ꞌpa rewagachi ajtígame, mué wikárimala ne napuꞌlige wikará ꞌwe raꞌsálagá. 3 Alué

ne saíla ralámuli ꞌma ku guwana rujsume ju ꞌlige ꞌma suwime ju mué aꞌwalílate napuꞌlige mué nawachi.

a 8:6 Eꞌnesi I Corintios 15:27.

402

4 Mueka

resítiri raweli ꞌyame ju alué cha nokame ralámuli, tabilé ꞌwesi aꞌrigá ꞌlige ꞌwe aꞌlá machí mué tabilé seꞌwiná ꞌsíkame ko ne. 5 Neꞌóchale mué suwábaga alué ralámuli cha nokame, ꞌlige meꞌale mué alué ralámuli napu tabilé mué oyérame ju. Ralámuli ꞌma tabilé nélémala alué cha nokame ralámuli. 6 Alué ramué saíla ralámuli ꞌma suwile ꞌlige suwábaga alué gompaniérola ꞌma suwílechigó, ꞌlige tabilé tábiri iꞌtega rejpile alé napu ejperele alué ralámuli. 7 Onorúgameka

senibí waꞌlula nímala, ꞌlige abichilubi alué nímala nulame. 8 Resítiri raweli ꞌyámala alué cha nokame ralámuli, ꞌlige tabilé resítiri raweli ꞌyámala alué tabilé cha nokame ralámuli. 9 Onorúgameka guꞌírame ju alué ꞌwe resí oliame ralámuli, ꞌwe ꞌla iwérali ꞌyame ju alué ꞌwe seweka mochígame. 10 Mué

Onorúgame, suwábaga alué ralámuli napu mué oyérame ju ꞌwe aꞌlá bijchígime ju ꞌwe ꞌla nejkúrame ko mué, napugiti mueka tabilé ꞌoni aꞌreme kame napuꞌlige guꞌírili tachi. 11 Wikarasi Onorúgame nila wiká, alué Onorúgame napu nulá ajtí alé Sioni anilichi rabó (Rusaleni). Ruyesi suwábaga ralámuli chiena aꞌlá nejkuri ajtigó Onorúgame. 12 Onorúgameka tabilé ꞌoni aꞌreme ju alué ꞌwe cha oliame ralámuli ꞌwe chalagá ejperégame. ꞌWe ꞌla eꞌwime ju iwérali tachi alué ralámuli. Resítiri raweli ꞌyame ju alué cha nokame ralámuli. 13 Mué

Onorúgame, ꞌwe naꞌtemaka etewa neꞌchí. Eꞌné mué neꞌchí, ꞌwe chalagá bejté ne, ꞌwe cha nokame alué ralámuli cha nokame. Tase aꞌrewa napurigá neꞌchí meꞌlimela 14 napurigá ne ꞌwe aꞌlá ruyémala weꞌká ralámuli alé Rusaleni ꞌyóochi asagá, resí oláligo mué cha nokame ralámuli napurigá tabilé meꞌlimela neꞌchí. Aminami ruyémala ne ꞌwe ꞌla raꞌsálagá ajtigó ne 403

mué tabilé aꞌréligime napurigá neꞌchí meꞌlimela alué cha nokame ralámuli. 15 Alué

cha nokame ralámulika pe aꞌboi rujsú alé rejkolíchigana napu jole aꞌboi napurigá uché jaré ralámuli rujsúmala. Pe aꞌboi bulébale ronola alué iwíate napu rekale alemi. 16 Onorúgameka ꞌwe ꞌla guꞌiri neꞌchí napurigá machiboa ꞌwe ꞌla nejkúrame ko, napugiti alué cha nokame ka ꞌwe resí olánili ꞌlige neꞌchika ꞌwe ꞌla guꞌírale. ꞌLige alué cha nokame ralámuli napu resí olánili uché jaré ralámuli, pe aꞌboi resí ikí. 17 Alué cha nokame ralámuli, alué napu tabilé eꞌwame ju napu nulé Onorúgame, alueka alé rejkolíchigana ꞌwe enárikáchi moꞌibámala napu moꞌíbame ju napuꞌlige suwisá alué cha nokame ralámuli. 18 Onorúgameka tabilé siné ꞌoni aꞌrémala alué tabilé nígame ralámuli, ꞌlige bilé rawé ꞌwe aꞌlá guꞌírimala Onorúgame nejkúrili tachi alué ralámuli. 19 Jeka

simí mué Onorúgame, tabilé eliwa napurigá neyúrimala alué ralámuli. ꞌMa chojkiáwaguru resítiri raweli ꞌyaa alué ralámuli cha nokame. 20 Mué Waꞌlula Onorúgame, majáriwa alué ralámuli cha nokame, machíriwa pe apiépiri ralámuli ko, pe suwimeli ko aꞌboi.

Salmo 10 Jena ruwimela cho nokame ko alué cha nokame ralámuli 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, ¿chonigá ꞌwe mejká ajtíché mué, ꞌlige chonigá chíbaka ajtíché mué napuꞌlige ꞌwe resí oliachi ne? 2 Alué ralámuli ꞌwe cha nokame ꞌwe ayóniga najata alué tabilé nígame ralámuli. Alueka pe ꞌnata mochime ju 404

churigá resí olati ka alué tabilé nígame ralámuli. Alué ralámuli cha nokame, alueka pe aꞌboi resí ikimela pe nujubapi. 3 Alué ꞌwe cha nokame ralámulika ꞌwe ꞌla semáriga raꞌíchame ju pe cha nokame newániliga alué ralámuli, pe chati ꞌnátaga anime kame alué ralámulika. Alué ꞌwe enomígame ganánilime, alueka pe gawélime ju Onorúgame. 4 Alué ralámuli ꞌwe cha nokame ka ꞌwe riólame ju ꞌlige tabilé iꞌtegó ruwime ju Onorúgame. 5 Alué cha nokame ralámulika ꞌwe aꞌlá ejperégame ju. ꞌLige alué ralámulika tabilé machime ju resítiri raweli nejimio Onorúgame. ꞌWe gawéliga eteme ju alué ralámuli napu tabilé aꞌboi gompaniérola ju. 6 Alué ralámulika pe regá ꞌnata mochime ju: “Ramueka tabilé ꞌwesi umérimala. Ramueka ꞌoni neyúriga mochiwa,” lame ju. 7 Alué ralámulika ꞌwe ꞌyega raꞌíchame ju, ꞌlige aminami regá aneme ju alué ralámuli tabilé cha nokame: a “Resí ikisá ꞌla képá ꞌemi.” 8 Boichimi napu simárome ju ralámuli, alemi mochime ju buigá chíboka resí olamia alué ralámuli, alemi eꞌyénigichi chaꞌpisá.

a 10:7 Eꞌnesi Romanos 3:14.

405

9 Napurigá

bilé mawiyá alarigá mochime ju alemi, kilí mochime ju chíboka chaꞌpináliga alué ralámuli alemi simárome. Alarigá nokame ju alué ralámuli cha nokame.

10 Rojpóchaga

mochime ju chíbaka ꞌlige jaré ralámuli taꞌmé jebénigame nemika, alueka pe yati chaꞌpiame ju alemi boichimi eꞌyénigichi resí olamia. 11 ꞌLige alué ralámuli cha nokámeka regá anime ju: “Onorúgameka pecha machígó ramué alieti nochálichi.” Alué ralámuli cha nokame mayeme ju ꞌminá seꞌwimi eꞌnagá ajtigó Onorúgame. 12 Mué Onorúgame, ꞌwe resí olawa alué cha nokame ralámuli, tase ꞌoni aꞌrewa alué ꞌwe resí níliga mochígame ralámuli. 13 ¿Chonigá aꞌréché mué alué cha nokame ralámuli gawélichi mué? Alué ralámulika mayeme ju Onorúgame tabilé siné nejimio resiti raweli. 14 Mué boꞌné Onorúgame ꞌwe ꞌla etéguru ꞌwe cha nokame ko alué ralámuli, alekeri resítiri raweli ꞌyámala mué alué ralámuli cha nokame. Mué Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju alué tabilé nemime ralámuli, ꞌlige alué tabilé nígame, ꞌlige alué ralámuli baꞌlagéchili. 15 Mué Onorúgame, ꞌma gajponati kékuru sekala alué cha nokame ralámuli. Resítiri raweli ꞌyawa suwábaga alué cha nokame ralámuli napurigá ꞌma tabilé cha nokimela. 16 Mué

Onorúgame júkuru waꞌlula nulame bochígimi, ꞌlige senibí Waꞌlula nímala mué, ꞌlige ꞌma buinámili júkuru mué alué ralámuli alé ejperélachi alué napu tabilé oyérame ju mué. 17 Mué Onorúgame, mueka ꞌwe ꞌla eꞌwime ju tachi nejkúrili alué tabilé gunarume ralámuli napu mué Onorúgame oyérame ju. Mueka aꞌwalí ꞌyame ju napurigá tabilé majaga mochímala. 18 ꞌWe ꞌla repúpua alué baꞌlagéchili. ꞌLige aminami ꞌwe aꞌlá repúpua 406

alué ralámuli ꞌwe resíriga ejperégame napurigá alué ralámuli cha nokame ꞌma tabilé aminabi resí olagá járomala. ꞌLige alué ralámulika tase najteme ju, pe apiépiri ralámuli ju. Oꞌchérame ju ꞌlige suwime ju pe apiépiri ralámuli niraga.

Salmo 11 Jena ruwimela ꞌwe ꞌla nejkúrame ko Onorúgame (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya ꞌlige ꞌyale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme.) 1 Neka

iwérali tánime ju Onorúgame. Pecha chéréko rekó regá anichi ralámuli: “ꞌMa ꞌmásiga ꞌmi jami mejká tabilé riógichi napurigá chulugí. 2 ꞌWe ꞌla eꞌnébá alué cha nokame ralámuli, ꞌma reká alé iwachi alué gusí chujpégame, ꞌlige aꞌwágame banisume ju alué iwá ꞌlige chíboka uchuka pásime ju alué gusí alué tabilé cha nokame ralámuli. 3 ¿Cho nokimélabeché alué tabilé cha nokame ralámuli? Tabilé iꞌtékuru alué eꞌwélala napurigá guꞌírimala.” 4 Onorúgameka

ajti alé boꞌné reꞌobálachi. Onorúgameka rewagáchika nulá ajtí, alé waꞌlú mutélachi asagá nulame ju, ꞌlige alé asagá ꞌwe ꞌla eꞌnegá ajtí alué suwábaga ralámuli. 5 Onorúgame ꞌwe ꞌla eꞌnegá ajtí alué tabilé cha nokame ralámuli ꞌlige abiena alué cha nokame ralámuli, ꞌlige ꞌwe ayóniga eteme ju Onorúgame alué ralámuli napu ꞌwe ganílime ju resí olagá uché jaré ralámuli tabilé cha nokame. 6 Onorúgameka uꞌkírimala weꞌká sawí rajame alué cha nokame ralámuli mochígichi, ꞌlige alué “asufre” anilime rejté ꞌwe rajtágame rajame nímala, ꞌlige eká rajtágame julámala Onorúgame napurigá suwábaga rajimela alué cha nokame ralámuli. Alarigá resí olámala Onorúgame alué cha nokame ralámuli. 7 Onorúgameka ꞌwe ꞌla sébili olame ju bilé tábiri nochánilisa ꞌlige ꞌwe ꞌla galegá eteme ju ꞌla semáriga ꞌnátame ralámuli. Onorúgameka ꞌwe naꞌtemaka eteme ju alué ralámuli tabilé cha nokame. 407

Salmo 12 Jena ruwimela churigá tánilime ko iwérali Onorúgame (Rabí osale ye wiká ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme, weꞌká rabeli osánó tégame rabisime.) 1 Mué

Onorúgame, guꞌiri neꞌchí. ꞌMa tabilé ꞌwesi iꞌté ralámuli ꞌla sébali olame. 2 Pe suwábaga ralámuli ꞌyégiga raꞌíchame ju. ꞌMa tabilé iꞌté ralámuli ꞌla aꞌká raꞌíchame pe aꞌnagupi ꞌyégiga raꞌíchame ju. ꞌWe semati raꞌíchame ju, nobi pe chibirigá raꞌíchame ju. 3 Mué

Onorúgame, chuꞌala naꞌómasa aꞌlá képá alué ralámuli cha anime. Alué ralámulika anime ju: “Ramué chuꞌálaka ramué aꞌboi nila ju. Aminami tabilé ꞌwesi bujémala alué raꞌíchili napu raꞌíchame niru ramué.” 4 Onorúgameka ꞌma cha olámala alué napu ekí regá anime: “Ramueka ꞌla chuꞌégame niru napurigá nemípua, ye chuꞌate raꞌíchaga nemípua ramué, alué ramué nila ꞌnátili raꞌíchili tabilé ꞌwesi bujémala ramué.” ꞌLige aminami ramueka tabilé ꞌwesi nulémala tábiri nochálichi, 5 nobi mué Onorúgameka regá aní: “Ralámuli tabilé nígame ꞌwe resítiri ꞌma tabilé anachi resí oliá, alekeri neka guꞌírimala alué ralámuli.” 6 Mué

Onorúgame, mueka senibí ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napu aní. Napu mué aní abéchigo najteme ju meꞌtagá alué plata ꞌwe ꞌla biꞌwérigame naꞌichí achagá. 7 Mué Waꞌlula Onorúgame, mueka senibí repume ju alué ralámuli tabilé cha nokame napurigá tabilé cha olámala alué ralámuli cha nokame. 8 Alué cha nokame ralámulika ꞌwe ichúrimi eꞌyéname ju ꞌlige ralámulika ꞌwe bijchígime ju alué raꞌíchili tabilé aꞌká.

408

Salmo 13 Jena ruwimela churigá tánilime ko iwérali Onorúgame (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme.) 1 Mué

Onorúgame, neka taníguru alué nejkúrili. ¿Chiéniko ku nélémoláché mué neꞌchí? ¿ꞌMa tabilé siné nélémolá mué neꞌchí? ¿Chiéniko machínamala mué chíboka asagá? 2 ¿Chiéniko resí níliga asimela ne alawala ꞌlige ꞌwe seweka? ¿Chiéniko ꞌla neyúriga asimélaché ne sairúgame ꞌyuga? 3 Mué Waꞌlula Onorúgame, ꞌla ꞌnátaga gepuwa nejkúrili tachi ne. Waꞌlú aꞌwalí ꞌyawa ne. Guꞌíriwagó ne napurigá ta mukumela ne 4 napurigá tabilé regá animela alué cha nokame ralámuli: “ꞌMa umériru ramué.” Umérosaká neꞌchí ꞌwe raꞌsálá mochímala alué ralámuli. 5 Rekó

ne resí ikié, neka machí mué ꞌwe ꞌla nejkúrimio. Ne alawálaka ꞌwe raꞌsálagá ajtí napugiti mué nejkúrimili kame maꞌchí ꞌpa ne alé resítirichi. 6 Neka wikárimala Onorúgame nila wiká senibí waꞌlú nejkúrigoriká Onorúgame.

Salmo 14 Jena ruwimela tabilé ꞌwesi iꞌtegó ralámuli tabilé inílame (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká wikarame nuleme.) 1 Regá

ꞌnátame ju alué tabilé ꞌla ꞌnátame ralámuli: “Tabilé iꞌté Onorúgame”, nobi alué ralámulika ꞌwe cha nokame ju, pe meꞌagá eꞌyéname ju uché jaré ralámuli. Alueka tabilé ꞌwesi ralámuli ꞌla aꞌká ju. 2 Onorúgameka ꞌpa rewagachi asagá ꞌwe ꞌla eꞌnegá ajtime ju alué ralámuli jena wijchimoba mochígame paꞌlá mochiga ralámuli ꞌwe ꞌla ꞌnátame, 409

alué ralámuli napu ꞌwe aꞌlá bijchígame ju Onorúgame nila raꞌíchali. 3 Suwábaga ralámuli ꞌma aꞌrele Onorúgame oyeria, ꞌma tabilé aꞌlala ꞌnátili ꞌnata mochime ju, a ꞌma tabilé ꞌwesi iꞌté ralámuli ꞌla tabilé cha nokame. 4 ꞌMa

tabilé nirame ju alué ralámuli Onorúgame nila rejcholi, pe cha nokagá eꞌyéname ju. ꞌWe resí olame ju alué neꞌchí oyérame ꞌlige tabilé tánime ju eꞌkali Onorúgame. Tabilé bijchígime ju alué ꞌla biꞌwígame raꞌíchali. 5 Alué ralámuli cha nokáme ka ꞌwe ꞌáwalia mochímala majá, napugiti Onorúgameka guꞌírame ju alué ralámuli napu ꞌla eꞌwame ju napu aní Onorúgame. 6 Alué chá nokame ralámulika pe gawelia mochime ju etega alué ralámuli ꞌwe aꞌlá eꞌwachi, nobi Onorúgameka ꞌwéchigo aꞌlá repuka ajtíkó alué ralámuli. 7 ꞌWe

ꞌla képá alé Sioni anilíchika rabó nawasa alué nejkúrame napurigá guꞌírimala alué ralámuli Israeli ejperégame. Napuꞌlige Onorúgame ꞌma ꞌla nejkúrisa asíriga raꞌsálámala b alué Akobo rijimala ꞌlige suwábaga alué Israeli mochígame.

Salmo 15 Jena ruwimela Onorúgame najkió napurigá ꞌla sébili olámala ralámuli (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, ¿chieri ꞌla bejtéramala alé napu mué ajtí? 2 Alué napu ꞌla eꞌwame ju napu aní Onorúgame, alué napu tabilé siné cha nokame ju, alué napu tabilé siné ꞌyega raꞌíchame ju, 3 alué napu tabilé siné gawélime ju uché jaré ralámuli,

a 14:3 Eꞌnesi Romanos 3:12. b 14:7 Akobo oká rewégame nile. Akobo aniáká ralámuli ꞌyégilime aniame ju. Aꞌkinánaka Onorúgame uché bilé rewá ꞌyale Israeli anilime. Israeli aniáká “waꞌlula selígame” aniame ju. Abé aꞌkinánaka alé weꞌlé gawí Israeli anilichi rewégame newale, ꞌlige alé weꞌlé gawichí ejperérgame ralámuli israelita anelime nile.

410

alué napu tabilé che olame ju alué boꞌné gompaniérola, alué napu tabilé che aneme ju alué aꞌmulipi ejperégame ralámuli, 4 alué napu tase galegá eteme ju alué ꞌwe cha nokame ralámuli, ꞌlige napu ꞌla naꞌtemaka eteme ju alué ꞌla Onorúgame oyérame ralámuli, alué ꞌla sébili olame napu ꞌla sébili olámirílige ꞌyabé rekó resí ikié boꞌné ꞌla sébili olame ju, 5 alué napu taneme ju enomi ꞌlige tabilé rasígame goblálome ju nujubapi, alué napu tabilé nareme ju enomí napurigá sayega raꞌichámala uché bilé rió olagá. Alué ꞌwe aꞌlá ꞌnátame ralámuli, alueka ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtéramala jena wijchimoba, alueka ꞌwe aꞌlá machiame Onorúgame senibí guꞌírimio.

Salmo 16 Jena ruwimela Onorúgame senibí ajtigó ralámuli ꞌyuga (Rabí osale ye raꞌíchili ꞌwe ꞌya.) 1 Neꞌchí

ꞌwe aꞌlá repuki mué Onorúgame, neka mué tánime ju nejkúrili. 2 Neka regá aneme ju mue Onorúgame: “Mue ju neꞌchí nuleme, weꞌká tábiri napu ne ni, mué nejílala ju.” 3 Alué mono napu Riosi neraga eteme ju jaré ralámuli, alueka tabilé aꞌwalí nígame ju napurigá nejkúrimala, nobi alué ralámulika regá anime ju: “ꞌWe nejkúrame ju aminami ꞌwe aꞌwágame ju.” 4 Nobi alué ralámuli mono oyérame napu tabilé Riosi ju, alueka ꞌwe resí níliga ejperélamala. Neka tabilé siné nejkúrili tánimala alué mono, ꞌlige neka tabilé siné meꞌagá kógimala ajágame alué mono. 5 Pe

mué Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ju senibí. Mueka ꞌla senibí nejime ju semati ꞌnátili. Mueka senibí guꞌira asimela neꞌchí. 6 Mué Onorúgame ꞌla nejíkuru bilé gawí ꞌwe aꞌlá semati napurigá ne niga asimela alué gawí. 7 Neka nabí nélémala Onorúgame, 411

alué kame ꞌwe aꞌlá ꞌnátali nejime. Aminami rukomi ꞌwe ꞌla ꞌnátili nejime ju. 8 Neka senibí néléme ju Onorúgame, Onorúgameka ne ꞌyuga ajtigame senibí, wajtonaka ajtime ju neꞌchí repuka, alekeri tabilé ꞌwesi umérimala neꞌchí. 9 Alekeri neka ꞌwe raꞌsálagá ajtí ꞌlige ne alawala ꞌwe ganíliga ajtí, ꞌlige neka ꞌwe ganíliga bejté, tabilé majaga, 10 ꞌlige ne mukusá ꞌlige tósiga ne alé napu biꞌtí suwígame, ¡Mueka tabilé aꞌrémala alé neꞌchí a napugiti neka ꞌwe aꞌlá eꞌwame napu mué aní! 11 Mueka

neꞌchí benírikuru churigá ꞌla ko bejtelia napurigá najkí mué. Neka nabí ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala alé napu mué Onorúgame bejtélachi ju.

Salmo 17 Jena ruwimela churigá tánilime ko nejkúrili Onorúgame (Rabika osale iwérali tániga Onorúgame.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga gepuwa nejkúrili tachi ne ꞌlige ꞌla eꞌwiwa ne, neka ꞌla bijchiga animeli kame napuꞌlige nejkúrili taa ne. Neka tabilé ꞌyega raꞌíchame kame.

2 Mueka

ruwimeli júkuru neka tabilé che ꞌsíkame ko. Mueka ꞌwe aꞌlá sébali machí tachiri tabilé ꞌla ko ꞌlige tachiri ꞌla ko. 3 Mué ꞌwe aꞌlá machí tachiri ꞌnátaga oyame ka ne. Rukomi ꞌwe aꞌlá repuka ajtí mué neꞌchí. Mueka ꞌwe aꞌlá sébili machí tachiri seꞌwiná ꞌsíkame ko ne, ꞌlige ꞌla sébili machí mué tabilé seꞌwiná ꞌsíkame ko ne. Tabilé siné ꞌyégili raꞌíchili buyáname ju ne chuꞌálachi. 4 Neka tabilé oyérame ju alué cha nokame ralámuli. Neka tabilé chaꞌsika oyame ju. a 16:10 Eꞌnesi San Juan 2:21-22.

412

Neka ꞌwe ꞌla eꞌwame ju napu mué aní. ꞌla sébili olame ju napurigá nulá mué Onorúgame. Tabilé siné aꞌreme ju ne alué nulalí.

5 Neka

6 Mué

Onorúgame, neka nejkúrili tani mué napugiti mueka ꞌla eꞌwame kame alekeri ꞌla akiboa nejkúrili tachi ne. 7 ꞌLa machíriwa ne mué ꞌla naꞌtemao neꞌchí mué Onorúgame napu guꞌirame ju alué ralámuli napu mué tánime ju napurigá guꞌírimala mué napurigá tabilé che olawa alué sairúgamete. 8 ꞌWe ꞌla repúpua neꞌchí, napurigá repume ju mué alué uꞌkuchítiri ꞌwe ꞌla galegá, alé pachárale mué aꞌnalachi ajchagá nasópua neꞌchí 9 napurigá alué cha nokame ta rewimela neꞌchí, alué napu neꞌchí meꞌlináliga eꞌyéname ju. 10 Alué cha nokame ralámuli tabilé naꞌtemame ju. Pe ꞌwe riólaga raꞌíchaga eꞌyéname ju. 11 ꞌMa aꞌbeka eꞌyena alué cha nokame ralámuli ꞌlige nabí rawé ꞌwe aꞌlá eꞌnéniga eꞌyena chiéniko ꞌla nítiká cha oliá ne. 12 Alué cha nokame ralámuli, napurigá nokame ju alué mawiyá, alieri ju, reꞌpá rojachi ajtime ꞌínili alué mawiyá buigá bilé ajágame chaꞌpinalia goꞌmea. 13 Sapuka

Onorúgame guꞌiri neꞌchí napurigá tabilé ché olámala neꞌchí alué cha nokame ralámuli. ꞌMa rominawa chojkóbala. Machétate wejpisópua alué cha nokame ralámuli napurigá taché olámala neꞌchí. 14 Mué aꞌwalílate resí olawa alué cha nokame ralámuli, alué napu ꞌwe nígame ju iꞌkarúgame tábiri ꞌwe najteme. Lisensia ꞌyawa napurigá waꞌlú goꞌame ꞌyámala ꞌkúchila napusí aꞌtá rojpala. 15 Neka ꞌwe aꞌla sébali olame ju ꞌlige alekeri ꞌwe ganíliga asimela ne mué Onorúgame ꞌyuga asagá.

413

Salmo 18 Jena ruwimela churigá umériligo alué Rabí boꞌné saíla ralámuli (Rabí osale ye raꞌíchili napuꞌlige Onorúgame guꞌírale napurigá tabilé chaꞌpimela alué Sauli ꞌlige alué uché jaré ralámuli Rabí saíla. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, neka ꞌwe galegá eté mué napugiti mué kame aꞌwalí nejime. 2 Onorúgameka napurigá bilé waꞌlú rejté alarigá ju ꞌlige ne alé reꞌpá ꞌmosa tabilé nápomala alué sairúgame. Alarigá júkuru alué mué nila nejkúrili. 3 Napuꞌlige ne tachi napurigá nejkúrimala mué ꞌwe aꞌlá semáriga najtepume júkuru mué ne saíla, alekeri ꞌwe aꞌlá semáriga raꞌichámala ne mué olagá. 4 Amulí

meꞌliruge ne, ꞌlige ꞌwe majae ne, aliena resí ikiá.

5 Noligá

jage alué cha nokame ralámuli neꞌchí cha olánilia ꞌlige neka tabilé che ikisá nílie nemía. 6 ꞌLige neka ꞌwe majaga, nejkúrili tani ne Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka akéturu alé ꞌpa rewagachi asagá, Onorúgame najkálachi sébaturu alué ne raꞌichálila. 7 ꞌLige

Onorúgameka ꞌwe ayole alieti etega alanokachi alué ralámuli ne, aꞌliko ꞌwe aꞌwágame noké ye gawí jena wijchimoba 8 Onorúgame ajkabólachika molí maꞌchínaturu, ꞌlige chuꞌálachika naꞌí ꞌwe rajtágame maꞌchínaturu, ꞌlige sawí rajame buiníturu Onorúgame chuꞌálachika, 9 ꞌLige alé ꞌpa rewagachi iꞌpúriga ilíbaturu ꞌlige alékana maꞌchina Onorúgame ꞌlige jékana reꞌkina ꞌlige alé pachárale ronólachi chujkugé nolí ꞌwe ruꞌnágame chókame. 10 ꞌLige aséturu Onorúgame bilé ajágame maꞌségame kerubina rewégame ꞌlige iꞌniga enáturu pákana ekáchika. 11 ꞌLige alé Onorúgame ajtígichi, 414

noligá ujcháturu alué chókame nolí waꞌlú baꞌwí naꞌlógame alé asimea chíboka. Alué chókame nolika napuyeri ꞌta galí, alieri gayénaturu. 12 ꞌWe semáriga raꞌósiga iligéturu alé napuꞌlige alé ajtígichi Onorúgame ꞌlige alé chókame nolíchika buiníturu rejsisi ꞌlige sawí rajame. 13 Onorúgameka

aꞌwágame raꞌnéturu alé ꞌpa rewagachi ꞌlige eꞌwele raꞌicháchineturu alé ꞌpa rewagáchika, ꞌlige resisi rujsúturu abiena sawí rajame rusúturu. 14 Onorúgame raꞌnele napurigá naꞌí napurigá uꞌkí neꞌwime alarigá ꞌsié, aꞌliko alué ralámuli cha nokame ꞌma raꞌlá moꞌíbaturu majaga. 15 Aꞌlige alué waꞌlú baꞌwí ꞌma raꞌlá kiba wakigá iliba alé napu chíbale alué aꞌwágame eká napu Onorúgame buchele. Maꞌchí asiba alué weꞌé ale reꞌlé baꞌwírale ajtígame. Alarigá ikí napuꞌlige Onorúgame neꞌóchachi alué cha nokame ralámuli olagá. 16 Onorúgame owáturu sekala alé ꞌpákana rewagáchika asagá, ꞌlige boꞌné sekálate maꞌchí páturu neꞌchí alé waꞌlú baꞌwichí. 17 Tabilé eláturu napurigá meꞌlimela neꞌchí alué ꞌwe jobátigame ralámuli, alué napu tabilé galegá eteme ke neꞌchí, alué ralámuli abé aꞌwágame ke nakoga meꞌtagá neꞌchí. 18 Neka ꞌma ꞌwe resí níliga eyéneturu ꞌwe resí olachi neꞌchí alué ralámuli cha nokame. Onorúgameka yati ꞌla guꞌírituru neꞌchí. 19 Mué Onorúgame maꞌchí pasáturu neꞌchí alé resítichi napugiti mueka ꞌwe naꞌtemame neꞌchí. 20 Onorúgame alarigá guꞌírituru neꞌchí napugiti neka ꞌwe aꞌlá sébali olame kame napurigá najkí mué. 21 Neka ꞌwe ꞌla sébali eꞌwame ju napu aní mué nila raꞌíchali, tabilé siné aꞌrigá. 22 Neka ꞌwe ꞌla sébali olame ju napurigá nulá mué, tabilé siné weꞌkáwame ju ne alué nulalí. 23 Onorúgame ꞌwe aꞌlá machí ꞌwe aꞌlá sébali olame ko ne, ꞌlige tabilé chaꞌsika oyame ko ne. 24 Alekeri Onorúgame ꞌwe ꞌla naꞌtemaka guꞌiri neꞌchí napugiti tabilé cha ꞌsíkame kame ne.

415

25 Mué

Waꞌlula Onorúgame, mueka ꞌla naꞌtemame ju alué mué oyérame, mueka ꞌwe naꞌtemame ju alué tabilé cha nokame ralámuli. 26 ꞌLige ꞌwe aꞌlá guꞌiri mué alué tabilé ꞌyégame ralámuli. Alué ꞌwe cha nokame ralámuli, ꞌwe resí olame ju mué. 27 Mueka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju alué ralámuli tabilé gunarume nobi alué ralámuli gunarume ꞌwe resí olame ju mué. 28 Mué Onorúgame nejímala ꞌwe aꞌlá biꞌwígame bowé. Mué Onorúgame ꞌyámala neꞌchí ꞌwe aꞌlá biꞌwígame bowé napurigá ne tabilé resítiri bowé najátoga ilíromala. 29 Mué ꞌsímala nejkuria napurigá umérimala ne alué ne saíla, ꞌlige aminami ꞌla guꞌírimala neꞌchí napurigá ꞌla simírimala ne alué waꞌlú tególichi amoba alé napu mochí ne saíla nejkomia alué ne saíla ꞌyuga. 30 Napu

Onorúgame ꞌsime ju, ꞌwe aꞌlá ju. Napuꞌlige bilé tábiri sébili olámirisá ꞌla sébili olame ju. Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírime ju suwábaga alué ralámuli napu tánime ju nejkúrili. 31 ¿Chieri uché bilé ju Onorúgame? Tabilé ꞌwesi iꞌté uché bilé. Pe muecho ju Onorúgame, pe muecho ꞌsime ju ramué guꞌiria. 32 Onorúgame ꞌsime ju aꞌwalí ꞌyaa neꞌchí, alué ꞌsime ju neꞌchí guꞌiria napurigá ne tabilé che ꞌsika einámala. ꞌlige ꞌwe aꞌlá semáriga repume ju neꞌchí ne panápuri eyénachi. 33 Mué Onorúgame ꞌwe sapume newame ju ne ronola, ꞌwe sapume napurigá chomalí. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repume ju neꞌchí rekó jami chárikáchi eyénachi ne. 34 Onorúgame ju ꞌwe aꞌwágame sekégame newame neꞌchí ꞌlige ꞌla benégame newá neꞌchí napurigá ꞌla oꞌwé pame nímala ne alué iwá. 35 Mué

Onorúgame, mueka ꞌwe ꞌla repume ju neꞌchí, bilé sairúgame neꞌchí meꞌlinálichi. Mueka wajtoná sekálate chaꞌpigá guꞌírame ju neꞌchí. ꞌlige alekeri neka ꞌla neyúrame ju. 36 Mueka aꞌlá biꞌwígame bowé ꞌya neꞌchí napurigá ne tajché ikigá einámala. 416

37 Neka

najatu alué ne saíla ꞌlige tabilé ku roꞌiníturu ne napusí ꞌma meꞌlisá alué ne saíla. 38 Neka ꞌma suwábaga meꞌáturu sairúgame ꞌlige aꞌbemi ronichimi biꞌtiba suwigá alué ralámuli ne saíla. 39 Mueka ꞌyáturu neꞌchí waꞌlú aꞌwalí napurigá ne nejkómala, ꞌlige mué ꞌsile nejkúrili ꞌya neꞌchí napurigá ne neyúrimala. 40 Mué ꞌsile nejkuria napurigá ne ꞌla umérimala alué sairúgame ꞌlige neka meꞌá alué ralámuli neꞌchí gichime. 41 Alué ne saílaka eꞌwele sinaka taa nejkúrili nobi tabiléchigo ꞌwesi guꞌírale ko alué cha nokame ralámuli. Abiena ꞌwe tánile nejkúrili Onorúgame, Onorúgameka tabiléchigo guꞌírale ko. 42 ꞌLige mué Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju neꞌchí. ꞌLige neka ꞌma umérituru suwábaga alué ne saíla, ꞌlige neka reꞌkéturu, napuyeri weꞌé alieri newáturu ne alué ralámuli. 43 Mueka maꞌchí pasá neꞌchí napuꞌlige ajtígichi ne alé weꞌká ralámuli mochígichi ꞌwe najkome. Mueka ajcháturu neꞌchí napurigá nulame nímala ne weꞌkaná riógichi gawichí. ꞌLige ralámuli napu tabilé machime ke neꞌchí ꞌla sébili eꞌwáturu napu ne nulélige. 44 Alué ralámuli tabilé machime neꞌchí, ꞌlige akisá ne nulachi, ꞌlige yati eꞌwáturu alué ralámuli, 45 ꞌlige ꞌáwalaga buyáturu alé napu mochile chíbika. 46 ꞌWe

aꞌlá semáriga nejkuri mué Onorúgame. Abichilubi ꞌla semáriga nejkúrisa ꞌla kékuru Onorúgame napu neꞌchí repume ju. 47 Onorúgameka ꞌwe resí olá alué ralámuli ne saíla, cha nokame kame alué ralámuli. Onorúgame nejkuri napurigá ne reꞌlé ꞌlúmala alué ralámuli cha nokame. 48 Onorúgame ju napu guꞌírame ju neꞌchí napuꞌlige ne resí oliachi sairúgamete. Onorúgame ju neꞌchí guꞌírame napurigá tajché olawa ne. 417

Mueka ꞌwe aꞌlá naꞌtepuwa alué cha nokame ralámuli napurigá tabilé che olámala neꞌchí. 49 Alekeri

neka wikarámala jipe alué mué nila wiká alé iligá napu mochí alué ralámuli tabilé oyérame mué Onorúgame. ꞌLige neka ꞌwe aꞌlá raꞌichámala ꞌwe aꞌlá ko mué Onorúgame a ꞌlige wikarámala ne mué nila wiká. 50 Mué Onorúgame, mueka ꞌla semáriga guꞌírame ju alué napu ajchale mué waꞌlula nulame, guꞌírame ju mué napurigá neyúrimala nejkoga, alué napu wanápale mué, alué napu ju Rabí rewégame, ꞌlige abiena alué Rabí rijimala nujubami oꞌchérigame. Mueka ꞌla nabí galémala alué nujubami oꞌchérigame.

Salmo 19 Jena ruwimela Onorúgame weꞌká iꞌkarúgame newáligo (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme.) 1 Alé

ꞌpa rewagachi ꞌwe aꞌlá maꞌchígame néré Onorúgame ꞌwe aꞌwágame ko. Alé rewagachi ꞌla maꞌchígime néré ꞌwe ꞌla sébili newáligo Onorúgame suwábaga tábiri napu ju soꞌpilí, mechá, rayénali, eká, nolí. 2 Nabí rawé eteme ju ralámuli alé rewagachi chiena ꞌla ko Onorúgame. Nabí rukó ꞌwe ꞌla néré ꞌwe aꞌlá aꞌwalí nígame ko Onorúgame. 3 Rekó tabilé akiae Onorúgame raꞌíchachi, ꞌlige rekó tabilé ꞌwesi raꞌíchili akiae, 4 abiénachigo ꞌla maꞌchígame néréko Onorúgame aꞌwalila bochígimi neruga. Alué nejkúrili weꞌlesi sébame ju alé bochígimi gawichí napusí sébame ju rayénali raꞌosálila. Onorúgameka newale rewagá rayénali galila neraga, rayénali maꞌchíname ju ꞌwe raꞌsálagá napurigá bilé rió kulipi newíkame neraga

5 ꞌlige

a 18:49 Eꞌnesi Romanos 15:9.

418

ꞌlige abiena napurigá bilé rió iwégame ꞌmame raꞌsálagá rowesia. rayénali panika maꞌchínasa beꞌá beꞌlí ꞌlige alíika ꞌtumi bokuime ju, ꞌlige bochígimi gawichí sébame ju rajtalí raꞌósili.

6 Alué

7 Alué

napu nulá Onorúgame ꞌwe aꞌlá semati ju. ꞌWe aꞌlá ꞌnátali ꞌyame ju ralámuli, ꞌlige aminami ꞌla rejchirúgame newame ju ejtemali. 8 Alué napu nulá Onorúgame ꞌwe ꞌla biꞌígame rejcholi ju ꞌlige ralámuli ꞌla oyérasa alué nulalí Onorúgame nila ꞌwe raꞌsálagá ejperégame ju, ꞌlige ꞌwe ꞌla nátali nejime ju Onorúgame. 9 ꞌWe aꞌlá niralia Onorúgame ꞌwe aꞌlá ju. Nabí ꞌla nirawa. Rejcholi napu nulá Onorúgame senibí ꞌwe aꞌlá ju. Onorúgameka chati raweli nejime ju cha nokisuga. 10 Napu nulá Onorúgame abéchigo najteme ju meꞌtagá alué ꞌoro ꞌwe ꞌla pagótigame naꞌichí ajchagá, ꞌlige ꞌwe ajkágame ju meꞌtagá alué omoa baꞌwila. 11 Napuꞌlige

mué Onorúgame neꞌchí nulechi, ꞌlige ne ꞌwe ꞌla machigá ajtime ju tachiri ka abé aꞌlá ꞌlige tachiri ka tabilé aꞌlá. ꞌLige ne sébali olasa napu mué nulá ꞌliko ꞌwe ꞌla ralámuli nímala ne. 12 Iꞌsínimi tabilé machirume ju chati ꞌnátaga eꞌyénalia. ꞌLa bujewa ne alué chátiri ꞌnátali napu tabilé machí ne chátiri ko alué ꞌnátali. 13 Mué Onorúgame bujewa ne alué weꞌká iꞌkarúgime chátiri ꞌnátali. Tabilé aꞌrewa napurigá neyúrimala alué chátiri ꞌnátili. Alarigá ꞌla tabilé ꞌnátame nímala ne alué chátiri ꞌnátali, guꞌíriwa ne napurigá ꞌla eꞌwame nímala ne napu mué nulá. 14 Neka taní napurigá mué Onorúgame ꞌwe ꞌla raꞌsálámala ne raꞌichálila akigá ꞌlige taní ne napurigá ꞌwe ꞌla raꞌsálagá asimela mué Onorúgame ꞌwe ꞌla ꞌnátachi ne, napugiti mué Onorúgame kame neꞌchí guꞌírame.

419

Salmo 20 Jena ruwimela churigá tánimili ko nejkúrili Onorúgame alué eꞌwélala ralámuli (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme.) 1 Ralámulika

regá anime ju: ꞌWe aꞌlá képá Onorúgame guꞌírisa mué waꞌlula nulame, mué guꞌírili tánichi napuꞌlige ꞌwe resí nílichi mué semáriga guꞌírisa ꞌla kepa Onorúgame ramué nuleme waꞌlula napuꞌlige sairúgame nakónilichi ramué ꞌyuga. Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírilekuru alué rió ꞌwe ꞌya bejtégame Akobo rewégame. ꞌWe aꞌlá kékuru alarigá guꞌírisachigó alué waꞌlula nulame. 2 ꞌWe aꞌlá kékuru Onorúgame nábolasa nejkúrili alé Siónika anilichi gawichí asagá napu ilí alué reꞌobá tabernákulo anilime. 3 ꞌWe aꞌlá kékuru Onorúgame nabí ꞌnátaga asisá napu nejile weꞌká goꞌame alué waꞌlula Rabí. 4 Onorúgame nejisa ꞌla kékuru suwábaga nóchali napu mué najkí ꞌlige aꞌlá semáriga maꞌchínasa ꞌla kékuru alué nóchali napu mué newánili. 5 Napuꞌlige mué neyúrasa nejkoga ꞌlige ramueka waꞌlú yawiyame newawa cheliera ꞌyágá Onorúgame. ꞌWe aꞌlá sébili olasa ꞌla kékuru napu mué waꞌlula Rabí najkí. 6 Jípeko

ꞌma ꞌwe aꞌlá maꞌchígame nérékuru Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌiria alué napu wanápilige napurigá neyúrimala nejkoga. ꞌMa ꞌla machipa ne Onorúgame ꞌwe ꞌla akimeo alé ꞌpa rewagachi asagá, ꞌlige ꞌwe aꞌlá guꞌírimio napurigá neyúrimala nejkoga. 7 Jaré ralámuli mayé pe alué kareta nígarika ꞌwe ꞌla neyúrimio nakoga, ꞌlige jaréchigo mayé pe alué gawé bujkégarika ꞌla neyúrimio nakólichi nakoga, ꞌlige ramueka pe Onorúgame gite ꞌla neyúriwa nakoga ramué saíla ꞌyuga. 420

8 Alué

ralámuli sairúgameka pe toroka soꞌmímala ronola ꞌlige ꞌma biꞌtiá moꞌibámala nobi ramueka ꞌwe ꞌla aꞌwagá eꞌyénawa rekó ꞌma biꞌtiá moꞌibásiga.

9 Mué

Waꞌlula Onorúgame, aꞌwalí ꞌyawa alué waꞌlula Rabí napurigá neyúrimala nekoga. ꞌWe ꞌla eꞌwiwa ramué napuꞌlige nejkúrili tálichi ramué.

Salmo 21 Jena ruwimela Onorúgame waꞌlú aꞌwalí ꞌyáligo alué waꞌlula Rabí napurigá ꞌla neyúrimala nejkoga (Rabí osale ye raꞌíchili ꞌwe ꞌya. Yale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme.) 1 Mué

Onorúgame, alué waꞌlula Rabí ꞌwe raꞌsálagá ajtí napugiti mué Onorúgame ꞌwe ꞌla ꞌyáligime aꞌwalí napurigá ꞌla neyúrimala nejkoga. 2 ꞌLa guꞌírile mué alué waꞌlula ꞌla napurigá guꞌírilime najkile. Tabilé siné anile mué: “Pe tabilé guꞌírisiga ꞌla kéréko alué rió.” 3 ꞌLa raꞌsálagá ajtí alué waꞌlula Rabí napugiti mué Onorúgame ꞌla simíligame alué waꞌlula najtepamia ꞌlige moꞌkótale bilé korona ꞌórote newárigime. 4 Alué waꞌlula tale napurigá mué ꞌyámala weꞌká raweli, ꞌlige mueka yati ꞌla elile napurigá bejtélamala weꞌká bamí jena gawichí. 5 Alué waꞌlula Rabí ꞌwe najtékame gayénale, napugiti mué Onorúgame síligame guꞌíria, alekeri ralámuli ꞌwe aꞌlá niráguru. 6 Onorúgame senibí ꞌwe galegá eté alué waꞌlula Rabí ꞌlige asíriga raꞌsálagá ajtí napugiti mué Onorúgame ꞌla guꞌira ajtigame senibi rawé. 7 Alué

waꞌlula Rabí ꞌwe aꞌlá bijchigi Onorúgame ꞌwe aꞌlá galeo ꞌlige mué Waꞌlula Onorúgame rewagachi ajtígame tasiné aꞌrémala mué napurigá alué Rabí guwana wijchimela. 8 Alué waꞌlula umérimala suwábaga alué cha nokame ralámuli, alué ralámuli napu tabilé galegá eteme ju alué waꞌlula. 421

9 ꞌLige

bilena remígichi waꞌlú rajachi ꞌwe rajtágichi lúmala alué Rabí alué ralámuli, ꞌlige ꞌma rajimela alué ralámuli. 10 ꞌLige ꞌma suwábaga tabilé iꞌtega ilibámala alué ralámuli cha nokame, ꞌma ꞌkúchilatiri ꞌyúriga. 11 Rekó ꞌwe ꞌla ꞌnata mochige resí olamia alué waꞌlula Rabí, nobi tabiléchigo ganámalago resí olá alué, 12 napugiti Rabika ꞌma mabúmimpá suwábaga boꞌné saíla. Alué boꞌné nila iwate raꞌnémala alué boꞌné saíla. 13 Mué

Onorúgameka waꞌlú aꞌwalí nígame ju, alekeri ꞌwe aꞌlá niralia ramué mué Onorúgame, ꞌlige wikáriwa ramué ruká waꞌlú aꞌwalí nígame ko mué.

Salmo 22 Jena ruwimela churigá ꞌnátilego Rabí napuꞌlige taꞌmé aꞌlá nejkúrichi Onorúgame (Rabí osale ye raꞌíchili ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme. Simélé chomalí wikala ꞌlige wikarame nile.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, ¿chonigá biꞌneli aꞌrépaché mué neꞌchí? ꞌWe mejká eyena mué. Tabilé aké mué ne eꞌwele neꞌochi oꞌkoka. Tabilé nawá mué ne nejkúrili tachi. 2 Mué Onorúgame, rawemi ꞌlige rukomi taa ne nejkúroli ꞌlige mueka ꞌma tabilé nejkuri, ꞌlige tasiné ganíliga ajtí ne. 3 Mueka

waꞌlula júkuru biꞌneli neyúriga, ꞌlige alué ralámuli alé Israeli mochígame ꞌwe wikárime ju mué Onorúgame. 4 Alué ramué rijimala ꞌwe ꞌya mochígame ꞌla bijchígile ꞌwe ꞌla nejkúrame ko mué Onorúgame. ꞌLige mueka ꞌwe aꞌlá guꞌírale napuꞌlige tachi nejkúrili. 5 Alué ralámuli ꞌwe tale nejkúrili napurigá guꞌírimala mué ꞌlige mueka ꞌwe aꞌlá guꞌírile. Alué ralámili ꞌwe aꞌlá bijchígile mué aꞌlá nejkúrame ko, ꞌlige mueka ꞌwe aꞌlá sébale olale. 422

6 Alué

ralámuli cha nokame pe nowí neraga eteme ju neꞌchí. Aminami neka pe gawéliga etélime ju weꞌká ralámulite. 7 Suwábaga ralámuli napu eté neꞌchí pe ajchime ju, neꞌchí gawéliga, ꞌlige noli moꞌloa jame ju moꞌola neꞌchí gawelia. 8 ꞌLige anime ju gawéliga neꞌchí: “Aka alueka Onorúgame tánime júché iwérali, Onorúgame guꞌírimalaké, pe aleké oyérame kame alué rioka, boꞌné Onorúgame tabilé elámaleke napurigá meꞌliboa alué saílate”, anime ju neꞌchí gawéliga. 9 Neka

pe mué Onorúgame gite ochéralekuru, ꞌlige ne eyela mutúlekuru neꞌchí. 10 Ne bijí ne eyela rojpálachi ajtígichi, ꞌlige mueka ꞌma ꞌla guꞌirale neꞌchí. ne pe kulí ochérasa ꞌwe aꞌlá repume ke mué Onorúgame. 11 ¡Tase biꞌneli aꞌrewa ne! Neka ꞌwe majá ajtíkuru, aꞌbeka eꞌyénigame alué neꞌchí meꞌlinálime, ꞌlige taꞌwesi iꞌtékuru napurigá nejkúrimala. 12 Alué

neꞌchí meꞌlinálime ralámuli ꞌma noligá mochí jena ne ajtígichi. Alué ralámuli napurigá oꞌtoló jobátigame alarigá ju, alué oꞌtoló alé Basani rewégichi uchúkame ꞌwe jobátigame. 13 Alué ralámuli napurigá mawiyá eꞌlowíkame alieri ju. eꞌwele renaka uchume ju neꞌchí goꞌnalia. 14 Neka ꞌwe resí nilia ajtíkuru majá alué ralámuli. ꞌLige neka pe napurigá sujírigame neraga ajtí, alekeri tabilé cherigá gainámala ne nemía. 15 Neka ꞌma wakiba chuꞌala majaga napurigá wejcholí wajkígame alieri chuꞌega ajtí ne, ꞌlige ne inalá ꞌma naꞌchuka chujkú. Mué Onorúgame tabilé guꞌiri neꞌchí, pe alemi wijchimi aꞌrele pátiga neꞌchí napurigá mukúgame neraga. 16 Alué ne saíla ralámuli napurigá oꞌkochí jobátigame alieri ju, noligá ujchú alé ne ilígichi, 423

napurigá oꞌkochí goꞌnálime ꞌma iꞌkí ne sekala ꞌlige ne ronola, alieri ju alué ralámuli. 17 Asíriga gawiga ajtí ne, ꞌma maꞌchí biꞌtí ne oꞌchila, aka ꞌla gayénago ne boꞌné oꞌchila tetia. ꞌLige alué ne saíla ꞌwe eꞌnegá jawí oꞌweka gawelia neꞌchí. 18 ꞌMa nachútale ne oꞌpáchala, a ꞌlige bilé reꞌgí reꞌele ne oꞌpáchala méniliga. 19 Mué Waꞌlula Onorúgame, tase biꞌneli aꞌrewa ne, mué ju neꞌchí guꞌírame, ꞌyatí nawawa neꞌchí guꞌíriwa. 20 Tabilé aꞌrewa mué Onorúgame napurigá meꞌliboa ne alué ralámulite. Tabilé aꞌrewa napurigá neꞌchí meꞌlimela alué ralámuli, napuyeri oꞌkochí jobátigame ju. 21 Tabilé aꞌrewa neꞌchí meꞌachi alué weꞌká ralámuli napurigá mawiyá. Alué ralámuli cha nokame napurigá alué oꞌtoló jobátigame nejcheme alieri ju. 22 Neka

ruyémala suwábaga ralámuli mué Waꞌlula Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌíriligo neꞌchi. Wikarámala ne mué nila wiká alé napu napuíme ju. 23 ꞌEmi ralámuli napu ꞌwe ꞌla oyérame ju Onorúgame, wikarawa Onorúgame nila wiká. Oꞌmaka ꞌemi napu ejperégame ju Israeli anilichi, ꞌwe ꞌla nirawa alué Onorúgame. 24 Onorúgameka tabilé gawélime ju alué ꞌwe resí nílime ralámuli, ꞌlige tabilé chíbime ju ꞌwe resí nílime nejkúrili tánichi Onorúgame, iligá Onorúgameka ꞌwe yati ꞌla nejkúrame ju ꞌnalina napuꞌlige nejkúrili tánilia. 25 Napuꞌlige

napuísa alué ralámuli Onorúgame oyérame alé reꞌobachi, ruyémala ne Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ko, ꞌlige wikarama ne Onorúgame nila wiká, ꞌlige ꞌla sébili olama ne Onorúgame ꞌyuga, ꞌlige ꞌyámala ne bilé ajágame napurigá anié ne ꞌyabé.

a 22:18 Eꞌnesi San Juan 19:24.

424

26 Alué

ralamuli resítiri ꞌwe ꞌla bosaga goꞌmela goꞌame, ꞌlige alué ralámuli napu oyérinili Onorúgame ꞌwe aꞌlá raꞌichámala chiena ꞌla semáriga nejkúrame ko Onorúgame. ¡Senibí ꞌla ganíliga ejperélasa ꞌla képá alué ralámuli! 27 Suwábaga ralámuli napu ejperé weꞌkanami ichúrimi gawichí, ꞌwe ꞌla nélémala Onorúgame, ꞌlige sebámala jena cheliera ꞌyamia Onorúgame, ꞌlige abiena wikárimia 28 Onorúgame kame Waꞌlula ramué tebume, ꞌlige alué bochígimi gawichí nulame ju. 29 Alekeri suwábaga ralámuli, rekó ꞌwe nígame ke o tabilé nígame ke, suwábaga alué ralámuli suwimeli ju, ꞌlige alekeri ꞌwe aꞌlá nirame nímili ju Onorúgame. 30 Alué ne rijimala iꞌlibeko oꞌchérisime ꞌwe ꞌla oyérimala Onorúgame ꞌlige raꞌichámala ruigá ꞌwe ꞌla nejkúrame ko Onorúgame. 31 Alué ralámuli ramué rijimala iꞌlibeko oꞌchérisime ꞌwe aꞌlá oyérame nímala Onorúgame nila rejcholi, ramueka beníriwili kame alué ralámuli alué Onorúgame nila rejcholi. Alarigá ꞌla machimela alué ralámuli Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali olame ko ramué ralámuli ꞌyuga.

Salmo 23 Onorúgame neꞌchí repume ju (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya.) 1 Onorúgame

napu senibí bejtégame ju, napu tabilé siné mukume ju, alueka napurigá boꞌá neseme ju, ꞌlige neꞌchí ꞌwe aꞌlá neseme ju, neka kame napurigá bilé boꞌá, ꞌlige tabilé tábiri roká rélamala, ꞌla nílamala ne tabiri tábiri napu ne resí la. 2 Onorúgameka ꞌla repume ju neꞌchí bilena epomi ꞌlige resíbame ju ne alemi, aleka ꞌwe aꞌlá semáriga gajsalega ilígichi ju, ꞌlige ꞌwe baꞌégichi alemi ꞌla semáriga ilígichi. 425

3 Onorúgame

ku ꞌla iwérali ꞌyame ju neꞌchí napuꞌlige ꞌwe seweka ajtígichi ne, ꞌlige ꞌla semátiri bowechi oꞌtome ju neꞌchí, ꞌlige ꞌla aꞌkabámana elame ju neꞌchí napurigá ne ꞌwe aꞌlá machimela Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ko.

4 Rekó

eyene ne jami ꞌwe chóniga ilígichi napu cha ikime ju ralámuli, tabilé peꞌtá majaga enámala ne, napugiti mué Onorúgame ꞌla ꞌwe aꞌlá repuka asimémpá neꞌchí. Napuꞌlige etea ne oꞌká eyéneo mué alué gujsí resola ajágame jobátigame meꞌliame, ꞌma tabilé tase tábiri majame ju ne. 5 Waꞌlú goꞌame newale mué Onorúgame weꞌkaka ka goꞌyame napurigá bilé piesta nerúgichi, newale mué alué piesta alué ne saíla etériga. Mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá ganíliga repórame ju neꞌchí napuꞌlige nawame ju ne goꞌame goꞌmea alé, ꞌlige ne nila básochi ꞌwe aꞌlá bochí roꞌame ju mué alué ꞌuba baꞌwila pee aꞌwágame newárigime. 6 Neka

ꞌwe aꞌlá machí Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírame ko neꞌchí, senibí rawé ꞌwe aꞌlá naꞌtemaka eteme ju neꞌchí, ꞌlige ne mukusá, senibí asimela ne Onorúgame galílachi, alué Onorúgame napu senibí bejtégame ju. Alué Onorúgame tabilé siné mukume ju.

426

Salmo 34 Jena ruwimela churigá nejkúrame ko Onorúgame napuꞌlige tánilichi iwérali (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya napuꞌlige Abimeleki júlale mayega loꞌí ko alué Rabí.) 1 Neka

cheliera ꞌyámala Onorúgame nabí rawé, ruigá Onorúgame ꞌwe aꞌlá sébali olame ko. 2 Neka ꞌwe ꞌla raꞌsálagá ruyémala alué ralámuli ruigá Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ko. Alué ralámuli resí níliga ejperégame, akisá alué raꞌíchili ꞌwe aꞌlá ganíliga naresa ꞌla ke alué raꞌíchili rejcholi. 3 Jeka simasi ꞌemi gepuwa alué rejcholi. Oꞌmaka napuíka wikáriwa Onorúgame, Wikarawa ruigá ꞌla semáriga nejkúrame ko Onorúgame. 4 Neka

tánituru Onorúgame napurigá neꞌchí guꞌírimala, ꞌlige Onorúgameka yati ꞌla nejkúrituru. Alué Onorúgame nejkúrisa, ꞌma tabilé aminabi majáturu ne. 5 Alué weꞌká ralámuli napu ꞌwe aꞌlá eꞌwame ju napurigá najkí Onorúgame, ꞌlige alué ralámuli ꞌwe raꞌsálagá mochime, abiena alué ralámuli tabilé chijúniga mochímala 6 Neka tabilé najtékame rió ke ꞌlige ne eꞌwele raꞌíchaga, tánituru iwérali Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka ꞌla akéturu ꞌlige yati ꞌla bujéturu alué seweli. 7 Alué santo ánjeli Onorúgame gompaniérola aꞌbeme ilírome ju ꞌlige buinámala resí nília mochígichi alué ralámuli ꞌla nirame Onorúgame. 8 ꞌLa ꞌnátaga mochiwa chiena ꞌla nejkúrame ko Onorúgame, alué ralámuli Onorúgame oyéraga ejperégame, a alueka ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperégame ju. 9 ꞌLa néléwa Onorúgame suwábaga ꞌemi napu wanápurigame niru Onorúgamete, pecha tábiri rokárélamalagó ꞌla sébili oliáká alué raꞌíchili rejcholi. Onorúgameka ꞌla ꞌyámala alué tábiri a 34:8 Eꞌnesi I Pedro 2:3.

427

napu ꞌla júpá ralámuli níriga. ralámuli ꞌwe nígame tabilé oyérame Onorúgame, alueka abiena resí nílimala bilé rawé, napurigá bilé mawiyá ꞌwe serúgame abiena eꞌlowime júkuru iꞌsínami, ꞌlige alué ꞌla Onorúgame oyérame ka ꞌla senibí niga mochímala iꞌkarúginti.

10 Alué

11 Suwábaga

ꞌemi neꞌchí ꞌyuga benime, jeka simasi, ꞌwe ꞌla ruimé ne churigá oyérilime ko Onorúgame. 12 ꞌEmi ralámuli ꞌla ganíliga ejperénilisaká weꞌká bamí, 13 tabilé chátiri raꞌíchaga járowa, aminami tase ꞌyega raꞌíchame niwa. 14 Tase oyériwa alué chátiri ꞌnátali, iligá ꞌwe aꞌlá aꞌká ralámuli niwa, senibí ꞌla semáriga ꞌnátaga eꞌyénawa Onorúgame nila ꞌnátili. 15 Onorúgameka

ꞌwe aꞌlá repuka ajtigame alué aꞌká ralámuli tase inílime ꞌlige ꞌwe aꞌlá gepume ju napuꞌlige tachi iwérali, 16 nobi Onorúgameka ꞌwéchigo ayoga ajtíkó a alué inílime ralámuli ꞌyuga. 17 Onorúgameka yati ꞌla eꞌwime ju nejkúrili tachi alué tabilé cha nokame ralámuli, ꞌlige bujeme ju seweli ꞌlige ꞌyame ju iwérali. 18 Iꞌsínimi alué ralámuli Onorúgame oyérame ꞌwe seweka ejperégachi. ꞌMa mayeme ju tabilé siné nejkúrimio Onorúgame, Onorúgameka abiena aꞌlá guꞌírame ju alué ralámuli. 19 Bilé ralámuli ꞌwe aꞌlá oyérame Onorúgame ꞌwe resí ikime ju, nobi Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju ꞌwe resí ikichi. 20 Tabilé ꞌwesi oꞌchila gajponáwili ju b napugiti Onorúgameka ꞌwe aꞌlá tebume kame. 21 Alué ꞌwe inílame ralámuli pe alué aꞌboi chojkila gite ꞌwe resí ikimela, ꞌlige alué ralámuli ꞌwe gichiga eꞌyéname ralámuli, alueka pe aꞌbopi ꞌyame ju resiti raweli. a 34:16 Eꞌnesi 1 Pedro 3:10-12. b 34:20 Eꞌnesi Juan 19:36.

428

22 Onorúgameka

ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju alué ralámuli napu aleké oyérame ju, tabilé resiti raweli ꞌyáwili ju alué ꞌla bijchígime Onorúgame nila rejcholi.

Salmo 37 Jena ruwimela Onorúgame ꞌwe aꞌlá repume ko ralámuli tabilé cha nokame napurigá tabilé che olawa alué cha nokame ralámulite (Alué Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya.) 1 Tase

pe ꞌnátacho asiboa napu nokame ju alué ralámuli cha nokame, ꞌlige tase korua asiboa weꞌká tábiri napu nígame ju alué cha nokame. 2 Alué ralámuli cha nokame tabilé weꞌká rawé mochímala jena wijchimoba, pe napurigá gajsalá alarigá ju, pe ꞌma wakíbame ju alué gajsalá. 3 Iligá

ꞌwe aꞌlá nirawa Onorúgame, ꞌlige tase cha ꞌsika einawa. ꞌWe aꞌlá kilí bejtélawa jena wijchimoba ꞌlige ꞌwe aꞌlá bijchígiwa Onorúgame nila rejcholi. 4 ꞌWe ꞌla semáriga galewa Onorúgame, ꞌlige Onorúgame ꞌwe ꞌla sébili nejímala suwábaga tábiri napu mué najkí. 5 ꞌWe

ꞌla bijchígiwa Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrame ko suwábaga tábiri napu mué nocha, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe aꞌlá nejkúrimala. 6 ꞌLige suwábaga ralámuli etémala mué ꞌwe aꞌlá nochio. Aꞌliko napurigá bilé raꞌósali alarigá nímala alué nóchili. 7 ꞌLa

kili asiboa buigá nejkúrili napu Onorúgame nejime ju. Tase weꞌká ꞌnátaga asiboa etega alué cha nokame ralámuli ꞌwe ganíliga mochigo.

8 ꞌMa

aꞌrewa ayoa. Aminabi ayoga einásaká mué, abéchigo enáriga nímala. 9 Onorúgame ꞌma suwábaga julámala ju jena gawichí mochígichi 429

alué inílame ralámuli, ꞌlige alué napu oyérame ju Onorúgame, alueka ꞌla narémala alué gawí aꞌrérigame. 10 ꞌMa peꞌwemi tabilé mochímala alué inílame ralámuli. Rekó ꞌemi ralámuli ꞌwe ꞌyae alué ralámuli, tabilé rewimela ꞌemi alué ralámuli. 11 Alué ralámuli tabilé gunarume napu ꞌla bijchígime ju Onorúgame ꞌla nejkúrame ko, alueka ꞌwe aꞌlá narémala Onorúgame nila aꞌwalila ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélamala alué ralámuli. 12 Alué

cha nokame ralámulika raꞌicha mochime ju pe cha olánilia alué ralámuli Onorúgame oyérame, aminami gológame eꞌnegá mochime ju, aminami moꞌló mochime ju alué ralámuli gawéliga. 13 ꞌLige Onorúgameka pe acheme ju alué iꞌnílame ralámuli, Onorúgameka ꞌwe ꞌla maꞌchigá ajtigame ꞌma aꞌmulipi ko rawé napu resí ikimeli ju alué inílame ralámuli. 14 Alué

iꞌnílame ralámuli maꞌchí pame ju alué siparina ꞌlige alué iwá alué Onorúgame oyérame ralámuli meꞌlimea. 15 Pe Onorúgame gite sulálachi elábamala alué siparina. ꞌLige alué iwá pe ꞌma gajpoa moꞌibámala Onorúgame gite. 16 Alué

rió rekó tabilé weꞌká tábiri nígame ke pe Onorúgame ꞌwe aꞌlá oyérame nísaká, aꞌliko abé najteme ju Onorúgame níriga meꞌtagá alué weꞌká cha nokame ralámuli weꞌká eꞌkarúgame nígame. 17 ꞌWe resí oláwili ju Onorúgamete alué ꞌwe iꞌnílame ralámuli, nobi Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírimalagó alué tabilé cha nokame ralámuli. 18 Onorúgameka

ꞌwe ꞌla repume ju alué ralámuli tabilé siné seꞌwiná nokame, ꞌlige senibi rawé ꞌla semati raweli ꞌyáwili alué ralámuli. 19 Napuꞌlige tabilé iꞌtégichi goꞌame, tabilé chijúniga ejtebímala alué ralámuli tabilé cha nokame napugiti ꞌwe ꞌla nílimempá goꞌame alemi napu tabilé iꞌté goꞌame. 20 Alué ralámuli tabilé Onorúgame oyérame napurigá molí alarigá tané ikimela alué ralámuli, 430

napurigá alué sewá jami nerúgame pe yati wajkíbame ju, alarigá ikimela alué ralámuli ꞌwe iꞌnílame. 21 Alué

iꞌnílame ralámulika bilé tábiri tasa, tabilé ku guꞌlíname ju, ꞌlige alué tabilé cha nokame ralámulika ꞌla ganíliga taneme ju. 22 Alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla galilime ju Onorúgamete, alueka ꞌla niga ejtebímala aꞌwalí Onorúgame nila, ꞌlige alué ralámuli napu tabilé galilime ju Onorúgamete, alueka tabilé ganíliga ejperélamala. 23 Alué

ralámuli napu boꞌné Onorúgame ꞌwe aꞌlá galé, alueka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju napurigá tabilé chátiri ꞌnátali naꞌtaga einámala. 24 Rekó alué ralámuli ku guwana ꞌnátachi Onorúgameka guꞌíramala napurigá tabilé aminabi chátiri naꞌtámala. 25 Neka

ꞌma weꞌká bamí ajtíkuru jena wijchimoba, ꞌlige ꞌma oꞌchérame júkuru ne jípeko, ꞌlige neka etiáguru Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírame ko alué ralámuli napu tabilé cha nokame ju. ꞌLige alué ralámuli ꞌkúchila tasiné etiá ne goꞌame taga eꞌyénachi alemi weꞌká riógichi. 26 Alué ralámuli ꞌwe naꞌtemame ju uché jaré ralámuli ꞌlige ꞌla ganíliga taneme ju enomí, ꞌlige ꞌkúchilachigó ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju uché jaré ralámuli. 27 Tase

oyérawa alué chátiri ꞌnátali, iligá ꞌwe aꞌlá rió niwa senibí. ꞌWe aꞌlá naꞌtásaká mué ꞌliko ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala mué senibí rawé. 28 Onorúgameka ꞌwe galeme ju alué ralámuli ꞌwe aꞌlá ꞌnátame, ꞌlige tabilé siné ꞌoni aꞌreme ju alué napu tabilé guwana rusume ju Onorúgame oyeria. ꞌLige ꞌma meꞌame ju alué ꞌwe inílame ralámuli, tabilé aꞌreme ju napurigá aminabi oꞌchéramala alué cha nokame ralámuli. 29 Alué ralámuli tabilé cha nokámeka senibí ꞌla ganíliga ejerélamala. 431

30 Alué

rió ꞌwe aꞌlá ꞌnátame ka, alueka ꞌwe ꞌla ꞌnátaga raꞌíchame ju. Alueka ꞌla machime ju chieri raꞌíchali tabilé ꞌla ko ꞌlige chieri raꞌíchali ꞌwe aꞌlá ko. 31 ꞌLige senibí ꞌnátaga eyéname ju napu nulá Onorúgame ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébili olame ju. 32 Alué inílame ralámulika chíboka ujchume ju alué tabilé cha nokame ralámuli meꞌlináliga chaꞌpisá. 33 Nobi Onorúgameka tabilé aꞌreme ju napurigá alue cha nokame ralámuli resí olámala alué ralámuli tabilé cha nokame, ꞌlige nejísaga alé waꞌlúlachi alué ralámuli tabilé cha nokame. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju, tabilé ꞌoni aꞌrigá. 34 Mué

ꞌwe ꞌla bijchigia asiboa ꞌla nejkúrame ko Onorúgame ꞌlige ꞌwe ꞌla sébili olawa napu najkí Onorúgame, ꞌla sébili olásaká mué aꞌliko ꞌla ꞌyawa mué Onorúgamete semati raweli. ꞌLige ꞌwe ꞌla etémala mué napuꞌlige ꞌmimi mejká julálichi alué inílame ralámuli.

35 Neka

bilé rió machí ꞌwe nígame iꞌkarúgame tábiri ꞌlige ꞌwe chaꞌsime rió kéturu alué, ꞌlige biꞌneli nuleme ke weꞌká ralámuli. 36 Pe aꞌkinánaka ꞌma weꞌkale alué rió, tabilé asé rewíliru rekó ꞌyalie. 37 ꞌWe

aꞌlá ꞌnátaga asiboa churigá nóchame ka alué ralámuli Onorúgame oyérame. Alueka ꞌla kilí ralámuli júkuru, tase cha nokame. Alué ralámulika ꞌla ganíliga ejperélamala senibí. 38 Alué ꞌwe inílame ralámulika ꞌma meꞌliboli ju. Alésíko ꞌma tabilé iꞌtélamala alué ralámuli. Aminabi tabilé iꞌtélamala alué ꞌkúchila. 39 Onorúgame

buyáname ju alué tabilé cha nokame ralámuli resí nilia mochígichi ꞌlige ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju. 40 Onorúgameka guꞌírame ju alué tabilé cha nokame ralámuli napurigá ꞌla buyásimala resí nilia mochígichi. 432

ꞌLige Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju napuꞌlige alué ralámuli nejkúrili tachi.

Salmo 40 Jena ruwimela churigá ꞌyalime ko cheliera Onorúgame ꞌlige tánilime nejkúrili (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. ꞌYale alué waꞌlula weꞌká ralámuli wikarame rabisime nuleme.) 1 Neka

ꞌla kilí ajtigéturu buigá Onorúgame nawamio nejkúrimia, ꞌlige Onorúgameka ꞌla akele ne nejkúrili tachi. 2 ꞌLige ne ꞌwe resí nília ajtígichi, amulí mukuchi ne, Onorúgameka guꞌírituru neꞌchí, ꞌlige aꞌwalí nejíturu Onorúgame napurigá tabilé che ikimela ne. 3 ꞌLige Onorúgame nejíturu bilé wiká nuebo. Alué wiká ruwí ꞌwe ꞌla nejkúrame ko Onorúgame. ꞌLige weꞌká ralámuli alué wiká akisá, ꞌwe naꞌtámala napu aní alué wiká ꞌlige alésíko chojkiámala oyeria Onorúgame nila rejcholi. 4 Ganíliga asisá ꞌla képá alué rió napu ꞌla oyérame ju Onorúgame, ꞌwe aꞌlá machigá asisá ꞌla kékuru Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrame ko, alué rió Onorúgame oyérame tase ꞌyuga einámala alué ralámuli napu iwérali tánime ju pe mono newárigame napu tabilé Riosi ju. 5 Mué

Waꞌlula Onorúgame, ꞌwe waꞌlú nejkúrame ju. Mueka weꞌká ralámuli guꞌírale, ꞌma tase machisá ju cha weꞌsá nejkúrilime mué. Neka pecha siné suwábamalagó ruyá alué nóchili napu mué newame ju.

6 Mueka

tabilé tame ju bilé ajágame mué kógilime napurigá mué eꞌkámala ramué, iligá mueka najkí ꞌwe aꞌlá eꞌwalime napu mué nulá. 433

7 Neka

alekeri regá ané mué, jena ajtí ne, alarigá beniri neꞌchí Moisesi nila nulalí.

8 Neka

ꞌwe aꞌlá ganílime ju ꞌla sébili olagá napu mué najkí ꞌlige neka senibí ꞌnátaga oyame ju napu mué nulá. 9 Neka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyéturu weꞌká ralámuli mué ꞌwe aꞌlá guꞌírame ko. ꞌLige mué ꞌwe aꞌlá machí tabilé siné aꞌremio ne ruyea ralámuli. 10 Neka abisibi ruyeme ju ralámuli napu machí ne, neka suwábaga ruwime ju ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ko mué, ꞌlige abiena ruyeme ju ne alué ralámuli mué ꞌwe galeo suwábaga ramué. 11 Mué

Onorúgame senibí naꞌtemápua neꞌchí, Senibí ꞌwe aꞌlá galesa aꞌlá képá mué neꞌchí. ꞌLige aminami abichilubi nejkúrisa ꞌla képá mué. 12 Neka asíriga weꞌsá resí ikí, ꞌma tabilé machí ne che ikisá ka resí ikiá ne, pe boꞌné resí ꞌsika eyéname nisa ꞌyabé ꞌma tabilé che ikisá nile ne. ꞌWe maja ne pe chibi ꞌsika eyéname nisa ne yabé. 13 Mué

Onorúgame, yati nawawa neꞌchí guꞌírimia, ꞌma bujewa ne alué resítiri raweli. 14 ꞌMa loꞌí newawa alué ralámuli cha nokame napurigá tabilé gainámala cha olá neꞌchí napurigá chijúniga ejtebímala suwábaga alué napu neꞌchí meꞌlinali. 15 Chijúnaga aꞌrewa alué ralámuli neꞌchí gawélime. 16 ꞌWe raꞌsálagá ejtebisa ꞌla képá suwábaga alué mué

oyérame, ꞌlige suwábaga alué napu mué guꞌírale regá anisá ꞌla képá: “¡ꞌWe ꞌla semáriga nejkúrame ju Waꞌlula Onorúgame!”

17 Neꞌchí

ꞌwe ꞌla guꞌíriwa mué Onorúgame, neka ꞌwe seweka ajtigame ꞌlige ꞌwe resítiri kame ne. Pe muecho ꞌwe ꞌla guꞌírame ju nechí ꞌlige ꞌwe ꞌla aꞌkabámana elame napurigá tabilé resí ikimela ne. ¡Tase weꞌlisi buigá, yati nawawa neꞌchí guꞌíriwa!

434

Salmo 46 Jena ruwimela Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ko (Alué Kora ꞌkúchila osale ye raꞌíchali napurigá wikarámala alué iꞌwé.) 1 Onorúgame

ka waꞌlú aꞌwalí nígame ju, senibí ꞌwe aꞌlá eꞌnegá ajtime ju nejkúrimia. Onorúgameka senibí nejkúrame ju napuꞌlige resí ikiachi ramué. 2 Alekeri tabilé majawa ramué rekó ꞌma nokachi gawí, ꞌlige rekó gawí ꞌma bokuichi baꞌwichí, 3 ꞌlige rekó iwégame ronowega ilírochi baꞌwí ꞌwe aꞌwágame nokogá ꞌlige ꞌma nokeme júkuru gawí ramueka tabilé majawa rekó alaꞌsichi. 4 ꞌWe

semati bakó boꞌí alé napu mochí ralámuli Onorúgame oyérame napu ilí Onorúgame galila, ꞌlige alué bakoka napurigá Onorúgame nila aꞌwalí alarigá ju, alekeri ꞌwe ganíliga ejperégame ju ralámuli aꞌbemi bakochi riógame. 5 Onorúgameka alé nasipa weꞌká riógichi ajtí ꞌlige tabilé che ikimela alué ralámuli. Onorúgameka beꞌá nawámala alemi alué ralámuli guꞌírimia. 6 ꞌLige Onorúgame raꞌíchachi, alué weꞌká ralámuli tabilé Onorúgame oyérame ꞌwe majámala, ꞌlige gawí ꞌma nokame ju alé napu mochí alué eꞌwélala nulá, cha aꞌwágame raꞌíchame kame Onorúgame. 7 ¡Onorúgame bochígimi gawichí nulame jena ajtí ramué ꞌyuga! ¡Alué ju ramué nuleme! Onorúgame napu Akobo oyérame nile, alué ju ramué guꞌírame. 8 Jeka

simasi ꞌemi suwábaga ralámuli Onorúgame oyérame machiboa alachilú aꞌwalí nígame ko Onorúgame. 9 Onorúgame ꞌma elábale alué nakó bochígimi gawichí. ꞌMa gapónale alué iwá ꞌlige alué selá, abiena ꞌma eꞌkósele alué kareta napu asigá simíbame nile alué ralámuli nakomia. 435

10 ꞌLige

anile Onorúgame: “ꞌLa kilí mochiwa, tase nakoga. ꞌLa machigá mochiwa ꞌemi ralámuli suwábaga jena gawichí ejperégame ne Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ko.”

11 ¡Ramué

ꞌyuga ajtí Onorúgame bochígimi gawichí nulame! ¡Alué tánilime júkuru ramué iwérali, alué Onorúgame napu Akobo oyérame nile!

Salmo 51 Jena ruwimela alué Rabí eꞌkali tániligo Onorúgame Alué waꞌlula Rabí ꞌyuga gojchile bilé mukí tabilé boꞌné ꞌyula napu Betsabé anilime nile. ꞌLige Onorúgameka machile chaꞌsíligo alué rió, aꞌliko júlale bilé rió Natani rewégame napurigá neꞌochámala alué Rabí. ꞌLiko alué Rabí osale weꞌká osilí Onorúgame eꞌkali tániga, ꞌlige ꞌyale waꞌlula weꞌká wikarame nuleme. 1 Mué

Onorúgame, ꞌla naꞌtemápua neꞌchí neka chaꞌsimí ꞌyabé. Mueka ꞌla repume ju neꞌchí, alekeri ꞌla naꞌtemápua neꞌchí, ꞌma bujewa neꞌchí resítiri raweli. 2 ꞌMa bujewa ne alué resítiri ꞌnátili. Tase aꞌrewa napurigá ne chátiri ꞌnátali ꞌnátaga einámala. 3 ꞌWe aꞌlá machí ne chaꞌsíligo ne. Neka nabí ꞌnata chaꞌsisa. 4 Neka ꞌwe iníliga eyéname nile mué Onorúgame etériga napu mué tabilé galeme ju. Mué Onorúgame, ꞌwe aꞌlá sébili ruwí ne waꞌlú resítiri raweli nígame ko a ꞌlige ne alekeri tabilé che animela. Neka pecha ruimélagó ꞌwe aꞌlá rió ka, alekeri waꞌlú resiti raweli ꞌyámili júkuru mué neꞌchí. 5 Neka

bijchiá ꞌwe resí ꞌsíkame ju, neka ꞌma resítiri alawégame nílekuru napuꞌlige bijí ne eyela rojpálachi asagá. 6 Mueka najkíguru napurigá ne ꞌwe aꞌlá ꞌnátame rió nímala, a 51:4 Eꞌnesi Romanos 3:4.

436

alekeri aꞌlá beníriwa neꞌchí napurigá ne ꞌwe aꞌlá naꞌtámala napurigá najkí mué. 7 ꞌWe aꞌlá bujewa ne alué chátiri ꞌnátiri aꞌliko ꞌla tabilé naꞌtámala ne resitiri ꞌnátili. 8 Neka ꞌma weꞌká rawé ꞌwe resí níliga ajtíkuru, mueka nejíkuru resítiri raweli, jípeko ku ganílili ꞌyáwagó ne. 9 Tase ꞌnátaga asiboa mué Onorúgame chaꞌsíligo ne. ꞌMa bujewa ne alué chátiri ꞌnátili. 10 Mué Onorúgame, ꞌyáwaká ne bilé ꞌnátili ꞌla biꞌwígame, neꞌchí guꞌíriwa ku ꞌwe aꞌlá biꞌwígame naꞌtálichi. 11 Tase biꞌneli aꞌréwaka ne, tase bujéwaka neꞌchí mué nila alawá. 12 Ku ꞌyáwaka ne alué ꞌwe aꞌlá ꞌnátili, beníriwa ka ne napurigá ꞌwe aꞌlá eꞌwame nímala ne, alarigá ku ꞌwe aꞌlá ganíliga asimela ne. 13 ꞌLige ne ꞌwe aꞌlá ruyémala alué rejcholi mué nila alué weꞌká ralámuli cha nokame napurigá ku aꞌrémala cha nokogá eꞌyénaga. Alarigá ꞌla ku mué nila rejcholi oyéramala alué ralámuli. 14 Mué Waꞌlula Onorúgame, mué júkuru buyáname alé resítiri bowechi eꞌyéname. ꞌWe aꞌlá rejcholi ꞌyawa ne napurigá tabilé meꞌagá einama ne. ꞌLige ꞌwe aꞌlá rejcholi naresa ne ruyémala ne alué ralámuli mué waꞌlula ꞌwe aꞌlá gateme ko suwábaga nóchili resítiri. 15 Beníriwa

ne alué wiká ꞌwe najteme mué nila ꞌlige wikarámala mué nila wiká. 16 Mueka tabilé najkí napurigá ꞌyawa ajágame meꞌgá. 17 Mueka iligá najkí tabilé gunarume nímala ne. Mué Onorúgameka ꞌwe aꞌlá galegá eteme ju alué ralámuli napu ku guwana ꞌnátame ju chaꞌsisa. 18 Mué

Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga guꞌíriwa alué ralámuli Rusaleni ejperégame, ku ꞌma gatewa alué waꞌlú tegoli repá ilígame 437

napu boꞌime nile alé Rusaleni suweke weꞌká riógichi. ramué tabilé chátiri ꞌnátame nírigichi, ꞌliko mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá ganíliga narémala alué goꞌame mué nejíligame ꞌlige aminami alué roló eꞌkósirime alé reꞌobachi raꞌpichí.

19 ꞌLige

Salmo 73 Jena ruwimela tabilé chelegá eꞌtélime ko alué ralámuli rekó ꞌwe nígame ke weꞌká iꞌkarúgame napu tabilé oyérame ju Onorúgame (Asapi osale ye raꞌíchili ꞌwe ꞌya.) 1 Onorúgameka

asíriga ꞌla naꞌtemame ju alué ralámuli Israeli ejperégame ꞌlige suwábaga alué ralámuli napu tabilé cha nokame ju. 2 Neka ꞌma amulí aꞌrékuru alué ꞌwe aꞌlá rejcholi, peꞌtá rokárekeꞌé ne aꞌremia. 3 ꞌLige neka ꞌwe najkuélime ke eꞌtega alué ralámuli ꞌwe gunarume ꞌlige cha nokame napu aminacho weꞌká iꞌkarúgame niga mochígichi. 4 Alué

ralámulika ꞌla ganíliga ejperégame ju tabilé nayuka, ꞌla suwábaga tábiri nígame kame. Aminami tabilé weꞌká ꞌnátaga ejperégame ju. 5 Alué ralámulika tase risibaka nóchame ju tase resí níliga, tase napurigá alué ralámuli tabilé nígame. 6 Tabilé chijúname ju alué ralámuli, ꞌwe rióliga eꞌyéname ju cha nokagá. Tabilé cha nokame kólá aꞌbóika. 7 ꞌWe aꞌlá maꞌchígame nérékuru banalá ꞌwe cha nokame ko alué ralámuli, senibí ꞌnata mochime ju chátiri ꞌnátali. Pe alekecho ꞌnátaga járome ju. 8 Alekeri ꞌwe gawéliga raꞌíchame ju uché jaré ralámuli olagá, chíbirigá raꞌíchame ju uché jaré ralámuli olagá, ꞌlige iwégame riólaga raꞌíchame ju, pe chibi nokiame raꞌíchame ju 9 Alué ralámuli cha nokame ꞌwe gawélime ju Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame, abiena ꞌwe chátiri raꞌíchili ruyeme ju ralámuli jena wijchimoba ejperégame. 438

10 Jaré

ralámuli bijchígime ju alué raꞌíchili, ꞌlige ꞌla nirame ju alué raꞌíchili napu ruwime ju alué ralámuli cha nokame. 11 Alué cha nokame ralámulika tabilé machimeo mayeme ju Onorúgame cha nokogá eꞌyénachi. 12 Alarigá mayeme ju alué cha nokame ralámuli. Tase ꞌnátame ju Onorúgame oyérilime, pe nígame cho ganálime ꞌnátame ju alué ralámulika, ꞌlige nabí rawé ꞌwe nígame gayéname ju. 13-14

ꞌLiko, ¿tachiri me ne ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga? ꞌLige, ¿tachiri me ne tabilé cheꞌsika? Neka senibí rawé resí nili ꞌlige senibí resí oliame ju ne.

15 ꞌLige

ne alué chátiri rejcholi oyérasa ꞌlige ꞌwe chátiri raꞌíchali ruyémili nílikuru ne alué ralámuli Onorúgame oyérame ꞌliko ne pe saíla nímili nílikuru alué mué Onorúgame ꞌkúchila ꞌyuga. 16 Neka machinali nili ¿chonigá aliena resí ikiá ne? Tabiléchigo ꞌla machí ne alarigáriga ko. Tabilé machié ne alarigá ikimeo alué cha nokame ralámuli pe nujubapi. 17 Napusí ꞌma bajkisá ne alé Onorúgame galílachi aꞌlige kulí ꞌla machí ne alarigá ikimeo alué cha nokame ralámuli. 18 Machí ne Onorúgame tabilé nóchali olamio suwabia alué cha nokame ralámuli. 19 ꞌWe majámala alué ralámuli machisáká alarigá ko, ꞌlige pe yati niraga reꞌwániga suwábamala Onorúgame alué cha nokame ralámuli. 20 ꞌMa

tabilé etewa ramué alué cha nokame ralámuli ꞌma suwisáká. Alésíko ꞌwe aꞌlá ganíliga mochiwa ramué napurigá tasiné che ikígame niraga ejperélawa ramué, mué Onorúgame ꞌma bujémili kame alué cha nokame ralámuli.

21 Neka 22 Neka

ꞌwe resí nilia ajtigéturu weꞌká ꞌnata ajtigé ne. tabilé machié alieti najkió mué, 439

pe napurigá bilé loꞌígame alieri kéturu ne tabilé námame. ne alieri rió ke, senibí ꞌnátaga oyame ju ne napu mué nulá. Mué aꞌwalila ajalí ꞌyame ju neꞌchí. 24 Alué mué nila rejcholi ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruwí churigá bejtélewa jena wijchimoba. ꞌLige aꞌkinana oꞌtomela mué neꞌchí ꞌwe ganíliga alé rewagachi. 25 Pe muecho ju waꞌlula ꞌpa rewagachi ajtígame neꞌchí repume. Jena wijchimóbaka tabilé ꞌwesi iꞌté napurigá neꞌchí repúmala, alekeri ꞌwe galé ne mué taꞌwesi anaga. 26 Neka tabilé waꞌlú aꞌwalí nígame ju, mué Onorúgame nejkúrame ju senibí aꞌwalí nejía. Alekeri tabilé najkí ne uché bilé napurigá nejkúrimala. Mué Onorúgameka ꞌwe aꞌlá sébali guꞌírimala neꞌchí, ꞌlige tabilé ꞌwesi iꞌtékuru uché bilé napurigá nejímala waꞌlú aꞌwalí, pe mué Onorúgamecho ju. 27 Alué ralámuli cha nokame ꞌwe gawélimala mué nila rejcholi, mueka pe nujubapi ꞌma suwábamala alué ralámuli. 28 Neka ꞌwe ganílame ju aꞌbé asagá Onorúgame ꞌyuga. Neka ꞌwe aꞌlá bijchigi napu aní Onorúgame. Neka suwábaga ralámuli ruyémala napu ꞌsime ju mué Onorúgame. 23 Rekó

Salmo 89 Jena ruwimela Onorúgame ruyéligo Rabí senibí mochimio eꞌwélala niraga aꞌkinana alué Rabí rijimala (Ye raꞌíchali osale alué Etani, Sera inolá.) 1 Mué

Waꞌlula Onorúgame, neka senibí wikarámala, ruigá mué ꞌwe aꞌlá naꞌtemame ko suwábaga ramué. Senibí rawé ruyea asimé ne ralámuli mué ꞌwe aꞌlá sébili olame ko ramué ꞌyuga. 2 Ruwimela ne senibí ꞌla nejkúrame ko mué, abiena ꞌla guꞌírimio mué alué iꞌlibeko nujubami oꞌchérisime. Mué waꞌlula senibí rawé ꞌwe aꞌlá naꞌtemame ju ramué ralámuli napurigá tebume ju mué weꞌká tábiri ꞌpami rewagachi nerúgame. 3 Mué Onorúgame regá anele alué Rabí napu mué wanápale: “Neka ꞌwe aꞌlá sébili olámala mué ꞌyuga. 440

4 Napuꞌlige

mué mukusá eꞌwélala mochiame ne alué mué rijimala alué abé iꞌlibeko oꞌchérigame. Alueka weꞌká ralámuli selígame nímala”, regá anélekuru mué alué Rabí. 5 Mué Waꞌlula Onorúgame, suwábaga alué santo ánjeli rewagachi mochígame ꞌwe aꞌlá raꞌsálagá mochí ꞌlige aniá mochí mué ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ko ꞌlige ꞌla biꞌlepi ꞌnátali ꞌnátame ko mué Onorúgame. 6 Mué Onorúgameka waꞌlú aꞌwalí nígame ju, taꞌwesi iꞌté rewagachi uché bilé alachilú aꞌwalí nígame, pe muecho ju. 7 Alarigá júpá mué Onorúgame napu biꞌneli neyúriga waꞌlula ju, mué napu mochiga ajtí weꞌká santo ánjeli alé rewagachi noligá napu mué ajtí. 8 Mué

Waꞌlula Onorúgame, mué napu biꞌneli neyúriga, waꞌlú aꞌwalí nígame ju. Pecha ꞌwesi anámalago mué. Mueka ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napurigá anime ju mué boꞌné. 9 Mueka ꞌla geꞌlárime ju alué waꞌlú baꞌwí napuꞌlige reꞌpá chiꞌpochi, napuꞌlige eká reꞌpá chiꞌpónachi waꞌlú baꞌwí. 10 Geꞌlárituru mué boꞌné nila aꞌwalílate alué waꞌlú baꞌwí ꞌwe ená ꞌsíchi reꞌpá chiꞌpochi, napurigá bilé waꞌlú ajágame baꞌwichí bejtégame ꞌwe oꞌparúgame, alué meꞌame ka ꞌsílikuru mué. Alarigá olame júkuru mué alué weꞌká sairúgame cha nokame ralámuli. 11 Mué Onorúgame ꞌsile newá suwábaga alué ꞌpa rewagachi nerúgame weꞌká tábiri ꞌlige ye gawí ꞌlige suwábaga tábiri napu nerú jena wijchimoba. Mué nila ju suwábaga tábiri napu ekí tábiri nerú jena wijchimoba. 12 Mué Onorúgame waꞌlú gawí newale ꞌwe semati ꞌlige ralámuli eté alué reꞌpá jágame rabó Tabori ꞌlige Ermoni rewégame rabó, ꞌwe maꞌchígame néré Onorúgame ꞌwe aꞌwágame ko suwábaga rabó newagá. 441

13 Mué

Onorúgame waꞌlú aꞌwalí nígame ju, alekeri pe ꞌnátaga yati neyúrame ju mué. 14 Mué Waꞌlula ꞌwe aꞌlá sébili olame ju resítiri raweli ꞌyame ju mué alué cha nokame ralámuli, ꞌlige alué ralámuli tabilé cha nokame ka alueka ꞌwe aꞌlá raweli ꞌyame ju mué. Napu echilú nóchame ju mué, alueka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame nérékuru mué ꞌwe aꞌlá naꞌtemame ko suwábaga ralámuli. 15 ꞌWe

ganíliga mochisa ꞌla képá alué ralámuli napu ꞌla sébili oyérame ju mué nila rejcholi. 16 Alué ralámulika ꞌwe aꞌlá ganíliga eꞌyénamala senibí rawé ꞌwe aꞌlá oyériga mué nila rejcholi, 17 mueka ꞌla repume kame alué ralámuli ꞌlige alué ralámulika ꞌwe raꞌsálagá mochí. Mue ꞌwe ꞌala guꞌírichi alué ralámuli, ꞌlige ramueka aminacho ꞌwe aꞌwagá mochírilia napugiti ꞌwe aꞌlá nejkúrame kame mué. 18 Mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá repume ju alué ralámuli Israeli ejperégame. Mué júkuru waꞌlula ramué weꞌká ralámuli nuleme, mué júkuru ramué repume.

442

19 Mué

Waꞌlula ramué ꞌyuga raꞌíchaturu, ramué napu mué Waꞌlula oyérame ju, ꞌlige regá anéturu mué: “Neka ꞌma ajchapa bilé rió ꞌla tabilé majalégame. Waꞌlú aꞌwalí ꞌya ne meꞌtagá uché jaré ralámuli. 20 Alué rió Rabí anilime ajchá ne waꞌlula neraga. Alué rió ꞌla niraga ikí ne waꞌlula ajchá. ꞌWe semá júkame aseite roꞌé ne peꞌtá alé moꞌólachi napuꞌlige waꞌlula selígame ajchá, 21 ꞌlige tabilé siné biꞌneli aꞌrema olá ne, ne aꞌwalílate ꞌwe ꞌla repuma olá ne, 22 ꞌlige tabilé siné nawímala alué saíla aminami tabilé umérawa alué inílame ralámulite, 23 neka ꞌwe resí olámala ꞌnalina alué inílame ralámuli alué Rabí etériga, aminami ꞌwe resí olámala ne alué napu ꞌwe gichiga eteme ju alué Rabí. 24 Neka tabilé biꞌneli aꞌrémala alué, neka senibí ꞌla guꞌírimala alué Rabí, ꞌlige waꞌlú aꞌwalí ꞌyama ne alué Rabí. 25 Waꞌlula niraga ajchámala ne napurigá nulame nímala alé waꞌlú baꞌwichí suweke Meriteráneo rewégame, ꞌlige alé wamí waꞌlú bakochi si Euprate rewégichi si nulame nímala. 26 ꞌLige alué Rabí animela: «Mué ju ne Oꞌnola, mué ju Onorúgame napu oyérame ju ne napu neꞌchí aꞌkabámana elame ju. Mué ꞌwe aꞌlá repume ju neꞌchí.» 27 ꞌLige ne Onorúgameka waꞌlula niraga etémala alué Rabí napurigá alué ne boꞌné inolá niraga, alué waꞌlula neraga bajchá ochérigame towí, ꞌlige waꞌlula niraga etémala ne bochígimi nulame ꞌlige ꞌma ꞌyúriga nulémala alué eꞌwélala. 28 Senibí rawé ꞌla naꞌtemama olá ne alué Rabí ꞌlige ꞌla sébili olama olá ne napurigá guꞌírimiorié ne alué Rabí. Neka tabilé ꞌyégamala alué rió. 29 ꞌLige alué Rabí rijimala nímala eꞌwélala nuleme alué aꞌkinana oꞌchérisiame ralámuli. Napuꞌlige bijí nerúgichi rayénali, soꞌpilí, mechá, bilé alué nímala waꞌlula nulame. 443

30 ꞌLige tabilé ꞌla sébili olásaká alué ralámuli 31 alué nulalí napu osiruga chujkú alé bilena 32 ꞌliko resítiri raweli ꞌyama ne

napu ne nulá, apélichi,

suwábaga alué Rabí rijimala ꞌwe cha nokogáriká, alué ne nila gujsite wejpisómala ne. 33 ꞌLige neka tabiléchigo aꞌrémalago naꞌtemá alué Rabí. Neka ꞌla sébili olámolá napurigá anié ne ꞌyabé. 34 ꞌWe ꞌla sébili oláma olá ne napurigá sébili olámirié ne alué Rabí ꞌyuga, neka ꞌla senibí guꞌírimioriéturu alué Rabí. 35 Neka ꞌwe aꞌlá aniéturu ꞌwe ꞌla sébili olamia, ꞌla senibí ꞌla guꞌírimio ne alué Rabí, alekeri ꞌla sébili olámili júkuru ne. 36 Alué Rabí rijimala napu oꞌchérisimala iꞌlibékimi nujubami, senibí eꞌwélala nulame nímala bijí ꞌla ajtígichi alué rayénali. 37 Senibí ꞌla sébili olame nímala. Senibí ꞌla sébili olame nímala bijí ꞌla ajtígichi mechá.” 38 Mué Onorúgame ꞌwéchigo gawélitigo alué waꞌlula napu mué boꞌné ajchá napurigá nulame nímala, mueka ꞌma ayóturu alué waꞌlula ꞌyuga. 39 Mueka ꞌma tabilé sébili oláturu alué waꞌlula ꞌyuga, ꞌla senibí guꞌírimioriéturu ꞌlige jípeko ꞌmáchigo tabilé guꞌírigo mué, ꞌma wijchí pasáturu mué alué korona napu ꞌya mué. 40 Mueka noli ꞌma gajúnaturu alué waꞌlú tegoli reꞌpá ilígame alé weꞌká riógichi suweke boꞌígame alé Rusaleni ꞌma ꞌwe cha oláturu mué alué weꞌká iꞌkarúgame ꞌlige galítiri. 41 Suwábaga ralámuli alemi moꞌime júturu chigomia weꞌká tábiri alemi nerúgame pecha ꞌla tegótiga iligá jípeko, ꞌlige alué weꞌká ralámuli aꞌmulipi riógame alemi ꞌwe gawelia mochíturu. 42 ꞌLige asíriga raꞌsálagá mochíturu alué Rabí saíla ꞌlige ꞌma neyúrituru nakoga. 43 Mueka ꞌma wajkánaga lúturu alué eꞌwele rijpigá siparina rewégame, napurigá tabilé olame nímala, ꞌlige tabilé siné guꞌírituru mué napurigá neyúramala nakoga. 44 Mueka ꞌma tabilé aꞌwágame aꞌréturu alué waꞌlula ꞌlige alué waꞌlú mutela napu asame ju alué waꞌlula, ꞌma wijchimi páturu mué emega. 444

45 ꞌWe

yati oꞌchérame newálekuru mué alué rió, ꞌlige ꞌwe chijúnalekuru alué rió. 46 Mué Waꞌlula Onorúgame, ¿chiéniko si chíboka asimé olá mué? ¿Senibí ayoga asimé olá mué? 47 ꞌWe aꞌlá ꞌnátaga mué Onorúgame ꞌwe yati simiro ye raweli. Mueka newale ramué ralámuli napurigá pe uꞌkabi bamí ejperega mochiwa ramué jena wijchimoba. 48 Pecha ꞌwesi bejtélamalagó senibí tabilé siné mukugá jena wijchimoba, pe suwábaga ralámuli suwime nímala, mukiame ka tabilé ꞌwesi rió uméramala. 49 Mué Waꞌlula Onorúgame, ¿chonigá tabilé naꞌtemáché mué alué Rabí napurigá naꞌtemámorié mué? 50 Mué Waꞌlula Onorúgame, ꞌwe aꞌlá machíguru mué weꞌká ralámuli ꞌwe ená aneo alué weꞌká ralámuli mué oyérame, ꞌlige noli ma neꞌchítiri ꞌyúriga ꞌwe resí aneme júturu ꞌlige neka ꞌwe ꞌla machigá eyéname júturu suwábaga alué chátiri raꞌíchali. 51 Mué Waꞌlula Onorúgame, abiena resí aneme júturu neꞌchí alué ralámuli ne saíla. Abiena mué saíla júkuru alué ralámuli. ꞌWe resí aneme júturu alué napu mué ajchale napurigá waꞌlula nulame nímala. 52 ¡Biꞌneli neyúriga waꞌlula júpá mué Onorúgame! Pe ekí júpá.

Salmo 91 Jena ruwimela Waꞌlula Onorúgame ko ramué tebume 1 Alué

rió napu Onorúgame oyérame ju, alueka ꞌwe aꞌlá repúlime ju Onorúgamete. 2 ꞌLige alué rioka animela: “Mué júkuru neꞌchí repume. Mué júkuru neꞌchí guꞌírame ralámuli resí olánilichi neꞌchí. Mué júkuru Waꞌlula Onorúgame, alekeri neka ꞌwe aꞌlá nirá mué.” 3 Pe Onorúgamecho júkuru ꞌwe aꞌlá semáriga nóchame ꞌla umabámala alué sairúgame bujea, 445

alué chátiri ꞌnátali napu tabilé siné etérume ju, abiena alué ꞌwe aꞌwágame naulí, abiena ꞌwe aꞌlá najtepúmala Onorúgame. 4 Pe Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga rejpúsaká ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperélawa ramué, ꞌlige tabilé siné aꞌrémili júkuru repua ramué. 5 Tase majaga mochiwa ramué rukomi ꞌlige rawemi alué sairúgame. 6 Tabilé che ikiboa ramué rukomi aminami rawemi, Onorúgame ꞌwe aꞌlá repúmili kame ramué, najtepúmili kame alué chátiri ꞌnátili. 7 Alemi oꞌinami napu ramué jaru bilé mili ralámuli biꞌtibámala suwigá ꞌlige alemi wajtoná makué mili ralámuli biꞌtibámala ꞌma suwigá, ꞌlige ramueka tabilé che ikiboa. 8 Ramueka etewa alakichi alué cha nokame ralámuli, etewa ramué resí oliachi alué inílame ralámuli. 9 Mueka

tani Onorúgame napurigá repúmala ꞌlige napurigá nejkúramala, 10 alekeri tabilé narépua ramué alué resítiri raweli, aminami tabilé nawilítiri sebámala jena ramué ejperélachi. 11 Onorúgame julámala alué santo ánjeli alé ꞌpakana rewagáchika alué santo ánjeli boꞌné ꞌyuga nóchame napurigá ramué repúmala. 12 Sekachí chaꞌpigá eꞌyénamala ramué a napurigá tabilé biꞌtibawa ramué toroka. 13 Alemi nasípami eꞌyénawa ramué napu ejperé alué mawiyá ꞌwe jobátigame, ꞌlige napu ejperé alué chátiri ajágame sinowí ꞌlige tabilé che ikiboa ramué alemi eyénaga napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá repúmili kame ramué. 14 ꞌLige

Onorúgame anile: “Tabilé aꞌrémala ne napurigá meꞌliboa alué rió napu ꞌwe aꞌlá bijchígile napu aní ne napugiti alueka ꞌwe aꞌlá oyériligame neꞌchí ꞌlige ꞌwe aꞌlá machiame neꞌchí.

a 91:12 Eꞌnesi San Mateo 4:6.

446

15 Alué

rió ꞌwe tánimala neꞌchí iwérali ꞌlige neka ꞌwe ꞌla yati eꞌwímala. Neka ꞌwe aꞌlá repúmala alué rió napuꞌlige ꞌwe resí nilia ajtígichi ꞌlige ꞌla iwérali ꞌyámala ne, ꞌlige weꞌká ralámuli ꞌwe aꞌlá nirámala. 16 ꞌWe aꞌlá semátiri raweli rekímala ne alué rió napurigá ꞌla ganíliga bejtélamala weꞌká bamí, ꞌwe aꞌlá machírimala ne ꞌwe aꞌlá guꞌira ajtigó ne ꞌlige ꞌwe aꞌlá ganíliga asimela.”

Salmo 95 Jena ruwimela ꞌwe raꞌsálagá wikárilime ko Onorúgame wikala 1 Jeka

simasi oꞌmaka ꞌlige wikáriwa Onorúgame alué ꞌwe semátiri wiká ꞌwe raꞌsálagá wikarálime, alué ramué repume wikáriwa, alué napu ramué jáwame ju alé aꞌkabámana bowechi. 2 Alé sebawa napu ajtí Onorúgame ꞌlige ꞌwe aꞌlá wikáriwa Onorúgame ꞌwe raꞌsálagá waꞌlú cheliera ꞌyagá Onorúgame. 3 Onorúgameka biꞌneli Waꞌlula kame meꞌtagá alué mono newárigame tabilé Onorúgame. 4 Alueka nulame ju bochígimi wijchimoba reꞌlemi weꞌérale abiena reꞌpami rabomi gawichí. 5 Alué waꞌlú baꞌwí Onorúgame nila ju boꞌnéchigo newáligame, ꞌlige boꞌné newálechigo alué waꞌlú weꞌé napu ejperégame niru ralámuli. 6 Jeka

simasi oꞌmaka, iwérali tániwa Onorúgame, chojkóbaka jaga napugiti alué ꞌsíligame ramué newá. 7 Aka Onorúgame júpaché ramué nuleme ꞌlige ramueka alué Onorúgame oyérame niru, ramueka niru napurigá alué Onorúgame bujkula boꞌá. ꞌWe aꞌlá gepuwa napu aní jipe Onorúgame: chátiri ꞌnátame niwa napurigá nokale alé mochiga Masá rewégichi

8 “Tase

447

ꞌwe wakígame weꞌé boꞌígichi, ꞌwe resí olánilichi alué ꞌemi rijimala ꞌwe ꞌya mochígame. ꞌWe resí olánilituru neꞌchí rekó ꞌwe ꞌla machié ne ꞌwe aꞌlá nóchiligo. 10 Naosa makué bamí ꞌwe ayoga ajtigéturu ne suwábaga alué ralámuli israelita rewégame ꞌyuga, ꞌlige regá aniéturu ne: «Napu ne nejímoláe alué gawí napurigá alé ejperega mochímala ꞌemi ralámuli. ꞌLige jípeko neka tabilé lisensia nejímala napurigá alé ejperega mochímala ꞌemi, pecha ꞌla eꞌwame ka ꞌemi napurigá nulá ne.» 11 Alekeri anéturu ne ꞌwe ayoga ꞌma tabilé sebamio alué ralámuli alé napu mochímili nile ejperega alué ralámuli.” 9 napuꞌlige

Salmo 103 Jena ruwimela waꞌlú cheliera ꞌyálime ko Onorúgame (Rabí osale ye raꞌíchili ꞌwe ꞌya.) 1 ꞌWe

aꞌlá niraga raꞌichámala ne Onorúgame ꞌyuga. Neka ruwimela ꞌwe aꞌlá nóchame ko Onorúgame ꞌlige Onorúgameka nabí ꞌla sébali olame ju. 2 Neka tabilé siné weꞌkawámala Onorúgame nila nóchali ꞌlige neka ꞌla machigá asimela alachilú nejkúriliga Onorúgame. 3 Aka Onorúgame júché napu eꞌkame ju neꞌchí iꞌkarúgame chibi ꞌsisa ne, alué júkuru suwábaga saꞌwame naulí napu nayú ne. 4 ꞌLige Onorúgameka neꞌchí guꞌíruturu ne amulí meꞌliachi ꞌlige waꞌlú ganílili ꞌyáguru neꞌchí. 5 Onorúgame ju waꞌlú iwérali nejime napurigá ne ꞌwe aꞌlá aꞌwágame nímala napuyeri ke ne ꞌya reꞌmalika. 6 Onorúgameka

resítiri raweli ꞌyame ju alué cha nokame ralámuli ꞌlige guꞌírame ju alué resí oliame ralámuli. 7 Onorúgame ꞌwe aꞌlá ruyele alué Moisesi churigá guꞌírimia alué weꞌká ralámuli ꞌlige alué ralámulika etele ꞌwe aꞌlá guꞌírichi. 8 Onorúgameka ꞌwe galegá eté ramué ꞌlige ꞌwe semá ꞌsime ju. Ramué cha nokisuga tase anaga ayome ju. 448

9 Onorúgameka

tase nabí neꞌóchame ju ralámuli, ꞌlige peꞌwera ayoga asimela tase senibí. 10 Onorúgameka tabilé waꞌlú resiti raweli nejime ju rekó ꞌwe cha nokame ralámuli nírige. 11 Onorúgameka asíriga naꞌtemame ju suwábaga alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla nirame ju Onorúgame. 12 Onorúgameka ꞌwe mejká pale alué chátiri ꞌnátali ramué nila napusí gawí suwena. 13 Napuyena naꞌtemame ju bilé oꞌnó aꞌboi ꞌkúchila, aꞌchigó aliena naꞌtemame júchigó Onorúgame alué ralámuli napu ꞌla Onorúgame oyérame ju. 14 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá machime ju tachírite newárigime nírigo ramué. ꞌWe aꞌlá machí weꞌete newárigime nírigo. 15 Ramué

ralámulika napurigá gajsalá alieri niru. Peꞌwera ilisá ꞌma wakime ju. 16 Napuꞌlige ekachi ꞌma tané ikime ju. 17-18 Onorúgameka senibí ꞌwe aꞌlá naꞌtemame ju alué ralamuli napu ꞌwe aꞌlá nirame ju Onorúgame nila rejcholi. ꞌLige Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repuka ajtime ju alué weꞌká ralámuli aꞌkinana oꞌchérigame Onorúgame oyérame rijimala. Onorúgame eꞌnegá asimela chieri ka alué ralámuli ꞌwe aꞌlá oyérame alué aꞌlala rejcholi ꞌlige chieri ka tabilé ꞌla oyérame alué aꞌlala rejcholi. Alué tabilé ꞌla oyérame alué aꞌlala rejcholi, alué ralámulika resítiri raweli ꞌyámala. Alué ralámuli ꞌwe aꞌlá oyérame aꞌlala rejcholi, alueka tabilé resítiri raweli narémala. 19 Onorúgameka

ꞌpa rewagáchika asagá nulame júkuru bochígimi gawichí.

20-21

ꞌEmi sontalo santo ánjeli rewégame waꞌlú aꞌwalí nígame ju napu Onorúgame ꞌyuga nóchame ju, ꞌwe aꞌlá sébili olame júkuru Onorúgame ꞌyuga napurigá najkí boꞌné. Waꞌlú cheliera ꞌyawa ꞌemi Onorúgame. 22 ¡ꞌEmi ralámuli napu Onorúgamete newárigime ju waꞌlú cheliera ꞌyawa Onorúgame! 449

ꞌWe aꞌlá machirú Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga newáligo suwábaga tábiri napu nerú jena gawichí ꞌlige ꞌwe aꞌlá repume ju. Suwábaga alieti eꞌtega machirú Onorúgame ꞌwe semá ꞌsime ko. ¡Neka waꞌlú cheliera ꞌyámala Onorúgame!

Salmo 110 Jena ruwimela Onorúgame waꞌlú aꞌwalí ꞌyáligo alué bilé rió waꞌlula (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya.) 1 Onorúgameka

regá anéturu alué napu ju neꞌchí nuleme: “Jena asibóaka wajtoná napu ne ajtí a napusí ne ꞌma umeri alué mué saíla.” 2 Alé Rusaleni rewégichi ichúrimi raꞌlanámala alué nulalí napu Onorúgame nila ju. Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrimala umérilichi alué sairúgame. 3 Napuꞌlige sébachi bilé rawé nakólichi sairúgame ꞌyuga, ꞌlige weꞌká napuímala alué uché jaré ralámuli nejkúrimia nakólichi, ꞌwe ꞌwélagá sebámala alué weꞌká ejtemali nakomia napugiti Onorúgame iwérali ꞌyámili kame. 4 Onorúgameka

ꞌwe ꞌla sébili ruwile, ꞌwe aꞌlá sébili olamia ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébili olame ju. Regá anílekuru Onorúgame: “Mueka waꞌlula balé nímala senibí rawé b aꞌchigóriga napurigá alué balé Melkísare.” 5 Onorúgameka ajtí alé wajtoná napu mué ajtí, napuꞌlige aꞌwágame ayosa, resi olámala alué weꞌká eꞌwélela, 6 ꞌlige Onorúgameka resítiri raweli ꞌyámala alué weꞌká ralámuli tabilé bijchígime Onorúgame nila rejcholi. ꞌMa meꞌliboli ju alué ralámuli, weꞌká namó mochiámala meꞌagá ꞌlige ꞌma rajsanámala moꞌola meꞌagá. 7 Mueka alemi boichimi enagá a 110:1 Eꞌnesi San Lucas 20:42-43. b 110:4 Eꞌnesi Génesi 14:18-21.

450

bajímala baꞌwí gomichi ename ꞌlige uchéchigo ku ꞌla aꞌwálamala mué alué baꞌwí bajisa.

Salmo 118 Jena ruwimela ralámuli waꞌlú cheliera ꞌyáligo Onorúgame ꞌmesa najkoga 1 Waꞌlú

cheliera ꞌyawa Onorúgame, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá nejkúrame kame, ꞌlige senibí naꞌtemame kame ramué. 2 Weꞌsá aniboa ye raꞌíchili ꞌemi ralámuli israelita: “Onorúgameka senibí naꞌtemá asimela ramué.” 3 Regá aniboa suwábaga ꞌemi balé: “Onorúgameka senibí naꞌtemá asimela ramué.” 4 Regá aniboa suwábaga ꞌemi napu ꞌwe ꞌla oyérame ju Onorúgame: “Onorúgameka senibí naꞌtemá asimela ramué.” 5 Napuꞌlige

ꞌwe resí nilia ajtígichi ne, neka iwérali tánime ju Onorúgame, ꞌlige Onorúgameka yati ꞌla eꞌwáturu iwérali tachi ne ꞌlige yati ꞌla nejkúrituru. 6 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repuka ajtí neꞌchí, alekeri tabilé majá ne rekó resí olánilichi ralámuli neꞌchí. 7 Onorúgameka ꞌwe ꞌla repuka ajtí neꞌchí, alueka ꞌwe aꞌlá guꞌiri neꞌchí, alekeri neka tabilé siné aꞌrémala nejkoa napusí ꞌma umérosa alué ralámuli neꞌchí gawélime. 8 Abé aꞌlá ju Onorúgame oyérilia, pecha ꞌla júkó alué pe cha nokame ralámuli oyérilia. 9 Abé aꞌlá ju alué Onorúgame oyérilia, pecha ꞌla júkó alué pe cha nokame ralámuli oyérilia rekó ꞌwe najtékame nóchili nígame ke bilé ralámuli. 10 Bochígimi

ejperégame ralámuli noligá mochige neꞌchí resí olánilia, ꞌlige neka yati nemí ꞌlige ꞌma umeri ne alué ralámuli sairúgame napugiti Onorúgame ꞌwe ꞌla semáriga nejkúriligime napurigá ne umérimala alué ne saíla. 11 Noligá mochígituru napu ne ajtí, 451

nobi neka ꞌmáchigo resí olátogo napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrigime napurigá ꞌla umérimala ne alué ne saíla. 12 Namó mochígeturu alué ralámuli sairúgame neꞌchí meꞌlinalia napurigá nokame ju rapala bilé rió einasa alé aꞌbemi, nobi pe yati suwiko nokae napurigá naꞌite rajágame. ꞌMa uméruturu ne alué ralámuli napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá nejkúrigime napurigá ꞌla umérimala ne alué ne saíla. 13 Alué ne saíla neꞌchí rajkibúturu neꞌchí meꞌlináliga napurigá boꞌyá kibámala ne, nobi ꞌwéchigo ꞌla nejkúritigo Onorúgame. 14 Neka Onorúgame wikárime ju Onorúgame wikala napugiti Onorúgame ꞌla aꞌwalí ꞌyame kame neꞌchí. ¡Alué ju neꞌchí aꞌkabámana elame! 15 ꞌWe

maꞌchí aní wikarame raꞌsálagá alé Onorúgame oyérame galílachi napugiti ꞌma neyúriligame, maꞌchí aní alué regá wikarame: “Onorúgame aꞌwalila ꞌma umérale alué inílame ralámuli. 16 Onorúgame aꞌwalila ꞌla bijchiá ꞌwe aꞌlá ju. Onorúgame aꞌwalila ꞌma umérale alué inílame ralámuli.” 17 Alué ralámuli ne saíla tabilé umubámala neꞌchí meꞌá napugiti Onorúgame ꞌwe aꞌlá guꞌírimili kame neꞌchí. Neka ꞌwe aꞌlá rumela ꞌwe aꞌlá nejkúrigo Onorúgame. 18 Onorúgame ꞌwe resítiri raweli ꞌyátigo neꞌchí, ꞌlige Onorúgameka tabiléchigo aꞌrétigo napurigá mukumela ne. 19 ¡Iꞌpusi alué ꞌyera, waꞌlú reꞌobá ꞌyérala, alemi bajkimela ne cheliera ꞌyamia Onorúgame! 20 Ye júkuru Onorúgame ꞌyóola ꞌlige jena ꞌyochi moꞌimela alué ralámuli napu ꞌla sébili olame ju napu nulá Onorúgame. 21 Neka waꞌlú cheliera ꞌya mué Onorúgame mueka ꞌwe ꞌla nejkúrame kame napuꞌlige ne tachi nejkúrili, ꞌlige mué kame ꞌla aꞌkabámana elame neꞌchí. 22 Alué rejté napu gawéliga etele alué galí newame ralámuli, alué rejté ꞌnalina abé aꞌlá nile alé chijtochi ajchilía 23 napugiti boꞌné Onorúgame alarigá eláligime

452

a

ꞌlige ramueka ꞌwe raꞌsálagá mochiru Onorúgame ꞌyuga. rawé nerúkuru naꞌtálime Onorúgame nejkúriligo umérilichi sairúgame ralámuli ꞌlige alué rawé ꞌwe raꞌsálagá mochílime júkuru.

24 Bilé

25 Mué

Onorúgame ꞌwe aꞌlá ꞌyáwaká ramué nejkúrili ꞌlige aꞌwalí napurigá ramué ꞌwe aꞌlá neyúriwa nakoga sairúgame ꞌyuga.

26 Onorúgame

uché rajpé ꞌyasa ꞌla kékuru alué aꞌwalí alué rió napu boꞌné Onorúgame júlale. Ramueka waꞌlú cheliera ꞌyalía b alué waꞌlula jena reꞌobachi mochiga. 27 Waꞌlula Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga nóchame ju, semati raꞌósili nejime ju. Yati chojkiawa alué yawiyame newá ꞌlige yati oꞌtoboa rojá sawala alé mésachi tególite newárigame napu chiliwélime ju goꞌame Onorúgame. 28 Mué

ju Onorúgame neꞌchí guꞌírame, alekeri ꞌla wikárimala ne mué Onorúgame waꞌlú cheliera iꞌgá. Neka ruyémala alué ralámuli chechilú aꞌwalí nígame ko mué. 29 Wikarasi Onorúgame wikala waꞌlú cheliera iꞌgá Onorúgame, napugiti Onorúgameka ꞌwe aꞌlá nejkúrame kame, alueka senibí ꞌla naꞌtemame kame.

Salmo 119 Jena ruwimela Onorúgame nila rejcholi ꞌwe najteme ko Ye wiká bilé liá na oká chojkégame ju napugiti alué “alfabeto” ebreo raꞌíchame bilé liá na oká osilí (letra) nígame ju. Alué bajchá osilí “alef” anilime ju, ꞌlige uché bilé “bet” anilime ju ꞌlige uché bilé “guimel” anilime ju. ꞌLige aꞌpili chojkégame osá naó bersíkulo uneme ju. ꞌLige alué bajchá chojkégame bersíkulo chojkime ju alué raꞌíchalite “alef” anilime, ꞌlige uché bilé chojkégame bersíkulo chojkime ju alué raꞌíchalite “bet” anilime. Alef 1 ꞌWe

‫א‬

aꞌlá ganíliga mochí suwábaga alué ralámuli napu tabilé inílame ju,

a 118:23 Eꞌnesi San Mateo 21:42. b 118:26 Eꞌnesi San Marcos 11:9.

453

ꞌlige napu ꞌla semáriga sébili olame ju napu Onorúgame nulá. ganíliga mochí alué ralámuli napu ꞌla sébili olá mochí alué raꞌíchali napu Onorúgame nulale ꞌwe ꞌya, ꞌlige napu ꞌwéléme ju Onorúgame nila rejcholi, 3 napu tabilé siné iníliga eꞌyéname ralámuli ju, napu ꞌla senibí ꞌla Onorúgame oyérame ju. 4 Mueka nuláturu napurigá ꞌla sébili olame nímala ralámuli suwábaga raꞌíchili napu mué nila ju. 5 ꞌWe ꞌla képá ꞌla senebí ꞌla sébili olagá bejtélasa ne napu nulá mué Onorúgame. 6 Neka tase chijunámala alué nóchaga napuꞌlige ꞌla sébili olá ne alué napu mué nulá. 7 Ne ꞌwe aꞌlá sébili benisá napu mué nulá, neka ruwimela mué ꞌwe aꞌlá nóchame ko. 8 Neka ꞌwe ꞌla sébili eꞌwame nínili suwábaga napu nulá mué. Tase siné aꞌrémala ne. 2 ꞌWe

Bet

‫ב‬

9 ¿Churigáriga

ꞌla bejtélamala bilé reꞌmalí tabilé chaꞌsika? Alué reꞌmalí ꞌwe aꞌlá sébili oyérasaká Onorúgame nila raꞌíchili, ꞌliko ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala. 10 Neka aminabi machinali alué mué nila nulalí. Tabilé aꞌréwagó napurigá ne aꞌrémala alué aꞌlala ꞌnátili napu mué nejí. 11 Neka suwábaga beninali mué Onorúgame nila nulalí moꞌochí gajtega asimé ne alué suwábaga nulalí. Alarigá ꞌla tabilé cha ꞌsime nímala ne. 12 Mué Onorúgame, mueka biꞌneli neyúriga waꞌlula ju. ꞌWe aꞌlá machíriwa neꞌchí tachiri raꞌíchalika napu nulá mué. 13 Neka ꞌwe aꞌlá ruwimela suwábaga rejcholi napu mué nejime ju. 14 ꞌWe aꞌlá ganíliga asirúché oyérilia alué mué nila rejcholi ꞌwe semati. Alué mué nila rejcholi nalina abé najteme ju meꞌtigá alué ꞌoro ꞌwe najteme. 15 Neka nabí ꞌnátame ju alué ꞌnátili ꞌwe semati mué nila, ꞌlige nabí beniá ajtime ju ne alué ꞌnátili ꞌwe semati. 16 Neka ꞌwe aꞌlá ganíliga ajtí mué nila rejcholi oyeria, neka tabilé siné weꞌkawámala mué Onorúgame nila rejcholi ꞌwe semati. 454

Guímel

‫ג‬

17 ꞌWe

aꞌlá repúpua neꞌchí, neka mué Onorúgame oyérame kame, alarigá ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala ne oyériga mué nila rejcholi. 18 ꞌWe aꞌlá sébali beníriwa neꞌchí alué rejcholi mué nila napurigá ꞌwe aꞌlá machigá asimé ne ꞌwe aꞌlá semati ko mué nila rejcholi. 19 Neka pe nawágame ju jemi wijchimoba, guꞌíriwa neꞌchí napurigá ne ꞌla námamala napu mué nulá. 20 Neka nabí rawé buigá ajtí alué semati raꞌíchili uché rajpé machináliga alué mué nila nulalí ꞌwe najteme. 21 Mueka neꞌóchame ju alué ralámuli gunarume alué napu aꞌreme ju oyeria mué nila nulalí. 22 ꞌMa tabilé eliwa alué inílame ralámuli napurigá neꞌchí gawélimala, neka ꞌláchigo sebili olame kame napu mué nulá. 23 Alué ralámuli eꞌwélela ꞌwe cha nokame, alueka raꞌíchame ju resí olamia neꞌchí, neka senibí pe mué nila rejchólicho ꞌnátaga ilírome ju. 24 Alué mué nila nulalí ꞌwe raꞌsálárime ju neꞌchí, ꞌwe aꞌlá sébili ruwime kame alué rejcholi. Dalet 25 Neka

‫ד‬

ꞌwe resí oliáguru, alekeri ꞌwe resí nília ajtíkuru ne, amulí mukú ne. Aꞌwalí ꞌyáwagó ne napu mué nejímorié. 26 Neka ruyéturu mué ꞌwe resí ikiá ne, ꞌlige mueka yati ꞌwe aꞌlá nejkúruturu. ꞌWe aꞌlá sébili beníriwagó ne alué rejcholi ꞌwe semati. 27 ꞌWe aꞌlá guꞌíriwa neꞌchí napurigá ꞌwe aꞌlá benimela alué ꞌwe aꞌlala rejcholi, alarigá nabí ꞌnátaga asimé ne alué nóchili napu ꞌwe semati ju. 28 Ne alawala ꞌwe seweka ajtí, ꞌyáwagó ne aꞌwalí napu mué nejímorié. 29 Tase aꞌrewa neꞌchí napurigá ꞌyégiga raꞌíchaga einámala ne. ꞌWe aꞌlá beníriwa neꞌchí alué ꞌwe aꞌlala rejcholi. 30 Neka ꞌla bichigi alué mué nila rejcholi 455

alekeri ꞌwe aꞌlá oyériga ilírimala ne alué rejcholi. Onorúgame, neka ꞌwe ꞌla sébili olame ju napu mué nulá. Mué aꞌrésaká neꞌchí chijúnaga rejpímala ne. 32 Mueka ꞌwe aꞌlá sébili benírame ju neꞌchí alué ꞌwe semati rejcholi, alekeri ꞌwe jigá ne ꞌwe aꞌlá sébili benináliga alué rejcholi ꞌwe semati mué nila. 31 Mué

He

‫ה‬

33 Mué

Onorúgame, ꞌwe ꞌla beníriwagó ne alué ꞌwe aꞌlala rejcholi napu mué nulá. Napuꞌlige ne jena wijchimoba asagá senibí ꞌwe aꞌlá sébali olama ne alué rejcholi napu mué nulá. 34 Guꞌírawagó ne benichi alué nulalí ꞌwe najteme napu mué nulá, ꞌlige ne benisá alué rejcholi, ꞌwe aꞌlá ganíliga sébili olámala ne alué nóchali. 35 Ruyéwagó ne chiéri ka ꞌwe aꞌlala rejcholi, ꞌlige ne ꞌwe aꞌlá sébali olásaká alué rejcholi, ꞌwe aꞌlá ganíliga asimela ne. 36 Guꞌírawa neꞌchí napurigá nabí ꞌnata asimela ne alué ꞌwe aꞌlala rejcholi napurigá tabilé naꞌtámala ne alué weꞌká tábiri niga asiame. 37 Tabilé aꞌrewa neꞌchí napurigá oyéramala ne alué tábiri napu tabilé aꞌlá ju mué Onorúgame níriga. Iligá ꞌyáwagó ne alué ꞌwe aꞌlá biꞌwígame rejcholi. ꞌYáwagó ne aꞌwalí alué napu mué nejímorié. 38 ꞌWe aꞌlá sébali oláwagó napurigá anié mué, napurigá olame ju alué ralámuli ꞌwe aꞌlá nirame emí. 39 Neka majá cha anérilia olagá alué sairúgamete. Mué Onorúgame tabilé aꞌréwagó ne resí oliachi napugiti mué nila rejchólika ꞌwe aꞌlá kame. Resiti raweli ꞌyawa alué ralámuli cha nokame. 40 Neka ꞌwe aꞌlá galé alué mué nila nulalí. Maꞌchí pápuagó ne alé resítichi mué kame ꞌwe aꞌlá gateme alué chátiri nóchili. Vav 41 ꞌLa

‫ו‬

naꞌtemápua neꞌchí mué Onorúgame napurigá anié mué ꞌya kulí siné. 42 Alarigá ꞌla sébili nemímala ne ꞌlige jaré ralámuli cha anichi, napugiti neka ꞌwe ꞌla bijchígime ꞌwe ꞌla nejkúrimio mué 456

napurigá anié mué. siné bujewa ne alué ꞌla bijchígili raꞌíchali, neka ꞌla buigá ajtigame ꞌla nejkúrimio mué. 44 Neka ꞌla nabí sébili olánili alué nulalí napu mué nulá. 45 Neka ꞌla sébili olámili kame napurigá nulá mué. Alarigá ꞌla tabilé majaga einámala ne. 46 Neka ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyémala alué eꞌwélala ꞌwe aꞌlá sébili oliame najkió mué Onorúgame suwábaga napu mué nulá, ꞌlige tabilé chijunámala ne ruigá. 47 ꞌLige neka ꞌwe ganílimala ꞌwe aꞌlá sébili olagá napu mué nulá, neka ꞌwe aꞌlá galeme ju alué raꞌíchali napu mué nulá. 48 ꞌLige neka ꞌla oꞌweti oꞌwinámala seká raꞌíchaga a ꞌwe niraga alué rejcholi  ꞌlige neka abiena nabí ꞌnata asimela alué raꞌíchali najteme napu mué nejí. 43 Tabilé

Zayin

‫ז‬

49 Mué

Waꞌlula, tase weꞌkawawa alué napu mué ꞌwe aꞌlá nejkúrimiorié Aleké raꞌíchali akigá ꞌla oyeri ne. Neka ꞌla sébali olame ju napu mué nulá. 50 Napuꞌlige resí nília ajtígichi ne, ꞌlige naꞌtasa ne alué rejcholi, ꞌlige ku ꞌwe aꞌlá raꞌsáláme ju ne. 51 Alué ꞌwe gunarume ralámuli ꞌwe gaweli neꞌchí senibí rawé neka abiénachigo ꞌwe aꞌlá sebili olame júkó alué nulalí napu mué nulá. 52 Neka ꞌwe aꞌlá machigá ajtí alué nulalí napu mué waꞌlula nulale ꞌya bajchá rawé, napuꞌlige ne naꞌtasa alué rejcholi, ꞌlige ꞌwe aꞌlá raꞌsáláme ju ne. 53 ꞌLige eteme ju ne alué ralámuli cha nokame tabilé ꞌla nóchachi, alueka tase oyérame ju alué rejcholi mué waꞌlula nejílala, alekeri ayóniga eteme ju ne alué ralámuli. 54 Neka pe simírimili ju jemi wijchimoba ꞌlige neka abiénachigo ꞌwe aꞌlá ruimélagó alué rejcholi ꞌwe najteme mué nila. a 119:48 Oꞌweti oꞌwíname nile seká ꞌwe aꞌlá niraga Onorúgame raꞌichálila, napurigá goꞌyápilime ju ramué ꞌla niraga.

457

ꞌLige wikárame ju ne Onorúgame ꞌnátaga alué rejcholi. iꞌsínimi rukó kilí boꞌigá, ꞌwe majame ju ne alué cha nokame ralámuli, ꞌlige ꞌnátame ju ne mué waꞌlula nila rejcholi. 56 Neka ꞌwe aꞌlá sébili olánili alué rejcholi ꞌwe aꞌlá biꞌwígame, alekeri nabí ꞌwe benime ju ne alué rejcholi. Alarigá ꞌwe raꞌsálagá ajtime ju ne. 55 ꞌLige

Jet

‫ח‬

57 Mué

Onorúgame, neka ꞌwe aꞌlá sébali olámili júkuru alué mué nila rejcholi. Tabilé najkí ne uché bilé rejcholi tabilé biꞌwígame. 58 Neka ꞌwe taní napurigá naꞌtemámala neꞌchí napurigá anié mué ꞌwe aꞌlá nejkúrimia. 59 Neka ꞌwe aꞌlá ꞌnátame ju tachiri chibi ꞌsíliga ne ꞌlige neka ꞌwe aꞌlá sébili olánili napu mué nulá. 60 Neka ꞌwe ꞌyati sébili olá napu mué Onorúgame nulá. 61 Rekó neꞌchí chaꞌpinálichi alué cha nokame ralámuli, ꞌlige neka tabilé aꞌré oyeria mué waꞌlula nila rejcholi. 62 Nasipa rukó asísime ju ne waꞌlú cheliera ꞌyamia mué, mueka ꞌwe aꞌlá sébili olame kame. 63 Neka ꞌwe aꞌlá nirame ju suwábaga alué ralámuli napu ꞌwe aꞌlá nirame ju mué waꞌlula, ꞌlige napu ꞌla sébali oyérame ju mué nulalila rejcholi. 64 Mué Waꞌlula Onorúgame, mueka ꞌwe galé bochígimi jena wijchimoba mochígame ralámuli. ꞌWe aꞌlá semáriga beníriwa ne alué ꞌwe semati rejcholi. Tet

‫ט‬

65 Neka

ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napu mué nulame ju ꞌlige mué Onorúgame ꞌwe aꞌlá tebume ju neꞌchí napurigá anié mué ꞌya kulí siné. 66 Neka ꞌwe aꞌlá bijchígime ju alué rejcholi mué nila, ꞌlige aminabi ꞌwe aꞌlá beníriwagó ne alué rejcholi. 67 ꞌWe ꞌya, tabilé sébili olame ke ne napu mué nulá, ꞌlige mueka waꞌlú resítiri raweli ꞌyákuru neꞌchí, alekeri jípeko ꞌwe aꞌlá sébali olá ne napu mué nulá. 68 Mué waꞌlúlaka ꞌwe aꞌlá ju, ꞌlige ꞌwe aꞌlá sébili olame ju. ꞌWe aꞌlá sébili beníriwagó ne alué nulalí mué nila rejcholi 458

napurigá ꞌla sébili olámala ne. ralámuli ꞌwe gunarume ꞌwe cha ané neꞌchí, ꞌlige neka ꞌla sébili olame júkuru alué nulalí napu mué nulá. 70 Alué ralámuli tabilé ꞌla námame ju nobi neka ꞌwe aꞌlá ganíliga oyérame ju mué nila rejcholi. 71 ꞌLige ꞌwe aꞌlá nírikuru alué ne resí ikichi, alekeri ꞌla chaꞌpíkuru ne alué ꞌwe semati recholi mué nila. 72 Ne nírika alué mué nila rejcholi uché rajpé abé aꞌlá ju meꞌtagá alué enomí ꞌoro ꞌlige plata rewégame ꞌwe najteme. 69 Alué

Yod 73 Mué

‫י‬

Waꞌlula Onorúgame ꞌsile neꞌchí newá, alekeri ꞌwe aꞌlá tebúpua neꞌchí ꞌlige ꞌla semátiri ꞌnátali ꞌyawa ne napurigá ꞌla aminabi benimela ne napu mué nulá. 74 Suwábaga alué ralámuli napu ꞌwe aꞌlá nirame ju mué ꞌwe raꞌsálá neꞌchí etega, neka ꞌwéchigo ꞌla bijchiga ajtigame ꞌwe ꞌla sébili olame ko mué napurigá anié mué ꞌyabé. 75 Mué Onorúgame nila rejcholi, alueka ꞌwe aꞌlá semáriga ruyame ju, ꞌlige mueka ꞌwe aꞌlá machigá resítiri raweli ꞌya neꞌchí, neka ꞌwe chaꞌsika ilírome kame. 76 Mueka ꞌwe aꞌlá naꞌtemá neꞌchí, ꞌlige alueka waꞌlú ganílili júkuru ne níriga. Mué ꞌla alarigá aniéturu ꞌyabé ꞌwe aꞌlá semáriga guꞌírimiriá neꞌchí. 77 ꞌWe ꞌla semáriga guꞌírawagó neꞌchí napurigá ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtéramala ne. Alué rejcholi ꞌwe semati mué nejílala, alueka ꞌwe aꞌlá galé ne ꞌwe semati kame. 78 Alué ralámuli ꞌwe riólame, alueka waꞌlú chijúnali ꞌyawa cha resí olame kame neꞌchí, neka tase chojkila kékuru napurigá resí olawa. Neka senibí ꞌnátaga asinali alué rejcholi mué nejílala ꞌwe semati. 79 Napuísa ꞌla ke neꞌchí ꞌyuga suwábaga alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla nirame ju mué, alué ralámuli napu ꞌwe aꞌlá machime ju mué nila rejcholi. 80 ꞌWe ꞌla képá ꞌwe ꞌla sébili olame nisa ne alawala napurigá mué nulá, napurigá tabilé chijúniga bejtélamala ne. 459

Caf 81 ꞌLige

‫כ‬

neka ꞌma resibá buigá asagá napurigá mué ꞌwe yati maꞌchí pámala neꞌchí jena resítichi. ꞌLige neka ꞌla mayé mué ꞌla bijchiá maꞌchí pamio jena resítichi napurigá anié mué ꞌyabé. 82 ꞌLige neka ꞌma risibá busila eꞌnegá asagá buigá. Neka regá aníguru: Muérigo Onorúgame, ¿chiéniko nolínamoláché mué nejkúrimia? 83 Neka ꞌma ꞌwe oꞌchérame ju napurigá bilé gostali oꞌchérame alieri ju ne, ꞌwe silúgame banégame ju ne, nobi tabilé siné weꞌkáwago ne napu mué nulá. 84 ¿Chekí rawé buwema ne? ¿Chiéniko ꞌyámolágo mué resítiri raweli alué cha nokame ralámuli neꞌchí najátaga eꞌyéname cha olániliga neꞌchí? 85 Alué ꞌwe gunarume ralámuli tabilé galeme mué waꞌlula nila rejcholi ꞌlige weꞌkaná ꞌwe reꞌlé jóleturu alemi boichimi napu ne simírame ju, napurigá alé rekolichi wijchigá mukumela ne. 86 Alué rejcholi napu mué ruwí ꞌwe ꞌla bijchiá ju, ꞌwe aꞌlá semati ju alué rejcholi, ꞌlige neka ꞌwe najátiliguru peka chojkila kachi ne. ꞌWe ꞌla guꞌírawa nechí mué Onorúgame, neka tase chojkila kékuru napurigá alarigá olawa. 87 Amulí meꞌliáguru ne napurigá tabilé aminabi bejtélamala ne jena wijchimoba, neka abiénachigo ꞌwe aꞌlá sébili olágó napu mué nulá. 88 Mueka ꞌwe aꞌlá galéguru neꞌchí, alekeri tabilé aꞌréwagó ne napurigá meꞌlimela neꞌchí alué sairúgame, ꞌlige neka ꞌwe aꞌlá sébali olámala alué mué nila nulalí. Lamed 89 Mué

‫ל‬

Waꞌlula Onorúgame nila rejcholi ꞌwe najteme nímala bochígimi jemi ꞌlige pami rewagachi senibí rawé. 90 Mueka senibí ꞌwe aꞌlá sébili olame júkuru alué weꞌká ralámuli ꞌyuga. Mué newálekuru jena wijchimoba 460

ꞌlige jipe abiena nerúkuru alué gawí ꞌwe semati. suwábaga tábiri ꞌlige alué mué nila nulalila rejcholi ꞌwe aꞌlá sébili newálekuru mué. Suwábaga napu mué newale ꞌwe aꞌlá júkuru mué níriga. 92 Alué rejchólika ꞌwe aꞌlá raꞌsálárume kéturu. Tabilé aꞌlá nísaká alué rejcholi, aꞌliko yaꞌmá mukumeli kékuru ne chálagá. 93 Neka tabilé siné weꞌkawámala alué rejcholi ꞌwe semati, alué rejcholi gite ajagá ajtí ne. 94 ꞌWe aꞌlá aꞌkabámana elawa ne, neka mué ranala kame, ꞌlige neka senibí ꞌla sébili olánilime júkuru alué rejcholi mué nila. 95 Alué cha nokame ralámuli, alueka pe eꞌnegá mochime ju meꞌlináliga neꞌchí, ꞌlige neka tabilé aꞌreme ju beniá alué rejcholi ꞌwe najteme. 96 Neka machíguru alué weꞌká tábirika pe suwíbame ko, tabiléchigo suwíbame júkó alué mué nila rejchólika. 91 ꞌLige

Mem 97 Neka

‫מ‬

asíriga ꞌla nirá napu mué nulá, neka nabí rawé ꞌwe aꞌlá ꞌnata ajtime ju mué nila rejcholi. 98 Alué mué waꞌlula nila rejcholi, senibí ꞌwe aꞌlá guꞌírame ju neꞌchí ꞌlige rejchirúgame newá neꞌchí, tase napurigá alué inílame ralámuli. 99 Neka abéchigo benégame ju meꞌtigá alué napu benírame ju napugiti neka senibí ꞌwe aꞌlá ꞌnátame kame napu mué nulá. 100 Neka abéchigo ꞌla námame ju meꞌtagá alué ralámuli abé machime, neka nabí eꞌwame kame alué rejcholi. 101 Neka alué chátiri ꞌnátilika ꞌma aꞌréturu ꞌla sébili olamia alué ꞌwe aꞌlala rejcholi. 102 Neka tabilé siné aꞌré oyeria alué ꞌwe aꞌlá semati rejcholi, napugiti mué ꞌsime kame beniria. 103 Ne nírika alué mué nila rejcholi ꞌwe ajkágame ju meꞌtagá alué melalo, alarigá ju. 104 Alué napu mué benírame ju ꞌwe rejcharúgame newame ju neꞌchí, alekeri neka ꞌwe gichime ju alué ꞌyégili raꞌíchili. 461

Nun 105 Alué

‫נ‬

mué nila raꞌíchalika, alueka ju napurigá bilé raꞌósili. Alué raꞌósili ꞌwe aꞌlá machigá ilime ju boichimi enágichi ne.

106 Neka

ꞌla sébili olámeriéturu alué nulalí napu mué nejí, alekeri ꞌla sébili olámili júkuru ne. 107 Mué Onorúgame, neka ꞌwe resí nilia ajtí, iwérali ꞌyawa ne napurigá nejkúrimiorié mué. 108 Neka waꞌlú cheliera ꞌya mué Onorúgame. ꞌWe aꞌlá ko napu ne aní ꞌliko ꞌwe aꞌlá semáriga beníriwa ne alué mué nila nulalí. 109 Alué ralámuli ne saíla tabilé aꞌré neꞌchí najatia ꞌlige neka tabiléchigo siné aꞌrégó oyeria mué nila rejcholi. 110 Alué ralámuli ꞌwe inílame chaꞌpinali neꞌchí meꞌlináliga ꞌlige neka ꞌwéchigo aꞌlá oyérigó mué waꞌlula nila rejcholi, tabilé siné guwana wijchigá. 111 Alué nulalí napu mué waꞌlula nulame ju, alueka ꞌwe najteme ju ne níriga. napugiti alueka ꞌwe raꞌsálárime kame neꞌchí. 112 Neka senibí abichilubi sébili olámala napu mué nulá. Samej 113 Neka

‫ס‬

ꞌwe gichime ju alué ralámuli tabilé bijchiá raꞌíchame, nobi neka ꞌwe niraga eté napu mué nulame ju. 114 Mué Waꞌlula Onorúgame mué ꞌsime ju neꞌchí repua. Neka ꞌwe aꞌlá bijchigi napu mué aní. 115 ꞌEmi ralámuli cha nokame minami simawa, tase nejkumewa ꞌemi, neka sébili olániliguru Onorúgame nila rejcholi. 116 Aꞌwalí ꞌyawa ne napurigá anié mué, aꞌwalí nejísaká mué, weꞌká rawé bejtélamala ne, ꞌlige ꞌla tabilé chijúnaga rejpímala ne. 117 ꞌWe aꞌlá guꞌíriwa nechi mué Onorúgame. ꞌWe aꞌlá nejkúrisaká mué ꞌliko ꞌla sébili olámala ne napu mué nulá. 118 Mueka ꞌla gichime ju alué ralámuli napu aꞌreme ju oyeria alué raꞌíchali napu mué nulá, napugiti alué ralámuli naꞌtálilaka pecha ꞌla kame mué waꞌlula níriga. 462

119 Alué

cha nokame ralámuli napu mochí jena wijchimoba, mueka pe rejpuga niraga eteme ju, alekeri neka ꞌwe ꞌla sébili olá napu mué nulá. 120 Neka ꞌwe majá tabilé sébili olagá napu mué nulá napugiti mueka resítiri raweli nejime kame.

‫ע‬

Ayin 121 Neka

tabilé siné aꞌreme ju sébili olá napu mué nulá. Mué Onorúgame tase aꞌrewa neꞌchí resí olachi ralámuli cha nokame. 122 ꞌWe aꞌlá repúpua neꞌchí napurigá ne ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala, tabilé aꞌrewa alué ꞌwe riólame ralámuli resí olachi neꞌchí. 123 ꞌLige ne busílaka ꞌma resibachi eꞌnegá asagá buigá alué raꞌíchali napu mué nejímorié, neka buigá ajtíkuru alué napu mué maꞌchí ꞌpámorié neꞌchí alé resítichi. 124 ꞌWe aꞌlá semáriga naꞌtemápua neꞌchí mué Onorúgame ꞌlige ꞌwe aꞌlá semáriga beníriwa ne alué mué nila nulalí. 125 Neka ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napu mué nulá, ꞌwe aꞌlá guꞌíriwa ne napurigá ꞌwe aꞌlá benimela ne alué nulalí. 126 Alué ralámuli cha nokame tabilé sébili olá alué mué nila rejcholi alekeri ꞌwe yati chojkiawa resítiri raweli ꞌya alué ralámuli cha nokame. 127 Neka ꞌwe galé alué rejcholi napu mué nulá, abéchigo galé ne meꞌtigá alué ꞌoro ꞌwe aꞌlá biꞌwigá pagótigame. 128 Alekeri neka ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napu mué waꞌlula nulá, ꞌlige alué chátiri ꞌnátalika tabilé galeme ju ne. Pe

‫פ‬

129 ꞌWe

semati ju alué mué nila nulalí alekeri ꞌwe ꞌla eꞌwame ju ne napu mué nulá. 130 Napuꞌlige benírichi alué benírame, rekó tabilé jebénigame ke alué ralámuli, ꞌwe aꞌlá semáriga benime ju alué nulalí. 131 Neka aminabi ꞌwe beninali alué nulalí. 132 ꞌWe aꞌlá guꞌíriwa neꞌchí, ꞌlige ꞌwe aꞌlá naꞌtemápua neꞌchí napurigá naꞌtemame ju mué alué weꞌká ralámuli napu ꞌwe aꞌlá nirame ju mué. 463

133 ꞌWe

aꞌlá semáriga guꞌíriwa neꞌchí napurigá anié mué. Tabilé aꞌrewa napurigá najátamala ne alué chátiri ꞌnátali. 134 Tase aꞌrewa ne napurigá resí olámala alué cha nokame ralámuli, ꞌlige neka ꞌwe aꞌlá sébili olániliguru alué mué waꞌlula nila nulalí. 135 Neꞌchí ꞌyuga einawa ꞌlige ꞌwe aꞌlá beníriwa ne alué semati rejcholi. 136 Neka ꞌwe nalame ju etega alué weꞌká ralámuli tabilé oyérachi mué nila nulalí.

‫צ‬

Tsade 137 Mué

Onorúgame ꞌwe aꞌlá nóchame ju, ꞌlige alué nulalí napu nulá mué, ꞌwe aꞌlá júkuru. 138 ꞌWe aꞌlá júkuru alué rejcholi napu mué waꞌlula nulá. Alué raꞌíchilika tabilé ꞌyégili ju. 139 Neka ꞌwe ayóniga eté alué cha nokame ralámuli, tabilé nirame mué nila nulalí. 140 ꞌWe aꞌlá bijchiá ju napu mué aní, alekeri ꞌwe aꞌlá galé ne alué nulalí. 141 Neka pe resítiri rió ju pe gawéliga etélime, nobi tabiléchigo siné weꞌkáwagó ne suwábaga alué napu mué nila rejcholi ju. 142 Mueka senibí ꞌwe aꞌlá sébili olame ju, ꞌlige suwábaga napu mué nulá ꞌwe ꞌla bijchiá ju. 143 Ne ꞌwe seweka ajtígichi, ꞌwéchigo ꞌla raꞌsálárime jútigo neꞌchí alué mué nila rejcholi. 144 Alué raꞌíchali napu mué nulá nabí ꞌwe aꞌlá ju. ꞌWe ꞌla beníriwa ne alué rejcholi mué waꞌlula nila napurigá ne ꞌwe aꞌlá ganíliga bejtélamala ne jena wijchimoba. Qof

‫ק‬

145 Mué

Onorúgame, neka ꞌwe ꞌla tani mué napurigá neꞌchí guꞌírimala mué, ꞌwe yati ꞌla guꞌíriwa neꞌchí, ꞌlige ꞌla sébili olámala ne napu mué nulá. 146 Neka mué tánime ju iwérali napurigá ꞌwe aꞌlá guꞌíriwa neꞌchí, napurigá ꞌla sébili olámala ne napu mué nulá. 147 Beꞌá taꞌchó cheꞌlachi, neka ꞌma asísime ju nejkúrali tánimia mué, neka ꞌwe aꞌlá machí ꞌwe aꞌlá sébili olame ko mué. 464

148 Rukó

tabilé gojchime ju ne ꞌnátaga churigá ꞌla ko sébili oliá alué rejcholi napu mué nulá. 149 Mué Waꞌlula Onorúgame, ꞌwe aꞌlá gepuwa neꞌchí napugiti mueka senibí ꞌwe aꞌlá galegá eteme kame neꞌchí. Tase aꞌrewa napurigá meꞌlimela neꞌchí alué cha nokame ralámuli. 150 ꞌMa aꞌmulipi eꞌyena alué ne saíla napu neꞌchí najátaga eꞌyena, ꞌlige alué ralámuli cha nokame tabilé nirame ju mué waꞌlula nila rejcholi. 151 Mué Onorúgame, mueka aꞌbeka ajtí, ꞌlige suwábaga rejcholi napu nulá mué ꞌwe ꞌla bijchígili ju. 152 Neka ꞌwe ꞌyasi machime ke alué rejcholi nerugo, ꞌlige mueka alué rejcholi ruyéturu senibí ꞌwe aꞌlá nimio. Resh 153 ꞌWe

‫ר‬

aꞌlá naꞌtemaka etewa ne, ꞌwe resí nilia ajtíkuru ne, yati guꞌíriwa neꞌchí, neka tabilé siné weꞌkawa napu mué nulá. 154 Sayega raꞌichawa alué ralámuli ne saíla ꞌlige ꞌla aꞌkabámana elawa ne. ꞌLa iwérali ꞌyawa ne napurigá nejkúrimorié mué. 155 Mueka tabilé guꞌírimala alué cha nokame ralámuli, alueka pecha oyérame kame alué mué nila nulalí. 156 Mué Onorúgame, mueka asíriga naꞌtemame ju suwábaga ralámuli. Waꞌlú aꞌwalí ꞌyáwagó ne napurigá ꞌla ganíliga bejtélamala ne. 157 Asíriga weꞌká ju alué inílame ralámuli napu resí olánili neꞌchí, neka senibí eꞌwame ju napu mué nulá, abichilubi ꞌla sébili olá ne. 158 Neka tabilé ganílime ju eꞌtega alué ralámuli napu aꞌrele Onorúgame oyeria. Tabilé sébili olame kame mué nila rejcholi. 159 Mué Onorúgame, ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga etewa neꞌchí neka ꞌwe aꞌlá sébili olame ju mué nila rejcholi, alekeri guꞌíriwa neꞌchí napurigá ꞌla ganíliga bejtélamala ne, mueka senibí galeme kame neꞌchí. 160 Alué mué waꞌlula nila rejcholi ꞌwe aꞌlá bijchiá ju ꞌlige tabilé siné weꞌkámala, senibí nerúlamala. 465

Shin

‫ש‬

161 Alué

eꞌwélala ralámuli, alueka neꞌchí najátame júkuru chaꞌpináliga resí olániliga neꞌchí. Neka peka chojkila kachi. Neka tabilé majawá alué ralámuli. Alué Onorúgame nila rejchólika ꞌla majawá ne, alueka ꞌwe najteme kame. 162 Neka ꞌwe aꞌlá raꞌsálagá gepú mué nila raꞌíchali, napurigá bilé rió weꞌká enomí rewágame. 163 Alué ꞌyégili raꞌíchilika tabilé galeme ju ne. Neka ꞌwe aꞌlá nirame ju mué nila raꞌíchili. 164 Neka nabí rawé weꞌsá cheliera ꞌyame ju mué Onorúgame, mueka senibí ꞌwe aꞌlá gajteme kame alué resítiri raꞌíchili. 165 Suwábaga alué ralámuli napu ꞌwe ꞌla nirame ju alué napu mué nulá, alueka ꞌwe aꞌlá ganíliga ejperégame ju, taꞌwesi ꞌnátili ku guwana pámala. 166 Neka buigá ajtíkuru napurigá mué maꞌchí pámala alé resítichi. Neka nabí ꞌwe aꞌlá jirétame ju alué ꞌwe aꞌlala rejcholi tasiné weꞌkawániliga. 167 Neka ꞌla sébili olame ju napu mué nulá, ꞌlige ꞌwe aꞌlá nirame ju ne napu nulá mué. 168 Neka ꞌla sébili olame ju alué raꞌíchili ꞌwe najteme napu mué nulá. Mué ꞌwe aꞌlá sébili machíguru chiéniko ꞌwe aꞌlá sébili olame ko ne alué rejcholi mué nila, ꞌlige chiéniko tabilé ꞌlá sébali olame ka. Taw 169 ꞌWe

‫ת‬

aꞌlá sebasa ꞌla képá ye raꞌíchali alé napu mué Onorúgame ajtí, ꞌwe ꞌla rejchirúgame rió newawa ne, ꞌla napurigá anié mué. 170 ꞌWe aꞌlá sebasa ꞌla képá alé napu mué Onorúgame ajtí ne raꞌichálila, neka taníguru napurigá nejkúrimala mué, ꞌwe aꞌlá aꞌkabámana elawa ne napurigá olámorié mué ꞌyabé. 171 Neka wikarámala alué wiká mué waꞌlula nila, mueka ꞌwe aꞌlá benírime kame alué ꞌwe najteme raꞌíchali. 466

172 Neka

wikarámala alué mué nila raꞌíchili ruigá. Suwabaga alué rejcholi ꞌwe aꞌlá ju. 173 ꞌWe aꞌlá nejkúrasa ꞌla képá mué, neka ꞌwe aꞌlá sébili olánilime alué mué nila rejcholi. 174 Mué Onorúgame, neka najkí napurigá ꞌla aꞌkabámana elámala mué neꞌchí, neka ꞌwe raꞌsálá mué nila rejcholi akigá. 175 Neka weꞌká bamí asinali bejtega jena wijchimoba napurigá ne aꞌlá weꞌká ralámuli ruyémala chiena semati ka alué mué nila rejcholi, ꞌlige ꞌwe ꞌla képá ꞌwe aꞌlá nejkúrasa alué mué nila raꞌíchili. 176 Neka ꞌma weꞌkaga eyena napurigá bilé boꞌá weꞌkágame. Ku oꞌwé eláwagó ne ꞌwe aꞌlá biꞌwígame bowechi, neka tasiné weꞌkáwame ju mué nila nulalí, senibí oyérame ju ne.

Salmo 121 Jena ruwimela Onorúgame ꞌwe aꞌlá repume ko ramué (Ye wiká wikarame nile alué ralámuli alé párimi Rusaleni simiba ꞌyéniga.) 1 Neka

alé reꞌpá rabomi eꞌnegá ilime júkuru mayega aleka nawame ko alué aꞌwalí. Tabiléchigo aleka nawame júkó alué aꞌwalí Onorúgame nila. 2 Boꞌné Onorúgame napu newale gawí ꞌlige rewagátiri alué ꞌsime júkuru aꞌwalí nejía. 3 Onorúgameka

tabilé aꞌrémala napurigá resí ikimela mué, aminami tabilé siné gojchime ju Onorúgame napu ramué repume ju. 4 Onorúgameka tabilé siné gojchime ju, senibí ꞌwe aꞌlá eꞌnegá ajtime ju alué napu repume ju suwábaga ralámuli alé Israeli rewégichi ejperégame. 5 Onorúgame ju mué repume alueka senibí aꞌbé ajtime ju mué ajtígichi mué repuka. 6 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repume ju rawemi ꞌlige rukomi. Onorúgame tabilé aꞌreme ju napurigá resí ikimela mué. 7 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repúmala mué napurigá tabilé che ikimela mué, ꞌlige napurigá tabilé che olawa mué alué jobátigame ralámulite. Onorúgameka ꞌwe aꞌlá repume ju mué alawala. 467

8 Onorúgameka

ꞌwe aꞌlá eꞌnegá ajtime ju napuꞌlige ichúrimi eyénachi mué senibí, rawemi ꞌlige rukomi.

Salmo 135 Jena ruwimela Onorúgame ꞌwe aꞌwágame ko 1 ¡ꞌWe

raꞌsálagá wikarawa Onorúgame nila wiká! ꞌWe aꞌlá ganíliga wikarawa ꞌemi Onorúgame oyérame, 2 ꞌemi napu ja alé raꞌpichimi waꞌlú reꞌobachi Onorúgame galílachi. 3 Wikarawa Onorúgame wikala, Onorúgameka ꞌwe aꞌlá nijkúrame kame ꞌwe aꞌlá naꞌtemaka suwábaga ramué. 4 Aka ꞌla wanápalegeꞌe alué ralámuli israelita napurigá Onorúgame oyérame nímala. 5 Neka

ꞌwe aꞌlá machí Onorúgame waꞌlula ko, alué júkuru ꞌla bijchiá waꞌlú aꞌwalí nígame tase napurigá alué mono napu uneme ju Onorúgame neraga. Peka aꞌwalí nígame kachi. 6 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá sébili olame ju bochígimi ꞌpa rewagáchimi ꞌlige jemi wijchimoba ꞌlige alé waꞌlú baꞌwí manígichi reꞌlemi. 7 Onorúgameka aꞌpame ju nolí mejkaka aleké baꞌwí ꞌyúriga ꞌlige ꞌwe aꞌwágame raꞌname júkuru ruigá ukumea. Abiena ekátiri si ename ju. 8 Alué Onorúgame ꞌsile meꞌá alué ejipsio ralámuli ꞌkúchila bajchá oꞌchérigame ꞌlige alué weꞌká ajágame bujkú bajchá oꞌchérigame. 9 Onorúgameka seꞌwináriga ꞌnátale, buyánale weꞌká remó ꞌlige weꞌká ojchí, ꞌlige baꞌwika elá newale alé Ejipto napuꞌlige tabilé eꞌwachi alué waꞌlula baraoni alé Ejipto nulame ꞌlige alué eꞌwélala boꞌné ꞌyuga nóchame. 10 ꞌLige meꞌale weꞌká ralámuli weꞌkanami gawichí riógame, ꞌma meꞌale eꞌwélela nulame ꞌyúriga rekó ꞌwe jobátigame kachi. 11 ꞌMa meꞌale alué waꞌlula selígame amorreo Sejoni anilime, ꞌlige alué Og rewégame rió, alué waꞌlula selígame Basani rewégichi nulame,

468

ꞌlige meꞌale suwábaga alué eꞌwélela selígame alé Kanani nulame. 12 ꞌLige ꞌma bujele alué gawí alué eꞌwélala selígame gawila ꞌlige ꞌyasa aꞌrele alué israelita ralámuli alué gawí napurigá alué iniga mochímala alué gawí aꞌkinánami oꞌchérisime ralámuli. 13 Mué

Waꞌlula Onorúgame rewagachi bejtégame, tabilé siné mukumela, senibí bejtélamala mué. Ramué ralámulika tabilé siné weꞌkawawa alué ꞌnátili. 14 Mué Onorúgame tabilé aꞌrémala neyúrachi uché jaré ralámuli tase mué oyérame, ꞌwe aꞌlá semáriga naꞌtemámala mué alué ralámuli mué oyérame. 15 Jaré ralámuli oyérame ju alué mono tase Onorúgame, alué ralámulika mayeme ju ꞌwe aꞌlá nejkúrame ko, pe tábirite newárigame júkuru alueka, ꞌoro ꞌlige plata. 16 Alué mono newárigame abaꞌlá chuꞌégame ju nobi tabiléchigo raꞌíchame júkó, ꞌlige buségame ju napuyeri ralámuli nobi tabiléchigo maꞌchílime júkó. 17 ꞌLige najkégame ju nobi tabiléchigo akeme júkó ꞌlige abiena ajkabógame ju nobi tabiléchigo iwime júkó. 18 Alué ralámuli alieti oyérame tase bijchígime ju Onorúgame nila rejcholi, rekó ꞌwe aꞌlá kachi, tabilé bijchígime ju. 19 ꞌEmi

ralámuli israelita ꞌwe aꞌlá nirame niwa Onorúgame, ꞌemi eꞌwélela balé ꞌwe aꞌlá nirame niwa Onorúgame. 20 ꞌEmi ralámuli lebita ꞌwe ꞌla nirawa Onorúgame, ꞌemi ralámuli Onorúgame oyérame ꞌwe ꞌla nirawa Onorúgame. 21 ¡Waꞌlula Onorúgame ju napu sébame ju alé Rusaleni anilichi weꞌká riógichi rabó! Alé sébame ju ralámuli waꞌlú aꞌwalí tasia. ¡ꞌWe raꞌsálagá cheliera ꞌyawa!

469

Salmo 137 Jena ruwimela Babilonia rewégame gawí boꞌígichi alemi bakochi suwemi mochíligo weꞌká ralámuli israelita ꞌlige ꞌwe seweme nile alemi mochiga iꞌsínimi rawé 1 Alé

bakochi suweke mochiga alé Babilonia anilime gawí boꞌígichi ꞌwe mejká, alé mochiga ꞌwe nalálime kéturu ꞌnátaga alé Rusaleni anilichi weꞌká riógichi rabó. 2 Alué eꞌwele rojá napu ja alemi gomichi, alé reꞌpá rojachi ujchachálime kéturu ramué alué arpa anilime rabeli ramué nila. 3 Alé mochiga alué sontalo napu ramué oꞌtole ꞌwe nulame kéturu wikaránilia alué wiká semati napu wikarálime ke alé Sioni mochiga, Onorúgame nila wiká. 4 ꞌLige

ramué tabilé wikaráruturu cha seweka mochírigime. ꞌLige aminami pecha aꞌboi gawílaka ramué alé napu mochírige ramué. Alekeri tabilé wikararu ramué alué Onorúgame nila wiká. 5 ꞌLige ramué ꞌma tabilé nélésaká alé Rusaleni, ꞌliko ꞌma wakisá ꞌla ke ramué sekala wajtoná ilígame. 6 ꞌMa naꞌchusa ꞌla képá ramué inalá ꞌma tabilé nélésaká ramué alé Rusaleni weꞌká riógichi. 7 Mué

Onorúgame, ꞌwe aꞌlá naꞌtawa alué nakoli napu nerule ꞌyabé alé Rusaleni napuꞌlige nakole alué ralámuli eromita israelita sayega alué Rusaleni mochígame ꞌlige neyúrale alué ralámuli eromita ꞌlige anile neꞌoka alué ralámuli eromita: “ꞌWe iwérisi ꞌemi ꞌma, gajunasi alué tegoli waꞌlú alé suweke riógichi boꞌígime, abiena ꞌma reꞌwániga gajunawa alué weꞌká galí alé jágame. Tabilé ꞌwesi aꞌrewa.” 8 Alé Babilonia anilichi weꞌká riógichi, pe iꞌlibeko bilé rawé aꞌchigóriga ikisá ꞌla kékuru meꞌtisuga ꞌla kékuru najkoga alué ralámuli cha nokame. Ganíliga mochisa ꞌla kékuru alué ralámuli neyúrigame nakoga ꞌma gajunasa alué weꞌká galí alé Babilonia. 470

9 Alué

neyúrigime nakoga, alueka ꞌma chaꞌpimela alué ralámuli cha nokame ꞌlige ꞌkúchila weꞌká chaꞌpisá tegóchimi wejpisómala, ꞌlige Onorúgameka ꞌwe aꞌlá galegá etémala alué ralámuli neyúrigime.

Salmo 139 Jena ruwimela Onorúgame suwábaga ꞌnátali machime ko (Rabí osale ye raꞌíchali ꞌwe ꞌya. Osele alué waꞌlula wikarame nuleme.) 1 Mué

Onorúgameka, ꞌwe aꞌlá repume ju alekeri ꞌwe aꞌlá machí mué alieti ꞌnátame ko ne. 2 Mueka ꞌwe aꞌlá suwábaga machime ju alieti nóchaga eyénachi ne rekó ꞌmi ꞌwe mejká ajtigé mué, abiena ꞌwe aꞌlá machí mué alieti ꞌnata ajtigó ne. 3 Ne panápuri eyénachi ꞌwe aꞌlá etea ajtime ju mué, ꞌlige ne resíbaka ajtígichi, ꞌwe aꞌlá eteme ju mué. 4 Ne tabilé ꞌcho raꞌíchachi, mueka ꞌma ꞌwe aꞌlá sébali machigá ajtime ju. 5 Mueka senibí neꞌchí ꞌyuga eyéname kame ꞌsiá, alarigá ꞌwe aꞌlá repume júkuru mué boꞌné nila aꞌwalite. 6 Neka tabilé ꞌla sébali machí alarigá nóchame ko mué, cha waꞌlú aꞌwalí nígame kame mué. Neka pee machime ju. 7 ¿Koche simélawé ne chíbimia? Rekó ne ꞌwe chíboka ajtigórié, mué alawálaka abalemi einámala. 8 ꞌLige ne ꞌpa rewagáchimi sebasa alemi asimela mué alawálachigó. ꞌLige ne jena gawichí sebasa reꞌlé nasipa weꞌechi asisá ne, ꞌlige mué alawálaka abalemi einámala. 9-10 ꞌLige ꞌomi simisá ne ꞌwe mejká napu maꞌchíname ju rayénili ꞌlige mué alawálaka abalemi einámala neꞌchí guꞌíriga. ꞌLige ꞌtumi napu rayénali bokuime ju, alemi ꞌwe mejká bejterasa ne, ꞌlige mué alawálaka abalemi asimela neꞌchí guꞌiria. 11 Ne chonárale asisá chíbika, mué alawálaka abalemi einámala alekeri tabilé asé chíbamala ne. 471

12 Mué

Onorúgame nírika tabilé asé nerú napurigá chíboka asimela ne. Mué Onorúgame níriká bochígimi maꞌchígame kame rawemi rukomi. 13 Mué Onorúgame ꞌsílekuru neꞌchí newá ne eyela rojpálachi ajchagá. ꞌLige ꞌwe aꞌlá sébili newálekuru mué neꞌchí sekégame, moꞌégame, buségame, najkégame, aminami ꞌiwime. 14 Mueka ꞌwe aꞌlá semáriga nóchalekuru neꞌchí newá, alekeri waꞌlú cheliera nejí ne jipe. Suwábaga napu echilú nóchame ju mué, ꞌwe aꞌlá semátiri ju. 15 Mueka ꞌwe aꞌlá machigá asálekuru ne ochérachi ne eyela rojpálachi. 16 ꞌLige ne taꞌchó ochérachi, mueka yaꞌmá ꞌwe aꞌlá machigá asale alakí bamí bejtélimio ne jena wijchimoba. ꞌLige alé apélichi ujchálekuru mué alué tétili bamíbali. 17 Ne nírika ꞌwe nóchali ju suwábaga beniá alué rejcholi, cha weꞌká kame. 18 Ne tétasaká tasiné suwábamala ne, cha weꞌká nímime meꞌtegá saté. Neka ꞌwe uꞌkabi bamí bejtélamala, alekeri tabilé suwábamala ne tetia alué weꞌká rejcholi. 19 Mué

Onorúgame, neka najkí napurigá meꞌlimela mué alué cha nokame ralámuli, ꞌlige tase aꞌrewa napurigá aꞌbemi mochímala napu ne ajtí. 20 Abiena cháragá raꞌíchame ju mué olagá alué ralámuli. 21 Mué Onorúgame, neka ꞌwe gichime júkuru alué cha nokame ralámuli, alué napu tabilé galeme mué waꞌlula. 22 Neka ꞌwe rasigá gichime júkuru alué ralámuli cha nokame. Alué mué saíla júkuru alué ralámuli cha nokame, ꞌlige ne abiena sairame júkuru alué ralámuli cha nokame. 23 ꞌWe aꞌlá ꞌnátaga eꞌnewa alué ne nila ꞌnátali pala chátiri ꞌnata ajtime ka ne. 24 ꞌLige chátiri ꞌnata ajtime nísaká ne, ꞌliko ku ꞌwe aꞌlá semati rejcholi ꞌyawa ne. ꞌWe aꞌlá beníriwa ne alué rejcholi napurigá ne ꞌwe aꞌlá sébili olámala napurigá najkí mué boꞌné napurigá sebámala ne alé mué bejtélachi. 472

Salmo 146 Jena ruwimela chiena semati nóchame ko Onorúgame 1 ¡ꞌWe raꞌsálagá wikarawa Onorúgame nila wiká!a 2 Neka senibí ruwimela Onorúgame ꞌwe aꞌlá semáriga

nóchame ka. ꞌLige neka napuꞌlige bijí bejtega jena wijchimoba, senibí ꞌwe aꞌlá wikárimala Onorúgame nila wiká. 3 Tase mayewa bilé rió ꞌwe najtékame ꞌwe aꞌlá semáriga nóchame ko maꞌchí pamio alé resítirichi. 4 Napuꞌlige mukusá alué rió pe bemolí gainámala, pecha gainámalago newá alué nóchali napu ꞌnátalige. 5 ¡Alué Waꞌlula Onorúgame napu Akobo guꞌírale ꞌya bajchá rawé, ꞌwe aꞌlá semáriga nejkúrame ju ꞌla bijchígilika alué nila rejcholi! Alueka ꞌwe raꞌsálagá mochímala. 6 Onorúgameka newálekuru rewagá abiena alué waꞌlú gawí, abiena alué waꞌlú baꞌwítiri ꞌlige suwábaga tábiri napu nerú jena wijchimoba. Onorúgameka senibí ꞌwe aꞌlá sébili olame ju napurigá aní. 7 ꞌWe aꞌlá semáriga guꞌírame júkuru alué ralámuli resí oliame, resítiri raweli ꞌyame ju alué cha nokame ralámuli. ꞌwe aꞌlá kógime júkuru goꞌame alué ralámuli resí oliame, ꞌlige ku buyáname júkuru ralámuli galírale moꞌáriga mochígichi. 8 Onorúgameka ku maꞌchílime newame ju alué tabilé maꞌchílime ralámuli, waꞌlú aꞌwalí ꞌyame júkuru alué ralámuli resí níliga ejperégame ꞌwe aꞌlá semáriga galeme ju alué ralámuli tabilé cha nokame. 9 Onorúgameka ꞌwe aꞌlá semáriga repume ju alué ralámuli mejkaka sígame, ꞌlige ꞌwe aꞌlá repume júkuru alué kuchítiri baꞌlagéchili, ꞌlige alué gunámakame abiena ꞌwe aꞌlá repume ju. Onorúgameka tabilé aꞌreme ju napurigá cha nokogá eꞌyénamala alué cha nokame ralámuli. a 146:1 Ebreo raꞌíchaga, napuꞌlige weꞌká raꞌichamia, iꞌsínimi “aleluyah” anigá chojkime ju, ꞌlige suwena abiena "aleluyah" anigá suwéname ju iꞌsínimi. Ye raꞌíchalika aniame ju ꞌwe aꞌlá nirawa Onorúgame, ꞌlige abiena aniame ju ꞌwe aꞌlá ju Onorúgame. Yolí raꞌíchaga abiena unelime ju ye raꞌíchili.

473

10 ꞌEmi

ralámuli Rusaleni ejperégame, alué Waꞌlula Onorúgame napu ꞌemi oyérame ju, alueka senibí nulámala alé. ¡ꞌWe aꞌlá nóchame ju Onorúgame! ¡Waꞌlú cheliérabá!

El Periodo Intertestamentario (El tiempo entre el Antiguo Testamento y el Nuevo Testamento) 162. Jena machiboa napu chukime nile abé aꞌkinana napuꞌlige suwénasa osá alué Antiguo Testamento napusí ochérale Esukristo napu nile naó siento bamí 1. Jena ruwimela alué weꞌká ralámuli Gresia mochígame uméraligo alué weꞌká ralámuli Persia ejperégame ꞌlige chojkíligo nulá weꞌkaná gawichí Alé Persia mochígame Jurá mochígame ralámuli nuleme nile

Alué Antiguo Testamento, ꞌma guwachímika ruwí choníliga ꞌlige chonokáliga alué waꞌlula balé Esra rewégame, ꞌlige alué selígame Neemíasi rewégame, ꞌlige alué Malakíasi rewégame napu nile benírame ralámuli Onorúgame nila rejcholi. Alué baikiánika ejperele naó siento bamí abé ꞌyabé taꞌchó ochérachi Esusi (400 Antes de Cristo—A.C.). ꞌYa aꞌlige alué naó siento bamí simárochi, alué weꞌká rey alé Persia nulame neyúriga mochime nile weꞌkaná gawichí ꞌlige nulame nile alemi weꞌkaná gawichí napu neyúriga mochime nile. Abiena alé Jurá anilichi gawichí nulame nile. Rekó alué rey alé Persia mochígame ꞌma ꞌla elílige alué ralámuli israelita napurigá ku simámala ku alé Jurá anilichi gawichí ku ꞌla gatemia alué waꞌlú 474

reꞌobá, abiena alué waꞌlú tegoli alé Rusaleni suweke boꞌígame, alué ralámuli israelita bijí nochámili nile napurigá nulá alué rey alé Persia mochígame. Aꞌkinana napuꞌlige alué Neemíasi ajchásiga waꞌlula selígame alé gawichí Jurá rewégichi nulame, alésí alué napu ekí mochíbisiame rey alé Persia ꞌla elile napurigá alué eꞌwélala balé eꞌwele eꞌsélikame neraga mochíbamala alé Jurá. Alué Neemíasika alué Artajéresi anilimete ajcháliru waꞌlula selígame. Alué Artajéresika alé Persia anilichi nulame nile. Alésíko alué waꞌlula balé ꞌwe najteme gayénale, ꞌwe aꞌlá niraga etuwime. ꞌLige alésíko weꞌká rió chojkile chaꞌpináliachigó alué nóchali ꞌwe najteme ganániligachigó ꞌwe aꞌlá niraga etélime ralámulite. Pecha ꞌla Onorúgame ꞌyuga nochálime ꞌnátaga nokáleko alué ralámulika. Alué ralámuli griego abé aꞌwágame gayénale, ꞌma umérale Persia mochígame

Abé aꞌkiana suwénaga bilé siento bamí alué Gresia ejperégame ralámuli iꞌkilimi aminacho abé aꞌwágame gayénale, ꞌwe jebénigame nakoga. Weꞌkaná gawichí ejperégame ralámuli chojkile oyeria napurigá nokame nile alué ralámuli Gresia ejperégame, abiena chojkílechigó alué griego raꞌicha. Arigá bakiá siento miná baisá makué bamí taꞌchó ochérachi Esukristo (330 A.C.), alué Alejantro waꞌlula anilime alé Gresia anilichi nulame, aleké bamí alué Alejantro ꞌma nejpole gawí suwábaga alué gawí napu nulame nile alué waꞌlula rey napu nulame nile alé Persia anilichi gawichí. Pe aꞌkinana, ꞌma nejposá weꞌká gawí, aꞌlige mukule alué rió waꞌlula rey alué Alejantro anilime. ꞌLige tase ꞌwesi inógame nile alué rey Alejantro rewégame napurigá alué inolá chaꞌpimela alué nochali rey neraga, aꞌliko alué eꞌwélala sontalo alué weꞌká sontalo nuleme alué rey Alejantro ꞌyuga nóchame, chojkile pe naogana chojkégame newá alué weꞌká gawí napu nulame nile alué Alejantro. ꞌLige naogana chojkégame napu rojánale alué bilena Ejipto rewégame rewá ajchele ꞌlige uché bilena Siria rewégame. ꞌLige bilé alué sontalo waꞌlula Tolomeo rewégame, alué gayénale rey alé Ejipto rewégachi nulame, ꞌlige alé bilénami Alejantría anilichi waꞌlúlachi newale, raꞌíchali gatélichi. Alé Alejantría anilichi baꞌwichí suweke nile ꞌlige weꞌká barko sébame nile alé. ꞌLige uché bilé waꞌlula sontalo Seleuko anilime, alué gayénale rey alé Siria rewégichi nulame, ꞌlige chaꞌpile weꞌká gawí napu nerule alé aꞌmibé Siria napu maꞌchíname ju alué rayénali.

475

Alué waꞌlula Ejipto nulame ꞌma neyúriga asale alé Jurá

Alué Jurá rewégame gawí alé nasipa nile, Ejíptoka bilena suweke nile, ꞌlige Siria uché bilena suweke nile, ꞌlige alué oká eꞌwélela nasulile alué gawí Jurá rewégame. Bajchako alué waꞌlula rey Tolomeo niga rejpile alué gawí Jurá weꞌká bamí bilé siento rasígame bamí. Alué Tolomeo waꞌlula reyka ꞌwe aꞌlá rey nile, ꞌwe aꞌlá nirale alué ralámuli israelita. ꞌLige elile alué waꞌlula balé napurigá selígame nímala alé Jurá rekó balé kachi, ꞌlige tabilé siné sulile rekó piesta olachi napurigá nokame nile bilé omali sébachi alué ralámuli israelita. Alué Antiguo Testamento anilime apeli ebreo raꞌíchaga osirúgame nile sinékó ꞌlige abé nujubá ko griego raꞌíchame newáliru

ꞌYa aꞌlige weꞌká ralámuli israelita ꞌma tabilé alé Jurá ejperégame nile, ꞌma Ejipto mochile ejperega ꞌlige uché jarena weꞌkaná. Jaré alué ralámuli israelita ꞌma tabilé námame nile alué ebreo raꞌíchali, ꞌlige alué Antiguo Testamento ebreo raꞌíchaga osirúgame nile. ꞌMa tabilé námame nile alué raꞌíchalika ꞌma uché bilé raꞌíchame níligame alué griego rewégame. Alué waꞌlula rey pe abé aꞌkinana asíbagame alé Ejipto alué Tolomeo inolá, nulele jaré ralámuli israelita griego raꞌíchame napu ejperégame nile alé Ejipto napurigá osimela alué Antiguo Testamento griego raꞌíchame. ꞌLige ye osilika newáliru ꞌwe ꞌyabé oká siento bamí na gicháosa makué miná osánó bamí kachi taꞌchó ochérachi Esusi. Newáliru alé Alejantría anilichi waꞌlúlachi alé Ejipto rewégame gawí boꞌígichi. Alué osilí griego raꞌíchaga osirúgame Septuagenta rewá ajchele. Weꞌká alué ralámuli israelita raꞌíchame nile alué raꞌíchali arameo rewégame, alué raꞌíchalika amulí napurigá ebreo nile, ꞌlige alué ralámuli alué raꞌíchali tabilé ꞌla sébali inámame nile. Alekeri pe aꞌboi raꞌíchiga osale alué Antiguo Testamento. Alué osilí arameo raꞌíchaga osirúgame Tárgumes rewá ajchele. Alué reꞌobá sinagoga anilime

Alué weꞌká ralámuli israelita napu ꞌwe mejká ejperele tase alé Jurá tabilé weꞌkuánale alué napu Onorúgame nulálige. Alekeri newale aꞌboe alué pe uꞌkuchí reꞌobá sinagoga rewame nile aꞌboe. ꞌLige alué kuchí reꞌobá, alueka tabilé nígame nile alué mesa tegoli napu chiliwélime nile ajágame meꞌagá Onorúgame. Alué ajágame chiliwélime ka pe alé waꞌlú reꞌobachi Rusaleni ilígame, alecho ꞌyálime nile alué goꞌámeka. Alé kuchí reꞌobáchika ꞌwe napuíme nile 476

alué weꞌká ralámuli Onorúgame ꞌyuga raꞌichamia, abiena wikárimia Onorúgame wikala, abiena gepumia Onorúgame nila rejcholi. ꞌWe raꞌíchame níligame alué osilí alé apélichi uchúkame Onorúgame nila rejcholi. Alé reꞌobachi sébaga nawésame nile alué rió nawésiga ejebénigame. Alé bilena riógichi pe makué ralámuli israelita mochisa, abiena newame nile alué uꞌtá reꞌobá sinagoga rewégame. ꞌLige nabí tarálachi napuíme nile alé reꞌobachi resíbulichi rawé sawalachi. ꞌLige alué uꞌtá reꞌobá abiena ꞌwe unélime nile osilí beniria alué ꞌkuchi alé pachá, ebreo raꞌíchaga osirúgame osilí, alué osilí Onorúgame raꞌíchálila. Alué ebreo raꞌíchaga benírilime nile alué uꞌkuchítiri israelita napurigá ꞌla tabilé nóchali olámala beniá alué nulalí napu nulá Onorúgame. Weꞌká rió israelita ꞌwe benime nile alué nulalí napu nulá Onorúgame, ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga benime nile. Alué ralámuli napu weꞌká raꞌíchali benime nile, “rabino” rewalime nile napu benírame aniame kéré. Alué ralámuli samaritano rewégame

Jaré alué weꞌká ralámuli israelita ejperele alé Jurá, ꞌlige jaré weꞌká ejperele ꞌmimi wajtoná ꞌtumi rayénali bokuíchi eꞌnagá iliruga alé Israeli asiruga, Galilea anilichi. Abiénachigó weꞌká ralámuli tabilé israelita ejperele alemi nasípami Israeli anilichi gawichí, alué samaritano rewégame ralámuli. Alué samaritano ralámuli suwábaga alué abé ꞌya mochígame ralámuli rijimala nile, alué napu abéchigo ꞌya oꞌtóliru alé Israeli alué eꞌwélala reyte napu nile nulame Asiria anilime gawichí. Jaré alué ralámuli samaritano alué abéchigo ꞌya mochígame israelita rijimala nile. Alué ralámuli samaritano anilime ꞌla guꞌírimoríle alué Sorobabeli anilime rió, abiénachigó alué uché jaré ralámuli israelita, ku gatélichi alué waꞌlú reꞌobá. ꞌLige alué rió Sorobabeli anilímeka tase najkile napurigá guꞌírowa, aꞌliko alué ralámuli samaritano ayole alué ralámuli israelita ꞌyuga. ꞌLiko pe aꞌkinana, alué ralámuli samaritano chojkile newá aꞌboi bilé reꞌobá, ꞌlige waná rojánale alué osilí Moisesi newalila. ꞌLige alésí alué ralámuli chojkile gawelia alué israelita. Alué samaritano ralámulika abé aꞌlá korílé alué nawésali rejcholi napu oyérame nile alué aꞌboi, tase napurigá alué rejcholi napu oyérame nile ralámuli israelita Jurá ejperégame. ꞌLige alué israelíltaka anile alué ꞌlina nila nawésali rejcholi napu oyérame nile aꞌboi abé aꞌlá ko. Alésíko ꞌwe naꞌáwaka ejperele alué ralámuli.

477

2. Jena ruwimela alué waꞌlula rey Antíoko Epípanes ꞌwe resí oláligo alué ralámuli israelita Alué waꞌlula rey Siria nulame neyúriga asale alé Jurá

Weꞌkabé bamí alué eꞌwélala rey Ejipto nulame neyúriga mochile alé Jurá anilime gawí boꞌígichi. ꞌLige aꞌkinana alé Ejipto mochígame ꞌlige alué Siria ejperégame si uché nakósile. ꞌLige bilé siento miná gi makué miná osánó bamí abé ꞌya taꞌchó ochérachi Esukristo, Siria ejperégame chaꞌpile alué waꞌlú gawí Jurá anilime. Weꞌkabé bamí alué eꞌwélala rey napu nulame nile alé waꞌlú gawichí Siria anilichi ꞌwe aꞌlá semáriga nirale alué ralámuli israelita alé Israeli ejperégame. ꞌLige arigá abé aꞌkinana (175 A.C.) alé Siria anilichi chojkile nulá bilé rió Antíoko Epípane rewégame. Alué reyka ꞌwe chati nile, ꞌlige najkile napurigá suwábaga ralámuli oyéromala alué rejcholi napu nígame nile alué Gresia ejperégame ralámuli. Najkile napurigá alarigá oyéramala napu ekí ejperégame nile ralámuli alé weꞌkaná gawichí napu echú nulame nile alué Antíoko Epípane rewégame rey. ꞌLige najkílechigó napurigá oyéromala ꞌlige napurigá tánimala eꞌkali alué tabilé riosi, pe eꞌkarúgame tábiri napu nígame nile alué Gresia ejperégame ralámuli. Alué waꞌlula rey Antíoko Epípane najkile napurigá oyéramala alué ralámuli Jurá ejperégame alué rejcholi napu nigame nile alué ralámuli Gresia ejperégame

ꞌLige sinéchigo rawé regá olale alué rey Antíoko Epípane napurigá alué ralámuli israelita ꞌla oyéromala alué rejcholi napu nígame nile alué ralámuli Gresia ejperégame: Ajchale uché bilé waꞌlula balé napurigá alué waꞌlula balé nulémala alué ralámuli israelita napurigá oyéramala napurigá najkile alué rey Antíoko. Ajchale waꞌlula balé bilé rió Jasoni rewégame napu rijimala nile alué balé abé waꞌlula suwábaga balé nuleme. Alué rió Jasoni waꞌlula ajchásiga chojkile alué ralámuli israelita ruyea raꞌíchali napurigá oyéramala alué rejcholi alué Gresia ejperégame ralámuli nila. ꞌLige alué jaré ralámuli israelita galele alué raꞌíchali rejcholi Gresia ejperégame ralámuli nila, ꞌliga eꞌwale napurigá nulale alué Jasoni. Alué ralámulika elenista rewáliru. ꞌLige jaré ralámuli ꞌla Onorúgame nila rejcholi oyéranele, alué ralámulika rewáleru asireo anilime.

478

Bakiá bamí aꞌkinana, ꞌma bakiá bamí ajtígichi waꞌlula balé alué rió Jasoni rewégame, ꞌlige bilé rió Menelao rewégame weꞌká enomí najtétile alué rey Antíoko napurigá alué rió waꞌlula balé newámala. Aꞌliko alué rey Antíoko ajchale waꞌlula balé alué rió Menelao anilime, alué rioka bajkile waꞌlula alué Jasoni neraga. ꞌLige tase ꞌla sébali machirú alué rió pala rijimala níliga alué Aroni, napu ꞌwe ꞌya ajtígame nile. Onorúgameka anílige ꞌwe ꞌya alué baleka alué Aroni rijimala mochiáwili nile. Mayelia pe tabilé Aroni rijimala níligo alué Menelao. Alésíko ꞌwe ayole alué suwábaga ralámuli asireo alaꞌsíkarika alué rió Menelao. Antíoko osá simile nejkomia alé Rusaleni

Sinéchigo rawé napuꞌlige alué rey Antíoko ꞌlige alué sontalo alué boꞌné gompaniérola nakoa uchúkichi Ejipto mochígame sayega, alué ralámuli israelita akele ꞌma mukúligo alué Antíoko, ꞌlige alué raꞌíchalika pe ꞌyégali nile. ꞌLige alué rió Jasoni akisá alué alieti raꞌíchali yati ku simile alué Jasoni alé Rusaleni anilichi, ꞌlige pe boꞌné ꞌnátaga asíbale waꞌlula balé uchéchigo siné. Alué rey Antíoko machisá alarigá ꞌsíligo alué rió Jasoni, ꞌlige mayele ꞌma sairáligo alué ralámuli israelita, mayele ꞌma tabilé alué Antíoko gompaniérola ko, ꞌlige yati simile alué Antíoko alué weꞌká sontalo ꞌyuga alé Rusaleni anilichi. Alé sebasa aꞌlige weꞌká ralámuli israelita meꞌale ꞌlige jaré ralinele napurigá nocháriwa aꞌwágame ꞌlige tabilé najtétiga pe napurigá ajágame. Aminami weꞌká tábiri oꞌtole ꞌwe najteme, ꞌma buyánale alé Rusaleni reꞌobachi nerúgame. Antiokía anilichi oꞌtole alué weꞌká tábiri ꞌwe najteme alé waꞌlúlachi raꞌíchali gatélichi. Alé Antiokíaka alé Siria rewégame gawí boꞌígichi pachá nile. Oká bamí abé aꞌkinana alué waꞌlula rey Antíoko uchéchigo simile weꞌká sontalo ꞌyuga alé Ejipto nakomia alé riógame ꞌyuga. Aꞌlige bamí alué weꞌká ralámuli romano rewégame napu ejperega mochile alé Italia rewégachi gawichí, ꞌma ꞌwe najteme nile, ꞌlige ꞌma asíriga ejebénigame nile nakoga. ꞌLige alué ralámuli romano tase najkile napurigá resí olámala alué rey Antíoko alué ralámuli napu ejperégame nile alé Ejipto, ꞌliko júlale jaré rió napurigá simámala alé ruyema raꞌíchali raꞌomamia, napurigá ꞌwe anémala napurigá ku simela alé Siria rewégachi. Aꞌliko alué rey Antíoko tabilé najkile abirigáchigo yati eꞌwálekó, ꞌlige ku simile alué weꞌká sontalo ꞌyuga, ꞌlige ꞌwe ayoga enale boichimi alué rey, ꞌlige pe alué israelita ꞌyuga nejkónilia enale alésíko peka chérikáme kachi alué ralámuli israelítaka. Pe nujubapi júlale bilé waꞌlula sontalo Apolonio rewegame, weꞌká sontalo ꞌyúriga júlale 479

napurigá nakómala alué Rusaleni riógame ralámuli ꞌyuga, napurigá cha olámala. Alué ralámuli israelítaka etele alemi sébachi alué weꞌká sontalo, ꞌlige tase mayele napurigá resí olawa pecha asemi tábiri resí nokágame níligame alué ralámuli israelita napurigá ayómala alué waꞌlula rey Antíoko. Alué weꞌká sontalo sébale alé Rusaleni bilé rawé resíbalichi, ꞌlige alé sébaga alué sontalo weꞌká rió meꞌale alé ejperégame, ꞌlige ꞌma chaꞌpile weꞌká umugí ꞌma uꞌkuchítiri ꞌyúriga, ralinemia uché bilénami oꞌtogá, aꞌwagame nochárimia ꞌlige tabilé najtétiga, napurigá ajágame. ꞌLige abiena newale bilé galí alué sontalo mochime repuka alué reꞌobá napurigá alué napu ekí alemi sime rió reꞌobachi ꞌma meꞌlimela. Alarigá olale, meꞌale alemi reꞌobachi sime ralámuli. Aꞌliko suwábaga alué ralámuli israelita napu ekí tabilé meꞌlíliru napu neyúsale alé, alueka júmisile uché jarénami weꞌká riógichi, ꞌma alué balétiri napu nóchame nile alé reꞌobachi ꞌma júmasile, ꞌma aꞌresa alué waꞌlú reꞌobá napu ilígame nile alé. Antíoko iwégame nuleme nile suwábaga alué ralámuli alé Jurá ejperégame napurigá eꞌkali tánimala tábiri tabilé Onorúgame

Alué rey Antíoko newale bilé raꞌíchali najteme regá anime: Alué rawé resíbalichi resíbilia tabilé ꞌla kará, abiena sikirekia peꞌtá isílala guwala alué kuchí ejtemali tabilé ꞌla kará, abiena beniá alué nulalí raꞌíchali napu Onorúgame ꞌyale alué Moisesi, alueka abiena tabilé ꞌla karáchigó. Abiena nulele alué ralámuli napurigá eꞌkali tánimala pe alué eꞌkarúgame tábiri napu alué boꞌné Antíoko eꞌkali tánime nile. Alarigá nulale bochígimi napu echilú nulame nile alué waꞌlula Antíoko. Abiena alué rey Antíoko nulele alué jaré rió eꞌwélala napurigá bochígimi weꞌkanami weꞌká riógichi simámala bochígimi napu nile alé pachá Jurá rewégichi. Alué rey Antíokoka nulele alué eꞌwélala napurigá alué eꞌwélala nulámala newániliga mesa tegoli napurigá alé kógimala ajágame alué eꞌkarúgame tábiri tase ꞌla Onorúgame iwérali tániga. ꞌWe iwégame nulele napurigá meꞌlimela alué ajágame alué tase ꞌla Onorúgame kógilime, ꞌlige abiena ꞌwe iwégame nulele napurigá goꞌmela alué gowí saꞌpala. (Tabilé lisensia nejílige Onorúgame napurigá goꞌmela gowí saꞌpala alué ralámuli israelita.) ꞌLige alué ralámuli tabilé bijchígime napu nulale alué waꞌlula rey Antíoko, alueka ꞌma suwábaga meꞌlíliru. Suwábaga alué ralámuli alé Jurá ejperégame tase israelita ꞌma ꞌwe tánime nile eꞌkali alué tase ꞌla Onorúgame, ꞌlige alekeri ꞌwe yati 480

bijchígile alué raꞌíchali napurigá nulálige alué waꞌlula. Abiena alué ralámuli israelita napu nile elenista abiena ꞌwe aꞌlá bijchígilechigó alué nulalí napurigá nulale alué waꞌlula. Alué ralámulika ꞌma ꞌla oyérame níligame alué ꞌnátali napu alué Gresia ejperégame oyérame nile. ꞌLige weꞌká alué ralámuli israelita asireo nile, ꞌwe aꞌlá oyérame Onorúgame, ꞌlige weꞌká alué ralámuli israelita asireo ꞌma júmisile ꞌminá mejká jami tase riógichi, tabilé ꞌme baꞌwégichi, napugiti alué ralámulika tase aꞌréniligame alué rejcholi Onorúgame nila. Alué weꞌká sontalo Antíoko nila, weꞌká ralámuli israelita asireo meꞌale, ꞌlige wejpisoka meꞌale bilé alué rió Eleasari napu nile asireo, napugiti alué rioka tabilé goꞌnáliligame alué gowí saꞌpala napurigá nulálige Antíoko. ꞌLige bilé mukí umériga oꞌtóliru alé napu meꞌliboli nile weꞌlisi resí olasa alué gichao ejtemali alué mukí ꞌkúchila alué sontálote napugiti alueka ꞌla oyérame níligame alué rejcholi napu nulá Onorúgame. Alué waꞌlula selígame rey Antíoko rewégame ꞌwe chati nóchale. Nulale alé pachá reꞌobachi elániliga alué Júpiter rewégame pe ralámuli newalila, tase Onorúgame nile alueka. ꞌLige alué Júpiter kógime nile ajágame meꞌagá alé reꞌobachi. Abiena bilé gowí meꞌagá kógile alé reꞌobachi alué Júpiter. ꞌLige Onorúgame níriká ꞌwe chati nile alué gowí saꞌpala. Abé yabé naó siento bamí kachi taꞌchó asíbachi waꞌlula alué Antíoko, aꞌlige yaꞌmá machigá asale alué Raniélika alieti waꞌlula maꞌchínimio aꞌkinana napugiti Onorúgame abalieri raweli rekíligame napurigá machimela. Alué ye waꞌlula chati nóchame ka abé yabé asale bilé siento miná usánisa makué miná gichao bamí kachi bajchabé taꞌchó ochérachi Esusi. Aꞌlige bamí sile ꞌwe chati nocha alué waꞌlula Antíoko. 3. Jena ruwimela alué bilé balé Matatíasi rijimala guꞌíroligo alué ralámuli israelita

Ujsani mechá kachi abé aꞌkinana napuꞌlige chojkiasa alué rey Antíoko kogia ajágame meꞌagá alé pachá waꞌlú reꞌobachi alué tase ꞌla Onorúgame, Júpiter anilime, aꞌlige alué bilé israelita Matatíasi rewégame chojkile guꞌiria alué ralámuli israelita napurigá ta oyéromala alué uché jaré rejcholi. Bilé waꞌlula napu alué rey Antíoko ꞌyuga nochame nile, alueka iwégame nulele alué balé Matatíasi rewégame napurigá meꞌlimela bilé ajágame alé waꞌlú reꞌobachi kógimia alué tase Onorúgame, ꞌlige alué Matatíasika tase eꞌwale alarigá nulilía. Aꞌliko alué waꞌlula 481

rey ꞌyuga nóchame owile uché bilé rió napu ꞌla eꞌwale napu nulele, ꞌlige alué rió Matatíasika ꞌma meꞌale alué rió napugiti Onorúgame nuláligame napurigá meꞌliboa bilé rió israelita eꞌkali tánime alué tase ꞌla Onorúgame pe seꞌnú tábiri. Aminami ꞌma gajúnale alué mesa tegoli napu kógilime nile alué Júpiter, abiena ꞌma meꞌale alué waꞌlula rey ꞌyuga nóchame. Aꞌliko alué balé ꞌlige boꞌné ꞌkúchila malige ejtemali, ꞌma júmasele alé jami mejká tase baꞌwégichi, alemi chíbale. ꞌLige pe abé aꞌkinánami, iꞌkilimi uché jaré israelita chojkile napuía alué Matatíasi ꞌyuga gompaniérola gayenia, napugiti abiena ꞌwe aꞌlá oyériniligame Onorúgame nila rejcholi. Alué Matatíasi oyérame nakole Onorúgame nila raꞌíchali suliga

Alué ralámuli israelita napu alué Matatíasi gompaniérola gayénale ꞌma chojkile nakoa tase sayétiga alué saíla. Rukó simíbame nile nakomia alé Jurá, ꞌlige ꞌma gajúnale alué mesa tegoli napu kógime nile ajágame alué tase ꞌla Onorúgame, ꞌlige rejpúnale pe uꞌtá isílala guwala alué ejtemali taꞌchó rejpunárigame, ꞌlige ꞌma meꞌale alué ralámuli israelita ꞌlige alué Siria ejperégame eꞌwélala nulame napu ekí eꞌwérili nuleme alué israelita napurigá oyéromala alué tase ꞌla Onorúgame, pe seꞌnú tábiri. Alué Matatíasi ꞌma ꞌwe oꞌchérigame nile ꞌlige peꞌtá aꞌkinana mukule. Bajchá taꞌchó mukiá ajchale bilé waꞌlula napurigá nulémala alué weꞌká sontalo, Jurasi anilime napu nile alué boꞌné inolá, napu ꞌwe rió nile. Alué Jurásika oká baꞌchégame nile. Alué Jurasi anilime rió sontalo waꞌlula nulele alué weꞌká sontalo israelita napurigá aminabi nakómala alemi weꞌkaná riógichi alé Jurá rewégichi gawichí. ꞌLige ꞌma umérole alué sontalo Sirio ejperégame baisá chojkégame nakoga. ꞌLige alésíko alué weꞌká ralámuli nakulile rewalá alué rió Jurasi, Makabeo anilime rewá ajchele. Alué Makabeo aniáká, Meꞌchome aniame kéré. Alésíko aꞌkinana alué rió ꞌlige alué rijimala Makabeo anélime nile uché jaré ralámulite. Abiena rewalime nile asmoneo, alarigá rewégame níligame bilé alué rijimala abé ꞌya bejtégame. Jurasi ku ꞌla gatele alué waꞌlú reꞌobá

ꞌLige napuꞌlige alué Israelita ꞌma neyúrosa nakoga alué Siria ejperégame ꞌyuga, alué rió Jurasi ku ꞌla gayénale simiá alé Rusaleni ku gatemia alué waꞌlú reꞌobá napu ilígame nile alé. Alué Jurasi ꞌlige alué sontalo si ꞌma gajúnale alué mesa tegoli oꞌchérame alé pachá reꞌobachi 482

ilígame, napugiti alué ralámuli napu tase ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame oyérame alué uneme níligame alué mesa alé kogia ajágame meꞌagá pe eꞌkarúgame tábiri tase ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame, ꞌlige uché bilé nuebo newale alué mesa tegoli. Alésíko risiembre mechá ꞌma bilé siento miná ujsánisa makué miná naó bamí abé ꞌya taꞌchó ochérachi Esukristo, alué weꞌká balé makabeo uché chojkile ꞌyaa ajágame meꞌagá alué ꞌla rewagachi ajtígame Onorúgame. Alué ralámuli israelítaka ꞌwe raꞌsálále, ꞌlige yawiyame newale alemi, bilé tarali nokale alué waꞌlú yawiyame newá. Aꞌlígesí nabí bamí newame nile alué yawiyame alué ralámuli israelita alé. Alué yawiyámeka Januká rewégame nile. Alué rey Antíoko machisá alarigá nokáligo alué ralámuli, ꞌwe ayole. Alésíko ꞌma meꞌliméríle suwábaga alué ralámuli israelita, pe boꞌné bajchá mukule síkanié taꞌchó che olá alué ralámuli. Churigá nokale alué eꞌwélela alué Jonatani ꞌlige Simoni alé Jurá

Alué ralámuli israelita naꞌáwale alué uché jaré rey alé Siria mochígame ꞌyuga. Alué weꞌká sontalo Siria mochígame ꞌma meꞌale alué Jurasi alé bilena nakólichi, ꞌlige alué Jonatani rewégame napu nile alué Jurasi rijimala, alué asíbale waꞌlula alué suwábaga israelita sontalo nuleme. Abé aꞌkinana alué Jonatani gayénale waꞌlula balé ꞌlige selígame alé Jurá nulame. ꞌLige bilé rawé bilé rió meꞌale alué Jonatani, aꞌliko uché bilé alué Jonatani rijimala asíbale waꞌlula balé ꞌlige selígame alé Jurá alué napu Simoni rewégame nile. Alué Simónika naó rijimégame nile. Aꞌlige bamí alué Siria ejperégame ralámuli ꞌma lisensia ꞌyálige napurigá alué ralámuli israelita aꞌbopi ajchámala bilé waꞌlula selígame, ꞌlige ꞌyale lisensia napurigá ku uché chaꞌpimela alué ꞌnatali napu nígame nile aꞌboi. Alué Juani Irkano waꞌlula ka

ꞌLige alué waꞌlula balé ꞌlige selígame Simoni ꞌma meꞌlíliruchigó pe aꞌkinana ꞌlige alué oká ꞌkúchila ꞌyúriga, ꞌlige alué rejpígame Simoni inolá napu rewégame nile Juani Irkano, alué gayénale waꞌlula balé ꞌlige selígame alé Jurá. ꞌWe nígame gayénale alué waꞌlula balé Juani Irkano ꞌlige aminami ꞌwe aꞌwágame najteme alué balé selígame, ꞌlige neyúrole nejkoga weꞌkanami weꞌká riógichi alemi aꞌmulipi Jurá anilichi, napu ꞌma Jurea rewégame nile. Alemi napu neyúrole nejkoga alué selígame Juani Irkano, abiena riole alué ralámuli irumeo. Alué ralámulika ejperégame nile alé 483

Eromi anilichi, napu abé ꞌya júmasilige oꞌinami neraga napu bokuíme ju rayénali alé Jurá asiruga napuꞌlige resí oláliru gawí bujea alué ralámuli irumeo alué ralámuli árabete. Alué waꞌlula rey Juani Irkano ꞌwe aꞌlá maꞌchígame ruyele alué irumeo ralámuli: —ꞌEmi aꞌboi ꞌla machíliké, simánilisaká ꞌemi uché jarénami gawichí simáwaguru, o siné kachi abijí jena Jurá mochínilisaká ꞌemi ꞌwe aꞌlá oyeria alué ꞌnátali rejcholi napu ramué ralámuli israelita oyérame niru, ꞌliko bijí jena ejperéliwaguru. ꞌLiko alué ralámuli irumeo ꞌla oyérinile alué ꞌnátali rejcholi napu oyérame nile alué ralámuli israelita, ꞌliko suwábaga alué ralámuli pe riocho ꞌma rejpunáliru pe uꞌtá isílala wiꞌchila. Abé nujubá asíbigame waꞌlula balé selígame napu ꞌwe nígame gayénalechigó ꞌlige ꞌwe najteme, alueka nile Alejantro Janeo. Alué selígame Alejantro Janeo mukule gicháosa makué miná osánó bamí abé yabé taꞌchó ochérachi Esukristo. Alué saruseo ꞌlige alué bariseo

Alué jaré ralámuli asireo ꞌwe aꞌlá guꞌírome nile alué eꞌwélala eꞌsélikame balé asmoneo. Alué asireo ralámulika pe najkigá nokale napurigá alué gawí Jurea waná nímala. Alué ralámuli asireo saruseo anélime ralámuli gayénale, ꞌlige alué ralámulika chojkile oyeria alué rejcholi napu oyérame nile alué Gresia ejperégame ralámuli. Aminami alué ralámuli ꞌwe aꞌlá niraga uneme nile alué reꞌobá Rusaleni ilígame, ꞌlige ꞌwe aꞌlá niraga eteme nile alué balé napu nóchame nile alé reꞌobachi, ꞌlige mayele abé aꞌlá ko eꞌkali tánilia Onorúgame pe ajágame meꞌagá iꞌgá. Tase bijchígame nile mochigo alé ꞌpa rewagachi alué santo ánjeli, ꞌlige tabilé bijchígame nile abiena bijí eyéname ko bilé rió alawala napuꞌlige mukusá. ꞌLige tabilé aꞌlá neraga eteme nile suwábaga alué Antiguo Testamento, pe alué napu osale Moisesi, pe aluecho abé najteme nirale. Jaré ralámuli asireo laa mochile: Alué ralámuli asmoneo níriga ꞌma aꞌreti képaché alué Sirio ejperégame sayega nakoa napuꞌlige pe kulí ꞌyáripi lisensia napurigá ku ꞌwe aꞌlá oyérimala alué ꞌnátali rejcholi napu nígame nile alué aꞌboi ralámuli israelita. Alué ralámuli asiréoka tabilé galele pe rey ganániliga mochíbachi alué asmoneo ralámuli napuꞌlige eꞌsélikame mochiba, pe nasuliga nokame nile ganániliga waꞌlula rey. Alué ralámulika abé aꞌkinana bariseo anilime rewáliru. Alué ralámuli bariséoka ꞌwe aꞌlá ꞌnátaga benime nile alué raꞌíchali Onorúgame nulalila, ꞌlige ꞌla sébali olame nile napu anime nile alé 484

apélichi napu nile Onorúgame nulalila rejcholi. ꞌLige aminami alué bariseo ralámuli ꞌwe aꞌlá oyérame nile alué ꞌnátali rejcholi napu Onorúgame tase nulá, ꞌlige alarigá nokigá abé aꞌlá ralámuli ko mayeme nile aꞌbopi meꞌtigá uché jaré ralámuli. Alué bariséoka ꞌwe aꞌlá gipume nile alué ralámuli rabino raꞌíchali rejcholi ruwichi alé uꞌkuchí reꞌobachi, alué ꞌnátali pe kulí maꞌchínigame alemi. Alué rabínoka Onórugame raꞌichálila benírame nile. Alué bariséoka mayele alarigá abé aꞌlá ko alué rabino ralámuli gipulia peka napurigá ꞌyalia Onorúgame ajágame meꞌagá alé waꞌlú reꞌobachi. Alué bariséoka tase pe alué Moisesi newalila osilicho ꞌwe galeme nile, alueka ꞌwe aꞌlá galeme nile suwábaga alué napu ju Antiguo Testamento napurigá ꞌwe najtékame neraga. Abiena alué Salmo anilime, ꞌlige abiena alué jaré libro napu osale alué ralámuli ruyame napu Onorúgame anele. Abiena ꞌwe aꞌlá bijchígime nile alué santo ánjeli mochigo alé ꞌpa rewagachi, ꞌlige abiena bijchígime nile bilé ralámuli alawala bijí ajagá eyéname ko napuꞌlige bilé ralámuli ꞌma weꞌkasa. 4. Jena ruwimela alué Erore selígame gayénaligo ralámuli israelita nuleme ꞌlige alué ꞌkúchila abiena selígame níligo aꞌkinana Alué ralámuli romano neyúrole nakoga alé Siria mochígame ralámuli ꞌyuga ꞌlige alué ralámuli alé Rusaleni mochígame abiénachigó

ꞌYa aꞌlige alué oká etemali alué rey Alejantro Janeo ꞌkúchila nasulía mochile rey ganániliga alé Jurea anilichi. ꞌLige bilé rió irumeo, Antípatro rewégame, napu ꞌwe najteme gayénale alé Jurea ꞌwe aꞌwágame, alué rioka guꞌíronele alué reꞌmalí abé taꞌmé najteme, napugiti pe alué boꞌné Antípatro ganánilia asáligamechigó waꞌlula rey pe abé aꞌkinana. ꞌYa aꞌlige alué ralámuli romano napu ejperele alé Italia rewégame gawí boꞌígichi, alué ralámuli ꞌwe enomígame gayénalige ꞌlige ꞌwe ejebénigame nakoga ꞌlige ꞌwe najteme bochígimi gawichí. Ujsánisa makué miná malige bamí abé yabé taꞌchó ochérachi Esukristo, alué sontalo waꞌlula Roma bejtégame Pompeyo anilime neyúrole alé Siria nejkoga, ꞌlige alué Siria ejperégame ralámuli ꞌma alué waꞌlula Pompeyo anilímete nulalime nile. Oká bamí abé aꞌkinana alué waꞌlula sontalo Pompeyo nejkole alué Rusaleni ejperégame ralámuli ꞌyuga ꞌlige neyúrole, ꞌlige alué ralámuli romano najkile waꞌlula rey ajchánilia alué rió napu guꞌírole alué Antípatro. ꞌLige alué Antípatroka boꞌné ꞌnalina ganánile waꞌlula 485

rey, alekeri ꞌwe aꞌlá guꞌírole alué romano ralámuli napurigá ꞌwe aꞌlá niraga etewa alué romano ralámulite. Arigá iꞌkilimi ꞌyáliru nóchali alué Antípatro alué romano ralámulite, waꞌlula ajcháliru alé Jurea napurigá nulame nímala, ꞌlige alué boꞌné inolá waꞌlula nulame ajcháliru alé Galilea nulame. Alué Antípatro inolá ka Erore Waꞌlula anilime nile. Alué waꞌlula rey Erore ꞌlige alué rijimala aꞌkinana oꞌchérigame

Naosa makué bamí abé ꞌyabé taꞌchó ochérachi alué Esukristo, aꞌlige alué ralámuli romano ajchale waꞌlula rey alué Erore alé Jurá. ꞌLige alué rey Erore bakiá bamí nejkole alué ralámuli Rusaleni ejperégame ꞌyuga, ꞌlige ꞌma umérole nejkoga. Aꞌlígesí kulí chojkile nulá alé Jurea. ꞌWe chátiri rió nile waꞌlula ka, asíriga inílame, ꞌma suwábaga meꞌale alué asmoneo ralámuli napu ejtebílige, abiena ꞌma meꞌale alué okánika alué boꞌné upila, abiena ꞌma meꞌale alué baikiánika alué boꞌné ꞌkuchila. Abiena ꞌwe tánime nile eꞌkali alué bilé mono tase ꞌla Onorúgame ꞌpa rewagachi ajtígame, alekeri alué ralámuli israelita tabilé galele alué rey Erore. ꞌLige napurigá ꞌwe galegá etewa alué Erore alué israelita ralámulite, nulale napurigá ꞌwe aꞌlá gatewa alué waꞌlú reꞌobá, ꞌlige alué ꞌwe ganílime níligame eꞌwele galí newagá ꞌwe semati. Alué Erore waꞌlula rey nile alé Jurea napuꞌlige alué Esusi ochérachi, ꞌlige pe aꞌkinana mukule alué rió. Alué rey Erore Waꞌlula mukusá aꞌliko asíbale waꞌlula rey alé Jurea nulame alué Erore Waꞌlula inolá alué Arkelao anilime, ꞌlige alué rió ꞌwe chátiri rió nílechigó waꞌlula rey ka, ꞌwe inílime nile, ꞌlige alué ralámuli romano nulale ajchániliga uché bilé waꞌlula selígame napurigá nulámala alé Jurea alué rey Arkelao neraga. Alué Pilato ꞌlige Pélisi ꞌlige alué Pesto, alué bakiá eꞌsélikame ju napu ruwí alué Nuebo Testamento. Alué Erore Antípasi, alué uché bilela Erore Waꞌlula inolá, alueka gayénalechigó waꞌlula selígame alé Galilea. Alué Erore Antípasi ꞌsile nulea alué boꞌné piónila napurigá meꞌlimela Juani Bautista. Aba alué Erore Antípasi anile pala meꞌliátiká o péchala aꞌrétiká alué Esusi. ꞌLige alué Erore Waꞌlula apalóchila nulale meꞌlínaliga Onorúgame oyérame Akobo anilime. ꞌLige alué Erore Antípasi umúlila Erore Agripa anilime, alué ꞌyuga raꞌíchale alué Pablo, alué Esusi raꞌichálila benírame, galírale bajcháriga asagá.

486

Alué eꞌwélala romano nuleme nile alué ralámuli Jurá mochígame

Napuꞌlige alué ralámuli romano ꞌlige alué Erore rijimala eꞌsélikame ka alé Jurea ꞌlige alé Galilea, ꞌwe aꞌlá ꞌyale lisensia alué ralámuli israelita napurigá oyéromala alué ꞌnátali rejcholi napu nígame nile alué ralámuli israelita. Alué eꞌsélikameka tase chélále alarigá nokachi alué ralámuli, pe ꞌla tajché anisákabá alué ralámuli israelita tabilé uché oꞌwínachi bilé nakó. Alué eꞌsélikameka anile: Tabilé chéré rekó alarigá nokae alué ralámuli israelita, pe ꞌla najtétisa ꞌla ju alué enomí napu najtélime ju jena Jurea ꞌlige Galilea. Alué ralámuli israelita tase ꞌla galeme nile alué romano nobi weꞌká alué ralámuli israelita ꞌwe aꞌlá najtétime nílekó alué enomí napu najtétilime nile senibí bamí, ꞌlige ꞌwe aꞌlá raꞌíchame nile alué ralámuli romano ꞌyuga. Alué ralámuli israelítaka simíbame nile alué israelita eꞌwélala, alué rejcholi nejime ꞌyuga raꞌichamia napurigá ruwimela churigá nochátika. Alué rejcholi nejime ka baikiná chojkégame nile. Bilena chojkégame nile alué balé, ꞌlige alué “Consejo Supremo” napu Sanerín anilime nile, ꞌlige alué ralámuli rabino. ꞌLige jaré alué ralámuli israelita napu oꞌwínale nakoli, napu alué ralámuli romano ꞌyuga nakome nile, alué uché bilena chojkégame nile, alueka selote anilime nile. Weꞌká ralámuli machile alué israelita nila ꞌnátili rejcholi ꞌwe aꞌlá ko

Napuꞌlige alué Esusi ochérasa, mochile ralámuli israelita weꞌkanami gawichí napu echú nulame nile alué eꞌsélikame romano. Weꞌká ralámuli napu tabilé israelita nile, machile alué israelita nila ꞌnátali rejcholi ꞌwe aꞌlá ko, ꞌlige pe tabilé ꞌla níligo eꞌkali tánilia alué pe eꞌkarúgame tábiri mono tase ꞌla Onorúgame. ꞌWe aꞌlá semáriga galele alué ꞌnátali pe biꞌlepi ko waꞌlula Onorúgame, ꞌlige chojkile ꞌnata ꞌwe aꞌlá ejperégame ko alué israelita nila ꞌnátali rejcholi oyérame. Aꞌliko weꞌká ralámuli israelita gayénale. ꞌLige weꞌkáchigó tase israelita gayénale, nobi ꞌwéchigo ꞌla bijchígalekó pe biꞌlepi ko waꞌlula Onorúgame ꞌlige alésíko ꞌma ꞌla simíbame nile ꞌlige moꞌime alé uꞌkuchí reꞌobachí sinagoga anilime eꞌkali tánimia Onorúgame ꞌlige Onorúgame nila raꞌíchali gepumia ꞌlige wikaramia Onorúgame wikala alué ralámuli israelita ꞌyuga.

487

ALGUNAS PORCIONES DEL NUEVO TESTAMENTO EN QUE SE MENCIONAN LOS HECHOS DEL ANTIGUO TESTAMENTO 1. Dios hace la Tierra y el cielo San Mateo 19:4 San Marcos 10:6 San Juan 1:1-3 2 Corintios 4:6 1 Timoteo 4:4 Hebreos 4:3-4; 11:3 Santiago 3:9 2 Pedro 3:5 2. Dios hace al primer hombre y a la primera mujer San Mateo 19:5 San Marcos 10:7 1 Corintios 6:16; 11:8-9; 15:45-47 Efesios 5:31 3. El primer hombre y la primera mujer desobedecen a Dios Romanos 5:12-19 2 Corintios 11:3 Apocalipsis 2:7; 12:9 4. Adán y Eva tienen familia San Mateo 23:35 San Lucas 3:37-38; 11:51 Hebreos 11:4-5; 12:24 1 Juan 3:12 Judas 11 5. Dios envía un diluvio para destruir el mundo San Mateo 24:37-39 San Lucas 3:36; 17:26-27 Hebreos 11:7 488

1 Pedro 3:20 2 Pedro 2:5; 3:6 7. Dios llama a Abram para que le sirva San Mateo 1:1 San Lucas 3:34 Hechos 7:2-5 Gálatas 3:8 Hebreos 11:8-10 9. Abram rescata a Lot Hebreos 7:1-10 10. Dios le promete un hijo a Abram Hechos 7:6-7; 7:17 Romanos 4:3; 4:18 Gálatas 3:6 Santiago 2:23 11. Nace Ismael, hijo de Abram Gálatas 4:21-24 12. Dios hace un trato con Abram San Lucas 1:54-55 San Juan 7:22 Hechos 7:8 Romanos 2:25—3:1; 4:11-22; 9:7-9 Gálatas 3:16-18; 4:21-23; 4:28 Hebreos 13:2 13. Dios destruye las ciudades de Sodoma y Gomorra San Mateo 10:15; 11:23-24 San Lucas 10:12; 17:28-29; 17:32 Hebreos 13:2 2 Pedro 2:6-8 Judas 7 14. Nace Isaac, hijo de Abraham San Mateo 1:2 San Lucas 3:34 Hechos 7:8 489

Gálatas 4:28-30 Hebreos 11:11 15. Dios prueba la obediencia de Abraham San Mateo 1:1 San Lucas 1:73-75 Hechos 3:25 Hebreos 6:13-14; 11:12; 11:17-19 Santiago 2:21 18. Jacob, hijo de Isaac, engaña a Esaú, su hermano gemelo San Mateo 1:2 San Lucas 3:34 Hechos 7:8 Romanos 9:10-12 Hebreos 11:9; 11:20; 12:16-17 19. Jacob vive en la casa de su tío Labán y se casa con Lea y Raquel San Mateo 1:2 San Lucas 3:33-34 Hechos 7:8 20. José, hijo de Jacob, es llevado a Egipto y llega a ser un hombre muy importante Hechos 7:9-10 21. José se reúne con su familia Hechos 7:11-14 22. Jacob y su familia van a Egipto Hechos 7:15-16 Hebreos 11:21-22 23. Los egipcios tratan mal a los israelitas Hechos 7:17-19; 13:17 Hebreos 11:23 24. Moisés trata de ayudar a los israelitas Hechos 7:20-29; 7:35 Hebreos 11:23-27 490

25. Dios llama a Moisés para que vaya a ayudar a los israelitas San Mateo 22:32 San Marcos 12:26 San Lucas 20:37 Hechos 7:30-35 26. El faraón que gobierna Egipto no quiere dejar salir a los israelitas Hechos 7:36 Romanos 9:17 27. El faraón de Egipto ordena que salgan los israelitas San Lucas 2:23 Hechos 7:36; 13:17 1 Corintios 5:6-8 Hebreos 11:28 Judas 5 28. Dios ayuda a los israelitas a cruzar el Mar Rojo Hechos 7:36 1 Corintios 10:1-2 Hebreos 11:29 29. Los israelitas van del Mar Rojo al cerro Sinaí San Juan 6:31; 6:49 Hechos 7:36 1 Corintios 10:3-4 2 Corintios 8:15 Hebreos 9:4 Apocalipsis 2:17 30. Dios hace un trato con los israelitas en el cerro Sinaí y les entrega los diez mandamientos San Mateo 5:21; 5:27; 12:2; 15:4; 19:17-19 San Marcos 2:24; 3:2; 7:10; 10:19 San Lucas 6:2; 6:7; 13:14; 14:3; 18:20; 23:56 San Juan 1:17; 5:10; 5:18; 7:19; 9:16 Hechos 7:38; 7:53 Romanos 2:21-23; 13:9 Gálatas 3:17-19; 4:21-25 Efesios 6:1-3 1 Timoteo 1:8-10 491

Hebreos 12:18-20 Santiago 2:11 1 Pedro 2:9 31. Dios le da a Moisés algunas leyes sobre los esclavos y sobre los robos San Mateo 5:38; 15:4 San Marcos 7:10 Hechos 23:5 32. Moisés rocía a los israelitas con sangre para confirmar el trato que establecieron con Dios Hebreos 9:18-20 33. Dios le dice a Moisés que los israelitas construyan un tabernáculo para él Hechos 7:44 Hebreos 5:4; 7:11; 7:23; 7:28; 8:3-5; 9:1-6; 10:19-20 34. Los israelitas desobedecen a Dios y hacen una imagen Hechos 7:39-41 1 Corintios 10:7 2 Corintios 3:7; 3:13 35. Los israelitas construyen el tabernáculo de Dios Hechos 7:44 Hebreos 9:1-6 36. Dios le dice a Moisés cuáles son las ofrendas que quiere que le lleven los israelitas 1 Corintios 9:13 Colosenses 2:16 Hebreos 8:3-4; 10:11 37. Los sacerdotes empiezan su oficio San Lucas 10:31 Hebreos 3:1; 4:14-15; 5:1-4; 7:11; 7:20; 7:28; 8:1-6 40. Dios no permite a los israelitas comer ciertos alimentos San Mateo 15:11; 23:24 San Marcos 7:15 492

Hechos 10:9-16; 10:27-29; 11:5-10 Colosenses 2:16 Hebreos 9:9-10 41. Dios le dice a Moisés qué es lo que hace que la gente sea pura o impura delante de él San Mateo 8:2-4; 23:27 San Marcos 1:40-45 San Lucas 2:22-24; 5:12-14; 11:44; 17:11-14 San Juan 7:22-23 Hebreos 9:9-10 42. Dios le da a Moisés otras leyes que desea que obedezcan los israelitas San Mateo 5:33; 19:19; 22:39 San Marcos 12:31 San Lucas 10:27 Romanos 10:5; 13:9 Gálatas 3:12; 5:14 Santiago 2:8 1 Pedro 1:16 43. Dios le habla a Moisés sobre las fiestas religiosas que los israelitas debían celebrar San Mateo 26:2; 26:5; 26:17-19; 27:15 San Marcos 14:1-2; 14:12; 14:14; 14:16; 15:6 San Lucas 22:1; 22:7-8; 22:11-15 San Juan 2:13; 7:2; 11:55-56; 12:1; 12:12; 13:1; 18:28; 18:39 Hechos 2:1; 12:3; 20:6; 27:9 1 Corintios 5:6-8 Hebreos 6:19-20; 9:6-14; 13:11 46. Dios le explica a Moisés la manera en que la gente podía ofrecerle regalos San Mateo 15:5-6; 23:23 San Marcos 7:11 San Lucas 11:42 48. Dios escoge a la tribu de Leví para ayudar a los sacerdotes San Lucas 10:32 493

49. Dios le habla a Moisés sobre la promesa de los nazareos San Lucas 1:15 Hechos 18:18; 21:23-26 51. Los israelitas se quejan de Dios dos veces 1 Corintios 10:6 53. Los israelitas mandan a doce hombres a espiar la región de Canaán Hechos 13:18 Hebreos 3:16-18 54. Coré, Datán y Abiram se rebelan contra Dios 1 Corintios 10:10 Hebreos 9:4 Judas 11 56. Los israelitas se quejan y Dios manda víboras para que los piquen San Juan 3:14 1 Corintios 10:9 58. Balaam y el rey de Moab 1 Corintios 10:8 2 Pedro 2:15-16 Judas 11 Apocalipsis 2:14 59. Moisés levanta otro censo 1 Corintios 10:5 Hebreos 3:16-18 Judas 5 62. Moisés le da buenos consejos a la gente que creció en el desierto San Mateo 4:4; 4:7; 4:10; 22:37-38 San Marcos 12:29 San Lucas 4:4; 4:8; 4:12; 10:27 63. Moisés les recuerda las leyes de Dios a los israelitas San Mateo 5:31; 18:16; 19:7; 22:24 San Marcos 10:4; 12:19 San Lucas 20:28 494

San Juan 1:45; 5:45-46; 8:17 Hechos 3:22-23; 7:37 1 Corintios 9:9 2 Corintios 13:1 Gálatas 3:13 1 Timoteo 5:18-19 Hebreos 10:28 64. Moisés les da sus últimos consejos a los israelitas Gálatas 3:10 66. Los israelitas cruzan el río Jordán guiados por Josué San Mateo 1:5 Hechos 7:45 Hebreos 11:30-31 Santiago 2:25 67. Los israelitas conquistan Jericó San Mateo 1:5 Hechos 13:19 Hebreos 11:30-31 68. Los israelitas tratan de conquistar Hai Hechos 13:19 70. Los israelitas conquistan muchos otros pueblos y ciudades Hechos 13:19 71. Josué divide la región entre las doce tribus israelitas Hechos 7:45; 13:19 74. Dios hace que los israelitas sean gobernados por jueces Hechos 13:20 Hebreos 11:32-34 75. Gedeón salva a los israelitas de los madianitas Hebreos 11:32-34 76. Dios levanta más jueces para gobernar a los israelitas Hebreos 11:32-34 495

77. Sansón rescata a los israelitas de manos de los filisteos Hebreos 11:32-34 78. Rut aprende a confiar en el Dios verdadero San Mateo 1:5 San Lucas 3:32 79. Samuel llega a ser un profeta que habla en nombre de Dios Hechos 13:20 Hebreos 11:32-34 80. Los filisteos derrotan a los israelitas Hechos 13:20 Hebreos 11:32-34 81. Dios nombra a Saúl rey de Israel Hechos 13:21 83. Dios nombra a David nuevo rey de Israel San Mateo 1:6 Hechos 13:21-22 Hebreos 11:32-34 85. David mata a un soldado filisteo muy alto Hebreos 11:32-34 87. David huye del rey Saúl y la gente comienza a unírsele San Mateo 12:3-4 San Marcos 2:25-26 San Lucas 6:3-4 90. David es proclamado segundo rey de Israel Hechos 13:21-22 Hebreos 11:32-34 91. Dios le hace una promesa a David San Mateo 1:1; 9:27; 12:23; 22:42 San Marcos 10:47-48; 11:9-10; 12:35 San Lucas 1:26-33; 1:69; 2:4; 2:11; 3:23-31; 18:38-39; 20:41 San Juan 7:42 496

Hechos 2:30; 7:45-46 Romanos 1:3 2 Timoteo 2:8 92. El rey David hace algo muy malo, pero Dios lo perdona San Mateo 1:6 97. Salomón, hijo del rey David, se convierte en tercer rey de Israel San Mateo 1:6 99. El rey Salomón construye un templo para Dios San Mateo 27:51 San Marcos 15:38 San Lucas 23:45 Hechos 7:47 101. El rey Salomón llega a ser muy poderoso San Mateo 6:29; 12:42 San Lucas 11:31; 12:27 106. Los reinados de Roboam, Abías y Asa sobre Judá San Mateo 1:7-8 Hechos 7:52 107. Elías condena la maldad de Acab, rey de Efraín San Lucas 4:25-26 Romanos 11:2-4 Hebreos 11:32-35 Santiago 5:17-18 Apocalipsis 2:20 109. Josafat reina sobre Judá San Mateo 1:8 Santiago 2:23 110. Los reinados de los hijos del rey Acab sobre Efraín, y cómo Eliseo toma el lugar de Elías como profeta San Lucas 9:54 111. El profeta Eliseo hace grandes maravillas San Lucas 4:27 497

Hebreos 11:32-35 113. Joram reina sobre Judá San Mateo 1:8 115. Los reinados de Atalía y Joás sobre Judá San Mateo 23:35 San Lucas 11:51 Hechos 7:52 Hebreos 11:32-38 116. El profeta Joel predica a la gente de Judá Hechos 2:16-21 Romanos 10:13 118. Jonás habla con el rey de Efraín y profetiza la destrucción de Nínive San Mateo 12:39-41; 16:4 San Lucas 11:29-32 120. Uzías reina sobre Judá San Mateo 1:8-9 121. El profeta Oseas predica a la gente de Efraín y Judá San Mateo 9:13; 12:7 1 Corintios 15:55 122. El profeta Isaías comienza a predicar a la gente de Judá San Mateo 13:14-15; 21:33 San Marcos 4:12; 12:1 San Lucas 8:10; 20:9 San Juan 12:39-40 Hechos 28:25-27 123. Los reinados de Jotam y Acaz sobre Judá San Mateo 1:9; 1:23 124. Isaías le predica a la gente de Judá y Efraín Romanos 9:27; 15:12 498

125. El profeta Miqueas le predica a la gente de Judá y Efraín San Mateo 2:5-6 San Juan 7:42 126. Los asirios destruyen Efraín San Lucas 10:30-37; 17:11-19 San Juan 4:4-42 127. Ezequías, un buen rey, reina sobre Judá San Mateo 1:9-10 128. Los reinados de Manasés, Amón y Josías sobre Judá San Mateo 1:10-11 131. El profeta Habacuc le predica a la gente de Judá Romanos 1:17 Gálatas 3:11 132. Los reinados de Joacaz y Joacim sobre Judá San Mateo 1:11 Hebreos 8:8-12; 10:15-17 133. Los caldeos se llevan a Babilonia a una de los habitantes de Judá Hebreos 11:32-34 134. Joaquín reina sobre Judá San Mateo 1:11 136. Nabucodonosor, rey de Caldea, destruye Jerusalén Hechos 7:52 Hebreos 11:32-36 142. Los medos y los persas derrotan a los caldeos y reinan sobre muchos países San Mateo 26:64 San Marcos 13:26; 14:62 San Lucas 21:27 Apocalipsis 1:7 143. Dios salva al profeta Daniel de los leones Hebreos 11:32-34 499

144. Dios hace que Daniel tenga algunas visiones durante los reinados de Darío y de Ciro San Mateo 24:15 San Marcos 13:14 145. El profeta Isaías les escribe a los israelitas que regresan a Judá San Mateo 3:3; 12:17-21; 21:13 San Marcos 1:3; 11:17 San Lucas 3:4-6; 4:17-19; 19:46; 22:37 San Juan 1:23 Hechos 8:28-33 1 Pedro 1:24-25 146. El rey Ciro permite que la gente de Judá regrese a Jerusalén San Mateo 1:12 San Lucas 3:27 148. El profeta Zacarías le predica a la gente que había regresado a Jerusalén San Mateo 21:4-5 San Juan 12:14-15; 19:37 Apocalipsis 1:7 153. El profeta Malaquías le predica a los israelitas San Mateo 11:10; 17:10 San Marcos 1:2; 9:11 San Lucas 1:17; 7:27 154. Dios permite que sufra un hombre que le es fiel Santiago 5:11 Apocalipsis 12:9-10 159. Dios le contesta a Job Santiago 5:11 160. Algunos dichos sabios de los israelitas San Lucas 14:8-10 Romanos 12:20 Hebreos 12:5-6 Apocalipsis 3:19 500

161. Algunos de los cánticos con que los israelitas alababan a Dios Salmo 2 Hechos 4:25-26; 13:33 Hebreos 1:5; 5:5 Apocalipsis 2:26-27 Salmo 8 San Mateo 21:16 1 Corintios 15:27 Efesios 1:22 Hebreos 2:6-8 Salmo 22 San Mateo 27:35; 27:46 San Marcos 15:24; 15:34 San Lucas 23:34 San Juan 19:24 Hebreos 2:12 Salmo 34 1 Pedro 3:10-12 Salmo 51 Romanos 3:4 Salmo 91 San Mateo 4:6 San Lucas 4:10-11 Salmo 95 Hebreos 3:7-11; 3:15; 4:3; 4:5; 4:7 Salmo 110 San Mateo 22:44 San Marcos 12:36 San Lucas 20:42-43 Hechos 2:34-35 1 Corintios 15:25 Hebreos 1:13; 5:6; 7:17; 10:12-13 Salmo 118 S. Mateo 21:42; 23:39 San Marcos 11:9; 12:10-11 San Lucas 13:35; 19:38; 20:17 San Juan 12:13 Hechos 4:11 1 Pedro 2:7

501

Jena ruwimela jaré ralámuli peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame ko jena iwérachi (Cambios dialectales de la Baja Tarahumara)

Apólobo ejperégame ralámuli peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame ju ralámuli raꞌicha. Selógichi ejperégame peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame júchigó. ꞌLige San José Ojkórale (Pinales) ejperégame ralámuli peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame júchigó. ꞌLige Roꞌkolobo ejperégame ralámuli peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame júchigó. Alé San José Ojkórale ejperégame ralámulika “ralámuli” aniá pe bilé mukí ralámuli anime kéré, ꞌlige “ralómali” aniaka pe bilé rió ralómali anime kéré. ꞌLige Roꞌkolobo ejperégame ralámulika “ralámuli” anime ju bilé mukí oligá o bilé rió kómá. ꞌLige San Rajuali ejperégameka “ralómali” anime ju bilé rió oligá o bilé mukí kómá, o “ralámuli” anime ju ma. Jena uchú jaré raꞌíchali napu peꞌtá seꞌwináriga raꞌíchame niru ramué ralámuli: eꞌmume-iꞌmume, ye oká raꞌíchali pe biꞌlepi raꞌíchali kéré, weꞌká nerú alieri raꞌíchali peꞌtá seꞌwináriga aniame péchigo biꞌlepi raꞌíchali kéréko ꞌabe. Jena uchú jaré raꞌíchali napu ramué ralámuli peꞌtá seꞌwináriga aniame niru jaré. Jaré bilénami riógachi ejperégame tabilé aꞌchigóriga anime ju napurigá uché bilénami riógachi ejperégame. Ye júkuru jaré alué raꞌíchali: rejimala—rijimala ꞌeme—ꞌemi iꞌsínami—uꞌsínami—iꞌsínimi—uꞌsínimi nejímala—nijímala eꞌmume—iꞌmume senebí—senibí—sinibí napu—apu napurigá—apirigá napawile—napaíle--napuíle: napanápuri—apanápuri—panápuri nila—inila anilíame—anilime oká—okuá bakiá—baikiá makoe—makó—makué 502

gi makué—ji makué—ijí makué baꞌwí—baꞌí ꞌyámala—ꞌyama ꞌnátaga—náꞌtaga chieti—chuyeti chieri—chuyeri—chuíri ꞌya simawa—ꞌa simawa—ꞌa simabo nayulí—nawilí—naulí ruꞌlasi—ruꞌlasí--túrisi komi—koche rewagachi—reogachi—rewigachi wijchimoba--wijchí amoba raꞌíchali—raꞌíchili guꞌiro—guꞌiri ichúrimi—echúromi wanápale—walnápale aꞌchigóriga—laꞌchigórqsnipiga aꞌwépala—oꞌwépala San José Ojkórale riógame ralámuli ꞌma tase newame ju chaꞌpoli. Roꞌkolobo riógame ralámulika ꞌla newame ju alué chaꞌpoli napu alé napisochi reꞌlé ajchigá wajselime ju. Alué ralámuli alé San José Ojkórale riógameka chaꞌpoli aneme ju alué mesagoli imé meꞌchórigame remé neraga newárigame. Jaré raꞌíchali yolí raꞌichálila unilime niru napu suwábaga ralámuli raꞌíchame niru napu ju: treni (tren), Riosi kuírabá (Dios os cuida), enomí (tomín —una moneda española), misi (mis —palabra antigua de España para gato), rabeli (rabel —un instrumento de los Moros de Africa). Nerúchigó jaré raꞌíchali napu jaré ralámuli raꞌíchame ju ꞌlige jaré tabilé, napu ju ꞌuba. Jaré ralámuli ꞌla ralámuli raꞌichálila raꞌíchame ju, uꞌlí anime ju, jaré iꞌwilí anime ju. Alué ralámuli napu riógame ju alé aꞌmulipi Wapalaina rewégachi ꞌlige San Rajuali riógame, alueka ꞌwe raꞌíchame ju alué raꞌíchali napu raꞌíchame ju alué iweri. Alué ye raꞌíchali: piri—tachiri ke—tabilé mulubé—aꞌmulipi ꞌabe/yabe—abiena Jaré ralámuli napu ejperégame niru aꞌmulipi napu simírome ju alué treni, abiena napu riógame niru aꞌmulipi alué yolí riógichi, yolí naꞌloga raꞌíchame niru alarigá ꞌma weꞌkualia ralámuli raꞌichálila, 503

abiena weꞌkualia alarigá rewalime ko ralámuli raꞌíchaga weꞌká tábiri. Abé mejkabemi riógameka taꞌmé aꞌmulipi yolí ejperélachi, alueka abé taꞌmé naꞌloga raꞌíchame ju yolí raꞌichálila napuꞌlige ralámuli raꞌicha. Abiena ramué ralámuli napu riógame niru aꞌbé treni simírochi, ꞌma aꞌrelíachigó alué ralámuli nila nóchili. Ye osilí raꞌíchaga ꞌemi ralámuli tase naꞌtawa tase ꞌla sébali newárigame ko ye raꞌíchali, alekeri ruwá ramué alarigáriga raꞌíchame níriga ramué ralámuli, jaré yolí raꞌichálila uchú jena, tase nerú jaré raꞌíchali yolí raꞌichálila ralámuli raꞌíchaga osiame.

504